AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A XXI. SZÁZAD EGYIK LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA

Átírás

1 AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A XXI. SZÁZAD EGYIK LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA Salus aegroti, suprema lex esto A beteg java a legfőbb törvény. (Hippokratész) Dr. Baráth Lajos címzetes docens, mesteroktató Szeged, március

2 Előadásomhoz kapcsolódó munkáim 2

3 A nemzet egészsége kulcsfontosságú a jövőjére, gazdasági erejére, polgárainak hangulatára és teljesítményére nézve. J.F. Kennedy 3

4 Előadás felépítése I. AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A NEMZETGAZDASÁG SZERVES RÉSZE ÉS ANNAK MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI II. AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT XXI. SZÁZADI VILÁGJELENSÉG III. AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A GAZDASÁG SPECIÁLIS TERÜLETE IV. AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT NEMZETI ÜGY ÉS ANNAK VÁLSÁGA V. MI A TEENDŐ?- NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA PROGRAMJA 4

5 Kulcsszavak: Az egészségügy, mint a XXI. Sz. legnagyobb kihívása és annak okai Közgazdaságtan központi problémája - Egészséggazdaságtan válság és annak hatása, következményei egészségügyi rendszer válsága, hatása, következményei egészségügy, mint világjelenség egészségügy, mint kényes kérdés egészségügyi piac átalakítása Nemzeti Egészségügyi Stratégia szükségessége egészségügyi részesedés GDP arányos növelése 5

6 . AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A EMZETGAZDASÁG SZERVES RÉSZE ÉS ANNAK AKROGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI 1. Az egészség, egészségügy definíciója, fogalmi rendszere 2. Az egészségügy, mint kényes kérdés 3. Az egészségügy, mint a gazdaság speciális eleme

7 Az egészségnek, mint az életben maradás feltétele, semmihez sem hasonlítható érték, mely nem csak személye, de össznemzeti kincs is. Kornai János 7

8 Az egészség fogalma Egészség közgazdasági fogalma: Olyan különleges jószág, mely semmi mással nem helyettesíthető, nincs ára. Semmi mással nem helyettesíthető, hiánya lerombolja az egyén jövedelemszerző képességét, s helyreállítása tervezhető ugyan, de annak időpontja nem. Az egészségesebb népesség nem csupán boldogabb polgárokat jelent, hanem magasabb termelékenységet és kevesebb kieső munkanapot is. 8

9 Az egészségügy definíciója Egy ország gazdasági teljesítőképességét, nemzetközi versenyképességét meghatározó ágazat. Rendszerszemléletű definíció: Az egészségügy nem más, mint egy rendszer, hiszen jól definiálhatóalrendszerei egymással funkcionális kapcsolatban vannak. Az egészségügy mint rendszer közgazdasági rendszert alkot. Azok a nemzetek és társadalmak értek el sikereket, akik az egészségügyet A társadalom alapkérdésévé tették. 9

10 II. Az egészségügy, mint XXI. századi világjelenség és annak okai II.1. A világban a fejlődés kiemelten a tudomány fejlődése exponenciálisan nő. A tudomány és2000.közöttnagyobb fejlődésen ment át, mint az azt megelőző 1900 évben; és közötti 10 év is több fejlődést hozott, mint az azt megelőző 100 év, Sőt, 2011 is áttörőbb lépéseket hozott, mint az azt megelőző 10 év. A fejlődés üteme már-már ijesztő hol lesz a vége? 10

11 II. Az egészségügy, mint XXI. századi világjelenség és annak okai II.2.Az egészségügyi ellátás technikai, szakmai fejlődése gyorsabb, mint a gazdaság fejlődése, vagyis a GDP nem képes lépést tartani az annál is növekvő forrásigénnyel. Orvosilag lehetséges és gazdaságilag megengedhető jlődés orvostudomány államháztartás- gazdaság Idő(t) 11

12 . Az egészségügy, mint XXI. századi világjelenség és nnak okai.3. Az egészségügyi ellátórendszer átalakítására ható változáso jelentősen nő az igény a primer prevencióra az aktív fekvőbeteg ellátás iránti tényleges szükséglet csökkent a szűkülőaktív fekvőbeteg ellátás intenzívvé, jelentős technikai igényűvé, a korábbinál jóval rövidebb időtartamúvá és igen költségessé válik az orvostechnika és technológia fejlődése megteremtette a feltételeit a nappali (ambuláns) ellátási formáknak a rövid idejűigen intenzív és igen költséges aktív fekvőbeteg ellátás mellett megjelenik az igény az eddigieknél szélesebb körű és jóval igényesebb differenciált fekvőbeteg gyógyintézeti rehabilitációra a lakosság átlag-életkorának növekedése az ápolási szükségletek növekedését mutatja erősödik a diagnosztika (képalkotódiagnosztika, labordiagnosztika, patológia, elektrodiagnosztika) szolgáltató jellege részben a fekvőbeteg gyógyintézeti szolgáltatások kiváltására bővül a háziápolás jelentősen nő és bővül a háziorvosi szolgáltatások iránti mennyiségi és minőségi szükséglet Azok az országok jártak el helyesen, melyek a társadalom alapkérdéssé emelték az egészségügyet. 12

13 II. Egészségügy, mint a gazdaság speciális terület Az egészségügyi rendszerek kérdésköre nem szűk szakmai kérdésként, hanem a társadalom alapkérdéseként kezelendő. Egészségügy : alapvetőtársadalmi pillér társadalom ideális állapotát biztosító szektor társadalmi átalakulásban döntő szerepet játszik folyamatosan fejlődőés dinamikusan felértékelődő közjavak összessége Tudás alapú társadalmi folyamatok aktív irányítójaként a humán erőforrás egészségi állapotát ellenőrizni és azt folyamatosan megújítani. Egy ország gazdasági teljesítő képességét, nemzetközi versenyképesség ét meghatározó ágazat. 13

14 Az elmúlt négy év költségvetési adatai azt mutatják, hogy a legnagyobb vesztes az egészségügy. Látszólag tehát rendben van, mert válságos időben, amikor kevés a forrás, akkor a jóléti kiadásokat kell csökkenteni és a gazdasági célú kiadásokat növelni a fellendülés érdekében. Csakhogy a nemzetközi tapasztalatok nem ezt mutatják, ugyanis éppen az ok az országok tudtak a legkisebb veszteségekkel és a leghamarabb kijönni a válságból, ahol a humán tőkébe fektettek, ahol az oktatás, a továbbképzés, a kutatás-fejlesztés és az egészségügy prioritást kapott. Mellár Tamás 14

15 V. EGÉSZSÉGÜGY, MINT NEMZETI ÜGY ÁLSÁGA, HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI Z EGÉSZSÉGÜGY ANAMNÉZISE MAGYARORSZÁGON 1. Népegészségügyi helyzetkép 2. Az egészségügyi ellátórendszer helyzetképe 3. Egészségügy és világgazdasági válság 4. Magyar Kórházszövetség március 2-i ülésén orvosszámmal kapcsolatos bejelentés

16 IV. 1. Népegészségügyi helyzetkép A lakosság egészségi állapota alapján az Európai Uniós országok között a 27. helyet foglaljuk el, Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések száma (63.000). A születéskor várhatóátlagos élettartam alapján az Európai Uniós országok átlagához viszonyítottan 7,7 évvel kevesebb ideig élünk, Tartósan magasabb a halálozás ( ) mint az élve születés (91.600) aránya. 16

17 IV. 2. Az egészségügyi ellátórendszer helyzetképe (1 A háziorvosi rendszer nem biztosítja a kapuőri szerepet, ajáróbeteg szakellátással nem képeznek egy rendszert A jelenlegi rendszer kórházcentrikus: a legköltségesebb, legprogresszívebb ellátást veszi igénybe a lakosság legtöbbször Alacsony GDP arányos ráfordítás, mely a gyógyítóellátások területén 3,9%-os, Az Európai Unióban az egészségügyi kiadások 8-10%-ot tesznek ki Ezen alacsony GDP arányos részesedés eredménye a közel 62 Mrd Ft adósságállomány, melyből 38 Mrd a lejárt szállítói állomány, melynek átlagos ideje 5-6 hónap. Morális, erkölcsi strukturális finanszírozási gazdálkodási együttes válság jelei mutatkoznak, melyből kilépni adósságkonszolidációhelyett az egészségügyi kiadások növelése révén lehet. 17

18 IV. 2. Egészségügyi ellátórendszer helyzetképe (2) A jelentős várólista Szürkehályog műtét 127 nap/ fő várakozó Csípőprotézis 372 nap/5.569 fő várakozó Nyitott szívműtét 201 nap/927 fő várakozó Jelentős továbbáaz egészségügyi dolgozók elvándorlása, melynek eredménye a jelentős tőkeexport: 2008-tól máig: orvos, szakdolgozó. Egy orvos képzése ma Magyarországon 27 millió Ft Gazdálkodási szempontból a kórházakközponti költségvetési szervek állami tulajdonban és fenntartásban működnek nem korszerű a költségelszámolásuk 18

19 IV.3. Egészségügy és világgazdasági válság -Az egészségügy jelentősen hozzájárult a világ gazdasági válság országunkra gyakorolt hatásának javulásához -Az egészségügy a válság következtében munkahelyüket, rossz hitel miatt lakásukat elvesztők számára piaci felvevőhely -Ennek eredménye a megnövekedett betegszám -A lakosság egészségi állapotának romlása felgyorsult -GDP arányosan csökkent és alacsony az egészségügyi kiadások részesedése Nemzetgazdsasági hatás és az egészségügyi multiplikatív hatásának hiánya Mindezen hatások az egészségügyi piacon mintegy 350 milliárdos működési forráskivonást, jelentős kapacitáscsökkentést eredményezett. Ehhez Uniós forrásból mintegy 500 milliárdos épületfejlesztési program párosult. 19

20 IV. 4. Magyar Kórházszövetség március 2-i ülésén elhangzottak Nincs és nem is lesz Magyarországon annyi orvos, amennyire szükség van Ezért 5-10 éven belül Magyarországon cca. 4-5 millió embernek nem lehet biztosítani az alapellátást Ennek megelőzése maga után vonja az ellátórendszer változtatási kényszerét. 20

21 Nehéz, nagyon nehéz pénzügyi fegyelmet tartani az egészségügyben, mindenki a többletköltésben érdekelt: a beteg ettől reméli a biztosabb és gyorsabb gyógyulást, az orvosnak ez könnyíti meg a gyógyítást, a gyógyszergyár és technikai felszerelések előállítója így tud több terméket nagyobb haszonnal eladni. Kornai János 21

22 IV. 4. Számmisztika az egészségügyben (2016) (nem teljeskörű felsorolás) Fedvőbeteg-szakellátás - Szolgáltatók havi átlagos száma Működő kórházi ágyak átlagos száma Ebből krónikus ágy Ágyszám és betegforgalmi adatok - Működő kórházi ágyak átlagos száma tízezer lakosra 69,7 - Ágykihasználás aktív ellátás 70,4% - Ágykihasználás krónikus ellátás 84,3% 22

23 Egészségbiztosítási ellátásra jogosultak (2015.) Biztosítottak átlagos száma: ezer fő/hó Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak száma ezer fő/hó Gyógyító-megelőző ellátások (2016.) Gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása 1.369,650 mrd Ft 23

24 MENNYI AZ ANNYI? Gazdálkodási adatok (2016.) Egészségbiztosítási Alap bevételei - Járulékbevételek és hozzájárulások millió Ft - Központi költségvetési hozzájárulások millió Ft - Egyéb bevételek millió Ft - Vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek 15 millió Ft Összesen: ,8 millió Ft 24

25 MENNYI AZ ANNYI? Gazdálkodási adatok (2016.) Egészségbiztosítási Alap kiadásai - Természetbeni ellátások millió Ft - Pénzbeli ellátások millió Ft - Egyéb kiadások millió Ft - Vagyongazdálkodás kiadásai 12 millió Ft - OEP Működésre fordított kiadások millió Ft Összesen: millió Ft Egészségbiztosítási Alap - kiadások GDP arányosan 6,8% - gyógyító ellátások GDP arányosan3,9% - Gyógysezr kiadások GDP arányosan 1,3% SZUFFICITES az E Alap. 25

26 V. MI A TEENDŐ? HOGYAN TOVÁBB? Tőlünk függ, megtanuljuk-e az új játszmát, az új szabályokat, vagy a régi módon csináljuk tovább, és a legjobb játékosává válunk egy olyan játszmában, amelyet többé már nem játszanak. Larry Wilson 26

27 V. 1. NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA MEGALKOTÁSA Több kormányzati cikluson átíveljen növekedjen az egészségügy GDP arányos részesedése Piacgazdasági konformitás az egészségügy állami vagy társadalombiztosítási alapú legyen! Társadalmi, szakmai konszenzuson alapuljon Kapjon prioritást a megelőzés jövedéki adókból történjen a finanszírozás Az egészségügy mint kormányzati politika interszektorális feladat jelenjen meg költségvetésből történő finanszírozás Legyen verseny és hangsúly a kevésbéprogresszív és kevésbéköltséges ellátórendszeren legyen Legyen domináns a társadalombiztosítás több biztosítós modell jogviszony alapúellátás jöjjön létre biztosítói finanszírozás révén Jöjjenek létre szolgáltatói csomagok Az egész modell lényege, hogy a beteg álljon a középpontban! 27

28 PROGRAMJAI: 1. Egészség megelőzési program A betegség centrikus egészségügy helyett a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. Állami finanszírozással, kiemelten a jövedéki adó egészségügyi hányadának felhasználásával. A lakosságszám demográfusok szerint napjainkra 10 millió alá csökkent. Salus aegroti, suprema lex esto. Ugyan két évtizede javul a magyar lakosság egészségi állapota, de még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt a magyarok rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak nemcsak a korábbi uniós országok, hanem a velünk együtt csatlakozott Visegrádi országokhoz viszonyítva is. A rossz egészségi helyzet és az alacsony születésszám eredményeképpen Magyarországon a legnagyobb a népességfogyás a referencia országokkal összevetve. 28

29 2. Az egészségügy, mint interszektorális feladat Salus aegroti, suprema lex esto. Az egészségügy nem csak az egészségügyi ágazat feladata, hanem minden egyéb szektorban interszektorálisan kell megjeleníteni. A finanszírozás állami forrásból szükséges. Oktatás be kell vezetni az egészségtudat és az egészség, mint érték oktatását. Táplálkozás egészségügyi rendszer kialakítása a mezőgazdasági termeléstől a feldolgozó iparig olyan élelmiszer előállítása, melyek bizonyítottan nem okoznak egészségkárosodást Környezetvédelem tiszta ivóvíz program, légszennyezés, stb. 29

30 3. Az ellátórendszer új alapokra helyezése Az egészségügyi rendszer olyan átszervezése szükséges, mely során figyelembe vételre kerül az egészségügyi rendszer és az egészségügyi ellátás alapelveinek változása. Ennek során a struktúra az egészségügyi szükségletek kielégítését kell működésével megcélozza, a kórházcentrikus ellátás helyett a járóbeteg-szakellátást és az egynapos ellátást priorálva, melyben választ adunk a: alapellátás megerősítése XXI. század kihívására, a krónikus ellátásra, melyet a lakosság elöregedése gerjeszt, melyben az egynapos sebészeti ellátás közelít a nemzetközi szinthez, melyben megjelenik a kórházak új típusú együttműködése horizontálisan és vertikálisan, melyben a fenntarthatóság biztosított, az ellátó rendszer a szükségletek kielégítését célozza tulajdonviszonyokban a közösségi tulajdon dominanciája érvényesül (önkormányzati, állami), melyben a struktúra flexibilis, stb. Salus aegroti, suprema lex esto. 30

31 4. A biztosítás és a fenntartható ellátórendszer finanszírozása Salus aegroti, suprema lex esto. Alapvetően a dominánsan állami tulajdonú szolidaritási elven működő több biztosítós modellt kell létrehozni. Ez feltételezi a szolgáltatás biztosítási csomagok létrehozását, mely az alábbiak szerint képzelhető el: 1.csomag minden magyar állampolgársággal rendelkező személynek jár és az alapellátást és a mentést tartalmazza 2.csomag a jelenlegi szakellátással egyenlő, csak azon állampolgároknak jár, akik biztosítotti jogviszonnyal rendelkeznek figyelembe véve az egyén szuverenitásának elvét 3.csomag a kiegészítő biztosítási csomagba a nagy műtéten pl. szívműtét, protézis műtét, stb. átesett személyek számára, miután ebben az ellátásban részesült, kötelező számára egy támogatás biztosítása 31

32 5. Életpályamodell az egészségügyi dolgozók elismerésére A nemzeti egészségügyi program első programjaként szükséges az egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi elismerését biztosító életpálya modell kidolgozása. Mindannyiunk felelőssége, hogy bár az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosítja a munkaerő szabad áramlását, ugyanakkor nem megengedhető, hogy létrejöjjön egy korszerű, a nemzet felemelkedését biztosító egészségügy, melyet nem lesz kivel működtetni. Végül, hogy a társadalom mindehhez alkalmazkodni tudjon, indokolt, hogy megfelelően fel legyen készítve és ez pedig fokozatosan több kormányzati cikluson átívelően valósulhat meg. 32

33 6. NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA VÁRHATÓ EREDMÉNYEI Növekszik a lakosság átlagos élettartama és javulnak a demográfiai mutatók Megjelenik az egészség, mint érték Az egészségügy a társadalom alapkérdéseként preferált ágazatként működik Az egészségügy piacszerűen működik, szükséglet alapján, melyben a beteg fogyasztóként jelenik meg, s megjelenik a szolgáltatási csomag. Elégedett páciens, elégedett ellátórendszer Jövőkép, életpályamodell: A fenntarthatófinanszírozás, harmonikus arányok Növekszik az egészségügyi kiadások GDP arányos volumene Megáll az orvos és szakdolgozói elvándorlás Nő az ország versenyképessége 33

34 A hibák elkerülésének egyetlen módja van, ha nem csinálunk semmit, vagy legalábbis semmi újat, ez azonban a létező legnagyobb hiba. Gondolkodj bátran, ne félj attól, hogy hibákat követsz el! Tartsd nyitva a szemed, az apró részleteket is vedd észre, és legyél mindenben mértéktartó, céljaidat kivéve. Szent-Györgyi Albert 34

35 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 35