A VÁROSI KÖZTÉRRİL, A VÁROSI KÖZLEKEDÉSRİL (BEVEZETÉS A VÁROS ÉS A KÖZLEKEDÉS VISZONYÁBA)

Átírás

1 A VÁROSI KÖZTÉRRİL, A VÁROSI KÖZLEKEDÉSRİL (BEVEZETÉS A VÁROS ÉS A KÖZLEKEDÉS VISZONYÁBA) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet tfleisch@vki.hu A városi köztérrıl, a városi közlekedésrıl NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Fıiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok, 2009 május 18. Brüsszel A városi köztérrıl, a városi közlekedésrıl (Bevezetés a város és a közlekedés viszonyába) (Mumford, Lewis: A város a történelemben) a város Hajlék, Erıd, Templom, - azaz védelem természeti, társadalmi és lelki értelemben A város találkozási pont Mi a házak közti teret, a közteret, az utcát állítjuk középpontba: a város: Fórum, Korzó, Piac - azaz eszmék, emberek és áruk találkozási helye. Helye? Helyek és nem-helyek (Augé, Marc: Non-places: Introduction of an Anthropology of Super-modernity 1995) Nem-hely-ek: az utazás, kereskedelem, találkozás terei. A hely attribútumai: identitás, reláció és történet [FT:] a nem-helyeken egyetlen dimenziónkkal vagyunk jelen: utas, vevı, ügyfél, ketteske Feladat otthonossá / többdimenzióssá tenni a nem-helyeket (?) 3 1/b. ábra. Szolnok ábrázolása Sopron, Kolostor utca Forrás: Sterbencz Károly illusztrációja. Sopron útikalauz, Sopron, 1956 illetve saját felvétel 2003 október Forrás: Dr Lackner Kristóf egykorú rézmetszete Sopron 1610 körül és a város címere 4 5 Sok belsı célpont: a sőrő belsı kapcsolatrendszer egyik feltétele 6 Párizs, Quartiere Latine Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992 Székely kapu kispaddal Forrás: Szatyor Gyızı rajza, Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány. Mezıgazdasági Kiadó, 1984 Bezárkózás és hátat-fordítás 7 8 Elfordulás az utcától öt felvonásban (5) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney,

2

3 Cél: visszafordulni az utca felé A közlegelık tragédiája A közlegelık tragédiája A visszafordulás nem a múltba való visszafordulást jelenti Elemzésre van szükség: mit nyertünk és mit vesztettünk? Idı-csapda: sebesség = idımegtakarítás? Hol ez az idı? Tér-csapda: autóval több dolgot tudunk elintézni de közben az utca kiürül, a célpontok átrendezıdnek Társadalmi csapda: az autó kényszerré válik a másik ember számára is 30 Garrett Hardin (1968) Science Hankiss E (1979) Társadalmi csapdák (Gyorsuló idı) Mérı László Észjárások stb. 10 tehén 10 liter tej 100 l (10 x 10) 11 tehén 9 liter tej 99 l ( x 9) 12 tehén 8 liter tej 96 l (2 x x 8) 15 tehén 5 liter tej 75 l (5 x x 5) 16 tehén 4 liter tej 64 l (6 x x 4) Az egyének racionális megfontolásaikat követik és mindenki rosszul jár. (ld. családi érdek vs. közérdek) Nem lehet kilépni a folyamatból (ld. még dollár árverés ) Kiutak: kooperáció, tanulás, stratégia változtatása, ill. a közlegelı felparcellázása (ld. Erdély) 31 Vissza az autókhoz: társadalmi csapda az utcák kiürítése, a helyi célpontok leépülése. Kényszeresen terel a távoli pontokba; autóhasználati kényszer (USA, bevásárlóközpontok, autós létesítmények) jogosítványfüggıség Sebesség, vele a távolság nı => tranzit szakasz hossza nı, => ipari megoldások elıtérbe kerülése a közlekedésben 32 Áramlás-centrikus közlekedéstervezés Az Erzsébet-híd képe díszítette az akkor új ötszázforintost Hatvanas hetvenes évek; cél helyet csinálni a gépkocsinak, a gépkocsi-közlekedésnek Kiiktatni, ami útban van: a villamosmegálló, a járda, az átkelıhely, a rakodó autó, a fák, a házak vagyis maga a város és a gyalogosok, az emberek. A város alárendelése az átmenı forgalomnak. Példa a városi úthálózat integritása megszőnik, hogy az országos úthálózat egységben legyen kezelhetı. 33 Forrás: Szabóki Zsolt Gera Mihály: A Belváros. Képzımővészeti, Budapest, Az Erzsébet híd hat forgalmi sávot présel át a Belvároson A pozsonyi híd is felkerült a korabeli csehszlovák pénzre Az Erzsébet-híd pesti hídfıje 19?? Új prioritások?

4 Új prioritások VÁROSI ÁRUSZÁLLÍTÁS ÉS LOGISZTIKA Cél: megváltoztatni (visszafordítani) a prioritásrendet: átmenı gépkocsi, megálló gépkocsi, közforgalmú közlekedés, kerékpáros, gyalogos helyett ugyanez fordítva. Visszafoglalni a felszínt, a járdát a közterületet; Nem-helybıl hellyé varázsolni a város belakott részeit Ez nem csak közlekedési kérdés, várospolitikai, környezeti, egészségügyi stb. És amit mindenki tehet azért, hogy jobb legyen a város: a gyalogos méltósága. Természetesnek tekinteni, kikényszeríteni a gyalogos elınyét. KÖZLEKEDÉSI OKTATÁSI SEGÉDANYAG Fóliák EU által támogatott kutatási eredmények a városi közlekedés területén Városi áruszállítás és logisztika Ezt az anyagot Városon belüli teherszállítás és city logisztika címmel Ulrich Schäffeler and Jost Wichser IVT-ETH, (Institute for Transport Planning and Systems, Swiss Federal Institute of Technology) állította össze 2001-ben, majd egy elıadásokat is tartalmazó workshop folyamán került átformálásra 2002-ben. Meta-anyag: 11 elkészült uniós kutatás összegzése Urban freight transport and city logistics LEAN BESTUFS IDIOMA COST 321 SOFTICE FV-2000 FREYA INFREDAT REFORM COST 339 DIRECT LEAN - Integration of LEAN LOGISTICS in urban multimodal transport BESTUFS Thematic Network "Harmonisation of strategies and highlighting best practice to determine optimum URBAN FREIGHT SOLUTIONS" IDIOMA Innovative distribution with intermodal freight operation in metropolitan areas REFORM Research on freight platforms and freight organisation DIRECT Data Integration Requirements of European Cities for Transport fejezet EGYLÉPÉSES RENDSZER Ellátási pont Közvetlen termékáramlás Egylépéses rendszer fejezet TÖBBLÉPÉSES RENDSZER Elosztási pont Elosztási pont Csomagfelbontási pont Áruegyesítési pont Közvetett termékáramlás Többlépéses rendszer 44 Városi áruszállítás és logisztika ÁRU ELOSZTÓ KÖZPONTOK ÉS FUVAR-FALUK Áruelosztó központ feladatai 2. Az átrakodási szolgáltatással rendelkezı fuvar-faluk feladatai KISMÉRETŐ KONTÉNEREK Workshop Dokumentation, COST 339 A városközpontokban a forgalom optimalizálása gyakran nem összeegyeztethetı a résztvevı felek érdekeivel. Hajlandóak ugyan optimalizálni a saját forgalmukat a saját érdekeik függvényében, ami azonban nem felel meg egy általános optimalizáció elvárásainak. Ennek következtében az áruelosztó központok a legtöbb esetben sikertelenek voltak. Az áruforgalmi központok kialakítása terén vannak elért eredmények. Ezen központok célja a jelentıs teherforgalmi teljesítményő vállalkozások koncentrációja a jól megközelíthetı ipari területeken. Az ilyen jellegő teherforgalmi központok intermodális terminálokká történı fejlesztése támogatandó. A közlekedés klasszikus szemlélete, amely korábban a fıszabály volt (és a személyszállításban még ma is az), mindössze úgy határozza meg önmagát, mint a két pont közötti megteendı távolságot. Napjainkban a szállítást a logisztikai folyamat részeként értelmezzük. 4. fejezet fejezet 46 47

5 A városi mobilitás új kultúrája felé A városi mobilitás új kultúrája felé COM(2007) 551 végleges ZÖLD KÖNYV A városi mobilitás új kultúrája felé. Az Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel, p. {SEC(2007) 1209} Az Európai Unióban a lakosság több mint 60 %-a városi környezetben él. Az EU GDP-jének megközelítıleg 85 %-át városokban állítják elı. Háromszoros integrálás: optimalizálni kell a közlekedési módokat és meg kell szervezni a különbözı kollektív közlekedési módok (vonat, villamos, metró, busz, taxi) és az egyéni közlekedési módok (személyautó, motorkerékpár, kerékpár, gyaloglás) kombinálásának lehetıségeit. el kell érni a jól mőködı gazdaság, a mobilitáshoz való jognak a közlekedési iránti igény megfelelı kezelésén keresztüli tiszteletben tartása, az életminıség és a környezetvédelem tekintetében kitőzött közös célokat. össze kell egyeztetni a személyszállítási és a teheráru-szállítási célú közlekedés érdekeit, bármilyen is legyen az igénybe vett közlekedési mód COM(2007) 551 végleges ZÖLD KÖNYV A városi mobilitás új kultúrája felé. Az Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel, p. {SEC(2007) 1209} A városi területeken megvalósuló áruszállításhoz Hatékony összekapcsoló felületet kell teremteni a távolsági szállítás és a rövid távolságokra, a végcélhoz történı szállítás között. A helyi áruszállításhoz kisebb, hatékony és nem környezetszennyezı jármőveket lehetne használni. A városi területeken áthaladó, hosszú távú áruszállítás negatív hatásait tervezéssel és mőszaki intézkedésekkel lehet csökkenteni. A tömegközlekedésben az ITS használata az üzemeltetés és az új szolgáltatások jobb irányítását teszi lehetıvé (flottamenedzsment, utastájékoztató rendszerek, jegyértékesítı rendszerek stb.).. 50 Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve BKRFT 2001 S-Bahn BKRFT A közgyőlés által 2001-ben elfogadott BKRFT a kilencvenes évek folyamán alakult ki, hosszas elıkészületekkel, széleskörő konzultációkkal. A közösségi közlekedési filozófiájának központi és szent eleme a 4-es metró, és az összes utasáramlási elvet ez a szempont határozza meg. A közösségi közlekedés technokrata merevséggel másolja az áruelosztó központok logisztikai elvét, kényszeres átszállásra késztetı nagy intermodális csomópontokat alakítva ki a metróvégállomásokon. (Korábbi minta az Örs vezér tér, vagy a Köki) Nagyforgalmú átszálló kapcsolatok fejlesztése Gyakorlatilag a metró vonalakra történı ráhordást, az utasfeltöltést biztosító tervezés. Az utas számára nem az a kedvezı, ha egy mindent tudó óriási csomóponton választhat 22 továbbvezetı irányból, -- hanem az átszállásmentes, vagy kevés, de egyszerő átszállással megoldható utazás Budapest teherforgalmi stratégiája A tanulságok összefoglalása Budapest teherforgalmi stratégiája Elérhetısége: mentversionid= A városi közterületek találkozási hely funkciója fokozatosan kiüresedett, bezárkózás, a közterületnek való hátat fordítás jellemzi a köztérhez való viszonyunkat. A változásoknak az egyik elısegítıje volt az autó, és a városi térnek az autók folyamatos áramlása érdekében végzett áttervezése, a nem-hely funkciójú terek szaporodása. A városi gépkocsi-használatot jól modellezi a közlegelık tragédiája miközben rövid távon és a magunk szempontjából racionális döntést hozunk, egyben (önmagunkat is beleértve) mindenkinek rontjuk az utazási körülményeit. A lakható város megteremtése érdekében vissza kell fordulnunk az utca, a közterület felé, és meg kell változtatnunk a mára ott kialakult prioritásokat. Ez részben várostervezési, várospolitikai feladat, de emellett mindenki maga is tehet azért, hogy gyalogosként visszafoglaljon valamit a városi köztérbıl. 56