Üzleti Jog I. Társasági jog 4. A gazdasági társaság szervei. A társaság szervezeti struktúrája Áttekintés

Átírás

1 Üzleti Jog I. Társasági jog 4. A gazdasági társaság szervei Pázmándi Kinga A társaság szervezeti struktúrája Áttekintés A gazdasági társaság szervei: a társaság legfőbb stratégiai döntéshozó szerve ( taggyűlés ) a társaság operatív ügyintéző szerve a társaság tulajdonosi ellenőrzési szerve: felügyelőbizottság; a társaság eredmény-beszámolójának ellenőrző szerve: könyvvizsgáló a társaság a négy szervtípus mellett létrehozott fakultatív szervek (pl. tanácsadó testület, állandó vagy ad hocbizottság) A társaság legfőbb szervére vonatkozó rendelkezések rendszere a Ptk.-ban a jogi személyek általános szabályainál (3:16 3:20. ), a társaságok közös szabályainál (3:109 3:111. ) az egyes társasági formáknál lévő speciális kiegészítő rendelkezések 1

2 A társaság legfőbb döntéshozó - szerve A Ptk. 3:17-3:20. és Ptk. 3:109-3:111. -aia taggyűléssel kapcsolatos legalapvetőbb szabályokat határozzák meg a taggyűlés > a tagok összessége a tagokból, és csak a tagokból áll, Többszemélyes társaság egyszemélyes társaság (taggyűlési jogokat az alapító gyakorolja) ülését a következőkben általánosan taggyűlésnek nevezzük a Ptk. csak a kft.-nél és az egyesülésnél beszél taggyűlésről kifejezetten a kkt. és a bt. esetében a legfőbb szerv elnevezése a tagok gyűlése, az rt.-nél az elnevezés hagyományosan közgyűlés a taggyűlés fő jellemzői: a társaság ún. stratégiai döntéshozatali szerve Hatáskör elvonás tilalma = operatív ügyvezetési kérdésekkel kizárólag akkor foglalkozhat, ha ezt a társasági szerződés kifejezetten a taggyűlés hatáskörébe utalta (hatáskörelvonás tilalma) a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok a taggyűlés jogszabálysértő határozataival szemben bírósághoz (választottbírósághoz) fordulhatnak. A legfőbb szerv működési rendje döntéshozatala Taggyűlés összehívásának rendje Ügyvezetés, meghívóval, az előírt kellékekkel, napirend megjelölésével (taggyűlési időköz) Nem szabályosan összehívott taggyűlés is hozhat érvényes határozatot, napirendtől eltérő kérdésben is határozhat, ha Taggyűlés döntései utólag 30 napon belül - jóváhagyható határozatképesség, döntéshozatal > képviselet megengedett határozatképes:ha a leadható szavazatok több, mint a felét képviselő szavazásra jogosult rész vesz főszabályként a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza a törvény azonban ettől többször eltérően rendelkezik (minősített többség előírása) a minősített többség általában a határozatképes taggyűlésen jelenlévők szavazatainak háromnegyede főszabályként ülést kell tartani, kivételek: elektronikus út, szavazati jog > általában a vagyoni részesedés mértékéhez igazodik, de Levélszavazás (írásbeli döntéshozatal), konferencia tag(köz)gyűlés > ha a társ. szerződés ezt megengedi >részletes szabályok rögzítésével 2

3 A gazdasági társaság ügyvezetése áttekintés E körben is a jogi személyekre vonatkozó szabályokat (3:21 3:25. ) együtt kell alkalmazni a társasági szabályokkal (3:112 3:118. ). A gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselők látják el Vezető tisztségviselő a kkt.-nálés a bt.-nélatársasági szerződésben az ügyvezetésre feljogosított tag (tagok), mint üzletvezetők a kft.-nélaz egy vagy több ügyvezető a részvénytársaság esetében főszabályként az igazgatóság, mint testület az ügyvezető szerv (kivéve : zrt. Vezérigazgatója) az egyesülésnél a vezető tisztségviselő általában az igazgató, de a társasági szerződés kollektív ügyvezető szervezet, igazgatóságot is létrehozhat A vezető tisztségviselő, megválasztása, mandátuma, a jogviszony jellege Vezető tisztségviselő főszabályként csak nagykorú, cselekvőképes természetes személy lehet, akivel szemben nincs kizárási ok jogi személy képviselő útján lehet vezető tisztségviselő (a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeket ekkor a képviselőre kell alkalmazni) személyes feladatellátás egy személy több társaságnál is megválasztható Megválasztása Fő szabályként a tag(köz)gyűlés választja meg > kivéve ha: az alapítás stádiumában a vezető tisztségviselőket a társasági szerződésben kell kijelölni Ügydöntő FB esetén (az ügyvezetést az FB választja) Mandátuma határozott (fő szabályként max. 5 év) vagy határozatlan idő Újraválasztható, bármikor visszahívható, Vezető tisztségviselő jogviszonya Munkaviszony (Mt.), és/vagy Megbízási jogviszony (Ptk.) 3

4 Vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenségi szabályok A vezető tisztségviselő nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő azonos tevékenységet végző gazdasági társaságban (kivéve nyrt. részvény) a tisztség elfogadásától számított 15 napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy FB tag A vezető tisztségviselő és hozzátartozója nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket (kivéve > a mindennapi élet szokásos ügyleteit) szigorúbb (enyhébb) szabályok is rögzíthetők a társasági szerződésben Felelősség az összeférhetetlenségi szabályok megszegéséért Az összeférhetetlenségi szabályok megszegésével okozott károkért a vezető tisztségviselő felel > a társasággal szemben a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint A vezető tisztségviselők felelőssége A vezető tisztségviselő önfelelőssége az ügyvezetés körében fő szabályként nem utasítható: sem a tagok, sem munkáltatója által hatáskörét sem lehet elvonni Kivéve: az egyszemélyes társaság > a vezető tisztségviselője utasítható a Ptk. azonban nem tartalmazza, hogy ilyen esetben a vezető tisztségviselő mentesül a felelősség alól (Gt. 22. /5/ bek.) > a vezető tisztségviselő a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni (Ptk. 3:21. ) > a társaság érdekei adott esetben megelőzhetik a tagok érdekeit! Fenyegető fizetésképtelenség esetében a hitelezők méltányos érdeke is figyelembe jön (3:118 ) A vezető tisztségviselő felelősségének irányai a társasággal szemben > a társaságnak okozott károkért, a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel (3:24. ) (kivételesen) harmadik személyekkel szemben > ha a vezető tisztségviselő harmadik személynek okoz kárt, a 6:541. alapján a vezető tisztségviselő a deliktuáliskártérítés szabályai szerint, a társasággal egyetemlegesen felel. Felmentvény az eredmény beszámoló elfogadásakor a társaság adja, az ügyvezetés mentesül 4

5 A társaság képviselete cégjegyzés A társaság törvényes képviselete Kötelezettségvállalás, képviselet a külső vagyoni forgalomban, hatóságok, bíróságok előtt Kötelezettségvállalás, képviselet a belső viszonyokban - a társaság munkavállalóival, tagjaival szemben Cégjegyzés a társaság írásbeli képviselet > a cégjegyzés(ptk. 3:16. ). a képviseletére jogosultak az iratokat a társaság cégneve alatt saját névaláírásukkal látják el hivatalos cégaláírási nyilatkozat: alírási címpéldány, ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta elvileg minden vezető tisztségviselő jogosult a cégjegyzésre Önálló együttes cégjegyzési jog cégjegyzési joggal felruházott egyéb személyek Cégvezető fő szabályként önálló cégjegyzési jogú munkavállaló Más munkavállalók (korábban fő szabályként csak együttes cégjegyzéssel, Ptk. Ezt a szabályt már nem tartalmazza Különleges ügyvezetési formák irányító (ügydöntő) felügyelőbizottság > a kft.-nél és a zártkörűen működő rt.-nél a társasági szerződés (alapszabály) úgy is rendelkezhet, hogy a tag(köz)gyűlés csak az FBt választja meg és az FB nevezi ki a vezető tisztségviselőket, illetve az ügyek egy csoprtjában csak az FB előzetes jóváhagyásával hozhat döntéseket Egyszemélyi vezérigazgató a zártkörűen működő rt.-nél > egyszemélyes ügyvezetés (a vezérigazgató gyakorolja az igazgatóság hatáskörét Board a nyilvánosan működő rt.-knél lehetőség nyílik az igazgatóság és a felügyelőbizottság kettős rendszere helyett az angol-amerikai egységes irányítási rendszer (Board-rendszer) választására (igazgatótanács) 5

6 A Felügyelőbizottság Az FB a tulajdonosi ellenőrzés szerve a tagok, a társaság legfőbb szerve részére ellenőriz általános ellenőrző szerv, a társaság bármely ügyét megvizsgálhatja, vele szemben nincs üzleti titok FB választása esetében az éves beszámoló t az FB véleményezi Jogosult a legfőbb szerv rendkívüli összehívására testület tagjainak számát a Ptk. (eltérést engedően) 3 főben állapítja meg a tagokat a tag(köz)gyűlés választja meg elnökét ha ezt a taggyűlés nem vonja saját hatáskörébe a felügyelőbizottság választja meg tagjai közül ügyrendjét a tag(köz)gyűlés hagyja jóvá A felügyelőbizottság tagjai összetétele általában külső személyek, feladatukat megbízási jogviszonyban látják el megbízatásuk 5 évre szól > diszpozitív rendelkezés, akár határozatlan idő is lehet korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben az ellenőrzési kötelezettségeik megszegése által a társaságnak okozott károkért Munkavállalói participáció Fakultatív - ill kötelező a felügyelőbizottság Fő szabályként az FB nem kötelező. Kivételek: minden nyilvánosan működő részvénytársaságnál, ha nem egységes irányítási rendszerben működik; a zártan működő részvénytársaságnál, ha a szavazati jogok 5 %-ával rendelkező részvényesek ezt kívánják; bármely gazdasági társaságnál, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a 200 főt meghaladja; ha ezt külön törvény, például a köztulajdon védelme érdekében előírja. Az állandó könyvvizsgáló Jogállása a társaság tag(köz)gyűlése által választott társasági szerv a könyvvizsgálói jogállás részletei a könyvvizsgálói törvény (2007. évi LXXV. törvény ) mellett a számviteli törvényre (2000. évi C. törvény) tartoznak határozott időre, de legfeljebb öt évre a társaság közgyűlése választja meg (Ptk. 3:130. : kogens szabályok) > magas szakmai követelmények, kötelező kamarai tagság, a nemzetközi követelményekkel összhangban - a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok kötelező alkalmazása > gondosság elvárható zsinórmértéke egyéni vállalkozó, illetve társaság egyaránt lehet ha könyvvizsgáló társaságot választ a taggyűlés a társaság könyvvizsgálójának > meg kell választani azt a személyt is, aki a könyvvizsgáló cég részéről a könyvvizsgálatért személyében is felelős általában fakultatív szerv > a tagok a társasági szerződésben szabadon dönthetnek úgy, hogy szükségük van-e könyvvizsgálóra vagy nincs feladata a mérleg beszámoló könyvvizsgálói auditja közérdekvédelmi kontroll feladatot lát el az állam irányában kezdeményezheti a tag(köz)gyűlés összehívását Tevékenyégének társasági jogi szabályai a Ptk.-ban széles körű betekintése, felvilágosítás-kérési joga van, társasági iratokat vizsgálhat (Ptk. 3:38. ) kötelező a könyvvizsgáló választása minden részvénytársaságnál; minden olyan esetben, amikor ezt a számviteli törvény előírja 6