Néder Katalin Saly Erika dr. Szentpétery Lászlóné: Hazai és nemzetközi környezeti nevelési programok, projektek a közelmúltban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Néder Katalin Saly Erika dr. Szentpétery Lászlóné: Hazai és nemzetközi környezeti nevelési programok, projektek a közelmúltban"

Átírás

1 BEVEZETŐ Néder Katalin Saly Erika dr. Szentpétery Lászlóné: Hazai és nemzetközi környezeti nevelési programok, projektek a közelmúltban A hazai környezeti nevelésnek immár közel harminc éves múltja van. A természet- és környezetvédelem iránt elkötelezett pedagógusok, megújulni vágyók, érzékenyek, elégedetlenek váltak környezeti nevelővé. Kezdetben a rájuk bízott gyerekcsoporttal, majd kiszélesítve tevékenységi- és hatókörüket már az egész iskolával, ill. lakóközösséggel együtt kívántak tenni valamit a környezetükért. Ezek a pedagógusok több környezeti nevelési, természetvédelmi civil szervezettel építettek ki kapcsolatot, hogy szakmai segítséget kaphassanak, együttműködő társakra találjanak, s megoszthassák tudásukat, átadhassák tapasztalatukat. Több nagy civil szervezet segíti közösen készített, vagy adaptált módszertani és egyéb szakmai anyagokkal, képzésekkel, programkínálatokkal, projektekbe való bekapcsolódás lehetőségeivel a környezeti nevelőket, a megalakult ökoiskolákat (pl. Körlánc, Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Zöld Szív ITM). Az Oktatási Minisztérium 2004-ben Segédletet állított össze környezeti nevelő szakértők bevonásával, mely kiadvány segítette az iskolákat, hogy elkészíthessék pedagógiai programjuk részeként Környezeti nevelési programjukat. Vagyis elismert környezeti nevelési szakértők által összeállított mintaprogramokkal járultak hozzá, hogy minden iskolának programterve legyen. Ez egy nagy mérföldkő volt a környezeti nevelésben, hiszen hosszú évek elteltével a pedagógiai program kötelező részévé vált a környezeti nevelési program. Ennek alapján a helyi tantervek átdolgozásra, kiegészítésre kerültek. A pedagógusoknak humán és reál szakosoknak egyaránt a helyi sajátosságokra is kellett építeniük, törekedniük kellett a holisztikus gondolkodásra. Elterjedtek a komplexitást előtérbe helyező témanapok, témahetek, projektek. Egyre többen vitték el a gyerekeket erdei iskolába. A kereszttantervi megközelítés megtette hatását. A pedagógusok felszabadultan, életszagú dolgokat tanítottak, a gyerekek élményközpontú tanulás részeseivé váltak, ahol megmutathatták rejtett képességeiket, kompetenciáik észrevétlenül fejlődtek, belülről fakadó kíváncsiságukat életben tartó örömök részesei lehettek. Több, átfogó környezeti nevelési program született, fejlődött az utóbbi évtizedekben mind Magyarországon, mind külföldön. Az ezekhez való csatlakozás során mindenki tanult, volt, aki az adaptálás során, volt, aki a továbbfejlesztés közben, volt, aki abból, hogy pusztán bekapcsolódott a megvalósítók, kipróbálók sorába. Ezen programok áttekintése korántsem teljes. Program működhet nemzetközi szinten, hazai szinten, helyi-, ill. iskolai vagy csupán osztályközösségi vagy szakköri szinten. Mi most nemzetközi-, ill. hazai szintű, sokak által kipróbált programokat, valamint kisebb intervallumú projekteket mutatunk be. Áttekintést adunk arról, kik is kezdeményezték, ki volt a célcsoport, milyen tapasztalatok állnak a rendelkezésünkre, mennyire volt sikeres (s mitől),

2 ill. milyen nehézségek jelentkeztek a program/projekt megvalósítása során. Talán ez az áttekintés segítséget ad ahhoz, hogy minden iskola megtegye első lépéseit ahhoz, hogy ökoiskolává válhasson, ill. a már ökoiskolák saját maguk kidolgozhassanak egyéni programtervet, mely továbbviszi őket a megkezdett úton, s nemcsak (szemléletükben és gyakorlatukban) egész napos ökoiskola lesznek, hanem településükre (kerületükre) is hatást gyakorolnak majd. 2 Tartalomjegyzék Hazai környezeti nevelési programok, projektek 4 I. Méta program 4 II. Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom programjai 6 III. Zöld jeles napok 9 IV. Ökoiskola Hálózat 14 V. Iskolazöldítés 15 VI. Tanyapedagógia 17 VII. Madárbarát iskola 19 VIII. Madarász suli 20 IX. Erdők hete 22 X. Hálózat az Élővizekért (HÉ) 23 XI. Energia Suli 24 XII. Erdei Iskolák 24 XIII. Múzeumpedagógiai foglalkozások a MTTM-ban 26 XIV. Nemzeti parkok környezeti nevelési programjai 27 XV. Energiakaland 29 XVI. Zöld bajnokok. 31 XVII. Szitakötő ökológiai program 33 XVIII. Gördülő tanösvény 35

3 3 XIX. Fizibusz 36 XX. Az év madara, fája, rovara, hala, vadvirága 37 XXI. Iskolakert, tankert, közösségi kert 40 Nemzetközi környezeti nevelési programok, projektek 42 I. U4ENERGY verseny 42 II. Carbon Detective (szén-monoxid nyomozók) projekt 43 III. Beagle 44 IV. RWL (Real World Learning Network) projekt 45 V. Globe nemzetközi környezeti nevelési program 45 VI. Support Együttműködés és Részvétel a Fenntartható Holnapért 47 VII. LENA 48 VIII. Vigyázat, valóság! IX. Idősek és gyerekek együttes környezeti nevelése 50 X. Mérd magad! energia az iskolában 51 XI. Kyoto az otthonokban, ökováros verseny.. 53 XII. Jane Goodall Intézet és a Rügyek és Gyökerek (Roots & Shoots) projekt 54 XIII. Beeta projektek 57 XIV. Duna ismerettár ( Danuba Box ) 59 XV. Dán tankönyv adaptációs program 60 XVI. Fehérkereszt Állatvédő Liga 61 XVII. Bisel-program 62 XVIII. Mindenki múzeuma Natural Europe 63 XIX. Otthon az erdőben 65 XX. Európai légszennyezési projekt (Air pollution project Europe) 65

4 4 HAZAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMOK, PROJEKTEK I. MÉTA PROGRAM Időtartam: Kezdeményező: MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, Funkcionális Ökológiai Osztály Célcsoport: A felmérésben 199 térképező vett részt, akik között voltak botanikus kutatók, oktatók, tanárok, természetvédelmi szakemberek, diákok. A MÉTA program (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) általános célkitűzése a hazai természet-közeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. A program célja Magyarország természetes növényzeti örökségének a felmérése. Magyarország azon területeit keresték és dokumentálták, ahol még van valamennyi a Kárpát-medencét hajdan kitöltő természetes élő rendszereiből. Ezek az élőhelyek egyfajta csoportosítását jelentik, amelyekből 86-ot különböztettek meg. A növénytakaróban "egyéniségek" vannak, olyanok, amelyek szerkezetük, formájuk, kinézetük alapján megkülönböztethetőek a többitől. Ezekben a közösségekben meghatározott növények élnek együtt, s közös történetiségük is van. Ha jól működnek, akkor a környezetükkel összhangban képesek önmagukat fenntartani, s élőhelyül szolgálnak az állatvilágnak, az adott terület saját növényfajainak, s a természettel harmóniában élő embernek is (bár ezzel csak elvétve találkoztak). Ilyen élőhely például a mocsárrét, a bükkös vagy az ürmöspuszta. Célok: az ország nagy léptékű, aktuális élőhely-térképének és élőhely-adatbázisának elkészítése és gondozása, a botanikusok és ökológusok, a társtudományok és a természetvédelem szakembereinek, valamint a természetvédő társadalmi csoportok összefogásának ösztönzése, a tájökológiai ismeretek és szemlélet fejlesztése, a természetvédelmi-ökológiai oktatás és tudatformálás segítése. A "MÉTA tudás" segítségével lehetővé válik természeti értékeink célirányosabb védelme, egy optimálisabb tájhasználat kialakítása, az életminőséget növelő táji értékek és ökoszisztémák védelme, az Európai Unióba vitt természeti hozomány számszerűsítése. A térképezés során az ország teljes területéről, aktuális terepi felmérés alapján készült dokumentáció. A MÉTA adatbázis és térkép maradéktalanul lefedte a mai ország területét, így minden táj, minden egyes község határának növényzeti értékei reprezentálva lett.

5 Részletesen felmérték a természetes és természetközeli gyepeket, mocsarakat, vizes élőhelyeket, őshonos fafajú erdőket, cserjéseket; ugyanakkor csak vázlatosan dokumentálták a szántókat, mezőgazdasági területeket, településeket, faültetvényeket, ipari területeket. 5 Helyzetkép: A MÉTA térképezés az ország teljes területét mérte fel, nagyrészt között. Ilyen nagyságrendű, egyszerre ennyi embert foglalkoztató vállalkozásra a botanikustermészetvédő szakmában Magyarországon még nem került sor. A terepmunkát a 7 régióban térségfelelősök koordinálták. A MÉTA térképezés során összesen kb napot voltak terepen, és legalább adatlapot töltöttek ki. A térképezés során térinformatikai űrfelvételek, topográfiai térképek, erdészeti üzemtervi adatok segítették a térképezők munkáját. Tapasztalatok: Az iskolák, a szakmai civil szervezetek a biológiai sokféleség témakörén belül gyakran használják a MÉTA-mérések eredményeit, valamint a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület és a MTA Ökológiai és Botanikai Intézete közösen elkészített terepi határozólapja, a Természetesség mérő is ennek a programnak a nyomán jött létre, hogy segítse a terepi gyakorlatok eredményességét. Eredmények: A MÉTA adatbázis országos fedése a korábbi élőhelyi tudásnál egyenletesebb és sokszorosan pontosabb. Ennek révén országos és térségi léptékben is részletgazdag és megbízható térképek, elemzések, szcenáriós modellezések elkészítését tette lehetővé, a természetes biodiverzitás hatékonyabb megőrzését segítette elő. Az elemzések nem csak tudományos célra, hanem országos stratégiai tervezésekhez, pl. ár- és belvízgazdálkodással, erdőgazdálkodással, felhagyott szántók regenerációjával, agrár-környezetgazdálkodással, tájés területhasználattal kapcsolatos munkákhoz, valamint oktatási-tudatformálási célra is használhatók, hiszen az egész ország ökológiai állapotáról tartalmaznak sokrétű adatokat. Alkalmazott kutatás és stratégiai tervezés: összehasonlító természetvédelmi célú értékelés (pl. agresszíven terjedő növényfajok viselkedésének és károsító hatásának országos elemzése) természetvédelmi intézkedések várható hatásainak elemzése (pl. a hazai növényzet jövőjének becslése a különböző jogi oltalom alatt álló területek természetvédelmi hatékonyságának figyelembevételével) az ár- és belvízgazdálkodás növényzetre gyakorolt hatásainak értékelése a Tisza, a Duna és kisebb folyóink vízgyűjtőjén a több százezer hektár szántóföldi művelésből kivonandó parlag sorsának elemzése növényzeti szempontból a klímaváltozás országos hatásának modellezése urbanizációs, úthálózat-fejlesztési stratégiák növényzetre gyakorolt hatásának országos értékelése agrár-támogatások lehetséges célobjektumainak meghatározása, a várható következmények előrevetítése

6 6 Oktatás, tudatformálás: az ország jelenlegi növényzeti örökségének és állapotának megismertetése helyi és térségi speciális tananyagok készítése iskoláknak, erdei iskoláknak: az ország növényzete, benne a térséged növényzete, benne a lakóhelyed növényzete (pl. füzetben, könyvben, CD-n, honlapon, Natura 2000) közép- és általános iskolai tankönyvfejezetek, atlaszok, szakköranyagok, felsőoktatási jegyzetbe fejezetek, térképek, elemzések, statisztikák készítése tudományos ismeretterjesztő anyagok elkészítése (könyv, CD, Web) Kapcsolat: MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, Funkcionális Ökológiai Osztály 2163 Vácrátót, Alkotmány u A program vezetője: Molnár Zsolt Tel: (28) /160, Kapcsolódó oldalak: Élőhelyek elterjedési térképei és adatai MÉTA-hatszögek térinformatikai állományai (MTA ÖBKI) - GIS MÉTA-kvadrátok térinformatikai állománya (MTA ÖBKI) - GIS Kapcsolódó publikációk: Molnár, Bartha, Seregélyes, Illyés, Tímár (2007) A grid-based, satellite-image... Soó & Zólyomi (szerk.) (1951): Növényföldrajzi - térképezési tanfolyam jegyzete... Kapcsolódó projektek: SUPPORT - Együttműködés és Részvétel a Fenntartható Holnapért II. ZÖLD SZÍV IFJÚSÁGI TERMÉSZETVÉDŐ MOZGALOM PROGRAMJA Időtartam: 1989-től folyamatosan Kezdeményező: Orgoványi Anikó környezeti nevelő, képzőművész Célcsoport: óvoda, általános- és középiskola A Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom 1989-ben alakult Pomázon. Alapítója és elnöke Orgoványi Anikó. Célja a gyermekek és fiatalok környezeti szemléletformálása, természetszeretetre, környezetvédelemre, valamint kulturális örökségünk védelmére történő nevelése, hagyományőrzés. Sajátossága, hogy a tudomány és művészet egyenrangúságát hirdeti. A zöldszíves csoportokat lelkes pedagógusok irányítják az életkori sajátosságoknak megfelelően, az óvodai, és az általános iskolai szinteken. Bejegyzett tagjainak száma megközelíti a húszezer főt. Magyarországon kívül Erdélyben és a Délvidéken is működnek zöldszíves csoportok.

7 A mozgalom programja alkalmazkodik az iskolai tanévhez. A zöldszívesek feladata, hogy fogadjanak örökbe egy természeti értéket, s védjék, figyeljék, gondozzák azt, próbálják megóvni a jövő számára. A kulturális programok és a hagyományőrzés is hangsúlyos szerepet kapnak, mint például a helyi népszokások, a népviselet megismerése, őrzése, az öreg parasztházak felkutatása, anyanyelvünk védelme, rovásírás tanulása stb. Több éve futó projektek: Folyóvízfigyelő-hálózat Fogadj örökbe egy patakot! Nevelj fát! Öreg fáról csemetét! Mező projekt Erdő projekt Továbbképzések, találkozók: Évente megrendezik a Zöld Szív országos találkozóját. (Sajnos ez anyagi forrás hiánya miatt az utóbbi két évben elmaradt.) A zöldszíves pedagógusok találkozójára minden év őszén kerül sor. A zöldszíves óvónők találkozóját minden év tavaszán szervezik meg. Időnként tudományos konferenciákat, továbbképzéseket és művészeti kiállításokat szerveznek. 7 Helyzetkép: Az 1989-ben alapított Zöld Szív Egyesület az elsők között volt az országban, amely programot adott a gyerekek környezeti nevelésére, bevitte a környezet-, és természetvédelem oktatását az iskolába. A mozgalom nemcsak megismerteti a gyerekeket a természettel, de átélhető, érzelmekben gazdag élményekkel viszi hozzájuk közel saját élő környezetüket. A Zöld Szív az ország legnagyobb ifjúsági környezetvédő szervezete. A zöldszíves csoportokat lelkes, elhivatott pedagógusok vezetik: óvónők, tanítók, tanárok. A csoportok az ország különböző pontjain működnek, sok közülük hátrányos helyzetű környezetben. Egyéni tagok is vannak szép számmal, rendszerint a felnőtt korosztályból. Zöldszíves családok is részt vehetnek az egyesületben, amennyiben a család apraja-nagyja vállalja a zöldszíves elvek betartását. Zöldszíves iskola és Zöldszíves óvoda címet az az intézmény kaphat, ahol legalább 3 éve működik zöldszíves csoport, és a pedagógusok és a gyerekek több mint 50%-a zöldszíves. Egyesületük az utóbbi években komoly anyagi gondokkal küzd ben működésre egyetlen fillér támogatást sem kaptak, így több betervezett program is elmaradt, pl. az évenkénti országos találkozó, amit a zöldszíves gyerekek és pedagógusok nagyon vártak. Tapasztalatok: a) Szervezés A mozgalom kizárólag az önkéntességre épít. Ezen a téren az egyesületnek több mint két évtizedes tapasztalata van. A titok az összetartásban, az egymásra figyelésben, az egymás

8 sikereinek elismerésében rejlik. A mozgató erő a pozitív attitűd, a lelkesítés, az értelmi és érzelmi oldalak harmóniája. Érteni és szeretni az erre a mottóra épülő szervezeti felépülés átsegít minden nehézségen. A jelenlegi forráshiányos időszakot ezzel a módszerrel próbálják meg túlélni. b) Környezeti és természeti nevelés Ezen a téren is több évtizedes tapasztalat halmozódott fel a következő témakörökben: Felszíni folyóvizek vizsgálata: vízminőség, vízkémiai vizsgálatok, ökológiai megfigyelések stb. Védett növények élőhelyeinek védelme a Mező és Erdő projektek keretében. Fa programban szerzett tapasztalatok: őshonos fák megmentése, csemeték ültetése, szaporítása, gondozása. Helyi védettséggé nyilvánítás kezdeményezése. Számos terület, mező, fasor, védett növények élőhelye menekült meg ennek kapcsán. A közvélemény és a döntéshozók figyelmét felhívták a problémákra. 8 Eredmények: Orgoványi Anikónak 1990-ben sikerült elérni, hogy az oktatási tárca engedélyezze a környezeti nevelés tantárgyat, amelynek tanmenetét és tematikáját ő dolgozta ki. Az egyesület a nemzetközi zöld közéletbe is bekapcsolódott ben Jacques Yves Cousteau vendégül látta a zöld szíveseket Duna-kutató hajóján. Balogh János akadémikus tiszteletbeli tagja volt az egyesületnek. A Zöld Szív a mai napig életben maradt, mivel elkötelezett pedagógusok, környezeti nevelők állnak a zöldszíves gyerekcsoportok élén. A környezeti nevelés segédeszközeként különféle témákban hoztak létre módszertani segédanyagokat: Patak program: Védjük a patakunkat! c. munkafüzet és patakzsák nevű eszközcsomag Mező program: Védjük a mezőnket! c. munkafüzet és mezőzsák nevű eszközcsomag Erdő program: Védjük az erdőnket! c. munkafüzet és erdőzsák nevű eszközcsomag Folyófigyelő program: Védjük a folyóinkat! munkalap és folyózsák eszközcsomag Fa program: Öreg fa nem vén fa és Nevelj fát munkalapok és eszközkészletek A környezeti nevelés terén elért szakmai sikereket bizonyítja a számos, ma már helyi védettséget élvező terület, élőhely, védett fa, rét, erdő, folyó és patakpart. Legnagyobb sikernek mégis azt tartják, hogy gyerekek ezreit nevelték és nevelik természetet szerető, környezetüket védi, a helyi hagyományokat éltető, a kulturális értékeket megbecsülő személyiséggé. Sok fiatal felnőtt keresi fel az egyesületet napjainkban is azzal, hogy egykor ő is zöldszíves volt, és ezt a szemléletet adja tovább környezetének, munkatársainak, családjának, gyerekeinek. Ez a legnagyobb eredmény! A Zöld Szív egyesület gyümölcsöző kapcsolatokat ápol számos más civil szervezettel, és intézménnyel, pl. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Levegő Munkacsoport, Természetés Környezetvédő Tanárok Egyesülete, települések önkormányzatai, média stb. Kapcsolat:

9 9 III. ZÖLD JELES NAPOK Időtartam: 1902-től Célcsoport: A (nemzetközi és) hazai társadalom minden tagja, köztük az óvodás- és iskoláskorú gyerekek. Minden zöld jeles nap lehetőséget, alkalmat ad arra, hogy program szerveződjön a téma köré. Sok szervezet, iskola él is ezzel a lehetőséggel. A zöld jeles napok kezdeményezőinek célja eleve az volt, hogy elterjedjen a híre ezeknek az alkalmaknak, felhívják a figyelmet egyegy problémakörre, mely a természettel, a környezettel kapcsolatos gondokra (örömökre) fókuszál. Zöld jeles napok: Február 1. A Tisza élővilágának emléknapja A Tiszát a magyar nép a legmagyarabb folyónak tartja, hiszen a trianoni döntésekig határainkon belül eredt és Magyarország területén torkollott a Dunába. Az Északnyugat- Romániában található Nagybányán, január 30-án 22 órakor olyan megdöbbentő esemény történt, melyre még nem volt példa a folyó életében. Az Aurul SA által működtetett üzemnél a bányatavat körülvevő gát átszakadt, s ennek hatására tonna cián, valamint különböző nehézfémeket, többek között rezet tartalmazó közel köbméter folyékony és lebegő hordalék került a vízbe. A szennyezés a Zazar, Lápos, Szamos folyókon átfolyva került a Tiszába, majd a Dunába. Ez a szomorú és felháborító esemény az oka annak, hogy 2001-től rendszeresen megemlékezünk a cianid-szennyezés következtében elpusztult tiszai élővilágról. Február 2. A vizes élőhelyek világnapja A vizes élőhelyek világnapját világszerte a vizes élőhelyek védelméért küzdő Ramsari Egyezmény aláírásának napján ünnepeljük. A Ramsari Egyezmény (Konvenció) a vizes élőhelyek védelméről szóló dokumentum az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény február 2-án írta alá 18 ország képviselője az iráni Ramsarban. Az Egyezményhez már 125 ország csatlakozott, és 1040 területet összesen kb. 80 millió hektár kiterjedéssel minősítettek nemzetközi jelentőségű vizes élőhelynek. Az Egyezmény célja a vizes területek megőrzése, fenntartható a terület ökológiai jellegét nem befolyásoló hasznosítása, és az erre vonatkozó jogi és szervezeti keretek biztosítása. Hazánk 1979-ben csatlakozott az Egyezményhez. Március 22. A víz világnapja Az ENSZ 1993-ban nevezte ki március 22-ét a víz világnapjává. Azóta számos nemzetközi és hazai rendezvényt tartottak ezen a napon. Ennek keretében a Vízügyi Világtanács pl ben Hágában miniszteriális értekezletet hívott össze több mint 6000 résztvevővel a teendők értékelésére. A hazai ivóvíz-szolgáltató és vízügyi szervezetek az elmúlt években gazdag programot szerveztek a világnap megünneplésére.

10 Ivókutakat, szökőkutakat avattak, kiállításokat nyitottak, regionális iskolai vetélkedőket szerveztek, társasjátékot készítettek és ajándékoztak, nyílt napokat tartottak a lakosság számára. Március 23. Meteorológiai világnap Az március 22-én Genfben megalakult Meteorológiai Világszervezet 1951-ben kezdte meg működését, majd március 23-án újjáalakult. Ezt az eseményt a meteorológiai világnapon, minden évben ugyanezen a napon ünnepeljük meg. A világszervezet erről a napról évente egy, az emberiség számára jelentős, időszerű téma megválasztásával emlékezik meg ben a választott téma: "Időjárás, éghajlat és egészség", 2002-ben pedig: Az időjárási és éghajlati szélsőségek okozta sebezhetőség csökkentése volt Április 22. A Föld napja Az első Föld napját egy amerikai egyetemista fiú, Dennis Hayes kezdeményezte április 22-én 25 millió amerikai emelte fel a szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban és más országokban is fontos változást hozott: az USAban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és sokan változtattak addigi életmódjukon, s tértek át ökológiailag érzékenyebb életvitelre ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval és a környezetbarát társadalom közös vágyával ünnepeljék április 22-én a Föld napját. Több mint 125 ország környezetért aggódó lakossága, civil szervezete válaszolt a felhívásra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek emlékeztek meg különböző programokkal erről a napról. Afrikában az ünneplők felzarándokoltak egy 2000 méter magas hegyre, ahol a természetvédelmet méltató istentiszteletet tartottak. Az ausztrálok akciót szerveztek, hogy megakadályozzák Ausztrália utolsó esőerdeinek pusztítását. Indonéziában teknős tojásokat keltettek, a biológiai sokféleség megőrzéséről beszélgettek. Tibetben expedíció indult a Mount Everestre, hogy összegyűjtse a hegymászók által elszórt szemetet. A franciák a Loire mentén 800 km hosszú élőláncot alkottak, hogy felhívják a figyelmet a vizek védelmére. Dennis Hayes 1989-ben Magyarországra is ellátogatott, ahol a frissen alakult Független Ökológiai Központ munkatársaival találkozott és együtt szőttek terveket a nap megünneplésére, melyből aztán boldog népünnepély kerekedett, sok örömmel, kreativitással. Magyarországon a környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és létrehoztak egy hírközpontot is a Föld napi rendezvények összehangolására, hírlevelekből értesülhettünk az eseményekről, ajánlásokkal segítették az ünnep megszervezését. Május 10. Madarak és fák napja Hazánk törvényben is rögzített madárvédelme 1901-ben vette kezdetét, mert ekkor fogadták el a magyar madárvédelmi törvényt. Ebben az évben jelent meg Hermann Ottó Madarak hasznáról és káráról szóló munkája, melyet a miniszter adott ki. Az első Madarak és fák napját 1902-ben Kőszegen tartották, a helyi Állatvédő Egyesület kezdeményezésére. Herman Ottó már 1900-ban javaslatot tett a jeles nap országos bevezetésére, de indítványa csak 1906 tavaszán került a miniszter asztalára. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatási 10

11 miniszter április 27-én hozott rendeletet, mely szerint minden hazai népiskolában iskolai ünnepélyt kell tartani a Madarak és fák napján. A zöld mozgalmak erősödése ellenére, csak az 1987-es kazincbarcikai konferencián fogalmazódott meg, hogy valamennyi általános iskolában újra évenként rendezzék meg - tanítás nélküli munkanap keretében - a Madarak és fák napját. A 90-es évek elejétől a környezeti nevelésben élenjáró iskolák és pedagógusok munkájának köszönhetően, újra méltó szerepet kapott az iskolák többségében a Madarak és fák napja. A KTM miniszteri rendeletben május 10-ét jelölte meg a jeles nap dátumának. Május 22. Biológiai sokféleség nemzetközi napja A biodiverzitás-egyezmény életbe lépésének napját december az ENSZ Nemzetközi Biodiverzitás Nappá nyilvánította. A biodiverzitás-egyezmény részes feleinek javaslatára az ENSZ Közgyűlés decemberi határozatával a napot áthelyezte május 22- re. A biodiverzitás-egyezményt 1992-ben a Föld-csúcson fogadták el, 2001-ig már 190 ország csatlakozott és ezzel a legnagyobb környezetvédelmi egyezménnyé vált. Magyarország ban ratifikálta az egyezményt és az évi LXXXI. törvénnyel tette közzé ezt. A nap hivatalosan az élővilág megőrzése és a fenntartható hasznosítás egy-egy elemének világszerte történő népszerűsítését, az egyezmény céljainak tudatosítását és azok megvalósításának elősegítését szolgálja. Május 24. Európai nemzeti parkok napja Az Európai nemzeti parkok napját először május 24-én ünnepelték szerte Európában. A napot az EUROPARC Szövetség javasolta, és kérte meg tagszervezeteit arra, hogy ezen a napon szervezzenek olyan programokat, amelyek népszerűsítik a természetvédelem célkitűzéseit, bemutatják az egyes nemzeti parkok és más védett területek szépségeit, felhívják a figyelmet szűkebb és tágabb környezetünk értékeinek megtartására. Június 5. Környezetvédelmi világnap Az ENSZ főtitkára 1996-ban felhívással fordult a világ közvéleményéhez a veszélybe került földi élet megmentésére. Az ENSZ felismerte a probléma megoldásának szükségességét, és az általa összehívott Környezetvédelmi Világkonferencia június 5-16-ig ülésezett Stockholmban. A világkonferencián kidolgozott Nyilatkozat az irányelvekről című okmányban szerepel: Az embernek alapvető joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget 11 A világkonferencia javasolta az ENSZ-nek, hogy június 5-ét nyilvánítsa Környezetvédelmi Világnappá. A magyar kormányzat is egyik legfontosabb zöld ünnepnek tartja ezt a napot. Már hagyománnyá vált, hogy ekkor adják át a környezetvédelmi díjakat azoknak a személyeknek és szervezeteknek, akik országosan sokat tesznek a környezet megóvásáért, a szemléletformálásért.

12 Szeptember 16.: Ózon világnapja A sztratoszférikus ózonkoncentráció csökkenése tény, amely az ózonpajzs csökkenésében, az ózonlyuk növekedésében, ill. a magaslégköri ózonréteg ritkulásában mutatkozik meg. Az Antarktiszon már l982-ben alacsony sztratoszférikus ózonkoncentrációt észleltek, majd l985- ben megállapították, hogy l977 és l984 között a tavaszi évszakban az ózontartalom 40 %-kal csökkent. Gyakorlatilag felfedezték az ózonlyukat ben az északi földrészen felfedezték a második ózonlyukat. A rendkívül veszélyes probléma megoldásának elősegítésére l987. október l6-án Montreálban nemzetközi egyezményt írtak alá a halogénezett szénhidrogének gyártásának és felhasználásának korlátozásáról. Szeptember l6-a az ENSZ kezdeményezésére az Ózonpajzs világnapja, melyet nálunk 1995-től tartanak meg. Szeptember 3. szombatja: Takarítási világnap Az UNEP a Cserkész Világszövetségen (WOSM) keresztül a nemzeti cserkészszövetségeket kérte fel a takarítás szervezésére, ezért kezdtek el foglalkozni az üggyel már 1993-tól ben a KÖM Sajtóosztálya a média tájékoztatásával segítette az ügyet. Az MTV segített előzetesen ismertetni a szövetség által többfelé szervezett akciókat, melyekhez nem cserkész résztvevők is szabadon csatlakozhatnak. Ebben az évben kezdődött egy mosószergyártó cég által támogatott budapesti szobormosdatási program, ami azóta többször is megismétlődött. Október első hétfője: Habitat világnap A habitat ökológiai kifejezés: Egy faj populációt alkotó egyedeinek az élőhelyben elfoglalt helye. Valószínűleg egy ehhez hasonló meghatározás adta az ötletet az ENSZ-nek, 1976-ban, amikor az első emberi településekről tartott konferenciát összehívta Vancouverben, hogy a megalakuló szervezetet így nevezze el. Az ENSZ Emberi Települések Központja (Habitat, székhelye: Nairobi) létrehozását a világ szegényeiért való aggodalom motiválta, fő célkitűzése a települések életkörülményeinek minőségi javítása. Az első világnapot október 6-án hirdették és szervezték meg. A rendezvénysorozattal a népek figyelmének felébresztése volt az elsődleges elképzelés annak érdekében, hogy mindenki részére biztosítani lehessen az egyik legelemibb jogot, az emberi életre alkalmas otthont és lakáskörülményeket. Így lett 1986 óta minden esztendő októberének első hétfője a Habitat világnap. Október 4.: Állatok világnapja Az Állatok világnapját minden évben október 4-én, Ferenc napján ünnepeljük. Ez a nap tisztelgés Assisi Szent Ferenc előtt, aki már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen. Gondolkodásának és tetteinek középpontjában a feltétel nélküli szeretet állt. Már életében legendák születtek az állatoknak szóló prédikációiról, az állatokkal való beszélgetéseiről. A halálát követő második évben, 1228-ban szentté avatták, de a 20. század derekán VI. Pál pápa a környezetvédők védőszentjévé is felavatta. Éppen ezért október 4-én világszerte nemcsak a ferences rendi szerzetesek emlékeznek meg rendalapítójukról, hanem az állatok világnapja rendezvényeivel, az állat- és természetvédők is. Magyarországon 1991-től, elsősorban állatvédő szervezetek és állatkertek rendezésében tartanak rendszeresen Állatok világnapja megemlékezéseket. 12

13 Az utóbbi években azonban e jeles napot már az óvodák, iskolák és a természetvédelemmel foglalkozó sokféle más szervezet is szívesen beveszi zöld ünnepei sorába. Október 21.:Földünkért világnap A Földünkért világnap is nemzetközi esemény eredményeként született meg, Magyarországon 1992 óta ünnepeljük október 21-én az IUCN, az UNEP és a WWF közös összefogásával született meg a Földünkért című új élővilág megőrzési stratégia. A dokumentum a riói Föld Csúcs előkészítésének is tekinthető, hiszen világkonferencia megrendezését tartja szükségesnek. Javaslatot tesz több világegyezmény elfogadására is, ezek közül Rio de Janeiróban megszületett az Egyezmény a biológiai sokféleségről és az ENSZ keretegyezménye az éghajlatváltozásról, majd később elfogadták az elsivatagosodás elleni egyezményt is. Ezeken kívül is fogalmazott meg ajánlásokat később elkészítendő egyezményekre a kiadvány, pl. az erdőgazdálkodásról és a tengerek védelméről. A kiadvány ezeken kívül olyan ajánlásokat is megfogalmazott, melyek egy később elkészítendő egyezményekről, pl. az erdőgazdálkodásról és a tengerek védelméről szóltak. November utolsó péntekje: Ne vásárolj semmit! nap A Ne vásárolj semmit! nap vidám és kritikus tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása, és a reklámnak mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen. A Ne vásárolj semmit! napot 1992-ben kezdeményezte a kanadai Ted Dave, aki a reklámszakmában dolgozott. Ezáltal akart tiltakozni a reklámok szüntelen túlfogyasztásra való ösztönzése ellen. Mottója az volt: Ami elég, az elég! Azóta egyre több ország vette át a Ne vásárolj semmit! napot. Helyzetkép: A zöld jeles napok egész évben adhatnak egy vázat a környezeti neveléssel foglalkozó intézményeknek, szervezeteknek. A legelső nap, amit hazánkban is megünnepeltek, a Föld napja volt. Ezt követte a többi, valamiért éppen a figyelem középpontjába kerülő téma. Egyre többen kapcsolódtak be a megünneplésükbe, akciók, versenyek, programsorozatok, pályázatok, flash mob-ok kapcsolódnak ezekhez a napokhoz. Tapasztalatok: A zöld jeles napok akciói, programjai mindenképpen hangsúlyozottan hívják fel a figyelmet egy-egy környezetvédelmi/természetvédelmi témára, értékre (problémára), továbbá érzékenyítik az embereket, megoldási javaslatokat kínálnak arra, hogyan tehetnek valamit helyileg. Egyre több kommunikációs csatornán foglalkoznak a zöld jeles napokkal. Eredmények: Egyre több témát ajánlottak egy-egy zöld ünneppé, a lista folyamatosan bővül. A figyelem középpontjába kerültek ezek a környezeti értékek, legalább azon a napon (héten) kiemelt figyelemben részesülnek. Az iskolák témanapokat, témaheteket szerveznek köréjük. Megszületett a Zöld jeles napok (Módszertani kézikönyv) című kiadvány, az Magyar Környezeti Nevelési Egyesület kiadásában. Az akciók, programok során az egész ország elképesztő kreativitásról tesz tanúságot, sokoldalúan járják körbe az adott témát, elérve a lakosság nagy részét. 13

14 14 IV. ÖKOISKOLA HÁLÓZAT Időtartam: 2000-től Kezdeményező: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ, Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Vidékfejlesztési Minisztérium Célcsoport: hazai általános iskolák A Hálózat az ENSI (Iskolai Környezeti Nevelési Kezdeményezések) elnevezésű nemzetközi környezeti nevelési hálózat ökoiskola programjának magyarországi megvalósulásaként működik 2000 márciusa óta az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központjának koordinálásával, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, és a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai, illetve anyagi támogatásával. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) és a Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: VM) a hazai és a nemzetközi tapasztalatok alapján fontosnak tartja, hogy az iskolás korosztály sajátos, korcsoportjának megfelelő élményekre és tapasztalatokra építő, azaz tevékenységorientált környezeti és fenntarthatóságra nevelésben részesüljön. A fenntarthatóság elveinek, a környezettudatosság valamint a fenntartható fogyasztás és fejlődés oktatási intézményekben történő minél hatékonyabb megjelenése érdekében az oktatásért és a környezetvédelemért felelős tárcák közösen létrehozták az Ökoiskola címet, melyet azóta minden évben pályázat útján nyerhetnek el a nevelési-oktatási intézmények. Az Ökoiskola cím azoknak a nevelési-oktatási intézményeknek az elismerése, amelyek intézményi keretek között átgondoltan és rendszerszerűen foglalkoznak a környezettudatosság, a fenntartható fogyasztás és fejlődés pedagógiájának gyakorlati megvalósításával, a környezeti-, és egészségneveléssel. Helyzetkép: Az ökoiskolák hálózatán belül többféle módon kapnak segítséget a csatlakozók. Országos és regionális találkozókon tájékoztatást kapnak az Ökoiskolákat érintő legfontosabb hazai és nemzetközi eseményekről, újításokról, és lehetőséget kapnak a bemutatkozásra, szakmai tapasztalat-cserére, kapcsolatépítésre, hazai és nemzetközi továbbképzéseken való részvételre. Az Ökoiskola Hálózat tagjai számos nemzetközi rendezvényen mutatták már be nagy sikerrel a magyar környezeti nevelés eredményeit, és több nemzetközi programban vesznek részt a Hálózat támogatásával. A Hálózat segíti az ökoiskolák számára hasznos pedagógiai segédanyagok, könyvek, oktató-csomagok létrejöttét és folyamatosan tájékoztatja tagjait az újonnan megjelent segédletekről. Tapasztalatok: Az ENSI nemzetközi projektjeként indult program 2000 óta az OFI koordinálásával működik. Az Ökoiskola címre először 2004-ben lehetett pályázni, s az első három évben 144 iskola kapta meg az elismerést a felállított kritériumrendszer alapján. Az Örökös Ökoiskola címet 2012-től lehet elnyerni. A program sikeresnek mondható, bár nem

15 jár anyagi támogatás a munkához. Mégis fontos az elismerés, az ügy fontossága, az innovációs munka, a rendszerszemléletű gondolkodás ezekben az intézményekben, valamint a hálózati tanulás lehetőségei a hálózatépítés keretei között. Eredmények: 2012-ben már 416 ökoiskola volt Magyarországon, s az Örökös Ökoiskola címet elnyerők száma elérte a 147-et. Kapcsolat: 15 V. ISKOLAZÖLDÍTÉS Időtartam: 2002-től folyamatosan Kezdeményező: Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Célcsoport: általános iskolák, középiskolák Az "Iskolazöldítés" program az MKNE egyik vezető programja. Feladata az iskolák környezetbaráttá alakításának segítése. A program konkrét céljai: Az iskolazöldítés iránti igény felkeltése. Segítségnyújtás a helyi iskolai iskolazöldítési problémák megoldásában. Az iskolák támogatása az ökoiskola kritériumok elérésében. Az "Iskolazöldítés" című 30 órás (akkreditált) továbbképzés minél több helyen való megtartása. Szükség esetén újabb továbbképzések kidolgozása, akkreditálása. Módszertani, tanácsadói központ kialakítása. A média megnyerése; zöldülő iskolák bemutatása. Az iskolazöldítésnek a pedagógusképzésbe való beépítése. Az Iskolazöldítés program az Ökoiskola hálózat partnere, előszobája, de annál szélesebb bázisú, s nem arra figyel, hogy egy iskola teljesített-e bizonyos kritériumokat, hanem arra, hogy előrehaladás történjen az adott iskolában a környezetbarát iskolai élet felé. Márpedig egy iskola zöldülésének végtelen lehetősége van. Minden iskola léphet egyet előre; az is, amelyik éppen csak kezd foglalkozni a környezeti neveléssel, s az is, amely már akár többször is elnyerte az Ökoiskola címet. A továbbképzés igen fontos, mivel célja, hogy a tanítók, tanárok, kollégiumi nevelők, könyvtárosok, szakoktatók, gyakorlati oktatók, igazgatók, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, humán szakosok

16 megismerjék a környezeti és fenntarthatóságra nevelés célját, tartalmát, módszereit, jogszabályi hátterét, nyelvezetét, megismerkedjenek az iskolai környezeti nevelési programok kidolgozásának, fejlesztésének módjával, lépéseivel, az ökoiskolai kritériumok elérésének útjaival, ismereteket és sajátélményt szerezzenek arról, hogy hogyan lehet egy iskola fenntarthatóságra nevelő tevékenységét fejleszteni, gyakorlatot szerezzenek abban, hogy hogyan kell fejlesztő javaslatokat kezdeményezni és erre irányuló tanulói aktivitáson alapuló projekteket lebonyolítani, ismereteket szerezzenek arról, hogy hogyan lehet egy iskola működését (épület, berendezés, energia, iskolába-járás, büfé stb.) környezeti nevelési szempontból áttekinteni és értékelni, rutint szerezzenek a tantárgyakban és a komplex (tantárgyközi) tanulásszervezési formákban (témanapok, erdei iskola, projekt-pedagógia) rejlő környezeti nevelési, iskolazöldítési lehetőségek kiaknázásának megtervezését illetően. 16 A képzés tematikája szerint a résztvevők megismerkednek a fenntarthatóság alapfogalmával, a környezeti nevelés jogszabályi hátterével, az iskola kötöttségeivel és lehetőségeivel, iskolazöldítési felmérést készítenek, és fejlesztési tervet állítanak össze az adott iskolára vonatkozóan, megismerkednek a projekt-pedagógiával, a komplex tanulásszervezési formákkal (témanap, témahét, erdei iskola), a tantárgyak zöldítésének lehetőségeivel (minden tantárgyra vonatkozóan), kidolgozzák az adott iskola tárgyi környezetének zöldítési tervét. Helyzetkép: Az iskolazöldítő környezeti nevelők távlati célja, hogy egyszer minden iskola környezetbaráttá váljon, s ökoiskolaként működjön. Az ökoiskolák száma folyamatosan növekszik. Több iskola környezeti nevelői valamelyik környezeti neveléssel foglalkozó civil szervezetben is dolgoznak. Sokan haszonnal forgatják az Iskolánk zöldítése című kiadványt, s ha tudnak az iskolák rá forrást szerezni, akkor a tantestületük vagy a pedagógusok egy része részt vesz az Iskolazöldítés című képzésen. A képzés és az elhivatott környezeti nevelői attitűd hozzájárul nagymértékben ahhoz, hogy az iskolát ökoiskolává fejlesszék, a fenntarthatóság értékrendjét előtérbe helyezzék. Tapasztalatok: Ha van az iskolában lelkes tanár, a gyerekek jól zöldíthetők. Örömmel részt vesznek minden zöld tevékenységben. A szülők eljuthatnak a helyi közösségek szervezte akciókig, a hulladék szelektív gyűjtéséig, komposztálhatnak, segíthetik az iskola zöldítését egy-egy akcióban való részvétellel, közös kertészkedésen stb. Életvitelüket azonban alapvetően manipulálja a fogyasztói társadalom. A pedagógusoknak az iskola lehetőséget ad önképzésre, továbbképzéseken való részvételre, melynek során környezettudatossá, környezeti nevelővé válhatnak, ha addig nem voltak azok. Az iskola zöld arculatának kialakítása csakis jól működő csapatmunka eredménye lehet. Az egész iskolát érintő programok megvalósításában az iskola vezetőinek szerepe is kulcsfontosságú. Ha a vezetőség felismeri a környezeti nevelés fontosságát és az ebben rejlő lehetőségeket, csapatmunkát végezni képes tantestületet kovácsolhat, és egy előremutató szellemiségű, a

17 fenntarthatóság tanulására alkalmas iskolát alakíthat ki. Meg kell nyerni még a gazdasági vezetőket, technikai személyzetet is. Eredmények: Az Iskolánk zöldítése c. könyv (a könyv elkészítése és az abban foglaltak népszerűsítése). Az Iskolazöldítés c. akkreditált továbbképzés tartása több intézményben. Tanácsadói adatbázis működtetése az MKNE honlapján (www.mkne.hu). Ökoiskola cím megszerzése azokban az intézményekben, ahol előtte iskolazöldítés folyt. Kapcsolat: 17 VI. TANYAPEDAGÓGIA Időtartam: 2012-től Kezdeményező: E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Célcsoport: városi általános iskolás tanulók Az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület szervezésében, tanyapedagógiai program indult, melynek célja, hogy a gyerekek megismerjék az eltűnőben lévő vidéki gazdálkodási módokat, a háztáji gazdálkodást, szerszámhasználatot, állattartást, kertművelést. Megértsék, hogy miből lesz az élelem, megtanulják értékelni a kétkezi munkából élő vidéki embert. A helyi gazdálkodók gazdaságukban szívesen fogadják majd a gyerekeket, ahol lovakat, sertést és baromfit tartanak, meg tudják mutatni a gyerekeknek, hogyan kell az állatokat takarmányozni, hogyan működik a tejfeldolgozás, a túró és a sajtkészítés, ezen kívül megismerkedhetnek a veteményezés, kertművelés alapvető feladataival. A kísérleti program végső célja, hogy ezeknek a gyakorlati ismereteknek az oktatása bekerüljön a nemzeti tantervbe. A program egyik első lépéseként a szervezők 2011-ben két alkalommal jártak Franciaországban, ahol tanyapedagógiai foglalkozásokat és más oktatási példákat ismertek meg, továbbá elindították a szakmai egyeztetéseket a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes osztályaival ben megszerveztek egy nyolc alkalomból álló tavaszi szakaszt 3 4. osztályos gyerekek részére tanyasi gyakorlati foglalkozásokkal. A program alapvető célja, hogy átélhetővé tegye a gazdálkodást, a növénytermesztést, az állattartást és a termékfeldolgozást az iskolások számára. A gyerekek tapasztalják meg, hogyan lesz a vetőmagból élelmiszer, legyen számukra becsülete a földnek, a vidéki embernek és a kétkezi munkának. Tanulják meg, hogyan kell fogni a szerszámot, hogyan kell bánni az állatokkal és a földdel. Lássák, ahogy a kezük munkája nyomán termés születik, hogy évszakról évszakra, évről évre hogyan változik talaj, növény, állat. Legyenek gazdái annak a darab élővilágnak, amit a gazda/nevelő rájuk bíz.

18 Külön jelentősége van annak, hogy a gyerekek felfogják, megismerjék a természetes adottságokhoz igazodó gazdálkodás, tájhasználat jelentőségét. További kiemelt cél megszerettetni a közösen végzett munkát és a tudatos gazdálkodást, ezáltal javítani a munkamorált. Hosszabb távú cél, hogy az így szerzett ismeretek alapján a gyerekek nyitottabbak legyenek a gazdálkodásra, valamint az élelmiszerek és a táplálkozás tekintetében tudatosabb fogyasztókká váljanak. A program során mintagazdaságok hálózatát célszerű kialakítani, amelyek a gyakorlatok helyszínei lehetnek. A hálózati jelleg megkönnyíti a szakmai követelményeknek való megfelelést a tagok számára. A jelen program a FATOSZ-szal együttműködve alapozza meg a tanyapedagógiai helyszínek hálózatát. A kísérleti szakasz tavaszi részében általános iskolás, 3 4. osztályos gyerekeknek szerveztek összesen nyolc alkalommal, két helyszínen tanyapedagógiai foglalkozásokat (Pócsmegyer Szentendrei sziget és Nyíregyháza-Bálintbokor). A foglalkozásokat azokon résztvevő gazdálkodókkal, valamint az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület környezeti nevelésben és gazdálkodás oktatásában jártas munkatársaival valósították meg. A projekt folytatásában az alábbi fő elemeket kívánják megvalósítani: gyakorlati foglalkozások a tanyákon kiadvány megjelentetése a témáról szakmai konferencia szervezése szakmai hálózat szervezése animátor gyakorlati képzés Helyzetkép: A mai tizenévesek egyre kevésbé ismerik az állatokat, növényeket, szerszámokat, illetve azt, hogyan lesz mindezekből élelmiszer. Súlyosbítja a helyzetet, hogy lassan már a falvakban felnövő gyermekeknek se lesz alkalmuk megismerkedni a föld művelésének szépségével, hiszen fokozatosan háttérbe szorul a családi gazdálkodás, a háztáji állattartás. Tapasztalatok: A program elkezdődött, kipróbálásra került egy-egy tanyasi gazdaságon belül. A gyerekek örömmel vettek részt a programban, sokat tanultak. A bejárós, tanórai, ill. tanórán kívüli tevékenységek színesítették a városi iskolások tanulási lehetőségeit. Az életközeli helyzetben nagy érdeklődéssel sajátították el a munka szeretetét. A program során ez évben megalapozzák a tanyapedagógiai hálózatot a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségével (FATOSZ) együttműködve, és további gyakorlati foglalkozásokat szerveznek az eddig részt vett korosztályokhoz képest idősebb iskolás gyerekekkel. Emellett egy szakmai konferencia és egy kiadvány segítségével igyekeznek növelni a tanyapedagógiai program ismertségét és elfogadását, illetve segíteni beépülését a hazai agrárpolitikába. 18 Eredmények: A program több szakmai szervezettel kerül kidolgozásra, s várhatóan bekerül az iskolák helyi tantervébe. A program megvalósulása során a gyerekek pontos és gyakorlati ismereteket szereznek a vidéki életről és gazdálkodásról, ami egy életre útravalót adhat nekik és befolyásolhatja értékrendjüket. Javulhat a gyerekek, fiatalok munkamorálja, ami a

19 jelenlegi társadalmi hangulat ismeretében talán a legfontosabb eredmény. A közös munka bármilyen más foglalkozásnál jobban segítheti a közösségépítést, célt adhat a fiatalok számára. Az integráló, holisztikus megközelítés segít kialakítani az egészlátó szemléletet, a gyerekek számára világossá válhat, hogyan képes együttműködni a tájhasználat által ember és természet, hogyan élhetünk úgy természeti környezetünkben, hogy azt nem romboljuk, hanem gazdagítjuk. A program értékei és szakmai tartalma visszahat a résztvevő gazdaságokra és azok környezetére, javítva a gazdálkodási gyakorlatot. Az egész program azáltal, hogy tanításra érdemes, hozzájárulhat a vidéki élet és munka becsületének helyreállításához, visszaadhatja a magyar gazdálkodók megtépázott önérzetét. Kapcsolat: Levelezési cím: 4400 Nyíregyháza, Malom u. 18/a Tel/Fax: 42/ , Központi cím: 19 VII. MADÁRBARÁT ISKOLA Időtartam: 2002-tól Kezdeményező: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Célcsoport: iskolás csoportok A Madárbarát iskola elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a programban résztvevő iskola az elektronikus regisztrációt követően legalább egy évig madárvédelmi munkát végezzen. Mindezt mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel tudják az iskolások megtenni. Ezt követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztatni kell az MME központi irodáját az általuk végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldik az iskola falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát iskola működik. Helyzetkép: A Madárbarát iskola programhoz hasonlók a Madárbarát kert/óvoda/panel/munkahely programok. A Magyar Madártani Egyesület ezekkel a programokkal azt szeretné elérni, hogy minél több kert, óvoda és iskola udvara, panellakás terasza, munkahelyi zöld terület váljon madárbaráttá, minél többen vegyenek rész a madárvédelemben. A programba regisztrálók 80 %-a a kertjét tette madárbaráttá, a csomagok közel 20%-a pedig iskolákba, óvodákba került. A munkát elismerő tábla eddig 2202 helyen került ki. A Madárbarát iskola címre eddig 239 iskola pályázott, ebből 87-n kaptak már táblát is. Tapasztalatok: A Madárbarát iskola alprogram a madárvédelem mellett egyedülállóan jó lehetőségeket kínál az iskola környezeti nevelési programjának, a tanmenetek és óratervek bővítéséhez. Emellett alkalmas a szakköri, tudományos diákköri, és szabadidő szervezési munka segítésére is.

20 Eredmények: A program számos pedagógiai alkalmazásra ad még lehetőséget. A tanulók saját maguk is készíthetnek madárvédelmi eszközöket (odúkat, etetőket, itatókat); odúkat nemcsak az iskolaudvaron, hanem a közeli parkokban, erdőkben is kihelyezhetnek; a pedagógusok madárgyűrűzési bemutatót Madarak és Fák Napjához kapcsolódó vetélkedőket szervezhetnek. Kapcsolat: 20 VIII. MADARÁSZ SULI Időtartam: 1981-tól Kezdeményező: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Célcsoport: iskolás csoportok A Madárbarát Suliba járó gyerekek a mindennapi madárvédelmi tevékenységek mellett a követező környezeti nevelési programokon vesznek részt: 1. Odúk, etetők, itatók egyéni vagy közös gyártása, kihelyezése, ellenőrzése és megfigyelése órai, szakköri, nyári tábori keretében. 2. Zöld jeles napok megünneplése: ehhez kapcsolódva bemutató madárgyűrűzések szervezhetők akár az odúkban lévő fiókák, akár az etetőkön mozgó madarak nyújtotta lehetőségre építve. 3. Részvétel az MME közösségi programjaiban (Madárbarát kert, Madarász ovi, Madarász suli, gyűrűző tábori programok, országos rendezvények). 4. Madarak és Fák Napja és egyéb vetélkedők, házi versenyek szervezése odú- és etetőkészítési feladatokkal, fajfelismeréssel (gyakorlati feladatok, feladatlapok). 5. Monitoring Központ által koordinált terepi madármegfigyelés és adatközlés. A Kedvenc madarászhelyem program az erdei, agrár és vizes élőhelyekről gyűjt adatokat. 6. A terepi madár-megfigyelési, madarakhoz köthető adatgyűjtési és kutatási tevékenység másik formája a madarak befogásán és gyűrűzésén alapul.

21 A dán Mortensen által kidolgozott alumínium gyűrűs madárjelölés Dánia és Németország után a világon harmadikként Magyarországon került bevezetésre, és napjainkban az MME központi irodájában működő Madárgyűrűzési Központ koordinálja. A foglalkozások szeptembertől - havi egy alkalommal május végéig tartanak: a) Tantermi órák - 45 perc. Projektoros vetítések, a témához kapcsolódó bemutató anyagokkal kiegészítve. "Madárbarát iskolakert". A madárbarát kert ismérvei, növényfajok, madáretetés, madáritatás, odúkihelyezés és egyéb madárvédelmi teendők. "A madarak érzékszervei" "Hogyan tudok ÉN segíteni a madár- és természetvédelemben?". Az MME önkéntes programja. "A madarak vonulása" b) Gyakorlati (terepi) foglalkozások - 45 perc "Madárgyűrűzési-bemutató". A madárgyűrűzés elmélete és gyakorlata. "Játékos madárismereti feladatok". Hangfelismerés, tollfelismerés, szárnyas-tár, totó, puzzle. "A mi iskolánk körül élő madarak" "Madarászat egy közeli erdőben" Helyzetkép: A Madarász suli program az MME évtizedek óta sikeresen működő környezeti nevelési kezdeményezése, melyben országszerte több száz oktatási intézmény és pedagógus, valamint több ezer gyerek vesz részt. Tapasztalatok: A program sikerességét jelzi, hogy minden évben egyre nő az elért intézmények, gyerekek és felnőttek, valamint a foglalkozások száma. Eredmények: Az elmúlt több mint három évtizedben a Madarász Suliban nevelkedett diákok közül számos hivatásos természetvédő, biológus, mezőgazdász, pedagógus lett. A program alatt nemcsak tudásukban gyarapodtak, hanem egy olyan szemléletet alakult ki bennük, amely egész életükre hatással lett. A gyakorlati tevékenységekre épülő terepi munka pozitívan hat a személyiségfejlődésre is: kitartásra, nyitottságra, elfogadásra nevel. Kapcsolat: 21

22 22 IX. ERDŐK HETE Időtartam: 1997-tól Kezdeményező: Országos Erdészeti Egyesület Erdészeti Erdei Iskola Szakosztálya Célcsoport: Iskolás csoportoknak, családoknak, magánszemélyeknek Az 1997 óta rendszeresen megszervezett eseménysorozat fő célja Magyarország területének egyötödét borító erdőállomány páratlan gazdagságát, közjóléti és a nemzeti vagyonban betöltött szerepét hivatott megismertetni a legszélesebb nyilvánossággal. Mindezt az erdőket legjobban ismerő, szakavatott vezetők, az erdészek segítségével, akik napi munkájuk csodáit osztják meg az érdeklődőkkel. Az Erdők Hete programsorozatot az Országos Erdészeti Egyesület Erdészeti Erdei Iskola Szakosztálya indította útjára, ezért a programok alapját az erdészeti erdei iskolák tananyaga, módszertana adja. A vezetett túrák, terepi foglalkozások, játékos vetélkedők mellett ma már erdei koncert, sportverseny, erdei nyílt nap és különféle akciók is színesítik a kínálatot. A programok az ország minden részén, a legtöbb nagyvárosban számos látogatót vonzanak. Helyzetkép: Az Erdők Hete rendezvénysorozatot tizenhat éve az Országos Erdészeti Egyesület indította útjára. Az erdei iskolák összeállította programokból kinövő országos esemény időpontjáról napjainkban már a vidékfejlesztési miniszter rendelkezik, és a hazai erdők széles körű bemutatását szolgálja. A programok célja, hogy a gyerekek, a családok és az egész hazai társadalom közelebb kerüljön a hazánk termőterületének egynegyedét borító erdőkhöz, amely a magyarországi védett növény- és állatfajok csaknem kétharmadának ad otthont. Tapasztalatok: Az Erdő Hete rendezvényhez ma már több iskola is kapcsolódik, vagy saját maga dolgoz ki az egész hétre programokat. A gyerekek főként kisiskolás korban igen érzékenyek természeti környezetük iránt. Ezt az érzékenységet, ami természetes kíváncsisággal jár, fenntartani leginkább terepi programok szervezésével lehet. Ehhez pedig a legkiválóbb helyszín Magyarországon az erdő. Több iskolában, köztük a Dunakanyar Erdei Iskolában is szerveztek Erdők Hete programot. A hét minden napján kaptak különböző játékos feladatok az osztályok, illetve külön-külön is kaptak valamilyen nagyobb feladatot, amit az Erdők Hete zárásaként kellett bemutatniuk. Mivel sokféle tevékenységet kínált a program, minden gyerek megtalálta a hozzá illőt, neki tetszőt, így szívesen vett benne részt. Így a tanulók a megismerés részeseivé váltak, sokat tanultak belőle, a tevékenységgel együtt járó önálló tanulás elmélyített tudást adott nekik. Eredmények: 2011-ben, az ország ötven helyszínén mintegy tizenötezren vettek részt a XV. Erdők Hete októberben tartott rendezvénysorozatán. Kapcsolat:

23 23 X. HÁLÓZAT AZ ÉLŐVIZEKÉRT (HÉ) Időtartam: 1992-tól Kezdeményező: Göncöl Alapítvány, Göncöl Szövetség Célcsoport: Iskolás csoportok, civil szervezetek A HÉ küldetése, hogy a környezeti tudatosságot a közösségek fejlesztésén, vizeink állapotának javításán, természeti örökségünk és környezetünk védelmén keresztül érje el. A fenti célok elérése érdekében a szervezet fő feladata az információ áramoltatása, a tagcsoportok igényeinek és a lehetőségeknek minél szélesebb körű feltárása, továbbá a tagság szakmai épülésének biztosítása. A HÉ jelszava - a "Fogadj örökbe egy patakot!" - magáért beszél. A patak- vagy folyófigyelők egy része vízminőség-vizsgálatokkal foglalkozik: az "örökbefogadott" patakszakaszon néhány mérőponton, pl. vízkémiai, vizsgálatokat végeznek, adatlapba, térképre jegyzik a mérőpontokon és környezetükben tapasztaltakat, kutatják a meder apró élőlényeit, melyek jelenléte vagy hiánya szintén a vízminőségre utal. Helyzetkép: A kezdeményezésről az utóbbi években semmi hír nem érkezett, így valószínűleg a program a sok koordinátori személycsere miatt véget ért. Bár a hálózat tagjai közül sokan tovább folytatták a vizsgálatokat és nyilván egy-két kapcsolat is megmaradt. A tanult vízvizsgálati módszerek, az örökbefogadás, a figyelemmel kísérése egy-egy pataknak, folyónak ma is működik. Tapasztalatok: A patakok sokkal kisebb, emberibb mértékű vizsgálódási területek, mint a nagyobb tavak és folyók. A vizsgálatukhoz szükséges felszerelés könnyen beszerezhető és számos szakirodalom áll rendelkezésre a mérések módszereinek elsajátításához, illetve az adatok feldolgozásához. Ráadásul a vízi makrogerinctelen állatok meghatározásához elég egy műanyag tál és egy szűrő, valamint ezek beazonosításának elsajátítása sem igényel túl sok időt. Emiatt sokan, áltatában iskolás csoportok kapcsolódtak be a programba. A figyelem ráirányításával sok-sok gyerek felfedezte az élővizek apró élőlényeit is. Megtanulták a vízkémiai vizsgálatok elvégzését, a határértékeket, a makro-gerincteleneket. A vizek tiszteletét. Eredmények: A program rávilágított a patakok sérülékenységükre és gyors regenerálódási képességükre. A komplex vizsgálatok közben a gyerekek megtapasztalhatták, hogy az egyes vizsgálati eredmények hogyan függnek össze, hogyan változnak az idővel, milyen befolyással vannak az élőhely egészével kapcsolatban. Kapcsolat: Göncöl Ház, 2600 Vác, Ilona utca 3. Tel.: 06 27/ ,

24 24 XI. ENERGIA SULI Időtartam: 2006-tól Kezdeményező: ELMŰ-ÉMÁSZ Célcsoport: Iskolás csoportok, családok Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport fontosnak tartja, hogy a gyerekek már egészen korán megtanuljanak bánni az energiával, és megismerjék az energiatakarékosság módszereit. Az Energia Suli program az iskolások természettudományos ismereteinek bővítését szolgálja, amiben nagy szerepe van a tanároknak és a szülőknek is. Éppen ezért weboldaluk kialakításakor a felnőttekre is gondoltak: a címen elérhető oldal internetes oktatójátékokkal, szórakoztató logikai játékokkal, érdekes kísérletekkel, energiatakarékossági kvízekkel és környezetbarát tippekkel várja a természettudományok iránt érdeklődő diákokat és szülőket, valamint a pedagógusukat. Helyzetkép: Az Energia Suli program nagyon népszerű az iskolások körében. A Fizibusz mellett a program tanulmányi versenyekkel bővült, ill. segíti az iskolák iskolaújságának kiadatását is. Tapasztalatok: Az Energia Suli program sokban segíti a természettudományos tantárgyak, elsősorban a fizika tantárgy népszerűsítését. Mivel a feladatok a mindennapi élethez kapcsolódnak, a gyerekek saját bőrükön érzik hatását, szívesen vesznek részt benne. Eredmények: 2011-ben az Energiasuli program első díjat kapott a CSR PIAC szakmai pályázatán és kiállításán. Kapcsolat: XII. ERDEI ISKOLÁK Időtartam: 1980-tól Kezdeményező: oktatóközpontok, erdei iskolai szolgáltatók Célcsoport: általános iskolások, osztályközösségek Az erdei iskola egy olyan tanulásszervezési forma, ahol a gyerekek az iskola helyszínétől távol, természeti környezetben közvetlen ismereteket, tapasztalatokat szerezhetnek környezetükről. A terepi ismeretek megszerzése legtöbbször önálló módon, valamilyen aktív cselekvésen keresztül történik.

25 A tanulási folyamat módszerei közé a kooperatív technikák és a projektmódszer a legalkalmasabb. Az erdei iskola általában 3-5 napos (tanulási időben), helyszíne lehet erdős terület, vízpart vagy akár egy természetes növénytakarójú füves terület is. Helyzetkép: Az 1980-as évek második felétől indul útjára az erdei iskolai mozgalom, mely napjainkban országos hálózattá fejlődött. Államilag támogatott formája 2001-ben indult. Az akkori Oktatási Minisztérium törekvése az volt, hogy minden diák általános iskolai tanulmányai alatt legalább egyszer eljusson szolgáltatók által szervezett erdei iskolába. Ezt a szándékot pályázatok útján támogatták. Ennek hatására jelentősen megnőtt az erdei iskolás programokon részt vevők és erdei iskolai programokat szolgáltató intézmények száma. Sajnos az utóbbi években egyre kevesebb támogatást kap az erdei iskoláztatás. A kezdeti lelkesedés anyagi támogatás hiányában igen erősen megcsappant, az idei év fenntartóváltása következtében már az önkormányzatok sem tudják anyagi hozzájárulással segíteni az erdei iskolai programba részvevő gyerekeket és tanáraikat. A családok is egyre nehezebben tudják előteremteni a 3-5 napos szállás, étkezés, szakmai program költségeit, így félő, hogy a következő években egyre kevesebben jutnak el erdei iskolába. Tapasztalatok: A gyerekek a természetközeli, valóságos tanulási helyzetekben intenzíven fejlődtek. Főként a városi gyerekek számára hihetetlen nagy élményt nyújt egy-egy ilyen erdei iskolás program. A környezeti nevelésnek ez a formája nemcsak természetismereti tudással gazdagítja a gyerekeket, hanem olyan közösségformáló ereje is van, ami az emberi kapcsolatok erősödését is szolgálja. Ezek a tapasztalatok a gyerekek további életére is hatással vannak. Azok az osztályközösségek, aki egy ilyen erdei iskolás program kapcsán hangolódtak össze, szívsebben vesznek részt más közös programban is, sokkal jobban segítik egymást akár a tanulásban, akár a mindennapi élet más területén is. 5 nap az erdőben a természethez fűződő viszonyunkat is megváltoztathatja. Ezek az erdei iskolás programok nem véletlen tartalmaznak olyan programokat is, amelyek elsősorban az érzékenyítésben játszanak fontos szerepet. Eredmények: 2000-re, azaz 15 év alatt a szórványos kezdeményezésekből országos programmá vált az erdei iskola. Az oktatási minisztériumnak kezdetben célja volt, hogy lehetővé váljon minden általános iskolás korú gyermek számára, hogy legalább egyszer eljusson erdei iskolába. Több tárca együttműködésével 2003-ban Erdei Iskolai Program indult a környezeti nevelés, azon belül különösen az erdei iskolázás hazai feltételrendszerének biztosítására. Az Erdei Iskola Program között támogatta az általános iskolás korosztályt tanító pedagógusok környezeti neveléssel, erdei iskolázással kapcsolatos képzéseken való részvételét. Kapcsolat: 25

26 26 XIII. MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK A MTTM-BAN Időtartam: 1992-tól Kezdeményező: Magyar Természettudományi Múzeum Célcsoport: óvodás és iskolás csoportok A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai hazánkban az elsők között, több évtizede kezdték el a múzeumlátogatást tartalmasabbá, emlékezetesebbé, színesebbé tenni. A kezdeti szárnypróbálgatásokból idővel tudatosan felépített, változatos pedagógiai program nőtte ki magát. Ma is gazdag, több korosztálynak szóló, sok tevékenységi kört magában foglaló múzeumpedagógiai programmal várják látogatóikat. A múzeum legnépszerűbb foglalkozásai a Természetbúvár teremben zajlanak. Ugyanis itt, a kiállítótérrel ellentétben, a természet kézzel fogható közelségbe kerül a gyerekekhez: itt minden megtapintható, megszagolható, megvizsgálható. A felfedezés öröme olyan légkört teremt, amiben minden kisebb és nagyobb gyermek jól érzi magát, felszabadult, s emiatt az ismeretszerzés sokkal hatékonyabb, mint egy tanteremben. Ezek mellett, a 2011-ben nyílt új állandó kiállításokban és foglalkoztató termekben, különféle interaktív természetismereti foglalkozásokkal várják a múzeumpedagógusok az ifjú természetbúvárokat. A foglalkozásokra, a látogatás tervezett időpontja előtt legalább két héttel, bejelentkezés szükséges, a foglalkozások főre vannak tervezve. Az osztályok rendszerint csoportbontással, forgószínpad szerűen vesznek részt a programon. A korosztályoknak (alsósoknak, felsősöknek, középiskolásoknak) összeállított programtervek a következő témakörökben kínálnak lehetőséget: ALSÓSOKNAK FELSŐSÖKNEK KÖZÉPISKOLÁSOKNAK - Rovarlesen - A korallzátony világa - Erdőkerülő - A vizek világa - Mamutok és társaik - A mi dinoszauruszaink - Az erdők világa - A vizek világa - A világ rovarszemmel - Az ember evolúciója - Miről árulkodnak a csontok? - Városi vadon - Csontok nyomában - A világ rovarszemmel - Az ember evolúciója - Miről árulkodnak a csontok? - Csontok nyomában Helyzetkép: A kiállításokban megjelenő jelenségek, tudományterületek alaposabb megismerését, feldolgozását célzó közművelődési és múzeumpedagógiai programokat úgy kialakították ki, hogy minden látogatói réteg megtalálja az őt érintő témát. Az elmúlt évtized során a múzeum látogatóközönsége igényei, elvárásai, látogatási szokásai jelentősen változtak.

27 A múzeum dolgozói folyamatosan keresik és fejlesztik az ismeretátadás, a tanítás-tanulás új formáit, módszereit. A természettudományos tantárgyak haladó gyakorlatait igyekszenek meghonosítani a múzeumpedagógiai gyakorlatban, elsősorban a tanuló központú, az tanulók aktív részvételét igénylő módszereket. Folyamatosan mérik a pedagógusok igényeit, és új foglalkozásokat ezek alapján fejlesztik. Tapasztalatok: Évről-évre nagy számban érkeznek a múzeumba nemcsak Budapestről és annak közelében levő településekről, hanem az ország egész területéről az oktatási, nevelési intézmények szervezett csoportjai. Legnépszerűbbek a Természetbúvár-teremben tartott programok, amelyeket a sorrendben az erdők és a vizes élőhelyek élővilágát valamint a rovarok világát bemutató órák követnek. Legnagyobb létszámban az alsó tagozatos csoportok vesznek részt a programokon. Az elmúlt évek során a középiskolás korosztály számára is több, tananyaghoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglakozást vettek fel a kínálatukba, melynek eredményeként részvételük növekedni kezdett. Eredmények: A programok sikerességének fokmérői a rendszeresen visszatérő pedagógusok, valamint a családjukkal látogatóként visszatérő gyermekek. A gyerekek a foglalkozás során amellett, hogy új ismeretekkel gazdagodnak, megtanulják, hogy a természet rengeteg érdekes felfedeznivalót rejt, a múzeum pedig egy olyan hely, ahol rengeteg izgalmas dolog van, ahol jó lenni, ahol figyelnek rám, sőt, még játszani is lehet. Kapcsolat: 27 XIV. NEMZETI PARKOK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJAI Időtartam: a nemzeti park megalakulása óta Kezdeményező: Nemzeti Park Igazgatóságok Célcsoport: iskolás csoportok, családok A nemzeti parkok szemléletformáló és környezeti nevelési programjai a nemzeti parki és egyéb védett területek természeti értékeinek megőrzését szolgálják. Ezeknek a programoknak elsődleges célja az, hogy közelebb hozzák az embereket a természethez, és a megismerésen keresztül minél több érzelmi kötődés is kialakuljon a természet egészével, a benne élő élőlényekkel. Számos nemzeti parknál a környezeti nevelési programokat a hozzájuk tartozó oktatóközpont koordinálja. Programlehetőségek: Túravezetések A nemzeti park által szervezett túrákra érkezőket, a területet jól ismerő szakemberek vezetik, akik védett élőhelyeket mutatnak be, az ott élő jellegzetes növény- és állatvilággal

28 együtt. Ezen túl példákat mutatnak be a természet és az ember harmonikus és egymást zavaró kapcsolatáról. Tanösvények A nemzeti parkok területén számos tanösvény található. Ezek célja, hogy a látogató saját maga fedezze fel az itt található természeti értékeket. Némelyik tanösvényhez vezetőfüzet is készült, amely a terület megismerését szolgáló információkat és feladatokat tartalmazza. Erdei iskolai szolgáltatások Több nemzeti park kínál szakvezetéseket erdei iskola programok megvalósításához. A természet megismerésén túl a gyerekek megismerhetik a nemzeti parkban folyó kutatásokat és a természetvédelem alapvető feladatait is. Bemutatóhelyek, látogatóközpontok A nemzeti parki igazgatóságok több területén működnek bemutatóhelyek, látogatóközpontok, melyek igyekeznek bemutatni a természet és az ember kapcsolatán túl a néprajzi, történelmi hagyományokat is. Jeles napi programok A nemzeti parkok sokszínű programokat kínálnak a környezet- és természetvédelemhez tartozó un. zöld jeles napokhoz is óta május 24-én ünneplik az Európai Nemzeti parkok Napját az elsőként alakult svéd nemzeti park megalakulásának emlékére (1909. május 24.). A nap alkalmából a nemzeti parkok különféle programokkal mutatják be tevékenységüket, védett értékeiket. Ezen a napon a bemutatóhelyek ingyenesen látogathatók. Az európai nemzeti parkokat összefogó szervezet, az Eutoparc minden évben más-más témát hangsúlyozva kéri a nemzeti parkok csatlakozását a programhoz ben ez a biodiverzitás és az erdők, 2011-ben pedig az önkéntesség volt. Vetélkedők Szinte mindegyik nemzeti park, minden évben szervez játékos, több fordulós természetismereti vetélkedőket, amelyek elsődleges célja a nemzeti park természeti értékeinek megismerése. Ezek legtöbbször feladatlapos vetélkedők, de sok esetben egyéb kreatív feladatok pl. tablókészítés, interjúkészítés - is kapcsolódnak hozzá. Szakkörök Az ifjú természetbúvárok leggyakrabban természetismereti szakkörök munkájában vehetnek részt, ahol szakemberek segítségével, élményt adó programokon fedezhetik fel az élővilág titkait. Ezen kívül szerveznek specifikus, egy-egy témára fókuszáló szakköröket is, ilyen például a madarász, barlangász vagy a csillagászati szakkör. Helyzetkép: Az oktatási intézmények és a nemzeti parkok egyre szorosabb kapcsolatot építenek ki egymással. A nemzeti parkok környezeti nevelési szakemberei a természetvédelmi őrökkel segítik a területük adta természeti- és környezeti értékek megismerését. Oktatóközpontjaikban lehetőséget adnak erdei iskoláztatásra, táboroztatásra, terepi programokra. 28

29 Szakembereik örömmel tartanak előadásokat az iskolák (vagy helyi civil szervezetek) által rendezett környezeti nevelési rendezvényeken, vagy vezetnek foglalkozásokat (pl. Madárkarácsonyon, Föld napján). Tapasztalatok: A nemzeti parkok által nyújtott programok azért népszerűek, mert garantálják a szakmaiságot, valamint laikusok számára lehetővé teszik a programokban való aktív részvételt. Az anyagi fedezet előteremtése az iskolák számára gondot okoz (pl. utazási költségek), valamint a program szervezése is (pl. kíséret, tanórába való illesztés). Eredmények: A nemzeti parkok a környezeti nevelési programjai révén lehetővé teszik szakmai munkájuk társadalmi elismerését, illetve Magyarország természeti kincseinek mind szélesebb körű megismerését. A bemutatóhelyek és a szakvezetéses túrákat igénybevevő iskolák száma a nehézségek ellenére is növekedett az elmúlt évtizedben. A tanösvényeket egyre több pedagógus látogatja a diákokkal, igyekeznek tanórai, vagy tanórán kívüli lehetőséget teremteni erre. A különböző rendezvények iránt is megnőtt az érdeklődés. Kapcsolat: 29 XV. ENERGIAKALAND Időtartam: 2008-tól Kezdeményező: E.ON Hungaria Célcsoport: óvodák, iskolák Az Energiakaland nagyszabású tanulási program, célja, hogy segítsen a pedagógusoknak az energiatudatosság kialakításában, vagyis az energiával kapcsolatos tudás bővítésében, kompetenciák fejlesztésében. Az Energiakaland tananyagai és feladatai a NAT követelményeinek megfelelően, az egységes természettudományos tanítás alapelveivel összhangban készültek. "Az energia értékes, az energia érdekes." Ez a szlogenje a ma útjára induló oktatási program első elemének, a oktatási portálnak, ahol a fiatalok az iskolai természettudományos órákkal összhangban, interaktív formában megismerhetik az energiával kapcsolatos kérdéseket, problémákat. Az "energiaportál" 4 korosztály (6-18 év) számára biztosítja játékos formában az ismeretszerzést, a környezettudatos gondolkodás elsajátítását. A nemzetközi tapasztalatokon alapuló Energiakaland portál magyarországi kialakításában energiaipari és pedagógiai szakértők is részt vesznek. A most induló portált a közeljövőben számos újabb programelem követi. Külön pályázati lehetőségek nyílnak az ökoiskolák számára. Fő jellemzője: interaktív tananyag.

30 1. Az Energia Kuckó program óvónőknek, óvodavezetőknek, szülőknek szól, abból a célból, hogy az óvodáskorú kisgyermek érdeklődését, kíváncsiságát felkeltse az energia mindennapi (óvodai és otthoni) jelenségei iránt, hogy az 5 7 éves gyermek elemi szinten elsajátítsa az energiafogyasztók biztonságos és gazdaságos használatának alapjait, hogy az energiát értéknek tekintse. 2. Az Energia Otthon című része 6-10 éves tanulók számára készült, két részből áll: online tevékenységekből, valamint egy tantermi oktatócsomagból, amely 5 színes tudáskártyát, illetve 11 darab, szabadon és szükség szerinti példányban fénymásolható feladatlapot tartalmaz. 3. Az Energia Város című része 7-11 éves gyerekek számára készült, két részből áll: online tevékenységekből, valamint egy tantermi csomagból, amely 14 fénymásolható tudáskártyát, illetve 10 darab, szabadon és szükség szerinti példányban fénymásolható feladatlapot tartalmaz. 4. Az Energia Ország című része éves tanulók számára készült. A honlapon olvashatók további részleteket arról, hogyan illeszthető a program a helyi tantervbe, szakkörök és más, tanórán kívüli nevelési programokba. A program továbbá segít a tanulók szociális és állampolgári ismereteinek fejlesztésében, valamint hozzájárul a digitális és kommunikációs kompetenciák kialakításához is. 5. Az Energia Világ című része éves, szakmát tanuló és/vagy érettségire készülő tanulók számára készült. A program segít az állampolgári ismeretek oktatásában is. Azok a tanulók, akiknél előfeltétel az informatikai és a kommunikációs kulcsképességek megléte, szintén hasznosnak fogják találni a feladatokat. A program a helyi tantervbe, szakkörök és más, tanórán kívüli nevelési programokba is beilleszthető, amiben a honlapról letölthető módszertani segítséget is kaphatnak a tanárok. Témakörök: különböző energiaforrások megismerése felhasználásuk előnyei, hátrányai a jövő energiatermelésének lehetőségei energiával kapcsolatos döntések helyi, országos, globális hatásai az energia útja az energiaforrástól a felhasználás helyéig legfontosabb energiabiztonsági szabályok energiatakarékosság globális elvei háztartásban is alkalmazható energiagazdálkodási fortélyok Helyzetkép: A társadalmi szerepvállalás az E.ON Hungária küldetéseként fogalmazódik meg: a kiemelkedő, jövőbe mutató emberi teljesítmények ösztönzése fontos feladatuk. A vállalatcsoport évről-évre felvállalja a magyar társadalmi és kulturális élet mecénás szerepét, valamint energiatakarékosságot célzó programokat dolgoz ki. 30

31 Eredmények: A diákok az interaktív anyag segítségével könnyebben hoznak virtuális döntéseket, s megtanulják azok következményeit is. A diákok aktívan ismerik meg saját környezetük energetikai vonatkozásait, hozzájárulnak környezetük energiatudatos átalakításához. Kapcsolatok: 31 XVI. ZÖLD BAJNOKOK Időtartam: 2012/2013-es tanév Kezdeményező: A nemzetközi Global Action Plan környezetvédelemi szervezet és az E.ON Hungária Célcsoport: általános iskolák, 6 vagy 8 osztályos gimnáziumok (9-13 éves tanulók) Az Energiakaland program kiterjesztését célozza a "Zöld Bajnokok" nevű pályázat, mely arra ösztönzi az iskolákat, hogy mérjék és csökkentsék az iskolájuk szénlábnyomát (széndioxid kibocsátását). A program az alábbiakat nyújtja az iskolák számára: Magas színvonalú óratervek a klímaváltozás, a hulladéktermelés, újrahasznosítás és elektromos fogyasztás témájában. Gyakorlaton alapuló feladatok a szénlábnyom mérésére és csökkentésére. Interaktív weboldal a környezeti megtakarítások nyilvántartására. Online szénkalkulátor. Képzési nap a tanároknak és az E.ON önkénteseknek (minden iskolát 2 önkéntes fog segíteni). Környezetvédelmi kommunikációs ötletek az iskolában és a szélesebb közösség részére. A program végén a legjobb iskolák könyvutalványt és egyhetes ökotáborozást nyernek a résztvevő csapattagoknak. Első körben 10 iskolának kínálnak lehetőséget a programban való részvételre. Az iskolai Zöld Bajnokok program célja, hogy segítse a 9-13 éves diákokat iskolájuk energiafogyasztásból adódó szénlábnyomának (azaz széndioxid-kibocsátásának) felmérésében és csökkentésében. A program ennek során útmutatást kínál az iskola energiafogyasztásból eredő szénlábnyomának felméréséhez egy CO2-kalkulátor segítségével, valamint ötleteket ad érdekes feladatok, órák és foglalkozások lebonyolításához, amelyeken keresztül a diákok megtudhatják, hogy tevékenységükkel hogyan járulnak hozzá az éghajlatváltozáshoz, és hogyan csökkenthetik saját hatásukat.

32 1. szakasz: Toborzás: diákok toborzása a Zöld Bajnokok csapatába. Ez a csoport lehet egy adott osztály vagy egy tanítás utáni szakkör is. A csoport ideális mérete diák, de ez iskoláról iskolára változhat. 2. szakasz: Mérés: A Bajnokok energiafogyasztási méréseket, valamint a szokásokat felmérő ellenőrzéseket végeznek az iskola területén. Az eredményeket betáplálják a CO2- kalkulátorba. 3. szakasz: Elemzés: Az eredmények elemzését követően a Bajnokok cselekvési tervet készítenek az szénlábnyom csökkentésére. 4. szakasz: Kampány: A Bajnokok tájékoztató kampányt indítanak diáktársaik (és tanáraik!) felé, a környezetre gyakorolt hatásuk csökkentésére ösztönözve őket. 5. szakasz: Második mérés: Körülbelül öt hónap elteltével újabb mérésre és ellenőrzésekre kerül sor, így lemérhető az iskola környezeti szokásainak fejlődése. Az egész iskola láthatja, hogy a diákok és oktatók napi szokásai még az olyan egyszerű dolgok is, mint a világítás lekapcsolása az üres termekben miként adódnak össze, és milyen jelentős mértékben befolyásolják az iskola szénlábnyomát és az éghajlatra gyakorolt hatását. Mi a programot vezető tanár feladata? Az iskola tájékoztatása és a tanári kar bevonása, a résztvevő diákok (12-18 fő) kiválasztása, rendszeres értékelő megbeszélések szervezése, a program során foglalkozások (4 alkalom) lebonyolítása, a mérési adatok felvitelének biztosítása. A programot vezető tanár biztosítja az iskola részvételét és szerepvállalását, valamint a program hatékony megvalósítását és az ütemterv betartását, emellett együttműködik az E.ON közreműködő önkénteseivel. Az E.ON biztosítja: a mérésekre vonatkozó részletes útmutatót, feladatok és foglalkozások vázlatát, CO2-kalkulátort, valamennyi költőpénzt a programok megvalósítására. A program megvalósítását iskolánként egy vagy két, az E.ON helyi vállalatától érkező önkéntes segíti. Az önkéntes vagy önkéntesek engedélyt kapnak arra, hogy munkaidejük egy részében saját tudásukkal, tapasztalataikkal és munkájukkal segítsék a tanárokat és a diákokat a program megvalósításában. Helyzetkép: Az E.ON az utóbbi években nagy gondot fordít az oktatási intézmények energiatudatosságát célzó programok beindítására. Sok intézmény nemcsak az épületek korszerűtlen világítási, fűtési és hőszigetelési rendszere miatt energiapazarló módon működik. Az ott dolgozók nem érzik a felelősségüket, nem látják a szerepüket abban, hogy hogyan tudnának, s milyen előnyökkel járhat számukra, ha rátérnek az energiatakarékos fenntartásra. A Global Action Plan elsőként Angliában lépett együttműködésre a nemzetközi E.ON-nal, ahol kísérleti formában próbálták ki környezetvédelmi programjukat. Az akció sikeresen zárult, és ennek hatására több ország is csatlakozott a kezdeményezéshez. A programban minden országban tíz iskola vesz részt, és iskolánként egy, 8-10 fős tanulócsoport verseng egy vezető tanár és két-két E.ON-os kolléga támogatásával annak érdekében, hogy minél nagyobb energia megtakarítást érjen el az iskola egy tanév alatt. 32

33 A program célja, hogy energiatakarékosságra ösztönözzön. A pályázaton dolgozó kis diákcsoport megmozgatja az egész iskolát, a szülőket, és rajtuk keresztül számos emberhez juthat el a környezettudatosság üzenete. Az új programot az EnergiaKaland oktatási programra építve, annak mintegy új dimenziójaként indították el. A program elején egy környezeti felmérés segítségével kiszámolják, hogy milyen erőforrásokat használ fel az iskola a környezetből. Az adatokat egy szénkalkulátorba táplálják, ami kiszámolja az iskola szén-lábnyomát. Ezt követően kommunikációs kampányba kezdenek a diákok, amelyben környezettudatos magatartásra pl. szelektív szemétgyűjtés, áramtakarékosság bíztatják az iskola tanulóit. Év végén egy újabb audit során újra megmérik az iskola szén-lábnyomát. Tapasztalatok: Az oktatási intézmények fenntartóváltása miatt félő, hogy nem lesznek kellően motiváltak az iskolák, hogy környezetbaráttá váljanak. Amíg egy intézményt sajátjuknak tudnak az ott dolgozók, ott tanulók, s a megtakarítás eredményét visszaforgathatják további környezettel kapcsolatos fejlesztésekre (pl. az udvar zöldítésére, energiatakarékos izzókra), addig érdekeltek, jobban ösztönzi őket a közös fejlesztési cél. Eredmények: A program segítségével a részt vevő iskola növelheti környezetvédelmi szerepvállalását, közelebb kerül az Ökoiskola cím elnyeréséhez, fejlesztheti a pedagógiai módszertant, a diákok tanulási élményét, csökkentheti energiafelhasználását, pénzt takaríthat meg, segítheti a diákokban a csapatszellem kialakulását, és lehetővé teszi, hogy a diákok szerepvállalása pozitívan befolyásolja az iskolát. A program számos területen, így például a matematika, fizika, földrajz és állampolgári ismeretek terén kiegészíti, illetve kibővíti az órai anyagot. Az iskolának arra is lehetősége nyílik, hogy a program eredményeképpen megtakarított összegeket további környezetvédelmi fejlesztésekbe forgassa vissza. Kapcsolat: 33 XVII. SZITAKÖTŐ ÖKOLÓGIAI PROGRAM Időtartam: 2008-tól Kezdeményező: Liget Műhely Alapítvány (Horgas Judit) Célcsoport: 8-14 éves gyerekek, pedagógusok A Szitakötő program alapvetése, hogy a környezet fogalmát a természeti környezetnél tágabban értelmezi; az épített és a szellemi környezeten túl a társadalom egészére, a másik emberre is kiterjeszthetőnek véli. A projekt éppen ezért nemcsak a veszélyeztetett természeti értékek megismerését és megóvását tartja fontosnak, hanem a szellemi, erkölcsi értékek gondozását is, és kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű gyerekekre.

34 A közhasznú Liget Műhely Alapítvány a Liget folyóirat és könyvek megjelentetése, valamint előadássorozatok szervezése mellett 2008 márciusától adja ki a Szitakötő című negyedévi irodalmi és ökológiai gyereklapot, mely az integrált ökológiai program alapja. A programhoz csatlakozó hazai és határon túli általános iskolákban egy kiválasztott osztály diákjai és a kapcsolattartó pedagógus számára ingyen példányt (max. 40 db) biztosítanak a negyedévi Szitakötő gyereklapból. A 48 színes oldalon megjelenő lapban különböző műfajú és tematikájú írások teszik lehetővé a sokirányú alkalmazást. A kortárs irodalmi művek (vers, mese, kispróza) és az ismeretterjesztő cikkek mellett a korosztálynak megfelelő, kreatív foglalkoztató feladatok segítik a befogadást. A lapban és a honlapon számos játék várja a gyerekeket és a tanárokat, hetente nyerhetnek könyveket, CD-ket és az együttműködő intézmények által biztosított belépőjegyeket egyénileg vagy csoportosan. A magas színvonalú nyomdatechnikai kivitelezésben készülő kiadvány színes fotó- és reprodukció-anyaga a harsány vizuális környezethez szokott gyerekek számára is újdonságot jelent, finomítja látásmódjukat és vonzó alternatívát kínál. A lapban nincs reklám, csupán a cikkekhez kapcsolódóan hívjuk fel a figyelmet egyes tudományos és kulturális intézmények munkájára. Az újság külső megjelenésével is az eldobós társadalom hazánkban még uralkodó szemlélete ellen hat, az elolvasott számokat érdemes megőrizni. Javasolják, hogy a példányok maradjanak az iskola tulajdonában, így a gyerekek is jobban vigyáznak rá, és a pedagógus több osztályban, több éven át hasznosíthatja a folyóiratot. Az egyes lapszámok megjelenése után a program keretében a pedagógusoknak 90 perces ingyenes továbbképzést tartanak a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület szakembereinek bevonásával, ahol metodikai segítséget nyújtanak az anyagok felhasználásához. A határon túli pedagógusok számára a képzést úgy alakították át, hogy a költséges utazás helyett a honlapon elhelyezett anyagok segítségével kapcsolódhassanak a programba. Ennek érdekében számos írásos és képes anyagot és a továbbképzések jegyzetanyagát szabadon elérhetővé tesznek. A lapszám kézhezvétele után a pedagógusnak két és fél hónap áll rendelkezésére, hogy valamilyen formában hasznosítsa a cikkeket, és erről rövid (fél-egy oldalas) beszámolót küldjön elektronikus formában vagy postán. A felhasználás pontos módját, tartalmát és időtartamát a pedagógus döntésére bízzák, a honlapon található segédanyagok csupán szabadon alkalmazható javaslatok. Fontos, hogy az integrált oktatási programban nem csupán környezet vagy más természettudományi szakos tanárok jelentkezésére számítanak, várják magyar, történelem, idegen nyelv, informatika, művészeti és egyéb tárgyak oktatóit is. Helyzetkép: A gyerekek kezébe ritkán kerül igényes, tartalmas folyóirat, kiadvány, pedig olvasóvá nevelésük elengedhetetlen eszköze. Ezt a hiányt pótolja a Szitakötő folyóirat. Sajnos a program kezdeti, állami támogatása csökkent 2012-ben, így kevesebb példányszámban jelenhet meg a Szitakötő. Tapasztalatok: Nagy az érdeklődés a program iránt, bár az iskolák nehezen gazdálkodták ki az útiköltséget a képzésre való eljutáshoz az utóbbi években. Változás történt a 2012/2013- as tanév elején: a résztvevők kérdőívet töltöttek ki, melyben vállalásukat fogalmazták meg. Ettől függően került sor az ingyenesen résztvevő intézmények kiválasztására, akik képzési helyszínt is biztosítanak a programban. 34

35 Eredmények: Igényes tanítási segédanyaghoz jutnak a pedagógusok, a képzések segítik a módszertani megújulásukat, a gyerekek színvonalas, tartalmas kiadványt vehetnek a kezükbe, mely hozzájárul olvasóvá nevelésükhöz. A folyóirat alkalmas témanapok, témahetek tervezéséhez, a komplexitás eszköze lehet. Kapcsolat: 35 XVIII. GÖRDÜLŐ TANÖSVÉNY Kezdeményező: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút Célcsoport: Erdőismereti foglalkozás címmel egyedi, környezeti-környezetvédelmi foglalkozást és kirándulási lehetőséget kínálnak a Budai-hegységbe ellátogató gyermekcsoportok részére. Az Erdőismereti foglalkozás helyszíne Gyermekvasút és környéke. Szakmai tartalmát földrajztanár-erdőpedagógus végzettségű foglalkozásvezető biztosítja. A program alapvető célja, hogy a gyerekeket közelebb hozza a természethez. Ehhez kiváló lehetőséget jelent az erdő. Szerencsés, amikor a környezetről szóló nevelés-oktatás a környezetben és a környezetért folyik. Más-más tartalmú foglalkozást biztosítanak a felső és mást az alsó tagozatos általános iskolásoknak, valamint óvodás korú gyerekeknek. A laborkocsiban a gyerekek előadást hallgatnak meg a látottakkal és tanultakkal kapcsolatban, majd az erdő élővilágával kapcsolatos feladatokat oldanak meg. A gyakorlatokat a csoport korosztályának és tudásszintjének megfelelően állítja össze a foglalkozásvezető. A feladatok között szerepel növényhatározás, madarak azonosítása, állatnyomok felismerése, mikroszkopizálás, illatok és hangok felismerése, gyógynövények hatásának meghatározása. A laborkocsival a gyerekek végigutaznak a Gyermekvasút vonalán Széchenyi-hegy állomásiig, majd visszatérnek Hűvösvölgybe, ahol a program kezdődött. Az Erdőismereti foglalkozás című program egész éven át megrendelhető. A laborkocsi utastere fűthető, így télen is igénybe vehető. Kedvezőtlen időjárás esetén az erdei séta elmarad. Ilyenkor a foglalkozás már Hűvösvölgyben megkezdődik a laborkocsiban. Időtartama ebben az esetben is három óra. A laborkocsi egyéb célból, azaz az Erdőismereti foglalkozás című programtól függetlenül is megrendelhető. Eredmények: Az Erdőismereti foglalkozáson résztvevő gyerekek nem mindennapos élményekkel, saját tapasztalatokkal és új ismeretekkel gazdagodva, a környezet iránt felkeltett vagy megerősített fogékonysággal térnek haza a Gyermekvasútról. Kapcsolat:

36 36 XIX. FIZIBUSZ Időtartam: 2006-tól Kezdeményező: ELMŰ-ÉMÁSZ Célcsoport: általános iskolai csoportok Az ELMŰ-ÉMÁSZ cég célja, hogy a gyerekek környezettudatos energiafelhasználásra történő felkészítését már mielőbb elkezdje. Ezért indították útjára Energia Suli elnevezésű kezdeményezésüket, amelyet tekintettel a lelkes fogadtatásra kibővítették a Fizibusz programmal. A Fizibusz egy, az ELMŰ-ÉMÁSZ által biztosított ingyenes ismeretterjesztőshow, amely során a társaság fizika tanárai látványosan és izgalmasan vezetik be a gyerekeket a fizika, azon belül is az energia világába. A busz fedélzetén számos demonstrációs eszköz kapott helyet, amelyek elengedhetetlenek egy maradandó élményt nyújtó, rendhagyó és szórakoztató tanórához. Tematika, időtartam, résztvevők: egy előadás hossza kb. 90 perc, amely két 45 perces részre tagolható. Az első részben általános energetikai kísérletek, a második részben pedig főleg elektromossággal kapcsolatos kísérletek kerülnek sorra. Az előadás befogadásához előképzettségre nincs szükség, tehát bárki beülhet rá és végignézheti, garantáltan érteni és élvezni fogja. Az előadó alkalmazkodik az aktuális közönség összetételéhez, felkészültségéhez és igényeihez. Az elmúlt tanév tapasztalatai szerint az előadások lekötik a gyerekek figyelmét, így az esetleg elevenebbnek titulált diákokkal sem szokott gond lenni. Az alsósok is nagyon szeretik, és gond nélkül végigkövetik a programot. Elsősorban a 7. és 8. osztályos fizika órákhoz külön tematikát és oktatási segédletet is adnak, valamint rendszeresen írnak ki környezetvédelmi pályázatokat. Eredmények: A program sikerét jelzi, hogy az elmúlt évek alatt több mint 700 iskolába, gyerekhez jutott el a Fizibusz. A programra az ország bármely pontján működő általános iskola jelentkezhet. Kapcsolat:

37 37 XX. AZ ÉV MADARA, FÁJA, ROVARA, HALA, VADVIRÁGA Kezdeményező: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Időtartam: 1979-től folyamatosan bővül más állatok és növények köre (fák, vadvirágok, kétéltűek, rovarok), azon belül a kiemelt figyelemre érdemes fajok Célcsoport: óvodás és iskolás gyerekek, családok, a lakosság Mindegyik fajválasztás célja, hogy egyrészt az érdeklődők rendszeresen ellátogassanak az adott egyesület honlapjára, figyelemmel kísérjék az aktuális híreket, eseményeket, másrészt felhívják a lakosság figyelmét az egyes fajokon keresztül az egész élőlénycsoportra, megtanítsák a fajokon keresztül az alapfogalmakat (mint pl. élőhely védelem, fajvédelem, veszélyeztető tényezők, stb.). Oktatási célokra remekül fel lehet használni ezeket a fajválasztásokat és az ezeket bemutató honlapokat, így észrevétlenül lehet növelni a diákok fajismertét, ökológiai, növényföldrajzi és állatföldrajzi ismereteiket. Az év madara A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésére 1979 óta minden évben megválasztják az év madarát ben, az első évben a gyurgyalag volt, most, ban szintén a gyurgyalag lett az év madara. A kezdetekhez képest annyi változás történt, hogy eleinte kizárólag az egyesület szakemberei, a madarászok választották ki az év madarát, az utóbbi években azonban a szakemberek ajánlása nyomán néhány fajt felkínálnak a közönség számára, majd utána bárki szavazhat az egyesület honlapján, így közvetlenül az érdeklődők szavazata dönt a faj kiválasztásáról. Igen fontos, hogy az év madara fogalom már beépült a köztudatba, a média is már bevett szokásként említi év elején a fajválasztást, így egyre többen megismerik az adott fajt vagy éppen családot ( harkályok), illetve megtanulják az amatőrök is mi a kapcsolat egyes madárfajok között (2009 kék vércse és a vetési varjú). Ezzel a lakosság figyelmét a madárvédelemre irányítja, esetleg többen is felkeresik az egyesület honlapját, ahol számtalan egyéb érdekes, hasznos információt is olvashatnak vagy akár online webkamerán kísérhetik figyelmemmel az egyes marárcsaládok életét. Az oktatás terén az óvodásoktól az egyetemistáig mindenki megtalálhatja az életkorának szóló programot, lehetőséget a madárvédelemhez való csatlakozásban. Ilyen pl. Madárbarát óvoda, iskola programok megismerése. Az "Év madara" program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van. Az év fája Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta Németország példáját követve minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év Fája mozgalom célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés mind az erdész szakemberek, mind a nagyközönség számára.

38 Az év fája mozgalom szervezésére, bonyolítására kuratórium jött létre, amely az adott év fájának fajára minden előző év októberében tesz javaslatot, s tagjai a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának és Faipari Mérnöki Karának oktatói, illetve az Erdészeti Lapok főszerkesztője. A honlapon nemcsak az aktuális év fájával ismerkedhetünk meg, hanem pl. az Erdészeti Erdei Iskolákkal, a programjuk céljaival, az oktatási-nevelési módszereikkel, erdészeti ismeretekkel. Oktatási szempontból feltétlenül fontos a TermészetBúvár folyóirat egyedi szerepe. Mivel ez az újság adja a háttéranyagát az összes hivatalos általános iskolai természettudományi- és környezetvédelmi versenyének, ezért rendkívül fontos, hogy esztétikus, érdekes, tartalmas cikkeket olvashatunk minden évben az év madaráról, fájáról és az utóbbi években az év rovaráról is. Az év rovara A Magyar Rovartani Társaság, működésének 101. évében, 2011-ben első ízben, de a hagyományteremtés szándékával, kijelölte az év rovarát. Az Év rovara kampány célja, hogy a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét egy-egy rovarra hívja fel. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak élete, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így a rovar bemutatása a természeti folyamatok jobb megértését is elősegítheti. A védett vagy védendő fajok felmutatása a természetvédelem eszméjét terjeszti, egyben pedig a rovarvilágnak, mint a természet védelemre érdemes részének jelentőségére is felhívja a figyelmet. Az Év rovarát a Magyar Rovartani Társaság vezetősége választja ki. A választás során számos szempontot igyekeznek figyelembe venni, elfogadva, hogy minden szempontnak egyszerre nehéz megfelelni: ne legyen túlságosan kicsiny, szabad szemmel is felismerhető legyen, legyen tetszetős, legyen jól ismert az életmódja, legyen viszonylag közismert, lehetőleg fűződjön hozzá kulturális érdekesség, legyen gyakori, gyakran a laikusoknak is a szeme elé kerüljön, legyen könnyen megjegyezhető, pozitív csengése a nevének, legyen egyszerűen megérthető ok arra, hogy miért védendő, legyen ismert az életközösségekben betöltött helye, szerepe, lehetőleg legyen iskolai tananyagnak a szereplője (vagy válhasson azzá). A Társaság reméli, hogy a bemutatás írásos formája a társaság honlapján és a Rovarász Híradó rákövetkező évi első számán kívül másutt is megjelenik. Javasolja, hogy a fajról a népszerűbb természettudományos ismeretterjesztő sajtó és elektronikus média közöljön a saját profiljának megfelelő anyagot. A faj bemutatására felhívja a hazai természettudományi múzeumokat és kiállításokon megjelenő magángyűjtőket, grafikusokat, filmeseket, mindazokat, akiktől a kampány erősítése tehát a rovarfaj ismertségének növelése, a természettel kapcsolatos kultúránk fejlődése várható. Az Év rovarára felhívja a közoktatás figyelmét is. Az év rovara 2011-ben a hétpettyes katica, 2012-ben az imádkozó sáska, vagy ájtatos manó volt. 38

39 Az év hala 2013-ban a Magyar Haltani Társaság (MHT) ismét kiírta honlapján az internetes szavazást arról, hogy melyik legyen 2013-ban az év hala Magyarországon. A versengés során ezúttal is három fajra adhatták le a voksukat december 31-ig mindazok, akik ellátogattak az MHT weboldalára. Végül is a menyhal lett a győztes, mely a tőkehalfélék (Gadidae) családjába tartozik. Az év vadvirága Maga az ötlet 2010 végén született meg és magánkezdeményű volt, de gyorsan világossá vált, hogy a hazai botanikusok és természetvédők egyaránt felkarolandó, támogatandó elképzelésnek tartják. Az első megválasztott év vadvirága (2011. évre) a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) lett. Az első év tapasztalatait felhasználva 2011-től, a kiválasztás menete, módja változott, az előzetes javaslatoktól a megválasztásig három lépcsőssé vált. Első lépésben egy szélesebb botanikus-természetvédő szakmai kör adja le javaslatait. Az így megszületett tágabb listából hat fős kuratórium választja ki azt a három fajt, melyek felkerülnek a szavazólistára. Szavazni a mozgalom honlapján lehet. A kiválasztás célja az, hogy évről-évre ráirányítsák a figyelmet egy vadon élő lágyszárú virágos növényünkre. A tervek szerint az elkövetkező években egy-egy olyan vadvirág kerül a mozgalom zászlajára mely nem lokális előfordulású, hazánk több vidékén elterjedt, ugyanakkor nem közönséges faj. Nem előírás a törvényi oltalom, de az Év vadvirága várhatóan a gyakoribb vagy közepesen ritka védett fajok egyike lesz. Egy olyan látványos faj, mely egyes populációinak veszélyeztetettségével, termőhelyeinek pusztulásával felhívja a figyelmet a honi természetvédelem aktuális problémáira, természeti környezetünk sérülékenységére is. A természetszeretetre, természetvédelemre nevelő Év vadvirága kezdeményezés sikerének, valódi mozgalommá válásának záloga az összefogás, és tenni akarás. Botanikusok és nem szakmabeliek, hivatásos és amatőr természetvédők, pedagógusok és diákok egyaránt sokat tehetnek az év vadvirágáért. A leánykökörcsin, a tavaszi hérics, a nyári tőzike a többi honos vadvirágunkkal együtt a nemzeti vagyon része, megóvásuk közös érdek, közös feladat. Háttér: Valamennyi a év választott fajai felhívják a figyelmet az adott faj fontosságára, a természetben betöltött szerepére, lehetőséget teremt ezzel a fajismeret bővítésére, a természetvédelem alapfogalmainak megismerésére. Játékos vetélkedőkkel, feladatokkal, rejtvényekkel jobban megismerhetjük ezeket a fajokat, az előző évek választott fajainak átnézése során újabb és újabb fajokat ismerhetünk meg. Remélhetőleg gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt felkelti az érdeklődést a természetjárásra. Talán ezek után nemcsak a természetfilmeket nézik figyelmesebben, hanem valódi tapasztalatokat is szereznek a természetből. Eredmények: Projektnapokon, jeles napok megünneplésekor, erdei iskolában remek lehetőséget adnak az ismeretek bővítésére. Kapcsolat: 39

40 40 XXI. ISKOLAKERT, TANKERT, KÖZÖSSÉGI KER Időtartam: máj. 10-én nyílt meg az első közösségi kert Kezdeményező: Kispest Önkormányzata, Városi Kertek Közhasznú Egyesület Célcsoport: helyi közösségek, kerületek, iskolák A kertet az egyesület közösen hozta létre az önkormányzattal, melyet mintaprogramnak szánnak más közösségek, kerületek, városok számára is. Alsó tagozaton a napközi időtartalma alatt foglalkoznak a kerttel. Felső tagozaton környezetvédelem tanórákon, szakkörön, természetismeret-, biológia- és technika órák keretében történik a megvalósítás. Európában és a tengerentúlon több mint százéves hagyománya van már a közösségi kertek megvalósításának. A zöldterület megnyugtató látványán túl az ilyen kertnek közösségteremtő, közösségmegtartó szerepük van, jó hatással vannak az egészségre, megóvnak az elmagányosodástól. A közösségi kert lehetőséget ad az öngondoskodásra és az önellátásra, elősegíti a környezeti nevelést is. Különösen fontosak panelházas övezetben, ahol sokaknak nincs kertje, viszont néhány perc alatt a kiskertben lehet lenni, és akár az ablakból is rálátni a veteményesre. (Részlet a nyitóünnepségről szóló újságcikkből.) Tapasztalatok: A közösségi kert művelésének lehetséges előnyei is az önálló iskolakerttel szemben: iskolai szünetekben megbeszélés, előre egyeztetés alapján felnőttek, és más önkéntes csoportok is művelik a kertet, így nem száradnak ki a növények, az éppen nyári szünetben érő terméseket és gyümölcsöket hasznosítják, az otthonmaradt gyermekek és családjaik hozzáférnek a kerthez bármikor, akár hétvégén is, szakemberek állnak rendelkezésre a tervezéshez, ill. az esetleges problémák megoldásához, az infrastruktúrát nem egyedül az iskolának kell biztosítania.

41 Eredmények: A közösségi kertek ösztönző hatással lehetnek az intézményi tankertek, iskolaudvarok hasznosítására, veteményeskert kialakítására. Az "Első Kispesti Közösségi Kertben" a közeli iskolák gyerekei megismerkedhetnek a hazai zöldségfélékkel. Az 5. évfolyamon a természetismeret tananyag a Környezetünk élővilága, ősz és tavasz a kertben című témakörök tanításában, a 6. évfolyamon az egész éves természetismeret tananyag Magyarország tájait és életközösségeit dolgozza fel. Teljesen más, amikor nemcsak egy-két behozott termést, levelet vizsgálnak meg a tanulók, nemcsak a kispesti piacon nézik meg az aktuális terméseket, hanem elmennek a közösségi kertbe és megnézik az egész növényt, összehasonlítva más fajokkal. Környezetvédelem tantárgy és/vagy szakkör keretében is foglalkozhatnak a hazai növényekkel, a madárvédelemmel, így komplexen vizsgálhatják majd a növényeket és a kerti madarakat is, melyeket valószínűleg odavonz a sokféle gyümölcs illata. Technika órákon lesz lehetőségük megtervezni a kertet, valamint a betakarított termést feldolgozni. Az egészséges életmódra nevelés így több óra keretében is megvalósul. Helyzetkép: Eltűnőben a hazai bogyós gyümölcsök termesztése: Továbbzsugorodik a hazai bogyósgyümölcstermesztés, lassan hiánycikk lesz a magyar málna a piacokon. Az elmúlt évben folyamatos volt a bogyós gyümölcsök termesztésének visszaszorulása Magyarországon, amihez az ültetvényszerkezet elaprózottsága, a feldolgozók, hűtőházak bezárása, felszámolása mellett a klimatikus viszonyok változásai is hozzájárultak - közölte a napilap. Hozzátették: amíg 1991-ben a málnatermesztés csaknem 28 ezer tonna volt, mára mindössze évi hatezer tonnányi terem az országban, jórészt még mindig családi termesztésben. Kapcsolat: 41

42 42 NEMZETKÖZI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMOK, PROJEKTEK I. U4ENERGY VERSENY Időtartam: május 16-tól Kezdeményező: Európai Unió Célcsoport: általános- és középiskolai diákok, pedagógusok Az Európai Unió által támogatott kezdeményezés volt, mely egyrészt segítette az iskolákban az energiatudatossággal kapcsolatos pedagógiai munkát, másrészt az energiatudatossággal kapcsolatos tevékenységeket folytató tanárok és diákok számára egyedülálló lehetőséget biztosított európai szintű elismerésre, valamint nemzetközi díjak elnyerésére. Az U4energy energiatakarékossági versenyre iskolák és pedagógusok három versenykategóriában nyújthatták be a pályázataikat: 1. A kategória iskolai csapatok részére: Energiahatékonysági intézkedések az iskolában 2. B kategória pedagógusok részére: Pedagógiai tevékenységek, melyek az energia oktatására hívják fel a figyelmet 3. C kategória iskolai csapatok részére: Egy figyelemfelkeltő kampány legjobb ötletei és intézkedései Helyzetkép: Az energiafelhasználás rohamosan nő, a nem megújuló energiaforrások kiapadóban vannak. A gyerekek még nem tudatos energiahasználók, nincs kellő minta előttük, hogyan válhatnak azzá. Eredmények: A program az iskolák pedagógusait, valamint a gyerekeket is megszólította. Saját iskolájuk energiafogyasztását kellett felmérniük, majd intézkedési tervet készíteniük az energiatakarékossághoz. Saját élményt jelentett a közös munka, saját cselekvési terv készült. Az iskolák energiatudatosabban működtek tovább. A gyerekek társaikra is hatással voltak. Kapcsolatok: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, honlap, Czippán Katalin

43 43 II. CARBON DETECTIVE (SZÉN-DIOXID NYOMOZÓK) PROJEKT Időtartam: 2009-től 2012-ig Kezdeményező: Európai Unió, versenyképesség és innováció keretprogram (Competitiveness and Innovation Framework Programme), ezen belül az ún. Intelligens Energia projekt egyike Célcsoport: EU országaiból kb iskola, kb. százezer 8-14 éves diákja. Öt ország egy-egy szervezete partner a projektben, és minden partner támogat még egy (nem partner-) országot. A projekt célja, hogy Európa szerte iskolákban a fenntarthatóságra nevelés terén nagyobb integráltságot érjen el. Fókusza az intelligens energiával kapcsolatos tudatosság növelése, az iskoláknak a klímaváltozáshoz való hozzájárulásának csökkentése. Konkrét célkitűzései: növelni a tanárok és diákok tudatosságát az intelligens energia terén, a fenntarthatóságra nevelés és klímaváltozás keretein belül, eszközt biztosítani az iskolák számára, hogy mérhessék CO2 kibocsátásukat, támogatni az iskolákat abban, hogy csökkentsék CO2 kibocsátásukat attitűd váltás és rendszerbeli változtatások révén, megértetni az Európai szintű "intelligens energia" döntések fontosságát és szükségességét. Partnerek: BRE (Building Research Establishment) - Egyesült Királyság, FUB (FORUM Umweltbildung Salzburg) Ausztria, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Magyarország, SEVER Csehország, Solstice - Egyesült Királyság, TIME (TIME-EcoprojectsFoundation) Bulgária. Az MKNE a nem-partner országok közül a marosvásárhelyi (Erdély, Románia) FocusEco Center szervezettel működött együtt a határon túli tevékenységek megvalósításában. Helyzetkép: Az intelligens energia programok az energiahatékonyság növelésére, az energia ésszerű és takarékos használatára és a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű hasznosítására biztatnak. Tapasztalatok: A honlap és az azon keresztül elérhető anyagok minden partner ország nyelvén elérhetőek. A nemzetközi együttműködés, a tapasztalatok megosztása angol nyelven történt. Eredmények: Közös honlap létrehozása (www.carbondetectives.hu), melyen működik egy, az iskolák CO2 kibocsátásának becslésére, kiszámolására alkalmas kalkulátor, ugyanitt elérhetők javaslatok, módszerek a tanárok, iskolák számára, hogyan dolgozzanak a diákokkal (regisztráció után pedagógiai segédanyagokat tölthetnek le, ötleteket találnak konkrét akciókhoz), tanárképzések, nemzetközi verseny, értékelve az iskolák által készített akcióterveket, esettanulmányok (a legsikeresebb iskolák eredményeit bemutatva). Kapcsolat:

44 44 III. BEAGLE Időtartam: decembertől november végéig Kezdeményező: A projekt nemzetközi partnerei 6 országból (Anglia, Magyarország, Lengyelország, Németország, Norvégia és Szlovákia) érkeztek. A partner szervezetek: az angol Field Studies Council, a Varsói Egyetem Tereptanulmányi Központja, a Helmholz Környezeti Nevelési Kutatóintézet, a besztercebányai Környezeti Ügynökség, a norvég Bergen Egyetem Természettudományos Képzés Központja és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület (a Szegedi Egyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanító- és Óvóképző Intézet közreműködésével). A projekt vezetője (projekt menedzsere) egyben a lengyel csapat koordinátora is volt. A koordinátorok mellett egy-két (Magyarországon 3) szakértő dolgozott. Az országokat a nemzetközi találkozókon (összesen 5 alkalommal a két év során) általában a projekt koordinátorok és egy szakértő képviselte. A projekt nemzetközi nyelve az angol volt. Célcsoport: 50 magyarországi általános/középiskola egy-egy pedagógusa és egy-egy osztálya vagy szakköri csoportja ( diák), 7-15 évesek, tanító/tanárképző intézmények tanárai, nevelésügyi szakértők és döntéshozók, biodiverzitás kutatással foglalkozó tudományos kutatóintézetek. A program célja egy interaktív online oktatási anyag kidolgozása és kipróbálása volt 50 iskolában, amely a 7-15 éves korosztály számára közelebb hozza a biodiverzitás megőrzésének fontosságát, a biodiverzitás és a klímaváltozás összefonódását és a fenntarthatóság gondolatát. A jó színvonalú tananyagnak ötvöznie kellett a biodiverzitás kutatás eredményeit az iskolán kívüli oktatási forma előnyeivel. Továbbá cél volt a tananyaghoz tartozó eszközök és módszertani segédanyagok elkészítése is. Pedagógiai szempontból pedig egy olyan anyag kidolgozása, mely lehetővé teszi, hogy a diákok egymástól (is) tanulva, egy tevékenység-centrikus tanulási folyamaton keresztül a valódi környezetükről szerezzenek információt és valódi döntési helyzetekben próbálhassák ki magukat, valamint annak az elérése, hogy a résztvevő diákok egyre több tanításra szánt időt töltsenek a szabadban terepi munkával, természettudományos megfigyeléssel. Fontos célkitűzés volt még a résztvevő pedagógusok ismereteinek mélyítése a biodiverzitás és a fenntartható fejlődés témakörén belül, és támogatásuk abban, hogy megszervezzék diákjaik számára az iskolán kívüli tanórákat. A 6 országot összefogó projekt résztvevői bepillanthattak egymás környezetébe, munkájába, s ezzel szélesíthették látókörüket. Az elkészült anyagot szélesebb körben terjesztették, integrálták tanító/tanárképző intézmény(ek) tanterveibe. Eredmények: A tanári és diákoknak szóló kérdőív. A magyar felmérés eredményeinek összefoglalója. A nemzetközi felmérés összefoglalója. A biodiverzitás oktatás hazai helyzete. Oktatási segédanyagok: határozókulcs, feladatlap, módszertani útmutató. A tanár tréning képzési anyaga. Kapcsolat:

45 45 IV. RWL (REAL WORLD LEARNING NETWORK) PROJEKT Időtartam: decembertől 2014-ig Kezdeményező: FSC, a Comenius program által támogatott projekt, amelyben 6 európai ország 1-1 környezeti nevelési szervezete vesz részt. Magyar partner: MKNE. Célcsoport: oktatóközpontokban, iskolákban dolgozó környezeti nevelők A valós környezeti tanulás alatt e projektben az iskolai tantervhez kapcsolódó, tantermen kívül zajló tanulást/oktatást értik, ahol a diákok maguk tapasztalják a (elsősorban természetismereti) tananyagot, ahelyett, hogy csak olvasnának, hallanák a róla. A projektben felmérik az osztálytermen kívüli oktatás helyzetét a partnerországokban, majd a szakértők munkacsoportokban dolgozva gyakorlati módszereket, útmutatókat készítenek, ajánlanak, és esettanulmányokat mutatnak be. Helyzetkép: Abból a feltételezésből indul ki a projekt, hogy nem kap kellő időráfordítást a terepi képzés, a valóságban/terepen való tanulás. A pedagógusok a tanórán kívüli oktatás keretében gyakrabban teremtenek lehetőséget terepi tanuláshoz, mert nem merik/nem tudják beépíteni tanmenetükbe, a célok elérése érdekében ezt a hatékony tanulásszervezési módszert. Eredmények: A projekt eredményeinek szélesebb körben való megosztása, egy RWL honlap, és a tervek szerint létrejön egy Európai RWL Hálózatot, amelyhez bárki csatlakozhat. Szeretnénk, hogy a projekt eredményei Magyarországon a pedagógiai szolgáltatók mellett az oktatási vezetőkhöz is eljussanak. Kapcsolat: V. GLOBE NEMZETKÖZI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Időtartam: 1994-től Kezdeményező: Az 1992-es Riói konferenciát követően Al Gore, az Egyesült Államok alelnöke javaslatot tett egy világméretű környezeti nevelési hálózat szervezésére. A program 1994-ben indult útjára GLOBE (Global Learning and Observations to Benefit the Environment) néven, azzal a céllal, hogy növekedjék a világ tanuló ifjúságának környezeti tudatossága, ezáltal jobban megértsék a Föld egészét érintő globális problémákat, s keressék a megoldás útjait. Célcsoport: 25 hazai középiskola

46 A program résztvevői különféle környezettudományi szakterületek közül választhatnak. Figyelhetik az atmoszféra jelenségeit, vízkémiai, biológiai és talajtani megfigyeléseket végezhetnek. A mérési eredményeket számítógépre viszik és az internet segítségével a GLOBE központba továbbítják. Jelenleg közel száz ország csaknem tízezer iskolájában végeznek környezeti méréseket a diákcsoportok tanáraik vezetésével. Hazánk március 10-én csatlakozott a programhoz, a 81. társult országként. A magyar kormányzati szervek részéről kezdetekben az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium, majd az Oktatáskutatási és Fejlesztő Intézet támogatják a programot. A pályázati felhívására jelentkezettek közül 25 középiskolát választott ki a kuratórium. A szempontok között szerepelt az iskola környezetvédelemben való előzetes tapasztalata, földrajzi elhelyezkedése, s az Internethez való csatlakozás lehetősége. A bázisiskola a szentendrei Ferences Gimnázium lett, és itt került kialakításra a GLOBE iroda is. A szakmai felügyeletet tudományos szakértők látják el világszerte. Magyarországon az ELTE TTK és az ELTE TFK tanárai vállalták el ezt a feladatot. Az eddig két alkalommal megrendezett tanártovábbképzésen is ők tartották mind az elméleti, mind a gyakorlati felkészítést a GLOBE program szakmai anyagából. Bár hazánk még az új tagnak számít a nemzetközi mezőnyben, máris szép sikereket tudhatunk magunkénak. A mérési adatok nagy számát és pontosságát figyelembe véve Dixon M. Buttler, a GLOBE vezető tudósa és igazgatóhelyettese a karcagi Gábor Áron Gimnázium, Juhász István tanár által vezetett GLOBE csoportját beválasztotta a saját maga által szakfelügyelt iskolák nemzetközi csoportjába. Ez igen nagy megtiszteltetésnek számít, hiszen a karcagiak nem csak Magyarországot, de Európát is képviselik. Helyzetkép: A környezeti nevelést minden nemzetközi és hazai környezet- és természetvédelmi programmal segíteni kell. A középiskolásokra kevesebb figyelem jut talán ezen a téren is, dominálnak a versenyek, a továbbtanulást célzó (irányt jelölő) programok, tevékenységek. Tapasztalatok: A program ma is él, 29 hazai középiskola részvételével. Eredmények: A GLOBE programban való résztvevő középiskolás fiatalok érdeklődése még inkább a környezetvédelem kérdései felé irányul. Amellett, hogy új ismeretek birtokába jutnak, s értékes tapasztalatokat szereznek a környezeti mérések terén, nemzetközi kitekintést is kapnak a természetben bekövetkező világméretű változásokról. A valódi eredmény a jövőben várható, ha a GLOBE, és más környezeti nevelési programok hatására új szemléletű generációk nőnek fel, akik számára létkérdés lesz a természet és környezet értékeinek megóvása, s döntéseiket is ennek szellemében teszik majd meg. Kapcsolat: Orgoványi Anikó valamint Kissné Kriszt Zsuzsanna Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas 46

47 47 VI. SUPPORT - EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS RÉSZVÉTEL A FENNTARTHATÓ HOLNAPÉRT Időtartam: Kezdeményező: Tizenhét ország tagjai vettek részt a hálózatban, Magyarországot az MKNE, az OFI, és a MTA vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete képviselte. Célcsoport: iskolák, kutatóintézetek, más közösségek Résztvevő külső intézmények: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest (Varga Attila), Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest (Czippán Katalin), további 20 országból 38 partnerintézmény. Témavezető: Horváth Ferenc. Résztvevő kutatók: Molnár Zsolt, Czúcz Bálint, Bagi Katalin A SUPPORT hálózat segíteni kívánja a fenntarthatóság és a környezeti nevelés oktatását az iskolákban, európai dimenziójúvá fejlesztve a Norvég Környezeti Nevelési Hálózat koncepcióját. A program célja volt megismertetni és fejleszteni a fenntarthatóságot szolgáló tanulást az iskolák, kutatóintézetek, és közösségek interneten történő összekapcsolása révén. Feladat volt továbbá egy esettanulmány-gyűjtemény és kiadvány szerkesztése is. A program célja a SUPPORT Hálózat kialakítása és felfejlesztése. A program a fenntartható fejlődés gondolatát emeli be és erősíti az iskolák, kutatóintézetek és helyi közösségek internetre alapozott együttműködő tevékenységébe. Az intézeti munkacsoport célja az volt, hogy a MÉTA Program eredményei alapján a környezeti nevelés számára módszereket és terepi szemléletformáló programokat ajánljon a táj természeti örökségének (természetközeli növényzetének) megismertetésére és megbecsülésére: a javasolt módszerekhez szimulációs és összehasonlító elemzéseket végeztek a MÉTA adatbázis alapján a javasolt módszerek tesztelésében és finomításában együttműködést alakítottak ki iskolákkal és környezeti nevelő tanárokkal, majd kipróbálták azokat megosztották kutatási eredményeiket és tapasztalataikat a SUPPORT partnerek körében. Eredmények: A SUPPORT projekt honlapja ahol további aktuális hírek és háttér információk találhatók a programról, a partnerekről és eseményekről. 14 országból 17 esetleírást küldtek a hálózat tagjai, melyek olyan jó gyakorlatokat mutatnak be, amelyekben az iskolák együttműködnek tudományos intézetekkel, a helyi közösséggel, és ezeket az együttműködéseket használják fel a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás terén. Az Együttműködés és fenntarthatóságra nevelés esettanulmány-gyűjtemény. Együttműködés és fenntarthatóságra nevelés könyv. Kapcsolat:

48 48 VII. LENA Időtartam: júniustól decemberig Kezdeményező: Ausztria, Umwelt Bildung Wien Egyesület Partnerek: MKNE (Magyarország), Nagykanizsa Önkormányzat Célcsoport: gyerekek (5-17 év), pedagógusok Az osztrák-magyar határtérségben központi közös cél az értékes természeti erőforrásokkal rendelkező biodiverzitás megőrzése, mely egy egységes határon átnyúló ökorendszert alkot. Ezen célok elérésének egyik fontos eszköze olyan környezeti nevelési programok kidolgozása, melyek a gyerekek és fiatalok környezettudatosságát erősítik. Az iskolai keretek között ez csak korlátozott módon lehetséges. Sokkal inkább szükség van élményközpontú környezeti nevelési kínálati koncepcióra és megvalósításra, valamint a gyerekek és fiatalok fenntartható környezettudatosságát szolgáló funkcionális könyezeti nevelési eszközökre. Ebben a helyzetben született meg a LENA Tanulás a természetben projektötlet, melynek célja, hogy a gyerekek és a fiatalok testközelből, közvetlenül érezhessék a természetet; legyen lehetőségük tapasztalatcserére; valamint a projektpartnerek régiójában tovább ösztönözze őket a fenntartható fejlődésre. A LENA Tanulás a természetben projekt öt munkacsomagot tartalmaz, melynek központi pedagógiai célja a modern környezeti nevelés támogatása a környezet konkrét és közvetlen megélésén keresztül, azonos korú gyerekek és fiatalok közösségei részére. 1. Az Erdő élménye és az Ökovasút munkacsomagok keretein belül a Nyugat Dunántúlon új környezeti nevelési intézkedések és ezekhez igazodó programok kerülnek kifejlesztésre, amelyek biztosítják, hogy a fiatal generáció tagjai közvetlen természeti élményhez jussanak. Zala megyében kerül kifejlesztésre az Erdő élménye új környezeti nevelési program óvodások és iskolások részére. Az Ökovasút elnevezésű környezeti nevelési kínálat az Euro Teens Meetings események keretében kerül kipróbálásra és értékelésre. A cél, hogy a gyerekek és fiatalok tisztában legyenek a természetes élőhelyek értékével és jelentőségével, illetve hogy fenntartható módon felébresszük a résztvevők kutatói késztetését és kíváncsiságát a természet iránt. 2. A Pedagógusok szakmai találkozója, valamint a Zöld napok Bécsben munkacsomagok nyugat-magyarországi pedagógusoknak, valamint óvodás csoportoknak és tanulóknak kínálnak élményekben gazdag napokat Bécsben, ahol a résztvevők a vezető partner sikeresen működő környezeti nevelési létesítményeivel, programjaival ismerkedhetnek meg. 3. Magyar tanulócsoportok a Környezeti élményhetek Zöld hét Bécsben munkacsomag keretén belül 5 napot töltenek a bécsi Camp Lobau Nemzeti Parkban, a Duna ártéri erdő nyári táborában. A Magyarországról, illetve Ausztriából érkező fiatal vendégek a Duna-menti Fiatalok Tábora (Danube Teens Camps) munkacsomag keretében személyes tapasztalatokat cserélnek környezeti témákkal kapcsolatosan.

49 4. Az osztrák fiatalok ellátogatnak a nyugat-dunántúli régió megyéibe és az Európai Fiatalok Találkozója (Euro Teens Meetings) munkacsomag keretén belül a magyar fiatalokkal együtt, különböző érdeklődési területekre összpontosítva kutatják a természetet. 5. Elkészül egy Tanulás a természetben című kétnyelvű honlap, melyen nyomon követhető minden program, s mely tartalmazza a projekthez készített osztrák-magyar környezeti nevelési koncepciót. A cél egy kétoldalú LENA Hálózat kialakítása (Ausztria Magyarország), mely a projektet követően is fenntarthatóan működik a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia aktualizálása és megvalósítása értelmében. Hálózati eszközök szerepét töltik be a pedagógusok koherens és ösztönző szakmai találkozói, csakúgy, mint a diákok Best Practice találkozói és a Danube Teens Camp bécsi eseményei. Eredmények: A LENA Tanulás a természetben projekt példaértékű környezeti nevelési kínálatával lehetőséget nyújt a projektpartnerek részére, hogy a helyi képzési hálózatukat kétoldalúvá bővítsék. A projekt felhasználja a szinergiát a Nyugat-Dunántúlon és Bécsben működő EU projektekkel, amelyek során a kialakított környezeti nevelési programokat és létesítményeket a fiatalok részére elérhetővé teszi. Az élénk tapasztalatcsere és az ötletek, koncepciók és modellek innovatív fejlesztései biztosítják azt a szinergiahatást, amelyet a LENA projekt oktatási felelősei a programjaik optimalizálásánál felhasználnak. A LENA projektnek koherens hatása van a határon átnyúló regionális fejlődésre: A szakértők kétoldalú információcseréje segíti a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia aktualizálását. A példaértékű Erdő élménye stratégiai eszköz Obornokon megteremti a regionális környezeti tevékenységek jövőbeni impulzusait. A tapasztalatok lehetővé teszik a szakértők bilaterális hálózatának felépítését melyet kétnyelvű webplatform támogat. Mindezek és a Pedagógusok szakmai tanácskozásai támogatják a nevelők szakkompetenciáját az innovatív módszertan tekintetében. A Best Practice kínálat a gyerekek és fiatalok környezettudatosságának erősítését szolgálja, a természeti erőforrások fenntartható hasznosításán és a biodiverzitás, közös természeti tapasztalatokra épülő védelmén keresztül. Az Ökovasút az Euro Teens Meetingekkel, mint kipróbálási eszközökkel együtt hozzájárul a határon átnyúló regionális fejlődéshez. A vezető partner Umwelt Bildung Wien alapvető jövőbeni törekvése a professzionális, fenntartható és nemzetközi továbbfejlődés. Minden projektpartner határozott szándékában áll a LENA projekt eredményeit és tapasztalatait a projektzárást követően is hasznosítani, különösképpen további határon átnyúló együttműködésben. Kapcsolat: 49

50 50 VIII. VIGYÁZAT, VALÓSÁG! Időtartam: Kezdeményező: Veldwerk (Hollandia) Projektpartner: Magyarország - Magosfa Alapítvány, Anglia, Bulgária, Szlovákia Célcsoport: éves gyerekek A Vigyázat valóság! (Mind the Gap) projekt 5 ország Bulgária, Hollandia, Magyarország, Nagy-Britannia és Szlovákia civil szervezeteinek közös munkájával valósul meg. A projekt célja, hogy a gyerekekhez közel hozzon bizonyos, fenntarthatósági szempontból igen fontos kérdéseket. Az öt ország 5-5 témakörben (étel és ital, közlekedés, építkezés, közösség, fogyasztás) dolgozott ki valós élethelyzeteket : az adott témakörön belül olyan szituációkat, amelyek a gyerekek életében előfordulhatnak és foglalkoztathatják őket. Minden témakörön belül ún. net-fürkészeket (angolul webquest) dolgoztak ki, összesen 23 darabot. A Magosfa Alapítvány munkatársai is írtak témakörönként egyet-egyet. A net-fürkészeket az USA-ban és Nyugat-Európában már évek óta nagy sikerrel használják: internetes oktatási anyagok, amelyek kutatásra ösztönzik a gyerekeket. Segítségével a tanulók biztonságos környezetben fedezhetik fel az internetet és gyakorolják a számítógép használatát. Eredmények: Internetes oktatóanyagok (24 db) 5 témakörben, 5 nyelven. Témák: Étel-ital, Közlekedés, Építkezés, Közösség, Fogyasztás. Több ezer felhasználó. Kapcsolat: IX. IDŐSEK ÉS GYEREKEK EGYÜTTES KÖRNYEZETI NEVELÉSE Időtartam: 2011-től (folyamatban) Kezdeményező: Veldwerk (Hollandia) Partnerek: Magyarország (Magosfa), Anglia, Belgium, Csehország, Bulgária Célcsoport: általános iskola, 60+ Idősek és gyerekek számára szervezett környezeti nevelési programok tartása adott témakörökben. Témakörök: pl. víz, madarak, újrahasznosítás, ősz, tél.

51 Helyzetkép: Az idősek nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, mely tudást többnyire nincs alkalmuk átadni. Az idősek elmagányosodnak, a gyerekek nehezen teremtenek kapcsolatot. Tapasztalatok: A Magosfa Alapítvány által szervezett programok a váci Idősek Otthona és Klubjában zajlottak gyerekek részvételével. A tapasztalat szerint mindkét korosztály sokat tanult egymástól, jó kapcsolatok alakultak ki, a gyerekek szociális kompetenciái sokat fejlődtek. Eredmények: A nemzetközi projekt ugyan véget ért, de a program önállóan is megállja a helyét, folytatódik, mert kialakult a belső motivációs igény az iskolákban és az idősek otthonában is. Kapcsolat: 51 X. MÉRD MAGAD! ENERGIA AZ ISKOLÁBAN Időtartam: Kezdeményező: Energiaklub Támogató: Európai Unió, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Nemzeti Civil Alapprogram Partner: Ecofys Netherlands B.V. (Hollandia), SenterNovem (Hollandia), COS Netherlands (Hollandia), Berliner Energieagentur (Németország), Unabhängiges Institut für Umweltfragen (Németország), Ecofys ES (Spanyolország), Rousse Város Önkormányzati Energiaügynöksége (Bulgária) Célcsoport: általános- és középiskolák, az iskolák fenntartói (jellemzően önkormányzatok), iskolaigazgatók, tantestület, diákok és családjaik, az iskola karbantartói (gondnokok, takarítók) A projekt közvetlen célja az volt, hogy a programban résztvevő általános és középiskolákban a jelenleginél hatékonyabb energiafelhasználás valósuljon meg. A projekt hosszú távú célja, hogy a megvalósult jó példák terjesztésével minél több döntéshozót ismertessen meg a példaértékű megoldásokkal, és ösztönözze őket épületeik energiahatékonyságának javítására. A projektben összesen több mint 100 iskola vett részt európai szinten, Magyarországon pedig 15 iskola kapcsolódott be a programba. A résztvevő iskolákban a projekt szakértői 2007 folyamán elvégezték az épületek energetikai felülvizsgálatát (energiaaudit), amelynek révén az iskolák és fenntartóik pontos képet kaphattak az intézmény energiagazdálkodásáról. Az elvégzett auditok alapján minden iskola, illetve a fenntartó önkormányzat testreszabott akciótervet kapott kézhez, amely összefoglalta a lehetséges energia-megtakarítási megoldásokat. Az akciótervek birtokában az iskolák és fenntartóik saját belátásuk és lehetőségeik szerint tettek lépéseket az energiatakarékosabb működés érdekében. A projektben résztvevő szakértők szükség esetén tanácsokkal segítették az intézményeket.

52 Az intézkedések megvalósulását és az energiatudatos szemléletmód kialakítását segítette a projekt együttműködő partnerei által közösen kialakított oktatóanyag is. Az oktatócsomag segítségével a diákok és a tanárok energia-megtakarítási lehetőségekkel és az éghajlatváltozás jelenségével ismerkedhettek meg és mindezeken túl az iskolai és otthoni vetélkedők, feladatok révén aktív résztvevői is lehettek az iskolájukban zajló energiamegtakarítási programnak. Helyzetkép: Az Energiaklub régóta készít környezeti tudatosság kialakítását célzó segédanyagokat, melyek módszertanilag is előremutatók. Több korosztályt célzó oktatási segédanyagaik az éghajlatváltozás és az energiafelhasználás komplex témakörét mutatják be és szolgálnak módszertannal: hogyan oktassuk ezt a témát a gyerekeknek, fiataloknak. Anyagaikat nem csak iskoláknak, hanem környezetvédelmi oktatóközpontoknak, erdei iskoláknak is ajánlják. Oktatási anyagaik minden esetben az alábbi értékek és szempontok mentén születnek: legyenek cselekvésre késztetőek, illetve kreativitást fejlesztőek. Megrendelhető oktatóanyagok születtek (óvodapedagógusoknak, iskolai, ill. gimnáziumi tanároknak), valamint színes poszterek készültek (éghajlatváltozás, megújuló erőforrások, otthoni energiahatékonyság) az Energiaklub tevékenysége nyomán. A nemzetközi projektbe való bekapcsolódásuk által az országos program kidolgozására is sor került. Eredmények: A projekt során az együttműködő partnerek már megvalósult, példaértékű energiahatékonysági megoldások valamint az energia-megtakarítási intézkedéseket gátló tényezők gyűjteményét állították össze. A gyűjtemény célja, hogy mindenki, aki érintett az intézményi energiagazdálkodásban tanulhasson a projektpartnerek tapasztalataiból, ötleteiből, megoldási javaslataiból. A partnerek a gyűjteményt összesen európai iskolához juttatták el. Nemzetközi eredmények 90 iskola energetikai felülvizsgálata valósult meg a projektben résztvevő országokban Elkészült a példaértékű gyakorlatok, illetve az energia-megtakarítási intézkedéseket gátló tényezők gyűjteménye. Ennek alapján egységes európai iránymutatás készül, amely Európaszerte összesen iskolához jut el. Közös oktatási módszertan alapján a partnerek saját országukra szabott oktatóanyagot készítettek, ami a gyerekeket is bevonja az energia-megtakarítási intézkedésekbe. Hosszabb távon a projekt elősegíti és felgyorsítja az energia-megtakarítási intézkedések bevezetését az iskolaépületekben, így javul az iskolák energia-teljesítménye az EU országaiban, valamint segít a meglévő épületek energia-megtakarítási potenciáljának feltárásában. Hazai eredmények Elkészült 15 magyarországi általános iskola energiaauditja valamint az intézmények energetikai akcióterve. Elkészült az éghajlatváltozás és az energiafelhasználás összefüggéseit taglaló oktatóanyag. A projekt előrehaladásáról, tapasztalatairól rendszeresen hírlevél készült. Az iskolavezetés és a fenntartó önkormányzatok részére szakmai konferenciát tartottak az intézményi energia-megtakarítás kérdéseiről. Az iskolák energia-megtakarítása kimutatható volt. Kapcsolat: Tf.: 1/

53 53 XI. KYOTO AZ OTTHONOKBAN, ÖKOVÁROS VERSENY Időtartam: 2008 Kezdeményező: Közép- és Kelet-Európai Környezetvédelmi Központ (REC), az Ökováros játékot a Francia Környezet- és Energiamenedzsment Ügynökség fejlesztette ki (www.ademe.fr) Célcsoport: Középiskolások osztályközösségei (Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Nagy-Britannia). A játék a "Kioto az otthonokban " projekt keretén belül készült. Ugyanezen projekt versenyt is szervezett diákok számára 2008-ban. Az Ökováros Verseny célja: olyan virtuális várost építeni, amely a leginkább figyelembe veszi a környezeti szempontokat (kisebb energiafelhasználás, megújuló energiák használata, hulladékgazdálkodás stb.) A városnak a lehető legkevesebb üvegházhatású gázt kell kibocsátania, miközben biztosítja az összes olyan szolgáltatást, amely egy 21. századi várostól elvárható. Így kapcsolódik az Európai Unió kyotói vállalásához, miszerint az 1990-es szinthez képest re 8%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Teszi ezt azért is, mert a verseny a "Kyotó az otthonokban" című, az Európai Bizottság által is támogatott projekt keretében kerül lebonyolításra. A nyertes a kyotói célokat a legjobban integrálja városa kialakításába. A feladat az volt, hogy a gyerekek építsenek egy fős várost úgy, hogy miközben fejlődik, a lehető legfenntarthatóbb módon használja a rendelkezésedre álló energiaforrásokat és nem lépi túl a megengedett üvegházhatású gázkibocsátás határértékét. Ezekre mindenféle kommunikációs és vitafórumot kellett tervezniük, hogy meggyőzzék, rávegyék a városban lakókat, hogy tudatosan éljenek. Kutatásokat és tájékoztató kampányokat terveztek, hogy megtalálják a legújabb technológiákat, amelyek segítségével csökkenthetik az üvegházhatású gázkibocsátás nagyságát. Az információs kampány során bátorították a város lakosságát, hogy merjék használni az újabb és környezetkímélőbb technológiákat, mindezt úgy, hogy közben eleget kell tenni a város energia és működési szükségleteinek. Vagyis ehhez kutatási programokat kell tervezni, indítani, informálni kell a lakosságot az új beruházásokról (pl. amikor bicikliutak épülnek), továbbá környezet- és ökotudatosabbá kell formálni a lakosság gondolkodásmódját. Amikor a város lakossága eléri a főt, vége a játéknak, függetlenül attól, hogy épp milyen állapotban van. A cél az, hogy elérve a fős lakosságszámot a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani a város üvegházhatású gázkibocsátásának mértékét, és a megtermelt hulladék mennyiségét. Akkor veszít valaki, ha az üvegházhatású gázkibocsátás mértéke túllépte a megengedett határértéket, az energiafogyasztás 15%-al meghaladta az energiatermelés mennyiségét, a város hulladékkezelésének kapacitása 25%-kal elmaradt a szükségestől. Eredmények: A diákok az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyiségét, az energiatermelést és fogyasztást, valamint a megtermelt hulladék mennyiség nagyságát is

54 figyelembe vették, miközben terveztek, dolgoztak a projektben. Ösztönözte őket, hogy a tervezett város a legkisebb energiamennyiséget használja fel és a legkisebb mértékű legyen az üvegházhatású gázok kibocsátása. Mindez a tudás, a kifejezések mögötti tartalom a valóságban is jelen volt a későbbiekben. Kapcsolat: 54 XII. JANE GOODALL INTÉZET ÉS A RÜGYEK ÉS GYÖKEREK (ROOTS & SHOOTS) PROJEKT Időtartam: Nemzetközi szinten: 1977 Jane Goodall Intézetek, 1991 Roots & Shoots Hálózat megalakulása Magyarországon 2006 a Jane Goodall Egyesület, majd Intézet megalakulása, 2010 Roots & Shoots iskolai csoportok megalakulása Kezdeményező: Dr. Jane Goodall nyomán, Magyarországon fiatal önkéntesek csoportja Célcsoport: Iskoláknak, pedagógusoknak és önkénteseknek egyaránt Részletek a Jane Goodall Intézet hivatalos magyar nyelvű honlapjából: Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ 24 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots & Shoots környezeti nevelési programot, aminek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket. A globális hálózat szervezetei az állatok, a környezet és az embertársak védelmét tűzték ki célul Afrikában és a világ számos egyéb területén. Magyarországon 2006-ban, Jane Goodall részvételével jött létre a Rügyek és Gyökerek Egyesület, mely akkor elsődleges céljaként a hazai környezeti nevelés megerősítését tűzte ki. Számos, gyerekeknek és fiataloknak szóló fesztivál és rendezvény programját gazdagították és gazdagítják a Rügyek és Gyökerek Egyesület projektjei. A magyarországi intézet három fő irányvonalat tűzött ki maga elé: Csimpánzok, csimpánzmenhelyek és hazai állatmenhelyek támogatása Afrika programok támogatása, kisebb afrikai projektek koordinálása Környezeti nevelés, ezen belül is a magyarországi Roots & Shoots (Rügyek és Gyökerek) hálózat kialakítása.

55 Mi az a Roots & Shoots? A Roots & Shoots természet- és környezetvédelmi hálózatot dr. Jane Goodall hívta életre 1991-ben, Tanzániában. A R&S hálózat a Jane Goodall Intézet gyerekeket és fiatalokat összefogó képzési és nevelési programja. A szervezet célja, hogy a fiatalokat cselekvésre ösztönözze, és így lehetőséget adjon a számukra, hogy a környezettudatos életmód alapjait tapasztalati úton sajátítsák el. A R&S hálózatban a gyerekek csoportokban tevékenykednek. Minden egyes R&S csoport, legyenek tagjai akár óvodások, akár egyetemisták, saját maguk által tervezett és véghezvitt akár kisebb, akár nagyobb szabású programokkal nyújt segítséget a körülöttük lévő élőlényeknek. A világon jelenleg közel 100 országban több mint 8000 R&S csoport dolgozik aktívan! A hálózatnak három fő tevékenységi köre létezik: 1. Állatvédelem 2. Környezetvédelem 3. Humanitárius programok Miért Roots & Shoots (Rügyek és Gyökerek)? A Rügyek és Gyökerek névnek szimbolikus jelentése van. Dr. Jane Goodall szavai lefordítva magyarul így hangzanak: 55 A mélyben kúszó gyökerek átszakíthatatlan hálója szilárd alapot alkot. A friss rügyek kicsinynek tűnnek, de hogy elérjék a fényt, akár még a falat is áttörik. Képzeld csak el, hogy e falak azok a gondok, melyekkel mi magunk terheljük meg a bolygónkat. Száz-és százezer gyökér és rügy, száz- és százezer ember szerte a világon áttörheti ezeket a falakat. Meg tudod változtatni a világot. Mitől egyedülálló a Roots & Shoots Hálózat? A Roots & Shoots hálózat működése dr. Jane Goodall elvein és rendkívüli jövőképén alapul. Jane Goodall szilárd meggyőződése, hogy a gyerekek és fiatalok valóban képesek arra, hogy megváltoztassák a világot ez a R&S program legfontosabb része. Tapasztalatok: A Vass Lajos Általános Iskolában, Kispesten, a projektmódszert alkalmazva 2009-ben kezdték el több felső tagozatos osztállyal az ún. Jane Goodall projekteket. Főként a környezetvédelmi szakórákon és szakköri foglalkozásokon dolgoztak, többféle munkaformát és módszert is alkalmazva. Néhány program: Föld napi faültetés Rajzpályázatokon részvétel, iskolai rajzpályázat, majd kiállítás szervezése Kiselőadások, versek írása a természetről, Jane Goodall-ról A Jane Goodall könyveivel ismerkedés, élettörténetének feldolgozása

56 Az egyesületből meghívott előadóval az ősi magyar kutyafajtákkal ismerkedés projektnapon A pécsi konferencián részvétel gyerekcsoporttal, személyes találkozás az írónővel Roots & Shoots (Rügyek és Gyökerek) csoportalakítás Kispesti csimpánzok névvel Kerületi vendégek részére bemutatkozó műsor és ajándékok készítése Projektnapokon több alkalommal együttműködés a Roots & Shoots (R&S) projektvezetőkkel Újratáska program szervezése több osztálynak, több alakalommal Ismerkedés Magyarország kétéltű faunájával elméletben, majd a gyakorlatban Békamentés Farmoson Jane Goodall Intézet Kongói Demokratikus Köztársaság igazgatója előadást tart iskolánkban Munkamegbeszélés, tanárképzés tervezése a Jane Goodall Intézet (JGI) önkénteseivel Állatmenhelyek meglátogatása, önkéntes munka Tökölön az Elek-Ágh kutyamenhelyen és Őrbottyánban a ló menhelyen, pénzgyűjtés elkezdése, gyűjtőláda elhelyezése MTV2 Csudaszombat című műsorában szerepelnek tanítványaink a Jane Goodall napon Mobiltelefonok gyűjtése, a Dobj egy nagyot! címmel Iskolai projektnap szervezése a háziállatok védelmében Csimpánz örökbefogadása Nemzetközi tapasztalatok: A kérdőívek elemzése, értékelése tizennégy ország válasza (Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Belgium, Dél-Afrika, Egyesült Királyság, Latin-Amerika és Karib térség, Németország, Olaszország, Spanyolország) alapján történt. A csoportok megalakulását jellemzően Jane Goodall személyes látogatása ihlette. A legaktívabb, legjobban motiválható életkor az általános- és a középiskolás korcsoport volt. A R&S csoportok feltöltik rendezvényeik, programjaik szöveges és fényképes beszámolóit az erre fenntartott honlapra. 99 %-ban önkéntesek dolgoznak az intézetben. Állami támogatásokból, egyéni adományokból, pályázatokból, az előadások tiszteletdíjából és az ajándéktárgyak eladásából származnak bevételeik. Vannak standard programok (újratáska készítés, állatmenhelyek támogatása, mobilgyűjtés, faültetések, stb.), de több a helyi specialitás. A R&S csoportok tevékenysége mivel jellemzően tizenévesek a legaktívabbak bennük a civil társadalom bölcsőjének is tekinthetők. Azok a gyerekek és kamaszok, akik megérzik a közösen megélt élményeket, jó eséllyel válhatnak később, felnőttként, a spontán civil kezdeményezések aktivistáivá. Legtöbben a legkényesebb kérdésre, ami a hátrányos helyzetűekre, illetve az inkluzív nevelés lehetőségeire vonatkoztak, vagy nem adtak választ vagy kitértek a konkrét válaszadás elől. Közös eleme a válaszoknak, hogy kirajzolódik belőlük az a lelkesedés, amely elhivatott felnőttek odaadó munkájának köszönhetően lehetővé teszi, hogy a sokszor száraz vagy elvont iskolai ismeretek mellé, azok kiegészítéseként első kézből megszerzett élmények alakítsák a fiatalok világlátását. Ahány ország, annyiféle tevékenység. Kifejezetten szerencsés, hogy nem ugyanazt csinálja pl. egy belga fiatal, mint egy zanzibári vagy kínai. 56

57 Az R&S csoportok munkájának pont az a szépsége, hogy szerencsés esetben nem valahol távolban, íróasztal mellett találja valaki ki, hogy mit csináljanak, hanem a mindennapi élet teremti meg azokat a szükségleteket, amelyeket ezek a csoportok igyekeznek kielégíteni. Izgalmas, újszerű lehetőségeket kínál az iskolák környezeti nevelési programjainak fejlesztéséhez. Emellett alkalmas a szakköri, szabadidő szervezési munkák segítésére is. Eredmények: működő Roots & Shoots iskolai csoportok Kapcsolat: 57 XIII. BEETA PROJEKTEK Időtartam: Kezdeményező: A kapcsolat létrehozója Magyarország részéről a Professzorok Házában működő IUCN Környezeti Nevelés és Kommunikációs Programiroda, az amerikai részről pedig Montana Egyetem. A program szakértői a felsorolt intézmények szakemberein kívül az IUCN szakértői voltak, valamint Dr. Kárász Imre az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Környezettudományi tanszék vezetője és Végvári Imre a Professzorok Háza részéről. A program koordinálója: Dr. Csobod Éva. Célcsoport: általános- és középiskolák, főiskolák A BEETA egy angol elnevezés rövidítése: Bridging Environmental Education TransAtlantic, vagyis Az Atlanti-óceánon átívelő környezeti nevelési program. A program résztvevői: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Iskola (Budapest) ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola (Budapest) József Attila Gimnázium és Általános Iskola (Budapest, korábban Egry József Ált. Isk.) Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom és Mátyás király Ált. Isk. (Pomáz) Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola (Eger) Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (Szeged) Csokonai, majd későbbi nevén Vass Lajos Általános Iskola (Budapest) Montana Államból 8 általános iskola és középiskola. A program célkitűzései: 1. A környezeti nevelés és tanárképzés módszertani fejlesztése 2. Tapasztalatok gyűjtése 3. Módszertani segédanyagok készítése 4. Közös tanárképzési programok szervezése 5. Tantervi modellek kiválasztása és kipróbálása magyar-amerikai tanár párokkal 6. Tapasztalatok gyűjtése Amerikában: civil szervezetek működéséről

58 7. Tapasztalatok gyűjtése Magyarországon a nemzeti parkok környezeti nevelési programjairól 8. Módszertani segédanyag elkészítése a tapasztalatok összegzésével. Címe: Tantervi elméletek, modellek és módszerek a környezeti nevelésben. Tantervi témák: Nemzeti parkok, védett területek a környezeti nevelésben (Csokonai Ált. Isk.) Ökológiai témák városi és vidéki iskolai környezetben. A Tisza part és a montanai Clark Fork folyó minőségi összevetése. A vizuális nevelés, a művészetek szerepe a környezeti nevelésben. Képzőművészeti kiállítás a Vass Lajos Ált. Iskolában Az Életfa levelei címmel. Amerikai-magyar oktatási együttműködés nyomán kialakított környezeti nevelési program készült a természetvédelem témakörében a Csokonai Általános Iskolában. A Montana állambeli Sent Ignatius városka iskolájával működött együtt egy magyarországi általános iskola, mely Budapesten, Kispesten található, lakótelepi környezetben. (A későbbiekben Vass Lajos Ált. Isk. néven működött tovább.) Az iskola pedagógiai programjában kiemelt helyen szerepelt a környezeti nevelés. Korábban már több hazai és nemzetközi programban is vett részt az iskola. Az amerikai iskolával számos hasonló vonást is találtak azon felül, hogy mindkettő általános iskola, tanítványaik életkora és összetétele, a pedagógusok által tanított szaktárgyak, érdeklődési körük, nevelési stílusuk, módszereik is hasonlóak voltak az amerikai tanárnővel, Pam Rodeghiero-val. Megvalósítás: Környezetismeret szakórákon (heti 2 óra), környezetvédelmi fakultációs órákon (heti 1 óra) és természetvédelmi szakköri foglalkozásokon (heti 2 óra), elsősorban az 5. osztályosokkal, de alkalmanként nyolcadikosokkal is, akik főként az angol nyelvű levelezést folytatták. Mind a négy szorosabban együttműködő iskola (két magyar és két amerikai) természetvédelmi témával foglalkozott. Az egyik montanai iskola egy fokozottan védett terület farkas populációjának változásait kísérte figyelemmel a tanév során, a partner montanai iskola a National Bison Range nevű bölényrezervátum védett területén végzett megfigyeléseket, kísérleteket, játékokat, terepgyakorlatokat. A másik magyar iskola, a József Attila Általános Iskola és Gimnázium is elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal foglalkozott. A cél többszintű volt, ezért három fő irányvonalra koncentrálódott a tantervi tartalom: az ökológiai kérdéskörre, a humánökológiai vonatkozásokra, és a nyelvoktatásra. A környezeti nevelés terén fejleszteni kívánták a tanulók tudását, tudatosságát, készségeiket és szemléletüket. Ezeket több részfeladaton keresztül valósították meg. A tanulók megismerkedtek a kiválasztott védett területtel, aktív részvételükkel problémamegoldó gondolkodással közeledtek a természetvédelemhez, a feladatok megoldása során felelősségérzetük elmélyült, folyamatosan tanulmányozták természeti és társadalmi környezetüket. Vizsgálati módszer: A diákok több szempontból tanulmányozták a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot és más védett területeket. Megvizsgálták a terület földrajzi jellemzőit, elhelyezkedését, éghajlatát, az adott területre kiható emberi hatásokat, tevékenységeket, kulturális értékeit, 58

59 hagyományait, népművészetét. Végül, de nem utolsó sorban a területre jellemző védett és nem védett növény- és állatvilágot, az életközösségeket elemezték. Tapasztalatok: Az amerikai iskolával való kapcsolattartás a kezdeti nehézségek után egyre élőbb, természetesebb lett, a diákok többször váltottak leveleket. Ezen kívül a hagyományos postai utat is használták, hiszen küldtek egymásnak különböző anyagokat, amelyeket a tanítványok készítettek. Ilyenek voltak pl. asszociációs és földrajzi térképek, rajzok, fotók, újságok, levelek. A természetismeretet, természetvédelmet csak a szabadban, a természetben lehet tanulni, tapasztalni, megismerni és így megszeretni. A gyerekek rendkívül élvezték a tanévet, mert a hat kirándulás fantasztikus élményeket nyújtott számukra. Rengeteg ismerettel, élménnyel gazdagodtak az év során. A természetismeretet, természetvédelmet csak a szabadban, a természetben lehet tanulni, tapasztalni, megismerni és így megszeretni. Annak érdekében, hogy ne felejtsék el, ill. ne keverjék össze a sok új információt, és minél alaposabban rögzüljenek ismereteik, megfigyeléseik, a gyerekek az első programtól kezdve minden alkalommal ún. terepnaplót vezettek. Egyre jobban megszerették ennek használatát, amelybe a túrákon jegyzeteltek, utána fogalmazásokat, rajzokat készítettek. Eredmények: A program részleges zárásaként Egerben, majd a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban tartottak közös konferenciát, 1999 nyarán. A találkozóra a gyerekek számos posztert, ajándéktárgyakat készítettek, és fotóalbumokat állítottak össze az egészéves munkákból ben a projekt képzőművészeti kiállítással zárult a magyar és az amerikai iskoláktól kapott festményekből és kiállítási tárgyakból Az Életfa levelei címmel, a Vass Lajos Általános Iskolában. 59 XIV. DUNA ISMERETTÁR ("DANUBE BOX") Időtartam: 2008-tól Kezdeményező: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium A verseny folytatója: A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásával a GWP Magyarország Alapítvány. Célcsoport: I. kategória: 5-8. évfolyam (11-14 éves korcsoport), II. kategória: évfolyam (15-19 éves korcsoport) A verseny célja: a Danube Box "Duna Ismerettár" program magyarországi bevezetése, a környezeti neveléssel foglalkozó pedagógusok segítése a Duna-medence teljes területén abban, hogy a tanulókat érdeklődővé tegyék a Duna-térség természeti és kulturális kincsei iránt. A Duna Ismerettár segítségével növeljék a tanulók környezettudatosságát, ébresszék fel bennük a Duna medence értékeinek megvédésére és fenntartható használatára irányuló fogékonyságot és tudatosságot.

60 A Duna Ismerettár a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) által készíttetett oktató és foglalkoztató csomag. Tartalmáról részletesebb ismertető honlapon található. A Duna Ismerettár feldolgozását részletekben ajánlják és anyagából évente terveznek versenyt. Ez a tevékenység kapcsolódik olyan egyéb ismeretterjesztő, szemléletformáló és társadalmi részvételre ösztönző tevékenységeihez, mint például a Duna nap (minden év június 29-én) és a Duna Művészeti Mestere nemzetközi ifjúsági alkotói pályázat. A Duna Ismerettár témakörei: I. kategória: osztályosok: Általános Duna ismeretek II. kategória: osztályosok: Vízhasználatok A "Duna Ismerettár" segíti a tanárokat, hogy az oktatást szerves egészként, azaz az egyes tantárgyakon is túlmutató projektként szervezhessék: az anyag nemcsak ténybeli és szakmai ismereteket, hanem képanyagot, másolható munkalapokat, szerepjáték-leírásokat, játékokat, bel- és szabadtéri foglalkozásokat, valamint kulturális mellékleteket (hétköznapi történeteket, legendákat, recepteket) is tartalmaz. A CD-ROM adathordozón bemutatott interaktív Duna-utazást ösztönző ráhangolás, ezzel együtt gyakorlati szempontú ismétlést tesz lehetővé. Eredmények: A csomag magyar kiadását 2008-ban és 2009-ben több mint 200 általános és középiskolába juttatta el a két minisztérium ben a megmérettetésre korcsoportonként több, mint 400 csapat jelentkezett, a döntőbe 8-8, egyenként 3 tagú diákcsapat jutott be. A döntőbe jutott versenyzők mind sikeresen teljesítették a verseny három korábbi internetes fordulóját. A Danube Box 2007-ben elnyerte a Stockholmi Víz Világhét díját. Kapcsoltat: XV. DÁN TANKÖNYV ADAPTÁCIÓS PROGRAM Időtartam: Kezdeményező: Dán Tanárképző Főiskola Környezet és Egészségügyi Oktatási Kutatóközpont Támogatók: Fővárosi Önkormányzat, Soros Alapítvány Célcsoport: 10 résztvevő általános- és középiskolán keresztül általános- és középiskolásoknak szól. A dán tankönyvek magyarországi adaptációja, rendszeres tanári konzultáció és tanártovábbképzés, tanári segédkönyvek megírása a hulladékok képződésének megelőzéséről és a hulladékok újrahasznosításáról. Résztvevők: 10 iskola az országból Trefort Ágoston Gyakorló Iskola (Budapest) Baár Madas Református Gimnázium (Budapest) Egry József Általános Iskola (Budapest) 60

61 61 Tócoskerti Általános Iskola (Debrecen) Vörösmarty Gimnázium (Érd) Mezőszél Úti Általános Iskola (Pécs) Szűcs Sándor Általános Iskola (Budapest) Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola (Budapest) 1.sz. Általános Iskola (Pomáz) Móricz Zsigmond Gimnázium (Budapest). Eredmények: 3 egymásra épülő tanulói oktatóanyag és a 3 hozzátartozó tanári segédkönyv, melyek a Szignet Kiadó gondozásában jelentek meg 1996-ban: 1. Belefulladunk a hulladékba? 2. Újrahasznosítás a lakóterületen 3. Környezet és újrahasznosítás Dánia részéről a tankönyvek szerzője: Søren Breiting, magyar részről a koordinátor/ projektvezető: Dr. Csobod Éva. Szakmai eredmények: a program félévente tartott konferenciáin a szakértők minden alkalommal előadásokat, gyakorlatokat tartottak a tanároknak. Félévente felkészültek a résztvevő iskolák munkacsoportjai a bemutatókra, amiből rengeteget tanultak egymástól a tanárok. Az együttműködő iskolák és szakértők a program lezárulta után is jó munkakapcsolatban maradtak, együttdolgoztak más projektekben. Fennmaradás: mai napig használják egyes iskolákban a tankönyveket tanórákon, szakkörökön egyaránt. XVI. FEHÉRKERESZT ÁLLATVÉDŐ LIGA Időtartam: 1995 Kezdeményező: Liga, Angol Királyi Állatvédő Egyesület (RSPCA) Célcsoport: óvodások, általános- és középiskolai tanulók...az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége... (Az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. tv. preambulumából) Ingyenes előadáson felhívják a gyerekek figyelmét az állat- és természetvédelem fontosságára, az állattartási kultúrára, kiegészítve ezzel a tananyagot, amelyben sajnos nem szerepel az állatvédelem.

62 Vallják, hogy az oktatást már az óvodás- és kisiskolás korú gyermekek körében érdemes elkezdeni. Ebből a megfontolásból készült el két új oktatófüzetük az óvodásoknak és 1-2. osztályos korosztály számára. Ugyancsak általános iskolások számára készült "Madarat tolláról..." című füzetünk a vadmadarakról. A cél elérése érdekében olyan oktatási programot indítottak útjára, amely kifejezetten gyerekeknek szól, az állatokról való gondoskodásra, az állatok védelmére hívja fel a figyelmüket. A program több célt is szolgál: a gyerekek megértsék, mekkora felelősséggel jár egy kisállat otthoni tartása, gondozása megismertetni a gyerekeket azokkal a gondokkal, amelyeket a környezetükben élő elkóborolt állatok okoznak és rávezetni őket a lehetséges megoldási lehetőségekre és arra, hogy ők maguk hogyan segíthetnek minden gyermek átérezze, hogy az állatok védelme mindannyiunk együttes felelőssége A munkafüzet témakörei: Egy nap az állatmenhelyen Kóbor állatok, örökbefogadás Mit igényelnek a velünk élő állatok? Játékos feladatok Jó gazdi, rossz gazdi Állatvédelmi törvény főbb területei Tapasztalatok: Pozitív fogadtatás, az iskolai lehetőségek színesítése. Eredmények: Tanulói munkafüzetek készítése, ingyenes terjesztése, előadások és projektnapok megszervezése. Kapcsolat: vagy 06/ , 06/ XVII. BISEL-PROGRAM Időtartam: 2001-től Kezdeményező: Környezetvédelmi Minisztérium, GREEN Pannonia (az amerikai GREEN környezeti oktatási hálózat magyarországi szerve) Célcsoport: Középiskolás csoportok A biológia vizsgálatok (bioindikáció) alapján számított bioindex (BI) a vízfolyások vízminősítésének az egyik eszköze. Ez az egyszerű módszer lehetővé teszi, hogy képet kapjunk a vízfolyások ökológiai állapotáról. A biológiai vízminősítés a kémiai vízvizsgálatok értékes kiegészítése, mind tudományos, mind oktatási szempontból.

63 A belga módszert (Belga Biotikus Index - BBI) számos laboratórium tesztelte óta a BBI a hivatalos biológiai vízminősítési eljárás Belgiumban. A BBI minimális adaptációval egész Európában használhatónak bizonyult. A BBInek a középiskolai oktatásban is könnyedén használható egyszerűsített változatát elnevezték BISEL-nek. A BISEL-nek a középiskolai oktatásban van egy nagy előnye bármely más európai vízminőségvizsgálati módszerrel szemben: a BISEL gyors, könnyű és nem igényel különösebb szaktudást, sem nagy beruházást. A BISEL aktív módon integrálja a rendszertant és az ökológiát: a makrogerinctelenek meghatározása a rendszertan segítségével történik, a vízminőség értékelése pedig összefüggésben áll az emberek által megváltoztatott környezettel. Ha a BISEL használatát összekapcsoljuk kémiai vizsgálatokkal, egyértelmű következtetéseket vonhatunk le a szennyeződés okairól, és így a kémia és biológia órákat integrálhatjuk. Helyzetkép: A BISEL országos környezetvédelmi akcióprogramban a mintegy 70 középiskola mellett számos civil szervezet és nemzeti parki oktató központ is aktívan részt vesz. Ezekben az intézményekben olyan diákcsoportok szerveződtek, amelyek szaktanárok, ill. oktatók vezetésével közeli patakon, vagy folyón végeznek rendszeres ökológiai állapotfelmérést. Eredményeikről egységesített jegyzőkönyvekben számolnak be a program interaktív honlapján. Tapasztalatok: A középiskolás gyerekek motivációs beszélgetésekkel és az elméleti megalapozással kezdték el a vízminőség vizsgálatokat. Ezután lelkesen vettek részt az a terepi és a laboratóriumi munkába. Az adatok gyűjtése és az eredmények kiértékelése után elkészítették a saját projektjelentéseiket, amelyeket elküldtek az országos adatbázisba. Eredmények: A BISEL által meghirdetett versenyeken és az országos versenyeken elért eredményeik is ösztönzik őket munkájuk fontosságára valamint továbbtanulási döntéseiknél is jelentős befolyásolóként szerepeltek. Kapcsolat: XVIII. MINDENKI MÚZEUMA NATURAL EUROPE Időtartam: 2010 Kezdeményező: Magyar Természettudományi Múzeum Célcsoport: pedagógusok, családok A Natural Europe című nemzetközi projektben hat ország tizennégy intézménye dolgozik azon, hogy a múzeumokban őrzött sok ezer tárgy és a felhalmozott tudás minél szélesebb körben megismerhető, az interneten keresztül elérhető legyen. Az internes adatbázis segítségével bárki betekintést nyerhet a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményeibe, és bepillanthatnak észt, finn, görög, német és portugál múzeumok kollekcióiba is. A projekt, a résztvevők közös szándéka szerint: a látogatókat helyezi középpontba, akár valóságos, akár virtuális kiállítások látogatói, érdekes, vonzó szolgáltatásokat és tartalmakat kínál, 63

64 meg akarja változtatni a múzeumpedagógia gyakorlatát és az arról világszerte kialakult véleményt. Hat európai természettudományi múzeumból összesen ezer tárgy került fel a Natural Europe adatbázisába, a hozzájuk tartozó tudományos adatokkal és leírásokkal együtt. Ezek folyamatosan bekerülnek az Europeana nevű digitális könyvtárba is. A Magyar Természettudományi Múzeum letölthető tanösvények formájában csatlakozott a projekthez. A projekt másik fontos célja, hogy segítsen az iskolákat, a múzeumok, a természetrajzi gyűjtemények használatában. Háttéranyagokat, oktatási segédleteket, óravázlatokat, készítenek elő pedagógusok számára. Ezekben a látogatás előkészítésére, lebonyolítására és a tapasztalatok rögzítésére egyaránt találhatóak ötletek. A Magyar Természettudományi Múzeum pedagógusoknak szánt letölthető anyagai a következő témaköröket dolgozzák fel: 64 Pedagógusoknak - Invazív élőlények a múzeumban - Az erdő - Az ember külső élősködői - Rovarok biztos, hogy kártékonyak? - Állatok a lakásban - A Bárka madarai - A madarak, mint élőhelyek - Nyomozás életnyomok alapján, terepen - Tollak sokoldalú remekművek - Hadi (tan)ösvényeken - A vizek élővilága (felsősöknek) Családoknak - A bejáratnál egy bálna - Elefánt a lépcső alatt - Fedezd fel a korallzátonyunkat! - Katalinka szállj el! - A madártollakról - Futómadarak - Detektívek a természetben Helyzetkép: A hároméves nemzetközi projekt utolsó évéhez ért. A letölthető oktatási anyagok egy részét pedagógusok közreműködésével sikerült összeállítani, majd általános iskolás csoportokkal letesztelni. Az eddig elkészült oktatási anyagok mellé továbbiakat is terveznek, a projekt partnerek által összeállított tartalmak a múzeum honlapján keresztül is elérhetővé és böngészhetővé válnak. A múzeum dolgozói továbbra is várják azoknak a pedagógusoknak a jelentkezését, akik az elkészült oktatási anyagok tesztelésében vagy új anyagok kidolgozásában szívesen együttműködnének velük. Tapasztalatok: A projektbe bekapcsolódó pedagógusok segítségével az általános iskolai tananyaghoz tökéletesen illeszkedő, szabadon használható komplex oktatási anyagokkal sikerül bővíteni a kínálatot. Mindezzel hatékonyan tudják segíteni azoknak a pedagógusoknak a munkáját, akik diákjaikkal önállóan szeretnének a kiállításban egy-egy témakört feldolgozni. Eredmények: Jelenleg tíz komplex oktatási anyag és több mint egy tucat kiállítási egységekhez vagy múzeumunkban zajló kutatásokhoz kapcsolódó szakmai háttéranyag érhető el az interneten. Kapcsolat:

65 65 XIX. OTTHON AZ ERDŐBEN Időtartam: 2011-től Kezdeményező: Magyar Környezeti Nevelési Egyesület - IKEA Célcsoport: Iskolás csoportok Az MKNE és az IKEA, az iskolák környezeti nevelési programjainak támogatására, pályázatot írt ki, melynek célja, hogy a csatlakozó iskolás csoportok minél több személyes tapasztalatot gyűjtsenek a közelükben levő természetes környezetükről. A pályázók közösen kiválasztottak egy fás területet, rendszeresen kijártak oda, hogy megismerjék a terület élővilágát, évszakos változását. A 25 nyertes pályázó amelyekre az IKEA honlapján keresztül kellett szavazni nemcsak anyagi támogatást kapott, hanem két féle szakmai kiadványt is, illetve ehhez kapcsoltan a projektvezető tanárok terepi továbbképzésben ismerkedhettek meg ezek használatával. A Természetesség mérő és Az élet szigete elnevezésű szakmai kiadványok, melyet a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület adott ki, a terepi bejárásokhoz nyújt szakmai segítséget, a terület természeti viszonyainak, az élővilág sokszínűségének feltérképezéséhez. Helyzetkép: Az elmúlt évhez hasonlóan az idei tanévben is lehet pályázni. Tapasztalatok: A gyerekek szívesen és aktívan vettek részt a pályázat megvalósításában. Érzékenyebbé váltak természetes környezetük iránt, terepi megfigyeléseikkel tovább bővültek a természeti környezetükről alkotott ismereteik. Eredmények: A pályázat kapcsán a gyerekeke rendszeresen kijártak egy-egy fás területhez, ahol terepi tapasztalatokat szereztek a természet sokszínűségéről és a természet változásaihoz. A továbbképzésen részt vett tanárok a terepen végezhető megfigyelések tekintetében ismerhettek meg számos módszertani eszközt, amivel sikeresebben vezethették be tanítványaikat a természet rejtelmeibe. Kapcsolat: XX. EURÓPAI LÉGSZENNYEZÉSI PROJEKT (AIR POLLUTION PROJECT EUROPE) Időtartam: 1992 Kezdeményező: Környezetgazdálkodási Intézet, Norvég Természetvédelmi Társaság Célcsoport: Iskolás csoportoknak

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET

MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET Mit kínálunk az ökoiskoláknak? Budapest, 2014. jan. 25. Történetünk mérföldkövei Alapítás éve: 1992 Kiemelkedően közhasznúvá nyilvánítás: 1998 Környezetünkért díj:

Részletesebben

Ökoiskolai munkaterv 2014-15 Augusztus 29. Ökoiskola munkacsoport megalakulása Ökoiskolai munkacsoport megalakítása (munkaközösségenként 1 fő; 1 fő

Ökoiskolai munkaterv 2014-15 Augusztus 29. Ökoiskola munkacsoport megalakulása Ökoiskolai munkacsoport megalakítása (munkaközösségenként 1 fő; 1 fő Ökoiskolai munkaterv 2014-15 Augusztus 29. Ökoiskola munkacsoport megalakulása Ökoiskolai munkacsoport megalakítása (munkaközösségenként 1 fő; 1 fő technikai dolgozó) Munkaközösségi vállalások elkészítése

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 I.CÉL: A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2012/2013.

Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014.

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Készítette: 2013. szeptember 1. ------------------------------------- Dr. Halász Mátyásné Ellenőrizte:.. munkaközösség-vezető

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLA MUNKATERVE. 2015/2016. tanév

HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLA MUNKATERVE. 2015/2016. tanév HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLA MUNKATERVE 2015/2016. tanév Készítette: biolológia-földrajz szakos tanár tanító Debrecen,2015. szeptember 2 ÖKO MUNKACSOPORT TAGJAI tanár Munkacsoport vezető tanító

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Öko Munkacsoport Munkaterve

Öko Munkacsoport Munkaterve DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA 036268 Öko Munkacsoport Munkaterve 2015/2016. tanév Készítette: Dorn Judit munkacsoport koordinátor Az Öko Munkacsoport tagjai: Dorn Judit Öko Munkacsoport Koordinátor

Részletesebben

KÖRNYEZETNEVELÉSI MUNKATERV

KÖRNYEZETNEVELÉSI MUNKATERV KÖRNYEZETNEVELÉSI MUNKATERV 2015-2016 Bárcziné Kulcsár Júlia igazgató ÖKO programvezető DÖK vezető... Jászberény, 2015. 09. 01. KSZM képviselője KÖRNYEZETNEVELÉSI MUNKATERV 2015.-2016. tanév I. 2014.-2015.

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Öko munkaterv 2015-2016. tanév

Öko munkaterv 2015-2016. tanév Öko munkaterv 2015-2016. tanév Az Ökoiskola munkacsoport tagjai: Nagy Sándor, földrajz-történelem tanár, a munkacsoport vezetője Szűcsné Csontos Katalin, földrajz-német tanár, intézményvezető-helyettes

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A TÁPSZENTMIKLÓSI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERVE

A TÁPSZENTMIKLÓSI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERVE A TÁPSZENTMIKLÓSI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERVE 2015. április Az ÖKO-munkacsoport Tóth Violetta Takács Barbara biológia-testnevelés szakos tanár, az ÖKO- munkacsoport vezetője

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Programok a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhíváshoz

Programok a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhíváshoz Programok a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhíváshoz A Humusz Szövetség 20 éve a hulladékcsökkentést, a fenntartható fogyasztást és termelést

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Felhívás. Jutalmazás:

Felhívás. Jutalmazás: Felhívás A Környezet-és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) és konzorciumi partnere a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) támogatásban részesült a Svájci-Magyar

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Tisztelt Úr/Hölgy! A kezdeményezésünket támogatja: - Az ENSZ illetékes képviselete, - Az UNESCO Magyarországi képviselete,

Tisztelt Úr/Hölgy! A kezdeményezésünket támogatja: - Az ENSZ illetékes képviselete, - Az UNESCO Magyarországi képviselete, Tisztelt Úr/Hölgy! Kérem, engedje meg, hogy Szurdokpüspöki Község Önkormányzata, a Gyermekekkel a Természetért Egyesület és az Egererdő Zrt. figyelmükbe ajánlja közös kezdeményezését a Források Világnapját.

Részletesebben

Környezeti nevelés munkaközösség. munkaterv. 2014 /2015. nevelési év

Környezeti nevelés munkaközösség. munkaterv. 2014 /2015. nevelési év Környezeti nevelés munkaterv 2014 /2015. nevelési év Készítette: vezető Környezeti nevelés környezeti nevelés et vezeti: ben 14 fő vesz részt. 1. 2. Ökrösné Kara Judit 3. Molnárné Oros Csilla 4. Háló Éva

Részletesebben

A Bárczi Géza Általános Iskola ökoiskolai munkaterve a 2014/15-ös tanévre

A Bárczi Géza Általános Iskola ökoiskolai munkaterve a 2014/15-ös tanévre A Bárczi Géza Általános Iskola ökoiskolai munkaterve a 2014/15-ös tanévre Az ÖKO-munkacsoport tagjai: Ligay Csilla Nagy Ivánné Víg Balázsné Török Renáta Barcza László Róna Csilla Frick Judit Págyiné Milfai

Részletesebben

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2014/2015 Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Dr. Makk Zoltán intézményvezető Földesné Hadarits Eszter intézményvezető helyettes Besszerné

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN. Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor

FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN. Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor Kik vagyunk? Név: Felsőoktatási Fenntarthatósági Hálózat, (Mo.) Hungarian Sustainable University

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2014-2015

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2014-2015 ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2014-2015 I.CÉL: A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV. 2014-2015. tanév

ÖKOISKOLAI MUNKATERV. 2014-2015. tanév ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2014-2015. tanév Időpont Program Résztvevők Felelős Megjegyzés 09. 03-09. 15. ökoszakkör szervezése alsó- és felső tagozatos tanulók Szántóné Seller Szilvia, Frák Erika 09. hótól folyamatos

Részletesebben

PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA

PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA Neve: Kőrösi Csoma Sándor Általános Címe: 2120 Dunakeszi, Garas u. 26. Résztvevő diákok száma: körülbelül 500 diák Tervezésben résztvevő pedagógusok száma: 4 tanár Kapcsolattartó

Részletesebben

A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló

A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló INTÉZMÉNY Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda Egregyi Tagintézménye, Hévíz, Zrínyi út 151 IDŐPONT 2011-2012 tanév, 2012. 08. 31. Az idei tanévben

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM

Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM Tanúsítvány száma: 1/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. január 30. Kérelmező neve: Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Korlátolt

Részletesebben

Állatkerti foglalkozások. Óvodásoknak

Állatkerti foglalkozások. Óvodásoknak Állatkerti foglalkozások Óvodásoknak Az állatkert az élmények kertje Élménygyűjtő séták az állatkertben Vannak, akik már megtapasztalták, milyen izgalmas úgy érkezni egy állatkerti látogatásra, hogy ott

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013/2014 Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Dr. Makk Zoltán intézményvezető Földesné Hadarits Eszter intézményvezető helyettes Besszerné

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

TÉMAHÉT: 1956. OKTÓBER 23.

TÉMAHÉT: 1956. OKTÓBER 23. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4 TÉMAHÉT: 1956. OKTÓBER 23. ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

Óvodánk ökológiai jelszava

Óvodánk ökológiai jelszava Óvodánk ökológiai jelszava Egyesült erővel meg akarjuk menteni a FÖLDET! FELNŐTTEK FIGYELEM! A FÖLDNEK, AKÁRCSAK A GYEREKEKNEK, VÉDELEMRE ÉS TÖRŐDÉSRE VAN SZÜKSÉGE! Az Öko-Iskola nevelési program fő céljai:

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére 1181-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére Tárgy: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Egész

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

ÖKO-iskola munkaterv 2014/2015 tanév

ÖKO-iskola munkaterv 2014/2015 tanév ÖKO-iskola munkaterv 2014/2015 tanév Szentlőrinc, 2014. 09. 24. Készítette: Tóth Beáta Iskolánk, a Szentlőrinci Általános Iskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye pályázati úton, a 2012/2013-as

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV. 2015-2016. tanév

ÖKOISKOLAI MUNKATERV. 2015-2016. tanév ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2015-2016. tanév Időpont Program Résztvevők Felelős Megjegyzés 09. 03-09. 30. ökoszakkör szervezése alsó- és felső tagozatos tanulók alsó: Szántóné Seller Szilvia, felső: Bekő László,

Részletesebben

A WALLA JÓZSEF ÓVODA

A WALLA JÓZSEF ÓVODA A WALLA JÓZSEF ÓVODA Mottónk: Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj! (kínai bölcs mondás) ÓVODÁNK TÖRTÉNETE: Walla

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Ökomunkaközösség E g e r, 2011. szeptember 01. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258.

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4 TÉMAHÉT: 1848/49 ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. A

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető!

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelt Intézményvezető! A TÁMOP- 3.1.4.C-14 Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhívás keretében lehetőség van innovatív oktatási programok megvalósításra, a programok megvalósításához

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

BESZÁMOLÓ TEVÉKENYSÉGRŐL 2012. ÉV

BESZÁMOLÓ TEVÉKENYSÉGRŐL 2012. ÉV BESZÁMOLÓ TEVÉKENYSÉGRŐL 2012. ÉV VitaFutura az életért, a jövőért Közhasznú Alapítvány 1139 Budapest, Teve u. 9/c 3/15. Budapest, 2013. április 24. képviselő www.vitafutura.hu * info@vitafutura.hu * Tel.:

Részletesebben

Rákóczifalva LEADER PROJEKTEK A SZOLNOKI KISTÉRSÉGBEN SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ -2012.10.29 2011-2013.

Rákóczifalva LEADER PROJEKTEK A SZOLNOKI KISTÉRSÉGBEN SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ -2012.10.29 2011-2013. Rákóczifalva LEADER PROJEKTEK A SZOLNOKI KISTÉRSÉGBEN SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ -2012.10.29 Szajol Tószeg Újszász 2011-2013. 1 021 860 Vállalkozói és társadalmi ismeretek fejlesztése célés gyakorlatorientált képzések

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT Projekt bemutató Szarvas, 2014. március 20. A projekt témája Fenntarthatóság Környezettudatosság Egészségtudtosság Megatrendek Globalizáció és urbanizáció Energiahiány

Részletesebben

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31.

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 2014 Ökoiskolai munkaterv Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 1. Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Tápai Zsuzsanna Tamás Emilia Élő Márta Jobbágy Miklósné Felker Fruzsina Lecsek

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMALAP. 1. A meghirdető oktató neve, beosztása: Dr. Wirth Lajos, főiskolai docens

SZAKDOLGOZATI TÉMALAP. 1. A meghirdető oktató neve, beosztása: Dr. Wirth Lajos, főiskolai docens 1. A meghirdető oktató neve, beosztása: Dr. Wirth Lajos, főiskolai docens 2. A téma kidolgozására javasolt szak(ok), szakirány(ok): tanító 3. A téma címe: A savas csapadék és ülepedés vizsgálata környezetismeret

Részletesebben

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében térségében a fenntarthatóság jegyében Alapadatok TÁMOP 3.2.13/12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című felhívásra beadott pályázat. A pozitív támogatói

Részletesebben

100 játék IV. Szakmai nap

100 játék IV. Szakmai nap Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * 100 játék IV. Szakmai nap a

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Környezetvédő Egyesület Érd. www.avarosvedo.hu

Környezetvédő Egyesület Érd. www.avarosvedo.hu Környezetvédő Egyesület Érd www.avarosvedo.hu Küldetési nyilatkozat Az Érdi Környezetvédő Egyesület célja lakóhelyünk, Érd természeti, épített és kulturális értékeinek, megismerése, megismertetése, és

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Az aranyalma a népmesében az újjászületés, a megváltás, valamilyen jó cselekedet jutalma, csodatévő hatása van. Az alma a néphagyományban az egészség, az összetartozás

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS NÓGRÁDI GEOPARK EGYESÜLET 2011. éves gazdasági évéről A közhasznúsági jelentés tartalma: a). a számviteli beszámolót; b). a költségvetési támogatás felhasználását; c). a vagyon felhasználásával

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Ökoiskola munkaterve a 2014/2015. tanévre

Ökoiskola munkaterve a 2014/2015. tanévre Ökoiskola munkaterve a 2014/2015. tanévre Készítette: ÖKO je 2007-ben nyerte el iskolánk az Ökoiskola Címet először, 2010-ben második alkalommal is sikeresen pályáztunk.2014-ben benyújtottuk pályázatunkat

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA

PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA AZ ISKOLA Neve: Arany János Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Címe: 2541 Lábatlan Rákóczi út 112. Résztvevő diákok száma: 40 Tervezésben résztvevő pedagógusok száma: 6 Kapcsolattartó neve: Kapcsolattartó

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben