Adásvétel fogalma, jellemzői. Jogok és kötelezettségek. Jogszavatosság. Speciális nemek ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS GAZDASÁGI MAGÁNJOG

Átírás

1 GAZDASÁGI MAGÁNJOG ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS október 10. Levelező tagozat Adásvétel fogalma, jellemzői Az eladó valamely forgalomképes dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő pedig a dolog átvételére és a vételár megfizetésére vállal kötelezettséget Adásvétel tárgya csak forgalomképes dolog lehet Ingatlan adásvétele esetén sajátosság: a szerződés csak írásban érvényes a tulajdonszerzéshez ingatlan-nyilvántartási (INY) bejegyzés szükséges INY bejegyzéshez kell, hogy a szerződést ügyvéd ellenjegyezze Jogok és kötelezettségek Együttműködési kötelezettség tájékoztatás a lényeges tulajdonságokról (jogokról, illetve kötelezettségekről) okiratok átadása elmulasztása esetén kártérítés Eladó viseli: dolog átadásával ingatlan-nyilvántartási állapot rendezésével kapcsolatos költségeket Vevő viseli: szerződéskötéssel kapcsolatos költségek tulajdonszerzéssel és annak bejegyeztetésével (ingatlan esetén) kapcsolatos költségeket Jogszavatosság Harmadik személynek olyan joga van a dolgon, ami a vevő tulajdonszerzédést korlátozza vagy akadályozza Harmadik személy joga akadályozza a vevő tulajdonszerzését felhívás orvoslásra eredménytelen elállás + kártérítés (ha az eladó jóhiszemű volt, csak a szerződéskötéssel kapcsolatos károk) Ha harmadik személy joga korlátozza a vevő tulajdonjogát felhívás és visszatartás árcsökkentés vagy elállás tehermentesítés az eladó költségére nem lehetséges, vagy aránytalan nehézséggel járna elállás vagy a teher átvállalása mellett árcsökkentés Nem felel az eladó, ha a vevőnek a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy nem szerezhet korlátoktól mentes jogot, kivéve, ha az eladó jótállott, illetve jelzálog esetén Speciális nemek Tulajdonjog fenntartása az eladónál adásvételi szerződés megkötésével egyidőben kell kikötni írásban érvényes csak legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig maradhat a tulajdonjog az eladónál Elővásárlási jog Az elővásárlási jog alapján, ha a tulajdonos a dolgot el kívánja adni, a jogosult a vevő helyébe léphet mindig írásba kell foglalni határozott vagy határozatlan időtartamra szólhat csak adásvétel esetén alkalmazandó 1

2 GONDOSSÁGI KÖTELMEK Megbízási szerződés I. A megbízási szerződés alapján a megbízott valamely ügy megbízó utasításai szerinti gondos ellátására vállal kötelezettséget csak eljárási szakszerű és gondos eljárási kötelezettség, de nem feltétlenül kell eredményt elérni megbízó utasításai szerint, lehetőleg személyesen kell eljárni célszerű és szakszerűtlen utasítás esetén figyelmeztetni kell a megbízót tájékoztatási kötelezettség megbízott az eljárásért díjra jogosult, kivéve, ha az eredmény elmaradása szakszerűtlen eljárására vagy arra vezethető vissza, hogy az utasítástól eltért megbízó csak cselekvőképes személy lehet, megbízott lehet korlátozottan cselekvőképes is Megbízási szerződés II. megszűnéskor díjfizetés és elszámolás költségek előlegezésére a megbízott nem köteles megszűnés felmondással halállal cselekvőképesség elvesztésével (megbízó oldalán korlátozottá válással is) okafogyottá válik a megbízás felmondás megbízó azonnali hatállyal megbízott megfelelő felmondási idő biztosításával felmondás jogának korlátozása semmis, kivéve tartós megbízás Bizományi szerződés I. A bizományos ellenérték fejében köteles a megbízó javára, de saját nevében szerződést kötni harmadik személlyel. Bizomány Megbízás megbízás nem feltétlenül szerződéskötésre irányul megbízás alapján a harmadik személlyel megkötött szerződés alanyává a megbízó, bizománynál a bizományos válik bizomány mindig visszterhes megbízás tisztán gondossági kötelem, bizományban vegyülnek gondossági és eredménykötelmi elemek is Bizományos jogállása Jogok Díjhoz és költségek megtérítéséhez való jog Önszerződés (belépés) joga: nem keres harmadik személyt, hanem ő maga vásárolja meg a dolgot (bizományosi díj ilyenkor is jár neki) Törvényes zálogjog Kötelezettségek Szerződéskötés Limitárra vonatkozó kikötések betartása 1. Eladási bizomány: árkülönbözetet köteles megtéríteni, kivéve (KONJUNKTÍV): objektív okból limitáron nem lehetett megkötni, és károsodástól óvta meg az eladót, és objektív okból nem tudta a megbízót értesíteni. 2. Vételi bizomány: megtérítés Együttműködés Szerződésszerű teljesítés feltételeinek megteremtése Elszámolási kötelezettség Megbízó jogai Jogok Szolgáltatás meghatározása Tájékoztatáshoz való jog Teljesítést követően vételi bizománynál vétel tárgyának kiadása eladási bizománynál befolyt összeg kifizetése bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételekkel köt szerződést: előny a megbízót illeti Védelem saját vagyontárgyain a bizományos hitelezőivel szemben Teljesítés visszautasítása: ha a bizományos a szerződésben kikötött feltételektől lényegesen eltér Kötelezettségek Díjfizetés Önszerződés esetén is köteles díjat fizetni 2

3 Bizományos felelőssége DEL CREDERE felelősség: A bizományos felelősséggel tartozik a megbízó felé mindazon kötelezettségek teljesítéséért, melyek a vele szerződő felet a szerződésből következően terhelik. Ha a megbízónak problémája van a dologgal (pl. kellékszavatosság), nem a tényleges eladót, hanem a bizományost tudja felelősségre vonni, hiszen vele áll szerződéses kapcsolatban, nem a tényleges eladóval, a harmadik személlyel EREDMÉNYKÖTELMEK Vállalkozási szerződés ALANYOK A vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles Itt már nem elegendő a gondos eljárás, eredményt kell produkálni! Vállalkozási konstrukciók: Tiszta párhuzamos vállalkozási rendszer: megrendelő külön köt szerződést valamennyi vállalkozóval. Generálelv konstrukció: A megrendelő egyetlen generálkivitelezővel köti meg a szerződést Megrendelő Vállalkozó Kontárszerződések (képesítés nélküli vállalkozó) korábbi bírói gyakorlat semmisnek tekintette díj megállapítása előbb a szakmunkás, majd a betanított munkás óradíjának alapulvételével történt; később a vállalkozói díjból levonták a vállalkozói hasznot és a rezsiköltségeket Újabb bírói gyakorlat (BH ): a képesítés vagy engedély hiánya önmagában nem teszi semmissé a szerződést, kivéve: jogszabály a szolgáltatás tárgyát tiltja maga az ágazati jogszabály ezt a következményt fűzi hozzá. Megrendelő objektív elállási joga A megrendelő a szerződéstől indokolás nélkül elállhat Feltételei: csak a teljesítésig gyakorolhatja ezt a jogát az elállással a vállalkozónak okozott kárt meg kell térítenie Fuvarozási szerződés A fuvarozó valamely küldemény továbbítására, és a célállomáson a címzettnek való kiszolgáltatására köteles díjazás ellenében Hárompólusú jogviszony: feladó-fuvarozó-címzett Fuvarozót díjának és költségei megtérítésének biztosítására törvényes privilegizált zálogjog illeti meg: más zálogjogosultakat megelőzően közvetlenül kereskedelmi forgalomban történő értékesítéssel bírósági eljárás nélkül érvényesítheti zálogjogát 3

4 Fuvarozó árukárokért való felelőssége A fuvarozás során a küldeményben bekövetkező károkért felróhatóságtól függetlenül felelős a fuvarozó Kimenteni csak a következő okok bizonyításával tudja: kárt a tevékenységi körén eső elháríthatatlan ok okozta (pl. villámcsapás) az áru belső tulajdonsága okozta a kárt a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága a feladó által végzett berakodás, címzett kirakodása okozta a kárt a feladó, címzett, általuk rendelt kísérő nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (pl. nem tájékoztatták a fuvarozót a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről) BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS Fogalom A biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összeg megfizetésére (biztosítási összeg), vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított illetve a szerződő fél pedig díj fizetésére köteles. Alanyok 1. Biztosító Rt, szövetkezet, egyesület, fióktelep PSZÁF engedély és felügyelet 2. Szerződő fél aki a biztosítóval létrehozza a szerződést ha saját javára köti, egyben biztosított is 3. Biztosított a biztosítási érdek hordozója jogosultságok elsődleges alanya 4. Kedvezményezett biztosító teljesítését ő igényelheti szerződő fél a biztosított hozzájárulásával jelöli ki 5. Károsult (felelősségbiztosítás) A biztosítási szerződés sajátosságai Biztosítási díj specialitásai Díjfizetés késedelme automatikus kötelemszüntető Biztosított kárenyhítési kötelezettsége a tőle elvárható mércéhez igazodik Szándékos és súlyosan gondatlan magatartás a biztosító mentesülését eredményezheti Klaudikáló kógencia: csak a biztosított, kedvezményezett javára lehet eltérni a törvényi rendelkezésektől (kivételek pl: viszontbiztosítás, fuvarozási biztosítás) Biztosítási szabályzatok is vonatkozó szabályok 1. Értékarányosság kockázati elemek (értékkövetés) 2. Ha a biztosítási esemény bekövetkezett és a szerződés megszűnt biztosító az egész évi díjat követelheti 3. Felmondás esetén tartamengedmény visszakövetelése 4. Díjfizetés elmulasztása automatikus kötelemszüntető tény 30 napos késedelem után megintés: biztosító írásbeli felszólításával még 30 nappal kitolható a megszűnés reaktiválási jog: ha a megszűnéstől 6 hónapon belül befizeti az elmaradt díjakat újra hatályba lép a szerződés 5. Részfizetés esetén: biztosítási összeg nem változik, de a szerződés a kifizetett díjjal időarányosan marad fenn 4

5 A szerződés hatályosulása A biztosítási esemény bekövetkezése Első díj befizetését követő nap vélelem: biztosító megbízottjának adott díj 4. napon érkezik be Felek által megállapított későbbi időpont Az a nap, amikor a díjfizetés elhalasztásában megállapodtak Biztosító díjigényét bírósági úton érvényesíti Bejelentési kötelezettség Feltételhez kötött teljesítés Bizonyítási kötelezettség Teljes kár megtérítése maradvány Jogviszony megszűnését csak akkor szünteti meg a biztosítási esemény bekövetkezte, ha a biztosítás egyetlen eseményre vonatkozott VAGYONBIZTOSÍTÁS Biztosítási érdek: vagyontárgy épségben tartása Biztosítási esemény: vagyontárgy károsodása, elvesztése, megsemmisülése Szerződő fél: aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt aki a szerződést ilyen érdekelt javára köti A biztosítási összeg meghatározásának szabályai Túlbiztosítás tilalma: Biztosítási összeg biztosítási érték Jogkövetkezmény: részleges semmisség Kivételek: várható érték helyreállítási érték új állapotban való beszerzés Alulbiztosítás lehetősége: Vagyontárgy értékét a valóságosnál alacsonyabban jelölik meg Pro rata térítés Önrész kikötése gyakori: a kár egy részét a biztosított maga viseli Biztosító mentesülésének esetei Törvényi engedményi jog Biztosított, szerződő fél, velük együtt élő hozzátartozó jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta Kárenyhítési, kármegelőzési kötelezettség elmulasztása Káresemény határidőben való bejelentésének elmulasztása (lényeges körülmények utóbb kideríthetetlenné válnak) Kárenyhítésen túlmenő változtatások (lényeges körülmények utóbb kideríthetetlenné válnak) A biztosítót illeti meg a tényleges károkozóval szemben Feltétele: a biztosított felé kötelezettségének eleget tett Részleges megtérítés esetén elsődlegesen a biztosított követelését kell kielégítenie a károkozó által teljesített összegből 5

6 ÉLETBIZTOSÍTÁS Nincs közvetett tárgy, nem lehet túlbiztosítás Elérési halál esetére szóló üzlettárs Kedvezményezett jelölése Mentesülés kedvezményezett szándékos magatartása okozza a biztosított halálát biztosított szándékos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, 2 éven belüli öngyilkosság adatközlési kötelezettség megsértése (első 5 évben mentesül csak) Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Üzembentartó biztosított Szerződéskötési kötelezettség Kártalanítási Számla Díj megállapítása (bonus-malus) Károsult igényét közvetlenül a biztosítóval szemben érvényesítheti Regressz jog: a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozása esetén a biztosító visszakövetelheti a kifiezetett összeget VEZETŐ Engedély nélküli vezetés Regressz jog esetei Segítségnyújtás elmulasztása, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés BIZTOSÍTOTT Alkoholos vagy vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt Szándékos vagy jogellenes károkozás Változásbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget Vezetési engedéllyel nem rendelkezett a vezető ÜZEMBENTARTÓ Súlyosan elhanyagolt műszaki állapot Kár azon 30 nap alatt következik be, amikor díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés biztosítója helytállni köteles LÍZINGÜGYLET - LÍZINGSZERZŐDÉS Pénzügyi és operatív lízing elhatárolása Szempontok Kinek a könyveiben kerül kimutatásra a lízingtárgy? Rendes felmondás lehetősége Amortizáció természete Alanyok száma Karbantartás, javítás, biztosítás kinek a kötelezettsége? Operatív lízing Lízingbe adó Lehetséges Részamortizáció Általában kétalanyú jogviszony Lízingbe adó Pénzügyi lízing Lízingbe vevő Nem lehet rendes felmondással megszüntetni lejárat előtt. Teljes amortizáció Három alany: lízingbe adó és vevő, valamint a lízingtárgy szállítója Lízingbe vevő LÍZINGBE ADÓ JOGÁLLÁSA Lízingdíj Kártérítés JOGOK Rendkívüli felmondás: Lízingdíj késedelmes vagy hiányos fizetése Rendeltetésellenes használat Lízingtárgyat közvetlenül fenyegető veszély Rendeltetésszerű használat ellenőrzése Veszélyelhárítás követelése KÖTELEZETTSÉGEK Lízingtárgy tulajdonjogának megszerzése a gyártótól Lízingtárgy birtokba és használatba adása Kellék- és jogszavatosság Pénzügyi lízing: tulajdonszerzés lehetővé tétele Viszontlízing: al-lízinget engedni a lízingbe vevőnek 6

7 LÍZINGBE VEVŐ JOGÁLLÁSA JOGOK KÖTELEZETTSÉGEK A lízingdíj Lízingtárgy birtoklása és használata Szavatossági igények érvényesítése Viszontlízing: hasznosítási jog Pénzügyi lízing: tulajdonszerzés Lízingtárgy átvétele Terhek és költségek viselése Kárveszélyviselés Lízingdíj megfizetése A lízingtárgy időleges használatáért, majd a maradványérték fejében tulajdonjog átszállásáért fizetett ellenérték Lízingtárgy értékének %-a Mo-n Díjhátralék kérdése: lízingbe adó birtokba veheti a lízingtárgyat + kártérítés, VAGY átengedi a dolog tulajdonjogát a lízingbe vevőnek, és követeli a teljes lízingdíjat A szerződés megszűnése futamidő lejárta felek közös megegyezése azonnali hatályú felmondás (szerződésszegés) teljesítés objektíve lehetetlenül szerződő felek konfúziója Lízingtárgy megsemmisülésének hatása Pénzügyi lízing: egyösszegű pénzfizetési kötelezettséggé alakul Operatív lízing: a lízingbe vevő pótlásra köteles Társasági jogi alapok A társasági jog alapelvei Társulási szabadság elve a vállalkozás szabadságának alkotmányos alapelvével mutat rokonságot korlátai: csak a törvényben meghatározott gazdasági társaságokat lehet alapítani Társult tagok egyenlőségének elve külföldi és belföldi magánszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany egyaránt alapíthat társaságot, abban részesedést szerezhet legfontosabb korlát: felelősséghalmozás tilalma: egy személy csak egy társaságban vállalhat korlátlan felelősséget Nyilvánosság elve három szinten valósul meg: Cégközlöny Cégnyilvántartás (cégjegyzék) Cégszolgálat Bírói kontroll a társaságok működése felett általánosan a cégbíróság gyakorol felügyeletet társasági perekben a megyei (fővárosi) bíróság rendelkezik hatáskörrel másodfokú fórum az ítélőtábla A gazdasági társaságok csoportosítása A tagok felelőssége alapján Korlátolt felelősségű társaság (kft.) és részvénytársaság (zrt. és nyrt.): a tagok a bevitt vagyoni hozzájáruláson túl saját vagyonukkal nem felelnek a társaság tartozásaiért (nincs mögöttes tagi felelősség) Közkereseti társaság (kkt.) és betéti társaság (bt.): a tagok amennyiben a társaság vagyona a hitelezői igények kielégítésére nem elegendő saját magánvagyonukkal felelnek a társaság tartozásaiért Jogi személyiség alapján Jogi személy társaságok: kft. és rt. Jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok: kkt. és bt. 7

8 A társaságalapítás feltételei Létesítő okirat elfogadása (elkészítése) Szükséges hatósági és működési engedélyek beszerzése (tevékenységi körtől függetlenül) Cégbejegyzés (cégbíróság eljárása) A létesítő okirat elnevezése és formája Létesítő okirat elnevezése társasági formánként különböző: többszemélyes kft., kkt. és bt.: társasági szerződés egyszemélyes kft. és egyszemélyes zrt.: alapító okirat többszemélyes zrt. és nyrt.: alapszabály Formai (alaki) kellékek: írásba kell foglalni minden tagnak alá kell írnia (kivéve: rt. alapszabálya az alakuló közgyűlésről készült jegyzőkönyvbe foglalható) ügyvédi jogtanácsosi ellenjegyzés vagy közokirati forma kkt., bt., kft. és zrt. esetén lehetőség van arra, hogy a Cégtörvény (2006. évi V. tv.) mellékletében szereplő szerződésmintán nyújtsák be a létesítő okiratot (ügyvédi ellenjegyzés ilyenkor is kötelező) A létesítő okirat kötelező tartalmi elemei Cégnév pl. Kikerics (vezérszó) Betéti Társaság (társasági forma megjelölése) bizonyos esetekben toldattal kell használni (pl. f.a.= felszámolás alatt) Tagok neve, lakóhelye (székhelye) Székhely, fióktelep, telephely megjelölése székhely: a cég bejegyzett irodája (levelezési cím, akár a jogi képviselő irodája is lehet) ha a központi ügyintézés nem azonos a székhellyel, ezt is meg kell jelölni telephely: székhellyel azonos településen található fióktelep: székhelytől eltérő településen Tevékenységi kör (amit a cég a cégjegyzékben szerepeltetni kíván) Vezető tisztségviselők megnevezése Cégjegyzés (a cég írásbeli képviseletének) módja önálló: a vezető tisztségviselő (VTV) maga ír alá együttes: a képviselethez több személy együttes aláírása szükséges Vagyon tagok által teljesített vagyoni hozzájárulás módja, mértéke; jegyzett tőke Időtartam: ha nem jelölik meg, főszabály a határozatlan idő Cégformától függő egyéb adatok A vagyoni hozzájárulás Mivel a gazdasági társaság létrehozásával a tagok közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget, minden tagnak kell vagyoni hozzájárulást szolgáltatnia Vagyoni hozzájárulás két lehetséges módja: Pénzbeli hozzájárulás Nem pénzbeli (apport): vagyoni értékű dolog, jog, szellemi alkotás, adós által elismert vagy bírósági határozaton alapuló követelés Egyes társasági formáknál vannak megkötések Kft.: Alapításkor a jegyzett tőke minimum 500e Ft Tagok törzsbetétje min. 100e Ft és 10e Ft-val oszthatónak kell lennie Alapításkor a pénzbeli betét felét kell befizetni, a fennmaradó részt 1 éven belül Apportot alapításkor teljes egészében rendelkezésre kell bocsátani (kivéve, ha az apport nem éri el a jegyzett tőke felét 3 éven belül van rá lehetőség) Rt. Zrt.: jegyzett tőke min. 5 millió Ft Nyrt.: jegyzett tőke min. 20 millió Ft Alapításkor a részvény névértékének 25%-át kell befizetni, apportot ha nem éri el a jegyzett tőke 25%-át, 5 éven belül lehet rendelkezésre bocsátani Vagyoni hozzájárulás meg nem fizetésének következménye Aki vagyoni hozzájárulását a vállalt határidőre nem fizeti meg VTV felhívja 30 napos határidővel a teljesítésre ha ez eredménytelen, tagsági jogviszonya külön felszólítás nélkül, törvény erejénél fogva automatikusan megszűnik Gazdasági társaság cégbejegyzése Gazdasági társaságok a cégbíróság nyilvántartásba vételével (cégbejegyzés) jönnek létre Az eljárás kérelemre indul és elektronikus Jogi képviselet kötelező (ügyvéd alakítja át a dokumentumokat elektronikus okiratokká, ő nyújtja be a kérelmet, stb.) A cég bejegyzéséről főszabály szerint a kérelem érkezésétől 15 munkanapon belül kell a cégbíróságnak döntenie ha nem dönt, a cégbíróság elnöke további 3 munkanapon belül intézkedik az elbírálásról ha ez is eredménytelenül telik el, a következő munkanapon törvény erejénél fogva, a kérelem tartalmának megfelelően megtörténik a cégbejegyzés Különleges lehetőség az egyszerűsített cégbejegyzés, amikor szerződésmintát alkalmaz a cég és az ügyvéd nyilatkozik, hogy minden szükséges dokumentumot megvizsgált, jogszabályoknak megfelelőnek talált és őrzi őket bejegyzésre nyitva álló határidő ilyenkor 1 munkaóra 8

9 Gazdasági társaság szervezete Legfőbb szerv Kft. : taggyűlés KKt. és Bt.: tagok gyűlése Rt.: közgyűlés Egyszemélyes Kft. és Zrt.: nem működik, az egyetlen tag írásban közli döntéseit a VTVvel Vezető tisztségviselők (VTV) Kft.: ügyvezető Kkt. és Bt.: üzletvezetésre jogosult tag Zrt.: igazgatóság (testületi szerv, 3-11 tag) vagy vezérigazgató (egyszemélyi vezetés) Nyrt.: igazgatóság (mindig testületi szerv), kivéve az egységes irányítási rendszerű Nyrt.-t, ahol igazgatótanács Felügyelőbizottság (FEB) 3-15 tag tagok érdekében folytat ellenőrzést (célszerűséget is ellenőriz) Kötelező választani: Nyrt. esetén (kivéve: egységes irányítási rendszer) Zrt. esetén, ha a kisebbség (szavazatok 5%-val rendelkező részvényesek) kérik köztulajdon védelme vagy a tevékenység miatt törvény előírja Könyvvizsgáló nem tartozik a társaság szervezetéhez (külső személy) vizsgálatánál nem a célszerűség, hanem a törvényesség a szempont Ügydöntő felügyelőbizottság A FEB a klasszikus rendszerben észleli a jogszabálysértés vagy a célszerűtlen VTV döntést, de nem tud közvetlenül intézkedni, a legfőbb szervhez fordul Kft. és zrt. esetén lehetőség van ügydöntő felügyelőbizottságot kialakítani: probléma esetén közvetlenül intézkedik a FEB pl. FEB nevezi ki és hívja vissza a VTV-t, javadalmazását ő állapítja meg, bizonyos értékhatár feletti ügyletek csak az ő jóváhagyásával érvényesek Vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok VTV csak természetes személy lehet (kivéve: kkt. és bt., ahol minden tag jogosult az üzletvezetésre, így akár a jogi személy tag is!) Kkt. és bt. kivételével lehet a társaság tagja vagy kívülálló személy (profi menedzser is) Feladatai: ügyvezetés + képviselet Munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhat Kizáró okok bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek foglalkozástól eltiltották (ha a társaság főtevékenysége ez a foglalkozás) törléssel megszűnt társaságnál a törlést megelőző évben VTV volt, a törléstől 3 évig nem lehet VTV akivel szemben felszámolási eljárás során megállapították, hogy felel a társaság követeléseiért, ezt nem elégítette ki 5 évig nem lehet VTV Összeférhetetlenségi okok nem szerezhet részesedést azonos főtevékenységet végző más társaságban (kiv. nyrt.) nem lehet VTV azonos főtevékenységet végző más társaságban nem köthet saját nevében vagy javára a társaság főtevékenységébe tartozó ügyleteket VTV, közeli hozzátartozója, élettársa ugyanannál a társaságnál FEB tagjává nem választható Gazdasági társaságok megszűnésének esetei Jogutód nélküli megszűnés létesítő okiratban meghatározott időtartam letelik, feltétel bekövetkezik legfőbb szerv határozza el tagok száma egy főre csökken (kivéve: kft. és rt., mert ezek egyszemélyes formában is működhetnek) cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében megszünteti (súlyos jogsértés esetén) jogszabály így rendelkezik Jogutódlással történő megszűnés társasági formaváltás (pl. kft. átalakul zrt.-vé) más társasággal egyesül (beolvadás, összeolvadás) szétválás (kiválás, különválás Fizetésképtelenségi eljárások gazdasági társaságokkal szemben A végelszámolás a fizetőképes társaság normális megszüntetési módja Fizetésképtelenségi eljárások két formája: Csődeljárás reorganizáció a cél (az adós társaság fizetőképességének helyreállítása) cél a hitelezőkkel való egyezségkötés, a társaság továbbműködtetése Felszámolási eljárás a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás bár lehetőség van egyezségkötésre itt is, de a cél az, hogy a hitelezőket a törvényben meghatározott sorrend szerint a lehető legteljesebb mértékben kielégítsék, és a társaságot megszüntessék Egyes gazdasági társaságok 9

10 I. Közkereseti társaság A tagok a társasági vagyonból ki nem elégíthető tartozásokért mögöttesen, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek Mögöttesen: elsődlegesen a társaság vagyona a hitelezői követelések kielégítésének alapja Korlátlanul: saját magánvagyonukkal teljes egészében Egyetemlegesen: bármelyik tagtól a teljes követelés kérhető Minden tag jogosult az üzletvezetésre főszabály szerint (még jogi személy is!) Min. 2 tag alapíthatja Ha a tagok száma 1 főre csökken, 6 hónap türelmi idő, hogy új tagot jelentsenek be, aztán a társaság megszűnik II. Betéti társaság Tagok két csoportra oszlanak: beltag: felelősségük mögöttes, korlátlan, többi beltaggal egyetemleges kültag: a vagyoni hozzájáruláson kívül saját vagyonával nem felel Főszabály szerint csak a beltag lehet üzletvezető (kültagot azonban a létesítő okirat feljogosíthatja) Ha minden kültag vagy minden beltag kiválik 6 hónapos moratórium ha ez eredménytelen, megszűnik Tagsági jogviszony megszüntetésének speciális formái kkt- és bt. esetén Rendes felmondás indokolás nélkül, bármikor 3 hónapos felmondási idővel ha alkalmatlan időre esne, a társaság további 3 hónappal meghosszabbíthatja Rendkívüli felmondás társasági szerződést egy másik tag súlyosan megszegi v. olyan magatartást tanúsít, hogy a vele való együttműködést vagy a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti bármelyik tag írásban gyakorolhatja azonnali hatállyal (nincs felmondási idő) III. Korlátolt felelősségű társaság A tagok csak a vagyoni hozzájárulás (törzsbetét) szolgáltatására kötelesek, egyébként nem felelnek a társasági vagyonból ki nem elégíthető tartozásokért Jegyzett tőke elnevezése: törzstőke (min. 500e Ft) Vagyoni hozzájárulás neve: törzsbetét (min. 100e Ft) A tagsági jogokat az üzletrész testesíti meg A kft. tag korlátlan felelősségének esetei A főszabály (korlátolt felelősség) csak jogsértés esetén dől meg A kft. tag korlátlanul és a többi jogsértő taggal egyetemlegesen felel, ha Apportot valótlan érték megjelölése mellett szolgáltatta Apport valótlan értékéről tudva azt elfogadta Elkülönült jogi személyiséggel és korlátlan felelősséggel a hitelezők rovására visszaélő tagok Akik a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek Társaság érdekeit nyilvánvalóan sértő határozatot hozók Minősített befolyásszerző (szavazatok 75%-a): tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat bíróság kérelemre megállapítja a korlátlan és teljes felelősségét az uralkodó tagnak Üzletrész a kft.-ben 1. Nem valódi dolog, nem értékpapír, csak egy eszmei hányadrész! 2. Jelentése tag részesedése a törzstőkéből tulajdonosi viszonyok a társaság felett tagsági jogok és kötelezettségek foglalata 3. Fajtái eltérő tagsági jogokat biztosító (nincs taxatíve meghatározva milyen jogok!) közös tulajdonú (tulajdonosok egyetemleges felelőssége) saját üzletrész (kivételes szabályok mellett) 4. Átruházása Tagra korlátok nélkül átruházható Kívülállóra csak akkor, ha elővásárlási joggal nem kívánnak élni a jogosultak (tag, társaság, taggyűlés által kijelölt személy, és teljesen befizetésre került az átruházni kívánt üzletrészre jutó törzsbetét 10

11 Lehetőség személyes közreműködésre és kockázatviselésre a Kft.-ben A tagok korlátolt felelőssége mellett a Kft.-ben mégis lehetőség van ún. személyegyesítő elemek szabályozására a társasági szerződésben (emiatt nem tisztán tőkeegyesítő társaság a kft.) Mellékszolgáltatás személyes közreműködés egyik formája vagyoni értékű szolgáltatás (a tag munkavégzése) nem munkaviszony és nem megbízás alapján Pótbefizetés likviditási gondok esetén a társaság (ha ezt a társasági szerződésben lehetővé tették a tagok) előírhat veszteségrendezés céljából a pótbefizetést a pótbefizetést nem teljesítő tag tagsági jogviszonya megszűnik, üzletrészét értékesítik Egyszemélyes kft. sajátosságai 1. Alapító okirat a létesítő okirat neve 2. Teljes pénzbetét befizetése alapításkor (alapító okiratban előírhatja, hogy csak 100e Ft befizetése történik) 3. Nem működik legfőbb szerv 4. Tag írásban utasítja a VTV-t 5. Tag és társaság közötti szerződést közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni 6. Saját üzletrész szerzésének tilalma 7. Ha a tag természetes személy, az alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy a tag jogosult az ügyvezetésre és képviseletre 8. Ha a társaság üzletrész felosztása vagy törzstőke felemelése okán új taggal egészül ki társasági szerződésre kell módosítani az alapító okiratot IV. Részvénytársaság Olyan gazdasági társaság, mely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége csak a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének megfizetésére terjed ki, egyébként a részvényes a társaság tartozásaiért nem felel. Jellemzők: Jegyzett tőke neve alaptőke, melynek értékét a Rt nevében kibocsátott részvények névértéke képezi. Névérték: a részvényen feltüntetett pénzösszeg Kibocsátási érték: az a pénzösszeg, amit a részvény megszerzőjének kellett fizetnie alapításkor vagy alaptőke emeléskor. SOHA NEM LEHET KISEBB A NÉVÉRTÉKNÉL! Névértéknél alacsonyabb áron történő kibocsátás semmis. A részvény értékpapír. Tag felelőssége korlátozott. Tőkeegyesítő társaság. Két típus: zártkörűen működő (zrt.) és nyilvánosan működő (nyrt.) Részvény A Rt által kibocsátott, a társaságban fennálló tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, ami részvényes vagyoni hozzájárulását igazolja Lehet nyomdai úton előállított és dematerializált is (értékpapírszámlán elektronikusan nyilvántartott) Nyrt-nél csak dematerializált A társaságtól megválni csak a részvény átruházásával lehetséges Rt. alapításának formái Zrt. szimultán alapítás az alapítók kötelezettséget vállalnak valamennyi részvény átvételére nem kerül sor nyilvános részvényjegyzésre alaptőke min. 5 millió Ft Nyrt. szukcesszív alapítás a részvényeket nyilvánosan, részvényjegyzési eljárásban ajánlják fel megvételre alaptőke min. 20 millió Ft alapítás állomásai: alapítási tervezetet fogadnak el az alapítók részvényjegyzés (3-60 munkanap) alakuló közgyűlés cégbejegyzés Egységes irányítási rendszerben működő nyrt. Csak nyrt. esetében van arra lehetőség, hogy egységes irányítási rendszerben működjön Nincs külön VTV + FEB, hanem a két funkciót (ügyvezetés + ellenőrzés) egyetlen szerv, az igazgatótanács látja el Az igazgatótanácsban többségében független igazgatók vannak (nem állnak a társasággal semmilyen más jogviszonyban, ők lényegében az ellenőrzésért felelős tagok) Az igazgatótanács tagjainak másik részét a nem független igazgatók adják (valódi VTV-k) Rendszer előnye a kétszintű modellel (VTV + FEB) szemben: a problémás döntések meg sem tudnak születni, hiszen az ellenőrzésre köteles igazgatók azt többségükből adódóan le tudják szavazni 11

12 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!! Dr. Fézer Tamás egyetemi adjunktus Polgári Jogi Tanszék Fogadóóra: szerda óra (ÁJK 102.) fezer@fre .hu 12