Olvasónak nem születik az ember; az olvasóvá válás nevelési folyamat eredménye, s itt kell keresni a baj okát.

Átírás

1

2 Olvasónak nem születik az ember; az olvasóvá válás nevelési folyamat eredménye, s itt kell keresni a baj okát. Nem éri a gyerekeket kellő számban olyan hatás, amelyre igazán elkezdenének olvasni. Ki a hibás? A szülő? Aki a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá? A pedagógus? Aki a tanterv előírásainak teljesítése közben képtelen volt időt szakítani arra, hogy olvasásra ösztönözze a tanulót? Ne a bűnöst keressük, hanem a megoldást! (Tóth Tibor műfordító)

3 SZÜKSÉGES KÉSZSÉGEK KÉPESSÉGEKKÉPESSÉGEK Jó a szókincse Jó a beszédértése Belső képet készít Jó az önkétlen figyelme és vizuális emlékezete A GYERMEK OLVASÓI ATTITŰDJE Sok mesét hallgatott Jó a szövegértése pozitív olvasói attitűd Olvasás közben fantáziaképet alkot Logikai művelet végez: az eseményeket képzeletben sorba tudja rendezni

4 AZ ALAPOZÁS SZAKASZAI ÉLETKOR SZERINT SZAKASZOK HOL? FEJLESZT MIT? CÉLJA Család KISISKOLÁSKOR ALAPOZÓ SZAKASZA KISISKOLÁSKOR BEVEZETŐ SZAKASZAKA ÓVODA ISKOLA ÁTMENET ÓVODA CSALÁD beszédhanghallás beszédtanulás beszédészlelés beszédértés nyelvi tudatosság játékos kialakítása nyelvi tudatosság megalapozása beszédfejlesztés olvasói attitűd olvasás technikája szövegértő a belső indíttatású, motivált olvasás az élményszerző, ismeretközlő irodalomból M Ó D S Z E R E K kommunikáció magyarázat könyvek nézegetése népmese szókincsfejlesztés mesével népi mondókák ritmusfejlesztésre anyanyelvi játékok eseménykép felolvasás felolvasás kérdés felelet önálló olvasás beszélgetés KÖNYV- VÁLASZTÁS AJÁNLÁSSAL

5 A jó olvasó kapcsolatot teremt az előzetes háttértudása és az olvasottak között, vagyis olvasás közben felhasználja az addigi ismereteit. Mentális képeket alkot (szinte filmszerűen játszódik képzeletében le az eseménysor), különböző szövegeket képes elolvasni, különböző célok elérése érdekében. Gondolkodási folyamatában kérdéseket tesz fel, következtet, összefoglal, belátja, hogy mit értett meg, mit nem. A jó olvasó tehát különböző szövegeket képes elolvasni különböző célok elérése érdekében. (Steklács János)

6 Minden gyermeknek más és más kapcsolata a könyvhöz. Eltérő az olvasási kedvük, az olvasás mennyisége, az érdeklődés irányultsága. Milyen olvasótípusú gyerekekkel találkozunk? ROSSZUL OLVASÓ: 1. a fejlődésében elmaradt, 2. a nem olvasó, 3. a ponyvaolvasó. SOKAT OLVASÓ: 4. a könyvmoly, 5. a koraérett, 6. a specializálódó. Mi jellemzi olvasási szokásaikat?

7 Milyen könyvet adjunk kezébe? a. Rövidebb tündérmeséket, b. meseregényt, c. rövidebb ifjúsági irodalmat.. A fejlődésbeli elmaradás egy lassúbb belső érés következménye. Ezért pedagógiai tevékenységünkben is a fokozatosságnak kell érvényesülni azért, hogy úgy kövessék egymást az olvasmányok, hogy észrevétlenül tudjon eljutni irodalmi fejlődésének egyre magasabb szintjére. A fejlődésbeli elmaradásnak okai lehetnek: az irányítás hiánya, a nem megfelelő könyv és az olvasásra ösztönző hatás hiánya, illetve a fejletlen olvasási készség - különösen a mese és a kalandos olvasmányok műfajában tapasztalható az elmaradás

8 Ha a gyermek nem szívesen foglalkozik a könyvekkel, ez többnyire annak a következménye, hogy eddig még nem voltak mély irodalmi élményei. Ezek pótlásáról az iskolának könyvtárosnak, magyar tanárnak - kell gondoskodni. Hogy szerettem meg az olvasást? Első olvasmányélményem

9 Rendszeres olvasása megzavarhatja a gyermek viselkedését és személyiségfejlődését. A legtöbbet azonban az erkölcsi nevelésnek árt. A ponyvaolvasók tartalmuk szerint négy csoportba sorolhatóak: 1. Cowboyos, detektív könyvek, amelyekben a kaland és harc áll a középpontban. 2. Az un. rózsaszínű ponyva, az érzelmes regények alkotják. 3. A harmadik csoportot a szexuális ponyvák képviselik. 4. A negyedikbe pedig az un. comics, a képes ponyvák kerülnek, melyekből a kegyetlenség és kapzsi viselkedés árad

10 1. Csak kötelezőt 2. Vörös pettyes könyveket(stepheni e Meyer) 3. Bestsellert (Rowling, Tolkien) 4. Modern irodalmat 5. Klasszikus (kötelező kívüli) irodalmat Izgalmas, mindenki ezt olvassa Küzdelmes Szeretek olvasni

11

12

13 1. Barát, barátnő 2. Interneten olvastam 3. Szülő, testvér Senkivel Barátnőmmel, haverokkal Testvérrel A magyar tanár szerepéről Kardos László így vall: Ha a gyermeket egyáltalán meg lehet tanítani olvasni, csak így lehet: közös olvasással és utána lelkesült megbeszéléssel

14 A pedagógus személyes példamutatásával a gyerekek látják, hogy tanáruk használja a könyvet: kikészíti óra előtt az asztalára, bemutatja a tanítás során, beszél a tananyaghoz kapcsolódó olvasnivalókról, és felolvas belőle részleteket, felkeltve ezzel a gyerekek kíváncsiságát. A felolvasás végső célja: felkelteni gyermekek érdeklődését az eredeti könyvekre, s a felolvasott részletekkel figyelmüket a könyvtár használatára irányítsa

15 Példát mutat: ha a gyerekek őt könyvvel a kezében látják, és olvasmányélményét megosztja diákjaival; ha mindig az osztálykönyvtár polcáról veszi le a kötetet, mert így a gyerekek azt is látják, hogy miért van szükség könyvtárra

16 A szemelvények elolvasása után érdemes elmondani a szerző nevét és a mű címét azért, hogy: további olvasásra, kutatásra ösztönözzük a gyerekeket; Szorgalmi feladatként további könyvcímek megadásával segíthetjük: a könyvtárhasználatra nevelést, a témában való elmélyedést

17 Kosztolányi Dezső többek közt - a következőket írta az április 9-én megjelenő Pesti Hírlapban: Minden gyermek született kíváncsi. Minden gyermek szétszedi a játékát, hogy megtudja, mi van benne. A gyermek ösztönösen tudja, mi a költészet. Ezt az ösztönét fejleszteni, bátorítani kellene, nem pedig sorvasztani. Meg kellene neki magyarázni, hogy az a gyermekvers: Egyszer volt egy ember, Szakálla volt kender - semmiben sem alábbvaló, mint a felnőttek verse, s hogy minden komoly költészet gyermekes: a legnagyobbak gyermekessége és a legkomolyabbak játéka... A gyermeknek olvasnia kell. Nem sokat kell olvasnia. Jót kell olvasnia. Az ilyen olvasmány táplál. De az az olvasmány, mely csak kötelesség, butít. Kezébe kell adni a gyermeknek az iskolában az eleven, lélegző remekműveket, nem félig, hanem egészen, s módját kell találni annak, hogy kifejezhesse nemtetszését még a legnagyobb lángelmékkel szemben is. A kötelező tetszés megöli az ízlést....az iskolai irodalmi oktatás egyetlen feladata az, hogy olvasókat neveljen

18 Ámosz Oz: Hirtelen az erdő mélyén Anna Gavalda: 35 kiló remény Anne Fine: A kilencedik felhőn Bálint Ágnes: A repülő dívány Bálint Ágnes: Hajónapló Bálint Ágnes: Lufi és Szamóca Bálint Ágnes: Szeleburdi család Berg Judit: Rumini Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány Böszörményi Gyula: Elveszett történet Bruce Coville: Az igazmondó koponya Bruce Coville: Békát békának Christopher Paul Curtis: Bud vagyok, uram! Csukás István: Ló az iskolában két kisregény Edmondo De Amicis: Szív Eleanor H. Porter: Az élet játéka Erich Kästner: A repülő osztály Erich Kästner: Emil és a detektívek Erich Kästner: Május 35 G. Szabó Judit: Különös sziget Gergely Márta: Szöszi Guillaume Prevost: A faragott kő Halasi Mária: Az utolsó padban Hugh Lofting: Doktor Dolittle és az állatok J. K. Rowling: Herry Potter és a bölcsek köve Jonathan Swift: Gulliver utazásai Jules Verne: A tizenöt éves kapitány Kate Saunders: Kótyagos Boszorkák: Két égetnivaló boszorkány Linda Sue Park: Min mester inasa Lois Lowry: Az emlékek őre Louis Sachar: Stanley, a szerencsefia Lucy Maud Montgomery: Anne otthonra talál Madeleine L'Engle: Időcsavar Mark Twain: Huckleberry Finn Michael Ende: Momo Nógrádi Gábor: Pete Pite Orlev Uri: Sziget a romok között Palotai Boris: Péter Sara Pennypacker: A tehetséges Klementin Sara Pennypacker: Klementin Szabó Magda: Sziget-kék Thomas Mayne Reid: A tenger foglyai Timothée de Fombelle: Ágrólszakadt Tóbiás Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen - Muhi Andris és a pacák birodalma

19 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!