A HORTOBÁGY FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA ÉS LEVÉLTÁRI FORRÁSAI Béres András

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HORTOBÁGY FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA ÉS LEVÉLTÁRI FORRÁSAI Béres András"

Átírás

1 A HORTOBÁGY FEJL ŐDÉSTÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA ÉS LEVÉLTÁRI FORRÁSAI Béres András Hortobágy, vagy mint korábban nevezték, Nagyhortobágy" puszta az Alföldön, de az egész országban legtágasabb, minden részében összefüggő olyan darab föld, olyan legelő volt, amelyen a magyarság egyik legjellemzőbb ős foglalkozását, az állattenyésztést, pásztorkodást, s annak aránylag még számos ősi vonását, régi szokását, formáját szinte napjainkig megőrizte.l A Nagyhortobágy Debrecen város leginkább legeltetésre használt nyugati szélső pusztáinak gyűjtőneve. Benne értjük a kh kiterjedésű Mátát; a holdas Zámot és a holdas Ohatot, a többi kisebb, mintegy kh-t kitevő terülteket nem is számítva. Ezért van az a tisztázatlanság, hogy némelyek 40, mások ezerre, ismét mások 80 ezerre teszik a Hortobágy holdjainak számát. 2 A XIII-XIV. században több lakott, egyházas és egyháztalan falut, települést találunk ezen a területen a Papegyháza, Derzs, Arkusd, Árkustelke, Bodajcs, Csécs, Elep, Nagyálomzug, Karinkó, Kónya, Gáthát, Cserepes, Kecskés, Hort, Daraksa, a szoboszlói határban Angyalháza puszta, a nádudvari határban Szabolcs, Mizséte, Zádor mind a tatár és török pusztítás áldozata 4 A végtelen kiterjedés ű területet hosszas bonyodalmak árán Debrecen városa szerezte meg, s extenzív jószágtartással hasznosította.5 Kialakult a jószágőrzők, pásztorok 1 Ábrahám László : A hortobágyi puszta jogtörténeti ősmertetése. Debr. Gazd. Lapok, évf. 16. sz. Balogh István : A hortobágyi pásztorkodás történeti múltja. Népr. Ért old. Balogh István : Formen der extensiwen Viehhaltung auf den Puszten von Debrecen. Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa. Bp old. Béres András : A Hortobágy kutatása és a pásztormúzeum. Hajdú-Bihari Napló nov. 20. Ecsedi István : A Hortobágy puszta és élete. Debrecen, Györffy István : Állattartás. Magyarság Néprajza II. Bp. é. n. Könyve s Tóth Mihály : A Hortobágy. DKK old. Szabadfalvy József : Nomád teleltetési rendszer az Alföldön. Műveltség és hagyomány VIII. Debrecen, old. Zelizy Dániel : Debrecen egyetemes leírása. Debreczen, Zoltai Lajos : A Hortobágy. A legnagyobb magyar puszta ismertető leírása. Térképpel és 23 szövegképpel. Debreczen, Balázsy Ferenc : Zámi és Ohati apátságok. Akadémiai Értekezés. Bp Ecsedi I. : i. m Végh Kálmán Mátyás : Hortobágyi apátságaink. Egyháztörténeti tanulmány. Eger, Egyházmegyei Közlemény Zoltai Lajos : A hortobágyi apátságok. Századok old. Uő. : Az ohati és zámi apátságokról. Uo old. Ásatás a zámi templom dombján. Jelentés Debreczen sz. kir. város Múzeuma évi állapotáról old. Települések. Egyházas és egyháztalan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV. századokban. Debrecen Zoltaí Lajos : Debreczen és vidékének urai az Árpád-kor végén és az Anjou-korban. DKK_ old. Ásatások Ohat-Telekházán és a Bihvalyhalomban. Múzeumi és Könyvtári Értesítő évf old. Ásatások a Hortobágyon. Jelentés sz. kir. Debreczen város Múzeuma évi működéséről és állapotáról. Debreczen, , old old. A hortobágyi tizenkét faluról meg a többi hortobágyi településről. DSz IV Zoltaí L. : í. m Zoltai Lajos : Debreczen sz. kir. város határának kialakulása és birtokainak megszerzése. Képpel. DKK old. Debrecen vizei. Debrecen, old. Telepítési törekvések a debreceni pusztákon. Debreceni Képes Híradó VII. 21.

2 rendje, akik sajátos életmódot folytattak és honosítottak meg, amely maradványaiban, lassan inkább emlékeiben mai napig megtalálható. Az elnevezés : Hortobágy pusztá' nem régibb keletű, igen rugalmas meghatározás. A debreceni szójárásban és a magyar irodalmi nyelvben alig egyszázötven esztendővel ezelőtt kezdett elterjedni e A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban őrzött egykorú okmányok, a különböző jegyzőkönyvek, gyűjtemények névmutatói csak a múlt század húszas, harmincas éveiben kezdték használni Debrecen város Hortobágy (a folyó) mellett, vagy mint egy évi jegyzőkönyvbő l kitűnik a Hortobágy körül, a Hortobágy két mentín levő pusztáinak együttes megjelölésére a latin praedium Hortobagyiense", a magyar Hortobágyi puszta gyűjtőnevet.' A XVII-XVIII. században, amikor kézizálog formájában már Debrecené volt a hortobágyi puszta, a Városi Tanács a jószágnak a Hortobágy melli' való kihajtásáról intézkedik. A hortobágyi nagy határperek tanúi, nemes urak, vagy megvessz őzött pásztorok a Hortobágy körül, vagy a Hortobágyon kívül, belül való pusztákat emlegették.$ A Hortobágy melléke a XVII. század második felében, amikor Debrecen városa Elep, Baluraz, Máta pusztái mellé megszerezte Ohatot és Zám praediumokat is, elhagyott, lakatlan, kietlen vadon volt. A debreceni tanácsnak abban a polgáriasító munkában, melyet Hortobágyon a török kiűzése után szinte elölről kellett kezdenie, egyik legels ő cselekedete az volt, hogy a mátai hídnál a fáradt és szomjas utasok számára pihenő hajlékot, korcsmát építessen s Indokolta ezt az is, hogy Lipót király megerősítette a hortobágyi régi vámszedési jogot, Diószegi Sámuel városi szenátor ( ), mint postamester a Debrecen-pesti postaút egyik Tóváltó állomásául a mátai hídfőt jelölte ki. 1o A mátai híd és postaállomás mellett állította fel Debrecen városa 1699 nyarán a korcsmaházat és az oda kirendelt kocsmárost a vámszedéssel is megbízta. Így a hortobágyi csárda keletkezése pontosan június 1-re tehető. ll Az elvadult nagy pusztaságban életrekelő civilizációnak tehát előőrse a hortobágyi csárda és mellette a postaállomás. Kezdetben igen szerény építmény. Erigáltatott egy ház is és alatta pince is, a borárulás hogy annál alkalmatosabb lehessen. A bornak iccéje 12, égett boré 5 dénár (az akkori körülményekhez viszonyítva igen drága - B. A.), pálinka is adatott a vámos kezébe árulásra". Az utasok nemigen lépték keresztül finnyás kívánságokkal a csárda küszöbét, de jó volt, hogy mind maguknak, mind állataiknak pihenőhelyet találtak. Az első csaplárost Vasvári Istvánnak nevezték. Tisztére hivatalos esküt tett. Fizetése a vámszedésért havonta négy magyar forint, a csaplárságért minden cseber bor után a csuporra és gyertyára valóval együtt 12 dénárt, az égett bor 6 Zoltai Lajos : A Hortobágy története. Kézirat. Debrecen DMA. TGY sz. 7 Kiss Lajos : Hol tart a Hortobágy név etimológiájának vizsgálata? In : Tanulmányok a Hortobágy néprajzához.műveltség és Hagyomány. XV-XVI. Debrecen, old. és az ott közölt irodalom. 8 Balfiányi Szabó Lajos : Debreczen helynevei. Debreczen, Zoltai Lajos : Ismeretlen részletek Debrecen múltjtából. Debrecen, TJjdebrecen terve (1866) Debrecen VIII Zoltai Lajos : Mikor keletkeztek Debrecen határában a pusztai csárdák. DSz VI. sz old. Bére s András : A hortobágyi kőhíd. Hajdú-Bihari Napló júl. 8. Hortobágyi Csárda. Uo júl. 22. Lósy Schmidt Ede: A hortobágyi kőhíd építése Debrecen város mátai pusztáján Debrecen, HBmL. IV. A. 1011/a. 1699/ Zoltai L. : ~Jjdebrecen i. m. 132

3 és pálinka iccéjétől kettő dénárt kapott, veszteségre minden cseber után egy meszelyt írhatott be a pénztári naplójába.l2 A tanácsi jegyzőkönyv tanúsága szerint július 12-én, csaknem másfél hónappal az ideiglenes csárda megnyitása után, a Tanács elrendeli a hortobágyi postamester megbüntetését, szeszes ital jogtalan árulása miatt : Olyan panasz érkezett, hogy a hortobágyi Posta-Mester szabadságunk sérelmére bort s-égett bort árultat, végeztetik azért, hogy mivel az inhibitio ellen cselekedett, vágassék ki az hordafa feneké '. A határozatot, amelyet bizonyára az első csárdabérl ő bejelentésére a korábbi joggyakorlat alapján szeszes italt árusító postamester ellen hozott a Tanács, végrehajtották. Borát kifolyatták nem kis kárára. (De arról nem szól a hiteles krónika, hogy mibe folyt az értékes bor, s mennyit menthettek meg belőle.) Az 1699-ben épített fogadó, azaz csárda egy emberölt ő után szűknek bizonyult, erősen megkopott. Nem sokkal lehetett különb a bővítés utáni náddal fedett tégla épület sem 1737-ben, hiszen kész kiadásban jelentkező összes költ sége kitelt 763 magyar forintból. Hivatalos jelentés szerint öt megvasalt ablaka, három ajtaja volt, padlása gyalult deszka. Folytathatnám részleteiben egyebekkel együtt a csárda és más a puszta kultürájához tartozó első létesítmények létrejöttéről szóló kutatásaim eredményeit, de ez kissé messzebb vinne, ez alkalommal a téma lényegétő1. 14 A hortobágyi csárdához ma annyira hozzátartozik a folyót átível ő hilenclyuhú kőhíd, hogy egymás nélkül szinte el sem tudjuk képzelni. A pásztornóta is kilenclyukúnak nevezi. l' Mais hazánk legnagyobb közúti kőhídja, amelynek tégláit helyben égették, s a monda szerint azért olyan tartós, mert a tégla közé kevert meszet tejjel oltották.ls Az első híd, mint még néhány későbbi változat a XV-XVI. században fából készült ben Budán kelt okiratában már utasítja Erzsébet királyanya a debreceni vámosokat, hogy Bártfa polgáraitól vámot ne szedjenek. i' A kőhíd pedig Tokajból szállított terméskő felhasználásával 1833-ban készült e1. 1s A hortobágyi puszta mezőgazdasági művelése a XVII. század végén kezd ő- dött ismét. l9 Ekkor még a holdas nagyságú ohati pusztán csupán egyetlenegy fennálló épület volt. Legnagyobb része kaszáló és rét, csupán az egye kiek törnek fel időnként egyes dűlőket és szemesterményt vetnek. Az Egri Káptalan katolikusokat telepít Egyekre, Tiszacsegére, de nagyon sok család ideiglenes földkunyhókban nyomorgott. A múlt század elején, 1832 körül ivónyiak kaptak szántóföldet és kaszálót Ohaton. A város, ohati pusztáján nagyobb építkezést, amint azt egykorú vázrajz is tanúsítja,21 csupán 1744-t ő l kezdeményezett, amikor ott ménest tele pített. A felügyelőknek, pásztoroknak lakóházakat, a lovaknak istállót, aklot építtetett. Így keletkezett majorság az elpusztult falu egykori helyén, amely ma is a telekházi major nevet viseli ben tovább építették, bővítették HBmL. IV. A. 1011/m. 203/1777. Sápi Lajos : Hortobágy műemlékei. In : DMÉ Debrecen, old. Zoltai Lajos : Petőfi írt-e verset a Kadarcsi csárdában? Debrecen, szept. 26. és Uő. : A Hórtobágy története. Kézirat. DMA TGY sz. Debrecen, Ecsedi István : Hortobágyi életképek. Debrecen, Sápi L. : i. m. Hortobágy idegenforgalmának vizsgálata, Debrecen, HBmL. IV. A. 1911/a. 1704/7. 6 pag. IV. A. 1011/a. 1. Szepesi Kamara ápr. 1. Lósy-Schmidt E. : i. m. HBmL. IV. A'. 1011/k. 275/1827., 435/1829. Ecsedi 1. : im Zoltai L. : A Hortobágy története. i. m. Uő. : Ismeretlen részletek i. m. Hajdú-bihari kéziratos térképek. (Szerk. :Komoróczy György.) Debrecen,

4 ben Debrecen városa bérbe adja, februárjában 130 tanulóval a gazdasági cselédek tanköteles gyermekei számára iskola nyitott. A mátai majorság keletkezésének ideje a XIX. század első felére tehető. A városnak mindaddig nem volt erre különösebb igénye, amíg a hortobágyi felügyelő Ohaton lakott. Az 1850-es évektől a csárdától északra mintegy más fél kilométerre eső Máta lett a város gazdálkodásának s egyúttal a pusztának is centruma. Máta lett székhelye a biztosi hivatalnak, s a biztos mint a város tiszttartója, a közigazgatás végrehajtója, rend őri ügyeinek intézője tevékenykedett. Itt épült meg a biztosi lakáson kívül két állatorvosi, mezőrendőri, gulyás, csikós lakás, állatkóroda (patikával), gazdasági épületek, szénáskert, csemetekert, a puszta fásításához, a 410 méter mélységű gázos melegvizet adó artézi kút kis fürdővel, amelynek fejlesztése fontos feladat lenne.z4 A századfordulón a csárda és környékének jelentősége lépett előtérbe, amikor a debreceni út mellett felépült a pandúrokat felváltó csendőrök számára a csendőrség épülete, ahol ma a rendőrség kapott helyet. A szabályozások során megfogyatkozott árvizek korábbi jó hatása mellett a vasút volt az, amely leginkább megváltoztatta a puszta képét. A vasút hozta meg a puszta új gazdasági lehetőségeit s megindította méginkább a fejlődést, vele az érdekl ődést és az idegenforgalmat, s az érdekes pusztát egy időre az irodalmi tájékozódás és a kutatás központjába állította. A vasútépítést az as évek végén Csávolszky Lajos országgyűlési képviselő újságíró kezdeményezte. Debrecen városa ingyen területen kívül forint értékű törzskötvényt ajánlott fel, hogy az Egerrel, Miskolccal és Füzesabonyon át Budapesttel is összekötő vasútvonal megépülhessen. 26 A debreceni úton most már a csárda körül kezd ődött a terjeszkedés. A csárdától vissza kb. két kilométerre Debrecen felé, az út jobb oldalán építették a nyír ő hodályokat. A juh- és birkatartó gazdák Debreceni Juhtartó Gazdák Egeysülete" néven 1879-ben társasággá alakultak a tenyésztés jobbítására és a juhtermékek értékesítésére. Hatósuk révén épült fel a juhúsztató deszka alkotmány a Hortobágy folyón. A Bivalyhalom környékén 1921-ben 110 holdas gazdaságot, juhgazdaságot rendeztek. be, kezdeményezésükre jött létre a sajtgyár is.~ tl századforduló idején alakult a bikatelep, a törzsménes, a törzsgulya a hozzátartozó épületekkel. Megtörtént a legelőterület jószágjárásokra való felosztása. Rendkívüli nagysága alapján azt hihetnénk, hogy régebben sokkal több állat legelt a füves pusztákon. Egy számos jószágra két, két és fél holdat számítva marhának kellett volna lennie. Az idevonatkozó feljegyzések legjobb esetben is számos állatot mutatnak ban tizenkét számadó gulyás ötvenhét bojtárral őrizte az egyenként ezernél több számos jószágból álló falkákat. Erről tájékoztat Szombati István szenátor és Fráter Pál fürmender március 23-án kelt jelentése, amelyet Debrecen város Tanácsához küldött és a Hortobágyon foglalkoztatott pásztoro- 22 Szücs István : Sz. kír. Debreczen város történelme. Debreczen, old. 23 Zoltai L. : A Hortobágy története i. m. 24 Uo. 25 Ecsedi L : i. m Wolfinau József : Közlekedés, vasutak. In : Magyar városok fejlődése L, Debrecen sz. kir. város. Bp old. HBmL. IV. B. 1405/b. IX. 25/1890, 5858/1891. jún. 24. és 5586/1891. HBmL. IV. A. 1011/k. 711/ Zoltai L. : i. m Ecsedi L : i. m old. 28 Ecsedi István : A Hortobágyi Intézőbizottság története. Debrecen,

5 kat felsorolja : A Tek. Nemes Tanácstól exmittáltatván a végre, hogy a pásztorokat constituálván azokat cselédjeik felől megkérdezzük és a már kiadott parancsolatokra emlékeztessük, az alább írtaknak... minthogy a többit nem kaphattuk... tudtukra adtuk : 1. Innét a Hortobágyon a Porosháton : Bajnok Miklós pásztor Bojtárjai : Csizmadia István itt való, Kányási Mihály újvárosi, Kányási István újvárosi, Böszörményi János itt való. 2. Kardos János a Borsós közt itt való. Bojtárjai : Szatmári István itt való, Nagy Máton itt való, Péter Károly talyigás, böszörményi. Túl a Hortobágyon 3. Papegyházi telken jár Zoltán András itt való. Bojtárjai : Kalóz András palkonyai, Mészáros János Egyekr ől szakadt be régen, Zoltán Gergely a számadó fia. 4. Ludas között Balogh József. Bojtárjai : Garai János csegei, Jashay Mihály szentimrei, Faragö András itt való, Gál Mihály csegei. 5. Ludas oldalon Boha Mihályék. 6. Ohaton és Telek körül Zoltán János itt való. Bojtárjai : Hajdú György itt valö, György ide valö, Dániel palkonyai, Halász János újvárosi. 7. Ohaton Dahuj István itt való. Bojtárjai : Lukács János böszörményi, Kardos András csegei, Kapás Gergely csegei, Tóth István kunhegyesi'. A továbbiakban hasonló részletességgel ismerhetjük meg a pásztorok nevét, lakóhelyét, amelyb ől mind a pásztorok számról, mind illetőségi helyükről biztos adatokat nyerünk. Az évenként készült jelentések alapján a pásztorokra vonatkozóan rendszeresen tájékoztatást kapunk. Esküdt Korba János ohati provisor június 26-i jelentése a Városi Tanácshoz a Hortobágy körül lévő pásztoroknak conscriptiojáról" úgy ad számot, hogy abból világosan kitűnik a nyájakat őrző pásztorok száma, hovatartozása is s Az évi jelentésben foglalt összeírás szerint a pásztorok megoszlása : Gulyás számadó 11 fő gulyás bojtár 56 fő Csikós számadó 3 fő csikós bojtár 5 fő Juhász számadó 10 fő juhász bojtár 21 fő Kondás számadó 5 fő kondás bojtár 10 fő Számadó összesen : 29 fő, bojtár összesen : 137 fő Számadó és bojtár együtt : 166 fő. Illetőség szerinti összetételük 1805-ben a következőképpen alakul : ~1. Debrecen 83, 2. Füred 15, 3. Böszörmény 11, 4. Balmazújváros 10, 5. Csege 9, 6. Hajdúnánás 7, 7. Szoboszló 6, 8. Nádudvar 5, 9. Aroktő 4, 10. Törökszentmiklós 3, 11. Madaras 2, 12. Mikepércs 2, 13. Palkonya 2, 14. T. Imre 2, 15. Bagos 1, 16. Béltek 1, 17. Igar 1, 18. Lönya 1, 19. T.-keszi 1 fő. (Térkép melléklet.) A legelőgazdálkodásra, legelőviszonyokra, amelyeket már egy tanulmányomban elemeztem, nagyon jól világít rá Pándi Károly esküdt október 29 HBmL. IV. A. 1011/k. 65/ Uo. 176/

6 8-án kelt jelentése, amelyet Debrecen város Tanácsához küldött a hortobágyi tilalmas legeltetésről : 31 A folyó esztendőben szept. 28. napján 8 nyájjuhászok a többszöri tilalom ellen juhaikat a Hortobágyon túl vervén convincaltattak száz-száz forintra, melyeket Vecsei Sámuel szenátor úr keze alá következő feljegyzés szerint fizet tek be. Nyájjuhász Tar Ferencétől Piac utcai polgár Csiszár János és Szabó József 100 forintot. Harangi Jánosétól Piac utcai polgár Szekeres János 100 forintot. Pákozdi Jánosétól Piac utcai polgár Huszti János 100 forintot, Szabó Sámuelét ől Hatvan utcai polgár Molnár Sámuel és Kovács András után 100 forintot". A büntetéspénzek befizetésének alapja a Tanács szeptember 25-i ítélete, amelyeket a pásztorok ellen hozott, s a tilalomrontókat gazdáikkal együtt keményen büntette az Több ízben lévén már büntetve a szoros tilalom ellen va ló engedetlenségért mind a juhtartó gazdaság, mind a számadó kisbojtárok, mégis a magistratuális parancsolatokat és rendeléseket semmibe se vévén, azt tetszések szerint nyakason gázolni nem irtóznak, azért a számadók közül azok akik már több ízben is megpácáztattak, nevezetesen Pákozdi, Cziráki, Tóth András, Harangi, Tar Ferenc, - hogy engedelmességre szoktatódjanak - külön-külön fejenként 50 pálcára, Nagy Péter, Moritz János, és Szabó József fejenként 40 pálcára, Oláh János és Major István bojtárok fejenként 30 pálcára ítéltetnek". Bűnükül azt rótták fel, miszerint : ezek most kemény tilalom ellenére arra a vakmerőségre vetemedtek, hogy nyájokat a Hortobágyon túl hajtották". Ami a rossz legelőviszonyokat figyelembevéve nem is csoda, hiszen a nagyjószágnak is alig volt mit enni, de a juh még elcserkészett" a nagyjószág legelőin. S ha figyelembe vesszük az évenként fellépő nagymértékű betegséget, a száj- és körömfájást, annak ilyen módon, a közös legelő útján való terjedését értjük, bár nagyon szigorúnak tartjuk a Tanács határozott kemény ítéletét, mégís meg kell érteni. Egyébként a debreceni Tanács egyik június 2-án hozott határozata a ménes állapotáról ezt a kérdést is jobban megvilágítja. Jelentődvén, hogy a gazdaság méneseiben, különösen pedig Csikós Tapaszíó számadása alatt lévő ménesekben sok ragadós nyavajájú és taknyos lovak vannak, a többi egészséges lovaknak világos romlására. Ezen kívül hogy a Hortobágy mellett a gulyák, az ökörcsorda átaljában a láb és a szájfájásban fekészrek. Erre nézve a főbíró úr azt praejectálja (javasolja), hogy jó volna ezen bizonyos idő szakaszokban előforduló nyavajáknak okai gyógyító, vagy elhárító eszközei eránt fizikus urakkal értekezni, azonban minthogy némely marhatartó gazdák tapasztalások után nagyon dicsérik ezen nyavaják elhárítására nézve azt, ha tavasszal a marhák ivóvájujokba tengeri pók, vagy jól megposhadt és savanyodott tésztakovász tartódik". Nagyon figyelemreméltó a tanácsi határozat, amely bizonyos tekintetben már megelőző intézkedéseket tartalmaz és rendelést tesz a gyógyászati eszközök, vagy a kor szintjén elfogadott és javallott orvosi szerek beszerzésére.3y Az úr polgármester és senátor Fodor Sámuel urak egyikőjükkel ordinarius phisicus urak közzül és chirurgus Jámbor András urammal együtt kiküld ődnek a végre, hogy a méneseket, gulyákat és ökörcsordákat járják fel, az azokban tanálhatö nyavajákat vizsgálják meg, a nyavajáknak okairól az azokat elhárító, 31 Uo. 439/ Uo. 33 Uo. 282/ Uo. i36

7 vagy gyögyító eszközeiről értekezzenek. Hogyha pedig a ménesekben taknyos, vagy rühes lovak találtatnának, onnan az olyanokat további rendelésig tiltsák el, s verettessék ki és parancsolják meg a számadós csíkónoknak, hogy sem a most kiveretteket, újonnan, sem többször má taknyos, vagy rühes lovakat büntetés terhe mellett béfogadni ne merészeljenek. Az úr főbíró úr praejectuma szerint minden esetre pedig a tengeripóknak meghozattatását bízzák Rikli József uramra. Most pedig tegyenek rendelést az eránt, hogy külön-külön minden gulyáknál a csatornákban jól megposhadt savanyított tészta-kovász tartasson és arról itattassanak a marhák". Majd így folytatja az egyébként emlékezetben mai napig még élő kovász használatára vonatkozó rendelkezés, amelynek alapján a népi gyógyászatban való továbbélésére is ered őt találunk : Mind a pásztoroknak, mind a kint lévő gazdáknak javasoltuk, hogy ilyen esetekre poshadt savanyított kovászt tegyenek a csatornába és arról itassanak. A tengeripók hozatása eránt már megtette a rendelést fürmender úr". A száj- és körömfájás oka leggyakrabban a nagy szárazság, az ebből következ ő legelőhiány, a hozzákapcsolódó vízhiány, a jószágok nagyfokú leromlása, amelyről a jegyzőkönyv további része megdöbbentően, néhol szinte irodal mi megfogalmazásban szól, s a jelenség borzalmasságát megfelelően aláfesti. Ezért érdemes szószerint idézni :as A gulyautak mindenütt fel vagynak készítve, vizek is elégséges van, kivévén Ohaton Kovács László tanyájánál nem régen készült két kutat, melyeknek egyikébe semmi víz nem tanáltatott, a feneke is csupa száraz volt, a másikba alig volt öt vagy hat veder víz, azt is a tanyába maradt kevés lábfájós marhának tartogatták. A föveny duma fel magát a vízen felül. Ezen a gulyán bizonyos, hogy a marhák szenvedtek, mivel a Völgyesbe sincsen víz, de meg sem tetszik rajtok. Most azt a rendelést tettük, mivel a nemes Város ménese már elhajtódott, azon az oldalon járjon és a ménes két kútján s a harmadik gulyaúton, amelyben víz van, itasson. A gazdák is kint voltak és sírkutakat ástak, de különben is már jó eső lévén, ottan a laposokba is itathat szorultságból. Jelentjük alázatosan azt is, hogy noha a gulyásoknak megparancsolódva, hogy vásárokra ne járjanak, hanem a gulya körül legyenek, mégis öt gulyánál nem találtunk gulyást, csak a bojtároknál kellett tudakozódni". Az egyre drámaibbá váló hangvétel valóságos képet fest, s a Hortobágyot leginkább romantikus szemlélő érdeklődőben kérdőjelessé teszi a kialakított idillikus képet a békésen legelő gulyákról, a mellettük sétáló dolog nélküli pásztorokról, akiknek csupán egyetlen lényeges tevékenysége a művészkedés, a nyáj melletti furulyázás. A gulyák közöt a szájfájás és a lábfájás uralkodik. Ezen betegségeknek fundamentumát még a múlt esztendőbeli nagy szárazság vetette meg, mert emiatt nem volt jó és elég eledele a marháknak. Már Szent Mihály napkor széjjel verte őket a kénytelenség ; rosszul teleltek, sok olyan gazdáknál, kik inkább szeleltem, mint teleltetni szokták marháikat és így még náluk szájfájósak lettek mán télen. Szent György nap táján összvegyűlvén a gulyák, kevés napok múlva kezd ődött bennök a szájfájás és azolta fojvást tart. Az mely gulyákban elébb kiadta magát, azokban már szűnik ; amelyikben később kezd ődött, azokban most van legnagyobb mértékben. De szerencsére igen szelíd ez a mostani szájfájás, minthogy négy vagy öt nap alatt elmúlik és az elhullottak száma is igen kevés. Egy-egy gulyából, kettő vagy három ha elesik, 35 HBmL. IV. A. 1011/a máj. 2., 116. old sz., jú old. 701, sz., jún old sz. 137

8 több nem. Az is pedig - mindegyik gulyás és bojtár előadása szerint - csak harmadfű és tavalyi ; nagy marha egy sem. Egyedül Balla Mihály előtt való gulyából esett el Szent György nap olta tizennégy darab, de hogy ennek nem éppen a szájfájás volt az oka, azért hihető, mivel a közt nagy marhák is voltak. Kétségkívül a rossz teleltetés következésében hullott el". Mikor a szájfájás elmúlik, akkor a marhák nyelve és szájok padlása lehámlik s a lábokba vivődik le a betegség maradványa, amelyb ő l lábfájás származik. Ez tartósabb a szájfájásnál, mert eltart két vagy három hétig is, de még eddig minden rossz következés nélkül. Ezt azzal orvosolják, hogy késheggyel megszürván a dagadt és neki tüzesedett lábat vérbocsátanak belőlle, mely gyógyítás módja helybenhagyható. A szájfájást semmivel sem gyógyítják, hanem csak a természetre bízzák, pedig ha ecetes vízzel, üröm, vagy zsálya főtt levével lehetne a szegény beteg marhák száját és nyelvét mosogatni, még hamarabb megszabadulhatnának a szájfájástól és ennek következése : a lábfájás sem lenne olyan tartós. Ezen két féle, de nagyon szelíd természetű betegségről csakhamar felvennék magokat a marhák, ha a tavalyi szárazság és a sovány teleltetés után már az idén jobb táplálkozások lenne. De az időnek mostoha járása miatt ez a boldogságok nincsen. Mert emiatt mező sincs olyan, mint más esztend őkben szokott lenni ; vize sincs mind nyájnak annyi, amennyi máskor volt. Nevezetesen a Kovács László előtt lévő gulya felette nagyon szenved a víz nem léte miatt. Nem lehetett nagy megindulás nélkül azokat a sokféle hangú bőgéseket hallani, melyekkel apraja nagyja egyformán szakadatlanul kérték a nagy forróság miatt bennek származott szomjúságok oltására a vizet, kínfokban a száraz vályút nyalták". Csak annyi vizecskét találtunk egyik kútban, mely a betegeknek talán-talán elég volt ; a másik kútnak a fenekét láttuk s a még egészséges marhák szomjan maradtak egész éjszaka. Ha a forrö napok fognak járni és a víznek ily szűkibe lesz még továb is ez a gulya ; e lesz az, amelyben a legtöbb kárt fok lenni. Sőt ha az idén ki fogütődni - amit Isten ne adjon - az a ragadó és pusztító betegség a dög, félő, hogy ez a gulya semmivé lesz." Közel százötven év távlatában is elgondolkodtató tény az, hogy milyen gondot jelentett jószágtartónak, pásztornak és a gazdaságoknak a folyton ismétlődő s évekig elhúzódó betegség és annak számos velejárója. Természete sen ez is nagymértékben befolyásolta a jószágállomány és a pásztorok számának alakulását, de a hosszas tapasztalat megteremtette a gyógyításnak kialakult formáit as a védekezés előfeltételeit, amelyek között több ártézi kút fúrása már komoly eredménynek számít, különösen ha a későbbi időszakot vesszük figyelembe.3' Így született többek között július 7-én Szentgyörgyi József és Szegvári István orvosdoktorok relátiója szerint az a rendelkezés aa amelyben : phisicus uraimék által elmülhatatlanul szükségesnek ítéltetvén az uralkodni kez dett marhadögnek eltávoztatására elegendő számü kősónak minden gulyákhoz minél előbb leendő kiadása és a marháknak sóval való provideáltatásá '.as Sokféle betegség említésével, s azok gyógyítási módjával találkozunk a tanácsi jegyzőkönyvekben, amelyek a pásztorok hagyományai révén a népi gyógyászat- 36 Nagy Cziroh László : Pásztorélet Kiskunságon. Bp old. 37 Zoltai Lajos : Debrecen vizei. Debrecen, old. 38 HBmL. IV. A. 1011/k., 343/ HBmL. IV. A. 1011/a jún old sz. Béles András : A jószág sózása, sózóvályú. Ethnographia. LXXVI old. 138

9 ban tovább élnek. Gyakran kuruzslókhoz folyamodtak ben egy veszett tehenet, amely a többire ugrált és nyalogatta, a pásztorok egy karcagi Nagy Péter nevű veszettséget kuruzsló emberrel orvosoltatták a tilalom ellenére. 4 Bayler István szenátor jelentésében ide vonatkozó intézkedéséről is beszámolt : 41 Meghagytam a pásztoroknak, hogyha valamely veszett állatot tapasztalnak a gulya körül megfordulni, a gulyát azonnal és napjában gyakrabban hajtsák a víznek, hogy így netalán a marhákon esett sebek a nyavalyát szülő miazmától megtisztíttatván, veszedelmen kívül tétessenek". A szenátorok jelzései mellett a XIX. század második negyedét ő l már az állatorvosok szakszerű jelentéseivel is találkozunk. Bőhm Márton baromorvos" 1841-ben, június 15-én kelt jelentése szerint42 kilenc gulyát és ökörcsor dát feljárt, az elhullott marhák számát feljegyezte, megállapította, fogy a nagyarányú pusztítás mérhetetlen károkat okozott. A szarvasmarhák nagy része tályogban hullott el, a sertésnyájakat torokgyík tizedelte. E betegség megakadályozására orvosságot is ajánlott, s a szer leírását is közölte : végy kőrösbogár port 4 latot, babírolajat 6 latot, terpentinolajat 12 latot, s keverve használni, mihelyt a sertés nyavalyája észrevétetik, azonnal másfél kalánnyi és az marokkal a nagyobb sertés nyakába bédörgöltetik napjába kétszer, a kisebbeknek 1 kalányi. Ha két bedörzsölés után másnap hólyagok nem mutatkoznának, esmét be kell dörzsölni a torkán lévő daganatbá '. Dög elleni védekezésre 1851-ben tanátsosnak nyilvánították a salétromnak a marhák vályujába óvszerül használását". Bőhm Márton elrendelte azt is, hogy a szájfájást minden gulyánál ecetbe vegyített timsóba mártott pamaccsal dörzsöljék és mossák a jószág száját. A lábfájásra nézve hasonlóul azon egyszerű házi orvosságot rendeltem, hogy a marhának körmét és annak közeit óhájba vegyített kékkővel napjában egyszer, sőt szükséghez képpest többször is bekössék". E módszer a pásztori gyakorlatban mai napig é1. 44 Ami ezekből roppant érdekes és tanulságos : az, hogy a levéltári anyagból feltárt gyógymódok közel két évszázad múltán még élnek, s a pásztorok körében itt-ott még napjainkban is nagyapáiktól öröklött módszerekként feltalál hatók. Nem volna haszontalan a népi gyógyászat ismeretanyaga és a XVIII. század végi és a XIX. század közepe előtti időben javallt hivatalos gyógyászati módok összevetése, amelyre mind a levéltári, mind a recens néprajzi adatok kínálják a lehetőséget. Némely tapasztalat alapján egyre megerősödik az a feltevésem, hogy a korábbi, baromorvosok, chirurgusok vagy gyógykovácsok által alkalmazott gyógymódok teljes, vagy csökevényesedett változatai az öreg pásztorok megfigyelései révén átmentődtek a későbbi pásztortársadalom ismeretanyagába, s a maguk által szerzett tapasztalataik mellett a régiektől tanultakat is alkalmazták, tovább éltették, s nyomai, elemei a XX. század felvilágosult állatgyögyászatában mint kuruzslásnak tartott reliquiák, fellelhetők. 4s A gulyák, s a gulyákon, méneseken tartott jószág száma igen változó ban a gulyák száma 12, 1813-ban 11 gulyában db szarvasmarha található ben az előbbiekkkel szemben 7 borjú, 3 tinó, 7 tehén, 2 bika és 2 40 HBmL. IV. A. 1011/a. 423/1826. szept HBmL. IV. A. 1011/k. 596/ Uo. 65/ HBmL. IV. B. 1109/f. 249/ HBmL. IV. A. 1011/k. 488/1846., 536/1847. Vö. : Ecsedi István : Hogyan készül a rühkenő Néprajzi Értesítő XXI old. 45 H. Fekete Péter : Állatgyógyítás a Hajdúságon. Ethnographia LXVII old. 139

10 ökör, összesen 21 gulya, 1 városi, 4 cifra, 5 renyhe, 1 csődör, 1 szűz, összesen 12 ménes, 5 tenyész, 1 kan, 5 kupec, sertésnyáj, összesen 11 sertésnyáj, ezen kívül 2 kos és 29 juh- és birkanyáj kapott helyet 4~ Az évek során a gazdasági helyzet alakulása szerint a jószágállomány száma csökkent vagy emelkedett. A gulyák száma darab, amelyeket öt-hét ember őrzött. A hortobágyi puszta egyik különlegessége volt, hogy alig pár száz ember élt itt, mégis 1892-ben hivatalosan engedélyt kapott a város a Hortobágynál állat- és kirakodóvásár, az ún. hídivásár megtartására. Majd néhány évvel ké sőbb évenként két vásárt tartottak. A hídivásár néven ismertté vált és keresett árukicserélő hely lett, amelyet messze földről felkresetek, s egészen a felszabadulásig nagy eseményszámba ment. Az utóbbi években felújított folklorisztikus jellegű formájával évenként találkozunk. 4 ' Hortobágy egyre terjeszked ő mezőgazdasági kultúrájának sokakat bámulatba ejtő és fejlődő alkotása a halastó gazdaság. yg A pusztának csaknem semmire sem használható vakszikes, mocsaras, Csúnyafőd"-nek nevezett részén létesítették. Terve még az első világháború előtt felmerült s alatt kezdett megvalósulni fogságba esett orosz katonák közreműködésével. A haltenyésztés 1916-ban kezdődött meg, 1920-ban bővült a halastórendszer, amelynek összes költsége mintegy tízmillió koronát emésztett fel. Területe akkor 2994 kh, s a Tisza vize táplálja csatornákon át. A tógazdaság leginkább pontyot, süllőt tenyészt, harcsát, csukát lényegesen kevesebbet. A hal élő állapotban vasúti hűtőkocsikban kerül a hazai és külföldi piacokra. A telep rendszeresen ember munkáját biztosítja. Összefoglaló történetének feldolgozása a jövő feladata. 49 Egy újabb műszaki alkotás a csárdától délre mintegy 1,5 km távolságra létesült. A hortobágyi víztároló szerepe az, hogy felfogja, tárolja a folyó téli csapadék vizét, s nyáron, amikor arra szükség van, a kijelölt legelőt, vagy egyéb területet innen öntözzék. A tároló a hortobágyi út mentén Debrecen felől balra terül el, mintegy 309 kh területen ban a mátai major mellett közel 1000 kh területen kisebb öntözőtelepet létesítettek. Ma a Hortobágynak minden művelhető területe öntözött, de nem ritka az árasztásos legelő, vagy kaszáló terület sem. 51 Ha a Hortobágy létesítményeinek időrendjét követjük, a csárda, a posta és a hidak után az egykori vízimalmot kellett volna melítenem. A malom helyét a csárdától délre 3,5 km távolságra szemelték ki, s építése Domokos Márton debreceni főbírósága idején 1739-ben megkezdődött ban egy, 1777-ben három kőre járt, s nagyivónyi, kösélyszegi, elepi emberek itt őrölték terményei- 46 Béres András : Debrecen város legelőgazdálkodása a Hortobágyon a XIX. század elején. A HBm. Levéltári Évkönyve I. Szerk. : Gazdag I. Debrecen, old. 47 Béres András : A hortobágyi hídivásár néprajza. Kézirat. 48 Zoltai L. : A Hortobágy története. i. m old. Ujlahy Zoltán : A Hortobágy hasznosításának problémái a XIX. század végén és a XX. század első felében. In : Tanulmányok a Hortobágy néprajzához. Műveltség és Hagyomány XV-XVI. Debrecen, old. 49 HBmL. XXI. 505/a. Hortobágyi iratok. Kcs. Papp József : Halászati jog a Hortobágy vizein. In : Tanulmányok és Hortobágy néprajzához. Műveltség és Hagyomány XV-XVI. Debrecen, old. 50 Pallós Imre : Húszesztendős ahortobágyi Allami Gazdaság. Debrecen, 1969: 9. old. 51 Hortobágy hidrologiai szaktanács OVH. Központi Vízgazd. felügy. In : Hortobágy településfejlesztési terve. Vizsgálatok 4. lap. 140

11 ket. Egyik 1820-ból fennmaradt leltára értékes összefoglalás. 52 A Balogh József bérlő által felvett leltári ingó és ingatlan jószágok értékét Aranyosi Sámuel és Debreczeni Mihály molnárok becsülték meg s értékelték az 570,5 tételt 6174 Ft 35 krajcárra. A leltár szerint található : egy kőszoba, kemence és kandalló, benne deszka padlással. Ebből nyílö kőkamra, hasonló deszka padlással, de ennek a pitarnak a felét a csősz használja. Két malomház náddal fedve, az oldalán van 320 fenyődeszka. Mind a kettő egy fedél alatt és fa talpon áll. A ház felől való malomházban egy nagy hombár található és egy grádicstalan feljáró. Ugyancsak itt egy tölgyfa deszkából készült tárhombár, egy vas sarkú ócska fenyődeszka láda, egy hodorgüt ő vastag karikával, három fogaskerék, az egyik kereken egy vasszög, vasráf, ezeknek a perendjein 14 darab vastag vas karika. Ezen kívül három alsó és három fels ő malomkő. A felső köveken három vas ráf. Van még három parad, három lisztesláda, kettő kármentő fenyődeszkából, két darab pórkéve kifaragott tölgyfa keréknek való egy bakra való négy szegelésű vastag vas ráf. A változó leltárú, gyakran javított malom még közel három évtizedig állott, míg 1848-ban, többszöri rongálódás után a debreceni Tanács elbontatta. Emlékét a mai napig őrzi a Malomház", s az 1770-es években ültetett kis tölgyerd őnek még látható néhány öreg fája.~3 A jószágtartás sajátos rendje a szélsőséges időjárásban megkövetelte, hogy ~zárnyéherdőhet telepítsenek. A ma csenevész akácosok jó részét mint szárnyerdőket 1880 körül telepítették. A szikes talaj egyáltalán nem kedvezett az akácosoknak. Ilyen kis erdőket találunk Porosháton, a Nyíróhodálynál, Kungyörgyön, Keserűkútnál, Szatmáritelken, Tornyidombon, Szásztelken, Kövesháznál, Ludasháznál és Angyalházán is. A telepítéseket a mátai csemetekert látta el alanyokkal.' Számos terv látott napvilágot Balásházy János 1844-ben keltezett munkájától a Hortobágy képének megváltoztatására, 55 egészen az 1866-ban Barcsay Miklós épít őmester által Hortobágy központjában létesítendő Új Debrecen", nagy falu kialakításáig, amely ötletet akkor felhőnyargalónak" minősítették némelyek. Mai szemmel, ha úgy tetszik, egyáltalán nem az, csupán száz évnek kellett eltelni addig, amíg az ötletb ő l valóság érlelődött, igaz, nem Újdebrecen, hanem Hortobágy község néven. 5e Felmerült a Hortobágy öntözésének, mezőgazdasági művelésének terve is. Erre a célra kh területet szemeltek ki. Elhatározták a körzetekre való felosztást is és már 1913-ban szó esett az egyes területeken létesítendő kultúr központokról, de mindezekre csak 1945 után a népi demokratikus államrend megvalósítása során, a felszabadulás tényével nyílt lehetőség.5' Hortobágy községgé alakult. Az állami gazdaság lett gazdája a nagy területnék.~ Lényegesen megváltozott a népélet korábbi arculata. Sok a helyi lakos az egyes tanyaközpontokban, mint Mátán, Kungyörgyön, Szásztelken, Ha lastónál, Ohaton, Kecskésen, Nagymajorban, de igen nagy a naponta ingázó, 52 HBmL. IV. A. 1011/k. 120/ Zoltaá L. : i. m old. Hortobág y története. i. m. HBmL. IV. A. 1011/a sz old sz old. IV. A. 1011/k. 585/1829. sz. 54 Balásházy János : Debreczen mint van, 's jövendője. Debreczen, Ujlahy Z. : i. m old. 56 HBmL. Rajz. 68. Új Debrecen térképe a Hortobágyon. A Hortobágy parcellákra való felosztásának valószínű tervével. 57 Pallás L : i. m. 9. old. 58 Uo. 16. old.

12 Hortobágyon dolgozók száma is, akik itt találják meg kenyerüket, megélhetésüket. Megváltozott a kép az agrokultúra vonatkozásában is. A gépesítés megváltoztatja a tájat, vele, vagy benne az embert is. A civilizáció fokozatosan teret hódít. A fejlődés folyamatát nem lehet megállítani, de mindaz, ami a történe lemből megbecsülendő, régészeti, történeti, néprajzi, levéltári kutatással alátámaszthatö, - tanulságul szolgál az utókor számára, de a ma embere előtt is feltétlenül megbecsülést érdeme1. 59 Nem csoda hát, ha a megismerés vágyán túl a kutatás tudatos művelése vezette a kutatókat, akik figyelmüket a Hortobágy életének felderítésére fordították. A kevés összefoglaló munka mellett számos apróbb tanulmány jelent meg, amely történeti és néprajzi szempontból is a pusztai élet bemutatására törekedett. 61 Zoltai Lajos után Ecsedi István a Hortobágy legjobb ismerője komoly alapossággal örökítette meg Hortobágyra vonatkozó ismeretanyagát. Igaz, ben megjelent munkája az újabb kutatások alapján kiegészítést vár, de mégis ö mondta ki először könyvében, amikor a pásztor jelleméről, karakteréről beszélt, a szórakozásra, táncra is uta1t :62 Ideje volna már alkalmas műszerrel kinematográffal e jeleneteket felvenni". Csaknem ötven esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az általa időben sürgetett, de véghez nem vihető munkát valamelyest pótolni, de még nem elvégezni lehetett. Zoltai Lajos történeti néprajzi szempontú kutatásai se mhozták meg egészében a kívánt eredményt, tervét már nem válthatta valóra. A kiemelkedő tudós, aki nélkül nem lehet a Hajdúság, Bihar és Debrecen történetéhez hozzányúlni, nem lehet a Hortobágy kutatását elkezdeni, csak szórványos adatokat tallózhatott a Levéltárból, s szándéka szerint nem tárhatta fel igazán a Hortobágy múltját, életét. Hetman Ottó kutatásaiban is csak egy részt ölel fel a Hortobágy. Győrffy István neves emlékű tudósunk maradandó tanulmányai is csak a húszas évek végéig viszi el az olvasót és nyújt a kutatóknak támpontot. Tury Mészáros István főleg nyelvészeti szempontból foglalkozott a hortobágyi pásztorélette1.65 N. Bartha Károly, Lühó Gábor csupán adalékokat közölt, H. Pehete Péter is csak szórványos ismeretekkel gazdagította a publikált forrásokat, de elsősorban a Hortobágy peremvidékéről. K. Kovács Péter mindenek előtt a jószág munkára nevelésével foglalkozott, s hézagpötlö munkái nagy segítséget nyújtanak. ss Balogh István ugyan nem nagylélegzetű, de nagyon is összefüggő és körültekintő kutatómunkára 59 A helytörténetírás levéltári forrásai I-II. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei Debrecen, (Szerk. : Komoróczy György.) A levéltári fondok feltárása. 60 Lásd a felsorolt irodalomból a felszabadulás előtt megjelenteket. 61 A felszabadulás után megjelent források lényegesebb része a felsorolt irodalomban. 62 Ecsedi L : i. m Béres András : Hortobágyi pásztortáncok I. Tánctudományi tanulmányok. Bp old. - II. Uo old. 63 Zoltai Lajos levéltári kutatásokra alapozott tanulmányai számos részeredményt tárnak fel, de igen komoly jelent őségűek múzeumigazgató korában a Hortobágyon végzett régészeti ásatásai s azok publikálása a Déri Múzeum évköngveiben. A Hortobágy kutatása ezek nélkül elképzelhetetlen. 64 Hetman Ottó : A magyar pásztorok nyelvkincse. Bp Gy őrffy István : Das Bauwesen der Hitten im ungarischen Tiefland. Debrecen Tury Mészáros István nyelvészeti munkái. 66 N. Bartha Károly, H. Pehete Péter és K. Kovács László munkál az Ethnographia különböző évfolyamaiban. 142

13 épített közleményekkel gazdagította a Hortobágy néprajzi irodalmát.s' Szabadfaluy József, Földes László, Bencsih János kutatásai is nagyban hozzájárultak a Hortobágyról szóló ismeretek bővítéséhez. Magam bár 20 éve megszakítás nélkül foglalkozom a Hortobágy kutatásával, több ezer oldalra tehető összegyűjtött, lejegyzett ismeretanyagom, s több mint 100 magnótekercs vár részben lejegyzésre, az összegyűjtött anyag értékéhez képest viszonylag még kevés adalékkal járultam hozzá kisebb tanulmányaimban, cikkeimben a hortobágyi pásztorélet a jószágtartás történeti néprajzi ismeretéhez. Mindezeket látva határoztam el a Hortobágy és Hortobágy környéke jószágtartásának, pásztoréletének történeti szemléletű néprajzi monografikus kutatását. Közben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézete Gunda Béla vezetésével e kezdeményezéstől függetlenül nagyon helyesen célul tűzte tájunk jobb megismerését, ismertetését, köztük a Hortobágy kutatását, amelynek eredményeképpen néhány kiemelkedő tanulmánykötet látott napvilágot, s további résztanulmányok várhatók.' Jóllehet időközben a már meglevő kezdeményezésektő l függetlenül kapcsolódtak a munkába s megosztott erőkkel más úton járnak, ez egyáltalán nem zavaró, sőt igen örülhetünk, hogy többen több oldalról igyekeznek felderíteni, felkutatni ezt a területet. Közben a létrejött Hortobágy Nemzeti Park célkitűzéseinek megvalósítása is nagyban befolyásolja a kutatómunkát.'1 A hazai kutatásban egy eddig alig próbált módszert választottam a kutatás bővítésére. Igaz fáradságos, de megérte tól három ízben kiköltöztem néhány munkatársammal több hétre az eddig kevésbé bolygatott, külső behatásoktól mentesebb hortobágyi területekre, köztük Angyalházára. Akkor az volt a célom, hogy pontos leltárakat készítsek a pusztáról. Mindent, ami a területen található, leltárba veszek, hogy egyszer már legyen mihez mérni a változásokat. Célom volt, hogy öt év múlva megismétlem ugyanazt. Az akkor 67 Balogh István : Néhány adat a magyar juhtenyésztés múltjáhhoz. DMÉ Debrecen, old. - A jószág teleltetése Debrecen környékén. A Déri Múzeum Néprajzi Osztályának Ismeretterjesztő Közleményei 12. sz. Debrecen, DMÉ old. - A hortobágyi pásztorkodás történeti múltja. Néprajzi Értesítő old. - Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVIII-XIX. században. Ethnographia. LXIX old. - Néprajzi adatok a Hortobágy környékéről a XVIII. században. Uo. LXX old. - Formen der extensiwen Viehhaltung auf den Puszten von Debrecen. Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa. Bp old. 68 Szabadfalvy Józset munkássága az állattartás vonatkozásában alapvető fontosságú. Földes László : Az erdélyi vándorpásztorok állatfajai a XIX, század első felében. In. : Műveltség és Hagyomány X. Debrecen old. Gund a Béla : A román pásztorkodás magyar kapcsolata. Nép és Nyelv I old. Bencsih János: Pásztorkodás a Hortobágy északi területén a XVIII, század végétől. Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetéből 22. Debrecen Paraszti állattartás Hajdúböszörményben. Tanulmányok Hajdúböszörmény néprajzához. I. In. : Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetéből 24. Debrecen Szarvasmarha és lótartás Tiszapolgáron. In. : Tanulmányok a Hortobágy néprajzához. Műveltség és Hagyomány XV-XVI. Debrecen, old. 69 A gyűjtött anyag feldolgozása folyamatban van, a Hortobággyal kapcsolatos résztanulmányok különböző kötetekben megjelenésre várnak. 70 Tanulmányok a Hortobágy Néprajzához. Műveltség és Hagyomány. XV-XVI. (Szerk. : Gunda Béla.) Debrecen Lányi György : Természetvédelem első nemzeti parkunkban. Népszabadság febr. 27. Bencsih János : Nemzeti parkunk a Hortobágy. Hajdú-Bihari Napló ápr. 3. Kovács Gergelyné : Hortobágy és az idegenforgalom. Hajdú-Bihari Napló, 1973, febr. 27. Pásztor Károly : A Hortobágy híre, értéke. Még egyszer a Hortobágyi Nemzeti Parkról. Népszabadság, júl

14 feltérképezett pásztorépítményeket öt év múltán ismét felkeresem, s így megállapítom, hogy eszközkészletében mit változott a pásztorélet a technika fejlődésével. Akkor először mintegy huszonegy pásztortanyát kerestem fel, amelyeknek pontos felmérése megtörtént. Ezekből öt év múltán már csak tizenkettőt találtam meg, de sikerült a változásokat rögzíteni. Egyidejűleg tapasztaltam azt is, hogy a technika bevonult a pusztára is. Szinte eltűntek a szárnyékok, helyüket fedeles aklok, a juhászoknál ún. seggenül ő hodályok váltották fel. Szárnyékot csak szórványosan találtunk egyet-kettőt, de azok is modernizálódtak, új változatok születtek, s biztosabb szélenyhet nyújtanak. A vizsgált területeken is kísérleteznek a villanypásztorral, az öntözéses legeltetőrendszer bevezetésével, a kint nyaraló gulya, ménes számára fedett éjjeli szállásokat, nappali delelőket biztosítottak, amelyeknek szép darabjait sikerlüt film-, illetőleg fényképfelvételek segítségével megörökíteni. Sok régi jól ismert pásztorral egy- vagy kétszer öt év múltán már nem sikerült találkoznom. Id őközben vagy meghaltak, vagy idősebbek lévén, közelebb foglaltak legelőhelyet lakóhelyükhöz. Amíg korábban nők csak mint családtagok is csak ritkán voltak jelen a pusztán, vagy férjüknek segítettek az asszonyok kint a pusztán, főleg a juhászoknál a tejfeldolgozásban, ez időben megjelent az asszony önálló munkakörben, vagy mint juhász, esetleg mint kospásztor, de találkoztam bikagondozóval is. A rádió mindennapi eszköz lett a pásztorok között, már televíziót is láttam pásztortanyán. Nem egyetlen pásztorkodással eddig nem foglalkozott személyek jelentek meg mint jószágőrzők, akiket jobb híján a véletlen sodort ide. Ezek a kényszeredett pásztorok", ahogyan az idősebb, ún. virtigh' pásztorok mondják, nem pásztorítják, hanem tántorítják a jószágot. Felmérő munkámhoz nagy segítséget kaptam a Hortobágyi Állami Gazdaságtól és a Legeltetési Társulatoktól is, amelyek állandóan segítőkész figyelemmel kísérték munkámat'2 amiből ez alkalommal is volt lehetőségem egy kis ízelítőt nyújtani. Mostmár a recens anyag ismeretében, amely egy emberöltőre mutat viszsza, könnyebben tudom a Hortobágy s ezen belül a pásztorok életét, az állattartás módjának alakulását áttekinteni, amihez a levéltári gy űjtés nagyon jó se gítséget, történeti néprajzi kiegészítést nyújt a mintegy 70 db a XVIII. századtól napjainkig a változatokat bemutató, felkutatott, most már kiadványban is szereplő térképek segítségével.'3 Emellett a monografikus munkának igen jó segítője és kiegészítője lesz, s nemzetközi vonatkozásban is figyelemre méltó összehasonlító anyagot nyújt a kiadásra tervbevett és előkészületben levő Hortobágy Okmánytára,'y amely nek összeállitásához rendelkezésre áll a Hajdú-Bihar megyei Levéltár elsősorban debreceni vonatkozású anyaga szépen rendezett fondjaival. Az okmánytár számos témához nagyon jó kutatási lehetőséget kínál, amelyb ől, vagy segítségével a hortobágyi birtokviszonyokra, a legeltetési sezrvezetre, a Hortobágy hasznosítására, állategészségügyre, legelőgazdálokásra, építményekre, 72 Ezúton is köszönetet mondok a Hortobágyi Állami Gazdaság Igazgatóságának, a Hajdúszoboszlói Legeltetési Társulatnak, különösen Márton Gábornak, a Társulat ma nyugdíjas vezetőjének, hortobágyi és angyalházi pásztoroknak, akik munkámat messzemenő figyelemmel kísérték és segítették. 73 Hajdú-Bihari kéziratos térképek. (Szerk. : Komoróczy György.) Debrecen Béres András tervezete a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban, őrzött Hortobágyra vonatkozó anyag alapján. Kézirat. 144

15 pásztorokra, állandó telephelyekre, hidakra, utakra, rét- és kaszálógazdálkodásra, csárdára és idegenforgalomra vonatkozóan, de az élet minden területéről találunk adalékokat. Csupán néhány témát soroltam fel, amelyek feldolgozásra várnak. Tettem ezt a teljesség igénye nélkül, mivel nem célom ez alkalommal a feltárás részletes szempontjainak kidolgozása, csupán néhány ötlet, tovább bontható témák vázolását érzem feladatomnak. Ennek a hatalmas feltáró munkának az elvégzéséhez ugyanis egy ember életének munkája is kevés, de jól összefogott erők szervezettsége eddig nem látott eredményeket produkálhat. E nagyon komoly kutatómunkához nyújt segítséget Levéltárunk néhány kiemelkedően értékes gyűjteménye, a benne található Hortobágyra vonatkozó adatokkal : Királyi biztosságok fondjai, Debrecen sz. kir. város Választott Hites Közönsége iratai, Debrecen sz. kir. város Tanácsának és Választott Hites Közönségének iratai, (-1905). Jelentések. (Relationes.) Debrecen város számvevőségének iratai. Ohati számtartó iratai, A hortobágyi ménes állatállományának összeírása, Debrecen város titkos levéltára, a) Oklevélgyűjtemény, b) Különböző tartalmú iratok, c) Hiteleshelyi másolatok, e) Vegyes iratok (Acta miscellanea.) f) városi külső birtokokra vonatkozó iratok, Ohat, Zám pusztákat tárgyaló iratok, Ohati határper, Ohati zárni kincstári birtokokat tárgyazó iratok kivonatai. Máta pusztát tárgyazó irományok, Birtokok földhaszonbérleti iratai, Legelőbér iratai, , Legelőbérek elszámolási iratai, Küls ő és belső legelőn levő jószágok összeírása, A felsoroltakon kívül sok egyéb fontos okmány mind a debreceni, mind más szomszédos, valamint az Országos Levéltárban feldolgozásra kínálkozik, s ideje volna e roppant fontos történeti forrásértéket mielőbb kézreadni.'' A tudományos kutató és feldolgozó munka mellett természetesen gondolni kell a munka eredményének szélesebb körben való megismertetésére is. Népszerű kiadványok, kiálítások mind-mind segíthetik a most már Hortobágy Nemzeti Park formájában is működő területet, amelynek létrehozása után, számolva az adottságokkal és lehetőségekkel, nagyon sok tennivalója van. Fontos, hogy az érdeklődő, de a gazdaságok is ne csupán a tiltó rendelkezésekkel találkozzanak, hanem a jól egybehangolt tudományos feltárás, szervező munka, gazdasági élet, természetvédelem, tájvédelem igazán azzá tegye a világon páratlanul álló értéket, amivé valójában lennié kell. Minden e munkához nyújtott segítség egy közös cél megvalósítását segíti elő, amely közös összefogást igényel, s ha erre mostani előadásomban a tények 75 A Helytörténetírás levéltári forrásai I-II. i. m. 145

16 és eredmények vázolása mellett sikerült ráirányítani a figyelmet, akkor úgy hiszem, egy picikét ismét sikerült előbbre lépni még akkor ís, ha a rendelkezésre álló időben nem volt alkalmam a sok irányban szerteágazó problémára minden tekintetben kitérni. Outlines and Sources on the History of Hortobágy by András Béres The Hortobágy, or as they earlier called it Nagyhortobágy", is a steppe on the Great Hungarian Plain, the most spacious, unbroken piece of land, where one of the most typical Hungarian ancient professions, the stock-breeder shepherding has still been preserved, with many of its old features, habits almost to our days. The Nagyhortobágy" denoted the pastures to the west of Debrecen, some acres in all. There were a number of village with or without church in the area in the 13th-14th centuries, but were all destroyed by Tartans and Turks. The endless plain eventually became a Debrecen domain, to be utilized as grounds for outdoor stockbreeding. The shepherds grádually formed their colonies, and lived a particular life, which can still be observed in fragments. Civilization of the waste began in the 2nd half of 17th century, when they built the post-station beside the Mata bridge and the tavern in 1699, then replaced the old wooden-- bridge with the famous nine spanned stone-bridge in At the same time the town utilized the plaughable fields, established a central grange which in the beginning of 19the century moved to Mata, thus giving prominence to the tavern and its surroundings. Owing to regulatings rivers ceased to flood this territory and this changed the scenery together with the first railway-line opened in 1891, offering new economical possibilities, urging development. Shearing sheepfolds were built, and to promote sheepbreeding they set up the Organization of Debrecen Sheepbreeders". At the turn of the century, they established a plant for bulls, created a basic stud, divided the pasture among different stocks. Great care was taken to protect hygiene, to prevent epidemics, first of all the foot and mouth disease. Mention should be made of the water-mill, which went on grinding for over a hundred years. An outtstanding feature of development was embodied in the creation of a fishpond, where not only jack-salmon and carp, but sheat-fish and pike are kept as well. The water basins and sprinkling facilities or farms brought about fundamental changes after the liberation, and stock-breeding made a great step forward with farming as well. liesearch has discovered many details on the history, ethnography, nature of the Hortobágy. Mr. Lajos Zoltai and Mr. István Ecsedi did a pioneering work in this field, followed by valuable efforts on part of the Department of Ethnography Debrecen University, but a thorough exploration of the region, with the help of sources ín archives is still waiting to be done. This is what the author of the present article tried to promote by publishing the most importand funds to draw the attention of research workers on the topic, because the already available information can become meaningful and historically true only by exploring the ethnic features as well. This is the only way to ari all-round exploration and description of the Hortobágy. 146 Cxe~uamuuecxuü'odsop u ucmouxuxu ucmopuu paseumun Xopmoóadu Axdpauf Bepeuf Xoproóaub, xnx «Sonbmaa Xoproóap[bcxaa ctexb» xa Pasxxxe, xax paxbnie xasba,nb eé, AanAerca camo~ o6nrxpxok, Tepsxox~er3ca s óecxoxe~octx pasxxxoh BeFSpxx, TaxxM xactóx~em, xa xoropom xo~rx uo xaxx3x uxek coxpaxxnocb ouxo xs cambrx xapaxrepxbix, xepsofíbitxbrx saxn Txx se~sepcxoro xapoua - xxsotxoso,~ecxoe xactyxiecrso, a Taxxe coxpaxxrmcb ero ~orogxcnexxbie, orxocxrenbxo nepsoóbitxbie ~eprbi, crapxxxbie oóbriax, c~opmbi. Bo.~iuan Xoproóaub - sto coóxpatenbxoe xassaxxe saxa,~,ix xpaxxxx ctexei3 ropora J~e6peuex, xcxonbsyembrx unu xacrbóbi. Teppxzopxa Xoproóaubcxo~ cte~ xpoctxpaercx 6o.rume uem xa cro rbica~ rexrapos. B sexax xa Teppxropxg cre~ Moxcxo óbrno xa~tx xe o,axy xacenéxxyeo uepesxio xax c uepxosbio Tax x 6es xez. Kaxcplas xs stxx uepesexb czana ~xeprso~ Ta- Tapexxx x Typegrcxx xautecrsxk. Oxycroxiéxxy~o, 6ecxoxe~xyFO Teppxropx~o, xoene J(JIxTe.TIbHbbIJt

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

A JÁSZSÁG MINT KULTÚRTÁJ. Bevezetés

A JÁSZSÁG MINT KULTÚRTÁJ. Bevezetés Földrajzi Közlemények 2011. 135. 3. pp. 229 235. A JÁSZSÁG MINT KULTÚRTÁJ BERÉNYI ISTVÁN JAZYGIA AS A CULTURAL LANDSCAPE Abstract The paper summarises the history and development of the cultural landscape

Részletesebben

Elmúlt idők levelezése

Elmúlt idők levelezése Elmúlt idők levelezése (folytatás) A következő században a XVII.-ben leveleink kifejezésmódja cifrábbá, díszesebbé válik. Hogyha ritka volt is az olyan hosszadalmas köszöntő, mint a Zrínyi Katáé, most

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Balogh Béla SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Az Állami Levéltárak nagybányai fiókja gyakorlatilag 1953-ban mint tartományi levéltár létesült.

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselőtestületének az önálló orvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 14/2014. (V.28.) önkormányzati rendelete

Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselőtestületének az önálló orvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 14/2014. (V.28.) önkormányzati rendelete Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselőtestületének az önálló orvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 14/2014. (V.28.) önkormányzati rendelete Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

A HORTOBÁGY IPARI LÉTESÍTMÉNYEI Béres András

A HORTOBÁGY IPARI LÉTESÍTMÉNYEI Béres András A HORTOBÁGY IPARI LÉTESÍTMÉNYEI Béres András A Hortobágy puszta Debrecen városának századokon át extenzív jószágtartással hasznosított területe, má a technika századának utolsó negyedében is elsősorban

Részletesebben

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban

Részletesebben

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő 634.0:069 ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő A Bükk-hegység nyugati részén a Szilvásváradi Erdészet területén a festői szépségű Szalajka völgyben található az első szabadtéri Erdei Múzeum. Építése társadalmi

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Ismertető. A Hajdú-Bihar Megyei és Debreceni Honismereti Egyesület tudományos és közművelődési tevékenysége

Ismertető. A Hajdú-Bihar Megyei és Debreceni Honismereti Egyesület tudományos és közművelődési tevékenysége Ismertető Brigovácz László Szendrei Ákos Török Péter 1 A Hajdú-Bihar Megyei és Debreceni Honismereti Egyesület tudományos és közművelődési tevékenysége Helyismeret/honismeret, honismereti tevékenység A

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Nyertes pályázó lakóhelye/ székhelye. Kadarcs u. 38. Dorogi utca 40. Kossuth utca 36. 3/9. Sarkadi u. 8.

HIRDETMÉNY. Nyertes pályázó lakóhelye/ székhelye. Kadarcs u. 38. Dorogi utca 40. Kossuth utca 36. 3/9. Sarkadi u. 8. HIRDETMÉNY A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, mint az alábbi azonosítószámú birtoktestek haszonbérbe adója, figyelemmel a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 22. (2) bekezdésében foglalt kötelezettségére,

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG

SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG A természet mindenkit elbûvölõ tökéletességeivel nem versenyezhetnek a nyelvek mondhatjuk Petõfi szavaival. Örökségünk kincsestárában azonban mindezekkel a varázsos

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Monostorpályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 17-én megtartott rendkívüli nyílt ülésének

Monostorpályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 17-én megtartott rendkívüli nyílt ülésének Monostorpályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 17-én megtartott rendkívüli nyílt ülésének a. napirendje b. jegyzőkönyve c. határozatok: 93-96/2013. (IX. 17.) számú határozat.

Részletesebben

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XVII., Fasc. 1. (2012), pp. 171 175. BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Báró Eötvös József 1838-tól 1841-ig tartó Borsod

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testülete 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu J e g y z ő k ö n y v Készült: Sárospatak Város Önkormányzat

Részletesebben

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés 1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Számlákkal a német sajtóba Problémafelvetés A számla az egyik legkorábban selejtezhető, értéktelen iratfajta. Nem így, ha a számlák 19. századiak. Pl. a reformkori

Részletesebben

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra

Részletesebben

WHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE

WHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE WHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE Keywords: rural development, grass farming, cattle farming, dairy cows. Joining the European Union has opened

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

A Helyi Választási bizottság a 2006 szeptember 8.-án záruló jelöltajánlás

A Helyi Választási bizottság a 2006 szeptember 8.-án záruló jelöltajánlás MÁTÉTELKI HÍREK 25. szám Mátételke község Önkormányzatának friss hírei Képvisel -testületünk 2006. október 10-i ülésének anyagából 2006. október 17. Közérdek információk! A választási bizottság tájékoztatása

Részletesebben

Kösiszeg - Kunhalom Kerékpáros Körtúra

Kösiszeg - Kunhalom Kerékpáros Körtúra Kösiszeg - Kunhalom Kerékpáros Körtúra Túraútvonal leírás 0 km. Hajdúszoboszló, Bocskai u. 12. A túra kiindulási pontja a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum. Nyitva tartás: hétfő kivételével naponta

Részletesebben

a Képviselő-testülethez Készítette: Tóth Imre Földes Közmű Kft. ügyvezetője RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2013. MÁJUS 27.

a Képviselő-testülethez Készítette: Tóth Imre Földes Közmű Kft. ügyvezetője RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2013. MÁJUS 27. Iktatószám: FÖLDES KÖZMŰ KFT. 4177 FÖLDES, Debreceni u. 26. sz. : (54) 531 035 ; 531 036 6. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez Földes Közmű Kft. 2013. évi Üzleti tervének elfogadására Készítette: Tóth

Részletesebben

- A rendszerváltás és az uniós csatlakozás gazdálkodásra gyakorolt hatása a dél- bihari régióban. - Piaci túlélés kisüzemi lavírozás.

- A rendszerváltás és az uniós csatlakozás gazdálkodásra gyakorolt hatása a dél- bihari régióban. - Piaci túlélés kisüzemi lavírozás. Lovas Kiss Antal Publikációs lista Önálló könyv - A rendszerváltás és az uniós csatlakozás gazdálkodásra gyakorolt hatása a délbihari régióban. Doktori disszertáció 2003. 255. p. - Piaci túlélés kisüzemi

Részletesebben

Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története

Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története Pálmai József A szatymazi posta RÖVID TÖRTÉNETE Az első postaállomás Kalapos királyunk idejében, 1788-ban hozták létre a szatymazi postát. A jó tíz éven át (1780 1790) uralkodó II. József, Mária Terézia

Részletesebben

JEGYZ KÖNYV 2004.április 29-én

JEGYZ KÖNYV 2004.április 29-én Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete JEGYZŐKÖNYV Bekecs község Önkormányzati Képviselőtestületének 2004.április 29-én megtartott üléséről Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kihirdetve: 2006. november 30. Józan Judit jegyző Módosítva: Hatályos: 19/2009. (V.28.)

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

MNL HEVES MEGYEI LEVÉLTÁRA LEVÉLTÁR-ISMERTETŐ

MNL HEVES MEGYEI LEVÉLTÁRA LEVÉLTÁR-ISMERTETŐ MNL HEVES MEGYEI LEVÉLTÁRA LEVÉLTÁR-ISMERTETŐ HEVES VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA A vármegye levéltára azt a hivatalt szolgálta ki, amely létrehozta iratait, tehát megőrző helyek, latinul conservatoriumok voltak.

Részletesebben

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Gottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI

Gottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI Myocardial Infarction Registry Pilot Study Hungarian Myocardial Infarction Register Gottsegen National Institute of Cardiology Prof. A. JÁNOSI A https://ir.kardio.hu A Web based study with quality assurance

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

Növekvő gyermeklétszámok

Növekvő gyermeklétszámok IX. évf. 5. sz. 2012. augusztus www.kiralyhegyes.hu Növekvő gyermeklétszámok óvodánkban, iskolánkban Palánta ültetvényezések a fóliasátorban Útkarbantartási munkálatok Egészségügyi szűrővizsgálatok Ingyenes

Részletesebben

1. melléklet a 37/2012. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez. 1. számú melléklet a 34/2005. (IX. 2.) önkormányzati rendelethez HÁZIORVOSI KÖRZETEK

1. melléklet a 37/2012. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez. 1. számú melléklet a 34/2005. (IX. 2.) önkormányzati rendelethez HÁZIORVOSI KÖRZETEK ĺ á á á Ö á é ő ü é Ż Ż ö á é é ü á á ö á í á áó ó ó Ż ö á ó ĺ á áó ú á á á Ö á á é ő ü ę é é ő ó ó é ö é á é é á á ö é ĺ Ż é é á öé á ú á á á Ö á é ő ü é é ű öđé á á ő ő ő Ż Ż ö á é á í é é é ö é á ó

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI 1. Dr. Toller László polgármester 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel: 72/ 533-807 Fax: 72/ 212-049 E-mail: tollerl@ph.pecs.hu 2. Társelnök: Dr. Magyar Levente polgármester

Részletesebben

Magyarországon belül a keleti határtól 10 km-re található Zsadány belterülete, de bizonyos külterületei 4 km-re vannak Románia határától.

Magyarországon belül a keleti határtól 10 km-re található Zsadány belterülete, de bizonyos külterületei 4 km-re vannak Románia határától. Zsadány község rövid bemutatása Zsadány földrajzi elhelyezkedése: Zsadány a Trianoni békeszerződésig az ország középén Nagyváradhoz 35 km-re helyezkedett el, ma az ország perifériáján a legközelebbi magyarországi

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság XXXI. Kongresszusa

Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság XXXI. Kongresszusa 2011. május 13-14. Gyula Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság XXXI. Kongresszusa XXXIst. Hungarian Congress on Pediatric and Adolescent Gynecology I. Értesítő Az elmúlt évek nagysikerű rendezvényeinek, a

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERE

SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERE SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERE 9600 Sárvár, Várkerület u. 2. Pf. 78. Fax.: 95/320-230, Tel.:95/ 523-100 Előterjesztés Sárvár Város közterületeinek a felülvizsgálatához a központi címregiszter kialakításához

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu 10.416-3/2012. J e g y z ő k ö n y v Készült: Sárospatak

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Kecskemét, 2009. július 10-13.

Kecskemét, 2009. július 10-13. Kecskemét, 2009. július 10-13. A rendezvény témái: - A gyógyszerészet Kecskeméten és Bács-Kiskun megyében. - A gyógyszerésztudományok neves kecskeméti művelői. - A homeopátia történetéből. - A gyógyszerészek

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ---------------------------------------------------------------------------- MADAT Hírlevél,

Részletesebben

Faluújság Bakonypéterd

Faluújság Bakonypéterd Aktualitások KÖZSÉGI TÁJÉKOZTATÓ Bakonypéterd Község Önkormányzatának ingyenes kiadványa www.bakonypeterd.hu Szent Márton Egészségközpont Pannonhalma Azzal is szeretnénk segíteni a Tisztelt Lakosságnak,

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Elfogadóhelyek: KORLÁTLAN KEDVEZMÉNYT NYÚJTÓK:

Elfogadóhelyek: KORLÁTLAN KEDVEZMÉNYT NYÚJTÓK: Elfogadóhelyek: KORLÁTLAN KEDVEZMÉNYT NYÚJTÓK: Szálláshelyek: Aquaticum Debrecen Termál és Wellness Hotel**** Nagyerdei park 1. Tel.: 52/514-111, 52/514-183 Cívis Grand Hotel Aranybika**** 4025 Debrecen,

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

nyújtott szolgáltatások és engedélyezett férıhelyszámok integráció formája 4024 Debrecen neve székhelye típusa neve székhelye telephelye

nyújtott szolgáltatások és engedélyezett férıhelyszámok integráció formája 4024 Debrecen neve székhelye típusa neve székhelye telephelye határozat Sorszám jellege 1. ideiglenes 2. végleges a mőödéséne neve széhelye típusa neve széhelye telephelye nyújtott szolgáltatáso és engedélyezett férıhelyszámo DMJV Idıse Háza Pallagi út 9. 1966. ápolás-gondozást

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Miskolci Közjegyzői Kamara 3530 Miskolc, Reményi u. 1. I/6. Tel: 46/507-458 Fax: 46/507-459 E-mail: mkk@mokk.hu

Miskolci Közjegyzői Kamara 3530 Miskolc, Reményi u. 1. I/6. Tel: 46/507-458 Fax: 46/507-459 E-mail: mkk@mokk.hu Miskolci Közjegyzői Kamara 3530 Miskolc, Reményi u. 1. I/6. Tel: 46/507-458 Fax: 46/507-459 E-mail: mkk@mokk.hu Elnök: Dr. Kónya Katalin Elnökhelyettes: Dr. Petraskó István A Miskolci Közjegyzői Kamara

Részletesebben

J E G Y ZŐKÖNYV TERKA 17/2013.

J E G Y ZŐKÖNYV TERKA 17/2013. 17/2013. TERKA J E G Y ZŐKÖNYV Készült: Egyek Nagyközség Polgármesteri Hivatalának tanácskozó termében 2013. szeptember 23. napján 14:00 órai kezdettel a Szociális, Egészségügyi, Gyermekvédelmi, Közrend

Részletesebben

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot. Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] BEVEZETŐ

[Erdélyi Magyar Adatbank] BEVEZETŐ BEVEZETŐ Kötetünk tanulmányai a XVIII XIX. század fordulójának stílusait, műveit és mestereinek tevékenységét elemzik, a barokk és klasszicizmus közötti átmeneti korszak bonyolult kérdéseit kutatják, majd

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 27/2012. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 27/2012. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2012. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete Az egészségügyi alapellátási körzetek megállapításáról Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

PÁVAI VAJNA FERENC SZEREPE A HÉVIZEK FELTÁRÁSÁBAN ÉS HASZNOSÍTÁSÁBAN

PÁVAI VAJNA FERENC SZEREPE A HÉVIZEK FELTÁRÁSÁBAN ÉS HASZNOSÍTÁSÁBAN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) PÁVAI VAJNA FERENC SZEREPE A HÉVIZEK FELTÁRÁSÁBAN ÉS HASZNOSÍTÁSÁBAN Székely Ferenc és Lorberer Árpád Pávai Vajna Ferenc geológus 1886-ban

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete. Helyben. Tisztelt Képviselő-testület!

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete. Helyben. Tisztelt Képviselő-testület! Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki Iroda Vagyongazdálkodási csoport Szentes, Kossuth tér. Tel.: /- Ügyiratszám: H-2/2 Témafelelős: Bakó Hilda Tárgy: A Csongrádi utat és a. sz. fő elkerülő szakaszát

Részletesebben

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA 5. számú melléklet A NÓGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR MUNKATÁRSAINAK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE A 150/1992. (XI. 20.) KORM. RENDELET 12. (4) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT IDŐTARTAM ALATT BÓDI ZSUZSANNA A tevékenység megnevezése:

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ SZILASI

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Tel:52/523-817. Földügyi Székház Kossuth u. 12-14 Tel:52/523-816. Földügyi Székház Kossuth u. 12-14. Tel: 52/523-817

Tel:52/523-817. Földügyi Székház Kossuth u. 12-14 Tel:52/523-816. Földügyi Székház Kossuth u. 12-14. Tel: 52/523-817 I. Körzetközpont: Debrecen, Kossuth u. 12-14. Központ vezető: Nagy Judit e-mail: debrecenfg@mgszh.gov.hu Tel:52/523-817 Nagy Judit 70/436-2825 Debrecen Földügyi Székház Kossuth u. 12-14 Tel:52/523-816

Részletesebben

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Tóth Tamás 1 Tóth József Barnabás 2 A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.

Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. Ikt. sz.: 2022/2011. Javaslat a Baglyaskő Idősek Átmeneti Otthona, valamint az Ezüstfenyő Idősek Otthona Idősek Klubja éves

Részletesebben