Ajánlat és feltételek

Átírás

1 Ajánlat és feltételek 2005

2 NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat a számú biztosítási ajánlat elválaszthatatlan részét képezi. Alulírott szerződő elismerem, hogy az ajánlat alá írá sa előtt át vet tem, megismertem és áttanulmányozás után elfogadtam az ál ta lam igényelt kockázatok alábbiakban felsorolt általános, különös és kiegészítő biztosítási feltételeit, kü lön feltételeit, záradékait, va gyon védelmi előírásait, a Kiegészítő Szerződési Feltételt, va la mint az alá írást követően átvettem az aján lat egy má solati példányát is, illetve nyilatkozom a megjelölt pontokról. Kelt, Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (SÁVBI95) Lakóépületbiztosítás Különös Feltételei (SÉBI 2005) Ingóságbiztosítás Különös Feltételei (SIBI 2005) Vagyonvédelmi Előírások (2003) Lakossági biztosítások Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor Üvegbiztosítás Különös Feltételei (SÜBI 2005) Elismerem, hogy az ajánlati nyomtatvány(ok)on és melléklet(ek)en minden, a biz tosítással kapcsolatos igé nyem rögzítésre került, és más szó beli megállapodás(ok) nem történt(ek). Aláírásommal kizárólagos felelősséget vállalok minden adat helyes ségéért, még azo kért is, me lye ket nem sajátkezűleg ír tam. Ki je len tem, hogy más biz tosító társaságnál jelen ajánlaton biztosításra feladott vagyontárgyakra és kockázatokra érvényes szerződéssel nem ren delkezem. 1) A biz tosítási összeget sa ját becs lésem alapján határoztam meg. Tudomásul veszem az esetleges alulbiztosítottság következménye it, il let ve azt, hogy a biz tosítási összegek a feltételekben meghatározottaknak megfelelően értékkövetésre ke rül nek. 2) Tu domásul ve szem, hogy betöréses lopás biztosítási esemény esetén a be hatolás helyén és idő pontjában ténylegesen megvalósult védelmi szint szerint a biztosítási feltételekben található táblázatok alapján történik a kártérítés mértékének megállapítása. Tudomásul ve szem, hogy a va gyon vé delmi előírások megvalósítása és fenntartása a Szerződő/Biztosított feladata és kötelezettsé ge a ré szé re át adott, a szerződés elválaszthatatlan részét képező Va gyonvédelmi Előírások alap ján. Tudomásul veszem, hogy a szerződés megkötése (az aján latnak a bizto sításközvetítő részéről tör ténő aláírása, illetve an nak átvétele) nem je lenti a Bizto sító részé ről a már meg lévő védelmi szint mi nő sí té sét. Tudomásul veszem, hogy amen nyiben az I. védelem (vagy a feltételekben meghatározott területi egységek esetén a II. vé delem) szerinti biztonsági előírások sem teljesülnek a behatolás helyén és időpontjában, a Biztosító mente sül a kártérítési kötelezettsé ge alól. Ki je len tem, hogy a SIGNAL Biz tosító Rt. (1123 Budapest, Alkotás u. 50.) nevében eljáró, az ajánlaton megnevezett biz to sí tás köz - ve títő részletesen és mindenre kiterjedően tájékoztatott az álta lam meg kötni kívánt biztosítási szerződéssel kapcsolatban. A biztosítás - közvetítő által nyújtott tájékoztatást megértettem. A tá jékoztatás és az át vett do ku mentumok hiánytalanul tartalmazták az aláb bi információkat: biztosítási időszakot és tartamot; a kockázatviselés kezdetét, szünetelését és végét; biztosítási eseményeket; bejelentésük módját és határidejét; díjfizetés és díjmódosítás módját és lehetőségét; szolgáltatásokat, azok teljesítésének módját és idejét; szerződés megszűnésének eseteit; szerződés felmondásának feltételeit; a biztosító mentesülésének feltételeit; az alkalmazott kizárásokat; értékkövetés számításának módszerét; Felelősségbiztosítás Általános Feltétele (SÁFBI95) Személyi Felelősségbiztosítás Különös Feltételei (SSFB95) Ingatlanfelelősségbiztosítás Különös Feltételei (SIFBI95) Háziállat-Tartói Felelősségbiztosítás Különös Feltételei (SHÁFBI95) Balesetbiztosítás Feltételei (SBBI95) Kiegészítő Szerződési Feltétel (2004) fogyasztói panaszokkal foglalkozó szerv megnevezését és székhelyét, valamint a panaszok előterjesztésének egyéb fórumait, illetve a bírói út igénybevételének lehetőségét; egyes igények elévülési idejét; azoknak a szervezeteknek a felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatit a Bit ban foglaltak alapján továbbíthatja; a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat; a szerződés jogának, illetve az alkalmazandó jognak a megjelölését. Szerzôdô neve: Szerzôdô címe: Szerzôdô aláírása Biztosításközvetítô aláírása

3 TARTALOM Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (SÁVBI 95)... 6 Lakóépületbiztosítás Különös Feltételei (SÉBI 2005) Ingóságbiztosítás Különös Feltételei (SIBI 2005) Vagyonvédelmi Elõírások (2003) Lakossági biztosítások Vagyonvédelmi Feltételek Áttekintõ Táblázat Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor Üvegbiztosítás Különös Feltételei (SÜBI 2005) Felelõsségbiztosítás Általános Feltétele (SÁFBI95) Személyi Felelõsségbiztosítás Különös Feltételei (SSFB95) Ingatlanfelelõsségbiztosítás Különös Feltételei (SIFBI95) Háziállat-Tartói Felelõsségbiztosítás Különös Feltételei (SHÁFBI95) Balesetbiztosítás Feltételei (SBBI95) Kiegészítõ Szerzõdési Feltétel (2004)

4 ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (SÁVBI95) Jelen feltétel azokat az elõírásokat tartalmazza, amelyek ha a vonatkozó biztosítások feltételei és a záradékok másként nem rendelkeznek a biztosító lakossági vagyonbiztosítási szerzõdéseire általánosan érvényesek. Jelen feltétel a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló évi LX. törvény alapján egyben ügyféltájékoztatónak is minõsül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minõsülnek mindazon más feltételek, melyek a jelen feltételekre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben a vonatkozó feltételek, illetõleg a Ptk. rendelkezései az irányadóak. I. Biztosítottak köre 1. Biztosítási szerzôdést (továbbiakban: szerzôdés) az köthet, aki a vagyontárgyak megóvásában érdekelt (továbbiakban: biztosított) vagy az, aki a szerzôdést érdekelt személy ja vára köti (továbbiakban: szerzôdô). A biztosított lehet egy személy ben a szerzôdô is. 2. E szabályzat alapján biztosítottak a szerzôdésben név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy(ek). II. A szerzôdô és a biztosított közötti jogviszony 1. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ô javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetôleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerzôdôt terheli, a SIGNAL Biztosító Rt. (továbbiakban: biztosító) a jognyilatkozatokat hozzá intézi és ô köteles a nyilatkozatok megtételére. 2. Ha a szerzôdô nem azonos a biztosítottal, úgy a közlési, változásbejelentési és kármegelôzési kötelezettség a szerzôdôt és a biztosítottat egyaránt terheli. 3. A biztosító szolgáltatására a biztosított, illetve amennyiben a szerzôdés hitelfedezeti biztosításként jött létre, a szerzôdésben megnevezett hitelnyújtó a mindenkori hitel összegéig jogosult. III. Közlési, változásbejelentési és kár megelôzési kötelezettségek, biztonsági elôírások 1. A szerzôdô az ajánlat kitöltésekor köteles az ajánlat minden kérdésére a valóságnak megfelelôen válaszolni (közlési kötelezettség). 2. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító az szerzôdéskötéskor ismerte, vagy ha az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 3. A szerzôdést lényegesen érintô változásokat bekövet kezésüktôl számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak (változásbejelentési kötelezettség) különösen: a) A szerzôdésben ill. az ajánlatban rögzített adatok megváltoznak (pl. biztosítási összeg módosulása, a koc kázatviselési hely lakottságának változása). b) A szerzôdésben megnevezett vagyontárgyakra további biztosítást kötnek. c) A biztosított épületet illetôleg épületrészt bérbe, illetve használatba adják. d) A vagyonvédelmi rendszerben lényeges módosulás tör ténik. e) A biztosított vagyont érintô csôdeljárást, vagy felszámolási eljárást indítanak meg. 4. A változásbejelentési kötelezettség elmulasztására is a közlési kötelezettség megsértésérôl szóló szabályt kell alkalmazni. 5. Ha a biztosító csak az ajánlattétel után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményrôl, a szerzôdésben meg határozott lényeges körülmények változását közlik vele, vagy ha ezeket a változásokat a szerzôdô, illetve a biztosított a vál tozásbejelentési kötelezettség megsértésével eltûri, akkor a biztosító a tudomásszerzéstôl számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerzôdés, a közölt körülmények megváltozásának idôpontjára visszamenôleges hatállyal való módosítására, vagy ha a kockázatot a szabályzat szerint nem vállalja a szerzôdést 30 napos hatállyal felmondhatja. Ha a biztosító e joggal a megadott határidôn belül nem él, a szerzôdés az eredeti tartalommal hatályban marad. Amennyiben a biztosító a megváltozott kockázatot szabályzat szerint vállalja és a szerzôdô illetve a biztosított a változásbejelentési kötelezettségének eleget tett, akkor a biztosító a bejelentett körülmények megváltozásának idôpontjára visszamenô leges hatállyal vállalja a megváltozott kockázatot. 6. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a javaslat közlésétôl számított 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. na pon megszûnik. Erre a biztosított figyelmét a módosító ja vaslat megtételekor fel kell hívni. 7. A biztosított tárgyak védelme érdekében a biztosított köteles a tôle elvárható gondosságra, valamint a körülmények által megkívánt óvintézkedések megtételére. Be kell tartania minden jogszabályi, hatósági rendelkezésen és a biztosítási szerzô désben történt megállapodáson alapuló elôírást (kármegelô zési kötelezettség, biztonsági elôírások). IV. A szerzôdés létrejötte és a kockázatviselés idôtartama 1. A szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetôleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. 2. A szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzôdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselôje részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal jön létre, az ajánlattal egyezô tartalommal. 3. A biztosító kockázatviselése az azt követô nap 0 órakor lép hatályba, amikor a szerzôdô fél az elsô díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, feltéve, hogy a szerzôdés az 1. vagy a 2. bekezdés szerint létrejött. 6

5 4. A felek a kockázatviselés kezdetének idôpontjáról a 3. bekezdésben foglaltaktól eltérôen is megállapodhatnak. 5. A biztosítási szerzõdés határozatlan idõre jön létre. részét az érdekmegszûnés hónapjának utolsó napjával kell megszûntnek tekinteni. A biztosítót a megszûnés hónapjának utolsó napjáig számított biztosítási díj illeti meg. V. A biztosítási díj 1. A biztosítás díja a szerzõdés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Minden késõbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyik idõszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerzõdõ fél választása szerint történhet posta csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. A szerzõdés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni. 2. Ha a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosítót a biz tosítási évre járó teljes biztosítási díj megilleti. 3. Ha a szerzôdés biztosítási esemény bekövetkezése nélkül szû nik meg, akkor a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselés véget ért. 4. A biztosítót a biztosítási díj a biztosítási idôszak elején elôre illeti meg. Amennyiben részletfizetésben állapodtak meg, a meg nem fizetett díjrészletekkel a szerzôdô tartozik, de ezek be fizetése csak a megjelölt idôpontban válik esedékessé. Minden részletre a szerzôdésben szereplô pótlék fizetendô. Ha a biz tosító teljesítési kötelezettsége bekövetkezik, vagy ha a szerzôdô a V.2-as bekezdés szerint hátralékba kerül, akkor az adott biztosítási idôszakra járó teljes díj befizetése esedékessé válik. VI. A szerzôdés megszûnése és újra érvénybe helyezése, díjnemfizetés 1. A tartamon belül a biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a szerzôdés létrejöttének napja. A határo zat lan idôre kötött szerzôdést a felek bármikor felmondhatják a biztosítási idôszak végére. Felmondási idô 30 nap. 2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási díj esedékes ségétôl számított 30. nap 0 órájától megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg. E határidô lejártával a szerzôdés is megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetôleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 3. A biztosító a szerzôdés megszûnésének és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtôl számított 30 nap eltelte elôtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat írásban a fizetésre felszólítja. 4. Ha a biztosító a szerzôdésnek díjnemfizetés miatti megszûné sétôl számított 4 hónapon belül a szerzôdô által befizetett díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, a szerzôdés a díjfizetést követô nap 0 órájától újból hatályba lép. Ennek feltétele, hogy az utólagos díjfizetés fedezze a folyó biztosítási év még kiegyenlítetlen díját, levonva abból azt a díjrészt, amely a szerzôdés szüneteltetésének idejére jár. A szerzôdés díjnemfizetés miatti megszûnésétôl számított 4 hónap után beérkezô díjak nem eredményezik a szerzôdés újbóli hatálybalépését és a biztosító kockázatviselését. 5. Ha a biztosítási jogviszony a biztosítási érdek múlása vagy ellehetetlenülése miatt szûnik meg a szerzôdés idôtartamának lejárata elôtt, akkor a szerzôdést, illetôleg annak megfelelô VII. A biztosító szolgáltatásai, alul- és túlbiztosítás 1. A vagyontárgyak és vagyontárgycsoportok biztosítási öszsze gét a szerzôdô határozza meg. 2. A biztosító által nyújtott teljes kártérítés káreseményenként nem haladhatja meg a biztosítási összeget, mégpedig oly mó don, hogy a kártérítés a szerzôdésben tételesen felsorolt va gyontárgyakra illetôleg vagyontárgycsoportokra vonatko zóan külön-külön megadott biztosítási összegekre korláto zódik. 3. A biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerülô, a biztosító által térített kiadások és költségek (a biztosító teljes kár térí té se) a biztosítási összeget terhelik. 4. Ha a káridôpontban a biztosítási összeg alacsonyabb a vagyontárgy vagy vagyontárgycsoport értékénél (alulbiztosítás), a biztosító aránylagos kárfizetést teljesít, és a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak vagy vagyoncsoport értékéhez aránylik. Hogy fennáll-e alulbiztosítás, azt a szerzôdés minden egyes tételére, vagyoncsoportjára vonatkozóan külön-külön kell megállapítani. 5. A 4. bekezdésnek megfelelôen az aránylagos térítés a biztosított költségekre is vonatkozik. 6. Amennyiben az egyes Különös Feltételekben külön megadott felsô kártérítési határok a biztosított vagyontárgy vagy vagyontárgycsoportok biztosítási összegénél alacsonyabbak, akkor az alulbiztosítás mértékét a külön kártérítési határok figyelembevétele nélkül állapítják meg. A kártérítési felsô határt a megállapított alulbiztosítás mértékében csökkentik. 7. Ha a biztosítási összeg meghaladja a biztosított vagyoncsoport káridôponti értékét (túlbiztosítás), a biztosító akkor sem fizet a feltételek szerinti biztosítási szolgáltatást meghaladó kártérítést. Ilyen esetben az ezt meghaladó összegre vonatkozó megállapodás semmis, a díjat megfelelôen le kell szállítani. A biztosítót ebben az esetben is megilleti a szerzôdés szerinti minimális díj. Azt hogy fennáll-e túlbiztosítás, a szerzôdés minden egyes vagyontárgyára, vagyoncsoportjára vonatkozóan külön-külön kell megállapítani. VIII. Általános kizárások A biztosítási fedezet nem terjed ki: 1. olyan károkra, amelyeket harci cselekmények vagy háborús események bármelyik fajtája okozott, vagy azok követ kezményei, továbbá harci eszközök által okozott sérülésekre vagy rombolásokra, valamint katonai, polgári vagy rendészeti ható sá gok rendelkezései miatt keletkezett károkra, 2. felkeléssel, lázadással, zendüléssel, zavargással, fosztogatással, illetve sztrájkkal összefüggésben keletkezett károkra, 3. a terrorizmus által okozott azon vagyoni és nem vagyoni károkra - beleértve min den egyéb, a szerzôdési feltételekben meg ha tározott biz tosítási ese ményekhez kapcsolódó kifi zeté seket is - melyek et köz vet lenül vagy közvetve ter ror cse lekménnyel, vagy annak elkö vetése során közveszély okozá sával, vagy ezen cselek mények közrehatásával idéz nek elô, illetve az alábbiak ban meg ha tározott egyéb cselekményekkel okoztak, függet lenül attól, hogy más ok, vagy más esemény, 7

6 történjék ez bár mely idô rendi sor rendben is közrehatott-e a kár be kö vet kez tében. Jelen kizárás értelmében terrorista cselekménynek minôsül továbbá minden olyan cselekmény függetlenül attól, hogy erôszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak elôkészítésével valósult-e meg, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i) amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy egy jogszerû vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét meg fé lemlít se, vagy befolyásolja, vagy a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy melyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre. Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerzôdési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket köz vet lenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, melyek terrorista támadások ellen ôr zésére, megelôzésére, vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze. 4. talajsüllyedéssel, föld alatti tûzzel, bányamûveléssel, nukleá ris energia, illetve sugárzó anyagok károsító hatásával oko zati összefüggésben keletkezô károkra, 5. az elhasználódással vagy karbantartás elmulasztásával oko zati összefüggésben keletkezett károkra. IX. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége alóli mentesülése 1. Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben a kárt a szerzôdô, illetôleg a biztosított vagy velük közös háztartásban élô hozzátartozói, valamint a biztosított vezetô, illetve a vagyontárgyak kezelésével megbízott alkalmazottjai és megbízottjai jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Mentesül a biztosító, ha a kárt a biztosí tott, illetve a szerzôdô jogi személy szerve, annak tagja, ve ze tôje, a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja, megbízottja, tagja vagy igazgatósági tagja jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. 2. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha az 1. bekezdésben említett személy a) a kármegelôzési vagy biztonsági elôírásokat megsértette, és a káresemény ezzel okozati összefüggésben kö vetkezett be, b) szándékosan megtéveszti a biztosítót olyan tényekkel kapcsolatban, melyek a biztosító teljesítése szempontjából jelentôsek. A biztosító mentesülése a bizonyított kárt meghaladó részre vonatkozik. X. Kárrendezési eljárás, kárkifizetés 1. A biztosítottnak kell bizonyítania a biztosítási esemény be következtét, a kár és a biztosítási esemény közötti okozati összefüggést és a kár nagyságát. A szerzôdésben megne v e zett biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított tárgyak létezését és értékét. 2. A biztosító forintban teljesíti kötelezettségeit. 3. A biztosítottnak kár esetén a) a biztosítási esemény bekövetkezését a biztosítónak haladéktalanul, de legkésôbb az észleléstôl számított 2 munkanapon belül írásban be kell jelentenie, b) amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rablás, tûz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (rendôrség, tûzoltóság stb.) is azonnal értesítenie kell, c) a kárt enyhítenie kell, illetve a további kárt lehetôség szerint el kell hárítania. E tevékenysége során lehetôleg a biztosító utasításai szerint kell eljárnia, d) lehetôvé kell tennie, hogy a biztosító a kár okára, mértékére és a kártérítési kötelezettség kiterjedésére vonatkozóan vizsgálatot végezhessen, valamint minden erre szolgáló felvilágosítást kérésre írásban is bizonylatokkal együtt meg kell adnia, különösen hatósági határozatot, vám árunyilatkozatot, tulajdonjogot, bérleti, használati jogot bizonyító okiratot, e) a károsult vagyontárgyak állapotán a bejelentéstôl szá mított 5 napig nem szabad változtatnia, kivéve a kárenyhítéshez szükséges mértékig, f) a kárért felelôs személlyel szemben a visszkereseti jogot biztosítania kell. A biztosított igényérôl nem mondhat le, érvényesen azt nem korlátozhatja. A biztosítási szolgáltatás teljesítése ellenében a biztosítottat a kárral kapcsolatban harmadik személlyel szemben megilletô minden joga és igénye, a kifizetett összeg erejéig a biztosítóra száll át, g) az eltûnt, megsemmisült vagy megsérült tárgyakról aláírt listát kell a kárbejelentéshez csatolnia. Meg kell adni a tárgyak beszerzési árát, helyét és évét. 4.a) A biztosítottnak haladéktalanul közölnie kell a biztosítóval, ha tudomást szerez az eltûnt tárgyak hollétérôl. b) A biztosítottnak a kárrendezés során elôkerült, sérülésmentes biztosított tárgyakat vissza kell vennie, ha azokra a biztosító részérôl kárkifizetés még nem történt. A kárkifize tés után megkerülô biztosított vagyontárgyra a biztosított igényt tarthat; ebben az esetben azonban az azokra vonatkozó kártalanítási összeget vissza kell fizetnie. 5. Amennyiben a IX.1. bekezdésben felsorolt személy(ek) kár eseménykori kötelezettsége(ik)nek maradéktalanul nem tesz (nek) eleget, akkor a biztosító a teljesítést megtagadhatja. 6. Amennyiben a szerzôdésszegésnek sem a biztosítási esemény megállapítására, sem pedig a kártérítés megállapítására vagy kiterjedésére nem volt befolyása, akkor a 5. bekez désben leírt szabály nem lép érvénybe. 7. Ha a visszkereset vagy annak lehetôsége a biztosított hibájából meghiúsul, akkor a visszkereseti részösszeg erejéig mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettsége alól, és ha a kártérítést már folyósította, köteles a biztosított a meghiúsult visszkereseti részösszeget az átvétel napjától számított törvényes kamataival együtt a biztosítónak visszafizetni. 8. A kártérítés kifizetése legkésôbb 15 nappal azon idôpont után esedékes, amelyen a biztosító a fizetési kötelezettsége megállapításához szükséges bizonyítékokat és hatósági határozatokat megkapta. A kárfizetés történhet pénztári kifizetéssel, postai úton, vagy a károsult által megadott bankszámlaszámra, átutalással. A biztosító a kárbejelentés után már 8

7 fel tárt és általa elismert károk összegének 80%-át elôlegként azon nal felajánlhatja. 9. A biztosító a hasznosítható maradványok értékét a kártérítési összegbôl levonja. 10. A biztosító a kár összegébôl levonja azon összegeket, ame lyek a biztosítottnak a kárral kapcsolatban bárhonnan meg térülnek. 11. Eszmei, illetôleg elôszereteti értéket a biztosító a kártérítés megállapítása során nem vesz figyelembe. 12. A hazai kereskedelemben beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetében a biztosító a belföldön kapható hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe. 13. Garnitúrák, egymáshoz rendelt önálló darabok, tartozékok, sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése vagy részle ges kára esetén a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely emiatt a garnitúra, sorozat stb. a kártól mentes darabjainak értékcsökkenésében állt elô. 14. A biztosító a biztosítási szolgáltatások összegébôl levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet. 15. A kártérítést a biztosító nem fizeti ki, ha a) kétség merül fel a kártérítési összeg átvételéért jelent ke zô jogosultságát illetôen, a szükséges igazolás bemutatásáig, b) a IX.1. bekezdésben említett személy(ek) ellen a biz tosító szolgáltatási kötelezettségének jogalapjával kapcso latosan hatósági vagy büntetôjogi eljárás folyik, ezen eljárás lezá rásáig. 16. A szerzôdésbôl eredô igények a biztosítási esemény be következésétôl számított 2 év elteltével évülnek el. XI. Többszörös biztosítás 1. Ha egyazon vagy különbözô szerzôdô(k) ugyanazon kockázatok ellen több biztosítást kötött(ek) a biztosított tárgyakra (többszörös biztosítás), akkor valamennyi biztosítónál kötött minden szerzôdés biztosítási együttes összege nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A vagyontárgy értékét meghaladó megállapodás semmis, a díjat megfelelôen le kell szállítani. A biztosítót ebben az esetben is megilleti a szerzôdés szerinti minimális díj. 2. A szerzôdô többszörös biztosítás esetében a többi biztosítóintézet nevét haladéktalanul köteles közölni a SIGNAL Biz tosító Rt.-vel. XII. A biztosító szerzôdésmódosítása 1. Amennyiben a biztosító szükségesnek ítéli, a szerzôdés mó dosítását javasolhatja a következô biztosítási évre. E célból köteles az új szerzôdéses feltételeket és az új díjakat a szer zôdônek legalább 60 nappal ezek érvénybe lépése elôtt kö zölni. 2. Amennyiben a biztosító a módosító javaslatában megszabott, legalább 15 napos határidôig a szerzôdôtôl írásban a szerzôdés módosítására vagy felmondására szóló javaslatot nem kap, ez úgy értelmezendô, hogy a szerzôdô a biztosító általi szerzôdés módosításához hozzájárul. E szabályra a biztosító a szerzôdés módosítására vagy fel mondására szóló javaslatában köteles külön felhívni a szer zôdô figyelmét. XIII. Szakértôi eljárás A szerzôdô felek bármelyike, illetve a biztosított kérheti a kár okának és összegének független szakértô által történô megálla pítását. Amennyiben a független szakértô véleményét a felek valamelyike nem fogadja el, jogosult a területi illetékes bíróságnál eljárást kezdeményezni. A független szakértô költségei a megbízót terhelik, kivéve amennyiben a bíróság a költségek megosztásáról másképpen nem dönt. XIV. Nyilatkozatok formája A szerzôdô felek, illetve a biztosított jognyilatkozataikat írásban, a szerzôdés felmondását ajánlott levélben kötelesek megtenni. 9

8 LAKÓÉPÜLETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (SÉBI 2005) Jelen ügyféltájékoztatónak is minõsülõ feltételben nem rögzített kérdésekben a szerzõdésben és annak mellékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minõsülõ Általános vagyonbiztosítási feltételekben (SÁVBI 95) rögzítettek irányadóak. I. Biztosítottak köre E feltétel alapján biztosított: 1. A szerzôdésben név szerint megnevezett természetes, vagy jogi sze mély(ek), 2. A tulajdonos és tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában. II. Biztosított vagyontárgyak és a biztosítási összegek meghatározása 1. Épület- vagy lakástulajdon esetén a biztosítás a biztosítási szerzôdésben megnevezett cím szerint a telek területén lévô, a biztosított(ak) kizárólagos tulajdonát képezô épületekre, épület ré szekre, épít ményekre, valamint lakásokra terjed ki. 2. Lakástulajdon esetén biztosítva vannak a fentieken kívül a közös tulajdonban lévô a szerzôdésben megnevezett cím szerint a telek területén lévô épületek, épületrészek és építmények a biztosítottra esô közös tulajdoni hányadrészek. 3. Önkormányzati tulajdonú bérlakások esetén a biztosítás az épület azon részeire terjed ki, melyek a mindenkori hatályos jogszabályok szerint a biztosított karbantartási kötelezettségébe tartoznak, beleértve a kiegészítô célú helyiségeket is. 4. Nem önkormányzati tulajdonú bérlakások esetén eltérô megállapodás hiányában a biztosítás a bérbeadó tulajdonát képezô, a biztosított által bérbe vett épületekre, épületrészekre, építményekre és épületfelszerelésekre, valamint a közös tulajdonban lévô, a szerzôdésben megnevezett épületek, épületrészek, építmények és épületfelszerelések a bérbeadóra esô közös tulajdoni hányadrészeire terjed ki, amelyekért a biztosított felelôsséggel tartozik. A biztosító a kártérítést a tulajdonosnak fizeti, kivéve ha a tulajdonos és a bérlô másképp állapodtak meg. 5. A biztosítás kiterjed azon, a határolófalakon belüli épületfelszerelésekre és berendezésekre, amelyek az 1-4. bekezdésekben felso rolt biztosított épület(rész)ek vagy építmény(rész)ek lakáskénti hasz nálatát szolgálják, amennyiben ezek az épülethez tartósan rögzí tettek. 6. Ha az építmény, vagy annak valamely alkotórésze közös tulajdont képez, akkor a biztosító térítési kötelezettsége a biztosított tulajdoni hányadának mértékéig áll fenn. 7. Nem biztosítottak a) az eredetitôl eltérô kivitelezés miatti többletköltségek, b) építés alatt álló, valamint befejezetlen épületek, kivételt jelentenek azon esetek, amikor az ajánlat hitelfedezet céljából lett fel véve, c) azon szerzôdések esetén, amelyeket hitelfedezet céljából kötöttek, az ingatlan befejezetlenségébôl, illetve az építési munkálatokból következô, illetve adódó káresemények nem minôsülnek biztosítási eseménynek. d) üzletek és kirakatok üvegtáblái, cég- és reklámtáblák. 8. A biztosító nem téríti a kárt, ha a biztosított tulajdonában lévô, vagy általa bérbe vett és biztosításra feladott építmény(rész)ek összterüle té nek több mint 50%-át keresô tevékenység folytatására veszik igénybe. 9. A biztosítási összeget a szerzôdô állapítja meg. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak ajánlattételkori újraépítési költségé nek összege. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának kár eseményenkénti felsô határa. III. Biztosítási események és biztosított károk, valamint mentesülések 1. Biztosított kárnak minôsül a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, megsemmisülése, eltulajdonítása, ha a bekövetkezésük valamely biztosított, az alábbiakban meghatározott veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben, a kockázatviselés helyén és e szerzôdés hatálya alatt következik be. 2. Tûz (lánggal égés) a) Jelen szabályzat szerint tûz biztosítási eseménynek minôsül az olyan tûz, mely hirtelen, balesetszerûen nem a rendeltetési helyen keletkezett, vagy ott keletkezett, és azt elhagyva önerôbôl terjedôképes. b) Nem minôsül tûznek a(z) pörkölôdés, öngyulladás, izzás, tûz nélküli füst és koromszennyezôdés, elektromos berendezésekben, vezetékekben, készülékekben az elektromos áram hatásából eredô kár, a rendeltetésszerûen tûz-, füst vagy hôhatásnak kitett vagyontárgyakban keletkezô kár, s így a biztosító a fenti okok miatt keletkezô károkat nem téríti meg. c) Ha a b) bekezdésben felsorolt okokból keletkezett tûz továbbterjed, a továbbterjedô tûz következtében sérült vagyontárgyak kárát a biztosító megtéríti. 3. Villámcsapás a) Villámcsapás-kárnak minôsül a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatása. b) Nem minôsül biztosítási eseménynek a villám másodlagos hatására keletkezô kár (pl.: túlfeszültség, elektromágneses indukció), kivéve ha az a) pontban megnevezett esemény bekövet kezett. 4. Robbanás a) Robbanáskárnak minôsül a gázok vagy gôzök hirtelen kiterjedésébôl eredô erômegnyilvánulásokból származó roncsolás. b) Nem minôsül robbanásnak ba) berendezésekben vagy bármilyen tartályokban (pl. kazán, csôvezeték) a szokásos üzemi nyomás túllépése nélkül a berendezésekben illetve tartályokban keletkezô kár, bb) tartályokban illetôleg készülékben keletkezô olyan robbanás, amely során a tartályok illetôleg készülékek falazatai nem olyan mértékben szakadnak szét, hogy a tartályon/készüléken kívüli és belüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítô désére kerül sor, bc) az olyan robbanáskár, mely belsô égésû motorokban az égéstérben keletkezik, bd) az elektromos megszakítókban a bennük meglévô vagy fellépô nyomás következtében keletkezô kár, be) a hangrobbanásból (nyomáshullám) keletkezô kár, bf) az összeroppanásból keletkezô kár, bg) szándékos robbantások következményeként keletkezô kár. 5. Vihar a) Viharkár az a kár, amelyet az a 15 m/s küszöbértéket elérô vagy azt meghaladó sebességû, idôjárás miatti légmozgások, vagy e 10

9 légmozgások által az épületre sodort, döntött tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak. b) Nem minôsül viharkárnak ba) a biztosított vagyontárgyakban keletkezô olyan kár, amely visszavezethetô le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezen nyílások a vihar következtében keletkeztek, bb) a biztosított épületeken belüli huzat által okozott kár. 6. Jégverés a) Az a kár, melyet a lehulló jégszemek a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okoznak. b) Nem minôsül jégverés-kárnak az a kár, ba) amely visszavezethetô le nem zárt nyílászárókra, vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezek a nyílások a jégverés következtében keletkeztek, bb) amely a biztosított épületek/építmények homlokzatában, külsõ vakolatában és festésében keletkezett. 7. Felhôszakadás a) Az a kár, amelyet felhôszakadásból eredô, talajszinten áramló nagy mennyiségû csapadékvíz a biztosított helyiségekbe bejutva okoz. Felhõszakadásnak minõsül az olyan csapadékhatás, amikor legalább 0,5 mm/perc csapadékvíz zúdul le. b) Nem minôsül felhôszakadás-kárnak a biztosított vagyontárgyakban keletkezô olyan kár, amely visszavezethetô le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezek a nyílások a felhôszakadás következtében keletkeztek. 8. Hónyomás a) Az a kár, amelyet hó- vagy jégtömeg statikus nyomása okoz. b) Az olvadáskor lecsúszó, lezuhanó hó- vagy jégtömeg hatása nem minôsül hónyomásnak. Nem biztosítási esemény továbbá a biztosított vagyontárgyakban keletkezô olyan kár, mely a hó- vagy jégtömeg súlyának hatása miatt keletkezik és csak a tetôhéjazatot, hófogókat, kéményeket és esôcsatornát érinti. 9. Vezetékes vízkár a) Vezetékes vízkárnak minôsül a biztosított vagyontárgyakban keletkezô olyan kár, amelyet a biztosított építményt ellátó, a biztosított felelôsségi körébe tartozó, szilárdan lefektetett vezetékek (használati víz, szennyvíz, csapadékvíz, fûtés) törése, dugulása vagy repedése miatt nem rendeltetésszerûen kiömlô víz vagy gôz okoz. b) Többlakásos épületek esetében a biztosító megtéríti a biztosított felelôsségi körén kívül esô, a biztosított épületen belüli vezeték törése, dugulása vagy repedése által a biztosított vagyontárgyakban okozott vízkárokat is. c) Nem téríti meg a biztosító ca) a biztosított vagyontárgyakban korhadás, gombásodás vagy penészesedés formájában jelentkezô kárt, cb) a sérült vezetékekbôl kifolyt víz és gôz árát. 10. Csôtörés és repedés Csôtörés és repedés kárnak minôsül a biztosított építményt szolgáló vízellátó-, szennyvízelvezetô-, fûtô-, valamint gázcsövek törésébôl, repedésébôl vagy kilyukadásából a vezetékekben keletkezô kár, amennyiben a károsult csövek a biztosított felelôsségi körébe tartoznak, a biztosított építményben találhatók és a költségek a biztosítottat terhelik. A biztosító téríti az elhárítás, az általa kért kárhelyfelkutatás költségét. Továbbá a biztosító, amennyiben szükséges, káreseményenként csô- illetve vezetékfajtától függetlenül legfeljebb összesen 6 folyóméter csô cseréjének költségét viseli. A biztosító továbbá megtéríti az elôírt biztonsági elôírások betartása ellenére bekövetkezô fagykár esetén a befagyott vízvezetékek, valamint a hozzájuk csatlakozó berendezések és armatúrák felolvasztási költségeit. 11. Idegen jármû ütközése a) Idegen jármû ütközésének minôsül a biztosított vagyontárgyakban keletkezô olyan kár, amelyet az idegen jármû, annak alkatrésze vagy rakománya a biztosított épületben közvetlen összeütközéssel okoz. b) A biztosító a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás alapján megtérülô összeggel csökkenti a kártérítési összeget. 12. Biztosított következményi károk a) Biztosított következményi kárnak minôsülnek olyan károk, amelyek valamely biztosítási esemény bekövetkezésének elkerülhetetlen következményei és aa) a megsérült épület lehulló része, ab) a megsérült épületbe a biztosítási eseménnyel egyidejûleg behulló csapadékvíz vagy ac) tényleges tûzkár következményeként fellépô füst- és koromszenyezôdés, illetve az oltás és mentés okoz. b) Nem minôsül biztosítási eseménynek az elmaradt haszon, kivéve a IV.6. bekezdésben megnevezett lakbérkiesés. 13. A biztosító tûz, robbanás és villámcsapás káresemény esetén mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben a kockázatviselési helyen az I. bekezdésben megnevezett személy A vagy B tûzveszélyességi osztály szerinti tûzveszélyes, ill. robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazás méreteit meghaladó, vagy elôírást sértô mennyiségben, illetve módon tárol, alkalmaz vagy fel használ és ezen anyagok közrehatottak a káresemény bekövet kez tében, illetve terjedelmében. 14. Nem téríti meg a biztosító a biztosított vagyontárgyak átépítésével, bôvítésével vagy felújításával közvetlen okozati összefüggésben bekövetkezô károkat. IV. Biztosított költségek Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az alább felsorolt in dokolt, célszerû költségeket, ha a biztosított kárral közvetlen összefüg gésben állnak, vagy azoknak elkerülhetetlen következményei és a biztosítottat terhelik: 1. Bontási, rom- és törmelékeltakarítási költségek, a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyre szállítási és lerakási vagy megsemmisítési költsége, valamint a kockázatviselési hely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei összesen az V. bekezdés szerinti szolgáltatás összegének 15%-áig. 2. Biztosított vagyontárgyak helyreállítása vagy újrabeszerzése miatt más vagyontárgy indokolt mozgatása vagy védelme érdekében fel merült költségek összesen az V. bekezdés szerinti szolgáltatás össze gének 15%-áig. 3. Kárenyhítés költségei, kivéve a kárenyhítés folyamán keletkezett egészségkárosodások miatt fellépô költségek. 4. Tûzoltóság és más hivatalos szervek a biztosított káreseményhez közvetlenül kapcsolódó igazolt kiszállási és ráfordítási költségei, amennyiben ezek a biztosítottat terhelik. 5. Ideiglenes lakás többlet bérleti díj költségei, ha a hatóság a biztosított lakóépületet (lakást) jelen szerzôdéssel fedezett biztosítási esemény következtében lakhatatlanná nyilvánítja, és ezért az ideiglenes lakás bérleti többletdíja indokolt és igazolt. A biztosító e költségeket a kiköltözéstôl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 90 napig téríti, ha a biztosított, illetve a szerzôdô minden tôle elvárhatót megtett a helyreállítás érdekében. 6. A biztosított bérbeadó lakbérkiesését, ha a káresemény következtében a biztosított lakóépületben olyan mértékû kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlôje jogszabály vagy bérleti szerzôdés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy részének fizetését. A biztosító e költségeket a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 90 napig téríti, ha a biztosított, illetve a szerzôdô minden tôle elvárhatót megtett a helyreállítás érdekében. 11

10 V. A biztosító szolgáltatása Biztosított vagyontárgyakra vonatkozóan a biztosító teljesítési kötelezettsége az alábbiak szerint terjed ki: 1. A biztosító kivéve a 2. bekezdésben felsorolt esetekben a biztosított tárgyak káridôponti, magyarországi helyreállítási vagy újraépí tési költségét téríti, azaz azt az összeget, amelybôl a biztosított vagyontárgyak azonos nagyságban, felszereltségben és minôségben, a koc kázatviselés helyén újra beszerezhetôk illetve helyreállíthatók (teljes kár). 2. A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat káridôponti avult értékén (káridôponti valóságos érték) téríti, a) ha kivéve a b) bekezdésben felsoroltak esetében a biztosított vagyontárgy károsodott részének avultsága a 75%-ot elérte vagy meghaladta, b) ha a károsodott biztosított festés, mázolás, tapétázás vagy mindennemû fal- és padlóburkolat káridôponti avultsága az 50%- ot elérte vagy meghaladta. 3. Amennyiben a biztosított az 1. bekezdés szerinti kártérítésre jogosult és a kárösszeg meghaladja a biztosított vagyontárgy magyarországi helyreállítási vagy újraépítési kárkori költségének 80%-át, úgy a biztosított az avult érték feletti kártérítési összegre a jogosultságát a biztosítási esemény bekövetkezése után két éven belül a biztosított vagyontárgyakat igazolt beszerzésével vagy helyreállításával ugyanúgy és azonos rendeltetési céllal, az addigi helyen szerzi meg. 4. Javítással, részek pótlásával helyreállítható károk esetében, ideértve a festés, mázolás, tapétázás, mindennemû fal- és padlóbur ko latban bekövetkezett részleges kárt is a biztosító a káridôponti javítási és helyreállítási költséget téríti meg, melynek felsô határa azonban nem haladhatja meg a teljes kár címén fizethetô összeget (1. és 2. bekezdés). 5. Ha a festés, mázolás, tapétázás, valamint mindennemû fal- és padló burkolatban bekövetkezô kár a helyiség azonos kivitelezésû felületeinek legalább 20%-át érinti, akkor a biztosító a teljes azonos kivitelezésû felületet tekinti károsodottnak (teljes kár). VI. A biztosítási összeg értékkövetése 1. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása érdekében automatikus értékkövetô indexet alkalmaz. A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval az értékkövetés mértékével változhat (továbbiakban: értékkövetés). A módosítás alapja a biztosító magán vagyonbiztosításaival biztosítható vagyontárgyak különbözô körére a KSH által megállapított éves inflációs indexek, melyekbôl a biztosító átlagindexet képez. Az értékkövetés számítási alapjait az érték követés rôl szóló értesítô kiküldése idôpontjában a KSH által addig nyilvánosságra hozott indexadatai képezik. A biztosító az érték követéssel megváltozott biztosítási összegekrôl és díjakról az értékkövetés érvénybelépését megelôzôen 60 nappal írásban értesíti a szerzôdôt. Amennyiben a szerzôdô az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerzôdést a felmondási szabályoknak megfelelôen felmondhatja. VII. Biztonsági elôírások A biztosított tárgyak védelme érdekében a biztosított köteles a megkívánt óvintézkedéseket megtenni, így különösen 1. fagyveszélyes idôszakban minden épületet és épületrészt megfele lôen fûteni vagy minden vízvezetô létesítményt és berendezést vízteleníteni kell, 2. a nem állandóan lakott, illetve nem használt épületekben vagy épületrészekben lévô minden vízvezetô létesítményt és berendezést a lakatlanság idôtartamára el kell zárnia, valamint november 1. és március 31. között víztelenítenie és víztelenített állapotban kell tartania. Ha az épület évente kevesebb mint 270 napig lakott, akkor nem állandóan lakottnak minôsül. 3. a biztosított vagyontárgyakat, különösen elektromos-, gáz- és víz vezetô létesítményeket, valamint berendezéseket, tetôket és kívül rögzített tárgyakat mindig rendeltetésszerû állapotban kell tartania és a hiányosságokat vagy a károkat haladéktalanul el kell hárítania. 4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a szerzôdô illetve a biztosított az 1-3. bekezdésben megnevezett elôíráso kat megsértette, és a káresemény ezzel okozati összefüggésben kö vetkezett be. Záradékok Z1 Villámcsapás másodlagos hatásából eredô károk biztosítása 1. A biztosító a villámcsapás másodlagos hatására keletkezô károkat is megtéríti, amennyiben a) a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt. b) a károsodott vagyontárgy vagy alkatrész üzemi feszültsége nem haladja meg a 60V-t. 2. A kártérítés biztosítási eseményenként a biztosítási összeg 5%-ára korlátozódik. Z2 Bôvített vezetékes vízkár fedezet 1. Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított vagyontárgyakban keletkezô olyan kár, amely a biztosított építményt ellátó, ezen építményen belüli szilárdan lefektetett vezetékek (használati víz, szennyvíz, csapadékvíz, fûtés), valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek törése, dugulása vagy repedése miatt nem rendeltetésszerûen kiömlô víz vagy gôz okoz. 2. Nem minôsül biztosítási eseménynek a) a biztosított vagyontárgyakban korhadás, gombásodás vagy penészesedés formájában jelentkezô kár, b) a sérült vezetékekbôl kifolyt víz és gôz díja, c) az a kár, melyet a biztosított tevékenysége vagy mulasztása okoz. Ilyen például a nyitva hagyott vízcsap, mosógép leugrott ürítôcsöve, kifröcskölt víz. 3. Nem biztosíthatók a biztosított vezetékekre csatlakoztatott tartozékok, szerelvények, berendezések, háztartási gépek, készülékek, illet ve ezek tömítéseiben, tartozékaiban keletkezô károk, illetve ezek pót lási és javítási költségei. Z3 A biztosított építményhez tartozó telken lévô, a biztosított épít ményeket szolgáló vezetékek biztosítása Biztosítási eseménynek minôsülnek a biztosított építményeket kiszol gáló vízellátó-, szennyvízelvezetô-, fûtô-, valamint gázcsövek törésé bôl, repedésébôl vagy kilyukadásából a vezetékekben keletkezô károk, amennyiben a károsult csövek a biztosított felelôsségi körébe tartoznak, a biztosított építményhez tartozó telken találhatók és a költ ségek a biztosítottat terhelik. A biztosító téríti az elhárítás, továbbá, amennyiben szükséges, káreseményenként csô-, illetve vezetékfajtá tól függetlenül legfeljebb összesen 6 folyóméter csô cseréjének költségét. A biztosító továbbá megtéríti az elôírt biztonsági elôírások betartása elle nére bekövetkezô fagykár esetén a befagyott vízvezetékek, vala mint a hozzájuk csatlakozó berendezések és armatúrák felolvasz tási költségeit. Z4 Bôvített elemi kár fedezet 1. Földrengés Földrengés-kár az a kár, melyet a kockázatviselés helyén bekövetkezõ az MSK-64 skála 5. fokozatát elérô földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz. 2. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása. Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva, és arról a biztosítottnak/szerzõdõnek nincs tudomása. Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása az a kár, amely a ter- 12

11 mészetes egyensúlyi állapot külsõ erõhatás miatti megszûnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkezõ beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. A biztosító nem téríti meg ismeretlen építmény vagy üreg beomlása kárként a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat, b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelõen méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat, c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit, d) támfalban, mesterséges rézsûben, egyéb mûtárgyban bekövetkezett ilyen jellegû károkat. 3. Árvíz a) Árvízkárnak minôsülnek az olyan károk, amelyeket az élôvizek, és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak ára dása a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okoz, ha a védmû vet (árvíz-, belvízvédelmi gátat) áttörte, vagy annak tetôszintjét át lépte. b) Nem biztosítottak: - vihar okozta hullámverés következtében bekövetkezô károk, - közvetlen elöntés nélküli átnedvesedés (pld. buzgár) okozta károk, - a belvíz és a talajvíz által okozott károk, - az árterületen bekövetkezô károk, - árvízvédelmi mûtárggyal nem védett területrôl átfolyó víz által okozott károk, - az olyan területen elhelyezett vagyontárgyak, ahol a felszíni vizek kiáradása az a) pontban meghatározott elöntéssel, az elmúlt három évben, legalább egyszer, a helyi körülmények miatt bekövetkezett, - az árvízi megelôzéssel, mentéssel összefüggésben keletkezô egyéb károk. A Biztosító jelen veszélynem esetén 30 nap halasztott kocká zatviselési kezdettel vállalja a kockázatot. 4. Szikla- és kôomlás, földcsuszamlás a) az a kár, melyet a lehulló szikla- és kôzetdarabok, illetve földtömeg természetes mozgása a biztosított vagyontárgyakban okoz. b) Nem biztosítottak ba) a földcsuszamlás miatt a támfalakban keletkezô károk, bb) azok a károk, melyek azért következnek be, mert a támfal karbantartásában mulasztás történt, vagy mert nem létesítettek támfalat, pedig a terep talajmechanikai viszonyai szükségessé tették volna. Z5 Be nem fejezett, vagy átépítés alatt álló épület biztosítási fedezete 1. Biztosítási összeg meghatározása: A biztosítási összeget a szerzõdõ állapítja meg. A biztosítási összeg, illetve a díjszámítás alapja a biztosításra feladott vagyontárgyak ajánlattételkor tervezett építési (anyag és munkadíj) költségeinek összege. 2. A biztosító szolgáltatása: A biztosító szolgáltatásainak káreseményenkénti felsõ határa a be nem fejezett, vagy átépítés alatt álló épület/építmény biztosítása esetén a kár idõpontjában fennálló épület/építmény vagyonérték, mely nem lehet magasabb a biztosítási összegnél. 3. A biztosító szolgáltatásának korlátozása: Az épület/építmény befejezetlenségébõl, átépítésébõl adódó, vagy azzal okozati összefüggésbe hozható káresemények nem minõsülnek biztosítási eseménynek. 13

12 INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (SIBI 2005) Jelen ügyféltájékoztatónak is minõsülõ feltételben nem rögzített kérdésekben a szerzõdésben és annak mellékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minõsülõ Általános vagyonbiztosítási feltételekben (SÁVBI 95) rögzítettek irányadóak. I. Biztosítottak köre 1. E feltétel alap ján biz to sí tott: a) A szerzôdés ben név sze rint meg ne ve zett ter mé sze tes vagy jo gi sze mély. b) Azok, akik a biz to sí tá si ese mény be kö vet kez té nek idôpont já ban az 1. be kez dés sze rin ti sze méllyel a koc ká zat vi se lé si he lyen ál lan dó jel leggel, egy ház tar tás ban él nek. 2. Nem biz to sí tot tak kü lö nö sen: bérlôk, al bérlôk, ágy ra já rók, ven dé gek és fi zetôven dé gek. II. Biz to sí tott va gyon tár gyak 1. A biz to sí tás az aláb bi va gyon tárgy cso por tok ba so rol ha tó va gyon tárgyak ra ter jed ki: a) Ál ta lá nos ház tar tá si in gó sá gok: azon a ház tar tás ban ál ta lá ban elô for du ló, a sze mé lyes hasz ná lat ra, vagy fo gyasz tás ra szol gá ló, a biz to sí tott(ak) tu laj do nát ké pe zô épü let szer ke ze tek hez tar tó san nem rög zí tett, moz gat ha tó va gyon tár gyak, ame lyek egye di be szer zé si ér té ke nem ha lad ja meg a Ft-ot, ki vé ve a b), c), d) be kezdés ben meg ne ve zett va gyon tár gyak. Ezen va gyon tárgycso port hoz tar toz nak to váb bá a ke rék pá rok, eve zôs ha jók, gu mi csó na kok, szörfdesz kák, kerekes székek, va la mint kedv te lés bôl, il let ve a ház tar tás szük ség le tei nek kielé gí té sé re tar tott nö vé nyek és há zi ál la tok. b) Kiemelt ér té kû ház tar tá si in gó sá gok: biztosítottak a teljes háztartási ingóság biztosítási összegének 35%-áig azon biz to sí tott(ak) tu laj do nát ké pe zô va gyon tár gyak, ame lyek az elô zô pont ban megha tá ro zás ra ke rül tek, de egye di ér té kük meg ha lad ja a Ft-ot, il let ve min den száz év nél ré geb ben ké szült tárgy. Ezen va gyontárgycso port hoz tar toz nak to váb bá a va ló di szôr mék, ké zi cso mó zású vagy szö vé sû szô nye gek, an tik bú to rok, kép zô mû vé sze ti al ko tá sok (pl.: go be li nek, olaj fest mé nyek, ak va rel lek, raj zok, gra fi kák, szob rok), ne mes por ce lán ból vagy kris tály ból ké szült va gyon tár gyak, va dász- és ön vé del mi fegy ve rek, va la mint ne mes fém, igaz gyöngy vagy drá ga kô fel hasz ná lá sá val ké szült dísz- és hasz ná la ti va gyon tár gyak (ki vé ve ék sze rek, órák, készpénz, lásd a c) és d) be kez dést). c) El zár va tar tan dó ház tar tá si in gó sá gok: biztosítottak a teljes háztartási ingóság biztosítási összegének 10%-áig azon a biz tosí tott(ak) tu laj do nát ké pe zô ék sze rek, drá ga kö vek, igaz gyön gyök, a név ér té két meg ha la dó ér té kû bé lye gek, ér mék, me dá liák, il let ve va la mennyi ne mes fém bôl ké szült és az elô zô be kez dés ben fel nem so rolt va gyon tár gyak. d) Kész pénz: a biz to sí tott(ak) tu laj do nát ké pe zô bel föl di fi ze té si eszkö zök leg fel jebb Ft-ig az elzárva tartandó háztartási ingóság biztosítási összegén belül. 2. Biz to sí tott nak minôsül nek a nem ház tar tá si cé lú, a koc ká zat vi se lé si he lyen foly ta tott ke resôte vé keny sé get szol gá ló va gyon tár gyak a biz tosí tott in gó sá gok biztosítási össze gé nek 5%-áig. 3. Biz to sí tott nak mi nô sül nek a biz to sí tott sze mé lyek ál tal bé relt, lí zin gelt vagy köl csön vett ál ta lá nos ház tar tá si in gó sá gok, a biz to sí tott jog sza bályon ala pu ló fe le lôs sé ge mér té kéig (avult ér ték) a biz to sí tott in gó sá gok biztosítási össze gé nek 5%-áig. III. A koc ká zat vi se lé si hely 1. A biz to sí tá si vé de lem a koc ká zat vi se lés he lyén tar tott biz to sí tott va gyon tár gyak ra ter jed ki. 2. A koc ká zat vi se lés he lye a biz to sí tási szerzôdé s ben fel tün te tett la kás, a hoz zá tar to zó és ugyan azon tel ken lévô pad lá sok, pin cék, il let ve pince ré szek és ki e gé szítô cé lok ra hasz nált mel lék épü le tek (pl.: ga rá zsok, kam rák, ter mény tá ro lók) és a szerzôdés ben meg ne ve zett, a biz to sí tott épü let tel nem egy tel ken lévô, ki zá ró la go san a biz to sí tott ál tal hasz nált ga rá zsok. Amennyi ben a szerzôdés ben fel tün te tett la kás csa lá di ház, vagy leg fel jebb négy la ká sos tár sas ház ban van, ak kor a koc ká zat vi se lési hely a ház hoz tar to zó te lek kel bôvül ki. 3. A 2. be kez dés sze rin ti koc ká zat vi se lés he lyérôl át me ne ti leg, legfel jebb 90 na pig elv itt in gó sá gok ra a biz to sí tott in gó sá gok biztosítási össze gé nek 5%-áig fenn áll a biz to sí tó koc ká zat vi se lé se Ma gyar or szág te rü le tén, ha az ide gen he lyen más biz to sí tás azok ra nem ér vé nyes. 4. A biz to sí tó nem vi se li a koc ká za tot olyan la ká sok ban, ame lyek összte rü le té nek több mint 50%-át ke resôte vé keny ség foly ta tá sá ra ve szik igény be. IV. Biz to sí tott ve szély ne mek és ká rok 1. Biz to sí tott kár nak minôsül a biz to sí tott va gyon tár gyak meg ron gá ló dása, meg sem mi sü lé se, el tu laj do ní tá sa, ha a be kö vet ke zé sük va la mely bizto sí tott, az aláb bi ak ban meg ha tá ro zott ve szély nem mel köz vet len oko za ti össze füg gés ben, a koc ká zat vi se lés he lyén és e szerzôdés ha tá lya alatt kö vet ke zik be. 2. Tûz (láng gal égés) a) Je len sza bály zat sze rint tûzbiz to sí tá si ese mény nek minôsül az olyan tûz, mely hir te len, bal eset sze rû en nem a ren del te té si he lyen ke let kezett, vagy ott ke let ke zett, és azt el hagy va önerôbôl ter jedôké pes. b) Nem minôsül tûz nek a(z) pör kölôdés, ön gyul la dás, iz zás, tûz nél kü li füst- és ko rom szennyezôdés, elekt ro mos be rend ezé sek ben, ve ze té kek ben, ké szü lé kek ben az elekt ro mos áram ha tá sá ból eredô kár, a ren del te téssze rû en tûz-, füst- vagy hôha tás nak ki tett va gyon tárgyak ban ke let kezô kár, a tûz be esett vagy tûz be do bott va gyon tár gyak meg sem mi sü lé se. c) Ha a b) be kez dés ben fel so rolt okok ból ke let ke zett tûz to vább terjed, a to vább ter jedô tûz kö vet kez té ben sé rült más va gyon tár gyak ká rát a biz to sí tó meg té rí ti. 3. Vil lám csa pás a) Vil lám csa páskár nak minôsül a biz to sí tott va gyon tárgy ba köz vetle nül be csa pó dó vil lám rom bo ló és gyúj tó ha tá sa. b) Nem minôsül biz to sí tá si ese mény nek a vil lám má sod la gos ha tásá ra ke let kezô kár (pl.: túl fe szült ség, elekt ro mág ne ses in duk ció). 4. Rob ba nás a) Rob ba nás kár nak minôsül a gá zok vagy gôzök hir te len ki ter je désébôl eredô erômeg nyil vá nu lá sok ból szár ma zó ron cso lás. b) Nem minôsül rob ba nás nak ba) a be rend ezé sek ben vagy bár mi lyen tar tá lyok ban (pl.: ka zán, csôve ze ték) a szo ká sos üze mi nyo más túl lé pé se nél kül a be ren de zé sek ben, il let ve tar tá lyok ban ke let ke zô kár, bb) a tar tá lyok ban, il letôleg berendezésekben ke let kezô olyan rob ba nás, amely so rán a tar tá lyok, il le tô leg be ren de zé sek fa laza tai nem olyan mér ték ben sza kad nak szét, hogy a tar tá lyon, il le tô leg be ren de zé sen kí vü li és be lü li nyo más kü lönb ség hir telen kiegyen lí tô dé sé re ke rül sor, 14

13 bc) az olyan rob ba nás kár, mely belsô égé sû mo to rok ban az égés tér ben ke let ke zik, bd) az elekt ro mos meg sza kí tó ban a ben nük meg lévô vagy fellépô nyo más kö vet kez té ben ke let kezô ká rok, be) hang rob ba nás ból (nyo más hul lám) ke let kezô ká rok, bf) össze rop pa nás ból ke let kezô károk, bg) szán dé kos rob ban tá sok kö vet kez mé nye ként ke let kezô ká rok. 5. Vi har a) Vi har kár az a kár, ame lyet a 15 m/s kü szö bér té ket el érô vagy azt meg ha la dó se bes sé gû, idôjá rás mi at ti lég moz gá sok, vagy e lég mozgá sok ál tal az épü let re so dort, dön tött tár gyak a biz to sí tott va gyon tárgyak ban okoz nak. b) Nem minôsül vi har kár nak ba) a biz to sí tott va gyon tár gyak ban ke let kezô olyan kár, amely vissza ve zet hetô le nem zárt nyí lá szá rók ra, vagy más le nem zárt nyí lá sok ra, ki vé ve, ha ezen nyí lá sok a vi har kö vet kez té ben ke let kez tek, bb) a biz to sí tott épü le te ken be lü li hu zat ál tal oko zott kár. bc) a sza bad ban tar tott va gyon tár gyak ban kelet kezô kár. 6. Jég ve rés a) Az a kár, me lyet a le hul ló jég sze mek a jég ve rés kö vet kez té ben ke let kezô nyí lá so kon ke resz tül be jut va a biz to sí tott va gyon tár gyakban köz vet le nül okoz nak. b) Nem minôsül jég ve réskár nak a sza bad ban ta lál ha tó va gyon tárgyak ban ke let kezô kár. 7. Felhôszak adás a) Az a kár, ame lyet felhôszak adás ból eredô, ta laj szin ten áram ló nagy mennyi sé gû csa pa dék víz a biz to sí tott he lyi sé gek be be jut va a biz to sí tott va gyon tár gyak ban okoz. Felhõszakadásnak minõsül az olyan csapadékhatás, amikor legalább 0,5 mm/perc csapadékvíz zúdul le. b) Nem minôsül felhôszak adáskár nak ba) a biz to sí tott va gyon tár gyak ban ke let kezô olyan kár, amely vissza ve zet hetô le nem zárt nyí lá szá rók ra vagy más le nem zárt nyí lá sok ra, ki vé ve, ha ezek a nyí lá sok a felhôszak adás kö vet kezté ben ke let kez tek, bb) a ta laj szint alat ti pa do za tú, nem la kás cél já ra szol gá ló he lyi sé gek elön té se ese tén az ott el he lye zett biz to sí tott va gyontár gyak ban be kö vet kezô kár, bc) a ká ridôpont ban a sza bad ban ta lál ha tó va gyon tár gyakban ke let kezô kár. 8. Hó nyo más a) Az a kár, ame lyet hó- vagy jég tö meg sta ti kus nyo má sa okoz. Nem minôsül hó nyo más nak az ol va dás kor le csú szó, le zu ha nó hóvagy jég tö meg ha tá sa. b) Nem biz to sí tá si ese mény a ká ridôpont ban a sza bad ban ta lál ható va gyon tár gyak ban ke let kezô kár. 9. Ve ze té kesvíz- kár a) Ve ze té kesvíz- kár nak minôsül a biz to sí tott va gyon tár gyak ban ke let kezô olyan kár, ame lyet a biz to sí tott épít ményt el lá tó, a bizto sí tott fe lelôssé gi kö ré be tar to zó, szi lár dan le fek te tett ve ze té kek (hasz ná la ti víz, szenny víz, csa pa dék víz, fû tés) tö ré se, du gu lása vagy re pe dé se mi att nem ren del te téssze rû en ki ömlô víz vagy gôz okoz. b) Több la ká sos épü le tek ese té ben a biz to sí tó meg té rí ti a biz to sított fe lelôssé gi kö rén kí vül esô, a biz to sí tott épü le ten be lü li ve ze ték tö ré se, du gu lá sa vagy re pe dé se ál tal a biz to sí tott va gyon tár gyakban oko zott víz ká ro kat is. c) Nem té rí ti meg a biz to sí tó ca) a biz to sí tott va gyon tár gyak ban kor ha dás, gom bá so dás vagy pe né sze se dés for má já ban je lent kezô kárt, cb) a sé rült ve ze té kekbôl ki folyt víz és gôz árát. 10. Ide gen jár mû üt kö zé se a) Ide gen jár mû üt kö zé sé nek minôsül a biz to sí tott va gyon tár gyakban ke let kezô olyan kár, ame lyet az ide gen jár mû, an nak al kat ré sze vagy ra ko má nya a biz to sí tott épü let tel va ló köz vet len össze üt kö zéssel okoz. b) A biz to sí tó a kö te lezô gép jár mû-fe lelôsség biz to sí tás alap ján meg té rülô összeg gel csök ken ti a kár té rí té si össze get. 11. Be tö ré ses lo pás a) Be tö ré ses lo pás nak minôsül az a kár, amely a biz to sí tá si szerzôdés ben rög zí tett biz ton sá gi elôírá sok sze rint le zárt koc ká zatvi se lé si helyrôl a biz to sí tott va gyon tár gyak el tu laj do ní tá sá ból ered, oly mó don, hogy az el kö vetô a biz to sí tott va gyon tár gya kat tar tal mazó le zárt he lyi ség be aa) erôszak kal be tört, be ha tolt, ab) ere de ti vagy má solt kulccsal ju tott be ugyan, de a kul csok hoz ál lan dó an la kott la kás ba (lásd VII 1e.) va ló erôsza kos be tö rés, be ha to lás vagy rab lás út ján ju tott, ac) ha mis kulccsal vagy más, nem zá rak nyi tá sát szol gá ló ide gen esz köz zel erôszak kal ju tott be. A kulcs ak kor is ha mis kulcs nak szá mít, ha nem jo go sult sze mély kez de mé nyez te vagy he lye sel te az el ké szí té sét. Ha mis kulcs hasz ná la ta nem bi zo nyí tott ön ma gá ban az zal, hogy a biz to sí tott va gyon tár gyak el tûn tek. b) Ér ték tá ro ló ban tá rolt biz to sí tott va gyon tár gyak ese té ben a be töré ses lo pás biz to sí tá si ese mény ak kor va ló sul meg, ha az el kö vetô a biz to sí tó ál tal el fo ga dott ér ték tá ro ló ban lévô biz to sí tott va gyon tárgya kat el tu laj do ní tot ta oly mó don, hogy az ér ték tá ro lót tar tal ma zó koc ká zat vi se lé si hely re az a) be kez dés ben le ír tak sze rint ju tott be, és az elôírás sze rint le zárt és rög zí tett ér ték tá ro lót ba) a koc ká zat vi se lé si helyrôl el tu laj do ní tot ta, bb) fel tör te, il let ve a koc ká zat vi se lé si he lyen kí vül el kö ve tett erô sza kos be tö rés, be ha to lás után lo pás út ján vagy rab lás ál tal meg szer zett ere de ti kulccsal fel nyi tot ta, bc) ha mis kulccsal vagy más, nem zá rak nyi tá sát szol gá ló idegen esz köz zel erôszak kal fel nyi tot ta. c) Amennyi ben a koc ká zat vi se lé si hely nem a biz to sí tá si szerzôdésben rög zí tett biz ton sá gi elôírá sok sze rint van le zár va, ak kor a bizto sí tó szol gál ta tá si kö te le zett sé ge a kár idôpont já ban tény le ge sen meg lévô és mû ködô vé del mi szint ha tá rössze géig ter jed. d) Nincsenek biztosítva azon a betöréses lopás károk, melyek az ingatlan építésének, átépítésének, felújításának idején történnek, illetve azzal ok-okozati összefüggésben állnak. 12. Rab lás a) Rab lás biz to sí tá si ese mény nek minôsül a biz to sí tott va gyontár gyak ban ke let kezô kár, ha az el kö vetô a biz to sí tott va gyontár gya kat a koc ká zat vi se lés he lyén jog ta la nul úgy szer zi meg, hogy a biz to sí tott el len erôsza kot, élet vagy tes ti ép ség el len irá nyu ló köz vet len fe nye ge tést al kal maz, il let ve a biztosítottat ön tu dat lan vagy vé de ke zés re kép te len ál la pot ba he ly ezi; to váb bá, ha a tet ten ért tol vaj az el tu laj do ní tott tárgy meg tar tá sa ér deké ben erôsza kot, élet vagy tes ti ép ség el le ni köz vet len fe nye ge tést al kal maz. E szem pont ból a biz to sí tot tal azo nos el bí rá lás alá esik az a sze mély, aki a biz to sí tott en ge dé lyé vel tar tóz ko dik a koc ká zat vi se lé si he lyen. b) Ha a biz to sí tott el hagy ta a koc ká zat vi se lés he lyét, Ma gyarország te rü le tén biz to sít va van a biz to sí tott va gyon tár gyak ban ke letke zô, az a) be kez dés sze rin ti rab lás kár, együt te sen a biz to sí tott in gó sá gok biz to sítási össze gé nek 5%-áig, de leg fel jebb Ft-ig, ezen be lül a ki emelt és az el zár va tar tan dó ház tar tá si in gó ságok együt te sen Ft-ig. c) Nem biz to sí tá si ese mény a rab lás ál tal oko zott olyan kár, amelynél a tár gya kat az el kö vetô uta sí tá sá ra vit ték az át adá si hely re, vagy amely em ber rab lás hoz kap cso ló dik. 13. Ron gá lás Ron gá lás biz to sí tá si ese mény nek minôsül a koc ká zat vi se lés he lyén be tö ré ses lo pás vagy rab lás, il let ve an nak kí sér le te fo lya mán az el tu lajdo ní tás ér de ké ben a biz to sí tott va gyon tárgy ban ke let kezô ron gá lá si kár. 14. Biz to sí tott kö vet kez mé nyi ká rok a) Biz to sít va van nak a biz to sí tott va gyon tár gyak ban ke let ke zett 15

14 olyan ká rok, ame lyek va la mely biz to sí tá si ese mény be kö vet ke zé sének el ke rül he tet len kö vet kez mé nyei és aa) a meg sé rült épü let le hul ló ré sze, ab) a meg sé rült épü let be a biz to sí tá si ese ménnyel egy ide jû leg be hul ló csa pa dék víz, vagy ac) a tény le ges tûz kár kö vet kez mé nye ként fel lépô füst- és ko rom sze nyezôdés, il let ve az ol tás és men tés okoz. b) Nincs biz to sít va az el ma radt ha szon. V. Biz to sí tott költ sé gek Meg té rí ti a biz to sí tó az alább fel so rolt in do kolt, cél sze rû költ sé ge ket, ha a biz to sí tott kár ral köz vet len össze füg gés ben áll nak, vagy azok nak el ke rül he tet len kö vet kez mé nyei is a biz to sí tot tat ter he lik: 1. Tör me lé kel ta ka rí tá si költ sé gek, a tör me lék nek a leg kö ze leb bi le rakó hely re szál lí tá si és le ra ká si vagy meg sem mi sí té si költ sé ge, va la mint a koc ká zat vi se lé si hely meg tisz tí tá si és egy sze ri ta ka rí tá si költ sé gei össze sen a VI. be kez dés sze rin ti szol gál ta tás össze gé nek 15%-áig. 2. Biz to sí tott va gyon tár gyak hely re ál lí tá sa vagy új ra be szer zé se mi att más va gyon tárgy in do kolt moz ga tá sa vagy vé del me ér de ké ben fel merült költ sé gek össze sen a VI. be kez dés sze rin ti szol gál ta tás össze gé nek 15%-áig. 3. Ká reny hí tés költ sé gei, ki vé ve a ká reny hí tés fo lya mán ke let ke zett egész ség ká ro so dá sok mi att fel lépô költ sé gek. 4. Tû zol tó ság és más hi va ta los szer vek a biz to sí tott kár ese mény hez köz vet le nül kap cso ló dó iga zolt ki szál lá si és rá for dí tá si költ sé gei, amennyi ben ezek a biz to sí tot tat ter he lik. 5. A biz to sí tó kár ese mé nyen ként össze sen leg fel jebb a biz to sí tott in gó sá gok biz to sí tá si össze gé nek 1%-áig nyújt kár té rí tést zár szer kezet meg vál toz ta tá sá nak, il let ve cse ré jé nek költ sé gei re, amennyi ben a la kás kul cso kat Ma gyaror szág te rü le tén ál lan dóan la kott épü let bôl be tö ré ses lo pás sal vagy az ôr zés re jo go sult sze mély tôl rab lás sal tu lajdo ní tot ták el. A fen tiek ben leír tak a szer zô dés ben meg ne ve zett cím alat ti la kás ban tar tott ér ték tá ro lók kul csai ra is ér vé nye sek, amennyi ben az ér ték tá ro lók kul csait be tö ré ses lo pás ese tén nem a koc ká zat vi se lé si hely rôl tu laj do ní tot ták el. 6. Hely re ál lí tá si költ sé gek, me lye ket a be tö ré ses lo pás vagy an nak kí sér le te so rán a be ha to lás cél já ból a szerzôdés ben meg ne ve zett cím alat ti épü let ben oko zott ron gá lá si ká rok in do kol nak, amennyi ben más biz to sí tás er re nem nyújt fed eze tet. VI. A biz to sí tó szol gál ta tá sa 1. Biz to sí tott va gyon tár gyak ra vo nat ko zó an a biz to sí tó tel je sí té si kö te lezett sé ge az aláb bi ak sze rint ter jed ki: a) Tel jes kár ese tén a biz to sí tó ki vé ve a b) be kez dés ben meg hatá ro zott eset ben a biz to sí tott va gyon tár gyak ká ridôpon ti, ma gyaror szá gi be szer zé si új ér té két té rí ti, az az azt az össze get, amelybôl a biz to sí tott va gyon tár gyak azo nos nagy ság ban, fel sze relt ség ben és minôség ben új ra be sze rez hetôk. b) Tel jes kár ese tén a biz to sí tó a biz to sí tott va gyon tár gyak ban ke letke zett ká ro kat ká ridôpon ti avult ér té kén (ká ridôpon ti va ló sá gos ér té ken) té rí ti, ha a ká ro so dott biz to sí tott va gyon tárgy avult sá ga az 50%-ot el ér te vagy meg ha lad ta. c) Ja ví tás sal, ré szek pót lá sá val hely re ál lít ha tó ká rok ese té ben a biz to sí tó a ká ridôpon ti ja ví tá si és hely re ál lí tá si költ sé get té rí ti meg, mely nek felsô ha tá ra azon ban nem ha lad hat ja meg a tel jes kár cí mén fi zet hetô össze get (a) és b) be kez dés). 2. Tel je sí tés kor lá to zá sok a) Több la ká sos épü le tek ben, a szer zô dés ben elôírt kü lön vé del mi elôírá sok nak meg fe le lôen zárt, a biz to sí tott ki zá ró la gos hasz ná la tában lé vô pad lá son, pin cé ben, il let ve pin ce rész ben tá rolt biz to sí tott va gyon tár gyak ra be tö ré ses lo pás ki vé te lé vel biz to sí tott va gyontár gyan ként a biz to sí tá si összeg 5%-ára, de kár ese mé nyen ként leg fel jebb a biz to sí tott in gó sá gok biz to sí tá si össze gé nek 10%-ára kor lá to zó dik a biz to sí tó szol gál ta tá sa. Be tö ré ses lo pás ese té ben az em lí tett összeg ha tá rok a biz to sí tá si összeg 1%-ára (biz to sí tott va gyon tár gyan ként), il let ve 3%-ára (kár ese mé nyen kén ti össz kár té rítés) mó do sul nak. b) Egy la ká sos épü le tek ben, a szerzôdés ben elôírt kü lön vé del mi elôírá sok nak meg fe lelôen zárt, a biz to sí tott ki zá ró la gos hasz ná la tában lévô pad lá son, pin cé ben, il let ve pin ce rész ben tá rolt biz to sí tott va gyon tár gyak ra be tö ré ses lo pás ki vé te lé vel biz to sí tott va gyontár gyan ként a biz to sí tá si összeg 10%-ára, de kár ese mé nyen ként leg fel jebb a biz to sí tá si összeg 25%-ára kor lá to zó dik a biz to sí tó szolgál ta tá sa. Be tö ré ses lo pás ese té ben az em lí tett összeg hat árok a bizto sí tá si összeg 1%-ára (biz to sí tott va gyon tár gyan ként), il let ve a biz to sítá si összeg 3%-ára (kár ese mé nyen kén ti össz kár té rí tés) mó do sul nak. c) A szerzôdés ben elôírt kü lön vé del mi elôírá sok nak meg fe lelôen zárt, a biz to sí tott ki zá ró la gos hasz ná la tá ban lévô mel lék épü le tekben, va la mint ki e gé szítô cé lú (nem ál lan dó la kás cél já ra szol gá ló) he lyi sé gek ben tá rolt biz to sí tott va gyon tár gyak ra be tö ré ses lo pás ki vé te lé vel, biz to sí tott va gyon tár gyan ként a biz to sí tá si összeg 10%-ára, de kár ese mé nyen ként leg fel jebb a biz to sí tá si összeg 25%-ára kor lá to zó dik a biz to sí tó szol gál ta tá sa. Be tö ré ses lo pás ese té ben a biz to sí tó a szol gál ta tás biz to sí tott va gyon tár gyankén ti és kár ese mé nyen kén ti felsô ha tá rát a biz to sí tá si he lyen a szerzôdés ben meg ne ve zett vé del mi fo ko za tok ká ridôpon ti meg való su lá sa alap ján ha tá ro zza meg. d) A szerzôdés ben elôírt kü lön vé del mi elôírá sok nak meg fe lelôen zárt, kö zös hasz ná la tú a), b) és c) be kez dés sze rin ti he lyi sé gekben tá rolt biz to sí tott va gyon tár gyak ra biz to sí tott va gyon tár gyanként a biz to sí tá si összeg 1%-ára, de kár ese mé nyen ként leg fel jebb a biz to sí tá si összeg 3%-ára kor lá to zódik a biz to sí tó szol gál ta tá sa. e) A szerzôdés ben elôírt kü lön vé del mi elôírá sok nak meg fe lelô, a szerzôdés ben meg ne ve zett ér ték megôrzôn kí vül tar tott, e szabály zat sze rint el zár va tar tan dó ház tar tá si in gó sá gok ká ro so dá sa ese tén a kár té rí tés biz to sí tá si ese mé nyen ként Ft-ra kor láto zó dik. f) Ál la tok és nö vé nyek ese tén a kár té rí tés kár ese mé nyen ként össze sen a biz to sí tá si összeg 5%-ára kor lá to zó dik. VII. Ki zá rá sok és a biz to sí tó szol gál ta tá si kö te lezett sé ge aló li men te sü lé sek 1. Nem biz to sí tot tak a) lé gi jár mû vek, mo to ros jár mû vek, után fu tók, la kó ko csik, ön já ró la kó ko csik és mo tor ke rék pá rok, azok al kat ré szei, tar to zé kai, b) ví zi jár mû vek, azok al kat ré szei, tar to zé kai, ki vé ve a II./1. be kezdés ben fel so rol ta kat, c) a nem biz to sí tott sze mé lyek (bérlôk, al bérlôk, ágy ra já rók, ven dégek és fi zetôven dé gek stb.) va gyon tár gyai, d) kül föl di fi ze tô esz kö zök, csekk, vál tó, egyéb pénz kö ve te lés rôl kiál lí tott vagy pénzt he lyet te sí tô oki rat, ér ték pa pí rok, ta ka rék könyv, ta ka rék le vél, be tét könyv, ké zi ra tok, ter vek és do ku men tá ciók, ok má nyok, oki ra tok, szoft ve rek, adat hor do zó kon tá rolt ada tok, e) be tö ré ses lo pás ese tén a VI. 2. a)-d) be kez dé sek ben meg ne ve zett he lye ken, il let ve nem ál lan dó an la kott la ká sok ban (pl. nya ra ló, hét vé gi ház, prés ház, va dász ház, tár sas üdülôben lévô üdülôegy ség) tá rolt, e sza bály zat sze rint ki emelt ér té kû és el zár va tar tan dó ház tar tá si in gó sá gok, va la mint nem ház tar tá si cé lú, ke resô te vé keny sé get szolgá ló va gyon tár gyak, to váb bá fény kép ezôgé pek, op ti kai ké szü lé kek és an tik bú to rok. Ha a la kás éven te ke ve sebb mint 270 na pig la kott, ak kor nem ál lan dó an la kott nak minôsül. 2. A biz to sí tó tûz-, rob ba nás- és vil lám csa pás-kár ese mény ese tén mente sül szol gál ta tá si kö te le zett sé ge alól, amennyi ben a koc ká zat vi se lé si he lyen a biz to sí tott, il le tô leg a szer zô dô, ve lük kö zös ház tar tás ban élô hoz zá tar to zó juk vagy a biz to sí tott al kal ma zott jai, il le tô leg meg bí zott jai A vagy B tûz ve szé lyes sé gi osz tály sze rin ti tûz ve szé lyes, ill. rob ba nás- 16

15 ve szé lyes anya got ház tar tá si cé lú al kal ma zás mé re teit meg ha la dó, vagy elôírást sér tô mennyi ség ben, il let ve mó don tá rol nak, al kal maznak vagy fel hasz nál nak. VIII. Nyil ván tar táské szí té si kö te le zett ség 1. Amennyi ben egyes biz to sí tott va gyon tárgy, kész let vagy gyûj temény aján lat fel vé tel ko ri új értéke vagy ré gi sé gek ese tén pi a ci ér té ke a Ft-ot meg ha lad ja, ak kor egye di nyil ván tar tás ban kell rög zí te ni. A nyil ván tar tás a szerzôdés ré sze, a szerzôdô azt az aján lat tal egy ütt kö te les kéz be sí te ni a biz to sí tó nak. A biz to sí tó kö te les a nyil ván tar tást tit ko san ke zel ni. 2. Amennyi ben az aján lat tétel után a biz to sí tott bir to ká ba pót ló la go san olyan ház tar tá si in gó ság ke rül, mely nek egye di, új ra be szer zé si ér té ke meg ha lad ja a Ft-ot, ak kor az 1. be kez dés sze rint el ké szült nyil ván tar tá si for má ban a bir tok ba vé teltôl szá mí tott 30 na pon be lül ezt a szerzôdônek, il let ve a biz to sí tott nak kö zöl nie kell a biz to sí tó val. Ez a be je len tés csak ak kor je len ti a biz to sí tá si összeg au to ma ti kus emel kedé sét, ha a szerzôdô ezt kez de mé nye zi. 3. Amennyi ben a szerzôdô, il let ve a biz to sí tott az 1. vagy a 2. be kez dés sze rin ti kö te le zett sé ge ket meg sze gi, ak kor a be nem je len tett va gyontár gyak da ra bon ként leg fel jebb Ft-ig van nak biz to sít va. IX. A biz to sí tá si összeg ér ték kö ve té se 1. A biz to sí tó a biz to sí tá si összeg új ér té ken va ló tar tá sa ér de ké ben au to ma ti kus ér ték kö vetô in de xet al kal maz. A biz to sí tá si összeg min dig a biz to sí tá si év for du ló val az ér ték kö ve tés mér té ké vel vál toz hat (to vábbi ak ban: ér ték kö ve tés). A mó do sí tás alap ja a biz to sí tó ma gán-va gyonbiz to sí tá sa i val biz to sít ha tó va gyon tár gyak kü lön bözô kö ré re a KSH ál tal meg áll apí tott éves inf lá ci ós in de xek, me lyekbôl a biz to sí tó át lagin de xet kép ez. Az ér ték kö ve tés szá mí tá si alap ja it az ér ték kö ve tésrôl szó ló ér te sítô ki kül dé se idôpont já ban a KSH ál tal ad dig nyil vá nos ságra ho zott in de xa da tai kép e zik. A biz to sí tó az ér ték kö ve tés sel meg válto zott biz to sí tá si össze gekrôl és dí jak ról az ér ték kö ve tés ér vény be lé pését me gelôzôen 60 nap pal írás ban ér te sí ti a szerzôdôt. Amennyi ben a szerzôdô az ér ték kö ve tést nem fo gad ja el, ak kor a szerzôdést a fel mon dá si sza bá lyok nak meg fe lelôen fel mond hat ja. X. Biz ton sá gi elôírá sok A biz to sí tott tár gyak vé del me ér de ké ben a biz to sí tott kö te les a meg kívánt óv in téz ke dé se ket meg ten ni, így kü lö nö sen 1. fagy ve szé lyes idôszak ban min den épü le tet és épü let részt meg fe lelôen fû te ni vagy min den víz ve zetô lé te sít ményt és be rend ezést víz te le ní te ni kell, 2. a nem ál lan dó an la kott, il let ve nem hasz nált épü le tek ben vagy épü let részek ben lévô min den víz ve zetô lé te sít ményt és be rend ezést a la kat lan ság idôtar ta má ra el kell zár nia, va la mint no vem ber 1. és már ci us 31. kö zött víz te le ní te nie és víz te le ní tett ál la pot ban kell tar ta nia. Ha az épü let éven te ke ve sebb mint 270 na pig la kott, ak kor nem ál lan dó an la kott nak minôsül, 3. a biz to sí tott va gyon tár gya kat, kü lö nö sen elekt ro mos, gáz- és víz vezetô lé te sít mé nye ket, va la mint be rend ezé se ket, tetôket és kí vül rög zített tár gya kat min dig ren del te téssze rû ál la pot ban kell tar ta nia, és a hi á nyos sá go kat vagy a ká ro kat ha la dék ta la nul el kell há rí ta nia, 4. a la kás, il let ve az épü let vagy az ér ték megôrzô kul csa i nak el lo pá sa, el rab lá sa és el ve szé se ese tén a zá ra kat 24 órán be lül ki kell cse rél ni, 5. a biz to sí tott sze mély a koc ká zat vi se lés he lyérôl bár mi lyen rö vid idejû el tá vo zá sa ese tén a szerzôdés ben elôírt biz ton sá gi be rend ezé se ket üzem be kell hely ez ni, 6. a biz to sí tó men te sül szol gál ta tá si kö te le zett sé ge alól, ha a biz to sí tott az 1 5. be kez dés ben meg ne ve zett elôírá so kat meg sér tet te, és a kárese mény ez zel oko zati össze füg gés ben kö vet ke zett be. Zá ra dé kok Z1 Vil lám csa pás má sod la gos ha tá sá ból eredô ká rok biz to sí tá sa 1. A biz to sí tó a vil lám csa pás má sod la gos ha tá sá ra ke let kezô ká ro kat is meg té rí ti, amennyi ben a) a vil lám be csa pó dá si he lye a biz to sí tott va gyon tárgy 1000 mé teres kör ze té ben volt, b) a károsodott vagyontárgy vagy alkatrész üzemi feszültsége nem haladja meg a 60 V-t. 2. A kár té rí tés biz to sí tá si ese mé nyen ként a biz to sí tott in gó sá gok biztosítási össze gé nek 5%-ára kor lá to zó dik. Z2 Bôví tett ve ze té kesvíz kár-fed ezet 1. Biz to sí tá si ese mény nek minôsül a biz to sí tott va gyon tár gyak ban ke letkezô olyan kár, amelyet a biz to sí tott épít ményt el lá tó, ezen épít mé nyen be lü li szi lár dan le fek te tett ve ze té kek (hasz ná la ti víz, szenny víz, csa pa dékvíz, fû tés), va la mint az ezek hez csat la ko zó tar to zé kok, sze rel vé nyek és ké szü lé kek tö ré se, du gu lá sa vagy re pe dé se mi att nem ren del te téssze rûen ki ömlô víz vagy gôz okoz. 2. Nem minôsül biz to sí tá si ese mény nek a) a biz to sí tott va gyon tár gyak ban kor ha dás, gom bá so dás vagy pe né sze se dés for má já ban je lent kezô kár, b) a sé rült ve ze té kekbôl ki folyt víz és gôz dí ja, c) az a kár, me lyet a biz to sí tott te vé keny sé ge vagy mu lasz tá sa okoz. Ilyen pél dá ul a nyit va ha gyott víz csap, mo só gép le ug rott ürítôcsö ve, ki fröcs költ víz. 3. Nem biz to sít ha tók a biz to sí tott ve ze té kek re csat la koz ta tott tar to zékok, sze rel vé nyek, be rend ezé sek, ház tar tá si gé pek, ké szü lé kek, il let ve ezek tö mí té se i ben, tar to zé ka i ban ke let ke zett ká rok, il let ve ezek pót lá si és ja ví tá si költ sé gei. Z4 Bôví tett ele mikár-fed ezet 1. Föld ren gés Föld ren géskár az a kár, me lyet a koc ká zat vi se lés he lyén bekövetkezô, az MSK-64 ská la 5. fo ko za tát el érô föld ren gés a biz to sí tott va gyon tárgyak ban okoz. 2. Ár víz a) Árvízkárnak minôsülnek az olyan károk, amelyeket az élôvizek és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak áradása a biz tosított vagyontárgyakban elöntéssel okoz, ha a védmûvet (árvíz-, belvízvédelmi gátat) áttörte, vagy annak tetôszint jét átlépte. b) Nem biztosítottak: ba) vihar okozta hullámverés következtében bekövetkezô károk, bb) a közvetlen elöntés nélküli átnedvesedés (pl. buzgár) okozta károk, bc) a belvíz és a talajvíz által okozott károk, bd) az árterületen bekövetkezô károk, be) árvízvédelmi mûtárggyal nem védett területrôl átfolyó víz által okozott károk, bf) az olyan területen elhelyezett vagyontárgyak, ahol a felszíni vizek kiáradása az a) pontban meghatározott elöntéssel, az elmúlt három évben legalább egyszer, a helyi körülmények miatt bekövetkezett, bg) az árvízi megelôzéssel, mentéssel összefüggésben keletkezô egyéb károk. A Biztosító jelen záradék esetén 30 nap halasztott kockázatviselési kez dettel vállalja a kockázatot. (SÁVBI 95 IV. 4.) 3. Szik la- és kôom lás, föld csu szam lás a) az a kár, me lyet a le hul ló szik la- és kôzet da ra bok, il let ve föld tömeg ter mé sze tes moz gá sa a biz to sí tott va gyon tár gyak ban okoz. b) Nem biz to sí tot tak ba) a föld csu szam lás mi att a tám fa lak ban ke let kezô ká rok, bb) azok a ká rok, me lyek azért kö vet kez nek be, mert a tám fal karban tar tá sá ban mu lasz tás tör tént, vagy mert nem lé te sí tet tek tám falat, pe dig a te rep sta ti kai vi szo nyai szük sé ges sé tet ték vol na. 4. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása. 17

16 Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva, és arról a biztosítottnak/szerzõdõnek nincs tudomása. Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása az a kár, amely a természetes egyensúlyi állapot külsõ erõhatás miatti megszûnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkezõ beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. A biztosító nem téríti meg ismeretlen építmény vagy üreg beomlása kárként a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat, b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelõen méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat, c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit, d) támfalban, mesterséges rézsûben, egyéb mûtárgyban bekövetkezett ilyen jellegû károkat. 18

17 VAGYONVÉDELMI ELÕÍRÁSOK (2003) Lakossági biztosítások I. Me cha ni kai vé de lem és ka te gó ri ái A me cha ni kai vé de lem meg va ló sí tá sá hoz fel hasz nál ha tó al ko tó ele me ket (rész egy sé ge ket és se géd anya go kat) a Ma gyar Biz to sí tók Szö vet sé ge (MABISZ) mi nõsí tet te (to váb bi ak ban: mi nõsí tett) a meg va ló sí tan dó vé delem ben be töl ten dõ sze re pe, il let ve al kal mas sá ga sze rint. Ja va sol juk, hogy mi e lõtt az aláb bi pon tok ban meg ha tá ro zott vé del mi szintek meg va ló sí tá sá hoz bár mely va gyon vé del mi rész egy sé get ki cse rél né, gyõ zõd jön meg ar ról, hogy: a meg vá sá rol ni kí vánt rész egy ség kom pa ti bi lis-e a már meg lé võk kel, hogy a már meg lé võ töb bi va gyon vé del mi elem biz to sít ja-e az újon nan be épí ten dõ elem meg va ló sí tá sá val ter ve zett vé del met! A vé del mi rend szer al ko tó ele me i nek vá sár lá sa kor vagy azok ké pe sített szak em ber ál tal tör tént be épí té se után min den eset ben kér je el a MABISZ-minõsítésrõl szó ló ta nú sít ványt! Alap fo kú vé de lem Alap fo kú vé de lem va ló sul meg ak kor, ha a vé dett he lyi ség határolófalazatai, fö dém szer ke ze tei, pa do za tai és zárt ál la po tú nyí lás zá rói az aláb bi kö ve tel mé nye ket elé gí tik ki: a) A fa la za tok, fö dém szer ke ze tek, pa do za tok szi lárd sá ga leg alább 25 cm-es, ha gyo má nyos, kis mé re tû, tö mör tég la fal szi lárd sá gá nak meg fe lel (el fo ga dott a leg alább 30 cm vas tag fa la zób lokk is). b) A 2 m-nél ala cso nyabb al só élmagasságú és se géd esz köz hasz nála ta nél kül el ér he tõ nyí lás zá rók nak az aláb bi me cha ni kai vé de lem nek kell ele get ten ni ük: 1. Az aj tó szer ke ze tek meg erõsí tett ki vi te lûek, ki eme lés, fe szí tés el len, il let ve a több szár nyú aj tók to ló zá rai re tesz hú zás el len vé det tek. 2. Az aj tó lap és az aj tó tok: db dió pánt tal van leg alább egy más hoz rög zít ve, 2.2. zá rás pon tos sá guk kör kö rö sen 5 mm-en be lül van, 2.3. az aj tó kon a zár nyel vek leg alább 20 mm mé lyen zár nak, és egy más tól leg alább 300 mm-re van nak, az aj tó lap ve te medé se a zá rás biz ton sá gát nem be fo lyá sol ja. 3. Az aj tók zá rá sát 3.1. aj tón ként mi ni mum 2 db, a Fogalommeg határo zások C) pont já ban le írt biz ton sá gi zár vég zi, mely bõl az egyik tö rés nek és fú rás nak el len ál ló ki vi te lû, va la mint ezek a zá rak zárt ál lapot ban van nak, vagy 3.2. gyá ri ki vi te lû biz ton sá gi aj tó ese tén 1 db, a Fogalommeghatározások C) pont já ban meg ha tá ro zott biz ton sá gi zár vég zi, mely tö rés nek és fú rás nak el len ál ló ki vi te lû, va lamint ez a zár zárt ál la pot ban van. Az aj tó zár szer ke ze te, vasalata leg alább két el len té tes ol da lon, leg alább egy-egy pon ton (a 2. pont nak meg fe le lõen) biz to sít ja a zá rást. 4. A nyí lás zá rók tok szer ke ze tei falazókörömmel vagy egyéb, a be fe szí tést meg aka dá lyo zó mó don a fa la za tok hoz van nak erõsít ve; fa tok szer ke zet ese tén a zár le me zek meg erõ sí tett ki vi te lû ek. 5. Üve ge zett nyí lás zá rók üve ge zé sét mi nõsí tett, leg alább A1 biz ton sá gi üveg gel, il let ve mi nõ sí tett be tö rés vé dõ fó li á val kell ké szí te ni. 6. Azok a nyí lás zá rók, me lyek a fen ti b) 1 5. pont ban le írt pa ra méte rek nek nem fe lel nek meg, leg alább az aláb bi kö ve tel mé nye ket elé gít sék ki: 6.1. mi nõsí tett rác csal vagy az zal egyen ér té kû más, mi nõsí tett me cha ni kai szer ke zet tel vé det tek; mi nõsí tett rács nak mi nõsül a Fogalommeghatározások H) pont já ban le írt rács, vagy 6.2. mi nõsí tett nyit ha tó rác csal vé det tek, ez eset ben a tok nak, il let ve a nyí ló szárny(ak) nak a fen ti b) 1 4. pon tok ban fog lalt elõírá sok nak is meg kell fe lel ni ük. Zá rás szem pont já ból ki vé telt ké pez az aláb bi kö ve tel mé nyeknek meg fe le lõ szer ke zet: mi nõsí tett zár szer ke zet nél kü li, elekt ro mos úton moz gatott rács szer ke zet (de tek tív-, füg göny-, re dõny rács stb.), mely nek mo tor ja, elekt ro mos ve ze té ke, moz ga tó me cha niká ja sza bo tázs vé det ten van el ké szít ve ve zér lé se vagy a vé dett té ren be lül he lyez ke dik el, vagy ha azon kí vül van, ak kor a Fogalommegha tározások C) pont já ban le írt biz ton sá gi zár vé di, amely tö rés nek és fú rásnak el len ál ló ki vi te lû, va la mint a zár zárt ál la pot ban van, a zár szer ke zet bur ko la ta, rög zí té se sza bo tázs vé dett, en nek il le ték te len meg bon tá sa a rend szer blok ko lá sát, esetle ges elekt ro ni kus vé de lem ese tén ri asz tást ered mé nyez. Rész le ges vé de lem Rész le ges vé de lem va ló sul meg ak kor, ha a vé dett he lyi ség határolófalazatai, fö dém szer ke ze tei, pa do za tai és zárt ál la po tú nyí lás zá rói az aláb bi kö ve tel mé nye ket elé gí tik ki: a) A fa la za tok, fö dém szer ke ze tek, pa do za tok szi lárd sá ga leg alább 25 cm-es, ha gyo má nyos, kis mé re tû, tö mör tég la fal szi lárd sá gá nak meg fe lel (el fo ga dott a leg alább 30 cm vas tag fa la zób lokk is). b) A 3 m-nél ala cso nyabb al só élmagasságú és se géd esz köz hasz nála ta nél kül el ér he tõ nyí lás zá rók nak az aláb bi me cha ni kai vé de lem nek kell ele get ten ni ük: 1. Az aj tó szer ke ze tek meg erõsí tett ki vi te lû ek: ki eme lés, fe szí tés el len (az aj tó pánt ol da lán 2 db, meg erõsí tett ki vi te lû, ki eme lés el le ni tüs ke), a több szár nyú aj tók ese tén a to ló zá rak re tesz hú zás el len vé det tek, vagy az elõ zõek ben le ír tak kal egyen ér té kû me cha ni kai vé del met biz to sí tó, mi nõ sí tett he ve der zár-szer ke zet tel vé det tek. 2. Az aj tó lap és az aj tó tok: db dió pánt tal van leg alább egy más hoz rög zít ve, 2.2. zá rás pon tos sá guk kör kö rö sen 3 mm-en be lül van, 2.3. az aj tó kon a zár nyel vek leg alább 20 mm mé lyen zár nak, és egy más tól leg alább 300 mm-re van nak, az aj tó lap ve te medé se a zá rás biz ton sá gát nem be fo lyá sol ja, 2.4. a fá ból ké szült aj tó lap ese tén tö mör, leg alább 30 mm vas tag fá ból ké szí ten dõ. 3. Az aj tók zá rá sát: 3.1. aj tón ként mi ni mum 2 db, a Fogalom meg ha tá ro zá sok C) pont já ban le írt biz ton sá gi zár vég zi, me lyek tö rés nek és fú rásnak el len ál ló ki vi te lû ek, egyi kük fi nom nyi tás sal (pl. zár fé sû vel) nem nyit ha tó, és zár szer ke ze te fel fú rás el len meg erõsí tett, va la mint ezek a zá rak zárt ál la pot ban van nak, vagy 3.2. gyá ri ki vi te lû biz ton sá gi aj tó ese tén 1 db, a Fogalommeghatá rozások C) pont já ban meg ha tá ro zott biz ton sá gi zár vég zi, mely tö rés nek és fú rás nak el len ál ló ki vi te lû, fi nom nyi tás sal (pl. zár fé sûvel) nem nyit ha tó, va la mint ez a zár zárt ál la pot ban van. Az aj tó zár szer ke ze te, vasalata mind a négy ol da lon leg alább egy-egy pon ton biz to sít ja a zá rást (a 2. pont nak meg fe le lõen), és ezen vasalat le he tet len né te szi a pánt tal szem be ni ol da lon még egy zár be épí té sét. Az ajtó zárszerkezete felfúrás ellen védett. 4. A nyí lás zá rók tok szer ke ze tei falazókö röm mel, vagy egyéb, be feszí tést meg aka dá lyo zó mó don a fa la za tok hoz van nak erõ sít ve; fa tok szer ke zet ese tén a zár le me zek és a fe szí tés el le ni tüs kék el lenda rab jai (tok le me zei) meg erõsí tett ki vi te lûek. 19

18 5. Az üve ge zett nyí lás zá rók üve ge zé sét mi nõsí tett, leg alább A2 biz ton sá gi üveg gel, il let ve mi nõ sí tett be tö rés vé dõ fó li á val kell ké szíte ni. A tok nak és a ke ret szer ke zet nek (üveg be fo gás nak) egyen érté kû nek kell len nie az al kal ma zott üveg el len ál ló ké pes sé gé vel, fa anya gú ke ret szer ke zet nem al kal maz ha tó. 6. Azok a nyí lás zá rók, me lyek a fen ti b) 1 5. pont ban le írt pa ra méte rek nek nem fe lel nek meg, leg alább az aláb bi kö ve tel mé nye ket elé gít sék ki: 6.1. mi nõ sí tett rác csal vagy az zal egyen ér té kû más, mi nõsí tett me cha ni kai szer ke zet tel vé det tek, mi nõsí tett rács nak mi nõ sül a Fogalommeghatározások H) pont já ban le írt rács, vagy 6.2. mi nõsí tett nyit ha tó rác csal vé det tek, ez eset ben a toknak, il let ve a nyí ló szárny(ak) nak a fen ti b) 1 4. pon tok ban fog lalt elõírá sok nak is meg kell fe lel ni ük. Zá rás szem pont já ból ki vé telt ké pez az aláb bi kö ve tel mé nyeknek meg fe le lõ szer ke zet: mi nõsí tett zár szer ke zet nél kü li, elekt ro mos úton mozga tott rács szer ke zet (pl. de tek tív-, füg göny-, re dõny rács stb.), mely nek mo tor ja, elekt ro mos ve ze té ke, moz ga tó mecha ni ká ja sza bo tázs vé det ten van el ké szít ve, ve zér lé se vagy a vé dett té ren be lül he lyez ke dik el, vagy ha azon kí vül van, ak kor a Fogalom meg határozások C) pont jában le írt biz ton sá gi zár vég zi azt, amely tö rés nek és fú rásnak el len ál ló ki vi te lû, va la mint a zár zárt ál la pot ban van, a zár szer ke zet bur ko la ta, rög zí té se sza bo tázs vé dett, en nek il le ték te len meg bon tá sa a rend szer blok ko lá sát, esetle ges elekt ro ni kus vé de lem ese tén ri asz tást ered mé nyez. Azon ese tek ben, ha az elõzõ va gyon vé del mi ka te gó ri ák ban fog lalt elõírások a kár idõ pont já ban és he lyén nem va ló sul nak meg, ak kor a tény lege sen meg va ló sult va gyon vé del mi szint és az aláb bi ka te gó ri ák ba fog lalt va gyon vé del mi elõ írá sok sze rint té rít tár sa sá gunk. I. vé de lem I. vé de lem ak kor va ló sul meg, ha a vé dett he lyi ség határolófalazatai, fö dém szer ke ze tei, pa do za tai és zárt ál la po tú nyí lás zá rói az aláb bi kö ve telmé nye ket elé gí tik ki: a) A fa la za tok, fö dém szer ke ze tek, pa do za tok szi lárd sá ga leg alább 6,5 cm-es, ha gyo má nyos, kis mé re tû, tö mör tég la fal szi lárd sá gá nak meg fe lel. b) A 2 m-nél ala cso nyabb al só élmagasságú és se géd esz köz hasz nála ta nél kül el ér he tõ nyí lás zá rók nak az aláb bi me cha ni kai vé de lem nek kell ele get ten ni ük: 1. A több szár nyú aj tó szer ke ze tek ese tén a to ló zá rak re tesz hú zás el len vé det tek. 2. Az aj tó lap és az aj tó tok db dió pánt tal van leg alább egy más hoz rög zít ve, 2.2. zá rás pon tos sá guk kör kö rö sen 8 mm-en be lül van. 3. Az aj tók zá rá sát 1 db, az aláb bi jel lem zõk nek meg fe le lõ zár végzi, amely zárt ál la pot ban van: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betûjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja az ezret, egyedi minõsített lamellás zár, illetve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú. 4. Az aj tók tok szer ke ze tei be fe szí tést meg aka dá lyo zó mó don a fa la za tok hoz van nak erõsít ve. II. vé de lem II. vé de lem ak kor va ló sul meg, ha a vé dett he lyi ség határolófalazatai, fö dém szer ke ze tei, pa do za tai és a zárt ál la po tú nyí lás zá rói az aláb bi kö vetel mé nye ket elé gí tik ki: a) A fa la za tok, fö dém szer ke ze tek, pa do za tok szi lárd sá ga leg alább 12 cmes, ha gyo má nyos, kis mé re tû, tö mör tég la fal szi lárd sá gá nak meg fe lel. b) A 2 m-nél ala cso nyabb al só élmagasságú és se géd esz köz hasz nála ta nél kül el ér he tõ nyí lás zá rók nak az aláb bi me cha ni kai vé de lem nek kell ele get ten ni ük: 1. A több szár nyú aj tó szer ke ze tek to ló zá rai re tesz hú zás el len vé det tek. 2. Az aj tó lap és az aj tó tok db dió pánt tal van leg alább egy más hoz rög zít ve, 2.2. zá rás pon tos sá guk kör kö rö sen 6 mm-en be lül van. 3. Az aj tók zá rá sát 1 db, a Fogalommeg hatá ro zások C) pont já ban le írt biz ton sá gi zár vég zi, amely zárt ál la pot ban van. 4. Az aj tók tok szer ke ze tei be fe szí tést meg aka dá lyo zó mó don a fa la za tok hoz van nak erõ sít ve. II. Ér ték tá ro ló A meg fe le lõ ér ték tá ro ló vagy ér ték meg õr zõ (to váb bi ak ban ér ték megõr zõ) ki vá lasz tá sa kor fi gye lem be kell ven ni a tá ro lan dó va gyon tárgy(ak) ér té két, mé re tét, il let ve ég he tõsé gé nek ve szé lyét, va la mint az ér ték tá ro ló nak épület be/épít mény be tör té nõ be épít he tõ sé gét, el he lyez he tõ sé gét. Az ér ték tá ro ló, vagy ki egé szí tõ tar to zé ka i nak vá sár lá sa kor kér jük el ezen tár gyak MABISZ mi nõsí té sét, il let ve ezek az épü let be/épít mény be tör té nõ be épí té sét, va la mint eset le ges elekt ro ni kai vé dõrend szer be tör té nõ be kapcso lá sát ki zá ró lag MABISZ mi nõ sí tés sel ren del ke zõ szak em ber rel vé geztes sük el, ezen mi nõ sí té sé rõl kér jünk tanusítványt. Az el moz dí tás el len nem rög zí tett pán cél szek rény mi ni má lis el fo ga dott tö me ge: 200 kg. 200 ki lo gramm nál ki sebb tö me gû pán cél szek rény nek rög zí té sének a MABISZ mi nõsí tés ben fog lal tak nak meg fe le lõen kell történnie. Amen nyi ben az ér ték tá ro ló MABISZ mi nõsí tés sel nem ren del kezik, ak kor leg alább 2-2 db 12 mm átmérõjû 100 mm hos szan csa var ral befogott és fém dûbellel a tö mör tég la-, il let ve be ton te her hor dó fõfal hoz, és be ton pa do zat hoz kell rög zí te ni. A rög zí té si pon tok nak az ér ték tá ro ló bel sõ, le zárt, vé dett ré szé ben kell len ni ük. Fa li tre zo ro kat a MABISZ mi nõsí tés ben fog lal tak nak meg fe le lõ en, de leg alább az ér ték tá ro ló nyit ha tó fe lü le tén kí vül, mind az 5 ol da lán cm vas tag be ton ágya zat ba, az épü let bel sõ te her hor dó fõfa lá ba kell be épí te ni. Ér ték megõr zõ csak a köt vény ben meg je lölt koc ká zat vi se lé si he lyen, a biz to sí tá si fel té te lek sze rint ál lan dó an la kott nak mi nõ sü lõ in gat lan ban ke rül het el he lye zés re. III. Elekt ro ni kai vé de lem Az elekt ro ni kai vé de lem meg va ló sí tá sá hoz fel hasz nál ha tó al ko tó ele me ket (rész egy sé ge ket és se géd anya go kat) a Ma gyar Biz to sí tók Szö vet sé ge (to váb bi ak ban: MABISZ) mi nõsí tet te (to váb bi ak ban: mi nõsí tett) a meg va lósí tan dó vé de lem ben be töl ten dõ sze re pe, il let ve al kal mas sá ga sze rint. A rend szer ter ve zõ jé nek, te le pí tõjé nek MABISZ-ajánlással kell ren del keznie, az el ké szült vé del mi rend szer át vé te le kor min den eset ben kér jük el a be épí tõi nyi lat ko za tot. Az elekt ro ni kai jel zõrend sze rek kel szem ben tá masz tott ál ta lá nos kö ve telmé nyek 1. A há ló zat vé del me leg alább min den 3 m-nél ala cso nyabb al só élmagasságú, il let ve föld szin ti he lyi sé get ha tá ro ló nyí lás zár óra terjed jen ki. 2. Az elekt ro ni kai vé de lem ak kor szá mít meg va ló sí tott nak, amen nyiben az ese mény (be tö ré ses lo pás) idõ pont já ban a rend szer be kapcsolt ál la pot ban van, és min den al ko tó ele me üzem ké pes. 3. Az át jel zõs ri asz tó vé del me ak kor te kint he tõ meg va ló sí tott nak: ha az ese mény idõ pont já ban a rend szer be kap csolt ál la pot ban van, min den al ko tó ele me üzem ké pes, és ál lan dó ké szen lé ti ügye let re jel zett át. Az ob jek tum vé del mi egy sé ge i nek meg ha tá ro zá sa 1. Fe lü let vé de lem a) Nyí lás zá rók vé del me A nyí lás zá rók vé del mét úgy kell ki ala kí ta ni, hogy a fel sze re lés re ke rü lõ esz kö zö ket a nem vé dett ol dal ról még a nyí lás zá ró üve- 20

19 ge zé sé nek be tö ré se ese tén se le hes sen meg bon ta ni, és 1-2 cm-es moz gást is ér zé kel je nek. b) Üveg fe lü le tek vé del me Az ér zé ke lõk nek már az üveg re pe dé sé re is jel zést kell ad ni uk. Az ér zé ke lõ ki vá lasz tá sa a vé de ni kí vánt üveg fe lü let tí pu sá nak fi gye lem be vé te lé vel tör tén jen. Az ér zé ke lõnek a tel jes üveg felü le tet vé de ni kell. c) Fa la za tok vé del me A vé de lem ki ala kí tá sá hoz úgy kell ki vá lasz ta ni az érzékelõeszközt, hogy ér zé keny sé gi ka rak te risz ti ká ja alap ján az egész, vé de ni kí vánt fe lü le tet le fed je. El len ke zõ eset ben több ér zé kelõ el he lye zé se szük sé ges. 2. Tér vé de lem Egy adott he lyi ség vé del mét úgy kell ki ala kí ta ni, hogy a fel sze re lés re ke rü lõ érzékelõeszközök bár mi lyen il le ték te len be ha to lást je lez ze nek a köz pont fe lé. IV. Fogalommeghatározások A) Mi nõ sí tett ele mei a vé de lem nek (MABISZ-minõsítés) A me cha ni kai, il let ve elekt ro ni kai vé de lem meg va ló sí tá sá hoz fel hasz nál ható al ko tó ele me ket (rész egy sé ge ket és se géd anya go kat) a Ma gyar Biz tosí tók Szö vet sé ge (MABISZ) mi nõ sí tet te a meg va ló sí tan dó vé de lem ben be töl ten dõ sze re pe, il let ve al kal mas sá ga sze rint. A kí vánt vé del mi szint meg va ló sí tá sa ér de ké ben csak MABISZ ál tal mi nõsített al ko tó ele me ket fo gad el Biz to sí tó tár sa sá gunk. Vá sár lás kor az áru mi nõsí tõ ta nú sít vá nyát kér jék el, és õriz zék meg! A biz to sí tott ob jek tum meg fe le lõ vé del mé nek ki ala kí tá sá hoz min den eset ben szak em ber se gít sé gét ve gye igény be, míg az elekt ro ni kai vé dem meg va ló sí tásá ra ki zá ró lag MABISZ-ajánlással ren del ke zõ szak em bert bíz za nak meg! B) Nyí lás zá rók Nyí lás zá rók a tér el ha tá ro lá sá ra szol gá ló, köz le ke dés re, szel lõ zés re, termé sze tes meg vi lá gí tás ra szol gá ló, zár ha tó vagy ál lan dó an zárt ál la pot ban lé võ épü let szer ke ze tek (pl. aj tók, ab la kok, il let ve szel lõ zõ nyí lás ok, -járatok lezárószerkezetei). C) Biz ton sá gi zár Biz ton sá gi zár nak mi nõsül: a) Az a mi ni mum 5 csa pos hen ger zár, az a mi ni mum 6 ro to ros mágnes zár, az a két tol lú kul csos zár, il let ve az a szám- vagy be tûjel-kom biná ci ós zár, mely nek tí pu sá hoz ren del he tõ kul csok, il let ve nyi tó kó dok va ri á ci ós le he tõ sé ge i nek szá ma leg alább b) Az egye di mi nõsí té sû la mel lás zár, il let ve min den olyan zár, amely a fel so rol tak kal azo nos biz ton sá gi fo ko za tú. c) A la kat bár mi lyen ki vi te lû nem mi nõ sül biz ton sá gi zár nak. D) Meg erõsí tett zár szer ke zet és zár pajzs a) A zár szer ke ze tet a kül sõ (tá ma dá si) ol dal ról fel fú rás el len ke ményfém lap pal (la pok kal) (60 HRC ke mény sé gû vagy ez zel egyen ér té kû anyag), kí vül rõl nem sze rel he tõ mó don, az aj tó lap kül sõ sík ján be lül vé de ni kell. b) A kül sõ (tá ma dá si) ol da lon lé võ, de on nan nem sze rel he tõ fém zár pajzs (zár cí mer) vé del met nyújt azon ci lin der zá rak (hen ger- és mágnes zá rak) tö ré se el len, ame lyek a zár pajzs kül sõ sík já ból leg fel jebb 1 mm-re áll nak ki. c) A kül sõ (tá ma dá si) ol da lon lé võ, de on nan nem sze rel he tõ ke ményfém zár pajzs (zár cí mer) vé del met nyújt a ci lin der zá rak (hen ger- és mág nes zá rak) fel fú rá sa vagy mag ki hú zá sa el len. E) Meg erõ sí tett zárnyelvfogadó le mez A zárnyelvfogadó acél le mez, mely leg alább 1,5 mm vas tag, nem csak a tok hoz, ha nem leg alább 2 db, egy más tól mi ni mum 200 mm-re lé võ fémdübellel, a be ton vagy tég la tar tó szer ke zet be leg alább 50 mm mé lyen ke rül rög zí tés re. F) Egy ol da lon, több pon ton zá ró dó nyí lás zá rók A zár nyel vek nek egy más tól leg alább 300 mm-re és mi ni mum 20 mm mé lyen kell a fo ga dó szer ke zet ben re te szel ni ük at tól füg get le nül, hogy egy vagy an nál több biz ton sá gi zár ál tal mû köd te tett me cha ni ka hoz za lét re a zá rást. G) Zá rás pon tos ság Az aj tó lap és az aj tó tok kö zöt ti hé zag az aj tó mind a négy ol da lán, zárt ál la po tá ban, a tá ma dá si ol da lon mé ren dõ. H) Mi nõsí tett rács Mi nõsí tett rács nak mi nõsül az a tá ma dá si ol dal ról nem sze rel he tõ rács, amely: a) leg fel jebb 100 x 300 mm-es rács ki osz tá sú, b) leg alább 12 mm át mé rõ jû tö mör, gömb-, kör acél ból ké szült, c) az épü let, épít mény te her hor dó épü let szer ke ze té hez leg alább 15 cm-es be épí té si, rög zí té si mély ség gel (ha gyo má nyos, kis mé re tû tégla-, il let ve be ton fal ese tén leg alább 10 cm) rög zí tett, d) a rögzítõelem az épü let szer ke zet kül sõ sík já hoz ké pest (ha a fal vastag sá ga azt en ge di) kö rül be lül 45 -ban fer dén, a fal ká va élé tõl pe dig leg alább 50 mm-re he lyez ke dik el, e) rög zí té si pont jai anya gá ban és ke reszt met szet ében a rác csal megegye zõ anya gú ak, mi ni má lis da rab szá muk füg gõ le ges ol da lan ként ket tõ, víz szin tes ol da lan ként egy, il let ve mé te ren ként plusz egy-egy mind két irány ban, vagy f) a fen ti ek kel egyen ér té kû, más me cha ni kai meg ol dás. I) To ló zár, re tesz a) Csak pár ban (alul-felül) sze rel ve el fo ga dott, b) a nyí ló szárny élé be (bü tü jé be) be vé sés re ke rül, vagy az c) aj tó lap bel sõ ol da lá ra, kül sõ ol dal ról nem sze rel he tõ mód ón legalább 4 db 5 mm átmérõjû át me nõ kapupántcsavarral rög zí tett, d) a re tesz nyí ró met sze te leg alább 8 mm átmérõjû tö mör, gömb-, kör acél vagy an nak meg fe le lõ me cha ni kai vé del met biz to sí tó tö mör négy ze tes szel vény (la pos vas ki zár va), e) a fogadóvasalat és a re tesz vasalatának leg na gyobb tá vol sá ga 20 mm, f) re tesz hú zás el len vé dett, g) a re tesz leg alább 20 mm-re ér jen be le a foga dó vasa latba, mely ha a tok ra nem be vé sés sel ke rül fel sze re lés re, ak kor kül sõol dal ról nem sze rel he tõ mó don, leg alább 2 db 5 mm átmérõjû át me nõ kapupántcsa varral le gyen rög zít ve. J) Re tesz hú zás el le ni vé de lem Több szár nyú aj tók ese té ben azon aj tó la po kat, me lyek ben nin csen zárszer ke zet, re te szek kel rög zít jük, me lyek az aj tó be zárt ál la po tá ban kí vül rõl sem mi lyen mó don nem nyit ha tók (pl. a csa pó nyel ves vagy to ló re te szes szer ke ze tek moz gó ele me it) be zárt ál la pot ban csa var ral rög zít jük. K) Ki eme lés el le ni vé de lem a) Az aj tó be zárt ál la po tá ban az aj tó lap az aj tó tok tól az aj tó pántokról tör té nõ le eme lés sel el vá laszt ha tat lan (ki eme lés el le ni tüs kék, al só vagy a köz ben sõ dió pánt szem be for dí tá sa), b) meg erõsí tett ki vi tel: a tok ol da li rög zí té se a E. pont ban le ír tak kal meg egye zõ. L) Fe szí tés Az aj tó lap nem meg fe le lõ zá rás pon tos sá ga, il let ve an nak haj lé kony sá ga mi att bár mi lyen, fe szí tés re al kal mas cél szer szám mal, vagy al kal mi esz közzel az aj tó fel fe szít he tõvé vá lik. M) Falazóköröm A nyí lás zá rók tok já nak és a rá csok nak az épü let szer ke ze te i hez tör té nõ rög zí té sé re szol gá ló acél kar mok ke reszt met sze ti ada ta it és egyéb elõ írása it a H) pont ban le ír tak tar tal maz zák. 21

20 VAGYONVÉDELMI FELTÉTELEK ÁTTEKINTÕ TÁBLÁZAT Épületszerkezetek mechanikai védelme Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága A védendő nyílászárók alsó élmagassága A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább? Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni? Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske? Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni? Hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább? Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság? Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek? Ajtólap és ajtótok jellemzői Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek? Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát? Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap? Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze? Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze? Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja? Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár? Az ajtók zárására megfelelő-e a lakat? Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges? Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme? Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalom-meghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta? Ebből törésnek ellenálló kivitelű Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata? Tokszerkezetek jellemzői Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése? Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése? Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme? Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei Milyen típusú minősített üveg szükséges? Szükséges-e biztonsági fólia? Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet? Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni 22