BHÍIYHSIHÍI [S RUHHSIHÍIIHPÜH 1I, ı r T. Éâz Í~` '-~<iõ*=«t\»`".ef f-e`õ~»4i - »zi. P fl ıí

Átírás

1 L LI! E I Í C I A I Í Í BHÍIYHSIHÍI [S RUHHSIHÍIIHPÜH Š I I I, If F F A ı r T. BE ı I L \ Éâz E! J Í~ 5' I '-~<iõ*=«t\»".ef f-eõ~»4i - J E»zi ü P fl ıí E Pz!. t Í.G L _ J _ J.-»-44 ;.,_T._.:-_ -

2 ' ' ' AO ' M«Ba a ıakha_ FE "lt. B H n H I H 0 H H S l H P 0 a lí/iűãzíıíãcéss T-:rí)iZsÍzett3íl(oÍı2iÉ.ıiyısEg3esLfíeíeic gyesu e Szövetsége Tagjának lapja. If KO O I I Szerkesztőség: 06 Budapest VI., Anker köz. I. em. 02., ı O I Telefon: , , ES FOLDGAZ HE<DTL H ıa3 L ERDÖL UND ERDGAS _ ALAPiToırAz PECH ANTAL 888-EAN OIL AND GAS _ PÉTROLE ET GAZ TARTALOM KASSAY ÁRPÁD Az SI nemzetközi mértékegység-rendszer bevezetése a kőolajiparban KASSAI LAJOS Vizsgálatok a micellás olajkiszorítás alkalmazásához MOLNÁR JÁNOS A műrevalósági minősítés számbavételi egységeinek megválasztása A szam szerzőız jlanga P. VlLMOSj Hírek az üzemekből Keményfém betétes fúrók műszaki-gazdasági jellemzői Gyémántfúrási eredmény az Alföldön _ 222 Az algyői polimeres kísérlet első fázisának tapasztalatai Az iparág köréből ' _. Robbanómotoros hegesztődinamók hegesztőáramának távszabályozása A mélyfúrási geofizikai értelmezésben használt néhány összefüggés érzékenységének vizsgálata Hazai műszaki lapszemle Külföldi hírek Az USA 977. évi kőolajimportja _ 220 Franciaország 977. évi olajtermék-fogyasztása Rövid hírek Kőolaj-finomító bővítése Jugoszláviában Jugoszlávi kőolaj-feldolgozó kapacitásának fejlődése 980-ig A MEGAL-terv Közlemény Pályázati felhívás I/I3 CO,lEP}I(AHI/I}I - AUS DEM INHALT - FROM THE CONTENTS KASSAI LAJOS çkl. bányamérnök, műszaki igazgatóhelyettes (KőOlaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium, Buda pest_); KASSAY ARPAD Okl. vegyészmérnök, csoportvezető (KőOlaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium, Nagy kanızsa); MOLNAR JANOS okl. geológus, osztályvezető (Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat, Nagykanizsa). Az õsszefagıaıasakaı KovÁcs KÁROLY (német, angol) és szeges KÁROLY (amaz) fm-diıaııa. Az abzakaı EISZTRAY GÁEORNÉ rajzolta. BÁNYÁSZATI És KOHÁSZATI LAPOK KÖOLAJ És FÖLDGÁZ - A szerkesztésért felelős: KASSAI LAJOS A szerkesztőség címe: 06 Budapest, Anker köz. Telefon: , , Kiadja a Lapkiadó Vállalat, 073 Budapest, Lenin körút 9-ll. Telefon: Levélcím: 906 Budapest, Pf Fzıeıõs Kiaaõz sıklosı NOREERT igazgató _ N Szeged! yomda Faıeıõs vezetõ: DOBÓ JozsEF Terjeszti a Magyar Posta- Megjelenik havonta- Egyes példány: 2 Ft Külföldön terjeszti á Kultúra Külkereskedelmi Vállalat, I-I--389 Budapest, Postafiók 49. llmıexz Hu ıssn

3 A szerkesztésértfeleló's: KASSAI LAJOS (a szerkesztő bizottság elnöke) Szerkesztő bizottság: ALLIQUANDER ODÓN az-.; ARANYossY ÁRPÁD; BÁLINT va- LER aı-.; BÁN ÁKOs az; BÁNDI JÓZSEF; BENCZE LÁSZLÓ; BEN- KÓCZY PETER; csaba JÓZSEF (azzrı<aszıõ); csákó DÉNES; cserı TWADAR (azafı<aazıõ); ı=alucskaı LAJOS; FEcsER PETER; HETNEMANN ZOLTÁN az; HOZNEK ıstván; JELINEK TAMÁSNE; KÁROLY! JÓZSEF ar.: KAssAı FERENC az; NÉMETH EDE; Ósz ÁRPÁD; PATAKI NÁNDOR az; PATSCH FERENC; PECHY LÁSZLÓ az; RÁCZ DÁNIEL; schall ıstván; szegesı KÁROLY (azerı<=szıõ); szijj vınce; szılas A. PÁL az; TıLEscH LEO (szarxaszıõı; VAJTA LÁSZLÓ az; VARGA.ıÓZsEF;ZOLTÁN GYÓZO dr. ıııınvıısııııı ts ııııııasııııı uwuıı KOOLAJ II' ÉS FOLDGÁZ Az ORszÁGos MAGYAR E.ÁNYÁszATı Es KoHÁszATı EGYESÜLET FOLYÓıRATA. (.) ëvf. 7. szám 978. július Az SI nemzetközi mértékegységrendszer bevezetése a kőolajiparban KASSAY ÁRPÁD A tanulmány a Mtmsztertan(íes 8/976. (IV. 27.) számti rendelete alapján ismerteti az S nemzetközi nıértékegység-rendszer felépítését, részletesen megadja az alap-, a kt'egészı'tó' és a.származtatott egységek defimfióját. Kiemelten foglalkozik az SI-rendszer előnyeivel és írásmo'(ljával. Az egységek ismertetése során ~- ahol szükséges- ismerteti a régi és az SI-egységek közötti átszámüáshoz szükséges táblázatokat. A befejező' részben a gyakorlatban történo' bevezetés megkönnyítésére megadja a számításba jöhető nıennyiségek S!-egységét, a gyakorlat:la_g alkalmazható Sl-egységeket, valannnt közli az egységekre -való átszárm'tás: tényezőket is. Bevezetés A műszaki fejlődés rohamos üteme a mértékegységek vonatkozásában is egységességet, szabatosságot igényel. Népgazdaságunk nemzetközi kapcsolatai, így elsősorban a KGST-n belül kialakult és mind sokrétűbb együttműködés szükségessé teszik a mértékegységek egységesítését. A Minisztertanács ennek érdekében adta ki 8/976. (lv.27.) számú rendeletét, amelyben törvényes mértékegységként a nemzetközi mértékegység-rendszer által meghatározott, ún. Sl-egységek használatát írja elő. Az Sl-mértékegységek, valamint a bevezetésükkel kapcsolatos teendők képezik közleményünk tárgyát azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsunk kőolajiparunk műszaki dolgozóinak az eligazodásban. Tekintettel arra, hogy szakembereink olvassák és használják az angolszász mértékegységeket alkalmazó országok szakirodalmát, ismertetjük a megfelelő angolszász mértékegységek és a nemzetközi mértékegység-rendszerbe tartozó egységek közötti váltószámokat, illetve azok használatát is. A nemzetközi mértékegység-rendszer bevezetésének szükségessége A világ országainak nagy része használja ma már azt a metrikus mértékrendszert, amelyet 790-ben Franciaországban hoztak létre, és amelynek fokozatos elterjedésére a XIX. században került sor. Az utolsó, nem metrikus egységrendszert használó angolszász országok átállása napjainkban folyik. A metrikus rendszer egységes használata megteremtette ugyan az egységes mérés lehetőségét, de a gyakorlatból is ismerjük, hogy a metrikus egységrendszeren belül tudományáganként számos egységrendszer terjedt el. Így pl. a fizikában a CGS, a mechanikai mennyiségek mérésére az MKS és a műszaki egységrendszer használatos, illetve az egyes tudományágakban ezeket kiegészítették a megfelelő egységekkel (pl. MKSAegységrendszer). A legtöbb eltérést az egységrendszereken belül az erő, illetve a belőle leszármaztatható egységek értelmezésénél tapasztalhatjuk, bár alapegyenletük a mechanika közismert Newton-törvénye: F=m-a, ldyn : lg-cm-s'2=l g- cm-s"2. vagyis az F erő egyenlő az m tömeg és az a gyorsulás szorzatával. A CGS-egységrendszerben a megfelelő egységegyenlet: A kilogrammot alapegységként alkalmazó MKSegységrendszer ezt a következőképpen írta fel: l kp = 9,8 kg-m-s'2 = kg-9,8 m-s 2. KŐOLAJ És FÖLDGÁZ. (.) ëzyaıyazzz za z 978. jttızm 93

4 A példák alapján látszik, hogy nem egységes a szemlélet; ez pedig sem metrológiai, sem műszaki szempontból nem célszerű. Ezeket a nem koherens mértékegységeket műszakilag nehéz független etalonokkal előállítani; a mértékegységek előállítási pontossága lényegesen el fog térni egymástól, a fizikai egyenletek pedig sok különböző pontosságú kiegészítő tényezőt fognak tartalmazni. A gyakorlati követelmények alapján a kiválasztott mértékegység-rendszernek a következőket kell teljesítenie: a) mindenütt legyen ismert, vagyis bárhol és bárki végezze is el a méréseket, az eredményeket mindig ugyanolyan mértékegységben kell megkapnia; b) a lehető legkisebb legyen azoknak az önkényesen kiválasztott mértékegységeknek a száma, amelyek segítségével az Összes többi kifejezhető. Ennek a követelménynek megfelelően a különböző mennyiségeket Összekapcsoló egyenletekben az arányossági tényezők eggyel legyenek egyenlőek, vagyis a mértékrendszernek koherensnek kell lennie; c) az alapegységek mérőszáma ésszerű legyen, hogy ne csupán ezen alapegységek, hanem a belőlük leszármazott mértékegységek mérőszáma is megfeleljen a gyakorlati használat céljainak. Az SI nemzetközi mértékegység-rendszer Az Sl nemzetközi mértékegység-rendszer elnevezése a Le Systême International ci Unitês kifejezésből származó rövidítés; kiejtése es-i. Az SI a mérés nemzetközi nyelve, amelyben a jelek és azok jelentése minden nemzet részére azonosak. A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság ajánlásának megfelelően 960-ban fogadta el a Xl. Altalános Súly- és Mértékügyi Ertekezlet (pl l. CGPM) mint a méterrendszer egy tökéletesített változatát, amely alkalmas a tudomány, a technika és a mindennapi élet területén való egységes használatra. Az SI alapjaiban nem új egységrendszer, azt a metrikus egységrendszerből alakították ki úgy, hogy a 7 alapegység koherens rendszert alkot. Az alapegységek segítségével számos származtatott egységet lehet meghatározni, amelyeknek több esetben önálló nevük és jeliik is van. Az SI előnyeit az alábbiakban foglalhatjuk össze.. Az Sl mértékegység-rendszerben minden fizikai mennyiségnek egy, és csak egy egysége van; pl. a hoszszúságé a méter, a tömegé a kilogramm, az erőé a newton stb. Az alapegységekből minden más mennyiség meghatározható a mennyiséget definiáló egyszerű fizikai egyenletek segítségével. Ilyenek pl. ds _,, v = -E? sebesség, egysége m/s; dv,, a = -(Í gyorsulas, egysége m/s~; F = m -a erő, egysége kg - m/82 = N; W = F -s munka vagy energia, egysége Ezeknek az egységeknek egy része a képzett nevet tartja meg, pl. a sebességé a m/s, míg mások önálló nevet és jelet vesznek fel, pl. az erőé newton (N), a munkáé a joule (J) stb. Az erő, az energia, a munka és a teljes'tmén_ı- egységei, függetlenül attól, hogy a mérni kívánt folyamat mechanikai, elektromos, kémiai vagy nukleáris természetű, azonos alakúak. PI. az I méter távolságon ható l newton erő ljoule hőt termelt, ami megegyezik azzal a hőmennyiséggel, amelyet l watt elektromos teljesítmény hoz létre l másodperc alatt. 2. Összefüggésben az előző pontban említettekkel előny az is, hogy az egyes mennyiségeket meghatározó egységeknek jól definiált és önálló jelük van. Így megszűnnek azok a jelenleg még fennálló hiányosságok, hogy egy jelnek több jelentése is lehet. 3. A származtatott egységek az alapegységekből szorzással és osztással hozhatók létre, ezek többszörösei és törtrészei pedig egyszerűen egy prefixum alkalmazásával fejezhetők ki. Ezek a prefixumok egységes kiejtésűek és írásmódúak; és 0"*-tól (exa) 0' -ig (atto) terjednek. 4. Az SI legnagyobb előnye a koherencia, vagyis az, hogy a fizikai mennyiséget kifejező egyenlet alapján leszármaztatott mértékegység-egyenlet ugyanolyan alakú, mint a fizikai mennyiség egyenlete, tehát az egységegyenlet nem tartalmaz számszerű tényezőt. Például a koherens rendszerben a területegységet úgy számítjuk kí, hogy a hosszúságegységet szorozzuk a hosszúságegységgel: l m-l m = l mi-'; az erőegységet úgy kapjuk, hogy a tömegegységet szorozzuk az egységnyi gyorsulással: lkg- m/s2 = l N; a munka egységét úgy kapjuk, hogy az erőegységet szorozzuk a hosszúság egységével: IN-lm=lJ; a teljesítmény egységét pedig a munka egységét az idő egységével elosztva kaphatjuk meg: Hzıw. ls A régi erőegység, a kilopond nem koherens, mert nem a gyorsulás egységével, hanem a nehézségi gyorsulással kellett szorozni a tömeget: kp = lkg-9,8 m/s2; de ugyanígy nem koherens egység a lóerő sem, hiszen LE = 75 mkp/s. Az SI felépítése g A nemzetközi mértékegység-rendszer mértékegységei: a) az alapegységek, b) a kiegészítő egységek, c) a származtatott egységek. a) A nemzetközi mértékegység-rendszer alapegységei: l. a méter, a hosszúság mértékegysége; kg-m2/s2 Z N -m = J. 2. a kilogramm, a tömeg mértékegysége; 94 KŐOLAJ És FÖLDGÁZ. (.) ëzzfaya z7. azz 978.jtt s

5 _ j ' 3. a másodperc, az idő mértékegysége; 4. az amper, az elektromos áramerősség mértékegysége ; 5. a kelvin, a termodinamikai hőmérséklet mértékegysége ; 6. a mól, az anyagmennyiség mértékegysége; 7. a kandela, a fényerősség mértékegysége. b) A nemzetközi mértékegység-rendszer kiegészítő egységei:. a radián, a síkszög mértékegysége; SI-alapegységek jele és dimenziója. táblázat 7 7, í '"_ıı Az SI-egységek _ dimen- Mennyıség neve E jele, ziójá_ * nak jele Hosszúság Tömeg ldő Elektromos ára merősség Termodinamikai hőmérséklet Anyagmennyiség Fényerősség Síkszőg Térszög * Dimenzió nélküli Kiegészítő egységek méter kilogramm másodperc am per kelvin mól kandela _ ~ radián szteradıán x>ega mol cd ~z@~egr rad * SI' * 2. a szteradián, a térszög mértékegysége. Az alap- és kiegészítő egységeket és azok betűjeleit az I. táblázatban soroljuk fel. c) A nemzetközi mértékegység-rendszer származtatott egységei: az alap- és kiegészítő egységek hatványainak szorzatai vagy hányadosai. A származtatott egységek képzése, mint már említettük, a fizikai egységegyenletek alapján szorzással és osztással történik. Néhány ilyen származtatott egységet sorolunk fel a 2. táblázatban. Mint a táblázatból is kiderül, néhány egységnek - általában a természettudomány nagy személyíségeiről elnevezett - külön neve is van. Külön fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy az ilyen mértékegységek nevei - bár azokat személynévből képezték -- szöveg közben kisbetűvel írandók, míg a mértékegység jele ezeknél mindig nagybetű (pl. hertz, de Hz; joule, de J stb.). Az áttekintés megkönnyítésére az önálló nevű SI-egységek közötti összefüggések grafikus ábrázolását az. ábrán adjuk meg. Koherens egységrendszerről lévén szó, egységesíteni kellett a mértékegységek többszöröseit és törtrészeit kifejező, az egység neve elé illesztett prefixumok elnevezését is. Az SI-prefixumokat a 3. táblázatban ismertetjük. A Minisztertanács idézett rendelete szerint a mértékegységek szorzata vagy hányadosa által alkotott szár- Néhány fontosabb származtatott SI-egység neve és jele 2. táblázat T Mennyiség Az SI-egység TIBVC jele származása I 7 _ Áteresztőképesség Elektronıos ellenállás Elektromos feszültség Elektromos kapacitás Elektromos térerősség Elektromos töltés Elektromos vezetés Elektromos erő Elnyelt sugárdózis Energia Entrópia Erő Fajlagos hő (fajhö) Fényáram Frekvencia Gyorsulás Hőmennyiség lnduktivitás Mágneses fluxus Mágneses indukció Mágneses térerősség Mechanikai feszültség Megvilágítás Munka Nyomás Potenciálkülönbség Radioaktív sugárforrás aktivitása Sebesség Sürüség Szöggyorsulás Szögsebesség Teljesítmény Terület Térfogat Viszkozitás (dinamikai) Viszkozitás (kinematikai) négyzetméter ohm volt farad volt per méter coulomb siemens volt SFHY joule joule per kelvin newton Š V F ' 'C)<V3Ö '~<: ~ N \ joule per kilogrammkelvin - lumen Im hertz Hz méter per másodperc a négyzeten -~ z joule J henry weber tesla amper per méter pascal. lux joule pascal volt becquerel méter per másodperc \ H Wb T Pa lx t" J Pa V kilogramm per köbméter radián per másodperc a négyzeten - - W radián per másodperc watt négyzetméter köbméter pascalmásodperc l négyzetméter per másodperc Ü _ ms Pa-s mz/s I-ni V/A W/A A -s /V= C/ V Vjm A/s A/V W/A J/kg N-m J/K kg-m/s* J/kg-K cd/sr /s m/si N -m V-s/A = Wb/A V-s Wb/m* A/m N/mi lm/m' N-m N/m* W/a /s m/s kg/mi' rad/82 rad/s J/s I-ni KOOLAJ És FÖLDGÁZ. (.) ëzzfatyam 7. szám 978. jztıfaa 95

6 maztatott mértékegységek többszöröseit és törtrészeit a megfelelő SI-prefixumoknak a szorzatban, ill. hányadosban, egy vagy több mértékegység elé történő illesztésével kell képezni. Összetett (két vagy több egymáshoz illesztett prefixumból álló) preñxumokat használni nem szabad. Példaként hozható fel erre a régebben használatos millimikron hosszegységelnevezése. A mikron olyan hosszúságegység, amelynek értéke 0" m, vagyis SI-jele um, ez előtt pedig már nem alkalmazható a milli prefixum. A millimikron helyett a helyes SI-elnevezés a nanométer (nm). Mértékegységek többszöröseinek és törtrészeinek - prefixumjelből és mértékegységjelből álló - jele utáni hatványkitevő azt jelenti, hogy az adott több- AArEorsÉ8EK 7 az T W ˇ7ˇˇ T F Í 77%- - - ˇ -- ;_ 0' NEVŰ SZÁRMAZTATOTT Eorstotr 'ilmgfgmm j newton (kg-m/8 2) --E " ˇ* -- gray (J/kg) pascal A -- -(N/fn? ~ 0 l-ömef Á _l" tt J [ro, - JÍŰUŠÜ ger ozıs. Nyomás Feszültség.... _ı - ııı *_ -_'-Ü meer _ ít _. j joule (N'm) I % lloss.'.iszšg \* Ímc í // ygbgggëg Á erque (/s) hertz (/8)%.f,'ı_ç';fl,stTE;t3nk8 /, / / l?ãdıoal<tv. másodperc / / F gk I Az I / sugorforres P lvf' Ü'9 Ü y (J/J 2. S N _ '\\ \\ /H L Gyorsulãs / 2l<tlvıtás2 I W; 9 TermodinaŠ oendela Hel HIsl _ ˇKEočsz'To" Eorstoer '"'" 2"' I - ' -' - _""" "-- -_...., i N "*++ ooulomb (A-s) farod (C/V). _. mol Elã7l<tPgffi09 Egg;f'l;,gš79\ htieramlosı Teljesltmény, sebessegi l Ige, sıernens - Í (I/Sˇëlntlfm (l//a)\ I Any8gmenny 9 6 \\ ˇ ãmper Elektromos vezetés /Elektromos / ellenáll8'_s_ Va (W/A) Í _-Dili Elektromos -_ 'í"'f"- --i' 'i" áremertiss ég 'I-_."----ii ııiıí--i henry (Wb/ll) 0 Elektromos ltčlvlll -_ K :EEj5.,U5. f0k,ndukhw'fá's. püle'llül3ll(ul0llüs ll l l I Umepgek/Er j 6 j Weber js) tesla tali? azztëo, Homersek/et _,, z - ı M' M' (Wb/mg) o o f _-- m,zád,' /umen (cd,-sr) lor (tm/m2) ı, Sıkszög szleredıˇon Fenyerom Megvılogıtes - ČD-._ I U Térszög Í *""' ' '_ "! SZŰPZQS -----= osztás "-"""Í'-'Y - 7~"'; ˇ ˇTˇ ' -ll-i f" ÍIZ-I 747 "W777 'TZLI' ^*rfi 'ere W ıııııııı _ ~ııı- ~-~--T-~--~~~f~~ _ı.-ı 7 I. ábra Az önálló nevű SI-egységek közötti összefüggések grafikns ábrázolása Forrás: Us. Nat. Bur. Standards LC 078 (976. dec.) 96 KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ. (.) évfolyam 7. szám 978. július

7 j SI-prefixumok elnevezése és jele Szorzótényezö 0000() _ l = , 0,0 0,00 0, ()000l 0, ()000l ()00() l 08 0ıõ lol: 0 l0' 03 l02 l0' 0" ıo~= ıo. 0" 9 IO' l= l0' 0' 0' ' 3. táblázat S-prefixum elnevezése l jele exa peta tera giga mega kilo hekto deka deci centi milli ıııikro nano piko feınto atto szöröst vagy törtrészt kell a megfelelő hatványra emelni. Pl. lkmfi = (km) = (03 m) = 0 mi; l0' mi/s = (l0'3 m)2/s = 0" mi = (l0 m)2 = l umé. mm*/s; Látható a szabály alkalmazását bemutató példákon, hogy a prefixumok használatánál nagyon kell vigyázni. ismételten kiemeljük, hogy nem szabad azt gondolkodás nélkül a megfelelő mértékegységjel elé illeszteni, hanem az egységegyenletből kapott dimenzióegyenlet alapján a prefixumokat is a megfelelő hatványra kell emelni! Pl. az áteresztőképesség régebben alkalmazott mértékegysége a darcy, jele D, az S mértékegység-rendszerbe a következőképpen számítható át: l D = l.ım2 = (0 m)2 = 0-2 ml. A gyakorlatban a darcy ezredrészét, a millidarcyt alkalmazzuk, vagyis lmd = l0ˇ3 ım2, de ez nem írható l nm -nek, mert bár a mikro és a nano prefixumok között 000 a váltószám, de az egységegyenlet alapján az nm2=(l0 m)2=l0'8 mi-t jelent, míg a megfelelő érték az lmd = l0"3 D: = l0 3-0' m*=l0"5 m2 lenne. Az esetleges hibákat minimálisra csökkenthetjük, ha a számítások során az alap- és származtatott egységek 0 hatványaiként kifejezett numerikus értékét használjuk fel, pl. IMJ helyett 0'* J-lal számolunk. Az SI-rendszer írásmódjával kapcsolatos szabályok. A mértékegység és a prefixum nevét és jelét nyomtatásban álló (antikva) betűvel kell szedni. Pl. kilopascal, kpa. 2. A fizikai mennyiségek jelét mindig dőlt (kurziv) betűkkel kell szedni: m-tömeg; v-sebesség. 3. A prefixumok neve mindig kisbetűvel írandó, jelük kisbetű, kivéve az első öt prefixumét (lásd a wfiuztšoaãrršgqwm 3. táblázatban). A helyes betűhasználat fontosságát jelzik a következő példák: a=re gramm, de G: giga, kilo, de K: kelvin, nano, de N: newton, milli, de M: mega stb. 4. A mértékegység és a prefixum jele után pontot tenni nem szabad, kivéve azt az esetet, ha a jel a mondat végén áll. Pl.,,...a nyomás 0 kpa volt, dc...,,,...a részecske mérete 3 nm. 5. A mértékegységek jelét általában kisbetűvel írjuk, de a személyekröl elnevezett egységek jelét mindig nagybetűvel kell írni, ıníg a mértékegység neve mindig kisbetűvel írandó. 6. A számokat álló (antikva) betűtípussal kell szedni. Az öt- vagy ennél több jegyű egész számok írásában a számjegyeket a hátulról számított hármas csoportok szerint tagoljuk, és a csoportokat térközzel választjuk el egymástól. Pl. 240; 2400; ; A számokban a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük, és az öt- vagy ennél több jegyű törteknek hármas csoportokba való osztását ettől kezdve számítjuk. Pl. 33,26;,363;, Ha a szám első száınjegye a tizedesvessző után van, a Zérust mindig ki kell tenni a tizedesvessző elé. Pl. 0, (nem, ). 7. A prefixumot a mértékegység nevével, illetve a prefixum jelét a mértékegység jelével egybe kell írni. Pl. milligramm, kpa stb. 8. Ha a mértékegység jele az előtte álló számra vonatkozik, a szám és a jel között szóközt kell írni, kivéve, ha a jel felső indexben jelenik meg, mint például a. Pl. 350 kpa, 50 mg, 05 N, de 30, 3 C. 9. Mértékegységek hányadosa által alkotott szár-_ maztatott ınértékegység jelét vagy a megfelelő negatív hatványkitevővel, vagy akár ferde, akár vízszintes törtvonallal lehet írni. Pl. kg/mi* vagy kg -m"3, vagy. k pedıg 0. Mértékegységek nevének írásakor a hányados jelzésére csak a,,per szó alkalmazható, a vízszintes vagy ferde törtvonal használata nem megengedhető. A,,per szó előtt és után szóközt kell használni. Az egységııevekben a,,per szó csak egyszer használható. Pl. kilogramm per köbméter, nem 'pedig kilogramm/köbméter. N ll. Mértékegységek jelének írásakor egynél több törtvonal nem használható. Pl. W/(m-K) vagy W/m - K, és nem W/m/K. 2. A mértékegység nevét, ha abban szorzat található, egybe kell írni. Pl. W/m-K: watt per méterkelvin. 3. A mértékegységek szorzata által alkotott származtatott mértékegység jelében előforduló szorzásjelet el is lehet hagyni, ha az félreértést nem okoz (Pl. m - N helyett mn nem írható, mert az millinewtont is jelent, de W - h helyett a Wh jel használható.) 4. A mértékegység nevét és jelét a mért mennyiségre utaló megkülönböztető jelzéssel ellátni nem szabad (pl. nem megengedett az eddig gyakran használt Tomi* vagy Nm3 jelölés, illetve a tartályolaj-köbméter vagy normálköbméter elnevezés használata). KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ ll. (lll.) évfolyam 7. szám 978. július 97

8 ' 5. A prefixumok használatával kapcsolatos szabályok: _ amikor egy mennyiséget egy számmal és az egység jelének szorzatával fejezünk kí, a prefixumot úgy válasszuk ki, hogy a szám értéke 0, és 000 között legyen. Pl. 35 MPa és nem kpa. _ A prefixumok általában 000-es lépésekben követik egymást, kivételek a hekto, deka, deci és centi prefixumok. Ezek csak a kilogramm és a liter mértékegységgel kapcsolatban használhatók, használatukat a megfelelő esetekben tárgyaljuk. _ Kettős vagy többszörös prefixumok nem alkalmazhatók. Pl. nm, és nem mpm; Gg és nem Mkg. _ Kerüljük a kevert prefixumot tartalmazó mennyiségek használatát. Pl. 5,63 m és nem 5 m 630 mm. _ Összetartozó méretek esetén kerüljük a kevert prefixumot tartalmazó mértékegységek alkalmazását, kivéve azt az esetet, amikor a méretkülönbségek különlegesen nagyok. Pl.,,...a lap hossza 250 mm, szélessége 35 mm, és nem,,...a lap hossza,25 m, szélessége 35 mm. De:,,...l500 m hosszú, 2 mm átmérőjű huzal... megengedett. _ Prefixumot általában ne alkalmazzunk az egység jelében nevezőkénr szereplő jelek előtt, kivéve a tömeg Sl-alapegységét, a kilogrammot, mert az már eleve prefixumot tartalmaz. Pl. V/m vagy mv/m, és nem: mv/mm, de 3 kj/kg, és nem 3 J/g, 5 kg/m3 és nem 5 g/cm3. _ Amennyiben megfelelő nagyságrendű prefixumot nem találunk a szükséges mennyiség kifejezéséhez, használjuk a mennyiség kifejezésére a 0 megfelelő hatványával kifejezett számokat. Pl. md= = l0'3 pm? _ A prefixumok nevét soha ne használjuk az egység neve nélkül. Pl. kilogramm, és nem,,kiló. 6. A mól szóban hosszú ó betű használandó, míg az egység nevét _ az SI szabványai szerint _ rövid o-val kell írni (mol). Hosszúság A nemzetközi mértékegység-rendszer egységei Alapegységek A hosszúság mértékegysége a méter, jele m, A méter olyan hosszúság, amely a 86-os tömegszámú kriptonatom 2p, és Sdã energiaszintjei közötti átmenetnek megfelelő sugárzás vákuumban mért hullámhosszának ,73-szorosával egyenlő. (Elfogadta a. CGPM, 960.) A méterrel kapcsolatban a deci és centi prefixumok is használhatók. A méter első meghatározását 79-ben a metrikus mértékrendszer létrehozásakor fogadták el. Az akkori meghatározás szerint a méter a Párizson áthaladó délkör egynegyedének tízmilliomod részével egyenlő. 799-ben a délkör egyik ívrészének lemérése alapján készítették el a méter etalonját. 872-ben merült fel, hogy a délkör új, pontosabb mérései különböző értékű hosszúsági alapegységeket eredményezhetnek, ezért elvetették a természetes méteretalont, és a francia köztársasági levéltár által őrzött, ún. levéltári métert fogadták el hosszúsági alapmértéknek. 875-ben 33 db végvonásos méteretalont készítettek az akkor ismert legellenállóbb platina-iridium ötvözetből, amelyet a világ országaiba küldtek szét megőrzésre. A A XIX. század végén a fizika fejlődése olyan fokot ért el, hogy vissza lehetett térni /a hosszúság mértékegységének természetes etalonjához, amelyet a méter és a fényhullámhossz közötti arányként kívántak meghatározni. 960-ban született meg végül is az a határozat, amelynek célja természetes és maradandó (elpusztíthatatlan) etalonként a méter már említett meghatározásának bevezetése volt. Tömeg A tömeg mértékegysége a kilogramm; jele kg. A kilogramm az 889. évben Párizsban megtartott Első Altalános Súly- és Mértékügyi Ertekezlet által a tömeg nemzetközi etalonjának elfogadott, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, Sevres-ben őrzött platina-irídiuın henger tömege. (Elfogadta az. és 3. CGPM, 889. és 90.) A kilogramm mellett általánosan alkalmazható törtrésze a gramm, jele g; lg = 0,00 kg = l0'3 kg, valamint az SI-prefixumoknak a graının egységnév elé történő illesztésével képzett többszörösök és törtrészek. A grammal kapcsolatban a deka és centi prefixumok is használhatók. A dekagramm Sl szerinti jele a dag lenne, a minisztertanácsi rendelet azonban _ a hazánkban közhasználatban meggyökeresedett gyakorlatot figyelembe véve engedélyezte továbbra is a dkg jel használatát. Az Sl-n kívüli, de korlátozás nélkül használható tömegmértékegység a tonna; jele t; lt: 000kg= l03kg: Mg. Csak 980. jan. -ig használható tömegegység a mázsa (métermázsa), jele q;. lq=00 kg=l02 kg. A kilogramm az egyetlen SI-alapegység, amelynek prefixuma van. Ennek oka történelmi: a ınéter és a kilogramm volt az első két etalon, amelyet létrehoztak mint a méterrendszer alappilléreit, így az elnevezést már nem kívánták megváltoztatni. A prefixumokat á tömegnél az alapegység ezredrésze elé kell illeszteni, így tehát a prefixumok táblázatának használatakor óvatosan kell eljárni. Míg pl. a mm a hosszúság mértékegységének ezredrészét jelenti megállapodás szerint, a mg a töıneg mértékegységének milliomodrésze lesz! Idő Az idő mértékegysége a másodperc (szekundum); jele s. A másodperc az alapállapotú céziuın-33 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás periódusának időtartama. (Elfogadta a 3. CGPM, 967.) Az SI-n kívüli, de korlátozás nélkül lıasználható időmértékegységek : - a perc; jele min, min = 60 s; _ az óra; jele h, h = 60 min = 36008; _ a nap; jele d, ld = 24 h = 440 min = s; _ a naptári időegységek: a hét, a hónap és az év. Ezekkel a mértékegységekkel kapcsolatban az Sl-prefixumok nem használhatók. Természetes időetalonként ősidők óta a Föld saját tengelye körüli forgásának idejét vették; a legutóbbi 98 KŐOLAJ Es FÖLDGÁZ. (. ) é fvy z 7..z-zzizzz 978. jzzzzm-

9 l l j időkig pl. a másodpercet a közepes szoláris nap / ad részeként határozták meg. A hosszan tartó megfigyelések azonban azt mutatták, hogy a Föld forgásában rendszertelen és előre nem jelezhető ingadozások lépnek fel, így a Föld forgási idejét nem lehet természetes időetalonnak tekinteni. Ezért választották a már említett megoldást, hogy az idő ınértékegységét egy atom rezgéseinek segítségével határozták meg, amely állandó és nagy pontosságú időetalont eredınényezett. Elektromos áramerősség Az elektromos áraınerősség mértékegysége az amper; jele A. Az amper olyan állandó elektromos áram erőssége, amely két párhuzamos, egyenes, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny kör keresztmetszetű és vákuumban egymástól méter távolságban levő vezetőben áraınolva, a két vezető között méterenként 2-0"? newton erőt hoz létre. (Elfogadta a 9. CGPM, 948.) Az amper mérőszámát, mivel az a gyakorlatban a villamos töltésmennyiségeken keresztül nem határozható meg, azok szerint a hatások vagy jelenségek alapján kell megállapítani, amelyeket az áram a környezetben idéz elő. Ezek közül az áraınok kölcsönhatásáról szóló Amper-törvényt alapul véve ún. árammérleggel határozzák meg az elektromos áramerősséget. A modern magfizikai kutatások eredményeképpen a mágneses magrezonancia módszere is felhasználható lesz a villamos mértékegységek előállítására a proton giroınágneses arányát véve kiindulási alapul. Termodinanıikai hőmérséklet A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin; jele K. A kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének /273,6-szorosa. (Elfogadta a 3. CGPM, 967.) Az S-n kívüli, de korlátozás nélkül használható mértékegység a Celsius-fok (kiejtése: celziusz-fok); jele C. A 0 Celsius-fok hőmérséklet 273,5 kelvin hőmérséklettel egyenlő. A Celsius-fok mint hőmérséklet-különbség egyenlő a kelvinnel. A Celsius-fokkal kapcsolatban az SI-prefixumok nem használhatók. 954-ig a termodinamikai hőmérséklet mértékegységét abból a feltételből kiindulva állapították meg, hogy a víz forráspontja és a jég olvadáspontja közötti hőmérséklet-különbség pontosan 000-kal egyenlő. 954-ben a X. Altalános Súly- és Mértékügyi Ertekezlet fogadta el azt a termodinaınikai hőmérsékletskálát, amelynek egyetlen kísérletileg előállítható állandó pontja van, a víz hármaspontja. A viz hármaspontja a víz hőmérsékleti egyensúlyi pontját jelenti szilárd, cseppfolyós és gáznemű állapotban. Anyagmennyiség Az anyagmennyiség mértékegysége a mól; jele mol. A ınól annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány atom van 0,02 kilogramm szén-2-ben. Az elemi egység fajtáját meg kell adni; ez atom, molekula, ion, elektron stb. vagy ilyeneknek meghatározott esoportja lehet. (Elfogadta a 4. CGPM, 97.) A tömeg és az anyagmennyiség egységeinek szétválasztása, valamint az anyagmennyiség egységének alapegységként történő bevezetése jelzi az S szerkesztőinek azt a törekvését, hogy az S a tudomány és a technika minden területén alkalmas legyen a mért mennyiségek kifejezésére. Az eddigi meghatározások során a ınólt a tömeg egyedi fogalmaként vették tekintetbe, a kilograınmnak a kilomól egyedi tömeg felelt meg. A mól alapegységként történő bevezetésével lehetővé vált az anyagmennyiség-koncentráció és a ınolalitás mértékegységeinek mint leszármaztatott egységeknek Sl-rendszerben történő kifejezése is. A ınértékegység jelében és dimenziójában beállott változásokat az IUPAC ajánlása alapján a 4. táblázatban soroljuk fel. Féııyerősség A fényerősség mértékegysége a kandela; jele cd. A kandela a fekete test sugárzó / négyzetméternyi sík felületének fényerőssége a felületre merőleges irányban, a platina dermedési hőmérsékletén, 0325 pascal nyomáson. (_Elfogadta a 3. CGPM, 967.) A kandela első meghatározására 948-ban, a lx. Általános Súly- és Mértékügyi Ertekezleten került sor. A kandela elnevezés onnan származik, hogy 948 előtt a mértékegység a gyertya volt, amelyet 948. Az anyagmennyiség mértékegységeinek változásai 4. táblázat Régi egységek Új egységek Név Dimenzió Név Dimenzió SI-egység jele l Atomsúl y Atomsúly (általában) Ekvivalens _ Molekulasúly * Molekulatömeg M Moláris mennyiség _ Molaritás M olalitás Moláris súly _ Normalitás _ * Dimenzió nélküli M Atomtömeg kg *Š, j * Relativ atomtőnıeg * Mól Relativ molekuláris tömeg Molekuláris tömeg Moláris mennyiség (jelentése: egy osztva *ZZ -22 az anyagmennyiséggel) _ Anyagmennyiség-koncentráeió N/L3 _ Molalitás N/M } Moláris tömeg M/N megszünt ~ ıııol 2 kg,/mol mól/n3 mol/kg kg/nıol KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ ll. (HL) évfolyam 7. szám 978. július 99

10 jan. -tő,,új gyertyára változtattak, majd az elnevezésben is rátértek az új gyertya (bougie nouvella) névről a gyertya (candela) használatára. A gyertyaetalont különleges izzólámpák segítségével alakították ki, amelyeket előzőleg alaposan megvizsgálták és megállapitották, hogy hosszú éveken át képesek legfeljebb 0,%-os hibával megőrizni fényességüket. A kandela új meghatározása az abszolút fekete test teljes sugárzásán alapul, amely már megfelel az etalonokkal szemben támasztott pontossági követelményeknek. Sil-:szög Kiegészı'tő egységek A síkszög mértékegysége a radián; jele rad. A radián a kör sugarával egyenlő hosszúságú körívhez tartozó középponti síkszög. A síkszög név helyett _ olyan esetekben, amikor ez félreértést nem okozhat _ a szög is használható. S-n kívüli, de korlátozás nélkül használható síkszög-mértékegységek a következők:. O _ : afok,jele, _-_l80 rad,. _ a perc (ívperc); jele ' l'- 60 z 0200 rad; _ a másodperc (ívmásodperc); jele ' lo TE " 60 ˇ 3600 "e rad' A fokkal, az ívperccel és az ívmásodperccel kapcsolatban az SI-prefixumok nem használhatók. A síkszög SI-mértékegysége fokokban kifejezve: Térszög rad = 57 7' 44,8 = 57, A térszög mértékegysége a szteradián; jele sr. A szteradián a gömbsugár négyzetével egyenlő területű gömbfelületrészhez tartozó középponti térszög. A térszög mértékegységének különösen elméleti és fénytechnikai alkalmazásokban van nagy jelentősége. Terület Származtatott egységek Geometriai' egységek A terület mértékegysége a négyzetméter; jele mg. A négyzetméter az méter oldalhosszúságú négyzet területe. A négyzetméter többszörösei és törtrészei a méter törvényes többszöröseinek és törtrészeinek négyzetei. Az S-n kívüli, csak földterület meghatározására használható terület-mértékegység a hektár; jele ha. l ha = 0000 m2 = A hektárral kapcsolatban az Sl-prefixumok nem használhatók. Térfogat A térfogat mértékegysége a köbméter; jele m3. A köbméter az méter élhosszúságú kocka térfogata. A köbméter többszörösei és törtrészei a méter törvényes többszöröseinek és törtrészeinek köbei. Az S-n kívüli, de korlátozás nélkül használható térfogat- (űrtartalom-) mértékegység a liter; jele. : l dm3 = 0,00 m3 = l0 3 m3. A literrel kapcsolatban a hekto, deci és centi prefixumok is használhatók. Síirüség Tömegegységek A sűrűség mértékegysége a kilogramm per köbméter; jele kg/m3 vagy kg- m'3. A kilogramm per köbméter olyan homogén anyag sürűsége, amelynek l köbmétere kilogramm tömegű. Fajlagos térfogat A fajlagos térfogat mértékegysége a köbméter per kilogramm; jele má'/kg vagy m3- kg'. A köbméter per kilogramm olyan homogén anyag fajlagos térfogata, amelyből kilogramm tömegű anyag térfogata köbméter. Tömegãranı A tömegáram mértékegysége a kilogramm per másodperc; jele kg/s vagy kg-s". A kilogramm per másodperc olyan egyenletesen áramló közeg tömegárama, amelynél az áramlási keresztmetszeten másodperc idő alatt kilogramm tömegű közeg áramlik át.. Térfogatáram A térfogatáram mértékegysége a köbméter per másodperc; jele m3/s vagy m3-s. A köbméter per másodperc olyan egyenletesen áramló közeg térfogatárama, amelynél egy áramlási keresztınetszeten másodperc idő alatt köbméter térfogatú közeg áramlik át.. Időegységek Frekvencia. A frekvencia mértékegysége a hertz (kiejtése herc); jele Hz. A hertz olyan periódusos jelenség frekvenciája, amelynek egy teljes periódusa másodperc időtartamú; Sebesség Hz:--:s". s Mechanikai egységek A sebesség mértékegysége a méter per másodperc; jele m/s vagy m -s. A méter per másodperc olyan egyenletesen mozgó test sebessége, amely másodperc idő alatt méter utat tesz meg. Az SI-n kívüli, de korlátozás nélkül használható sebesség-mértékegység a kilométer per óra; jele km/h; km/h = 39%m/s. 200 KŐOLAJ És -ö.dga'z. (. J az/ıyzz7. ~zzf978.fze. -

11 Szögsehesség A szögsebesség mértékegysége a radián per másodperc; jele rad/s. A radián per másodperc olyan egyenletesen forgó test szögsebessége, amely másodperc alatt radián szöggel fordul el. Gyorsulás A gyorsulás mértékegysége a méter per másodperc a négyzeten; jele m/82 vagy m -s'"2. A méter per másodperc a négyzeten olyan egyenletesen gyorsuló mozgást végző test gyorsulása, amelynek sebessége másodperc idő alatt méter per másodperccel változik. A nehézségi gyorsulás normális értéke: 9, m/s2. Szöggyorsulás A szöggyorsulás mértékegysége a radián per másodperc a négyzeten; jele rad/82 vagy rad -s"2. A radián per másodperc a négyzeten olyan egyenletesen gyorsuló forgást végző test szöggyorsulása, amelynek szögsebessége másodperc idő alatt radián per másodperccel változik. Erő Az erő mértékegysége a newton (kiejtése: nyúton); jele. N. A newton az az erő, amely lkg tömegű nyugvó testet másodperc idő alatt méter per másodperc sebességűre gyorsít; ln= kg -m/82: kg -m -s"2. Az SI bevezetésével a legtöbb gyakorlati nehézség valószínűleg az új erőegység, illetve a belőle származtatott egységek alkalmazásakor fog felmerülni, ugyanis az eddig kiterjedten alkalmazott erőkilogramm (kilopond) mértékegység az S-egységgel kifejezve a következő lesz: ı<p=9,80õ 650 N. A nem kerek értékű váltószám használatával a tudatunkban már megrögződött, erőérzetnek megfelelő skálát át kell állítanunk, ami egyes esetekben valószínűleg igen nehéz lesz. [lyen esetre jó példa a nyomás egysége, amelynek használatánál új skálát kell a tudatunkban rögzítenünk. Az átállás kényelmetlenségeinek csökkentésére közöljük az eddigi mértékrendszerekben használt erőegységek és az SI-egységek közötti átszámítást megkönnyítő 5. táblázatot. Nyomás A nyomás mértékegysége a pascal (kiejtése: paszká); jele Pa. A pascal az a nyomás, amellyel egyenletesen eloszló newton erő négyzetméter felületre merőlegesen hat; Pa = N/m2 = N-m 2. A normális légköri nyomás (a fizikai atmoszféra) értéke Pa. Az S-n kívüli, de korlátozás nélkül használható nyomásmértékegység a bar; jele bar. Csak folyadékok és gázok nyomásának meghatározására használható nyomásmértékegységl bar = Pa = 05 Pa. Látható, hogy az eddig a gyakorlatban alkalmazott atmoszféra nyomásegység helyett bevezetett pascal nyomásmértékegység sokkal kisebb értékű, a fentiek alapján annak közel 05-része. Az átállás természetesen itt is nehézségeket fog okozni, ezért átmenetileg engedélyezték a régi és az új nyomásegység közötti kapcsolat fenntartására a bar nyomásegységet, amelyet nem az S szabályai szerint képeztek, hiszen az alapegységnek csak ezerszeresét vagy milliószorosát lehet használni, míg a bar a pascalnak pontosan 05-szerese. lgy bar és at között kb. 2%-os eltérés jelentkezik, amelyet pontos számításoknál feltétlenül figyelembe kell venni! Javasoljuk, hogy a nemzetközi mértékegység-rendszer mielőbbi teljes bevezetése érdekében egységesen a pascal nyomásmértékegység általános használata terjedjen el az olajipari gyakorlatban, hiszen az átállás során csak egyszer kell az új egységrendszernek megfelelő érzetet kialakítani. Kisebb nyomások esetén javasoljuk a kpa, 0 at-nál nagyobb nyomásoknál viszont a MPa gyakorlati használatát. A legfontosabb összefüggések a következők: at zzz 00 kpa; 0 at 8 MPa; mmhg = 33,322 Pa; lmml-20 = 9,806 Pa. A régi és az új mértékegységek közötti átszámítás megkönnyítésére közöljük a leggyakrabban használt mértékegységek és az új S-egységek közötti átszámítási táblázatot (6. táblázat). Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az eddigi gyakorlatban az atmoszféra nevének rövidítése után alkalmazott betűjelek, amelyek a különböző értelmezésű nyomásmértékegységeket voltak hivatottak megkülönböztetni (pl. ata = abszolút nyomás; atü, att = túlnyomás stb.), az SI-ben nem használhatók, tehát tilos pl. az abszolút nyomás jelzésére a Paa vagy Eröegységek közelitő összefüggései 5. táblázat ˇ ˇ ˇ 7* 7 '_,, Egység N kn á dyn kp p Mp l, newton kilonewton 03 dyn 0" 0- kilopond 9,8 megapond 9807 KŐOLAJ És FÖLDGÁZ. (.) z=zfzyzz 7..-zz978.jzf.- \ ı0~=* 05 0,02 0,02-ı0~= ı ,02 0,02-ı0~õ 0,ı02~ı0-S 9.8ı.ı ı 0-3 l 9.3 9,

12 Nyomásegységek közelitő összefüggései 6. táblázat Egység U Pa bar at,kplcm2 atm, torr mmh2o pascal = N/m2 l bar 05 technikai atmoszféra=l kp/em2=l at fizikai atmoszféra=l atm N torr=l higanyoszlop-milliméter: = mmhg ~ 33,3 vízoszlop-milliméter= mmh2o 9,8 l0'5 0,02-0"* 0, , l li ıs ki ı ı 0, ,02-05,03, = ı.3õ0.ı0-el,36-0-il 3,60 9,8-ı * 0, , ı 0,02, a túlnyomás jelzésére a Pat jelölés használata! Amennyiben a nyomás ilyen irányú megkülönböztetésére van szükség, azt a szövegben kell közölni, pl.,,...eérve a 30 kpa abszolút nyomást... stb. Dinamikai viszkozitás A dinamikai viszkozitás mértékegysége a pascalmásodperc; jele Pa-s. A pascalmásodperc olyan laminárisan áramló homogén közeg dinamikai viszkozitása, amelynek két, egymással párhuzamos, egymástól méter távolságban levő és méter per másodperc sebességkülönbséggel áramló sík rétege között a réteg felületének négyzetméterén newton csúsztatóerő lép fel; Pa-s=N-s/m2=N-s-m"2. Mivel a gyakorlatunkban gyakran alkalmazott dinamikai viszkozitásegység is az erőből lett származtatva, természetesen ennek egysége is megváltozott, így az eddig alkalmazott poise, jele P, egységről történő áttéréshez célszerű megadni egy kényelmesen használható váltószámot. Mivel a poise túl nagy mértékegységnek bizonyult, ehelyett általában századrészét, a centipoise-t használták, amely megegyezett a normál állapotú víz viszkozitásával. A célszerű összefüggések a következők: Kinematikai viszkozitás lcp=mpa-s= l0 3Pa-s; IP :0, Pa-s = l0 Pa-s. A kinematikai viszkozitás mértékegysége a négyzetméter per másodperc; jele m2/s vagy mi - s. A négyzetméter per másodperc olyan közeg kinematikai viszkozitása, amelynek dinamikai viszkozitása pascalmásodperc és sűrűsége kilogramm per köbméter. Pa-s m/s- 2 *_-_-_ lkg/ma.. Az eddigi gyakorlatban alkalmazott mértékegység a stokes, jele St, volt. Az áttérést megkönnyíti a következő összefüggés: St = l0 4 m2/s; Munka, energia, hőmennyiség cst = mm2/s. A munka, az energia, a hőmennyiség mérték-egysége a joule (kiejtése dzsú); jele J. A joule az a munka, amelyet newton erő saját hatásának irányába eső méter úton végez: lj=ln-m. Az Sl-n kívüli, de korlátozás nélkül használható munka- (energia-) mértékegység a wattóra; jele W -h: IW-h =3600J. Csak az atom- és magfizikában használható energiamértékegység az elektronvolt; jele ev. Az elektronvolt az a kinetikai energia, amelyet egy elektron nyer, ha vákuumban volt potenciálkülönbségen halad át: lev =, l0" J. Az eddigi gyakorlatban alkalmazott hőtechnikai mértékegység, a kalória tehát megszűnik, ez pedig szinte az összes szakkönyv, hőtechnikai táblázat stb. átszámítását szükségessé teszi. Az átszámítás- után azonban az egységes táblázatok és mértékegységek használata nagy könnyitést fog jelenteni. Atszámítási segédletként a 7. táblázatban közöljük a leggyakrabban használt metrikus mértékegységek összefüggéseit. Teljesítmény A teljesítmény mértékegysége a watt (kiejtése vatt); jele W.. A watt az a teljesítmény, amelyet joule munka másodperc idő alatt létrehoz: ıwzj/8:-s-. A munka, az energia és a hőmennyiség egységeinek közelitö összefüggései 7. táblázat l Egység l J, N-m, Ws cal Wh kpm l erg LEh,, joule 0,2388 kalória 4,87 wattóra ,8 kilopondméter 9,807 2,342- l0" erg 0" 2,388-0'* lóerőóra 2, , ˇ;-ı:...,] 78-0"* 0, ,777-0"? 63-0' 0,427 4,87-07,58-I0 367, 3,6-0"',360-0"* ı_ııı-ıt\) 2,724-0-=* ı 9,807-07, 3,704- ı0~ 2,778-0-H,020-ı0~fi 3,777-0-H 735,5 p 2,7-05 2,648-0' j 202 KŐOLAJ És FÖLDGÁZ. (.) ëvf0y.~:z7.3~z.zf z978.jt s

13 Csak elektromos látszólagos teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a voltamper; jele VA; lva=lw. Csak elektromos meddő teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a var; jele var; var = l W. A gyakorlatban elterjedten alkalmazott teljesítményegység volt a lóerő, jele LE, amely természetesen már nem SI-mértékegység. Átszámítása: l LE = 735, W. A különböző teljesítményegységek közötti összefüggéseket a 8. táblázatban tüntettük fel. Teljesitményegységek közelítő összefüggései Egység vg: rá j kw kpm /s LE 8. táblázat wzzn Í, 0-ff 0,02, ıoıowzın 03 Á; <pm/s 9,807 9,807- ıo-3, LE j 75 Az ohm olyan vezető két pontja közötti elektromos ellenállás, amelyek között l amper erősségű áram folyik, ha e két pont közötti feszültség volt: ıozıv/a=ıv.a-.. Az ohmnak a mega prefixummal képzett többszöröse a megaohm. Elektromos vezetés Az elektromos vezetés (konduktancia) mértékegysége a siemens (kiejtése szímensz); jele S. A siemens olyan vezető elektromos vezetése, amelynek elektromos ellenállása ohm: ls=% =lq =la/v=la-v". Elektromos töltés Az elektromos töltés mértékegysége a coulomb (kiejtése kulomb); jele C. A coulomb az az elektromos töltés, amely valamely vezető egy keresztmetszetén másodperc idő alatt áthalad, ha a vezetőben amper erősségű áram folyik: lnduktivitás C = A-s. Hővezető képesség Hőtechmkaı egységek A hővezető képesség mértékegysége a watt per méterkelvin; jele W/m - K vagy W - m" - K'. A watt per méterkelvin olyan homogén anyag hővezető képessége, amelynek két, egymással párhuzamos, egymástól l méter távolságban levő sík rétege között, l kelvin hőmérséklet-különbség esetén, a réteg felületének l négyzetméterén l másodperc idő alatt l joule hőmennyiség halad át. A legfontosabb átszámítási összefüggések: lkcal/m-h-k =, W/m-K; kcal/m -s- K = 4l83,9992 W/m-K; lerg/cm-s-k = l0 5 W/m-K. Az elektromosság egységei Elektromos feszültség, elektromos potenciálkülönbség Az elektromos feszültség vagy elektromos potenciálkülönbség mértékegysége a volt; jele V. A volt olyan vezető két pontja közötti elektromos feszültség, amelyben amper állandó erősségű áram folyik, ha az áram teljesítménye e két pont között l watt: IV: W/A: W-A'. Elektromos ellenállás Elektromos kapacitás IH = I V-s/A = V-s-A. Az elektromos kapacitás mértékegysége a farad; jele F. A farad olyan kondenzátor elektromos kapacitása, amelyet l coulomb töltés volt feszültségre tölt fel: F=c/vzıc-v-. Mágneses fluxus Az induktivitás mértékegysége a henry (kiejtése henri); jele H. A henry olyan zárt vezető induktivitása, amelyben volt feszültség létesül, ha a benne folyó áram erőssége másodpercenként egyenletesen lamperrel változik: A mágneses fluxus mértékegysége a Weber (kiejtése: véber); jele Wb. A Weber az a mágneses fluxus, amely egy menetből álló vezetőben volt feszültséget létesít, ha másodperc idő alatt egyenletesen nullára csökken: Mágneses indukció Wb = V - s. A mágneses indukció mértékegysége a tesla (kiejtése: teszla); jele T. A tesla az a mágneses indukció, amely reá merőleges l négyzetméter felületen l Weber mágneses fluxust hoz létre: Az elektromos ellenállás (rezisztencia) mértékegy- T = l Wb/m2 = Wb-m'2. sége az ohm (kiejtése óm); jele Q. KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ. ( Il.) évfolyam 7. szám 978. július 203

14 Anyagmennyiség-koncentráció Anyagmenrıyı'ség-egységek Az anyagmennyiség-koncentráció mértékegysége a mól per köbméteı; jele mol/mí* vagy mol -m"3. A mól per köbméter olyan homogén elegy összetevőinek anyagmennyiség-koncentrációja, amelynek l köbméterében az összetevő anyagmennyisége l mól. Az anyagmennyiség-koncentráció név helyett olyan esetekben, amikor ez félreértést nem okozhat, a koncentráció név is használható. A magyar helyesírás szabályai szerint a mól szóban hosszú ó betű használandó, míg az egység nevét -- az Sl szabályai szerint - rövid O-val kell írni. Molalitás A molalitás mértékegysége a mól per kilogramm; jele mol/kg vagy mol-kg". A mól per kilogramm olyan oldat egy összetevőjének molalitása, amelynek l kilogramm tömegű oldószerében az összetevő anyagmennyisége lmól. A gray az a sugárdózís, amelyet l kilogramm. tömegű anyag elnyel, ha vele - állandó intenzitású ionizáló sugárzás útján -- joule energiát közlünk: Gy zj/kg zj-ı<g~. Az eddig használatos mértékegység, a rad; jele rd, átváltási mérőszáma: Besugárzási dózis l rd = 0,0 Gy = l0"2gy. A besugárzási dózis mértékegysége a coulomb per kilogramm; jele C/kg vagy C-kg". A coulomb per kilogramm olyan állandó intenzitású ionizáló sugárzás besugárzási dózisa, amely l kilogramm tömegű levegőben összesen lcouloınb töltésű, azonos előjelü iont hoz létre. Az eddig használatos mértékegység, a röntgen, jele R; átváltási mérőszáma: R z 2,58-O~4c/kg. Fényáram Optikai egységek A fényáram mértékegysége a lumen; jele lm. A lumen az a fényáram, amelyet l kandela fényerősséggel minden irányban sugárzó pontszerű fényforrás szteradián térszögbe sugároz: Megvilágitás lm = cd -sr. A megvilágítás mértékegysége a lux; jele lx. A lux l négyzetméter felületű terület megvilágítása, ha reá merőlegesen, egyenletesen elosztva, lumen fényáram esik: llx = Im/m2 = lm-m"2. A radı'nal<tı'vıtás egységet' Radioaktív sıggárforrás aktivitása A radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége a becquerel (kiejtése bekerel); jele Bq. A becquerel olyan radioaktív sugárforrás aktivitása, amelyben másodperc idő alatt egy bomlás következik be: lbq=%=ls. Az eddig használatos mértékegység, a curie (kiejtése küri); jele Ci, átváltási mérőszáma: ci z 3,7 -O Bq. Elnyelt sııgárdózis Az elnyelt sugardozis mertekegysege a gray (kiejtése gré_ ); jele Gy (kiejtése géıpszılon). Í I I I Í I' Í Egyéb közhasználatú egységek Áteresztó'képe.sség (peımeabılıtás) Az áteresztőképesség (permeabilitás) mértékegysége a négyzetméter; jele mi. l m2 áteresztőképesség olyan homogén anyag áteresztőképessége, amelynek lnégyzetméter felületén pascalmásodperc dinamikai viszkozitású folyadék l köbméter per másodperc térfogatárammal az anyagon átáramolva l méter hosszon l pascal nyomáscsökkenés jön létre. Az eddig használatos mértékegység, a darcy (kiejtése darszi); jele D, átváltási mérőszáma: l D = 0, l0 2 m2 = 0, pm? Amennyiben nincs nagyobb pontosságra szükség, alkalmazható az alábbi összefüggés is: D =l0"2 ml* = tm2; lmd =l05 m2 = l0'3.lm2. A kőolajiparban ajánlott gyakorlati mértékegységek Annak érdekében, hogy a gyakorlatban előforduló mennyiségek Sl-egységeit, illetve ezeknek a gyakorlati életben használatra javasolt, prefixumokkal ellátott SI-egységeit minél szélesebb körben el lehessen terjeszteni, közöljük a 9. táblázatot. Ugy véljük, a táblázatot használhatóbbá teszi az, hogy egyúttal az angolszász mértékegységek átszámítását is felsoroljuk. Az SI bevezetésének módja Az Sl nemzetközi mértékegység-rendszer bevezetésevel kapcsolatban az idézett minisztertanácsi rendelet 5. -a a következőket rendeli el: 204 KŐOLAJ És FÖLDGÁZ. K.) ëvfõzyz.- z 7. Szám 978.jzzt.z~

15 Kőolajipari alkalmazásra ajánlott gyakorlati SI-mértékegységek és átszámitásuk 9. táblázat ' 77'* ˇ, _ 7? z z _ 7.,._., SI alkalmazott egység Mennyiség I SI egysége ı egység = I Átszámítási tényező l z- --~ -<javasolt megengedett GEoMETRA EGYSÉGEK Hosszúság [T naut mi mi yd ft in. Hosszúság/hosszúság nı/ııı ft/mi Hosszúság/térfogat m/mi* ft/us gal ft/ft frt/bbl H?,852*, * 0,94 4* 0,304 8* 25,4* km km m m mm ııı/kııı ,763 9,97 34 m /mi* m /mí* m /mí* Terület mí* mi acre ft in * * 645,6* 6,45 6* km* mi mm* ha cm cm* Terület/térfogat m2/mi' ft /in. li 5669,29 2/3 Térfogat mí* acre-ft bbl (42 US gal) ft UK gal US gal UK qt US qt US pt UK fl. oz. US fl. oz. in. 2 33,482 0, , , , , , , , m3 mí* l iii*-ı ml nıl nıl Térfogat/hosszú ság /ıiıı bbl/in. bbl/ft ft /ft US gal/ft Síkszőg 9 rad des ( ) min (') sec ( ) 6, , ,903 04* 2,49 33, ' 2, '* 4, ' TÖMEG. ANvAGMENNYsÉG EGvsÉoEı mi*/ııı mi'/ııı /ııı /m rad rad rad Tömeg ka K B UK ton US toll lbııı oz (troy) oz (av) grain, , , , Ms Ms ka s s Ilgg Í t Anyagnıennyiség mol lbm mol std mi* (0 C, l atm) Std mi' (5 C, atm) std ftií (60 F, atm) 0, , , kmol kmol kmol knıol rr FÜTÖÉRTÉK, ENTRóPA, HOKAPAcıTÁs EGYSÉGE l Fűtőérték Jfkg BTU/lbm 2, (tömeg alapon) 6,46 2-0* Cal/g 4,84* cal/lbııı 9,224 4 Fűtőérték J/mol i kcal/gmol 4 84,0* (moláris alapon) BTU/lbm mol. 2,326 0()0 * Pontos érték KŐOLAJ ÉS FÖLDGĂZ. (l.) évfiılyam 7. szám 978. július 4./kg kj,/kg J/kg kj/knıol kj/kmol -Í/8 kw-h/kg J/s 205

16 9. táblázat folytatása ~ _*^_f _.*.. zzz., 77* ii->- ff tt, H _ *" _. 77 Mennyiség ı SI egysége egység = Atszámítási tényező rr FŰTŐERTEK, ENTRÓPIA, HOKAPACITÁS EGYSEGEI J nõ* th UK al 232O8,OO Fűtőérték / ˇ erm/ g (térfogat alapon) tfoıyadeıwıaa és szııáı-( ETU/Us gzzı anyagokra) BTU/UK gal BTU/ft kcal/mi* cal/ml ft. lbf/us gal 6, , , ,42 9 0, , , , , , ,84*-0' 4,84* 4,84* 0, S alkalmazott egység javasolt I megengedett M/.3 MJ/mi* kj/mí' MJ/mi* kj/mi* MJ /mí* kj/mi* MJ /mi* kj/mí* MJ/mi* kj /3 k kj/ kw-h/ kj/ kw-h/ kj/ W-h/I kj/ kw-h/ kj/ Fűtóérték (térfogat alapon) (gázokra). J/mi* cal/ml 7 ll 4 84,0* kca,«m3 4,84* BTU/ft 37, ,349 7 kj /m3 kj, mí* kj/mi* J/ J/ J/ kw-h/ Entrópia Á J/K kcal/ C 4,84* kj/k Fajlagos entrópia J/kg- K BTU/lbm. - R 4,86 8* ca/g- K 4,84* kcal/kg- C 4,84* kj/kg-k kj/kg-k kj/kg-k.l/g-k J/g-K.I/g-K Fajlagos hőkapacitás J/mol-K BTU/lbmmol- F 4,86 8* (fajhő moláris alapon) cal/g mol - C 4,84* HÖMÉRSÉKLET EGYSÉGEI kj/kmol k.l /kmol Hőmérséklet K F 5/9 ( F - 32) K, C Hőmérséklet-különbség K F 5/9 K, C Hőmérsék let/hosszúság (geotermikus gradiens) Hosszúság/hõmérséklet (geotermikus lépés) K/m F/00 ft 8, m K /m m/k ft/ F o,548õ4* m/ K I 0 NYOMAS EGYSEGEI Nyomás Pa atm (760 mmhg vagy 4,696 psi) at (kgf/cm ) Nyomásesés/hosszúság Pa,fm psi/ft psi/00 ft lbf/in. 2 (psi) mmhg= torr (0 C) cmhzo (4 C) lbf/ft* (psf) 0, * 0,325 0*,03 250* 0, * 98,066 50* 0, * 6, , , , , , SŰRŰSÉG, FAJLAGOS TÉRFOGAT. <ONcENTRÁcıó EGYSÉGE Sűrűség (gázoké) kg/mi* lbm/ftí' 6, ,46 Sűrűség (folyadékoké) kg/mi* lbm/us gal 9,826 4 lbm/uk gal 99, lbm/ft 6,08 46 MPa kpa MPa kpa kpa Pa Pa Pa kpa /m kpa /m kg/mi* gbn kg/mi* kg/ma kg/mi* Fajlagos térfogat (gázokra) ma/kg fti*/lbm 0, mí*/kg Fajlagos térfogat (folyadékokra) mí*/kg ft3/lbm UK gal/lbm US gal/lbm 62, , , /kg l/ks /kg bar bar * Pontos érték 206 KŐOLAJ És FÖLDGÁZ. (.) ëtvjotyazzzz.-zzm.~978.jzm.z.z

17 'Í z z z ' _ j Mennyiség Fajlagos térfogat (moláris alapon) 9. táblázat folytatása SI alkalmazott egység S egysége egység = - Atszámítási tényező z z - - zz ~ Javasot meben8edett SÜR ség, FAJLAGOS m /mol TÉRFOGAT, KONCENTRÁCIÓ EGYSÉGEI /g mol fta/lbm mol Fajlagos térfogat mi*/kg bbl/us ton bbl/uk ton bbl/us ton bbl/uk ton US gal/us ton US gal/uk ton Koncentráció (tömeg/tömeg) kg/kg wt% (súly %) wt ppm Koncentráció (tömeg/térfogat) kg/3 lbm/bbl g/us gal g/uk gal lbm/000 US gal lbm/000 UK gal lbm/l00() bbl mg/us gal grains/00 fti' 0, , , , , , , ,0* 2,853 Oıo 0, , , , , , mí*/kmol ma/kmol m"*/t mí*/t /t l/t l/t /t ka/kg mg/kg kg/mí* kg/mi* kg/mi' g/mi* akna g/mí* san mg/mi* 8/l 8/I sl! mg/ mg/l mg/l mg/ Koncentráció (térfogat/térfogat) 3/3 bbl/acre-ft vo% (térfogat%) UK gal/ft US gal/fti* ml/us gal ml/uk gal vol ppm UK gal/000 bbl US gal/000 bbl UK pt/000 bbl, ,0* 60, , , , ,00* 28, , , o~* m3/3 ma/mi' /m3 /ma l/mi* /nl ml/ma /m3 ml/mí* ml/mi* ml/mí* mi*/ha m An yag men nyiség-koncentráció (mól/térfogat) mol/mi* lbnı mol,/us gal lbnı molluk gal lbm mol/ft std ft (60 F, atm)/bbl, 9, , , , kmol/mi kmol/mi* kmol/m3 kmol/mi* Koncentráció (térfogat/mól) /30 US gal/000 std ft* (60 F/60 F) bbl/million std ft3 (60 F/60 F) 3,66 9 0,33 00 /kmol /kmol szállítás KAPAcıTÁs EGYSÉGE Szállítás (tömeg alapon) kg/s million lbm/yr 453,592 4 UK ton/h US ton/h lbm/h, , ,. 0, t/év t/h t/h kg/h Szállítás (térfogat alapon) ms/s bbl/d ft3/d UK gal/h US gal/h UK gal/min US gal/min 0, , '3, ' 0, , l0', 'i" 3, , * 0, , , , m3/h mi*/h m3/ /s mi*/h /s ma/h /s ma/h /s m3/d mi*/d Szállítás (moláris alapon) mol/s lbm mol/h 0, , '* kmol/h kmol/s * Pontos érték KŐOLAJ És FÖLDGÁZ. (.) ëvfvtyazzz 7. szám 978. július

18 az ııııl -- -~ ııı-ıı_ Y _* 9. táblázat folytatása Áramlási sebesség (tömeg alapon) Áramlási sebesség (térfogat alapon) Áramlási sebesség (moláris alapon).ıılıl i-_~- _; ıf_t,p-d-rr ı lı _ ' L7 _? Í _., ' Sl alkalmazott egység Mennyiség I SI egysége egység =-f l Átszámitási tényező ~~ ~ javasolt nıegengedett Áramlási sebesség/hosszúság (tömeg alapon) Áramlási sebesség/hosszúság (térfogat alapon) '.ı _ Áramlási sebesség/terület (tömeg alapon) Áramlási sebesség/terület (térfogat alapon) ARAvLÁsısE8EssEo EGYSEGEI kg/s 9 UK ton/min US ton/ınin lbm/min ma/s bbl/d mol/s fr*/d UK gal/min US gal/ınin fta/s lbın mol/s million scf/d kg/s- lbm/s-ft 9 lbm/h-ft mi/s kg/s - m2 m/s Áramlási sebesség/nyomásesés mí*/s-pa UK gal/min-ft US gal/min-ft UK gal/h-in. US gal/h-in. UK gal/h-ft US gal/h-ft lbm/s-ft lbm/h-ft Energia, munka J *tl"lclih ft /s-ft* ft /min-ft2 UK gal/h-in. US gal/h-in. UK gal/min-ft2 US gal/min-ft UK gal/h-ft* US gal/h-ft* Í -_ - _ ;-- ~ _~ _ ~ _ı _- - _ 6, , " 3 _Í_ ı *_ 0, , ' , ' , , "' 4 2, I 2, , õ -, 4, l ' 4, ,304 8* 5,08*- 0 i*, , , , , =, kg/s kg/s kg/s /s /s /s /s /s kmol/s kınol/s kg/s-m kg/s-m m2/s mi/s mi/s ni /s mi /s mi/s kg/s-2 kg/s - mi m /s m/s m /s m/s nı/s m/s m/s m /s bbl/d-psi _ 0, mi'/d - kph ENERGIA. MUNKA. TELJESÍTMÉNY EGYSÉGEI US tonf-ıni hp-h ch-h vagy CV-h. kw.h CHU BTU kcal lbf-ft lbf-ftz/s2 ~ 05, ,307 4, , , , ,6*, '* ,84*, , ll 9 i H _ Energia/hosszúság / J m US tonf-ıni/ft 46, MJ/m Felületi feszültség W (Fajlagos felületi energia) Teljesítmény -T J/mi MJ MJ MJ MJ MJ kj erg/cm*.o*9 nıj /m2 W million BTU/h BTU/s hhp (hidraulikus lóerő) hp (elektromos) hp 550 ft-lbf/s ch vagy CV BTU/min lbf-ft/s kcal/h BTU/h ft-lbf/min 0, , ,746* 0, , , ,355 88, , , kj kj J J MW kw kw kw kw kw kw W ăăã mi*/tl m:i/d mi/s - ııı mí*/s - m m*'/s- ni ııˇ*/s-m mí*/s - m 3/8- m nr*/s - mi ııı /s- m2 m /s- in mi'/s - mi m /s- m2 m /s- m2 m /s- nl mi*/s -mi kw- kw-h kw-h kw-h kw-h "' Pontos érték O 208 KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ ll. (.) évjiılyatıt 7. szám 978. jtilttts

19 _ 9. táblázat folytatása Mennyiség F SI egysége egység - l Átszámitási tényező Teljesítmény/terület W/m2 BTU/s- ft ca!/h -cm BTU/h - ft* ENERGIA. MUNKA, TELJESÍTMÉNY EGYSÉGEI, , ,54 59 S alkalmazott egység javasolt megengedett kw/m2 kw/m2 W/ma HFU - hőáramlási sebesség egység (geotermikus),ucal/s -cm 4,84* mw/nl Hőfelszabadulási sebesség W/nl hp/ft cal/h - cm BTU/s- ft BTU/h - ft , , , kw/mi* kw/nı"* kw/m3 kw/mi* HGU - hőfejlődési sebesség (radioaktív kőzeteknél) cal/s-cm 4,l84*0 ;ıw/mi* Hütõterhelés (gépészeti) W/W W BTU/bhp-h m4 8 W/kW Fajlagos tüzelőanyagfogyasztás (tömeg alapon) kg/j Ibııı/hp-h 0, , mg/j kg/mj kg/kw- h Fajlagos tüzelőanyagfogyasztás (térfogat alapon) /J 7 ma/kw-h 277, ,0* US gal/hp-h, , UK pt/hp-h 0, , I/MJ /MJ /MJ /kw-h ıııın /J I/kW-h ııınf*/j I/kW- 3/J MECHANIKAI EGYSÉGEK Sebesség m /s ft/s ft/d in/s * 3, _ * 5,4* m/s mm/s ııım/s m/( Reciprok sebesség s/ııı s/ft 3, s/m Korróziósebesség ııı/s in-/yr (íny) 25,4* mm/év, Gyorsulás (lineáris) m/s ft/82 gal (cm/s2) 0,304 8* 0,0* m /82 m /s2 Szöggyorsu lás rad/s2, rpm /s 0, rad/82 Impulzus kg-m/s lbııı -ft/s 0, kg-m/s Erő N UK tonf US tunf kgf(kd) lbf pdl 9, , , * 4, ,255 0 kn kn N N ınn Forgatónyomaték N-m US tonf-ft kgf-ııı lbf-ft lbf-in. pdl-ft Forgatónyomaték/hosszúság N-m/ııı lbf. ft/in. kgf. m/m lbf- in./in. 2,7 ' 636 9,8()6 650*, , , , , * kn-m N- m N-m N-m N- m N-m/m N - m/m N -m/m lnercianyomaték kg-nı 0 lbm-ft2 0, l kg - mg Mechanikai feszültség Pa US tonf/in.2 kgf/mm* US tonf/ft lbf/in.2 (psi) lbf/ft (psf) Folyáshatár, gélerõsség (fúróiszapnál) * Pontos érték Pa 7 lbf/00 ft27 KÖOLAJ És FÖLDGA2. (. ) zz'z,f zyzzz 7..»-zzfzzz 978.jzzf s 3, , * 0, == 0, M Pa MPa MPa MPa kpa 47, Pa N/mm N/mm N/mm N/mm'-* 209

20 l 9. táblázat folytatása SI alkalmazott egység Mennyiség I SI egysége u egység == Átszámítási tényező f zzz 4, javasolt I megengedett MECHAMKAI EGYSÉGEK Tömeg/h osszúság kg/m lbm/ft, kg/nı Tömeg/terület (szerkezet terhelése, teherbíróképesség) (tömeg alapon) * kg/m2 _ US ton/ft 9, Mg/m2 I t/in* ibm/ft2-4, kg/m2 TRANSZPORTFOLYAMATOK EGYSEGE Diffuzivitás m2/s ft /S ft*/h Terınikus ellenállás K-2/W UC- 2 - h/kcal F-ft2-h/BTU Á ,04* 25,806 4* 860, ,0 2 mm*/s ni in /s K - m2/kw K-m2/kW Hőfiuxus W/ni l BTU/h-ft2 3, ' kw/mz Hővezető képesség W/- cal/s - cm* - C/cm BTU/h - ft* - F/ft kcal/h - m2 - C/m BTU/h -ft2- F/in cal/h -cm - C/cm 48,4*, , , , , W/m- K W/m- K W/m - K W/m - K W/m - K 3 kj-m/ h-2-k Hőátadási tényező W/ın2- K cal/s-cm*- C 4,84* I 2I BTU/s ft F 20,44 75 cal/h-cm - C 0, BTU/h-ft2- F 5, BTU/. ft2.0 R 20, , kcal/h-m2- C, a kw/m2 - K kw/mz - K kw/m2 - K kw/nl - K kj/h-mz-k kw/m2 - K kw/m2 - K 4 Térfogati hőátadási tényező W/m3- K BTU/s- ft - F 67,066 kw/mi* - K BTU/h -ft - F 0, kw/mi* - Felületi feszültség N/ni dyn/cm mn/m K.A Viszkozitás (dinamikai) Pa-s Ibf-s/in.2 lbf-s/ft2 kgf-s/m2 lbm/ft-s dyn-s/cm cp lbnı/ft-h 6 894,757 47, , *, ,* 0,00* 4, Pa-s Pa-s Pa-s Pa-s Pa-s Pa-s Pa-s N-s/m2 N-s/mz N-s/mz N-s/m2 Á N-s/m2 i mpa-s N-s/ma Viszkozitás (kinematikai) 2/s ft2/s ,04* in. /s 645,6* m2/h 277,777 8 cm*/s 00,0* ft /h cst 25,806 4* mm /s mm /s mm /s mm*/s mm*/s mm*/s Áteresztőképesség (permeabilitás) m2 darcy md 0, , '* 0, pm #02 0"* umz EGYÉB KŐOLAJIPARI EGYSÉGEK A tárolófolyadék összenyomhatósága (konıpresszibilitás) P6- pa-, , Pa' kpa l GOV (gáz-olaj viszony) ma/mi* scf/bbl 0, (GOR) Gázhozzzm ms/s scf/d, 0, ml*/ma 20 KŐOLAJ És FöLDGA'Z. (.) éz,f6zy.zz z7.,z~za z978.jzıf.zma/d * Pontos érték

21 z 9. táblázat folytatása -, S alkalmazott egység Mennyiség I SI egysége egység = l Atszámítási tényező ~ I A zzz javasolt megengedett EGYÉB KÖoLAJıPARı EGYSÉGEK l-iőcserélőclési sebesség W. BTU/h 2,9307ıı-ı0~+* KW, KJ/h Mozgékonyság (mobilitás) m2/pa-s darcy/cp , /mPa-s um /Pa-s Olajhozam \ mi*/s bbl/d m3/d short ton/yr Mg/év t/év. ReSZCCSl(CI6FC lll ll li(l OI um k-h mi* md-ft (áteresztőképesség >< vastagság) 300,84 2, pm* - ııı Produktivitási index \ m3/pa-s bbl/psi-d 0, A m=*/kpa-a 7 Szivattyúzási sebesség ma/s i US gal/min mf*/h Ü 0, /S Fordulat/perc ra d/s rpm \ 0, M, rad/s, l 6, ; rad/min Termelt olaj/kőzettérfogat m3/m3 il bbl/acre-ft, *, /ıı m3/ha - m Tároló területe m2 mi2 acre 2, km 0, ll ha i I f I Tarolo terfogata m3 acre -lt l 233,482 m3 0, ha-m Fajlagos produktivitási index mi*/pa-s-m bbl/d-psi-ft 0,() mi*/kpa-d-m Forgatóasztal forgató- N-m lbf-ft nyomatéka. Térfogat mi* f scf, N-m 0, m3 Azok a mérőeszközök és kiadványok, amelyek az átmenetileg használható ınértékegységek alkalmazásával készültek, 977. december 3. napjáig hozhatók forgalomba. Az ilyen mérőeszközök azonban 979. december 3. napja után is-első javításukig _ használhatók. A rendelet értelmében tehát 978-ban már a sajtótermékekben megjelenő közleményekben kötelező az SI használata, így felhívjuk a figyelmet az egységes átállás szükségszerüségére. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az SI zökkenőmentes bevezetése a népgazdaságnak ugyan anyagi áldozatokat is jelent, ezektől azonban nem célszerű visszariadni, mert az átállás a magyar népgazdaságnak a világgazdasághoz történő kapcsolódását segíti elő. -la néhányan elleneznek is bizonyos Sl-egységeket, ezzel a többi országot nem tartják vissza annak bevezetésétől, így hosszabb távon elszigetelődhetünk a kőolajipar fejlődésétől és világpiacától. Bízunk abban, hogy a közleményünkben ismertetett SI-egységek bevezetése a KGST ajánlásának és a Minisztertanács rendeletének megfelelően 980-ig kőolajiparunkban zökkenőmentesen megtörténik. IRODALOM [I] A Minisztertanács 8/976. (IV. 27.) sz. rendelete a mérésügyről. Magyar Közlöny ápr. 27. [2] Fodor Gy.: Mértékegység-kislexikon. Bp. Műszaki K [3] Burdttn,G. D.-KaIastıytkOv,N. V.-Sztvc-l<ı'j,L. R.: Mértékegységek nemzetközi rendszere. Bp. Műszaki K., 967. [4] MSZ 4900/-0. lap. Fizikai mennyiségek neve, jele és mértékegysége [S] Petik F.: Az S mértékegység-rendszer fokozatos bevezetése. Finommechanika-Mikrotechnika (977). [6] US National Bureau of Standards, Letter Circular LC Dec. [7] Poliard, T. A.: The International System of Units. J. Pet. Techn (977). [8] Campbell, J. M.: Discussion of tentative ınetric unit standards. J. Pet. Techn (977). [9] Gerolde, S.: A handbook of universal conversion factors. The Petr. Publ. Co., Tulsa, Okl. USA, 97. [0] Bear, J.: Dinamics of fiuids in porous media. American Elsevier Publ. Co., lnc. New York, London, Amsterdam, 972. [] Timkó Gy.: Helyesírási és tipográfiai tanácsadó. Nyomdaipari Egyesülés, Budapest, 972. ıı KOOLAJ És FÖLDGÁZ. (. ) ëvf0ytzzzz7.s-z.tzzz978.jztz. - 2

22 Vizsgálatok a micellás olajkiszorítás alkalmazásához*.kassai LAJOS A tamtlma'ti_v a ttta_t'_vat'ut.szágf ıılajtelepvk aíajkilı(7zatalı téttyvzőtm'k a'ttckittté.sı* alapjıiu a _fig_veicmbe vehető ltatú.sosabb kíszorítoˇ e(át'á.so/r /<(t:tti a mt(('llá.s oi(tjátszut't'tás (tlka/tttctzást,fei- Iét('Í('tt és a Hıtˇcı'//tÍ.soIdaI-dugó optttm:íít5'/őawítá.stíttaá It'/ta!Ő.sčgı't t t.vzsgá/jˇa, el.vú'.sot'batt a nagy rétegliőmér.sé/rl('tű és a kis vt.szkozttásti kőoiajat tartalmazó algyői ıtlajlvlrf/tak ttonatkozása'batt. Bemutatja a ktˇ.szorilá.s mı'ı-hattíznm.sa't és az clőtílíított tmccl!á.s vagy mtlrtoetmtlztós dttgós ktszoritássai elért lahoratfirntmi urcdtttétıytf- Irat. Magyarországi olajtelepeinken a természetes energiák hasznosítása, továbbá a másodlagos eljárásként alkalmazott vizelárasztás a művclésbe állított 30 olajınező mintegy 60 telepében átlagosan kb. 32% végső olajkihozatalt eredményez. Telepeink földtani, rétegfizikai és fluidumviszonyai mellett ez nem az elérhető maximum. A nemzetközi szakirodalom és vizsgálataink szerint a ma ismert, fejlett eljárásokkal értéke 3-5%-kal növelhető. Az előrejelzések szerint hasonló nagyságú növekedés várható még a jövőben kidolgozandó és bevezetendő eljárások alkalmazásától. A vízelárasztásnál hatékonyabb kihozatalnövelő eljárások intenzív kutatása nálunk is több mint egy évtizede folyik. Ezen eljárások kutatását és alkalmazását a kőolaj iránti növekvő kereslet és az olajárak emelkedése különösen időszerűvé tette. A ma már számos, üzemi gyakorlatban is szereplő eljárás közül. a javított tulajdonságú, vizes oldatos, 2. az elegyedő anyagos, CO,-os, micellás vagy mikroemulziós, 3. a termikus, égő lronttal való olajkiszoritási eljárásokat vizsgáljuk, kutatjuk, részben üzemileg alkalnıazzuk, vagy velük már üzemi kísérletet kezdtünk. A következőkben a mikroeınulziós olajkiszorítás mint a leghatékonyabb harmadlagos eljárás alkalınazása terén végzett vizsgálataink eredményeiről és al kalmazási lehetőségéről lesz szó. E művelési módszer kutatását 972-ben kezdtük. A nıagyarországi olajtelepeknél való alkalmazása az irodalomból ismerteknél a Kárpát-medencében uralkodó nagyobb hőmérséklet-gradiens (5-8 m/c0) miatt - nálunk nagyobb problémát jelent. A legjelentősebb olajtelepeínk, amelyekben a vegyszerdugós eljárás alkalmazása számításba jöhet, az algyői olajtelepek; ezek réteghőmérséklete mintegy 95 CO, tehát jelentősen nagyobb, mint az irodalomban ismertetett kutatások és alkalmazások hőmérséklethatára. Az algyői telepek rétegolajának viszkozitása 0,6-0,3 OP, a vízé 0,4-0,3 cp, tehát a mobilitási arány a természetes energiánál és vízkiszorításnál is * Az OM BKE Kőolaj-, Földgáz- és Vizszakosztályának XVI. Vándorgyűlésén, Balatonfüreden, 977. szept. 26-án elhangzott előadás. (A szcrke.sztő.) kedvező. Tárolókőzeteink is igen heterogének, áteresztőképességük md közt változik és közbetelepült márgarétegekkel tagollak. Az algyői mező nagy gázsapkás telepeiben (Algyő., Algyő 2., Szeged.) a másodlagos művelés _ kétoldali peremi vizelárasztás ben befejeződik, az átlagos maradék olajtelítettség kb. 35% (20-45%) lesz. A Tisza 2. telep természetes víznyomással termel, maradék olajtelítettsége kb % lesz. A harmadlagos művelés a települési viszonyok és a kialakítható kúthálózat alapján a kezdeti földtani készletnek mintegy 45-50%-ára terjeszthető ki. Magyarország energiahelyzetében ez számottevő kőolajvagyon. A vízkiszorítás után jó hatásfokú leművelés oldószerdugós kiszorítással érhető el. Ennek leghatékonyabb formája a micellás vagy mikroeınulziós dugóval való olajkiszorítás. Amint láttuk, a tárolókőzet és a rétegfluidum jellemzői e módszer alkalmazásához nem a legkedvezőbbek. Micellás vagy ınikroemulziós művelésnél viszonylag kis pórustérfogatnak (3 20 %-nak) megfelelő méretű, nagyobb tenzidkoncentrációjú oldatdugót nyomnak a tárolóba. A nagyobb tenzidkoncentráció hatására kialakult micellák, a tenziddel stabilizált víz a szénhidrogénben vagy szénhidrogén a vízben diszperziót képeznek. A nagy tenzidkoncentráció lehetővé teszi, hogy a mikroemulzióban a diszperz fázis mennyisége nagyobb legyen, mint a kis tenzidkoncentrációjú oldatokban. A benyomott oldószerdugó három vagy több komponensből áll. Az alapkomponensek: a szénhidrogén, a tenzid és a víz elegendők, hogy micellás oldat keletkezzék. Negyedik komponensként kodetergenst, általában alkoholt adagolnak hozzá. Elektrolitek, rendszerint szervetlen sók képezik az ötödik komponenst. A micellás oldattal szemben támasztott legfontosabb követelmény az, hogy a tenzid- és a kodetergenskoncentráció ne legyen nagy, és az olaj-víz határfelületi feszültség minimális legyen, továbbá rétegviszonyok között stabil maradjon. A kétfázisú tartomány korlátozása, illetve szűk határok között való tartása érdekében az oldószerdugó felületaktívanyagtartalmának (szulfonátnak, alkoholnak) megválasztása molekulasúly és kémiai szerkezet, továbbá a szükséges koncentráció vonatkozásában kritikus. A felhasznált tenzidek a homok felületén adszorbeálódni igyekeznek ami a művelet költségét növeli. Ennek csökkentése érdekében a mikroemulziós dugóba adalékként olcsóbb adszorbeáló tenzidet kívánunk felhasználni. Az oldószerdugót kis koncentrációjú, a vegyszerdugóval csaknem azonos viszkozitású polimer- és védődugó követi. E kettős dugót vízzel szorítják keresztül a tárolón (. ábra). 22 KÖOLAJ Es FÖLD6A'Z. K.) évjazıyaztz 7...~zaz 978. jztttas

23 A Olaj és viz Csak olaj,, áramlik a'r8mll: É,. -00 ik\ ~4-:»:ç.;ı;,7/z _. //,-/,zk Z,. -,..;I- rf. / _. _ L - _ " ~..«~-48 'Íf Í'f*'»*?f Í*»'f'?ftf;~.4~4õ--if *E24 ^ J *...'3.'-.V2-tl. 'ı'h-imíqqhqq-_. Ü3j-IHZ Glalpgd - tettseg /6.'. / -. «-ˇ.-.;'-ˇ-.Z-'_' -_ ˇ-ˇ,~ Q) :.:í.:.-;_'l:..'ı..._: " I -:[3 -I...- -'_.)".//F ı P no- A: _-.;_l'l _ Í* _ ˇ_ˇ_ *E --. ý_.7.ˇ.>:.,. _~_:.;.-._~,_._.»_ - -,-f _,_f,,-..,- z izij L A (Á _H_ 0. ábra A mtce_-hás kt.szot't'tás folyamata A kiseprés hatásfokának, ennélfogva az olajkihozatali tényező maxiınálására a dugó és az előrehajtó folyadék mozgékonyságát úgy tervezzük, hogy a telepfluidummal a viszkozitáskontraszt kedvező legyen. A micellás kiszorításnál a nagy koncentrációjú tenzidoldatok kiszorítják mind az olajat, mind a vizet. A nagy koncentrációjú dugó a tárolón keresztülhaladva felhígul, és a folyamat átalakul kis koncentrációjú tenzides elárasztássá. A micellás vagy mikroemulziós dugóval való olajkiszorítási folyamat két szakaszra különíthető: az elegyedő kiszorítás és a nem elegyedő, kis határfelületi feszültségű folyadékkal való kiszorítás szakaszára. E két szakasz mértékének optimalizálása, a tenzidés a kodetergenskoncentráció minimalizálása határozza meg a gazdaságosan elérhető olajkihozatali tényezőt..ezt azonban még jelentősen befolyásolja a tároló telítettségi viszonyainak változása és a telepekben előforduló horizontális és vertikális diszkontinuitások, amelyek a kis határfelületi feszültségű dugó hozzáférhetőségét korlátozzák. A hatásosságot befolyásolja a pórusszerkezet, a pórusszűkületek és -kidudorodások, -átmérők és a porozitás, az áteresztőképesség értékei. A kiszorító folyadék által nehezen elérhető pórustérfogat százalékos értékeinek becsült minimuma és a harmadlagos olajkihozatali tényező között Batra-Dullíen állapított meg összefüggést. A mı'kroemulzı'ás dugó vizsgfilata Az adszorpció csökkentésének lehetőségét mutatja a 2. ábra. Különböző egyenértéksúly-eloszlású petróleumszulfonáttal végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a széles egyenértéksúly-eloszlású petróleumszulfonát alkalmazása kihozatalnövekedést $557' t * ten ezá'a :._ C3 0. t-a C29 " \'Q'\Q ı es 9999 ıı V3 _+ 3 " Szűk eloszlás huzat:/' Ulajk is6-. CD f\. C3 07 ry " r~ T - ~ 07" z*"7 7 " " 0 0,2 0,4 0,8 0,0,0,2,4, Teyˇes termeles, I/P 2.áb'a A tenzid agyenértéksúly-e'iosziásának hatása az olajkıhozatalt tényezó't= Á T wšgfbw *gm rr ~2, -- (zen i (Zen P 0 -. \ - Q099 stl-0,l zicib - _ 'tkonfiëfl ŠCDÍ 00% (L 5'-\a87.Ü fûn tenyezá, C-'D IQ 'ým C3 -_ -.., Wkûncgntracıü _. Kh0zataI -bt.c2: N)CD uıfgflã Q SDIO 9 ' > Ű* eten" T 7 T 7" 7 * 7 7 Ü 2,5 5 7,5! 0 t?,5' 5' Dugomeret, /P7, 3. ábra Ktlb'nlıöző ö.s.8zt»iételá' 2-e!Ití.s O/darus kszoíti.s lrat(í.sjiıka z eredményez. A középső egyenértéksúlyú frakciók adszorptívumként jelentkeznek. Ez az adszorpció minimálisra csökkenti a nagy egyenértéksúlyú frakcióveszteséget, amely a leghatásosabb a határfelületi feszültség csökkentésében. A micellás oldattal való kiszorításnál a kritikus ınicellakoncentráció közelében az adszorpció minimális értéket vesz fel. A micellás oldat komponenseinek ésszerű megválasztása és a megfelelő koncentráció beállítása az adszorpció szabályozásának egyik módja, ezáltal lehetővé válik a hatásosabb tenzidtranszport a kőzeten keresztül (3. ábra). A jobb kihozatali érték a tenzid-, a detergensadszorpció csökkentésének tulajdonítható. A vegyszerdugó-mobilitás szabályozását a kodetergenssel és elektrolittal végzik. A stabilitás biztosításához mobilis védőpulfer használata szükséges; erre rendszerint polimerdugót használnak. A polimeroldat csökkenti a tároló áteresztőképességét, és növeli a kiszorító folyadék viszkozitását. A pufferdugó általában 0-30% pórustérfogatnyi. A 35-40% pórustérfogat feletti nagyságú putferdugó olajkihozatalnövelő hatása már kicsi (4. ábra). A mikroemulziós kiszorítási kísérletek jelezték, hogy a mikroemulziós elárasztás nem sebességérzékeny, amíg a vegyszerdugó stabil. Ha a folyamat átalakul kis koncentrációjú felületaktív anyagos kiszorítássá, tehát a második szakasz érvényesül, akkor az sebességfűggővé lesz. Ennek szabályozása a 00, ~,,. zi G3 _ 9 mmgllás oldal So 0-Ü I tenyezo,, S, 5] % \o Q -«3 -. Üajk'h0z8t:/ - \ még --ıı -4 A m0bltást szabályozá dugrí, /7 /6 4.dba A mobthtást szabályozó dugó tët't'téttel hatása az olajkílmzatai téityezőw _? L2 _ KOOLAJ És FÖLDGÁZ. (.) ëvfaıyzzzn 7. aa.-zz.978.jz.v 2 3

24 Ap/La, vagy ami ezzel egyenértékű, a vu/a összefüggés alapján történik. Megállapítottuk, kogy a mikroemulziós elárasztás lokálisan elegyedő folyamat mindaddig, amíg a vegyszerdugónem bomlik meg, ezután pedig nem elegyedő, sebességtől függő kiszorítássá válik. Az elárasztás leghatékonyabb része a nem elegyedő tartomány. Az egyfázisú tartomány növelése, vagyis a több fázisú áramlás korlátozása a helyi elegyedő kiszorítást meghosszabítja. A nem elegyedő szakaszban az olajkihozatal a határfelületi feszültségtől függ. E szakaszban a kiszorító dugó vízzel vagy olajjal vagy egyikkel sem elegyedik, és így a nem elegyedő kiszorítás érvényesül. Olyan mikroemulzíót kell ezért készíteni, amely hatékonyan szorítja ki az olajat a kiszorítási front elején és a vizet a front végén. Ezért mind a mikroemulzió és az olaj, mind a mikroemulzió és a 'víz közötti határfelületi feszültségnek kicsinek kell lennie. Különösen kedvező az olajkiszorítási tényező, ha a két felületi feszültség kis értékű és egyenlő. A sótartalom döntően befolyásolja a határfelületi feszültséget. Az optimális sótartalom meghatározása kulcskérdés a mikroemulziós dugó határfelületi feszültségviszonyainak beállításában. A mikroemulziós elárasztásnál tehát a több fázisos terület jelentősége nagy, mivel a nem elegyedő szakaszban a mikroemulzió olaj és a mikroemulzió-víz közötti határfelületi feszültség kis és csaknem azonos értéke a kihozatali tényező meghatározója. A heterogén tárolóknál -- ilyenek az algyői telepek is ~ fontos a nem elegyedő szakasz kiszorító hatása. Kisebb felületaktívanyag-koncentráció mellett a benyomott dugó hatásosabb kiszorítást hoz létre. Lényeges, hogy a mikroemulzió mozgékonysága az olajpad mozgékonyságánál kisebb vagy azzal egyenlő legyen, és a viszkózus víz mozgékonysága kisebb legyen, mint a mikroemulzió mozgékonysága, vagy legyen egyenlő azzal. A kodetergensek módosítják a felületaktív anyagok hatását. A vízben oldódó alkoholok növelik a micellás oldószerdugó vízfelvevő képességét. Ezzel szemben a vízben oldhatatlan alkoholok mérsékelhetik az egyébként rendkívül hidrofil felületaktív anyag hatását. Az alkohol-hozzáadás a micellás dugó szükséges méretét csökkenti, elősegíti az Optimum beállítását és a viszkozitás, a mozgékonyság szabályozását. A sós víz vagy a szénhidrogének oldhatósága a micellás folyadékdugóban függ a dugó összetételétől, a benne levő felületaktív anyag és a társtenzid jellegétől, de független a külső fázistól. Ennek alapján az olajkihozatali hatásfok független attól, hogy a besajtolt mikroemulziónak melyik volt a külső fázisa. Az eljárás alkalmazása során a tárolóban mindig jelen levő sós víznek megfelelő típusú és koncentrációjú kodetergenst, alkoholt használunk. Az elektrolit növeli a rendszer affinitását a szénhidrogénnel és csökkenti a vízzel szemben. A rendszerhez adott sók, a kalcium-, magnézium- és a nátrium-klorid csökkentik a szénhidrogén oldásához szükséges kodetergens mennyiségét. Ha növeljük az elektrolitkoncentrációt, szűkül az egyfázisú sáv. A mikroemulzió előállításához használt szénhidrogén megszabja, hogy milyen mennyiségű kodeter- gensre van szükség a rendszer stabilitásához. Kisebb molekulasúlyú szénhidrogéneknek kevesebb vízben oldhatatlan kodetergensre van szükségük, mint az ugyanolyan aromástartalınú, nagyobb molekulasúlyú szénhidrogéneknek. Az aromás vegyületeknek kisebb koncentrációjú, vízben oldhatatlan alkoholra van szükségük, mint a paraffinoknak. Ha viszont a stabilításhoz vízben oldható társtenzidekre van szükségünk, akkor fordított a koncentrációigény. A magasabb hőmérséklet növeli a micellás rendszer affinitását a sós vízhez, és csökkenti az afiinitását a szénhidrogénhez. Ennek következtében a hőmérséklet növekedésekor a vízben oldhatatlan alkoholszűkséglet nő, viszont a vízben oldható alkohol koncentrációja csökken. Mikroemulzíókkal végzett laboratóriumi kszor'tás' kísérletek Különböző micellás oldatokkal kísérleteket végeztünk porított és tömörített kőzetmagokon. A vizsgálatok eredményeit az. táblázat tartalmazza, a folyamatot az 5., 6. és 7. ábra szemlélteti. Az. táblázat.-4. sorszámú vizsgálatához azonos (20%) hatóanyag-tartalmú, azonos só- és izopropilalkohol-tartalmú mikroemulziókat használunk. A sorszámú vizsgálatokhoz %-os sóoldattal higított mikroemulziókat használtunk olyan dugóméretben, hogy a besajtolt szulfonátmennyiség állandó legyen. z 80-2,4 z 7 H 70?,2 *G \ 2,0 _ Álf 'ˇl ˇ 22-l' EU 370 Í Q~ 0 'ilásá. Kli +00' - Q m0r~+wzes _ -,8 r-ı'l'a'ıs. fenyeza, ÉŠ Dugomëref: 772 l/p '< 40 -,8 r-,4 Kihuzafa ë 20-~ı, I l i A P tt),0 Vizes* kisz.: M0 Polimer Vizes kisz. (ill, t. _, I E Besajtalt folyadék összesen, E073 Ü.._._.í._. 5. ábra ' A /ttszort'tá.sfal)/am(ttábája T"' Š ; 'te#s2g, jfe -gi 7 7 : -- Maradek 08 AK -~ 2? jelű 8% hígífásıi M0 + palinıer' + vizes ktsz0r~'fás W _* Í W, Wflugáméretgýlffizj l/p j,_,, g F" tl L, cm ábra A ttıaradélrolaj-telítettság eloszlása a /rossz jiiggtiéırvébeti 24 KŐOLAJ És ~ö.dga'z. (.) ëztfõıyzzm 7..rzztzzz

25 - A I. táblázat AMO ÍPZUP; A Mo- Tapadõon - f - Sorsz. A M0 jele,ai dugo Z talma Maradék olajtelí- tettség az elsődleges A kiszorítás után Az Sonıl Marad.-sk Ai Ffedefi maradék olaj-telí_ olajkész- olajra Fajlagos tettség a letre V0' vonatkoz- ma-í AMO ; Š,, másodla_ natkozta- tatott ăkilãozatal; viszkozi gos kiszo- mu több' többlet- m' Íöbb' tása ritás után lelolaf kıhozatal olajkihozatal l t ají,t szulfonat 8% T, vp% H \/Pix. vaa. vrw. % csr wfiflawewwwr D3S3 *ııııf *ıı- Wa P0 \-/ 3>J>3> FF "S3 -O l\j I\-J AK- -23 AK--22 AK- -22 AK--22 AK- -22 AK l\jliiu\o0 0,3 0,4 0,3 (),0 0,3 0,22 0,22 0,33 0,25 0,53 0, ,7, 29,8 30,6 29,0 30,0 29,3 27,6 30,5 28,2 30,0 28,3 32,0 27,4, 28,7 25,3 28,8 32,0 26, 29,7 24,5 23,9 Í 3,5 28, 32,0 26, 0. y AK--22 mp, mp M3. AK ,26 28,4 Á 2. AK- I-22 0,65 j 28,5 27,4 3. AK--22 I\Jl\JLIı00 0,33 28,0 26,7 OZ!lıllilıhlfll Nwpwpwwwrfiëw O\DC>uıOuı00\CJ-.ıGNı\J lıııl il _O_-l>-.:Jv_.z.ı \0--~l\.)I\J 4,9 5,9 30,8 34,0 7,2 27,6 23,2 34, 38,8 39,2. 30,, E3 33 Megjegyzés: a szulfonáttartalmak a gyári készitményre vonatkoznak, * a MO-dugó desztillált vízzel hígítva, ** a M0-dugó % sótartalmú vizzel hígítva. Az a)-val jelzett sorszámúak m-es modellen kapott eredmények. 48-.su- ˇ/'TI. í Z % azafs/, -sal z Š.. \ /P4..-4:. I Iz 'hozatal h\ajk es -s~:z=.\ vizes' lqıˇszarífás 'hazafslsmak.világa Üssz É.$ Twf/ 0Ea.gé.% Meg- jegyzés A polimer viszkozitása cst U0- - -Í /0,] 'W03// / Z K6), " ti is _,Er is Ez. af llugamere f, VP% 7. ábra A Ary., és a 27.,, a dugámëret függvëııyébmt A sorszámú vizsgálatkor a dugóméretet csökkentettük, mert az előzőeknél a magas kihozatal miatt Optimumot megállapítani nem lehetett. A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a 20% szulfonáttartalmú mikroemulziók közül az % sót és a 4% IPA-t tartalmazó rendszer a legkedvezőbb. A 8% szulfonáttartalom, kis dugóméret mellett a kihozatali tényező és a fajlagos többetolaj-kihozata- szulfonát arány kedvező, míg az 5 és 2%-os szulfonáttartalmú mikroemulziónál a kihozatal kisebb, azonban a fajlagos olajkihozatal-szulfonát arány kedvezőbb. A híg mikroemulziónál az olajtermelés hosszú idő alatt és főleg emulzió formájában jelentkezett. Az a) jelű vizsgálatokat porított tárolókőzeten végeztük, míg a többit kvarchomokon. A tárolókőzeten a szulfonátok adszorpciója nagyságrendileg nagyobb, mint a kvarchomokon. Tárolókőzeteknél az optimális szulfonátkoncentráció ezért nagyobb. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy az algyői, KŐOLAJ És FÖLDGÁZ. (.) évfolyam 7. szám 978. jzzızus Z' 36,4 ; H3 K3 R M3 %J mg * w3 zımp w3 gımp M3 WA PP FP9fi3š@3w l\j Ü\ l\j'-*-- I--Jl\JUJ@\D M 0,2 0,2 3,05 3,05 0,76 0,76 0,49 0,49 0,39,70,70,70,34,70,70,70 0,8 0,84 0,50 0,55 0,46.,, 49,2 0,76 0,8 ** 23,8 70,3 0,49 0,5 ** 32,5 0,39 0,46 ** my,, 2,9 59,0 Nı_ıı_ı.:'*'.ZJ. '.. 0,39 0,46 ** kedvezőtlen kifcjlődésű tárolókban is eredményesnek ígérkezik a micellás elárasztás, azonban annak megtervezéséhez és alkalmazásához még jelentős laboratóriumi kutatás és üzemi kísérlet szükséges. Az ismertetett vizsgálatokat az OGIL Vegyészeti és Rétegfizikai osztályán végezték, amiért itt is köszönetet mondunk. IRODALOM [ll Gefien, T. M.: Here's what's needed to get tertiary recovery going. World Oil (975). [2] Gogarty, W. B.-Olson, R. W.-T0sch, W. C.: Miscibletypc waterfloodíng oil recorvery with micellar solutions. J. Pet. Tech (968). 3 Gale, W. W.-Seııdvík, E. I.: Tertiary surfactant flooding petroleum sulfonate composition-efficacy studies. Soc. Pet. Eng. J (973). [4] Hi/I. H. J.-Reisberg, J.-St(>gemc>ıer, G. L.: Aqueous surfactant systems for oil recovery. J. Pet. Tech (974). 5 Davis J. A.-Jones, S. C.: Displacement mechanism of micellar solutions. J. Pet. Tech (968). 6 Trusheıtski, S. P. Daubon, D. L.-Parrich, D. R.: Micellar fiooding-fluid propagation interaction, and mobility. Soc. Pet. Eng. J (974). 7 Gogarty, W. B. Meabon, H. P.~Mı'lI0n, H. W. Jr.: Mobility control design for miscible--type waterfloods using micellar solutions. J. Pet. Tech (970). [3] Heaiy, R. N.-Reed, R. L.-Carpenter, C. W. Jr.: A laboratory study of microemulsion flooding. Soc. Pet. Eng. J (975). [9] Taber, J. J.: Dynamic-static forces required to remove 0 [ll] [2] [3] [4] a discontinuois oil phase from porous media containing both oil and water. Soc. Pet. Tech (969). Jones, S. C.-McAfee, R. W.: A novel single-well test of a micellar solution slug. J. Pet. Tech (972). Gogarty, V. B.-Surkalo, H.: A field test of micellar solution flooding. J. Pet. Tech (972). HÍH, H. J.--Reísberg, J-Stegemeíer. G. L.: Aqueous surfactant systems for oil recovery. J. Pet. Tech (973). OGIL kutatási jelentése, 975, 976. VNII Moszkva átadott ismertetései,

26 A műrevalósági minősítés számbavételi egységeinek megválasztása* MOLNÁR JÁNOS A szerző a témakörben szerzett tapasztalatok alapján arra a köııetkeztetésre jutott, hogy a /b'ldtam elemzéslıez kedvező, ha a míıtő.síté.s telepenként is elnégezlıető és telepszintlí döntéselókészítéshez is fellıaszmíllıató. Az országos ásványvagyongazdálkodás céljából m'szant a nagyobb, összevont számbavételi egységek felelnek meg. A természeti paraméteres mtnő.sítést rendszer lelıetővé teszi az adott _/bl(ltam eéllıoz való rıtgfalmas alkalmazkoılúst. Bevezetés Az ásványvagyon-gazdálkodással vagy ennek valamely részmunkájával foglalkozó szakemberek előtt ma már ismert, hogy a műrevalósági minősítések olyan népgazdasági döntések előkészítését, megalapozását szolgálják, melyek érdemileg befolyásolják az ásványi nyersanyagok kutatásának, kiaknázásának és visszahagyásának mértékét és arányait. A minősítések - bár a vállalati értékítéletekkel nem szükségszerűen esnek egybe - vállalati szintű döntés-előkészítést is szolgálnak, mert a bányavállalat ezek alapján dönti el, hogy mely területen, mikor tesz beruházási, bővítési, ásvány-visszahagyási vagy bányaüzem-megszüntetési javaslatot az ásványvagyorı-gazdálkodást jóváhagyó, engedélyező, illetőleg ellenőrző főhatóságnál A mz'íreı:alósa'gi mınősı'tés esetei a szénlıírlrogéniparban Ma a szénhidrogéniparban öt alkalommal, illetőleg öt fő célból készítenek ásványvagyon-minősítést.. A megkutatott, új szénhidrogén-előfordulás alapminősitése a kutatási fázis végén. Készítését a 23/968. (NIM. É. 26.) NıM-KFH. számú resitás 4. -ának 4. bekezdése írja elő. Célja a megkutatott ásványvagyon gazdasági értékelése, a kutatás hatékonyságának, eredményességének elbírálása. 2. Bányászati termelő jellegű beruházás tervezésekor. Ennek elkészítését a 24/976. (NIM. E. 20.) NIM. sz. utasítás. sz. mellékletének 2. pontja írja elő. (Az utasítás a 34/974. sz. M. T. rendeletből és a 6'/976. [Vlll. 2.] NIM. sz. rendeletből indul ki.) 3. Altalános minősítés bizonyos időpont állapotának megfelelően minden előfordulásról, amely a bányatfállalathoz tartozik. Készítését a 5/969. (NIM. E. 25.) NıM-ÉVM-KGM-MÉM-OvH~ MTTO-KFH. sz. együttes utasítás bek., 5.. bekezdése ee az OÁB 4663/974. Sz. Eınõkségi Határozata írja elő. Célja a minősítés feltételeiben és alapjaiban beállt változások figyelembevételével történő új minősítés. 4. Működő bányában történő ásványvagyon-visszahegyes, meıyeı e 5/969. (NIM. 25.)NIM... Í *Az OM BKE DKFV lpargazdasági szakcsoportjának rendezvényén I977. június 2-án elhangzott előadás. (A szerkesztő.) K FH. sz. egyiittes utasítás 3. -a ír elő, és a Központi Földtani Hivatal elnökének 6/973. sz. utasítása szabályoz. Célja a fejtési, művelési veszteségek, és az egyéb, különböző okokból történő vagyonvisszahagyások ellenőrzése, szabályozása. 5. Asványvagyon-visszahagyás bányabezárás esetén. A felügyeleti szerv engedélyéhez kötött ásványvagyon-visszahagyások dolcumentációinak készítéséhez a 5/l969. (NIM. E. 25.) NlM...l(FH. sz. együttes utasítás 3. -ának 4. és 5. bekezdése a műrevalósági minősítést is előírja. A bányaüzem megezümeıesenek rendje: e 23/969. (NIM. É. 36.) NIM. sz. utasítás szabályozza, mely bekezdésének c) pontja szintén előírja a műrevalósági számításokat. Célja a visszahagyások ellenőrzése, szabályozása. Az ásványvagyon számbavétele és minősítése a tömb, tömbcsoport, mezőrész és mező (vagy bányaterület) jól előkészített kialakításával kezdődik, melynek alapját részletes kutatásgeológiai és technológiai (rezervoármérnöki) munkák képezik. A munka további része erre épül [l, 2]. A szénhidrogéniparban, ezen belül a DKFV működési területére eső előfordulásokon eddig két általános minősítés készült. Ezeken kívül 3-4 kisebb tömbcsoportra, illetőleg tömbre bontott minősítés vált szükségessé; az utóbbiak vállalati döntéshez szolgáltak alapul. Ilyenek a szén-dioxidos elárasztással művelt egységekre és a buzsáki kőolaj-előfordulásra készített minősítések. Az eddigi tapasztalat alapján megállapítható, hogy a minősítések legnagyobb részénél alapegységként a telep a kiindulási egység, de éltünk azzal a lehetőséggel is, hogy tömbcsoportokat vagy mezőszintű egységeket is minősítsünk. A minősítésre kidolgozott módszer mindhárom változatra lehetőséget nyújt. Vannak azonban olyan körülmények is _ elsősorban a budafai és lovászi mezőben -, amelyek csak egyegy nagyobb egység összevont minősítését teszik lehetővé. Az 970. január -i állapotnak megfelelően készitett alapminősítésnél 9 bányaterületet minősítettünk [3]. Öt megkutatott, ezen belül egy letermelt előfordulásnak, továbbá 2 kutatás alatt álló területnek minősítésére akkor nem került sor. A földtani.számbavételi egységek kiválasztrísa A minősítési egységek megjelőlésénél az alábbi főbb szempontokat vettük figyelembe:.. Lehetőleg telepenként készüljön a minősítés mindazokon a helyeken, ahol ehhez a földtani, termeléselszámolási, technológiai, létesítményi, gazdasági adatok rendelkezésre állnak vagy könnyen, jelentős hibáktól mentesen képezhetők. 26 KŐOLAJ És FÖLDGÁZ. (.) ëvfeıyazzz 7..vzazzz978.jztz s-

27 p 2. Tômbcsoportonként készüljön a minősítés a budafai-lovászi régi mezőkben, ahol a termelésfelosztás és a nyilvántartott szénhidrogénkészletek adatköre nem elégíti ki az első pontnál leírt követelményeket. A tömbcsoportbeosztást egyébként olyan, részben művelés alatt álló vagy megkutatott, de még nem művelt előfordulásnál is elvégeztük, ahol a minősítés telepenként készült. A tömbesoportbeosztásnál 970- ben az alábbi szempontokat tartottuk szem előtt: a) Mélységszint alapján valo' csoportosítás. Vízvár, Heresznye, Bajcsa, Belezna esetében. Ez abban az esetben célszerű, ha azonos kutakon, egymást követő időszakokban telepenként történik a művelés. b) Területi egységek szerint valo' csoportosítás Például Nagylengyel-Barabásszeg-Szilvágy mezőt három mezőrészre osztva, vagy Görgeteg-Babócsát három részre osztva. Ezt a felszíni termelőberendezések elrendezése indokolhatja. c) Eltérő összetételű szénhidrogéneket termelő telepek esetében a szénhidrogének minősége szerinti csoportosítás, amit az eltérő hasznosítás és a műveléshez szükséges eltérő technológiai berendezés indokolhat. Ilyen Inke, Mezőcsokonya. 3. Lényeges, fő szempont volt végül, hogy mezőrészés mezőszintü (bányaterület) minősítés is készüljön. Megjegyezzük, hogy 970-ben egy-két esetben még a telepet mint legkisebb minősítési egységet is tovább osztottuk. A nagylengyeli X. blokk rudistás telepének északi és déli részre történt osztását a két teleprész termelés közbeni rendkívül eltérő viselkedése miatt láttuk szükségesnek. Az 975. l. -i állapotnak' ınegfelelően ismételten általános újraminősitést végeztünk a vállalat működési területére eső most már 30 előfordulásról [4]. A minősítési egységek megválasztásánál megőriztük és alkalmaztuk a korábbi három fő szempontot. de itt már szükségesnek tartottuk egy újabb szempont bevezetését is. Ennek lényege az volt, hogy egyes bányaterületeken ınegváltoztattuk a tömbök korábbi csoportosítását úgy, hogy nagyobb összevonásokat alkalmaztunk. Erre az 975 januárjában megjelent szakmai módszertani előírás (zöld könyv [2]) tágabb lehetőséget biztosított. Alkalmazásából az az előny származott, hogy műre valók maradtak olyan tömbök is, melyek a tömbönként felosztható ráfordításokat külön értékelve már nem bírták el. Kisebb mértékben indokolta ezeket az összevonásokat az is, hogy a régi mezők sok, kisebb-nagyobb szénhidrogéntelepének nyilvántartott ipari készletében, valamint ténylegesen még meglevő ipari készletében fokozatosan ellentmondások jelentkeztek. Ezek egy részét a művelés végső stádiumában nem érdemes, sok esetben nem is lehet a mérlegben kielégítően korrigálni. Más részüknél, mint például a nagylengyeli előfordulásnál megkezdődött a vagyon újraértékelése, de a minősítés idejére még nem fejeződött be. Az 975-ös minősítésnél már a,,leá lított bánya",,,felhagyott bánya fogalmát is bevezettük, de ahol csak lehetséges volt, ott ezeknél is elvégeztük a minősítést a még kitermelhetőkén tnvilvántartott ásványvagyonra. A különböző alkalommal és céllal készített minő- KŐOLAJ ÉS FŐLDGÁZ ll. (ll.) évfolyam 7. szám 978. július sítések a számbavételi egységek különböző formában való megválasztását kívánják meg. Ez jól belátható, ha arra gondolunk, hogy egy újonnan megkutatott, több telepes, többféle minőségű szénhidrogéntelepéket tartalmazó előfordulást minősítünk közvetlenül a kutatási fázis végén. Ez esetben telepenként, minőség szerinti telepcsoportonként és összesített (bányaterület-) szinten egyaránt minősíteni kell. Később, amikor ez az előfordulás bányászati termelő jellegű beruházást kíván, már csak azokat a telepeket vagy telepcsoportokat szükséges minősíteni - az időközben elkészült művelési terv felhasználásával -, amelyeket termeltetni célszerű, pl. Mezőcsokonya esetében csak az éghető földgázt tároló telepeket. Az általános, pl. 5 évenkénti minősítés vagy az egyes előfordulások ismeretanyagában, gazdasági körülményeiben előállt változások miatt szükségessé vált újraminősítés szempontjai feltehetően ismét változtatást kívánnak a korábbi számbavételi egységekhez képest. A működő bányában való ásványvagyon-visszahagyásnál pedig csak azt a vagyont kell minősíteni, amelyik elfogyott, károsodott, gazdaságtalanná vált, vagy valamilyen technikai, természeti körülmény folytán le kell mondani a további művelésről. Bányabezárás esetén a minősítési egység ismét eltérő az előzőtől, mert annak a teljes művelt telepsort tartalmaznia kell, sőt esetleg egy kapcsolt bányaterülettel együtt vizsgált újranyitás lehetőségét is figyelembe kell venni. Kővetkeztetések A tapasztalatok és a fejlesztési célkitűzések a következőkben foglalhatók össze: a) A földtani elemzéslıez kedvező, ha a minősítés a legkisebb földtani egységeken (telepen, illetőleg tömbön) is elvégezhető, és ennek megfelelő értékelés készíthető fejlesztési döntés-előkészítéshez. b) Az országos ásványvagyon-gazdálkodás és a gépi adatfeldolgozás egyszerűsítése céljából viszont a számbavételi egységek számának csökkentésére célszerű törekedni, a természeti paraméteres reálköltség-számítás számbavételi egységének megfelelően. c) A kutatás végén célszerű a természetiparaméterfüggvényes reálköltség-számítás általános módszerét alkalmazni. A művelési tervek elkészülte után, a beruházás tervezésekor, valamint a közbeeső újraıninősítések és felhagyást megelőző kőolajföldtani mérlegelések esetén az egyedi feltételeknek megfelelően kell megválasztani a számbavételi cl) egységet. A témában szükséges geológiai munkák elvégzéséhez az érvényben levő szakmai-módszertani előírás elegendő és jó. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban az látható és természetes, hogy a 20 évnél idősebb, több telepes bányaterületek esetében olyan részletességgel és pontossággal nem végezhető el a minősítés, mint az új előfordulásoknál. IRODA LOM [] Az ásványi nyersanyagok műrevalósági ıninősitésének alapjai, (Szénhidrogének) 970. június. Felelős k.: Barabászhıtal OAB-titkár. 27

28 _ [2] A legfontosabb ásványi nyersanyagok műrevalósági újraıninősitésének szakmai-módszertani előírásai. Bp január. Felelős k.: Barabás Antal OAB-titkár. [3] Bányaterületi alapadatok és a dunántúli szénhidrogén-előfordulások első műrevalósági ıııinősjtése. Készítette: az OKGT Dunántúli Kutató és Feltáró Uzeme és a Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat. 97. (Vállalati dokumentáció.) [4] A Dunántúli Kőolaj- és Földgázterınelő Vállalat ınűködési területére eső szénhidrogén- és szén-dioxid-gázelőforclulások műrevalósági újraminösitése I. -i állapot. Készítette: DKFV, Gellénháza, 975. XII. (Vállalati dokumentáció.) Az ıparág KOREBOL 00 F rr Robbanómotoros hegesztődinamók hegesztőáraınának távszabályozása Csővezetékek épitésénél a hegesztési varratok minősége az egyik legfontosabb technológiai tényező. A varratokat tapasztalati úton a helyszínen beállított hegesztőárammal készítik el. Ezen az áramértéken a hegesztés ideje alatt azért nem változtatnak, mert a szabályozó ellenállást a hegesztőgépen helyezik el, a hegesztési helytől 5-0 m-re. Vannak olyan gépek, melyekre a szabályozó ellenállást külsőleg is rá lehet kapcsolni, de terjedelmük és súlyuk miatt a hegesztők nem használják. Csővezetékek épitésénél a névleges hegesztőáramhoz képest változtatni kellene az áramot attól függően, hogy vízszintesen. függőlegesen vagy fej felett hegesztenek. Az előbb leírt nehézségek miatt ezt nem teszik, így a varratok minősége nem egyforma a hegesztési helyzettől függően. Szükségessé vált egy olyan távszabályozó kifejlesztése, amelynek a következő paraméterei vannak: - súlya, méretei olyanok, hogy nyakba akasztva vagy egyéb módon könnyen lehet hordozni; - a hegesztési áramot Í l()%-kal egyszerü módon lehet változtatni; ~ a vonali körülményeket kiállja, és külön tápfeszültséget nem igényel A fenti követelınényel_< kielégítése meglehetősen nehéz és ellentmondásos. A VISZEK ktsz gyártmányai közül a hálózati hegesztőgépek távszabályozó potenciométereinek mérete és súlya alkalmasnak látszott. Igy elektronikus szabályozási módot választottunk, amelyhez illeszthető egy megfelelően megválasztott potencíométer. A kifejlesztett áramkör tranzisztoros kivitelű, egyenáramú szabályozó kör. Külső áramforrást nem igényel. A hegesztőgépre szerelt alumínium tokból - mely az áramkört tartalmazza _ 0 m 2>< mmí-es hajlékony huzal csatlakozik a szabályozó potenciométerhez, amelyet műgyanta kiöntésű házban helyeztek el, hogy a durva igénybevételeket el tudja viselni. Ez célszerűen nyakba akasztható. A ház mérete 30><70><50 mm. Potenciométer helyett egy több fokozatú miniatűr kapcsoló is megfelel. amelynek állását a hegesztő kesztyűn keresztül is érzékelni tudja. Az áramkört a dobozán levő kapcsolóval le lehet választani a dinamón levő szabályozó reosztátról. Az áraınkör bármilyen tipusú robbanómotoros hegesztődinamólıoz alkalmazható (. ábra). Szabályuzá- 24Ü Á _. reoszlél,,.\. Feszullségnıérá ÍZŰ Á ~ " -t, fönt f ˇ' - Ü Terheltl Í ellenállás, Üínamtl zz ll ˇ.m._--.. l I " l TFVFZFÜHÍUÜZU Távszzbályuzti _ l ellenállás l _ ábra A gyakorlatban a hegesztő a gépen levő szabályozó reosztáttal állítja be a pálcától, anyagtól stb. függő közepes áramértéket. Hegesztés közben pedig a nyakán levő szabályozó ellenállással tudja a hegesztési helyzettől függően a hegesztőáramot szabályozni Í 0% értékben. Belltázy Miklós okl. villamosmérnök (KKV, Siófok).P7 HAZAI M USZAKI LAPSZEM LE Az Energia és Atomtechnika 2. számában két cikket is találunk, amelyek az energiaellátás jövőjével foglalkoznak. Horst Bar-lımann Asványi nyersanyagok a népgazdaságban és a világgazdaságban - új ismeretek, problémák és fejlődési tendenciák és Döry B. A legnagyobb mechanikai eııergiakincs c. tanulmányát az energiakérdésben az előrelátás jellemzi. Nemcsak aprólékos precizitással keresik a leggazdaságosabb, az energiával leghatékonyabban takarékoskodó eljárásokat, hanem nagyvonalúan nézve át a mindennapi problémák fölött, kutatják az energiaellátás jövőjét. Az Energiagazdálkodás januári száma közli Jancsó J. Energiakutatás és fejlesztés az OECD-tagállamokban c. cikkét, amelyből a tőkés világ olcsóenergia-korszakának végét jelentő 973. évi olajválságot követő energiapolitika kutatási-fejlesztési feladatait, ınegvalósulásának jelenlegi helyzetét tanulmányozhatjuk. A szerző az energetika területét nem egyszerűen nagyszámú, egyidejűleg létező forrásnak, technológiának és alkalmazásnak, hanem valóságos, egymással összefüggő rendszernek tekinti. A Magyar Kémikusok Lapja 0. számában Németh A. Olefinelőállítás címmel arról az egyre szorosabbá váló kapcsolatról ír, amely a kőolaj-feldolgozó ipar és az olefin-előállítás között az elmúlt 2-3 évben valósággá vált. Az olefintermelés gazdaságosságát a nyersanyagár is meghatározza -- a nyersanyag spektruma egyre tágul, és az etántól a kőolajig terjed -, ezért az olefinművek létesítésének szinte kulcsproblémája a nyersanyag megválasztása. Az eddig általánosan használt nyersanyag, a benzin mellett a könnyebb szénhidrogének- etán, propán, bután -, valamint a nehezebb frakciók - gázolaj, fűtőolaj - alkalmazását is vizsgálják mind műszaki, mind gazdasági szempontból. A Bányászat novemberi száma közli dr. Heinemann Z.-F Szilágyi G. A Dunántúli-középhegység főkarsztviz-rendszerének szimulációja c. tanulmányát, amelyben a szerzők módszert mutatnak be a Dunántúli-középhegység főkarsztviz-rendszerének egyfázisú, kétdimenziós matematikai modellezésére. Az eddigi hidrogeológiai kutatások eredményei alapján vízföldtani modellt építenek fel, e modellt optimalízálják, és végül rámutatnak a szimuláció bővitésének lehetőségére. A Számítástechnika januári számában Hajna J. Tapasztalatok a hazai mágneskazettás adatrögzítő gépekről címmel arról számol be, hogyan tértek át a hagyományos lyukkártyatechnikáról a hazai mágneskazettás adatrögzitésre. Elismerve a berendezés előnyeit, és összefoglalva a felmerült nehézségeket, átadja tapasztalatait az e berendezést alkalmazní kívánóknak. Budapest, 978. március hó Csaba József 28 KŐOLAJ És FÖLDGA'z. mt.) evfetyezzz 7. zazzz 978. jztttus-

29 Az IPARÁG KÖRÉBŐL A mélyfúrási geofizikai értelmezésben használt néhány összefüggés érzékenységének vizsgálata * A szénhidrogéntelepek készleteinek megállapításához, valaıııint a művelési tervekhez szükséges adatok (effektív vastagság, porozitás, perıneabilitás, víztelitettség stb.) többségét geofizikai nıérésekből határozzák meg. A korszerű rezervoárszámitásokhoz a fenti adatok hibájának, ınegbízhatóságának az ismeretére is szükség van, azonban a geofizikai hibabecslés módszere még nincs kidolgozva. Az alábbiakban egy egyszerű eljárást ismertetünk, amely a későbbiek során hibaszámítási eljárássá fejleszthető. A geofizikai értelmezés általános matematikai nıodelljét a következőképpen írhatjuk le [l]: _ı7iay= M(Í+A.íf), () ahol Í Z xl, xz, x,, - a bemenó mennyiségek vektora; ı7 = yı, yz, y. - az eredményül kapott mennyiségek vektora; AÍ,Aý - az előbbi mennyiségek megváltozása, változékonysága ; M - a geofizikai modell mint mateınatikai operátor. Az M operátor határozza meg, hogy az Í bemenó vektorból mikyen ý vektort kapunk. Vajon milyen kapcsolat van a AJ? és Aý vektorok között? Az M operátor xi szerinti parciális deriváltjaival súlyozva viszi át Ax, értékét Ay,--be. A szokásos geofizikai esetet feltételezve (m =, azaz egy eredményt kapunk): y = Mtf) (2)»z öm(f) Ay z Z AX. -_ *= aki Tegyük egy kissé gyakorlatiasabbá a fenti eszmefuttatást. Vegyük a legegyszerűbb geofizikai modellt, a tiszta homokkővet leíró összefüggéseket. A (2) és (3) összefüggésnek megfelelő képleteket, melyeket a jelenlegi karotázsszelvényezettség [2] mellett használhatunk, az. táblázat tartalmazza. A táblázat 3. oszlopában levő összefüggések alakjának részletesebb leírásához, grafikus ábrázolásához ismernünk kell az egyenlőségjelek jobb oldalán álló mennyiségeket. A változók nagyságánál nincs különösebb gondunk, hiszen jól ismerjük az értelmezési tar- mi i Í / / su -Í* -A ÉJ / -ll C3. 20: gýöä //z Uˇf "' ii' H 7 "I ˇ ˇ"l ˇ Í " C3 č.":z "\..ı '23 Í. (Íbrd -J Í-I~.ı C2ı_./ 7,. 4U *Í.z Í/0 tományukat, és a 2. oszlop összefüggéseivel jó kapcsolatot terenıthetünk közöttük és a számított mennyiségek között. Gond csak a A értékekkel van. Nagyságukra nézve, első közelítésben, semmilyen támpontunk nincs. Hogy mégis szemléletessé tehessük a képet, a bemenó adatok leolvasási porıtossagát a szokványos M: I :200 mélységléptékű szelvények érzékenységét véve alapul _ tekintettük a bemenó adatok változékonyságának. Ilyen módon meghatározva a szükséges adatokat, az l.~3. ábrán látható diagramokat és izotérképeket kaptuk. A bevezetőben említettük, hogy ez a módszer hibaszámítássá fejleszthető. Vizsgáljuk meg, hogy jelenlegi állapotában milyen eredményeket szolgáltathatna. Adalforrás gyanánt a Kisújszállás-nyugatí terület 24. jelű kútját választottuk [3]. A tárolóképes zóna l37l,6-l5l0,8 m között települt, és I3 áteresztőképes szakaszra tagoltuk. A feldolgozásban az l. táblázat összefüggéseit használtuk. A három porozitáskövető szelvényből számolt porozitások átlagát vettük. Ezt megtehettük, hiszen a közöttük adódott átlagos relatív szóródás 8,6i5% (a nem át- I, táblázat Neutron-gaınma cýzv = exp(ailn d+ B[+ C ln d+ D) I Ad ııı Akusztikus ' Atlátlflfl e. Ih Í * Alma tás poroz Rm -- Atztt )+(l - çó,t)a(at,...)+45,.a(atf) Ő z _ át! $A(AÍf_Atırııı) A (ár.f) AR,-0 Mikrolaterolog l OÓMLL - "' ŐÓMLL ~ m [ R + Rx + ln çúmll Am] SL0 Rzu Ű mf 0,, _ RW L A(zzR...) AR. Az Vıztelıtettseg SW : --- ős-w L- + +m-+ ln çb Am-l In SWI An (ám R, n aw R R, tó JELÖLÉSEK P>$" : B, Ax/x C, D statisztikusan meghatározott állandók [2] a visszaszórt (neutron-) ganıma-intenzitás IFNE) a lyukátmérő (cm) az akusztikus hullám terjedési ideje (,um ) Ess~. a kőzetmátrix At-je ()usm") At; a rétegtartalom At-je (usm--) a, m, n litológiaiállandók R,-0 a kiöblített zóna fajlagos ellenállása (ohmm) S,-., a kiöblített zóna viztelitettsége R.f az iszapfiltrátum fajlagos ellenállása (olımm) R. a réteg valódi fajlagos ellenállása (ohmm) SW a réteg viztelítettsége RW a rétegvíz fajlagos ellenállása (ohmm) á porozitás * Elhangzott Budapesten nov. 5-6-án a Szakmai Ifjúsági Napokon. (A szerk.) KŐOLAJ ÉS FÖLDGĂZ H. (.) évfblyant 7. szám 978. jtílíus 29

30 K -+ z\' L 80- EU- ˇ EQ ' "l -ııı -.~8- U e is sa-. Ő 2 ~50 40 m_ 80 M;'Á'PÜ/J fgpü/u9, ha C: aim, fi *\. _,V8Ufm gammg _ Álkuszltıífus ~ 70 _ f U! t Í Í ff mi_* U ÍU _ 0 40 *P Á 2. ábra eresztőképes szakaszon ugyanez 30,3i2%). Az így kapott porozitásokat a természetes gamma-szelvénnyel korrigáltuk agyaghatásra. A számítás végén az izovol értéket is kiszámítottuk: V : heflé(l _SW)s ahol V - az izovol érték, 3; hd, - az áteresztőképes réteg vastagsága. m. Az izovol érték hibáját a szorzat hibaszámítására ismert képlettel határoztuk meg. A 3 áteresztőképes rétegszakaszra adódó átlagértékeket a 2. táblázat tartalmazza. Hogyan értékelhetjük a kapott hibákat? Nagyon nagynak érezzük őket, különösen az izovol értékét, hiszen ha az egész 2. táblázat Jeııenızõk tz,m tá. % s,% ı/,mff W,. összege f 37, , átlaga 2,9 25,7 27 0, rel. szórása, % _, rel. hibája, % hiba/szórás 0,08 3,52,9 Z ca _,,,._z. Í.,_, r f f ::- L N:: ta. :: cuc: Š Éca Cd É R 3. ábra kútra összegezzük a hibákat - következetesen alkalmazva a hibaszámítás szabályait ~, akkor végső eredıııényként 900%-ot kapunk, ami teljességgel lehetetlen. Sajnos a szakaszonkénti átlaghibákkal sem lehetünk megelégedve, mert az effektív vastagságot kivéve minden esetben meghaladják az átlagokhoz tartozó szórásokat (lásd az 5. sort) azaz megkérdőjelezik a szakaszokra bontás létjogosultságát. Mi okozhatja az előző bekezdésben leírt valószínűtlenségeket? A bemenó paraméterek nem, ui. a változók értékeit valós környezetből vettük, és a bemenő hibáknál is a minimális értékeket helyettesítettük (ti. kézi adatfeldolgozás során a leolvasási pontosságot nem tudjuk túlszárnyalni). Véleményünk szerint a matematikai hibaszámítás mechanikus átvétele okozza a fenti nehézségeinket. Célszerű lenne ezt az eljárást úgy alkalmazni, hogy a beınenő hibaértékek szingularitását is figyelembe vesszük. IRODALOM Komlósi Zsult okl. geofizikusmérnök (OGIL, Budapest) [] Fazekas F.: Alkalmazott matematika IV., D. rész. Tankönyvkiadó [2] Komlósi Zs.: A számítógépes mennyiségi értelmezés... Magyar Geofizika (975). [3] Komlósi Zs.: A Kisújszállás-nyugati terület összefoglaló karotázsértelmezése. OGIL Kútgeofizikai elméleti osztály jelentése, 976. KÜLFÖLDI HÍREK Rövid hírek A Román Szocialista Köztársaság 978-ra MkWh villamos energia, et szén (nettó), 5 00 et kőolaj és Mma metángáz termelését irányozza elő. tk Jugoszláviában 978 elején megindultak az ország legfontosabb olajvezetékének építési munkálatai: a 750 km hosszú csővezeték Pancsevót köti össze Krk szigetével. A sziget kikötőberendezései évente 34 Mt kőolaj átvételére alkalmasak. Erdöl-Dienst ëlë Az AGIP (ENI) a norvég kormánytól engedélyt kapott olajkutatásra a Bergentől mintegy 250 km-re északnyugatra fekvő 33/6 blokkon. A közös vállalkozásban az AGIP-nak 30, a DEMINEX-nek 20 és a STATOII,-nak (norvég állami olajtársaság) 50%-os részesedése van. Az Eszaki-tenger norvég szektoraban az AGIP első vállalkozását- a Phillips-csoporttal együttesen- 965-ben kezdte. E tevékenység eredményeként fedezték fel az Ekofisk-mezőt, amelynek olajvagyona 285 Mt, földgázvagyona pedig 260 Gma. Erdöl-Dienst Sz. K. Az USA 977. évi köolajimportja 977-ben az USA 375 millió tonna kőolajat importált, s ennek 84 %-a az OPEC-országokból származott. 976-ban ez a részarány 42% volt. Bjulletcn' lnosztr. Kommercs. Inf jan. 7. Szegesí K. Franciaország 977. évi olajtermék-fogyasztása Franciaország 977-ben et kőolaj terméket fogyasztott- Ebből a mennyiségből a háztartási tüzelőolaj , a nehéz fütőolaj , a benzin 708 (ezen belül a szuperbenzin 3 954), a petrolkémiai alapanyag pedig 4823 et-t tett ki. Europe Oil-Telegramm sz. Szegesi K. ' 220 KŐOLAJ És FŐLDGÁZ. (.) évfutyzzm 7. szazzz 978. jztttza

31 D LANGA P. VILMOS Őszinte részvéttel vettük tudomásul a hírt, hogy Langa P. Vilmos 978. január 24-én, életének 65. évében elhunyt. lparos családból származott. Középiskolai, valamint jogi tanulmányait Budapesten végezte, majd 950-ben könyvvizsgálói Adóhivatalánál, majd az lrodaszervező Gazdasági lrodánál oklevelet szerzett. Közben a Pénzügyminisztérium Központi tevékenykedett. Ezt követően előbb a Pénzügyminisztérium revizori osztályán, majd a Nehézipari Minisztériumban dolgozon 955-ben az akkor alakult Országos Földtani Főigazgatóságra nevezték ki főkönyvelőnek, később ugyanitt főrevizorként dolgozott. 960-tól az Országos Vízkutató és Fúró Vállalatnál főkönyvelő nyugdíjba vonulásáig, 973. július 3-ig. Mint vizes nyugdíjas az 974-ben megalakult,,zsigmondy Béla Nyugdíjas Klub, ezzel egyidőben szakcsoportunk tagja is lett. A klub rendezvényeire rendszeresen járt, ahol a szakmai előadások mellett a szakmai múlt élményeinek felelevenítésében mindnyájunknak derűs pillanatokat szerzett február 3-án kísértük utolsó útjára a rákoskeresztúri Újköztemetőbe. HÍREK AZ ÜZEMEKBŐL Keményfém betétes fúrók műszaki-gazdasági jellemzői Cs. B. A Meıyktıı-ÉK Kutatási területen az. jeıü fafáeban a 8/,"-ee szakasz m között felsőkréta és m között középsőtriász korú képződményeket harántolt. A rétegsor: m középkemény agyagmárga, aleurolit és finomszemcsés homokkőcsikok; m uralkodóan aleurolit, kevés homokkő és dolomit, 2040~2090 m kvarchomokkő és dolomíttörmelék; m dolomíttörmelék kvarchomokkőcsikokkal; m dolomitbreccsa. A mezozoós összlet átfúrásakor a következő átlagértékek adódtak: Szakasz, m ,5 959, Mechanikai sebesség, m/h 2,3 2,78,4 Kereskedelmi sebesség, m/h,47,9,22 Fúrónkénti haladás, m/db 34,7 55,25 69** Költség*, Ft/m Fúrótipus M2H MOH XV * Béléscső- és iszapköltség nélkül. ** Az XV típusú fúrót magfúrás miatt építették ki. további teljesítménye alapján itt 50%-ig használták ki. A MéÉK-2. fúrás m között miocén, alatta triász korú képződményeket tárt fel. A rétegsor: m mészkő, kvarchomokkő, kvarcit és dolomitanyagú breccsa, amelynek kötőanyaga homokos agyag; ,5 m kemény, repedezett, kalciteres dolomit, dolomitos mészkő és meszes dolomit, ezen belül m homokköves, márgás aleurolit; 3050_3082 m kemény agyag, agyagos homokkő, agyagmárga és márga; m fekete grafitosmárga, agyagmárga közbetelepüléssel. A 8/2 -es szakaszban m között a következő átlagértékek voltak: mechanikai sebesség, m/h kereskedelmi sebesség, m/h fúrónkénti haladás, m/db kötség*, Ft/m fúrótípus 2,0 0,42 8, R2H A fúróknak 4 óra után 2 3 mm oldalkopásuk volt. Ahol a nagyobb abrazívitás miatt utánfúrásra is szükség volt, a méterköltség 9500 Ft/m-ig emelkedett. Ezután került beépítésre 2 db FP63-as és db F7 keményfém betétes fúró. Az alkalmazott fúrási rendszer:,. Öblítési iszap 8 Fúvóka- Ter- Asz- Furotıpus» f - méret, helés. talfor- dulat meny_ ny0_ si-".ü_ nyiség más, sége VÍFÍFÜ' hüvelyk Mp,ızmin /min bar <g/am-3 aga FPõ3 3 ı4;32 4 p ıoo,20 39/30 F7 3><ı3/32, ,8 38/30 A három fúró teljesítménye: fúrótípus fúró száma mélységszakasz, m kiépitések száma mechanikai sebesség a szakasz elején és FP63 FP63 F7 NDC 64 NDC 66 MC végén, m/h 2,5 és 0,98,90 és.55,3 és.09 kereskedelmi sebesség, m/h,43,64,09 fúrt méter, m 26, fúrási idő, óra 4, ,5 költség*, Ft/m kőzet triász dolomitos mészkő * Béléscső- és iszapköltség nélkül. Németh Gusztáv okl. geológus KÜLFÖLDI HÍREK Köolaj-finomító bővítése Jugoszláviában Tatár András okl. olajnıérnök Francia cégek kaptak megrendelést a jugoszláv Bosanski Brod-i kőolaj-finomító bővítésének megtervezésére- jelentette be Párizsban a francia Technip cég szóvivője. A francia cégek által nyújtott szolgáltatások összértéke körülbelül 75 millió frank lesz. Emellett a gépek egy részét is francia cégek szállítják körülbelül 00 millió frank értékben. Az üzlet finanszírozásában francia bankkonzorcium működik közre a Banque de Paris et des Pays-Bas vezetésével. A kőolaj-finomító bővítése összesen 675 millió frankba kerül; 2 új termelőegységet helyeznek üzembe. A bővítés 98 tavaszán fejeződik be. Ezután számottevően megnő majd a termelés úti és ipari bitumenből. Világgazdaság 978. március 22. Szegesi K. Jugoszlávia kőolaj-feldolgozó kapacitásának fejlődése 980-ig A finomító megnevezése Bosanski Brod Lendava Novi Sad Pancevo Rijeka Sisak Jelenlegi kapacitás l Koper - Skopje - Összesen Nafta (jug.) sz. Bővités S et/év Összes kapacitás Szegesi K. KŐOLAJ És FŐLDGÁZ. (.) ëzjfetyzz z 7. ezzizzz 978.jttt e f 22

32 I l ff HÍREK Az UZEMEKBOL Gyémántfúrási eredmény az Alföldön A fúrási gyakorlatban _ néhány különleges esetet leszámítva - mindíg olyan fúrót kell megválasztani, amely alkalmas arra, hogy a lehető legkisebb méterköltséget biztosítsa. Ily módon elérhető, hogy a fúróhaladás, a fúró méterteljesítménye, a berendezésköltség, a ki- és beépítési idő és a fúró ára között az összefüggés optimális legyen. A keményfém fogazású, zárt sikló-csapágyazású fúrók gyors terjedése nem akadályozta meg a másik hosszú élettartamú" fúrófajtának, a gyémántfúrónak további terjedését, tökéletesedését. A gyémántfúrók alkalmazási köre újabb fúrótípusok kialakítása, illetve a fúróformák, a gyémántszemek méretének, számának, elhelyezésének optimalizálása útján bővült, figyelembe véve a megvalósítható fúrási paramétereket. Természetesen ahol a két fúrófajta alkalmazási területe egyezik (pl. mélyen fekvő közepes, középkemény kőzetekben), ott a gazdaságosságuk, a minimális fúrási költség dönt az egyik vagy másik használatáról. Ezek alapján került sor teljes szelvényű gyémántfúrásra az Algyő-K-. jelű fúrás mélyen fekvő alsópannon rétegsorában 8 5/32 OVB 3 típusú fúróval. Ahhoz, hogy a két fúrófajta közül melyiket válasszuk, ismerni kellett a kőzetviszonyokat, a fúróberendezés teljesítőképességét, a megvalósítható paramétereket, és el kellett végezni a szomszédos területek információinak elemzését az azonos, illetve hasonló földtani képz.ődmények fúrásaínál kapott adatokból (Algyő, Maroslele). Annak eldöntésére, hogy mikor építsük be a gyémántfúrót, elvégeztük a gazdaságossági számításokat, amelyek igényként a műszaki meggondolásokat is magukban foglalták (max. fúrási sebesség, max. fúrt méterszám, max. élettartam, illetve legkevesebb fúrócsere, max. időnyereség stb.). Osszehasonlítási alapul a szomszédos területek azonos mélységben levő, hasonló jellegű kőzeteiben használt fúrók átlagos értékét vettük figyelembe, és a kiválasztott gyémántfúró eredeti költségének 50 %-ával számoltunk. Az. ábrán az azonos méterköltség alapján megszerkesztett rentabilitási görbe (hiperbola) látható, amely a gyémántfúró használatának rentabilitási határát szemlélteti. A hiperbola aszímptotái azokat a határokat szabják meg, amelyeken kivül a gyémántfúró alkalmazása sohasem lehet rentábilis. A görbe feletti terület adja az. összehasonlított fúróknál gazdaságosabb eredményt. Közvetlenül leolvasható, hogy milyen fúrási sebességhez milyen fúrt méterszám (illetve fúrási idő vagy fúróélettartam) szükséges az azonos méterköltség elérésére, így azonnal, a napi jelentés vételekor (a fúrt méter és a fúrási idő ismeretében) már nyomon követhettük a gazdaságosság alakulását. A gyémántfúró m között fúrt alsópannon középkemény homokkő és agyagmárga rétegekben 644 métert 284 óra alatt, azaz 2,27 m/h mechanikai sebességgel. Ezután görgős fúróval mélyítették a fúrólyukat 3638 m-ig, ahol lyukegyensúly- - 4 l,. sebesség _'Í'_ i *L.._ Ftiras à 77 j.,_ _ 7 megbomlás miatt a fúrószerszám megszorult. Lecsavarással 2842 m-ig sikerült a fúrószerszámot kimenteni, ahol azonban kilátástalanná és gazdaságtalanná vált a mentés, s a fúrólyukat elferdítve melléfúrással folytatódott a munka. Lehetőség nyílt az összehasonlításra egy fúráson belül azonos mélységben és kőzetben. Igy ugyanazt a szakaszt ismételten - most már görgős fúrókkal átharántolva tényleges összehasonlító adatokat nyertünk (. táblázat). A tényszámokon alapuló (Byémántfúró végleges ára, görgős fúrók ára, fúrócsereidők, berendezésköltség stb.) gazdaságossági számításokat (2. táblázat) és rentabilitási görbék szerkesztését (2. ábra) elvégezve végleges bizonyítást nyert a gyémántfúró helyes megválasztása, tervezése és gazdaságos felhasználása; a gyakorlat igazolta a fúrókiválasztás helyességét. F2 A2-I A2-I A2-l A2H A2H A2-l A2 A2H AZH A2H A2- A2-I F2 MOH ŠE.l A használt 8 /2 -es görgős fúrók teljesítménye. táblázat A fúró A fúrt szakasz Rotációs idő típusjele m h I I Gazdaságossági számítás. 3 db DKG-fúró átlaga. 8'/2 F2 típusú SMITH-fúró 2. 3 db DKG-fúró átlaga 2. 8"'/3, OVB /2' F2 típusú SMITH-fúró 3. 85/32 OVB 3 ııı.-ııııı 67, 0,5 22,9,5 20 4,6 4,3 2,9 5,4 6,9 0,5 7,2 30,7 42,3 9,8 2. tábláza ' Idő- Költség meg- Fú rótípus X takarítás Ft/m h Rentabilitás Ft ; , ı t I I 3 db DK8-fura' itt/es'tmenyeıe; vszany'lotl gyémantfuró-rentabılitas ; F2 ftjıusıi ÍSMITH-filró jgljesítményëlhez vtsztınytlnli pyëmantfum-rentzbilitas ıı-""'-ip-i-u--.-h-..a (5/8,2 -ps Ovss tipusú. -: _\r - Pt ffltftırd_ttepsn_ény@..* m/hha sebesség, CA: - \ _/_,_,_ Í Í. I_ / / ras ı :4._._, I Fu -._ ˇ _ 77 (_ L ıı *._.. Í,.; z_» T._. -ıı 7,. I _ 0 mo 20 ı I 500 E00 ı I Furası eteljesıtmeny, m 9., _,, _, _ Í, I-ábra _.t00 Fúrasi fan _ feyesıtmeny, sat) m Eau _ Fúrátervezés A szomszédos területek hasonló jellegű kőzeteiben, azonos mélységben használt fúrók átlagos teljesitnıényéhez viszonyitot't gyémántfúrórentabiltˇtás 2. ábra Ftiráértékelés 222 rr KOOLAJ ÉS FÖLDGÁZ. (. ) évfblya-m 7. szám978. jtilius

33 Összegezve: - a rétegek fúrhatóságának alapos ismerete; -~ a megfelelő fúrótípus kiválasztása; - a beépítési mélység és időpont helyes kijelölése; _ a szükséges technikai feltételek biztosítása; - a megvalósítható paraméterek betartása; - a fúrók teljesítményadatainak rendszeres kiértékelése és _ a fentieken kívül a megfelelő tapasztalat és gyakorlat mellett a gyémántfúrók magas költsége ellenére is megvalósítható azok gazdaságos használata.»i I 032 Arpád Schtvendtner Imre okl. olajmérnök (NKFU, szoımıo okl. kőolajb. és mélyfúróípari technikus itt (NKFU, szzzınoıo Az algyői polimeres kísérlet első fázisának tapasztalatai Az MTA Olajbányászati Kutató Laboratóriumban a polimeres kiszorítás terén több mint öt éve folyó elméleti és laboratóriumi kutatómunka eredménye alapján l976-ban az ()l(gt üzemi kísérlet végrehajtását határozta el. E műszaki fejlesztési kísérlet finanszírozását a N IM és az OMFB vállalta, tekintettel a korszerű kihozatalnövelö eljárások kutatásának jelentőségére. Az üzemi kísérletet 977. május l l-én kezdtük meg. A tervek szerint a polimeres elárasztást megelőzően egy vizbesajtolásos művelést kellett megvalósítani az ötpontos kísérleti elemben. Jelenleg ez a vízbesajtolásos művelés fázisában van, és ennek eddigi eredményeiről számolunk be. A kísérleti elem az Algyő 2. telep nyugati területén helyezkedik el, szabályos, ötpontos rendszert alkotva. A négy- Algyő- 23., 478., 597. és besajtolókút a rétegek kifejlődésének megfelelően mindkét rétegszakaszra meg van nyitva, de a két rétegszakasz nincs pakkerrel elkülönítve. Pakkert csak az. elem közepén elhelyezkedő Algyő-596. termelőkútban helyeztek be a két rétegszakasz elválasztására. E termelőkútban azonban lehetőség van a két rétegszakasz együttes és elkülönített termeltetésére. A kísérlet a fenti kútkiképzések alkalmazásával lehetőséget adott a megfigyelések bővítésére, mivel így a két rétegszakasz elárasztása értékelhetővé vált. A kísérlet első- vízelárasztásos- fázisa rendkívül sok értékes információt szolgáltatott eddig is. A kísérlet során igyekeztünk a 2:l besajtolási-kitermelési arányt tartani, mivel a szimulációs számítások szerint ezen arány mellett a kísérleti eleınbe nem történik olajbeáraınlás. A felső rétegszakaszban a besajtolás megkezdését követően gyorsan, I977. május 24-én észleltünk részleges és I977. július 20-án teljes elvízesedést, ugyanakkor az alsó rétegszakasz még tiszta olajat termelt. A felső rétegszakasz elvizesedéséig a pórustérfogat I l5 % -ának megfelelő vízınennyiség besajtolására került sor. Az elvizesedésig elért kihozatalérték 25%, figyelembe véve a termelési adatok alapján számítható kezdeti gáztelítettséget (ezt adat hiányában a geológiai feldolgozás nem vette figyelembe). A felső rétegszakasz elvizesedését követően az alsó rétegszakaszt termeltettük l978. január 5-ig, de az áttörés nem következett be. Hidrodinamikai és termelésgeofizikai mérések alapján megállapítható, hogy az alsó rétegszakasz nem, vagy csak nagyon kis mértékben reagál a besajtolásra. Megállapítást nyert tehát, hogy a két rétegszakasz hidrodinamikailag elkülönül a kísérleti elemen belül. Bizonyítja ezt az is, hogy az alsó rétegszakaszból l978. január IS-ig a földtani készlet 2,5-szeresét termeltük ki. A fenti tapasztalatok birtokában úgy döntöttünk, hogy csak a felső rétegszakaszt tekintjük kísérleti elemnek, és a kísérletet tovább folytatjuk. Sajnos, 978. január elején az Algyő'-478. besajtolókút szerelvénye meghibásodott. A besajtolt víz a pakker hibája miatt a nyitott Szeged 2. rétegbe is ment. A kutat ekkor leállítottuk. Ezt követően a_kútjavítás alatt a termelés a felső rétegszakaszıból tovább folyt. Erdekes jelenségként tapasztaltuk, hogy ekkor a 95% körüli vízhányad csökkent. Feltehetően az áraınlási kép megváltozása miatt a kísérleti elembe olajbeáramlás jött létre. 978 januárjában terveztük megkezdeni a polimerdugó besajtolását, azonban a műszaki baleset miatt ezt el kellett halasztani. A szükséges polimermennyiség rendelkezésre állt, azonban üzemi körülmények közötti tárolás hatására dcgradáció következett be. Megállapítottuk, hogy a degradációt baktériumok okozták. Jelenleg folynak a vizsgálatok a baktériumok okozta változás tisztázására és a megfelelő védelem kidolgozására. A kísérleti elembe 978. február 28-ig összesen ni vizet nyomtunk vissza, azaz a pórustérfogat négyszeresét. Ugyanezen időpontig 2l00 m3 olajat, 730 em gázt és 5300 mi* vizet termeltünk ki. A fenti olajtermelés, a gáztelitettséget figyeleınbe véve, a földtani készlet kb. 30%-ának felel meg. Az összes kitermelés rétegtérfogaton számítva a pórustérfogat 70%-ának kitermelését jelenti. A kút jelenleg 90% víztartalommal terınel, hozamnövelés és az Algyő'-478. kút üzembe állítása következtében a vízhányad növekedő jelleget mutat. A poliınerbesajtolás I978. március végén ınegkezdődött. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a kísérlet első fázisa rendkívül sok elméleti és gyakorlati tapasztalatot nyújtott, melyeket az elkövetkezendő kisérleteknél feltétlenül figyelembe kell venni. A legfontosabb tapasztalatok a következők: «A kis területre kiterjedő kísérleti elem kezdeti telítettségi viszonyai csak a termelési múlt alapján állapíthatók meg.»- Az Algyő 2. telep nyugati területén, kicsisége ellenére, a két rétegszakasz hidrodinamikailag elkülönül. ~- A viszonylag gyors kiszorítási sebesség mellett a rendszer minden változásra rendkívül gyorsan reagál. tehát a folytonosságot biztosítani kell. - Nagy jelentőségű kisérletnél a kútmeghibásodások elkerülésére egyszerü kútszerkezeteket célszerű alkalmazni. -~-- A vegyi anyagok üzemi tárolásánál és kezelésénél eddig nem tapasztalt problémák merülhetnek fel. E rövid. a kísérlet. első fázisáról írt ismertető nyilvánvalóan nem lehet teljes. de a kísérlet további eredményeiről is tájékoztatást adunk. Szolnok, 978. február hó J PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Tıı)'ınbö(zky Sándor okl. olajmérnök (NKFV, Szolnok) Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Kőolaj-, Földgáz- és Vízszakosztálya, az Országos Kőolaj- és Gáziparí Tröszt, valamint a Magyar Olajipaıi Múzeum TÖ RTÉNETI PÁLYÁZATOT hirdet azzal a céllal, hogy a magyar olajípar dolgozóinak mind szélesebb rétege kapcsolódjon be az iparágunk életével, történetével kapcsolatos anyaggyüjtésbe, illetve -feldolgozásba. Pályázni lehet a kiírás időpontjáig másutt még közlésre nem adott egyéni vagy csoportos pályamunkákkal, szocialista brigádok kollektív alkotásaival. Uzem- vagy vállalattörténettel, üzemi. és vállalati krónikával, brigádtörténeti feldolgozással, visszaemlékez.ésekkel, olajipari események vagy történetek leírásával. technika- és alkalmazástörténeti feldolgozásokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonitunk az egyénileg vagy brigádok által készitett technikatörténetijellegű maketteknek. modelleknek. illetve oktatáshoz, bemutatáshoz felhasználható eszközöknek. A pályázat titkos, így azon csak jeligével beküldött ınunkák vehetnek részt. A pályamíí szerzőjének (szerzőinek) adatait lezárt, azonos jeligéjü borítékban kérjük mellékelni. A pályázatokat 2 példányban a Magyar Olajipaıi Múzeum címére (890 Zalaegerszeg, Pf. 68.) postán kell beküldeni. Beküldési határidő: I979. május 3l. Pályadíjak l. díj db 5000 Ft, ll. díj 2 db, egyenként 3500 Ft, lll. dij 4 (lb, egyenként 2000 Ft. Az eredményhirdetés I979 októberében, a Múzeumi Hónap, illetve a Magyar Olajipari Múzeum fennállásának 0. évfordulója alkalmával rendezett ünnepélyen lesz. Budapest, 978. ınárcius hó Országos Kőolaj- és Gáziparí Tröszt OMBKE Kőolaj-, Földgázés Vízszakosztálya Magyar Olajipari Múzeum rf KOOLAJ ÉS FŐLDGĂZ. (.) évfolyam 7. szám 978. július 223

34 Í II Í r KULFOLDI HIREK A MEGAL-terv Közép- és Nyugat-Európa, valamint ehhez kapcsolódóan Kelet-, Eszak- és Dél-Európa teljes területére kiterjedő gáztávvezeték-rendszer megvalósítását jelenti a MEGAL-terv (ME- GAL=Mítteleuropäische Gasleitung Gesellschaft, azaz Középeurópai Gázvezeték Társaság). A MEGAL GmbH és a MEGAL FINCO (MEGAL Finance Company Ltd), a holland Fondation Administrative MEGAL (2%), a francia Gaz de France (43%), a nyugatnémet Ruhrgas AG (50%) és az osztrák Mineralölverwaltung AG (5%) 977 decemberében első ízben bocsátott ki a nemzetközi tőkepiaera kölcsönkötvényt. A részvénykibocsátás célja a kb. milliárd márka költségű földgáztávvezeték építésének finanszírozása. A létesítendő gáztávvezeték hossza 630 km, átmérője mm, és építése 3 év alatt fejeződik be. A MEGAL távvezeték-rendszer alkotja majd a nemzetközi európai gázszállító vezeték kelet nyugati tengelyét. Ez az európai gázszállító rendszer teljes kiépítettségben _ az 980-as évek elején _ az Eszaki-tengertől a Földközi-tengerig és az Atlantióceántól Ausztriáig a fő elosztóhálózatot képezi. Ez a rendszer Nyugat-Európát közvetlenül összeköti az Eszaki-tenger, a Szovjetunió és Irán minden nagy földgáfzlelőhelyeivel és a cseppfolyós földgázt fogadó állomások révén Eszak-Afrikával is. Ez a hálózat jelentősen meggyorsítja a nyugat-európai gázíparok integrációját, növeli Nyugat-Európa energiaellátásának biztonságát, és ezen belül _ a már megkötött szerződések alapján _ az energiaszerkezetben biztosítja a földgáz részarányanak további növekedését az 976. évi 6%-ról az 985. évi l8%-th. A MEGAL-rendszer fogadja, ill. szállítja és osztja el mind a Szovjetuníóból, mind az Iránból Nyugat-Európába érkező földgázokat. Jelenleg a MEGAL-rendszer első szakasza Gernsheim (Darmstadt) és Míttelbrunn (Palatinat) között már 977. október. óta üzemel. Az elkövetkező 3 évben megépítik a Waidhaus (NSZK_csehsz.lovák határ) és a Sarreguemines (francia_nszk határ) közötti szakaszt, és ehhez Oberkappel mellett csatlakozik egy Ausztriából jövő vezetékág. A vezetékek párhuzamosan épülnek a már meglevő Wildenranna_Gernsheim vezetékkel, majd folytatódnak Palatinat-on át Míttelbrunn-en Sarre-ig. Ugyancsak új vezeték épül Waidhaus_Schwandorf szakaszon is. A MEGAL két vezetékét összekötik a Ruhrgas Rothenstadt_Farehheim között meglevő rendszerrel. A távvezetekkel egyídejuleg nagy teljesítményű kompresszorállomások is épülnek Waidhaus (55 ezer kw), Riınpaur (33 ezer kw) és Míttelbrunn (33 ezer kw) mellett, amelyek fenntartják a távvezetéken szükséges 80 bar-os nyomásszintet, ill. a Waidhaus_Schwandorf szakaszon a 67,5 bar értéket. Ezenkívül Schwandorf, Renzenhof, Gernsheim és Madelscheim térségében mérő- és szabályozóállomások is létesülnek. A Ruhrgas rendszerén keresztül közvetlen kapcsolat létesül az észak-európai rendszerekkel, nevezetesen az.északi-tengeri és az észak-németországi vezetékekkel, valamint ezeken keresztül a nagy teljesítményű holland távvezeték-rendszerekkel. A földgázvezeték-rendszert az NSZK területén Míttelbrunn mellett összekapesolják a Trans Europa Gas Pipe Line GmbH szállítóvezeték-hálózatával is, amely az NSZK, Svájc és Olaszország felé szállít földgázt. A Gaz de France biztosítja a kapcsolatot Dél-Európa irányába, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felé. Ausztria területén a kapcsolatkiépítés közvetlen összeköttetést jelent Olaszország és Jugoszlávia irányába is. Ehhez a rendszerhez szervesen illeszkedik a Csehszlovákia területén már kiépített, ill. épülő nagy tranzitvezeték-rendszer. amely lehetővé teszi a már megkötött szovjet és iráni gázszállítási ınegállapodásokhoz tartozó tranzitálást, és természetesen ezen keresztül a Szovjetunióban kiépített, ill. építés alatt álló óriási gáztávvezeték-rendszerrel való kapcsolatot is. KÖZLEMÉNY C.sa'/ro' Dénes okl. olajmérnök (OKGT) Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület 978. augusztus 29_3-én PÉCSETT rendezi meg a ıı. ORSZÁGOS GÁZ- És OLAJKONFERENCIÁ-ı és kiállítást a gáz- és olajfelhasználás hatékonyságának növelési lehetőségeiről. Jelentkezési lapok igényelhetők az Egyesület Titkárságán: 055 Budapest V.. Kossuth Lajos tér em. Telefon: I I/3 COLIEPHCAHI/IH AUS DEM INHALT FROM THE CONTENTS A. Katuuıau, amit.-xıımmt: Bueııeırııe Meııcııyııapozıuoií cnc- Teıuu eııııııııu D ııetlıraııyıo npoıvrızıımıeııııocrb ctp. 93 B paõore Ha ocnoaatnm noctattoanehhst Coaera Matmcrpoıs 3a Ne 8/976. (IV. 27.) npıfiaoiııfırca rıocrpoetme Meııtııynaponaoü cvıcretvıbr eııuauu, ııerarıızno u3naraetca ııeclıııınıuıtsı ociıoamsıx,.iıononnurenızmztx ir npomaoırınztx enanı/ru. Ocoõoe annmaane ynensıercsı Hanoacetınıo npemvıyutecra rt :ıaniıcn (bopıvtyn E cacreıvte Cl/I. llpi»ı xapaxrepızıaaumt enmıutt, E cnysae Heoõxoiıirmocrn, npnaoıısırcsı Taõnnusı,una nepecaera eıtrıamı; npeacmıx cac- Teıvı E eıımıvıttbr Cl/I. 'B 'aaxntoltetme ann oõnerttenua Bae- Jıemm E npaxraıty Hoaoü cuereıvıızzr eıınnvıtt npızıaoııarcn eiınnaubt Cl/l õonee pacnpocrpaneaaıztx Eenwmn, eııaımuizı, npnmensıeıvıızıe Ha rıpaırrırıte, a Taıoice Koadıdtmnıfteiırızı nepecaera. JT. Kaumıau, ropnızıñ amit.: Iflccııeııoaaıırısı npnıvıeuuremzno ıc ııurecııeıııııo ııeıbrıı Muııemııpnumu pacrııopaun...ctp. 22 B ctatbe Ha Ocaoaamm oõaopa Bemramı ıcoadıtlınıınearoa ıiedıreornaan no sanezcam nedırn Benrpvm, cpenn npntıumaembtx ao Ennmaıme õonee acbcbeıcrnaaizıx crıocoõoa aızırecneımsı pacctvıarpaaatorcn ycnoansı npvımeııeimsı cnocoõa ablrecneaıta aedırn Muuennapnstmn pacraopamn tt onrrııvıafıiznoro nonyaeamı oropoaıca Mnuennspaoro pacraopa, B nepayıo otıepeab B orrromemrrr aaneıxeñ Hedırit Mecropoacııeana Anızıië c aızıcoimmn Temneparypaıvın nfıacra 4 ımaıroü asmcocrtzıo Hetbm. llokası>ı8aetca Mexamısm Ebırecaenua vi naõoparopcıcne pe3ynız.tatizı sızırecııenna oropoatcatvm Mmıennsıpııoro pactaopa ann Mvııcpoamymzemr. fi. Mo.-map, reonor: Buõop eııııııııııızı yaera ııpıı ıcareropıısaııııu saııacoıı ııoııezıııızıx iıcıconaeıvıızıx CTp. 26 Ha ocı-ıoae omztra, npaoõpereanoro no yıcasanaomy Kpyry TeM, abtop npumen K Taıtoıvıy abıaoııy, t-ıto ami reo- Jıorwtecıroro at-ıanı«ı3a noneaao rıpoaortnrtz ıcareropusa- Ltmo no?.ane>kam K ıtcrıonbaoaarız ee npn noııroroaıte peıuenmı Ha ypoane saneııteit. Oııiıaıco uensıtvı xoasıücraoaaimsı pecypcawm nonesmztx ncıconaemızix ctpahı~. ı cıcopee cootaetct8ytot õonee Kpynnbte, T. e. yıcpynaeantzıe ennrmııı-it y~teta. Cacreıvıa ouemciı Harypantzabıx napaıvıerpoa JaeT ao3mo>ı<hoctız mõıco nptıcnocoõnrızca K Jıaamznvı reofıorwiecxnm uensim. ilë Dipl.-Ing. Árpád Kassay: Einleitung des interrıationaleıı Masseinheit-Systems SI in der Erdölindustrie S. 93 Der Beitrag beschreibt die Struktur des internationalen Masseinheit-Systems SI aufgrund des Erlasses des ungarisehen Mínisterrates Nr. 8/976. (IV. 27.). Die Definitionen 224 KŐOLAJ És FÖLDGÁZ. U.) ëz>faya z 7. szám 978.jttf.z~

35 der Grund-, Ergänzungs- und abgeleiteten Einheiten werden ausführlich angegeben. Vorteile und Schriftart der Einheiten des Systems SI werden hervorgehoben. Bei Darlegung der Einheiten werden, falls notwendig, die für die Umrechnung der alten Einheiten auf SI-Einheiten erforderlichen Tabellen erörtert. Schliesslich werden, zwecks Erleichterung der Einleitung in der Praxis, die SI- Einheiten der in Betracht kommenden Grössen und die praktisch anwendbaren SI-Einheiten angegeben. Die Faktoren der Umrechnung auf die Einheiten werden auch bekanntgegeben. Dipl.-Ing. Lajos Kassai: Untersuchungen zwecks Anweudung der Mizellarölverdrängtmg _. S. Nach einem Überblick der Erdölausbeutefaktoren der Lagerstätten in Ungarn werden von den in Betracht ziehbaren wirksameren Verdrängungsmethoden die Bedingungen der Anwendung der Mizellarerdölverdrängung und die Möglichkeiten der Herstellung eines Mizellarlösungspfropfens, in erster Linie hinsichtlich der Algyőer Lagerstätten hohen Formationsdrucks mit Erdölen niedriger Viskosität behandelt. Der Verdrängungsmechanismus wird vorgeführt. Laboratoriumsergebnisse der Verdrãngung mittels hergestellter Mizellar- oder Mikroemulsionspfropfen werden angegeben. Dipl.-Geol. János Molnár: Über die Wahl von Aufnahme- Einheiten der Qualifikation des wirtschaftliehen Wertes von Kohlenwasserstofl'-Lagerstätten S. Aufgrund gewonnener Erfahrungen kam der Verfasser auf die Schlussfolgerung, dass es für die geologische Analyse günstig ist, wenn die Qualifikation auch lagerstättenweise durchgeführt und auch zur Vorbereitung von Entscheidungen auf Lagerstätten-Niveau angewandt werden kann. Zum Zweck der staatlíchen Míneralwirtschaft eígnen sich aber die grösseren, zusammengezogenen Aufnahme-Einheiten. Das Qualifikationssystem der natürlichen Paraméter ermöglícht eine elastische Anpassung an den jeweiligen geologischen Zweck. 2 Árpád Kassay, Chemical Eng.: Introduction of the SI international measuríng unit system into the petroleum industry p. 93 Based upon the order M 8/976. (IV. 27.) of the Hungarian Council of Ministers, the structure of the SI international measuring unit system is descríbed. Definitions of the basic, complementary and derived units are given in detail. Special stress is laid on the advantages and the way of writing of the SI system units. When making acquainted with the units, tables necessary for the conversion of the old units into SI units are given. To ease the introduction in practice, SI units of the quantities that can be taken into account, those that can be used in practice as well as factors for the conversion into the units are dealt with. Lajos»Kassaı', Mining Eng.: Examination for iııtroducing micellar oil displacement techniques p. 22 The paper gives a sınvey of the oil recovery factors of Hungary's oil reserves. From among the efficient displacement methods, conditions of using micellar oil displacement and possibilities of an Optimal creation of micellar solution slugs are discussed, príınarily referring to the Algyő oil reservoirs containing low-viscosity crudes. The mechanism of displacement and laboratory results attaíned by applying the micellar or microemulsion slug displacement produced are shown. 26 János, Molnár, Geologist: Choice of evaluation unist for qualifying the commercial Value of hydrocarboıı reservoirs p. Based upon experience gained, the author comes to the eonclusion that it is favourable for the geological analysis if the qualífication can be performed reservoir by reservoir and this can also be used for preparing decisions on reservoir level. For the national mineral resource economy, however, bigger and combined evaluation units are suitable. The qualífication system of natural parameters permits a flexíble application to the given geologic aims. 26 GÁzTEcHNıKAı KuTATó És vızsgáló ÁLLOMÁS 'R KuTATÁs FEjLEszTEs vzsgálat Budapest Xlll.. Révész u. 27_3. Levélclm: 39 Budapest, Pf. 238 Telefon: G K V ll j

36 l,, _ - ; _ ˇ Í 7 -É' 77 l G ARID RADıoızoTóPos Hı8AKEREső ı<eszülekek öntött termékek, fögázvezetékek hegesztett kötéseí, épületszerkezetek és más termékek minőségének röntgenvizsgálatára ÍLLAmmf ııı ~ ı. - ı ı. ı. _. _ , ı ıı ' ' - - I ' ı ' 5' z. ' I I ı ı ı'ı' ı ' ı'- ı'..'.'.. '.'.'. ' '. ~ , "' '."'.'-'."-.-.~'-'~_ıııı-_ ı.ı'ı'ı,.. _ ı ı'.'.' ' I ' I ' O ' I ' -' ı ' ı' ı' ı.*.' ı 'I.. C - z ı.. ı..., I I O ı... ı.. ı ı O ı ı oı LL, äv- -..._- _* _ z -...» I. _ O. - _ ı.. ı ı ı - ı -. ı. ı... -_-» ~ -. 0 ÉÖITIÖI'. megbízható o az uránvédelem révén sugárzásbiztos O egyszerű kezelés ít- _..; _; ˇ. _ l - É 4 Ft _ i L...._.. Techsnabexport Szovjetunió, 2200 Moszkva Szmolenszkaja--Szennaja pl Telefon: ı Telex: 7628 fi P "*õ"= V[0 Techsnabexport