Településföldrajz. 1. Elıadás. A településföldrajz tárgya, alapfogalmai. Vázlat

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Településföldrajz. 1. Elıadás. A településföldrajz tárgya, alapfogalmai. Vázlat"

Andor Kocsis
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Településföldrajz 1. Elıadás A településföldrajz tárgya, alapfogalmai Vázlat A településföldrajz tárgya, kialakulása, kutatási irányai. A település fogalma, tulajdonságai, típusai. A települések fejlıdésének hatótényezıi, természetföldrajzi és gazdasági-politikai tényezık. Irodalom: Kovács Z. (2002): Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 239 p. Mendöl T. (1963) Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest. 567 p. Tóth J. (szerk) (1998) Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus, Pécs. 486 p. 1

A település fogalma, tulajdonságai, típusai.

2 A településföldrajz tárgya A településföldrajz a társadalomföldrajz egyik ága a települések kialakulásával, belsı felépítésével (morfológiájával), társadalmi és gazdasági jelenségeikkel, a településhálózat térbeli rendjével, a településhierarchiával foglalkozik. Két nagy ága a faluföldrajz és a városföldrajz. A település fogalma A település az emberek által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely lakó- és gazdasági célú épületekbıl, valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekbıl (pl. utak, hidak, közterek) áll. A település egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége (Mendöl Tibor). 2

Két nagy ága a faluföldrajz és a városföldrajz.

3 Településhálózat, településhierarchia A településhálózat egy földrajzi egység (ország, régió stb.) településének összefüggı rendszere (településállomány). A településhierarchia a településhálózat elemeinek funkcionális szempontból alá- és fölérendelt viszonya. Magyarország: 3145 település Fıváros (kerületek) 22 megyei jogú város 229 város 2893 falu Fıváros kerületek Falu Nagyözség Város Megyei jogú város Megyeszékhely 3

A településhierarchia a településhálózat elemeinek funkcionális szempontból alá- és fölérendelt viszonya.

4 A településföldrajz kialakulása A modern geográfia kezdetei: Alexander von Humboldt ( ) Karl Ritter ( ) Korai elıfutárok: Johnn Georg Kohl ( ) Friedrich Ratzel ( ) Alfred Hettner ( ) Ferdinand von Richthofen ( ) XX. század: a településföldrajz százada August Meitzen ( ) Wilhelm Arnolds ( ) A nagy iskola: Otto Schlüter ( ), Kurt Hassert ( ), Robert Gradmann ( ) és Hugo Hassinger ( ). Hans Bobek ( ) Walter Christaller ( ) A települések csoportosítása A hasznosítás módja szerint: állandó települések ideiglenes települések (pl. nomád népek tábora). Átmenet: állandó jelleggel épült, de az évnek csak egy részében használt szezonális települések (pl. hegyi pásztorszállások, nyaralótelepek). A lakóépületek száma alapján egy-két épületbıl álló magános vagy un. szórványtelepülések (pl. tanya, farm) és több házból álló csoportos települések (pl. falu, város). A településhálózatban betöltött szerepkör alapján központi funkcióval rendelkezı (városok), és központi funkció nélküli települések (falvak). Gazdasági jellegük szerint mezıgazdasági, ipari és szolgáltató funkcióra szakosodott (pl. üdülıhelyek, vasúti csomópontok) tisztán lakófunkcióra épült alvótelepülések. Méretük alapján (népességszám szerint) : Óriásváros: 10 millió felett világváros: 1-10 millió regionális központ: 500 ezer 1 mill. nagyváros: ezer középváros: ezer kisváros: ezer óriásfalu: nagyfalu: kisfalu: aprófalu: törpefalu: 100 alatt 4

század: a településföldrajz százada August Meitzen (1822-1910) Wilhelm Arnolds (1826-1883) A nagy iskola: Otto Schlüter (1872-1959), Kurt Hassert (1868-1947), Robert Gradmann (1865-1950) és Hugo

5 A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSÁRA, FEJLİDÉSÉRE HATÓ TÉNYEZİK 4 különbözı tényezıcsoport: A. TERMÉSZETI TÉNYEZİK B. GAZDASÁGI TÉNYEZİK C. TÁRSADALMI TÉNYEZİK D. POLITIKAI TÉNYEZİK Szerepük idırıl idıre változott, A fokozatosan halványul, gyengül; B, C, majd D lép be fokozatosan. A. TERMÉSZETI TÉNYEZİK HELYI ENERGIÁK : Tér egy adott pontján található elıny (kihasználható adottság), plusz fejlesztı elıny, ha már odatelepült a város HELYZETI ENERGIÁK: Valamilyen relatív földrajzi helyzetbıl adódó elıny (fekvés). ( Cholnoky Jenı, Teleki Pál, Fodor Ferenc és Mendöl Tibor ) 5

A. TERMÉSZETI TÉNYEZİK HELYI ENERGIÁK : Tér egy adott pontján található elıny (kihasználható adottság), plusz fejlesztı elıny, ha már

6 Helyi energiák Klasszikus helyi energiák Domborzat folyóterasz (árvízmentes térszínt jelent), végmorénasáncok, kárfülkék széltıl védett alsó részei, törmelékkúpok, réteglépcsık lábai Víz kezdetben létszükséglet (I. ivóvíz), ez vezetékek révén csökken, majd (II.) nyersanyag, gazdaságserkentı tényezı, ezután (III.) energia, majd (IV.) termálvíz szerepe miatt jelentıs (pl: Zalakaros, Hévíz, Harkány) Ásványkincs ércek > középkori bányavárosok só > Parajd építıanyagok energia-lelıhelyek (szén, szénhidrogének) Modern helyi energiák A táj szépsége újkelető, idegenforgalommal összeköthetı Történelmi események nagy csaták > idegenforgalom (pl: Mohács,Waterloo, Kápolna) Helyzeti energiák Eltérı jellegő tájak érintkezése hegyvidék-alföld között talajtájhatár (eltérı talajok mentén kialakuló határok) pl: Hajdúság (kukorica, búza) Nyírség (dohány, zöldség, gyümölcs) csere: Debrecen sivatag peremén (pl. Timbuktu, Kartúm, Jarkend) tengerpartok vásárvonal pl. Alföld - Kisalföld, Felvidék, Erdély, Dunántúl, jelentıs piacterek; gazdálkodásbeli eltérés 2 vagy több táj termékeinek cseréje Homogén tájak központja medencék földrajzi középpontja, pl: Kárpát-medence Budapest; Ile de France Párizs; Londoni-medence London; Klagenfurt; Tapolca; Balassagyarmat szárazulat (árvízmentes térszín), pl: kiskunvárosok, Tiszafüred, Kunszentmárton tengeri sziget középpontja, pl: Ciprus, Korfu, Madagaszkár Kedvezı forgalmi helyzet A földrajzi tér leküzdése a középkortól fontos, de szerepe a hajózás és a vasút megjelenésével erısödött. folyami átkelıhely > Buda, Pest, Gyır, Szolnok (ezekbıl lesznek késıbb a hídivárosok) szárazföldi folyótorkolat pl. Lyon, Szeged tengeri folyótorkolatok (tölcsértorkolat volt elınyösebb, ma már mindegy) pl. Bréma, Hamburg tengeröböl pl. Rijeka tengerszoros, pl. Isztambul, Dover, Gibraltár földszoros, pl. Szuez, Korinthosz árok, völgyek kijárata pl. Tatai-, Móri-, Pilisvörösvári-árok vasúti csomópont pl. Szolnok, Nyíregyháza határátkelı pl. Záhony 6

) termálvíz szerepe miatt jelentıs (pl: Zalakaros, Hévíz, Harkány) Ásványkincs ércek > középkori bányavárosok só > Parajd építıanyagok energia-lelıhelyek (szén, szénhidrogének) Modern helyi energiák

7 VÁSÁRVONALAK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Forrás: Kovács Zoltán: Népesség és településföldrajz Tengeri folyótorkolat 7

8 A helyi és helyzeti energia kapcsolata A HELYI ENERGIA ÉS A HELYZETI ENERGIA NEM JELENNEK MEG ILYEN ELKÜLÖNÜLTEN, A TÉRBEN ÖSSZEADÓDNAK, EGYMÁST ERİSÍTIK pl: Buda + Pest számos helyzeti és helyi energiával rendelkezik vásárváros, folyami átkelıhely, medence középpontja, folyóterasz, víz megléte (ivóvíz, ipari víz), környezı hegységek építıanyaga, táj szépsége B. GAZDASÁGI TÉNYEZİK Az ipari forradalomtól kezdve erısödik meg igazán a szerepe, eleinte az ásványkincs lelıhelyek (szén, érc) lendületet adnak a városfejlıdésnek ipari üzemek közé út-, és vasúthálózat épül nagyvárosok létrejötte es, 80-as évektıl az ipar szerepe lecsökken, DE(!) nem szőnik meg, azonban megnı a tercier funkció(k) szerepe 8

9 C. TÁRSADALMI TÉNYEZİK Utóbbi néhány évtizedben nıtt meg a szerepe. Ahol a társadalom összetétele kedvezıbb pl. fiatalos korszerkezet, magasabb átlagos iskolai végzettség ( magas kvalifikációs szint), kedvezı etnikai összetétel ( etnikai összecsapástól mentes környezet) a jellemzı, ott a városfejlıdés is dinamikusabb. D. POLITIKAI TÉNYEZİK Az abszolutizmusig az uralkodók döntik el a város-nem város kérdést. A XX. sz.-ban a politika tudatosan belenyúl a térbe (egyik város fejlıdését támogatja, másikét nem) pl. szocialista városok létrehozása (pl: Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Leninváros=Tiszaújváros), fejlesztése (pl: Ózd, Tatabánya); a többi várost nem támogatják (pl: Esztergom, Balassagyarmat). OTK 1971: Magyarország összes települését kategorizálják: központi funkcióval rendelkezı települések (ezeket hierarchiába sorolják be 1. felsıfokú kp. 2. középfokú kp. 3. alsófokú kp.) központi funkcióval nem rendelkezı települések de pl. angliai újvárosok is! 9

dinamikusabb. D. POLITIKAI TÉNYEZİK Az abszolutizmusig az uralkodók döntik el a város-nem város kérdést. A XX. sz.

Hasonló dokumentumok

TÁRSADALOM- FÖLDRAJZ

TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ Antropológia Néprajz Kultúrföldrajz P o lit o ló g ia P o lit ik a i f ö ld ra jz TÁRSADALOM- FÖLDRAJZ Demográfia Település- Népességföldrajz Település- Urbanisztika tudomány Történettudomány