E-AdóTanácsadó. Tartalom ÁFA. Tisztelt Olvasónk! április X. évfolyam 4. szám. Kereskedelmi képviselet. Szakmai folyóirat 1 ÁFA 3 ART

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-AdóTanácsadó. Tartalom ÁFA. Tisztelt Olvasónk! 2014. április X. évfolyam 4. szám. Kereskedelmi képviselet. Szakmai folyóirat 1 ÁFA 3 ART"

Átírás

1 E-AdóTanácsadó Szakmai folyóirat április X. évfolyam 4. szám Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai ÁFA Tartalom Kereskedelmi képviselet Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Számos esetben a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésében, illetve igénybevételében kereskedelmi képviselet érintett. A kereskedelmi képviseletet külföldi vállalkozások cégbírósági bejegyzés útján alapíthatják, amely működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének minősül, tehát önálló jogalanyisággal nem rendelkezik. A kereskedelmi képviselet kizárólag az alábbi tevékenységeket végezheti: az alapító nevében eljárva szerződések egyeztetése és előkészítése; ügyfél-tájékoztatás, kapcsolattartás; reklám- és marketingtevékenység; kereskedelmi képviselet működése érdekében az alapító nevében szerződések megkötése. A kereskedelmi képviselet jövedelem-, vagy vagyonszerzés érdekében gazdasági tevékenységet nem folytathat. Ebből adódóan, ha a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselettel rendelkezik Magyarországon, de az említett tevékenységeken túlmutató tevékenységeket is kíván végezni, akkor erre más gazdálkodási formát kell választania. 1 ÁFA Kereskedelmi képviselet 3 ART A szankciós adószám törlése 6 SZJA A évi személyi jövedelemadó bevallása 10 KIVA A kisvállalati adó elszámolása és bevallása 14 OLVASÓI KÉRDÉSEK: Magyarországon angol, nem adóalany társaság Időszakos elszámolású ügylet könyvelése Szerzők: Bonácz Zsolt adószakértő Dr. Kovács Ferenc adószakértő Dr. Székely Zsuzsanna NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Dr. Németh Nóra NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tisztelt Olvasónk! Az Adóellenőrzési tanácsadó szakmai folyóiratunkat 2014 januárjától AdóTanácsadó szakmai folyóirat néven, a jól megszokott terjedelemben és minőségi tartalommal küldjük ki ügyfeleinknek. Honlapunkról - - a JOG- SZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2014 Az Ön jelszava: segedletek344 A kézirat lezárásának dátuma: március 24. Üdvözlettel: Varga Szabolcs Termékmenedzser 1

2 A kereskedelmi képviseletre történő hivatkozással az Áfa tv pontjánál találkozhatunk, amely az állandó telephely fogalmát határozza meg a következők szerint. állandó telephely: a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység - székhelyhez képesti - önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak, ideértve az adóalany kereskedelmi képviseletét is, de csak annyiban, amenynyiben a 37. (1) bekezdésének alkalmazásában az adóalany kereskedelmi képviselete a legközvetlenebbül érintett, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik; Az értelmező rendelkezés alapján kereskedelmi képviselet abban az esetben tekinthető állandó telephelynek, ha szolgáltatás teljesítési helyének az igénybe vevő gazdasági letelepedésének helye (székhelye, állandó telephelye) minősül, s a szolgáltatás igénybevételével legközvetlenebbül a kereskedelmi képviselete érintett. A kereskedelmi képviselet tevékenységi köreinek jogszabályi korlátozásából adódóan szolgáltatás nyújtásával közvetlen összefüggésbe nem hozható, ezáltal a teljesítés helyének sem minősülhet. Belső szolgáltatások kezelése Ha a kereskedelmi képviseletet alapító külföldi vállalkozás központja különféle belső szolgáltatásokat (pl. könyvelés, bérszámfejtés) végez a kereskedelmi képviselet részére, akkor az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó szolgáltatásról nem beszélhetünk, hiszen a szolgáltatás nyújtója és igénybe vevője ugyanazon személy (ne felejtsük el a kereskedelmi képviselet önálló jogalanyisággal, így adóalanyisággal nem rendelkezik). Harmadik személy által nyújtott szolgáltatások adózása Amennyiben nem az alapító, hanem más személy nyújt szolgáltatást a kereskedelmi képviselet részére, akkor már egész más helyzet áll fenn, mivel az Áfa tv. tárgyi hatálya alá eső szolgáltatás valósul meg. Ugyanis, ha a szolgáltatás igénybevétele legközvetlenebbül a kereskedelmi képviselethez kapcsolódik, akkor a kereskedelmi képviselet minősül a teljesítés helyének, feltéve, hogy a teljesítés helyének meghatározására az Áfa tv. 37. (1) bekezdésében foglalt általános szabály (a teljesítés helye a szolgáltatás megrendelőjének gazdasági letelepedése) az irányadó. Abban az esetben, ha a szolgáltatást olyan személy nyújtja, aki (amely) nem belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akkor a kereskedelmi képviselet részére nyújtott szolgáltatása következtében még belföldön létesített állandó telephely hiányában is - kénytelen bejelentkezni az adóhatóságnál áfa-adóalanyként. Ennek az oka a képviselet önálló jogalanyiságának hiánya. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatás igénybe vevője nem rendelkezik belföldi adóalanyisággal, ezért belföldön igénybe vevői minőségében adófizetésre nem kötelezhető, tehát a szolgáltatás nyújtója kötelezett belföldön áfa-fizetésre, amelynek teljesítése érdekében a magyar adóhatóságnál áfa-adóalanyként köteles bejelentkezni. Tegyük fel, hogy egy Magyarországon létesített kereskedelmi képviselet könyvelését egy osztrák cég végzi. A könyvelési szolgáltatás teljesítésének helyének a kereskedelmi képviselet ezáltal belföld minősül, hiszen a szolgáltatás igénybevétele legközvetlenebbül a kereskedelmi képviselethez kapcsolódik. Az osztrák cég kénytelen áfa-adóalanyként bejelentkezni a magyar adóhatóságnál és 27%-os áfát felszámítani, mivel a szolgáltatást nem belföldön nyilvántartásba vett adóalany felé nyújtotta. Abban az esetben, ha a szolgáltatást olyan személy nyújtja, aki (amely) belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akkor az ő szempontjából is belföld minősül a teljesítés helyének, s a szolgáltatásra irányadó adókulcs szerint számított áfát fel kell számítania a kereskedelmi képviselet részére. Ez a megállapítás akkor is igaz, ha az Áfa tv ában említett szolgáltatás nyújtása történt meg. Ennek az oka szintén a képviselet önálló jogalanyiságának hiánya. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatás igénybe vevője nem rendelkezik belföldi adóalanyisággal, ezért a belföldi fordított adózás szabályai nem alkalmazhatóak, ezért a szolgáltatásra irányadó 2

3 adókulcs szerint számított áfát fel kell számítania a kereskedelmi képviselet részére. Tegyük fel, hogy egy Magyarországon létesített kereskedelmi képviselet könyvelését egy magyar cég végzi. A könyvelési szolgáltatás teljesítésének helyének a kereskedelmi képviselet ezáltal belföld minősül, hiszen a szolgáltatás igénybevétele legközvetlenebbül a kereskedelmi képviselethez kapcsolódik. A magyar könyvelő cég 27%-os áfa köteles felszámítani a kereskedelmi képviselet felé. Kereskedelmi képviseleten végzett tevékenységhez használt eszközök értékesítésének adózása Termék értékesítése esetén, ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van. Abban az esetben, ha az értékesített termék küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy bármelyikük javára más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék a beszerző nevére szóló rendeltetéssel a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van. Amennyiben az eszközök értékesítése esetén a teljesítés helye e szabályok alapján belföld, akkor a kereskedelmi képviseletet alapító külföldi vállalkozásnak a magyar adóhatóságnál az értékesítést megelőzően függetlenül az értékesítést terhelő adó mértékétől, valamint esetleges adómentességétől be kell jelentkeznie áfa-adóalanyként, hiszen az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó termékértékesítést szándékozik végrehajtani. A kereskedelmi képviselet nem minősíthető eladónak, hiszen nem rendelkezik önálló jogalanyisággal. Amennyiben a termék értékesítése az Áfa tv ában említett ügyletek közé sorolható, valamint az értékesítés teljesítési időpontjában a vevő is belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akkor a fordított adózás szabályai az irányadóak. A belföldi fordított adózás alkalmazásában nem releváns körülmény, hogy a termékértékesítést teljesítő belföldön nyilvántartásba vett adóalany nem rendelkezik belföldön gazdasági letelepedéssel (ne feledjük, a kereskedelmi képviselet kizárólag szolgáltatás igénybe vételével kapcsolatban funkcionálhat állandó telephelyként). Kereskedelmi képviselethez kapcsolódóan felmerült áfa levonása, visszaigénylése A kereskedelmi képviselet működtetése során nem ritka esemény, hogy a szállító általános forgalmi adót számít fel. Ennek következtében mindenképpen felvetődik az a kérdés, hogy a kereskedelmi képviselet hogyan juthat hozzá a rá áthárított általános forgalmi adóhoz. Amennyiben a kereskedelmi képviseletet megalapító külföldi vállalkozás a magyar adóhatóságnál nem regisztrált áfaadóalanyként, akkor számára áfa-visszaigénylésre a külföldiek áfa-visszatérítésére vonatkozó szabályok alapján nyílhat lehetőség. Ellenkező esetben a belföldi adószáma alatt jogosult levonni figyelemmel az adólevonásra vonatkozó rendelkezésekre a kereskedelmi képviselete felé felszámított áfát. ADÓZÁS RENDJE A szankciós adószám törlése Írta: dr. Kovács Ferenc adószakértő A évi LXI. törvény szeptember 15- étől vezette be új jogintézményként az adószám felfüggesztést és az adószámtörlést. Előző cikkemben az adószám felfüggesztésének legfontosabb szabályait részleteztem, most az adószám törlésére vonatkozó rendelkezések ismertetésére kerül sor. 1. Az adószám törlésének legfontosabb szabályai 1.1. Felfüggesztést követő törlés Adószám törlésre az adószám felfüggesztést követő meghatározott idő elteltével, vagy önállóan (adószám felfüggesztés nélkül) is sor kerülhet. Az Art. 24/A. (1) bekezdés a) b) pontjában szereplő esetekben (adózónak küldött levél címzett ismeretlen jelzéssel érkezik vissza, adózó székhelyén nem található) a felfüggesztés időtartama a felfüggesztés 3

4 megszüntetésének, vagy az adószám törlésének időpontjáig tart. Ezekben az esetekben a felfüggesztés időtartama 15 nap. A felfüggesztés időtartama alatt az adózó bizonyíthatja, hogy a felfüggesztés oka megszűnt, ennek hiányában az adóhatóság a felfüggesztést követően törli az adószámot. Vagyis ha a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló adózó adószámának felfüggesztését az adóhatóság nem szüntette meg, és az adószám törlésére e törvény egyéb rendelkezései alapján nem került sor, az adóhatóság az adószámot határozattal törli, és erről a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet a határozat jogerőre emelkedése megállapításának napját követő napon értesíti. Az állami adóhatóság az a) pont szerint (adózónak küldött levél címzett ismeretlen jelzéssel érkezik vissza) felfüggesztett adószámú adózónak az adószám törlését elrendelő határozatát hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt 8 napra az állami adóhatóság internetes honlapján közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a közzététel napját, a határozatot hozó adóhatóság megnevezését, az ügy számát és tárgyát, az adózó elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy az adóhatóság az adószám (közösségi adószám) törléséről határozatot hozott, amelyet az adózó vagy képviselője a határozatot hozó adóhatóságnál átvehet, továbbá utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. A közlendő határozatot a hirdetmény közzétételét követő nyolcadik napon kell közöltnek tekinteni. A c) pont szerinti esetben (adózónak egy éven túli bevalláshiánya vagy adótartozása van) az adóhatóság az adószámot törli, ha az adózó az adószáma alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 napon belül a határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget. Az adószám törlését elrendelő határozat ellen fellebbezésre van lehetőség. A fellebbezést a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. Ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az adóhatóság az adószám törlésével egyidejűleg ugyanazon határozatban a közösségi adószámot törli. A határozat közösségi adószámot érintő rendelkezése önállóan nem fellebbezhető Adószámtörlés felfüggesztés nélkül Az állami adóhatóság az adószámot akkor is törli, ha a) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím, b) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentette be, c) az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy. Az állami adóhatóság az adószám törléséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha az állami adóhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről az iratok hozzá történő megérkezését követő 15 napon belül dönt. Ha cégbírósági bejegyzésre kötelezett adózó esetében a törlés elrendelésére került sor, az állami adóhatóság a határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi az adószám törléssel érintett adózó megszüntetésére irányuló eljárást. Az adószám törlése esetén, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adózók esetében az állami adóhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon megkeresi az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a törlés tényének és időpontjának az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében, más, cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett adózó esetében a törlésről értesíti az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet. Ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az állami adóhatóság az adószám törlésével egyidejűleg ugyanazon határozatban a közösségi adószámot is tör- 4

5 li. A határozat közösségi adószámot érintő rendelkezése önállóan nem fellebbezhető. Az állami adóhatóság az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt 15 napra az állami adóhatóság internetes honlapján közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a határozatot hozó állami adóhatóság megnevezését, az ügy számát és tárgyát, az adózó elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy az állami adóhatóság az adószám törléséről határozatot hozott, amelyet az adózó vagy képviselője a határozatot hozó állami adóhatóságnál átvehet, továbbá utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. Az e bekezdés szerint közlendő határozatot a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni. Az állami adóhatóság az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő határozatról és a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet. Ha az állami adóhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoport tagjának adószámát törli, ezzel egyidejűleg - külön határozatban - rendelkezik a csoport részére megállapított csoport azonosító szám, közösségi adószám törléséről. Az eljárásra és a csoport azonosító szám, közösségi adószám törléséhez fűződő jogkövetkezményekre e -nak az adószámra (közösségi adószámra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A 17. (1) bekezdés b) pontjában említett adózó részére az adószám e szerinti törlését követően adószám nem állapítható meg, egyéb esetben, ha az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását a 17. (1) bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával kéri. Az állami adóhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta. Az Art. 174/A. (1) bekezdése alapján az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. E szabály nem alkalmazható, ha az adózó a mulasztás elkövetésekor felszámolás vagy végelszámolás alatt állt. 2. A törlés jogkövetkezményei Az adószám törlésével az adózó adójogilag megszűnik, azonban ez nem jelenti azt, hogy valóban megszűnne (pl. cégjogi értelemben), erről ugyanis az adóhatóság nem dönthet. Ha a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szerv felfüggesztés elrendeléséről szóló megkeresése, értesítése nem eredményezi az adózó megszűnését (az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság megszűnését), azonban az adózó adószámát az állami adóhatóság az adózó megszűnését (egyéni vállalkozó törlését az egyéni vállalkozók nyilvántartásából) megelőzően jogerős határozattal törölte, és az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását a 17. (1) bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával kéri, vagyis újra lehetősége lesz adóköteles tevékenységet folytatni (mint kvázi új adózó ). Az állami adóhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot ab- 5

6 ban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta. Az adóhatóság az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő vagy hatályon kívül helyező határozatról és a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet. Ha az állami adóhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoport tagjának adószámát törli, ezzel egyidejűleg külön határozatban rendelkezik a csoport részére megállapított csoportazonosító szám, közösségi adószám törléséről. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság az Art. rendelkezései alapján az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. 3. Partnerem adószámát felfüggesztették/törölték? Az Art. 54. (5) bekezdés b) és c) pontja alapján pedig az állami adóhatóság közzéteszi - az általa felfüggesztett adószámmal (csoportazonosító számmal) rendelkező adózók nevét, elnevezését, adószámát (csoportazonosító számát), a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napját valamint határozott időtartamú felfüggesztés esetén a felfüggesztés kezdő és záró időpontját, a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének, illetve az adószám (csoportazonosító szám) törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjáig, továbbá - azon adózók nevét, elnevezését és adószámát (csoportazonosító számát) az adószám (csoportazonosító szám) törlésére utalással, amely adózók adószámát az állami adóhatóság az Art. 24/A., 24/B., vagy 174/A. (1) bekezdés alkalmazásával törölte, a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől az adószám megállapításáig vagy ennek hiányában az adózó megszűnéséig. Az adószám felfüggesztést és törlést az Art évi módosítása vezette be, melynek indoka elsősorban a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés volt. Az adózó partnereinek tudomást kell szerezniük arról, hogy az adózó adószámát felfüggesztették, illetve törölték. Az állami adóhatóság honlapján (http://nav.gov.hu) a következő módon érhetők el az információk: Honlap (jobb oldali menü)/adatbázisok/felfüggesztett, szankciós jelleggel törölt adószámok menüpont, ezen belül: - Hirdetmények az adószámot felfüggesztő határozatokról, - Hirdetmények az adószámot törlő határozatokról, - Felfüggesztett adószámok, - Szankciós jelleggel törölt adószámok. SZJA A évi személyi jövedelemadó bevallása Írta: Dr. Székely Zsuzsanna főtanácsos NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály május 20. a személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határideje. A határidő közeledésével célszerű végignézni, milyen lehetőségek közül választhatnak a bevallás benyújtására kötelezett magánszemélyek. Mely esetekben nem kell bevallást benyújtani? Mentesül a személyi jövedelemadó bevallás benyújtása alól a magánszemély, ha az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania. Nem kell bevallani azt a bevételt: amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [kivéve a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (Szja tv.) 7. (1) bekezdés m) pontja szerinti jövedelmet akkor, ha a magánszemély más ok- 6

7 ból is köteles a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség teljesítésére]; amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot; amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik; amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett; amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta; amely pénzbeli nyereménynek [Szja tv. 76. (2) bekezdés] minősül; amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható; amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani. Bevallási lehetőségek Főszabály szerint a magánszemély bevallási kötelezettségét önadózással vagy munkáltatói adómegállapítás révén teljesíti. A munkáltatói adómegállapítást munkáltatója felé tett nyilatkozat útján január 31-ig választhatta a magánszemély (13M29). Az adóköteles jövedelmet szerző magánszemély adónyilatkozat, az állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával tehet eleget önadózás útján adóbevallási kötelezettségének. Valamennyi bevallás benyújtható az adóhatóság által postai úton megküldött, vagy az ügyfélszolgálatokon beszerzett és kitöltött nyomtatványokon, amelyet postai úton lehet visszaküldeni vagy személyesen lehet eljutatni a NAV részére. A nyomtatvány letölthető a oldalról az SZJA gombra kattintással vagy az alábbi elérési útvonalon: programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/ bevallasok/1353.html A számítógépes program nemcsak a letöltésben segít, hanem a kitöltésben is, a számszaki hibákat az összefüggésbeli hibákat is kiszűri. Az így elkészített bevallás a kinyomtatást és az aláírást követően küldhető el postai úton az adóhatóság részére. Az Ügyfélkapun regisztrált adózók az interneten keresztül is teljesíthetik bevallási kötelezettségüket. A bevallásban a magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá eső valamennyi jövedelméről (bevételéről), adókötelezettségéről, valamint a kifizető(k) által és az általa megállapított, levont, megfizetett adó, adóelőleg beszámításával a befizetendő vagy visszajáró adókülönbözetről nyilatkozik. Adónyilatkozat A szabályokat leegyszerűsítve az adónyilatkozat elsősorban azon magánszemélyek számára könnyíti meg az adóbevallás benyújtását, akik alkalmazottként szereztek jövedelmet, amiből a kifizető pontosan levonta az adóelőleget. A részletes szabályokat figyelembe véve adónyilatkozat választására jogosult az adóévben belföldi illetékességű, kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől jövedelmet szerző magánszemély. A választás abban az esetben megalapozott, ha az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben az ezer forintot nem haladja meg. Abban az esetben, ha a magánszemélynek az adóév során a munkáltatóján kívüli kifizetője is volt, csak akkor választhat adónyilatkozatot, ha a kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta. Aki adónyilatkozat benyújtásával teljesíti adókötelezettségét, a nyomtatványon nem kérheti az adó viszszatérítését. A legfeljebb ezer forint különbözetet az adóhatóság nem tartja nyilván, azt a magánszemélynek nem kell megfizetnie. Nem választhat adónyilatkozatot az, aki az adóévben: egyéni vállalkozó volt, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóévben nem szüneteltette; mezőgazdasági őstermelőként bevallás vagy nemleges nyilatkozat benyújtására köteles; 7

8 1 fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választott, az adóévben olyan jövedelmet szerzett, amely után az adót a magánszemélynek az adóbevallásban kell megállapítania, így különösen ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett, olyan jövedelmet szerzett, amely után az egészségügyi hozzájárulást saját magának kell, kellett megfizetnie, a közterhek teljesítéséhez az Ekho 1 tv. szerinti közteherfizetést választotta, külföldön (is) adóztatható jövedelmet szerzett, osztalékká nem váló osztalékelőleget, továbbá a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számolt el, az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot ad. Az adónyilatkozat tételét a családi kedvezmény igénybevétele nem zárja ki, de ekkor is figyelmmel kell lenni néhány dologra. Az adóelőleg megállapítása során az adózó csak egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesíthetett a jövedelméből megosztás nélkül családi kedvezményt, és más adókedvezményt. Ha valakinek az adóév folyamán több munkáltatója volt, és családi kedvezményt vett igénybe, akkor is választhat adónyilatkozatot, de csak abban az esetben, ha: egyszerre csak egy olyan munkáltatója volt, aki az adóeleget megállapította, az előző munkaviszony megszűnésekor kapott igazolást a magánszemély az új munkáltatójának is átadta, és az igazolás adattartalmát a családi kedvezmény megállapítása során is figyelembe vette az új munkáltató. Fontos feltétel, hogy a magánszemély az őt megillető kedvezményből legfeljebb annyit érvényesítsen, amennyit év közben figyelembe vett. 1 Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény (Ekho tv.) Annak eldöntése érdekében, hogy valaki jogosult-e adónyilatkozat útján bevallást tenni, meg kell nézni, a munkáltatóktól, kifizetőktől kapott igazolást. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) előírása szerint az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető által kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatni kell a magánszemélyt, hogy a bevételére vonatkozóan adhat-e adónyilatkozatot. Ha az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja, hogy a magánszemély az adóévre nem választhatja az adónyilatkozatot, erről a kiadott összesített igazoláson kötelező tájékoztatni a magánszemélyt. Aki adónyilatkozatot választ, annak a 1353ADO elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni. A nyomtatvány a személyi adatokon kívül mindössze 3. sorból áll. Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel Aki az adónyilatkozat által támasztott szigorú követelményeknek nem tud megfelelni, az választhatja az egyszerűsített adóbevallást. Az egyszerűsített bevallás választását a 1353NY számú Nyilatkozat az egyszerűsített bevallás (1353E) elkészítéséhez elnevezésű nyomtatványon lehetett bejelenteni február 17-éig. Mivel a határidő jogvesztő, így aki idén elmulasztotta a lehetőséget, már nem élhet vele. A határidő lejárta miatt a választásra jogosító feltételekre nem térek ki. Aki ezt a lehetőséget választotta, annak az adóhatóság az elkészített beavallást, valamint az annak alapjául szolgáló, nyilvántartásában szereplő adatokat április 30. napjáig postai vagy elektronikus úton küldi meg. Az adóhatóság által elkészített és kiküldött egyszerűsített bevallás adatait össze kell vetni a magánszemély igazolásaiban szereplő adatokkal. Ha a magánszemély nem ért egyet az adóhatóság átal elkészített bevallásban feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal, akkor a bevallás adatait javíthatja. A javított bevallást május 20-áig kell visszaküldeni az adóhatóság részére. Az adóhatóság az adózói javítás alapján újra kiszámítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót, illetőleg a befizetendő adót, és erről, valamint a befizetendő vagy visszatérítendő adó összegéről június 20. napjáig értesíti az adózót, 8

9 az adót az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni. Ha nem volt szükség a bevallás javítására, akkor az adózónak az adót május 20. napjáig kell megfizetnie. Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül Aki nem felel meg sem az adónyilatkozat, sem az egyszerűsített bevallás feltételeinek, annak az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást kell benyújtania. A személyi jövedelemadó bevallás hivatalos elnevezése: számú Bevallás a évre a személyi jövedelemadó, járulék, különadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségről mindezek helyesbítéséről, önellenőrzéséről. A számú bevallás benyújtására kötelezett az egyéni vállalkozó és az áfa fizetésére kötelezett magánszemély azzal, hogy a rájuk irányadó határidő február 25. A mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, szintén számú bevallást nyújt be. (Kivéve, ha az őstemelői jövedelméről egyszerűsített bevallásban, munkáltatói elszámolásban nemleges nyilatkozatot adott vagy egyébként a bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani) számú bevallás benyújtására kötelezett még az is, aki: a fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott; a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte; ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből származó jövedelmet szerzett; az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti bírság fizetésére köteles; nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles; a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult; olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott; nem belföldi illetőségű magánszemély; a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el; bevételével összefüggésben az ekho tv. szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő ekho bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta; valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett. Visszaigénylés Annak a magánszemélynek, aki a bevallásában visszaigényelhető adót állapított meg, lehetősége van ezt az összeget visszakérni. Igényét a bevallás főlapján a C blokkban lévő kódkockán jelölheti. Az adóhatóság a magánszemély szja bevallásában feltüntetett visszatérítendő adót, a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül legkorábban március 1-jétől utalja ki. Fizetési kötelezettség, részletfizetés Akinek a bevallás benyújtásával egyidejűleg adófizetési kötelezettsége keletkezik, e kötelezettségének május 20-ig kell eleget tennie. Az Art. 133/A. -a lehetővé teszi a számú bevallásból eredő fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítését a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélyek számára. Akinek az szja-kötelezettsége a Ft-ot nem haladja meg a bevallás benyújtására előírt határidőig, személyi jövedelemadó bevallásában a 1353-C lap 71. sorában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 6 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Az első részlet megfizetésének határideje május 20. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel. 9

10 Rendelkezés az adóról Bármilyen módon teljesíti a magánszemély bevallásbenyújtási kötelezettségét, minden esetben lehetősége van arra, hogy a személyi jövedelemadó összevont adóalapjának egy százalékáról civil szervezetek javára, másik egy százalékáról egyházak javára rendelkezzen az EGYSZA lapon. KIVA A kisvállalati adó elszámolása és bevallása Írta: Dr. Németh Nóra NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Jelen cikkben a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (Katv.) által bevezetett, tól választható adónem a kisvállalati adó (kiva) szerinti éves adókötelezettség június 2-áig teljesítendő megállapítása, megfizetése, bevallása kerül ismertetésre. Ennek során a pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek, illetve a személyi jellegű kifizetések bemutatására helyezzük a hangsúlyt. I. Eljárási szabályok A kisvállalati adó éves elszámolású adó. Az éves elszámolásra a 2013-as adóév vonatkozásában a 13KIVA bevallás szolgál, amelynek benyújtási határideje az adóévet követő év május 31-e (2014-ben június 2-a). A kiva-alanyiság év közbeni megszűnése esetén a bevallást soron kívüli bevallásként az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Előfordulhat, hogy az adózót kiva-alanyként társasági adófizetési kötelezettség terheli, ha a Tao. tv. szerint érvényesített egyes kedvezményekkel kapcsolatban a megszerzett jogosultságot elveszíti. Ilyen esetben a társasági adót és a késedelmi pótlékot a 13KIVA bevallás 04-es lapján kell bevallani. A kisvállalati alanya év közben a rá irányadó gyakoriság szerint havonta vagy negyedévente adóelőleg megállapítására, fizetésére és bevallására kötelezett. Az adó mértéke az adóalap 16 százaléka (az adóelőleg-alap után is 16 százalék adóelőleget kell fizetni). Az adóelőleget szintén a KIVA nyomtatványon kell bevallani. Az adózónak az adóévre megállapított adót az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adózó bevallásában, az igény (a bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni [Katv. 23. (8) bekezdés]. II. A kisvállalati adóalap megállapítása A kisvállalati adóalapnak két komponense van: a korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény és a személyi jellegű kifizetések. Az adóalapot e két tétel együttes összege adja azzal, hogy a személyi jellegű kifizetések összege minimum-adóalapként is funkcionál. Ez azt jelenti, hogy a személyi jellegű kifizetések után akkor is meg kell fizetni az adót, ha a korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény negatív. Ezen előírás alól egy kivételt nevesít a törvény, az új tárgyi eszköz-beruházásra [Katv. 20. (11) bekezdés] tekintettel a korábbi évek elhatárolt veszteségével akár nullára is csökkenthető az adóalap. II/1. A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény Az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye nem más, mint a pénzeszközök állományának tárgyévi változása. Ezalatt a pénzeszközök beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összegét kell érteni, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével. A számvitelről szóló évi C. törvény [Szt.] szerint a pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzt és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. 10

11 A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, korábban bevételi nyilvántartást vezető egyéni cég, kkt. és bt., nem rendelkezik előző évi beszámolóval, az Szt. hatálya alá való visszakerülése kapcsán mindöszsze nyitó mérleget kell készítenie. A Katv. ezért kimondja, hogy nála a pénzforgalmi szemléletű eredmény a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök nyitó mérlegben kimutatott összegével. Speciális szabály biztosítja továbbá, hogy ne kelljen pénzeszköznek tekinteni az ügyvédi letétként kezelt pénzeszközöket. A pénzforgalmi szemléletű eredmény korrekcióját előíró rendelkezéseket a Katv. 20. (4)-(20) bekezdései tartalmazzák. A módosító tételek többféle célt szolgálnak. Így például egyes korrekciós tételek azt biztosítják, hogy bizonyos idegen források bevonása ne jelenjen meg az adózó pénzforgalmi eredményében, vagy pedig a pénzeszközök kihelyezése (kölcsön nyújtásával, értékpapír vásárlásával) révén ne lehessen mesterségesen előidézni a pénzforgalmi eredmény csökkenését. A korrekciós tételek másik csoportjának célja a pénzforgalmi szemléletű eredménynek mint az adóalap egyik összetevőjének védelme, szélesítése. Számos olyan korrekciós tétel van, amely az eredményszemléletről a kisvállalati adóra jellemző pénzforgalmi szemléletre való áttérést biztosítják, vagy éppen ennek az ellenkezőjét a társasági adó hatálya alá és az eredmény szemléletre való visszatérést. A Katv. 20. (4)-(5) bekezdésében szereplő korrekciós tételek rendező elve az, hogy ha valamely kifizetés teljesítése következtében csökken az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye, akkor növelő tétel alkalmazása merül fel a csökkenés öszszegében. Ugyanakkor, amikor befolyik valamilyen jogcímen pénzösszeg, akkor a pénzeszköz-növekményként jelentkező összeggel csökkenthető a pénzforgalmi szemléletű eredmény. Fontos kiemelni azt, hogy, a korrekciós tételek alkalmazása csak akkor merülhet fel, ha a törvényben felsorolt ügyletek valóban pénzmozgással járnak. Abban az esetben ugyanis, ha a pénzeszközök állománya nem változik, nincs korrekció, hiszen az ügylet pénzforgalmi szemléletű hatással nem bír. Ilyen eset áll elő például akkor, ha a kiva-alany adózó az osztalékot nem pénzeszköz formájában teljesíti, hanem tárgyi eszköz átadásával (pénzmozgás hiányában nem kell alkalmazni a növelő tételt). Ha például a kiva-alany április 20-án 500 egység bankhitelt vett fel, úgy ennek eredményeként nő a bankszámla-pénz állomány, viszont a korrekciós tétel alapján a bankhitel összegével az adóalany csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét. A kapott hitel összegének ezáltal nincs hatása a pénzforgalmi szemléletű eredményre. Ha a kiva-alany az 500 egység bankhitelt 10 százalékos mértékű kamatfizetés mellett úgy kapta, hogy annak összegét 2013-ban és 2014-ben, fele-fele összegben kell visszafizetnie, akkor az éves törlesztő részlet 250 egység tőke + 25 egység kamat. Az egyes években az adózó által fizetett 250 egység tőketörlesztő rész mérsékli a pénzforgalmi szemléletű eredményt, viszont a Katv. 20. (5) bekezdés a) pontja szerinti korrekciós tétel alapján a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg (500 egység) arányos része, azaz 250 egység növeli a és a évi pénzforgalmi szemléletű eredményt. Ezáltal a pénzforgalmi szemléletű eredmény szempontjából a hitel törlesztése szintén semleges hatású. A megfizetett kamat összege (25 egység/év) mérsékli a pénzforgalmi szemléletű eredményt, ahhoz korrekció nem kapcsolódik, összességében tehát csökken a kiva-alap. Több olyan korrekciós tételt tartalmaz a Katv., amelyeknek az a célja, hogy biztosítsák az eredmény szemléletről a pénzforgalmi szemléletre való áttérést. E körben az alábbi módosító tételeket emelhetjük ki: A Katv. 20. (13) bekezdés a)-b) pontjai értelmében a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet megelőző időszakra vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számol el. Ilyen eset akkor állhat például elő, ha adózó a társasági adó hatálya alatt bevételként elszámolta az általa decemberében teljesített, kiszámlázott és a vevő által elismert értékesítése ellenértékét, azonban az ellenértéket ténylegesen csak januárjában kapta meg vevőjétől. Időközben, január 1-jével az adózó áttért a kisvállalati adó hatálya alá. A számviteli elszámolás esetén az összemérés elvéből kell kiindulni, e szerint az adott időszak eredményének 11

12 meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Ez azt eredményezné, hogy a bevétel egyrészt megjelenik a 2012-es társasági adóalapban, továbbá pénzeszköz-növekményként a 2013-as kisvállalati adóalapnak is részét képezné. A kétszeres adóztatás elkerülése céljából a Katv. ilyen esetben csökkentő tétel alkalmazását teszi lehetővé, ez azt jelenti, hogy az adózó a kérdéses bevétel után társasági adót fizet január 1-jével új szabályként került beiktatásra a Katv. 20. (13) bekezdés c) pontjába az a korrekciós tétel, amely előírja, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az adóalanyiság időszakát megelőző időszakban teljesített és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített pótbefizetést. A kisvállalati adóalap megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe venni az adózó által a megelőző adóévben teljesített kifizetést, amely már a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, és ezért az adóévet megelőző adóévre vonatkozó eredménykimutatásban költségként, ráfordításként nem kerülhetett elszámolásra [Katv. 20. (15) bekezdés]. A korrekciós tétel alkalmazására jellemző példa lehet az az eset, ha az adózó decemberben társasági adóalanyként fizette ki a januárra vonatkozó üzlethelyiség bérleti díját és az adózó január 1-jétől kiva-alany. Az áttérés szabályai körében rendelkezik a Katv. a kiva-alanyiság adóévét megelőzően megszerzett, kifizetett immateriális jószág, tárgyi eszköz értékének a kiva alanyiság időszaka alatt történő amortizációjának figyelembe vételéről, az ilyen eszköz áttéréskor meghatározott számított nyilvántartási értéke 10 éven át csökkentő tételként érvényesíthető [Katv. 20. (15) bekezdés]. A számított nyilvántartási érték az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve a társasági adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve a társasági adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Amennyiben pedig az adott eszköz 10 éven belül a könyvekből bármely ok miatt kivezetésre kerül, úgy a csökkentő tételként még nem érvényesített számított nyilvántartási érték hátralévő része egy összegben csökkenti a kivezetés adóéve szerinti pénzforgalmi szemléletű eredményt. Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság első adóéve zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét, a különbözet összege csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt [Katv. 20. (17) bekezdés]. Ez a 2013-as adóév szempontjából az jelenti, hogy a kiva-alany jogosult csökkenteni a pénzforgalmi szemléletű eredményét az első adóévében (2013-ban) a kiva alanyiságot megelőző adóév (2012.), és a kiva alanyiság első adóéve (2013.) zárókészlet-állományának értéke közötti különbözet öszszegével, ha a kiva alanyiság első adóévében (2013.) a zárókészlet-állomány alacsonyabb, mint a kiva alanyiságot megelőző adóév (2012.) zárókészlet-állománya. A április 21-jén hatályba lépett módosítások iktatták be a Katv. 20. (20) bekezdésébe azt a szabályt, amely szerint a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a kiva-alanyiság időszakát megelőző időszakra vonatkozó és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített adó. Ilyen lehet például az éves áfa bevallás alapján visszaigényelt általános forgalmi adó, vagy akár évre vonatkozó társasági adó túlfizetésének visszaigénylése. II/2. A személyi jellegű kifizetések Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény [Tbj.] szerint járulékalapot képeznek az adóévben, ez lényegében a járulékalapot képező jövedelem fogalmának [Tbj. 4. k) pontja] felel meg, amely csökkenthető a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegével. A kedvezményezett foglalkoztatottak körét és az elérhető kedvezmény havi maximális mértékét a következő oldalon lévő táblázatban mutatjuk be. Személyi jellegű kifizetésként a tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó esetében a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Ilyen 12

13 Érvényesíthető kedvezmény maximális összege és Kedvezményezett foglalkoztatott időtartama A foglalkoztatás első két éve A foglalkoztatás harmadik éve A foglalkoztatás további időszaka legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti 100 ezer forint (legfeljebb a pályakezdő munkavállaló életév betöltéséig) tartósan álláskereső természetes személy 100 ezer forint 50 ezer forint - anyasági ellátás folyósítása alatt, vagy azt követően 100 ezer forint 50 ezer forint - foglalkoztatott személy a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló 50 ezer forint 50 ezer forint 50 ezer forint 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti munkavállaló 50 ezer forint (legfeljebb a 25. életév betöltéséig) 50 ezer forint (legfeljebb a 25. életév betöltéséig) 50 ezer forint (legfeljebb a 25. életév betöltéséig) az 55 év feletti munkavállaló 50 ezer forint 50 ezer forint 50 ezer eset lehet, ha a főállású, biztosított társas vállalkozó (tag) a személyes közreműködésére tekintettel nem vesz fel jövedelmet, járulékalapot képező jövedelem nincs, de a minimum járulékalap után járulékfizetési kötelezettség fennáll. A tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 27. (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége. Ha például a tagot a teljes hónapban táppénz illeti meg, akkor nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. Ha a tag Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, és személyes közreműködésére tekintettel járulékalapot képező jövedelmet szerez, személyi jellegű kifizetésként nem kell figyelembe vennie a garantált bérminimum 112,5 %-át, mivel a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége nem a Tbj. 27. (2) bekezdése alapján keletkezik [hanem a 36. (1) bekezdése alapján]. III. A veszteségleírás A kisvállalati adó rendszerében veszteségnek a negatív pénzforgalmi szemléletű eredményt nevezzük. Két egymástól eltérő típusú veszteségleírásra ad módot a törvény. A legfőbb különbség az, hogy általános esetben a kisvállalati adóalap egyik összetevője a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenthető, a másik, speciális esetben beruházásra tekintettel a teljes adóalap csökkenthető (akár nullára is). A Katv. 20. (9) bekezdése szerint elhatárolt veszteség a kisvállalati adóalany bármely adóévben keletkezett negatív pénzforgalmi szemléletű eredménye (annak korrekciós tételekkel módosított összege), amellyel a következő adóévekben csökkenthető a pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény, feltéve, hogy a veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A kisvállalati adóalany elhatárolt veszteségként veheti figyelembe továbbá a társasági adóalanyisága alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét is, amelyet a társasági adóalap csökkentéseként korábban még nem vett figyelembe. A kisvállalati adóalany az elhatárolt veszteségek összegét 10 év alatt, egyenlő részletekben érvényesítheti a keletkezésüket követő adóévek pozitív pénzforgalmi szemléletű eredményét csökkentő tételként, s a felhasználás a veszteségek keletkezésének sorrendjében történhet [Katv. 20. (10), (12) bekezdések]. A szabályozásból az következik, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteség sorsát osztja a kisvállalati adóalanyiság előtt, társasági adóalanyként keletkezett elhatárolt veszteség továbbvitt összege, azaz a felhasználásukra azonos szabályok vonatkoznak. A Katv. az elhatárolt veszteség felhasználására egy további, speciális lehetőségét is biztosít, 20. (11) bekezdése szerint az elhatárolt veszteség terhére, 13

14 az adózó döntése szerint a fenti szabályoktól eltérően teljes mértékben csökkenthető a következő adóévek adóalapja a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével. A beruházás értékével a teljes adóalap csökkenthető (akár nullára is), amennyiben az elhatárolt veszteség erre egyébként fedezetet ad. Ezáltal természetesen a veszteség 10 évnél gyorsabban kerülhet felhasználásra. A sorrendiség itt is irányadó, azaz először a régebben keletkezett elhatárolt veszteség használható fel az új beruházás összegében. OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését címen várjuk. Magyarországon angol, nem adóalany társaság Kérdés: Angliai cég Angliában alanyi adómentes besorolással bír. A HM Revenue & Customs szerint csak akkor van szüksége regisztrációra, ha a bel- és külföldi forgalma meghalad egy bizonyos küszöböt, vagyis 12 hónap alatt angol fontot. A forgalma a cégnek még a küszöb alatt van. Az angliai cég Magyarországra szolgáltatási tevékenységet számláz egy magyar kft.-nek. A magyar áfatörvény szerint a szolgáltatás teljesítési helye ott van, ahol a szolgáltatást igénybe vevő gazdasági céllal letelepedett. Vagyis a teljesítés helye Magyarország. Az angol cégnek nincs áfaregisztrációs száma, nincs uniós adószáma. A magyar kft. befogadja az angol cég szolgáltatási számláját. Az áfatörvény szerint hogy kell a 65-ös áfabevallásban ezt a szolgáltatást, illetve ennek az áfatartalmát szerepeltetni. A közösségi kereskedelemmel kapcsolatos évben kiadott állásfoglalás nem nyújt teljes körűen választ erre az esetre. A évi CXLI. törvény a Nagy-Britannia és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint ebben az egyezményben nem szabályozták az áfa kérdését, csak az szja-t és a társasági adót. Hogyan kell eljárni az angol cég számlájának kezelésekor a magyar áfatörvény irányelveit is figyelembe véve. Befogadható-e a számla? Van-e áfatartalma? Válasz: Amennyiben az angol cég által kiállított számla ténylegesen teljesített szolgáltatást takar, akkor a számla befogadásának nincs akadálya. A számla áfatartalmára vonatkozóan az angol szabályozás az irányadó, azaz ha az angol cég az angol szabályozás szerint nem köteles áfa felszámítására, akkor a számlának nem lehet áfatartalma. Az Áfa tv a) pontja alapján az angol cég által nyújtott szolgáltatás után a magyar kft. kötelezett áfa fizetésére. A fizetendő adó mértékét az határozza meg, hogy a magyar áfatörvény az igénybe vett szolgáltatás esetén milyen mértékű adót határoz meg, ez alapesetben 27%-os adómértéket jelent, az áfa alapja az igénybe vett szolgáltatás ellenértéke. Tehát a kérdésben leírt esetben nem az angol cég számlája tartalmaz áfát, hanem a magyar kft.-nek kell a fizetendő áfa összegét megállapítani. A fizetendő áfa alapját és összegét 27%-os adómérték esetén a sz. bevallás 18. sorában kell feltüntetni, más adómérték esetében pedig a 19. sorában. A magyar kft. a fizetendő adóként megállapított összeget teljes egészében levonásba helyezheti, ha az igénybe vett szolgáltatás kizárólag adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységéhez/tevékenységeihez kapcsolódik (ezt a helyzetet feltételeztem a válasz megadásánál). Tehát a fizetendő adó alapjaként és összegeként a bevallás 18. vagy 19. sorában feltüntetett összeg elszámolható a bevallás 67. sorában is. Az angol cégtől igénybe vett szolgáltatással kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettség is fennáll, amelyet 14A60. sz. nyomtatványon kell teljesíteni. Tekintettel arra, hogy az angol cég nem rendelkezik közösségi adószámmal, ezért a 14A60. sz. nyomtatványon a szolgáltatást nyújtó közösségi adószáma oszlopban 0 (nullát) kell beírni. 14

15 Időszakos elszámolású ügylet könyvelése Kérdés: Az áfatörvény után hatályos változásával kapcsolatban lenne kérdésünk, amennyiben az időszakos elszámolású ügylet szerződése szerint kiállításra kerül a számla (nem előlegbekéső és nem díjbekérő), amit most már több eladás és szakértő véleményezése szerint előlegként kell könyvelni, ha annak fizetése hamarabb megtörténik, mint a fizetési határidő. Ez esetben viszont nem lesz belőle végszámla. Számviteli szempontból érdekelne bennünket, hogy ezt hogyan lehetne a könyvekben vezetni? Pl. előlegként való könyvelés: T 384 K 453 bruttó összeg T 3683 K 467 áfa összeg Mivel nincs végszámla, ezért a fizetési határidő napján a vevői számla kiiktatásával lehetséges az előleg beszámítás Gyakorlatilag az előlegről bevételre történő átvezetés.? T 453 K 911 nettó összeg T 453 K 3683 áfa összeg Válasz: A július 1-jétől érvényes szabályozásnál a fizetett összeg minősítése szempontjából az elszámolási időszak utolsó napja a releváns. Tehát, ha a felek kifejezetten megállapodtak abban, hogy a megrendelő az elszámolási időszak utolsó napja előtt az elszámolási időszakra megállapított ellenértékbe feltétlenül beszámítható pénzösszeget fizet, s a fizetés is megtörténik az elszámolási időszak utolsó napja előtt, akkor a fizetett összeg előlegnek minősül. A július 1-jétől érvényes szabályt arra az elszámolási időszakra vonatkozóan kell alkalmazni, amelynél az elszámolási időszak június 30-a után kezdődik és az esedékesség napja is június 30-át követi. Az adóhatóság álláspontja szerint a teljesítő fél részéről a végszámla kibocsátása akkor mellőzhető, ha a megrendelő részéről 100%-os mértékű előleg fizetése valósul meg, azaz a fizetett előleg megegyezik az elszámolási időszakra megállapított adóval növelt teljes ellenértékkel. Amennyiben a teljesítő fél részéről végszámla kibocsátására nem került sor, akkor az elszámolási időszak utolsó napján kell a kapott előleget átvezetni a bevételek közé, feltéve, hogy a megrendelő a teljesítés ellenértéket legalább az előlegként fizetett összeg erejéig összegszerűen is elismerte. Ha a teljesítő fél az teljesítés ellenértékét a korábban fizetett előlegnél kisebb összegben ismerte el, akkor ennek megfelelő összegben vezethető előlegből az árbevételre. A kérdésben szereplő könyvelési tételek helyesek. AdóTanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-AdóTanácsadó Szakmai Folyóirat X. évfolyam, 4. szám, április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 15

16 A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink a megbízók egyedi igényei szerint teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi kezelését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően, azok megfelelő alkalmazása érdekében utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban. Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia. A szolgáltatásunkról részletesebben a honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a címre! április, X. évfolyam 4. szám E-AdóTanácsadó szakmai folyóirat

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 2013.04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16.

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16. ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját tulajdonú,

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Törvényi háttér Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) A társadalombiztosítás

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Kisvállalati adó (KIVA)

Kisvállalati adó (KIVA) Dr. Kökényesi László Kisvállalati adó (KIVA) Mérnöktovábbképző Intézet Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

Részletesebben

Munkáltatói adó-megállapítás

Munkáltatói adó-megállapítás A tartalomból: A magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallása Munkáltatói bevallás Csökkentett adattartalmú bevallás 2015. évi 3.szám, 2015.január 29. Egyszerűsített adóbevallás Adónyilatkozat Fontos

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 2014. április Magánszemélyek adóbevallása 2014 Belföldi illetőségű magánszemélyeknek a teljes jövedelmük után, míg a nem belföldi illetőségű magánszemélyeknek a Magyarországon

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Kisvállalati adó. Dr. Gróf Gabriella

Kisvállalati adó. Dr. Gróf Gabriella Dr. Gróf Gabriella Jogszabályi háttér: 2012. évi CXLVII. törvény Hatály: 2013. január 1. 2012. évi CLXXVIII. törvény Adó alanya lehet - egyéni cég - bt, kkt - kft, zrt - ügyvédi iroda, végrehajtói iroda,

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv.

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. EVA EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. AZ EVA FŐ JELLEMZŐI keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ETYEK önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (Katv.) Tájékoztatási Osztály

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (Katv.) Tájékoztatási Osztály A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) Készítette: Czapkó Tiborné Tájékoztatási Osztály Jogszabályi háttér a kisadózó vállalkozások tételes

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz

Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz (Részlet a 2010. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉS 1. Ha az önellenőrzés Önnek visszajáró összeget eredményez, úgy feltétlenül töltse ki a 1153 főlap (D) tábláját.

ÖNELLENŐRZÉS 1. Ha az önellenőrzés Önnek visszajáró összeget eredményez, úgy feltétlenül töltse ki a 1153 főlap (D) tábláját. ÖNELLENŐRZÉS 1 Ezek a lapok a 1153-as, a csökkentett adattartalmú 1153-as, a 1153E számú bevallás, a 1153ANY adónyilatkozat és a 11M29 (munkáltatói adómegállapítás) önellenőrzésének eredményeként mutatkozó

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről Pásztó önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: -_- Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: - - _- ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzata a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról 1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 1/1994.(I.19.) számú rendelete és a módosításáról szóló 17/2003.(XII.24.) kt. sz.; 7/2004. (IV.28.) kt. sz. rendelete A vállalkozók kommunális adójáról. (Egységes szerkezetbe

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:...

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Bakonyszentlászló önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről Öreglak Községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve

Részletesebben

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe:

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe: HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 20 adóévről Velence önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről A bevallás elektronikus úton nem kitölthető,

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:...

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről MONOSZLÓ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

Helyi iparűzési adóbevallás

Helyi iparűzési adóbevallás Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat 4263 Nyírmártonfalva, Kossuth u. 38. ( 52/207-021, 6 52/207-013 Helyi iparűzési adóbevallás... adóévről Nyírmártonfalva önkormányzatának illetékességi területén folytatott

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó...

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA KI LEHET EVA-ALANY? AZ EVA FELTÉTELEI AZ EVA MEGFIZETÉSE KIVÁLTJA

AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA KI LEHET EVA-ALANY? AZ EVA FELTÉTELEI AZ EVA MEGFIZETÉSE KIVÁLTJA AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA EGYSZERÛSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

ADÓCSOPORT 4800 VÁSÁROSNAMÉNY, TAMÁSI Á. U.1.

ADÓCSOPORT 4800 VÁSÁROSNAMÉNY, TAMÁSI Á. U.1. VÁSÁROSNAMÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI H I V A T A L ADÓCSOPORT 4800 VÁSÁROSNAMÉNY, TAMÁSI Á. U.1. TELEFON: (45) 470-022/121-122 mellék. Honlap : www.vasarosnameny.hu Sz.l.: 11744065-15403399-03540000 35/2008.(XII.31.)

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben