HELYISMERET, HELYTÖRTÉNET

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HELYISMERET, HELYTÖRTÉNET"

Átírás

1 HELYISMERET, HELYTÖRTÉNET Felsıoktatási jegyzet Bényei Miklós Debrecen Eger, 2008

2 Lektorálta: Goda Éva Gyıri Erzsébet 2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A HELYISMERET FOGALMA ÉS JELENTİSÉGE A helyismeret meghatározása, értelmezése A helyismeret tartalma (mi?) A helyismereti információ A helyismereti dokumentumok A társadalmi igények A helyismeret funkciói A helyismeret formai oldala (hogyan?) A helyismeret társadalmi szerepe (miért?) A helyismereti tevékenység rendeltetése A helyismereti tevékenység országos jelentısége A helyismeret rokonfogalmai és határterületei A HELYISMERETI MUNKA A MAGYARORSZÁGI KÖNYVTÁRAKBAN A helyismereti munka rövid története A helyismereti munka általános jellemzıi A helyismereti munka a különféle könyvtárakban A HELYISMERETI GYŐJTEMÉNY A helyismereti győjtıkör alapelvei A helyismereti győjtıkör tartalmi körülhatárolása A helyismereti győjtıkör formai körülhatárolása A HELYISMERETI ÁLLOMÁNY GYARAPÍTÁSA A helyismereti gyarapítás alapelvei A gyarapítás módjai és forrásai A HELYISMERETI ÁLLOMÁNY KEZELÉSE A helyismereti különgyőjtemény A helyismereti dokumentumok nyilvántartása A helyismereti dokumentumok tárolása és gondozása A HELYISMERETI FELTÁRÁS A helyismereti feltárás módjai és formái A helyismereti katalógusok A katalógusok szerkezete A különféle dokumentumtípusok katalogizálása A képkatalógus A cikk-katalógus A faktográfiai feltárás lehetıségei A HELYISMERETI ÁLLOMÁNY HASZNÁLATA A társadalmi igények, szükségletek A helyismereti dokumentumok használatának sajátosságai A helyismereti tájékoztatás A helyismereti állomány népszerősítése A SZÁMÍTÓGÉP ÉS A HELYISMERETI TEVÉKENYSÉG A számítógép szerepe a helyismereti gyarapításban A számítógép szerepe a helyismereti feltárásban A számítógép szerepe a helyismereti dokumentumok használatában A HELYISMERETI DOKUMENTUMOK DIGITALIZÁLÁSA A digitalizálás értelmezése és célja 3

4 A digitalizálás elvi és gyakorlati kérdései A HELYISMERETI KIADVÁNYOK A helyismereti publikációs tevékenység jelentısége A helyismereti publikáció lehetıségei A helyismereti közlemények tartalmi és technikai követelményei A helyismereti kiadványprogram személyi feltételei A HELYISMERETI BIBLIOGRÁFIÁK SZERKESZTÉSE A helyismereti bibliográfiák elıkészítése Az anyaggyőjtés és a válogatás Az anyaggyőjtés forrásai és segédeszközei Az anyaggyőjtés módszerei és technikája A válogatás A bibliográfiai tételek (rekordok) A bibliográfiai leírás A magyarázó jegyzet A helyismereti bibliográfiák szerkezete Az elırendezés A rendszerezés A szerkezeti vázlatok A helyismereti bibliográfiák mutatói A helyismereti bibliográfiák formába öntése A kiegészítı részek A járulékos részek A technikai szerkesztés A HELYTÖRTÉNET ÉRTELMEZÉSE, A HELYTÖRTÉNETI FORRÁSOK ÉS IRODA- LOM A helytörténet értelmezése A helytörténeti források A helytörténeti irodalom A könyvtárak helytörténeti állománya A HELYI KÖNYVTÁRTÖRTÉNET-ÍRÁS FONTOSABB KÉRDÉSEI, ALAPVETİ FOR- RÁSAI ÉS MÓDSZEREI Nyitó gondolatok A könyvtártörténet-írás jelentısége és szerepe A helyi könyvtártörténet-írás tárgya és mőfajai A helyi könyvtártörténet-írás tartalmi követelményei A könyvtártörténeti kutatás és a könyvtártörténet-írás folyamata A téma körülhatárolása és a tervkészítés Az anyaggyőjtés A feldolgozás A kiegészítı részek A formába öntés A könyvtártörténeti írások közzététele Záró gondolatok A HELYISMERETI EGYÜTTMŐKÖDÉS A helyismereti együttmőködés színterei és szintjei A helyismereti együttmőködés tágabb körei A helyismereti együttmőködés a közgyőjtemények között A könyvtárak közötti helyismereti együttmőködés Helyismereti együttmőködés a kisközségek ellátására 4

5 A HELYISMERETI MUNKA SZERVEZÉSE A helyismereti tevékenység szervezeti modelljei A személyi feltételek A HELYISMERETI-HELYTÖRTÉNETI ISMERETEK ISKOLAI OKTATÁSA A tantervi elızmények A Nemzeti alaptanterv követelményei A lokális ismeretek oktatásának formái, eszközei A lokális ismeretek oktatásának jelentısége AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK HELYISMERETI TEVÉKENYSÉGE Az iskolai könyvtárak szerepe a helyismereti-helytörténeti oktató-nevelı munkában A Nemzeti alaptanterv elıírásai A történeti elızmények Az iskolai könyvtárak helyismereti-helytörténeti győjtıköre A helyismereti győjtés szükségessége A helyismereti-helytörténeti állomány Az iskolatörténeti dokumentumok győjtése A névadó szellemi örökségének ápolása A gyarapítás módjai Az iskolai könyvtárak helyismereti-iskolatörténeti állományának kezelése és hasznosítása A lokális dokumentumok kezelése, nyilvántartása A lokális dokumentumok és információk feltárása, hasznosítása Az iskola- és iskolai könyvtártörténeti kutatások A könyvtáros-tanár szerepe A HELYISMERETI IRODALOM : VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA A HELYISMERETI TÁJÉKOZTATÁS ORSZÁGOS SEGÉDLETEI : VÁLOGATÁS Elemzendı mővek Az elemzés szempontjai 5

6 BEVEZETÉS Joggal vetıdik fel a kérdés: mi indokolja, hogy a felsıfokú könyvtáros-képzés keretében külön stúdiumot szenteljünk a helyismeret, helytörténet tárgykörének? Több, egymást erısítı, szervesen egybefonódó okot is megemlíthetünk. Elgondolkodtató tény, hogy a lokális információk, jelenségek iránti érdeklıdés az utóbbi évtizedekben jelentékeny mértékben megnıtt és napjainkban egyre intenzívebbé válik. A nemzetközi és a hazai tapasztalat, a tömegtájékoztatás, a könyvtári gyakorlat, a helytörténeti, helyismereti közlemények növekvı mennyisége és a mindennapi kommunikáció egyaránt ezt tanúsítja. Mindennek eredendı forrása alighanem a társadalmi mozgás földrajzi tagolódásában rejlik, vagyis abban a magától értetıdı tényben, hogy az események valahol történnek, a folyamatok valahol zajlanak. Kissé leegyszerősítve a sémát, alapvetıen hármas szféráról beszélhetünk: helyi, országos (nemzeti) és egyetemes. Az ember egy adott helyen él, társaival állami, országos keretekbe szervezıdik és része az emberiség egészének is. S mivel e hármasságban a legközvetlenebbül az elsıhöz, az adott helyhez, a szülıföldjéhez, a lakó- és a munkahelyéhez, egykori iskolájához kötıdik, errıl szeretne a legtöbbet (vagy relatíve legtöbbet) tudni, ehhez kapcsolódik érzelmileg-értelmileg is a legerısebben. Nagyon szépen fejezi ki ezt Csokonai Vitéz Mihály egyik, 1800-ban írt költeményében: Minden föld ugyan hazája / A jó embernek: való! / De mégis születte tája / Mindennél elébb való. Van egy másik nagyon fontos indíték is: az a felismerés, hogy egy-egy nemzet, ország múltja, jelene jelentékeny részben a helyi jelenségekbıl, folyamatokból tevıdik össze, és ez utóbbiak, tehát a mikrostruktúrák beható tanulmányozása, részletezı, szinte mikroszkopikus feltárása mintegy feltétele a makro világ, vagyis az ország, a nemzet kellıen árnyalt története bemutatásának, a hatékony kormányzati politikának. Az emberi élet tagolódásának megfelelıen az információknak is megkülönböztethetı három köre: az egyetemes, az országos (vagy nemzeti) és a helyi. A lokális információk, az ıket hordozó dokumentumok is jelen vannak a könyvtárakban, a velük való bánás, győjtésük, kezelésük, hozzáférhetıvé tételük adja a helyismereti munka tartalmát, lényegét. Napjainkban még egy, mindinkább érzékelhetı motivációra figyelhetünk fel. A világmérető globalizálódás hatalmas és minden bizonnyal feltartóztathatatlan, ám az egyes ember számára nehezen megfogható, átélhetı, ugyanakkor bizonytalanságokkal terhelt áramlatában sokak számára a nemzeti és a helyi értékek, hagyományok jelentik a biztos fogódzót, a lelki és erkölcsi támaszt. Ezért ez az igény is arra készteti a könyvtárakat, hogy a korábbinál még nagyobb figyelmet fordítsanak erre a szolgáltatási ágra. Az Európai Unió tagországainak könyvtárfejlesztési koncepciójában is fontos követelmény: A helyi kulturális értékek megóvása, a globalizált világban a helyi identitás tudatos, könyvtári eszközökkel való erısítése. A hazai könyvtárak egy részében jogi kényszer is a helyismereti tevékenység. Az évi CXL. törvény az önkormányzati (a megyei, a városi és a községi) közkönyvtárak számára kötelezıen írja elı a helyismereti dokumentumok győjtését és a helyismereti tájékoztatást. Annak, hogy a könyvtáraink el tudják látni a rájuk háruló feladatokat, fontos feltétele a könyvtárosok speciális felkészültségének fokozása és folyamatosan újabb, fiatal munkatársak 6

7 bekapcsolódása. Jó néhány esztendeje a felsıfokú könyvtáros-képzés több egysége kötelezı vagy szabadon választott speciálkollégium keretében a végzıs hallgatókat (vagy legalább egy részüket) felkészíti e szolgáltatási ág gyakorlására. Az iskolarendszeren kívüli képzésben és továbbképzésben ugyancsak jelen vannak a helyismereti munka alap-, illetve idıszerő kérdései. Segítik a tájékozódást a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének évrıl évre megrendezett országos konferenciái, valamint a szaksajtó gyarapodó közleményei. Mostani összeállításunk a magyarországi felsıoktatási intézmények informatikus könyvtáros alapképzési (bachelor, BA vagy BSc) szakjainak hallgatói számára készült. Egy féléves stúdium kereteiben gondolkodva, a könyvtári helyismereti tevékenység alapvetı tudnivalóit tárgyalja, felvillantja (korántsem a teljesség igényével) az alkalmazási lehetıségek egy részét. Továbbá kitér a helytörténeti kutatással és a helyi könyvtártörténet-írással kapcsolatos legfontosabb ismeretekre. Válogatást ad a további tájékozódáshoz ajánlott magyar nyelvő szakirodalomról, és felsorolja a helyismereti tájékoztatásban leggyakrabban használt országos segédleteket. Miután a hallgatók, vagyis a leendı könyvtárosok majdani munkahelyükön vagy munkarendi feladatként, vagy mint a használók, kutatók segítıiként sőrőn találkozhatnak ilyen feladatokkal, a helyismereti-helytörténeti kiadványok két, a könyvtárakhoz legszorosabban kötıdı típusának elméleti-módszertani kérdéseirıl is tájékoztatja a hallgatókat. Jelesen a helyismereti bibliográfiák és a könyvtártörténeti tanulmányok szerkesztésének, összeállításának, megírásának gyakorlati problémáit foglalja össze. Szeretnénk hinni, hogy a jegyzetet nemcsak tanulmányaik során, hanem azok befejezése után, a könyvtári munkájuk közben is többször és haszonnal olvasgatják majd. S talán azok a könyvtárosok, akik hosszú évek óta foglalkoznak helyismereti-helytörténeti feladatokkal, tájékoztatással, szintén találnak benne megfontolásra érdemes gondolatokat, javaslatokat. * E helyen is megköszönöm a jegyzet két lektorának, Goda Évának és Gyıri Erzsébetnek a hasznos észrevételeket, tanácsokat. S köszönetet mondok a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola és az egri Eszterházy Károly Fıiskola vezetésének, amiért lehetıvé tették, támogatták az összeállítás megszületését és közzétételét. 7

8 A HELYISMERET FOGALMA ÉS JELENTİSÉGE A helyismeret meghatározása, értelmezése A helyismeret kifejezés a magyar nyelvben háromféle értelmezésben szerepel: a mindennapi szóhasználatban topográfiai tájékozottságot jelent (valaki jól kiismeri magát egy területen, településen, városrészen stb.); a tudományos nyelvben egy interdiszciplináris kutatási ágazat, egy adott hely átfogó vizsgálatának megnevezésére szolgál; a könyvtári szaknyelvben egy szolgáltatási ágat jelöl. A hazai könyvtári gyakorlatban, szakirodalomban immár általánosan elfogadott körülhatárolás szerint a helyismeret: egy adott helyre vonatkozó információk, illetve az ıket hordozó dokumentumok összessége, továbbá a könyvtári tevékenységnek (gyakorlatnak) az a része, amely ezeknek az információknak, dokumentumoknak a felkutatásával, összegyőjtésével, rendszerezésével, feltárásával, közvetítésével és közreadásával foglalkozik. A tömör meghatározásból is kitetszik, hogy a helyismeret összetett, bonyolult fogalom; összetevıi rendszert alkotnak. A struktúra elemzésekor voltaképpen három kérdésre keressük a választ: a mit, a hogyan és a miért kérdésére. Az elsıre adott válasz a helyismeret fogalmának tartalmi oldala, a második a fogalom módszer- és eszközoldalát adja meg, a harmadik a helyismeret társadalmi szerepét és rendeltetését foglalja magában. A helyismereti információ A helyismeret tartalma (mi?) Elvileg helyismereti információ minden olyan adat, közlés, jelzés, ismeret, amely egy adott helyre vonatkozik. Tehát a fogalom két központi, kulcsfontosságú eleme az adott hely és a helyismereti információ. Az adott hely mindig az ország egy-egy pontosan körülhatárolható része: település (város, falu, tanya stb.), közigazgatási terület (megye, járás, község, kerület stb.), természetföldrajzi egység (tó, folyó, hegy, erdı stb.), gazdasági régió (szénmedence, iparvidék stb.). Mindig a földrajzi megközelítés és a körülhatolhatóság a kiindulás. A helyismereti információ tartalmát tekintve átfogó, komplex fogalom: kronológiai és tematikai határai nincsenek. A hely múltjára, jelenére és jövıjére (fejlesztési tervek, elırejelzések) vonatkozó ismereteket, adatokat egyaránt magába foglalja; az információhordozó dokumentumok keletkezésének ideje szintén mellékes. Az ismeretek valamennyi tartalmi területét felöleli; vagyis az adott hely egészével, aztán a részelemeivel, így a történelmi elızményekkel, a természeti viszonyokkal, a gazdasági élettel, a társadalmi szerkezettel, a politikai szervezetekkel, a közigazgatással, a mőszaki alkotásokkal, az oktatással, a mővészetekkel, az életmóddal, a vallással stb. és ezek változásaival, továbbá a más helyekhez főzıdı viszonyával kapcsolatos valamennyi és mindenfajta információt. 8

9 Magától értetıdıen ide tartozik az ún. helyi személyek információanyaga is. E kategória egyébként bizonytalan, gyakorta nehéz eldönteni, ki tekinthetı helyinek. Tágan értelmezve bárki, akinek valami köze volt vagy van az adott helyhez. Valójában csak az, aki valamely szempontból (teljesítménye, rangja stb. révén) kiemelkedı, nevezetes, a nyilvánosság elıtt ismertté vált személyiség: pl. tudós, mővész, író, sportoló, közéleti méltóság, közigazgatási tisztviselı, politikus, gazdasági vezetı, sikeres üzletember, jeles pedagógus, könyvtáros, lelkész, orvos. Köztük lehetnek országos, sıt nemzetközi nagyságok és csak helyi, regionális jelentıségő egyének. Vagyis a helyi jelzı ez esetben sem lekicsinylı minısítés: nem értékbeli különbségre, hanem a helyi kötıdésre utal. A könyvtári munkában komoly buktató, hogy a fiatal embereknél még nem lehet megjósolni, híresek lesznek-e vagy sem, ezért az információk egy részét bizony utólag kell, olykor sok fáradsággal összegyőjteni, feltárni. Másfajta gondot okoz a helyi kötıdés mértéknek eltérı volta. Vitán felül a helyi személyek közé sorolandók azok, aki e helységben (a megyében) éltek, dolgoztak egész életükben. Szintén könnyő eset, ha az illetı alkotó (másként: tevékeny) korszakának több évét töltötte itt, vagy igen gyakran visszajött, és ennek hatása életmővében, pályáján kimutatható. Nem ilyen egyszerő a választás, ha a szóban forgó személy csak élete egy rövid szakaszán néha szinte véletlenül vetıdött a helységbe. Még problematikusabb, ha életének csak egy mozzanata (pl. a születés, a halál, egy kórházi gyógykezelés, átutazás, rövid katonáskodás) köti a településhez. Az utóbbi esetben aligha számíthatjuk helyi -nek az illetıt bár a születés tényét sok könyvtár fontos elemnek tartja, de a helyi kapcsolatra utaló, azt feltáró információ feltétlenül helyismereti jellegő. Hasonló elbírálás alá esnek a több helyen mőködı szervezetek, egyesületek, üzemek, bankok, intézmények, uradalmak, termelıszövetkezetek stb., vagyis a könyvtári szabványok összefoglaló megnevezésével élve: a helyi testületek. Csak azokat a csoportokat, részlegeket, fiókokat, telephelyeket stb. vesszük figyelembe, amelyek a megyében, illetve a helységben voltak vagy vannak. A helyismereti információ egyik ismérve, hogy rögzített, azaz valamilyen dokumentumban, tárgyiasult. Csakis így válhat a könyvtári tevékenység objektumává. Ennélfogva az élıszavas közlés mindaddig kívül reked e fogalmi kereten, amíg le nem írják, hangszalagra fel nem veszik stb. Természetesen rögzítésnek minısül a számítógépes memória is. Fontos kritériuma a helyismereti információnak a kommunikációs tartalom: az új, eredeti ismeret, vagy a régiek új összefüggésben. A befogadó számára is lehet új, ezért a hasznos vagy érdemleges megnevezés is indokolt. Megállapítása olykor nehéz, az ismétlıdések, az átfedések és a szóródás miatt. Erısen viszonylagos a lényeges és lényegtelen (értékes és értéktelen) információ megkülönböztetése, mert függ a szemlélı, a használó konkrét céljától, ráadásul koronként is változik. Vannak adatok, amelyek egyediségükben nem érdemlegesek, csoportosan, bizonyos mennyiségben viszont információértékük van (pl. baleseti hírek, nyelvjárási jelenségek). Lényeges lehet a dokumentum külseje (pl. egy különleges könyvkötés), anyaga is. A helyismereti információk érték szerint nemigen rangsorolhatók, ezek igazi értékét a helyi kötıdés és a társadalmi hasznosítás lehetısége adja az utóbbi változó, a felhasználhatóság foka és köre eltérı. Szokás elkülöníteni a közvetlen és közvetett helyismereti információkat is. Közvetlen: tartalmilag közölnek valamilyen ismeretet, adatot az adott helyrıl. Közvetett: tartalmilag nem kötıdnek a helyhez, de más vonatkozásban igen: itt keletkeztek, itt mőködik a kiadójuk (nyomdájuk), itt él a szerzıjük stb. 9

10 A helyismereti dokumentumok A helyismeret fogalmán belül dokumentumnak tekinthetı minden olyan anyagi tárgy (beleértve a számítógépes adattárolókat is), amely az adott helyre vonatkozóan bármilyen információt hordoz, magában foglal. Más megközelítésben: helyismereti dokumentum minden információrögzítés, amelynek szerepe volt, van vagy lehet az adott hely életében. A könyvtári győjteményekben lévı vagy odakerülı dokumentumok mindegyik típusa, fajtája tartalmazhat helyismereti információt. Éppen ezért a lokális dokumentumok felosztásánál elıtérbe kerül az információk jellege szerinti csoportosítás. Általában három fıbb kategória jelölhetı meg: a helyi tartalmú dokumentumok, a helyi kiadványok és a helyi szerzık munkái. A helyi tartalmú dokumentumok közé azok a nyomtatványok, kéziratok és más rögzítési formák sorolandók, amelyek az adott helyrıl közölnek információkat. Ebbıl a szempontból teljesen mellékes, hogy hol (akár külföldön is) jelentek meg, készültek vagy ki írta, készítette ıket. Vagyis a kritérium: a helyi tartalom. A helyismereti dokumentumok egy része kizárólag az adott helyrıl informál, ilyenformán tartalmilag önállónak minısül. Mivel minden hely része nagyobb helyeknek (a település a megyének, a megye a régiónak, mindkettı az országnak, a földrésznek stb.), e nagyobb egységekrıl szóló dokumentumokban szintén találhatók lokális információk; sıt, a helyre vonatkozó ismeretek jelentékeny hányada ilyen rejtett anyag. Ezek között gyakori a helyi szempontból többlet- vagy eredeti információ (pl. egy forráskiadvány valamely irata, egy új hanglemez valamely részlete). Ennélfogva a tartalmilag helyi vonatkozású dokumentumokat a könyvtári gyakorlatban célszerő tovább tagolni: kifejezetten helyismereti tartalmú dokumentumok: pl. községmonográfiák, tájföldrajzi mővek, megyei statisztikai évkönyvek, üzemtörténeti dolgozatok, várostérképek, reklámplakátok, épületfotók, helyi személyek hangszalagra mondott visszaemlékezései; győjteményes (poligráf) mővek önálló, egybefüggı közleményei, részletei, amelyek az adott hellyel foglalkoznak: pl. folyóirat- és újságcikkek, évkönyvek vagy tanulmánykötetek írásai, földrajzi elrendezéső adattárak és más segédletek, földtani munkák fejezetei, hanglemezek egyes felvételei; olyan, ún. országos (illetve településeken: megyei) kiadványok vagy más dokumentumok, amelyekben részadatok, részinformációk (szemelvények, táblázatok, címek, képek, életrajzi adatok stb.) találhatók az adott helyrıl: pl. mezıgazdasági idısorok, nyelvjárási győjtemények, képzımővészeti albumok, címtárak, tájszótárak, lexikonok, bibliográfiák. Ezek a dokumentumok különösen az elsı alcsoportjuk egyértelmően a könyvtári helyismereti munka (a győjtés, a feltárás, a bibliográfiai számbavétel stb.) tárgyai. A helyi kiadványok megnevezés nem teljesen pontos, valójában tágabb kategóriáról van szó. Az adott helyen mőködı kiadók kiadó szervek, intézmények, testületek, személyek által közzétett, bármilyen módon elıállított, de nem helyi tartalmú dokumentumok tartoznak ide. Beleértve az adott helyen lezajlott konferenciák, hangversenyek, egyéb rendezvények elıadásait, mősorait, anyagát felölelı köteteket, hangszalagokat, CD-ket is. Vagyis itt a topográfiai szempont az elsıdleges, a fı kritérium: a megjelenési (keletkezési) hely. Bár az vitatható, hogy a tartalmilag nem helyi vonatkozású kiadványok győjtése és bibliográfiai feltárása feladata-e a könyvtáraknak, az vitathatatlan, hogy ezek helyismereti sajtó-, nyomda- és eszmetörténeti, gazdasági, politikai, mővészeti stb. információkat is hordoznak. Hiszen egy-egy lap, egy-egy magas színvonalon dolgozó nyomda könyvei, a híres szépirodalmi sorozatok, egy-egy helyi rádió felvételei stb. a hely történetének, kultúrájának szerves részét alkotják. Természetesen a nem helyi tartalmú helyi kiadványokról informáló dokumentumok (folyóirat- 10

11 repertóriumok, történeti feldolgozások, esztétikai elemzések, recenziók stb.) minden vita nélkül az elsıként említett csoport tartozékai. A helyi szerzık munkái kifejezés szintén összefoglaló igényő: a helyi írók, tudósok, mőfordítók, publicisták, szerkesztık, szónokok, mővészek, zenekarok, együttesek stb. vagyis egyegy dokumentum elıállításában szellemileg közremőködık alkotásait (írásait, képeit, hangfelvételeit stb.) jelöli. E kategóriánál a kritérium: a szerzı helyi kötıdése. Azok a dokumentumok, amelyek tartalmilag nem helyi jellegőek és nem is az adott helyen jelentek meg (azaz nem helyi kiadványok), látszólag csak ennek az egyetlen motívumnak a révén sorolódnak a helyismeret fogalma alá. A szakírók mőveinél valóban ez a helyzet, a szépírók, mővészek, lelkészek stb. esetében viszont már problematikusabb a dolog, mert az adott hely (a táj, a város, a szülıfalu stb.) hatása közvetve, áttételesen tükrözıdhet az alkotásokban, és ez már újabb kapocs a szerzı és a hely között. A helyi szerzık nem helyi tartalmú és nem ott keletkezett munkáinak győjtése és bibliográfiai számbavétele még inkább vitatott, mint a helyi kiadványoké. Tetézıdik a gond azzal, hogy a helyi kötıdés mint ahogy a helyi személyekrıl szólva kifejtettük sokféle lehet; ezért sokszor esetlegesen, a rokon- vagy ellenszenv alapján döntik el, ki számít helyi szerzınek. Akárcsak az elızı csoportnál, itt is kiemelendı: a helyi szerzık bármely mőveit bemutató, elemzı írások, képek, hanganyagok (pl. ismertetések, reprodukciók, bibliográfiák) feltétlenül a helyi tartalmú dokumentumok között tartandók nyilván. A társadalmi igények A helyismeret tartalmi oldalának fontos tényezıi. Mint már szó esett róla, az igények alapvetı, általános történeti-társadalmi oka a társadalmi élet földrajzi tagolódása, az emberek szoros kötıdése egy szőkebb környezethez. A könyvtárakban a konkrét igények jelennek meg rendkívül változatos, sokrétő formában, jelentékeny a differenciálódás, a földrajzi kiterjedés. A közkönyvtárakban a tájékoztatási-tájékozódási igények tekintélyes hányadát alkotják. A könyvtári szolgáltatás szervezıinek mindig az adott könyvtárban elıforduló legmagasabb igényekbıl kell kiindulni és ez általában a kutatás. A helyismeret funkciói Sajátos, a könyvtári munka egészével összefüggı, illetve ebbıl következı funkció a megırzés, a számontartás (feltárás), a tájékoztatás és a hozzáférhetıvé tétel. Ebbıl következıen a helyismereti tevékenység elsısorban szolgáltatás. Nem sajátos, járulékos funkció a propaganda (népszerősítés, marketing) és a pedagógiai, közmővelıdési feladat. A helyismeret formai oldala (hogyan?) A fogalom formai oldala a helyismereti tevékenység egymásra épülı, egymástól elválaszthatatlan köreit, az ezekhez kapcsolódó módszereket, eljárásokat és eszközöket, a helyismereti győjteményeket és azok munkatársait, a munka szervezését, valamint a helyismereti együttmőködés mozzanatait öleli fel. A helyismereti tevékenység körei, irányai megegyeznek a könyvtári munka hasonló területeivel, ágaival: 11

12 gyarapítás: a helyismereti információk, dokumentumok lelıhelyének felderítése, azok megszerzése; kezelés: a dokumentumok nyilvántartásba vétele, raktározása, védelme stb.; feltárás: katalogizálás, mutatózás, értékelés stb.; közvetítés: az információk, dokumentumok eljuttatása a felhasználóhoz; népszerősítés, marketing: rendezvények, plakátok, szóbeli agitáció, könyvtári honlap stb.; közreadás, publikálás: helyismereti tartalmú kiadványok, közlemények összeállítása és közzététele. A különféle módszerek, eljárások, eszközök szorosan kapcsolódnak a tevékenységi formákhoz. A fogalom intézményi elemét azok a győjtemények képezik, amelyek helyismereti dokumentumokat tartalmaznak, személyi összetevıjét azok a könyvtári dolgozók, akiknek kijelölt feladata a helyismereti tevékenység. A helyismeret együttmőködés pedig az e munkaág végzése során kialakított külsı kapcsolatokat jelenti. Ez a szolgáltatási ág sem nélkülözheti a könyvtári minıségbiztosítás adaptált kellékeit. A helyismereti tevékenység rendeltetése A helyismeret társadalmi szerepe (miért?) A helyi (lokális) információk társadalmi szerepe sokrétő, három küldetés azonban okvetlenül kiemelendı. Rendkívül fontos, sıt bizonyos szempontból a legfontosabb az a hatás, amely az adott helyhez főzıdı érzelmi-értelmi vonzódást erısíti. Az érzelmi indíték a községre, városra stb. vonatkozó ismeretek befogadásával, értelmezésével elvezet a lokálpatriotizmus érzésének és tudatának kialakulásához, elmélyítéséhez, az önazonosság megırzéséhez. A mikrokörnyezethez való emocionális kötıdés aztán kiindulópontja lehet az egyik legnemesebb érzelem, a hazaszeretet és az ettıl elválaszthatatlan magatartás, a hazafiság létrejöttének. Eötvös József hajdani szavaival: Az egész hazát csak eszmében foghatjuk fel, s így azon szeretet, mellyel az egyes falujához vagy környékéhez ragaszkodik, tulajdonképp azon kapocs, mely ıt a hazához köti. S az igazi patriotizmus elvezethet más népek megbecsüléséhez. Vagyis a lokális, az országos és az egyetemes információk tudati összekapcsolása elısegítheti, hogy kiben-kiben kialakuljon az egész emberi kultúra szeretete, tisztelete, az emberiség sorsának átérzése. Az adott hely (város, község, megye, kerület stb.) közéleti-gyakorlati problémáinak, gazdasági, környezetvédelmi, településrendezési, mőemléki, közmővelıdési, oktatási, idegenforgalmi stb. feladatainak megoldását is jelentékeny mértékben elımozdítja a helyi információk feltárása, közzététele, rendelkezésre bocsátása stb. A könyvtárak helyismereti tevékenysége hozzájárul a helyi döntések megalapozásához, a helyi politikai élet számos mozzanatához, a helyi információk szétsugároztatásához, de mivel a könyvtár közintézmény sarkalatos elvárás a pártsemleges magatartás. A lokális ismeretek, adatok nélkülözhetetlen részét alkotják az ún. közhasznú vagy köznapi információszolgáltatásnak. A már említetteken túl egyebek között az alábbi dokumentumok, információk közvetítésérıl lehet szó: önkormányzati állásfoglalások és hírek, programajánlatok és mősorok, sportrendezvények elızetesei, utazással, vendéglátással, vásárlással stb. összefüggı tudnivalók, egészségügyi és a szociális ellátásra vonatkozó anyagok, különféle aktuális hirdetmények. 12

13 A könyvtárakban ırzött, dokumentumokban rögzült lokális információk nélkülözhetetlen forrásai a tudományos, mindenekelıtt a helytörténeti kutatásnak. Egy sajátos, lépten-nyomon észlelhetı paradoxonnal állunk szemben: a jelenben keletkezett és a könyvtárakba kerülı könyvek, periodikumok, képek, hangzó anyagok stb. elvileg és sokszor gyakorlatilag is már megszületésük pillanatában a múlt emlékeivé, más megközelítésben a történeti érdeklıdés forrásaivá vagy tárgyaivá válnak. Tehát a győjtemények történeti forrásokat derítenek fel és mentenek meg, ugyanakkor dokumentumaikkal a jelenre figyelı regionális (néprajzi, szociológiai, ökológiai, településföldrajzi stb.) vizsgálódásokat is segítik. A tudományos szerepnek még két megnyilvánulása említhetı: a könyvtár az elızetes tájékozódás megkönnyítésére segédleteket bocsát a kutatók rendelkezésre; továbbá a helyismereti-helytörténeti kutatások eredményeinek közvetítésébıl is számottevı részt vállal, hiszen a publikációs termékek jórészt a helyismereti tevékenység révén kerülnek a felhasználókhoz, a közönséghez. Mivel a helyismereti információk és dokumentumok zöme forrásértékő, ezenkívül győjtésük, feldolgozásuk és közreadásuk szorosan kötıdik egy adott helyhez és ennélfogva máshol nem végezhetı, e tevékenység számos eleme tudományos jelleget biztosít a könyvtáraknak. Ez olvasható az IFLA (a Könyvtáros-egyesületek Nemzetközi Szövetsége) 1985-ös irányelveiben is: Minden közmővelıdési könyvtár egyben tudományos könyvtár és információs központ is a saját székhelyére vonatkozó témákban. Kissé bıvebben kifejtve: a helyismereti információk és dokumentumok győjtése, feldolgozása és közreadása szorosan kötıdik egy adott helyhez, ennélfogva ott végezhetı el a leghatékonyabban, és mivel a lokális dokumentumok zöme forrásértékő, e tevékenység számos eleme tudományos jelleget biztosít a könyvtáraknak, tehát a kistelepülések könyvtárainak is. A helyismereti tevékenység országos jelentısége A helyi információk vagy pontosabban: egy adott helyhez kötıdı információk jelentékeny hányada túlnı a település, a megye határain. Egyes adatok, tények egy helyhez kötıdnek ugyan, de országos jelentıséggel bírnak (pl. mohácsi csata, vidéki központú nemzeti intézmény), másoknak csak helyi vonatkozása van (pl. egy tüntetés, egy kisüzem). Sokszor a lokális és az országos érdekő információk, illetve az ıket hordozó dokumentumok nem is igen különíthetık el. Az esetek túlnyomó többségében voltaképpen a nézıpont, a mindenkori vizsgálódási irány függvénye, hogy egy-egy adat, dokumentum országos-e vagy helyi: pl. az egri vár ostroma, Madách Imre élete, a fénykorában lévı nádudvari termelıszövetkezet, március 15. pesti eseményei, egy országos terjesztéső városi folyóirat, egy nemzetközileg ismert helyi kórus vagy zenész hanglemeze. Vagyis a helyi jelzı a könyvtári gyakorlatban nem minısítı, hanem az információ, a dokumentum lokális kötıdésére utal. Kissé áttételesen fényes bizonyítéka ennek a világ öröksége cím, amelyet bármelyik kistelepülés vagy kistáj elnyerhet. Szinte mindegyik helyismereti győjteményben vannak országos vonatkozások, olyan helyi értékek, amelyek a nemzeti kulturális örökséget gazdagítják, annak féltve ırzött kincsei. Ezért nyugodt lélekkel állítható, hogy a helyismereti győjtı, feltáró és tájékoztató munka nem csupán az adott hely (megye, város, község stb.) érdeke, hanem egyik feltétele a hazai történelem, a magyarországi fejlıdés és a jelen helyzet pontos, megbízható tanulmányozásának, megismerésének. Ennélfogva a helyismereti tájékoztató és bibliográfiai munka része a szakmai információs folyamatnak, kiegészítı része a nemzeti bibliográfiai tevékenységnek. Azaz a helyismereti munka nem valamiféle provinciális befelé fordulás, hanem társadalmilag hasznos, az ország, a nemzet elırehaladását segítı szolgáltatás, szolgálat. Ennek tudata felemelı 13

14 érzés lehet számunkra, biztatást, ösztönzést, önbecsülést adhat valamennyi, a helyismereti tevékenységgel lelkiismeretesen, odaadóan foglalkozó könyvtárosnak. A helyismeret rokonfogalmai és határterületei A helyismerettel sokszor együtt használják, néha helytelenül nem is határolják el tıle a honismeret, a helytörténet fogalmát. Ezek és a könyvtárosok körében ritkábban emlegetett tájkutatás, valamint a regionális tudomány (regional science) valóban rokonságban állnak egymással, az azonosítás vagy csupán árnyalatnyi eltérések feltételezése azonban téves vagy legalábbis pontatlan, hiszen már a nyelvi különbség világosan utal rá, hogy a három (vagy öt) kifejezés nem azonos tartalmat takar, nem azonos tevékenységformák megjelölésére szolgál. A helyismeret mint láthattuk elsısorban könyvtári kategória. A honismeret idıben talán a legkorábbi, még reformkori fogalom. Tartalma többször módosult, ma a közmővelıdési és a pedagógiai gyakorlat részeként értelmezhetı. Az információk felkutatását és győjtését, vagyis az ismeretszerzést, valamint az ismeretnyújtást tekinti feladatának. Három sajátos jellemzıje van: az öntevékenységre épít, mozgalmi vonásokat hordoz; az élıszavas információkat, az íratlan ismeretanyagot is felöleli; földrajzilag túlnı az adott hely határain, gyakorlatilag az egész országra, az egész nemzetre (így a jelenlegi határokon kívül élı magyarokra is) kiterjed a figyelme (erre utal a kifejezés nyelvi alakja). Gyakori, hogy az országostól halad a helyi felé, és tematikailag szintén átfogó. Jelentısebb közösségi és egyéni formái: a szakkörök, a néprajzi győjtıcsoportok, a múzeumbaráti, a mőemlék- és természetvédı körök, a krónikaírás, a régészeti jelentıszolgálat stb. Szervezeti keretei meg a helyi, a megyei és az országos honismereti egyesületek, klubok. Országos és helyi (megyei, városi) honismereti folyóiratok jelennek meg. A helytörténet szó kettıs értelemben használatos. Egyrészt jelöli az adott hely társadalmi fejlıdésének folyamatát, múltját, pontosabban a múltra vonatkozó, feltárt vagy a forrásokban rejtızı információkat ennyiben a helyismeret része. Másrészt a történettudomány azon ágának, területének vagy irányának megnevezésére szolgál, amely e hely (vagy valamely intézménye, üzeme stb.) történeti múltját, a helyhez kötıdı valamely személy életét, történeti szerepét tanulmányozza, illetve a történeti események, jelenségsorozatok helyi tényezıit, sajátosságait mutatja be. A tudományos feldolgozás folyamatát helytörténeti kutatásnak, a publikációs formát helytörténetírásnak is szokás nevezni. A tájkutatás és a regionális tudomány szintén tudományos tevékenység. Mindkettı a jelenre, a mai viszonyokat közvetlenül befolyásoló közelmúltra és a jövı lehetıségeire figyel, mégpedig interdiszciplináris szemlélettel. A tájkutatás behatóan vizsgálja a természeti környezetet is; tulajdonképpen nem egy adott helyet, hanem egy olykor fiktív, hipotetikus módon körülhatárolt tájat kutat, mégpedig többnyire teljes körően. A regionális tudomány tárgya a társadalmi, gazdasági fejlıdés területi egyenlıtlenségeit létrehozó folyamatok elemzése, modellezése és prognózisa. Az elsı három (és részben a negyedik, ötödik) fogalom szorosan kapcsolódik egymáshoz, számos közös vonásuk van. Mindegyiknél egy mikrovilág az érdeklıdés és a tevékenység elindítója, tárgya. A mikrovilágot a maga teljességében vizsgálják, differenciált módszerekkel. Közös sajátosságuk az is, hogy a helyi jellegzetességeket az országos fejlıdés általános folyamatába illesztik. Tartalmilag szintén nagy az átfedés, az információk jórészt azonosak. 14

15 Nagyrészt megegyezik pedagógiai funkciójuk is: a lokálpatriotizmus és a hazafiság eszméjének tudatosítása. Magától értetıdik gyakorlati egymásrautaltságuk: kölcsönösen segítik, kiegészítik egymást. A rokonság jele, hogy a helyismeret (és a honismeret) is felmutat tudományos mozzanatokat: ilyen az ismeretek tudományossága és a módszerek tudományos megalapozottsága, továbbá a könyvtárakban rejlı forráskincsre alapozott helytörténeti és más regionális kutatások folytatása. Bár több ponton érintkeznek, azaz nincs merev határvonal közöttük, mind a négy különálló, autonóm fogalom. Mindegyiknek megvan a maga sajátos tárgya, tevékenységi formája, funkciója. A különválasztás alapja a társadalmi gyakorlatban jelentkezı eltérés: a helytörténet, valamint a tájkutatás és a regionális tudomány kifejezetten tudományos, alkotó jellegő, a honismeret közmővelıdési-mozgalmi, a helyismeret győjtı-tájékoztató, szolgáltató tevékenység. Számos ismeretág és tudományterület tartalmaz helyismereti információkat. Mivel a helyismeret tematikailag átfogó másként fogalmazva: interdiszciplináris jellegő, ezek mővelése, intézményrendszere és fıként információanyaga a helyismeret határterületeinek tekinthetı. A teljesség igénye nélkül: a történettudomány és ágazatai, a néprajz, a régészet, a nyelvészet, a muzeológia, a mőemlékvédelem, a levéltártan, a jog, a közigazgatás, a szociográfia, a földrajz, a földtan, a biológia, az agrár- és orvostudomány, a statisztika, a számítástechnika. 15

16 A HELYISMERETI MUNKA A MAGYARORSZÁGI KÖNYVTÁRAKBAN A helyismereti munka rövid története A helyismereti tevékenység kezdetei a tizenkilencedik század közepére, második felére vezethetık vissza. Nagyjából egy idıben alakult ki az észak-amerikai és a nagy-britanniai közkönyvtárakban (public library), a francia nyilvános és a német városi könyvtárakban, részben a széles közönség lokális információkkal való ellátásának, részben a tudományos, helytörténeti kutatás segítésének szándékával. A két világháború között a Szovjetunióban új tartalommal bıvült: a politikai-ideológiai agitáció-propaganda szolgálatát is vállalnia kellett. A második világháború után egyre tágabb körökben terjedt el, mint szó esett róla, az IFLA 1985-ben közzétett irányelvei a közmővelıdési könyvtárak magától értetıdı feladataként jelölte meg a helyismereti szolgáltatást is. Hazánkban a helytörténeti emlékek és a néphagyományok összegyőjtése mintegy kétszázkétszázötven éve, a felvilágosodás hatására és a nemzeti mozgalom hajnalán kezdıdött. Sokáig csak az iskolai (gimnáziumi, kollégiumi) könyvtárak ıriztek lokális kiadványokat. A tudatos helyismereti győjtés elsı nyomai az es évekre datálhatók, amikor a városi múzeumokban, majd a levéltárakban szervezett könyvtárak igyekeztek megszerezni a fontosabb helytörténeti irodalmat és a helyi lapokat. Miután nyilvánossá váltak, ez a szándék felerısödött. Az elsı helyismereti győjtemény a Fıvárosi Könyvtárban jött létre, majd 1913-tól Budapest Győjtemény néven külön osztályként mőködött; módszertani szempontból mindmáig mintaadó intézmény. A két világháború között néhány városi és középiskolai könyvtárban szintén figyelemre méltó helyismereti gyarapítás folyt. Az ötvenes évek elején a vidéki tudományegyetemek könyvtárai léptek fel kezdeményezıen, az ún. tájanyag feltárásával. Majd részben központi utasításra (1953, 1955), részben a helyi hagyományokra, részben az ben lezajlott országos bibliográfiai értekezlet állásfoglalásaira támaszkodva a megyei könyvtárak kaptak meghatározott szerepet. Az újrakezdésnek ezt a szakaszát, a korabeli szakmai vitákat a mővelıdésügyi miniszter 1964-ben kelt utasítása zárta le, amely egyértelmően elıírta, hogy a megyei könyvtárak kötelessége a helyismereti tevékenység, közelebbrıl a helyismereti dokumentumok győjtése, feldolgozása és a helytörténeti kutatás segítése. A jogszabály serkentı hatása rövidesen érzıdött, a fejlıdés felgyorsult. A lokális információk iránti igények tömeges jelentkezése megkövetelte, hogy a városi és amíg léteztek (1983-ig) a járási, sıt a nagyobb nagyközségi könyvtárak, továbbá a fıvárosi fiókkönyvtárak is végezzenek helyismereti szolgáltatást, illetve ahol már volt ilyen, fokozzák annak intenzitását. Közmővelıdési könyvtárainkban a hatvanas évek második felében és különösen a hetvenes években színvonalas helyismereti munka bontakozott ki, a szakfolyóiratok hasábjain és az országos helyismereti tanácskozásokon komoly erıfeszítések történtek a módszertani és részben az elméleti kérdések tisztázására. A nyolcvanas években a külsı körülmények hatására bekövetkezett megtorpanás ellenére a könyvtárosok áldozatos munkájával sikerült az ún. szinten tartás, bár a technikai elmaradottság aggasztó volt. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójától az átfogó politikai, gazdasági, társadalmi fordulat (a rendszerváltás) kihívásai újfajta válaszokat követeltek a helyismerettel foglalkozó könyvtáraktól is. A históriai értékelésre még nem érett meg az idı, ám a közelmúlt fontosabb eseményeit összefoglalhatjuk. Gyarapodott a helyismereti tevékenységbe bekapcsolódó községi győjtemények száma, erısödik, bıvül a városi könyvtárak hatóköre. Kitágult a helyismereti győjtıkör: immár magától értetıdı a hangfelvételek, a videokazetták és újabban az elektroni- 16

17 kus dokumentumok gyarapítása. Gyors léptekkel halad elıre a számítógép alkalmazása, egyre több helyen épül bibliográfiai és faktográfiai adatbázis, megkezdıdött a szövegek és a képek digitalizálása. Mind általánosabb az internetre való kilépés, vagyis a lokális dokumentumok, információk mindinkább az ún. virtuális könyvtár állományának részét képezik. A helyismereti tevékenység helyet kapott a felsıfokú könyvtáros-képzésben, napvilágot látott az elsı helyismereti fıiskolai-egyetemi tankönyv, amelyet a gyakorló könyvtárosok is haszonnal forgatnak. A Magyar Könyvtárosok Egyesületén belül megalakult a helyismereti könyvtárosok szervezete, amely évente országos konferenciát szervez és mintaszerő együttmőködést alakított ki az angliai kollégák hasonló egyesületével. S végül: a magyar jogalkotás történetében elıször az 1997-ben megszavazott CXL., az ún. kulturális törvény rendelkezett a helyismereti munkáról is, a 65. és 66. paragrafusában kimondta, hogy a települési (községi, városi) és a megyei nyilvános közkönyvtár egyik alapfeladata: helyismereti információkat és dokumentumokat győjt. Ez a kitétel magában foglalja annak feltételezését, ha úgy tetszik: követelményét is, hogy a szóban forgó dokumentumokat, információkat megfelelıen kezeli, feltárja és a használók rendelkezésére bocsátja. Ha tehát egy település önkormányzata nyilvános könyvtárt tart fenn, gondoskodnia kell a helyismereti szolgáltatásról is. Ez lényegi kritérium, például egyik feltétele a kisközségek többségénél nélkülözhetetlen közvetlen vagy közvetett állami támogatásnak. A lokális információk jelentıségének felismerésén túl az idézett törvényi passzus felfogható az addigi eredmények és erıfeszítések elismeréseként is. Egyúttal komoly, számon kérhetı kötelezettséget, nagy felelısséget hárított a lokális dokumentumokkal és információkkal foglalkozó könyvtárakra. A helyismereti munka általános jellemzıi A vázolt történeti fejlıdés során alakult ki az a konkrét tapasztalatok által igazolt felfogás, amely szerint az önkormányzati könyvtárakban a helyismereti munka vagy legalábbis számos eleme a könyvtári gyakorlat egyik aspektusa, vetülete. Vagyis áthatja a könyvtár egész tevékenységét, és ezáltal elınyösen befolyásolja általános feladatainak megoldását, tágítja hatósugarát. Bár a helyismereti munka anyagilag és szellemileg kétségkívül megterheléssel jár, mégis az a jellemzıje, hogy viszonylag csekély anyagi ráfordítással és viszonylag nem nagy munkabefektetéssel is szép eredmények érhetık el. Fontos feltétele ennek az odafigyelés, a lelkesedés, az érzelmi töltet (vagy többlet), a hozzáértés, a leleményesség, a kitartás, a következetesség és a folyamatosság. Minden könyvtárnak, könyvtárosnak tanácsolható, hogy csak annyiba kezdjen, amihez erı van, amit folyamatosan végezni lehet. Az egyes könyvtárakban a helyismereti tevékenység lehetıségei különbözıek. A helyi hagyományok, körülmények behatárolják a munka körét, a feladatok, az anyagi, tárgyi és személyi feltételek pedig az idık folyamán változnak. Más oldalról közelítve: mindig a mindenkori helyi sajátosságokhoz, feltételekhez kell alkalmazkodni. A helyismereti munka menetében ezek mindig figyelembe veendık, csakis ezek pontos felmérése és mérlegelése után határozhatjuk meg vagy módosíthatjuk soros teendıinket, mindenkori célkitőzéseinket. Mindenekelıtt ezzel magyarázható, hogy a helyismereti munkának nincsenek abszolút érvényes elvei és módszerei, illetve az idınként fel-felbukkanó egységesítı (keményebben: uniformizáló) szándék eleve kudarcra van ítélve. Vannak viszont elengedhetetlenül fontos mun- 17

18 kamozzanatok, amelyek nélkül elképzelhetetlen a korszerő, színvonalas szolgáltatás. S vannak ún. adekvát (leginkább megfelelı) módszerek, amelyek egy-egy konkrét feladat helyes megoldását segítik elı. Elıbbre viszi az ügyet (országosan és könyvtáranként is), ha sikerül a fıbb célkitőzések és a soros teendık mit és miért kell csinálni? azonos értelmezése. A kivitel módozataiban hogyan csináljuk? viszont lehet és legyen is eltérés, hiszen nemegyszer többféle eljárás is jó lehet. A helyismereti munka a különféle könyvtárakban Részben a történelmi tradíciókkal, részben a jelen szükségleteivel függ össze, hogy a közkönyvtárakon kívül más (egyházi, egyetemi, intézményi stb.) könyvtáraink jelentékeny hányada és természetesen a nemzeti könyvtár is ıriz a nemzeti kulturális örökség szerves részét képezı lokális kiadványokat. Újabban, a Nemzeti alaptanterv követelményei nyomán az iskolai könyvtárak számára szintén megkerülhetetlen feladat a lokális információk, dokumentumok kezelése, gondozása. A tapasztalatok szerint a lokális információk azok, amelyeknek a szolgáltatásával egy-egy megyei, városi, községi, netán intézményi, egyházi, iskolai könyvtár egyedit, sajátosat kínálhat, és a számítógépes hálózatok jóvoltából az elérhetıség technikai feltételei is adva vannak. A magyarországi fejlıdés az utóbbi évtizedekben, elsısorban az említett miniszteri utasítás nyomán úgy alakult, hogy egy-egy megyében a helyismereti munka elsı számú centruma, bázisa, a megyei könyvtár, Budapesten pedig a Fıvárosi Szabó Ervin Könyvtár. Ezen a téren szakkönyvtári teendıket látnak el. Mellettük a városi és községi, valamint a fıvárosi kerületi könyvtárak szerepe szintén számottevı. Egyrészt közvetlen szolgáltatásaikkal (saját állományukkal, katalógusaikkal, bibliográfiáikkal, a tájékoztatás különféle formáival, rendezvényeikkel stb.), másrészt közvetett feladatvállalással (az igények és az információk közvetítésével, az adott megye és tájegység szellemi alkotásainak széles körő megismertetésével) járulnak hozzá a lakosság ilyen irányú igényeinek minél teljesebb és gyorsabb kielégítéséhez. Nem egy esetben némelyik városi könyvtárnak az adott helyre, esetleg közvetlen környékére vonatkozóan gazdagabb, mélyebbre hatoló állománya és feltárási rendszere van, mint a megyei könyvtárnak. A városi és községi könyvtárak a megye egészérıl, olykor a megye más településeirıl, tájegységeirıl is tájékoztatást nyújtanak a referensz-munkák, monográfiák, adatbázisok segítségével. A városi és községi könyvtárak közül azok, amelyek nemzetiségi településeken mőködnek, közremőködnek az adott etnikai közösség hagyományainak, lokális értékeinek megmentésében, közvetítésében, ápolásában. Súlyos tehertétele viszont a hazai információellátásának, hogy a kisebb településeken, fıleg ott, ahol egyáltalán nincs könyvtár, még a lokális információkhoz is nagyon nehezen jutnak hozzá az állampolgárok. Az önkormányzati könyvtárak mellett az egyetemi és fıiskolai könyvtárak, az intézményi (pl. a kórházi, kutatóintézeti) szakkönyvtárak és a történelem viharaiban épen maradt egyházi könyvtárakban szintén értékes helyismereti dokumentumokat ıriznek és erre alapozva tetemes részt vállalnak a helyismereti-helytörténeti információ-szolgáltatásból. Olykor némelyik vállalat mőszaki könyvtárában vagy információs részlegében is hézagpótló lokális dokumentumok találhatók. Magától értetıdik, hogy a helyi múzeumok és levéltárak szakkönyvtárai megközelítı teljességre törekvıen gyarapítják a helytörténeti és néprajzi irodalmat, elsısorban a tudományos munkákat. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fontosságot tulajdonít a lokális tudnivalók oktatásának, és ez arra készteti az iskolai könyvtárakat is, hogy fejlesszék, létrehozzák sajátos helyismereti-iskolatörténeti győjteményeiket. 18

19 A magyarországi helyismereti tevékenység megyénként és a fıvárosban centrális formában fejlıdött ki, de egyetlen megye sincs (sıt város vagy nagyközség is kevés akad), ahol a munka kizárólag a megyei (illetve az önkormányzati) közkönyvtárra korlátozódik. A helyismereti információáramlás (sajnálatos módon jó néhány kisközség kivételével) többcsatornás. Fontos feladat a csatornák egybehangolása és a kisközségek bevonása. 19

20 A HELYISMERETI GYŐJTEMÉNY A helyismereti munkában elsıdleges, meghatározó szerepe van az állománynak. Ez az alap, erre épül a feltárás, a tájékoztatás, a rendezvényprogram, a publikációs tevékenység. Éppen ezért rendkívül fontos az állományalakítás tudatossága, azaz a véletlenszerőség kiküszöbölése vagy legalábbis háttérbe szorítása. A helyismereti győjtemény elvileg az adott helyre vonatkozó dokumentumok teljességét tartalmazza. A gyakorlatban viszont nem lehet és nem is kell mindent begyőjteni. Különbözı megfontolások (más győjtemények léte, bizonyos szelekciós szempontok), a beszerzés nehézségei, a tárolási gondok stb. miatt inkább csak a relatív, megközelítı teljesség célozható meg. A helyismereti győjtıkör alapelvei A helyismereti állomány alakításával kapcsolatos általános szempontokat és konkrét elhatározásokat a győjtıköri szabályzatban rögzítik. Ez rendszerint a könyvtár átfogó győjtıköri szabályzatának egyik fejezete vagy függeléke, azaz szerves része, ám sajtos egysége. (Természetesen a lokális dokumentumokra vonatkozó megállapodások szétszórtan is bekerülhetnek a szabályzatba, de ez nem igazán elınyös eljárás.) A győjtıkör kijelölésénél érvényesítendı általános szempontok a következık. Ezek alapján lehet eldönteni, hogy a könyvtár ténylegesen milyen dokumentumokat ıriz. A könyvtár típusa, rendeltetése. Más-más a feladat egy megyei, egy nagyobb városi, egy kisvárosi, egy községi, egy kerületi, egy iskolai vagy egyetemi stb. könyvtárban. A sajátos helyi körülmények. A megye, illetve a település jellege, történelmi hagyományai, a lakosság demográfiai összetétele, a könyvtári, közgyőjteményi struktúra stb. mindmind figyelembe veendık. A használók, olvasók igényei. Elsısorban a helyismereti dokumentumokat, információkat keresık már meglévı és potenciális szükségleteinek, használati szokásainak számbavétele indokolt. Az anyagi lehetıségek. Mérlegelendık a könyvtár helyiségviszonyai, technikai felszereltsége, mindenkori költségvetése és hasonlók. A helyismereti állomány határait konkrétan földrajzilag, kronológiailag, tematikailag és formailag (dokumentumtípusok szerint) célszerő meghatározni. A lokális információ és dokumentum sajátosságaiból, továbbá a korábban említett tudományos szerepbıl következik, hogy a nyelvi, az ideológiai-politikai, az etikai-erkölcsi és az értékszempontok (a feldolgozás módja és színvonala) figyelmen kívül hagyhatók, tehát ezekre a győjtıköri szabályzatban nem kell kitérni. A fogalmi összetevıket tárgyaló fejezetben leírtakból fakad, hogy a helyismereti információk, még kevésbé a dokumentumok esetében az elavulás problémája általában nem jelentkezik. A helyismereti állomány muzeális vagy archivális jellege szintén azt erısíti, hogy az információs érték változásai az állományalakításnál rendszerint mellızhetık. 20

Helyismereti gyűjtemények a könyvtárakban

Helyismereti gyűjtemények a könyvtárakban Helyismereti gyűjtemények a könyvtárakban Fogalma az adott helyre vonatkozó információk, illetve az azokat hordozó dokumentumok összességét jelöli, valamint a könyvtári tevékenység azon részét, amely ezeknek

Részletesebben

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. Az önkormányzat kötelezı feladata a helyi közmővelıdési tevékenység

Részletesebben

Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról.

Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról. Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról. Magyarpolány Községi Önkormányzat Képviselıtestülete a kulturális javak védelmérıl és a muzeális

Részletesebben

Mûhely. A könyvtárak helyismereti tevékenysége a helytörténeti kutatásban*

Mûhely. A könyvtárak helyismereti tevékenysége a helytörténeti kutatásban* Mûhely A könyvtárak helyismereti tevékenysége a helytörténeti kutatásban* Aligha akad helytörténeti kutató, aki ne venné igénybe egy vagy több könyvtár helyismereti szolgáltatásait. Olykor dokumentumokat

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A költségvetési szerv: 1. Neve: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár. 2. Idegen neve: - 3. Rövid neve: Bródy Sándor Könyvtár

ALAPÍTÓ OKIRAT. A költségvetési szerv: 1. Neve: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár. 2. Idegen neve: - 3. Rövid neve: Bródy Sándor Könyvtár ALAPÍTÓ OKIRAT A költségvetési szerv: 1. Neve: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár 2. Idegen neve: - 3. Rövid neve: Bródy Sándor Könyvtár 4. Székhelye: 3300 Eger, Kossuth Lajos út 16. 5. Az intézmény

Részletesebben

GYŐJTİKÖRI SZABÁLYZAT. Ady Endre Városi Könyvtár és Mővelıdési Központ, Baja. Helye a könyvtári rendszerben: városi könyvtár

GYŐJTİKÖRI SZABÁLYZAT. Ady Endre Városi Könyvtár és Mővelıdési Központ, Baja. Helye a könyvtári rendszerben: városi könyvtár GYŐJTİKÖRI SZABÁLYZAT Ady Endre Városi Könyvtár és Mővelıdési Központ, Baja Helye a könyvtári rendszerben: városi könyvtár Típusa: nyilvános közmővelıdési könyvtár Alapfunkciói Az információkat szabadon,

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

9/1999. (XI. 29.) Ör. számú rendelete

9/1999. (XI. 29.) Ör. számú rendelete Nyirád Község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/1999. (XI. 29.) Ör. számú rendelete A HELYI KÖZMŐVELİDÉSRİL Nyirád 1999. 1 Nyirád Község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/1999. (XI. 29.) Ör.

Részletesebben

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK

KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK Készítette: Fenyvesi Judit 2016. Elhangzott a Felkészítés a könyvtárhasználati tehetségfejlesztésre a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny új koncepciójának tükrében c.

Részletesebben

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat közművelődési és közgyűjteményi feladatairól Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

Határozati javaslat. Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének./2010.(XI.30.) számú határozata

Határozati javaslat. Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének./2010.(XI.30.) számú határozata E L İ T E R J E S Z T É S a Krúdy Gyula Városi Mővelıdési Központ és Könyvtár SZMSZ-ének módosítására. Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. november 30-i ülésére Elıterjesztı:

Részletesebben

Szolgáltatás használó könyvtáros

Szolgáltatás használó könyvtáros Megyei szakmai nap a Heves megyei települési könyvtárak munkatársai számára Eger, 2016. március 21. Mennyeiné Várszegi Judit Tartalom A helyi információk társadalmi szerepének jele tősége A helyis ereti

Részletesebben

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon Antaliné Hujter Szilvia KKMK, helyismereti szaktájékoztató Győr, 2012. július A témaválasztás indoka Információs társadalom

Részletesebben

EMÖT Pontrendszer magyarországi PhD-hoz 2011/2012

EMÖT Pontrendszer magyarországi PhD-hoz 2011/2012 A Magyar Köztársaság Nemzeti Erıforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet által magyarországi felsıoktatási nappali tagozatos képzésre jelentkezett és a felsıoktatási intézmény rangsorolása alapján a költségtérítéses

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 számú támogatási szerzıdés 6.5.2-es "Tanulói hálózatok, hálózati modellek mint az iskolafejlesztés eszközei" címő elemi projekt Tapasztalatok és lehetıségek a kulcskompetenciáknak

Részletesebben

Az iskolai könyvtár vezetıjének, a könyvtárostanárnak éppen úgy, mint az oktatási intézmény valamennyi dolgozójának éves munkáját tervezni szükséges.

Az iskolai könyvtár vezetıjének, a könyvtárostanárnak éppen úgy, mint az oktatási intézmény valamennyi dolgozójának éves munkáját tervezni szükséges. Munkaterv beszámoló az iskolai könyvtári munkában Az iskolai könyvtár vezetıjének, a nak éppen úgy, mint az oktatási intézmény valamennyi dolgozójának éves munkáját tervezni szükséges. A munkaterv elkészítésének

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

MÉLYKÚT NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 5/2007.(II.14.) rendelete 1 a helyi közmővelıdésrıl.

MÉLYKÚT NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 5/2007.(II.14.) rendelete 1 a helyi közmővelıdésrıl. MÉLYKÚT NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 5/2007.(II.14.) rendelete 1 a helyi közmővelıdésrıl. Mélykút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a kulturális javak védelmérıl és a muzeális

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr. Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.

Részletesebben

Könyvtárhasználat. Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010

Könyvtárhasználat. Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010 Könyvtárhasználat Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010 Ez a mű Creative Commons Nevezd meg!-ne add el!-így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van. A licenc szövegének megtekintéséhez látogasd

Részletesebben

Magyar Mezıgazdasági Múzeum Könyvtára

Magyar Mezıgazdasági Múzeum Könyvtára MAGYAR MEZİGAZDASÁGI MÚZEUM 1146 Budapest, Városliget, Vajdahunyadvár Levélcím: 1367 Bp. 5., Pf. 129. Tel: (36-1) 364-0071 Fax: (36-1) 364-0076 E-mail: foigazgato@mmgm.hu Honlap: www.mmgm.hu Magyar Mezıgazdasági

Részletesebben

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata

A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata I. Az állománygyarapítás módja 1. A szakkönyvtár gyűjtőkörét és az állománygyarapítás módját a könyvtári szabályzatban megfogalmazott

Részletesebben

Kérdıív az iskolai (kollégiumi) könyvtárak szakfelügyeletéhez

Kérdıív az iskolai (kollégiumi) könyvtárak szakfelügyeletéhez Kérdıív az iskolai (kollégiumi) könyvtárak szakfelügyeletéhez A yvtár elérhetıségei A fenntartó Létszám-adatok képzés Intézménytípus Az intézmény elérhetıségei jellege 1. Azonosító 2. neve 2.1. OM azonosítója

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Könyvtára Működési Szabályzata, 2001. A pedagógiai szakkönyvtár gyűjtőköri szabályzata

Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Könyvtára Működési Szabályzata, 2001. A pedagógiai szakkönyvtár gyűjtőköri szabályzata A pedagógiai szakkönyvtár gyűjtőköri szabályzata A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Könyvtára állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni. 1./ A könyvtár feladataival összefüggő

Részletesebben

Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl

Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl A Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány és kuratóriuma elsısorban pályázati támogatások

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Szabadszállási ÁMK József Attila Közösségi Ház, Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény. Gyűjtőköri Szabályzat. I. Általános rész

Szabadszállási ÁMK József Attila Közösségi Ház, Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény. Gyűjtőköri Szabályzat. I. Általános rész Szabadszállási ÁMK József Attila Közösségi Ház, Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény Gyűjtőköri Szabályzat I. Általános rész 1. A könyvtár típusa: Tulajdonjog és hozzáférés szerinti felosztás alapján nyilvános

Részletesebben

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján

Részletesebben

Páty Község Önkormányzatának 37/2008. (XII. 08.) rendelete a közmővelıdés helyi feladatairól

Páty Község Önkormányzatának 37/2008. (XII. 08.) rendelete a közmővelıdés helyi feladatairól Páty Község Önkormányzatának 37/2008. (XII. 08.) rendelete a közmővelıdés helyi feladatairól Páty Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével. Závogyán Magdolna főigazgató

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével. Závogyán Magdolna főigazgató Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Závogyán Magdolna főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította Részt vesz a közművelődési

Részletesebben

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól.

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. I. A község általános jellemzıi körülményei LAD község az ország dél-nyugati

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz Kar 1.3 Intézet Társadalomföldrajz és Turizmus Intézet 1.4 Szakterület Kommunikációtudomány

Részletesebben

Békés Városi Könyvtár Békés, Széchenyi tér 4. SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Békés Városi Könyvtár Békés, Széchenyi tér 4. SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT Békés Városi Könyvtár Békés, Széchenyi tér 4. SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1./ A Szervezeti és Mőködési Szabályzat célja A Szervezeti és Mőködési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy rögzítse

Részletesebben

A könyvtári rendszer

A könyvtári rendszer A könyvtári rendszer Mi a könyvtár? Információk (dokumentumok) rendszerezett gyűjteménye, amelyet közhasználatra szánnak. A könyvtár gyűjt (könyv, periodika, CD, DVD stb.) rendszerez, hogy visszakereshetők

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény 1. Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan mőködı szolgáltató az árrés szőkösségébıl következıen nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY. 2010/2011. tanév. Országos szóbeli döntı. I. kategória. Írásbeli feladatlap versenyzı példánya

BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY. 2010/2011. tanév. Országos szóbeli döntı. I. kategória. Írásbeli feladatlap versenyzı példánya BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY 2010/2011. tanév Országos szóbeli döntı I. kategória Írásbeli feladatlap versenyzı példánya Kedves Versenyzı! Gratulálunk, hogy bejutottál a verseny döntıjébe!

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok - Intézményi adatok - A legfontosabb működési feltételek - A könyvtár bélyegzői - Az intézmény típusa és helye a könyvtári rendszerben

Részletesebben

Bevezetı, helyzetelemzés

Bevezetı, helyzetelemzés Tengelic Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 5/2002./VI.26./ számú önkormányzati rendelete a közmővelıdésrıl a módosításáról szóló 16/2007.(IX.26.) és a 12/2009 (VIII.19.) számú rendelettel egységes

Részletesebben

Könyvtárhasználat / könyvtárismeret. Raktári rend a könyvtárban És Az időszaki kiadványok

Könyvtárhasználat / könyvtárismeret. Raktári rend a könyvtárban És Az időszaki kiadványok Könyvtárhasználat / könyvtárismeret Raktári rend a könyvtárban És Az időszaki kiadványok KÖNYVEK ELHELYEZÉSE A POLCON FELTÁRÁS SZÉPIRODALMI DOKUMENTUMOK ISMERETKÖZLŐ (SZAKIRODALMI) DOK. /SZAKRENDI CSOPORTOSÍTÁS/

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

a A vezetés fogalmi meghatározása, a vezetés lényegi kérdései. A vállalkozáson belül

a A vezetés fogalmi meghatározása, a vezetés lényegi kérdései. A vállalkozáson belül 1.tétel a A vezetés fogalmi meghatározása, a vezetés lényegi kérdései. A vállalkozáson belül létrehozandó vezetıi szintek, azok fontosabb, elkülönült feladatai. b. Az innováció fogalma,szerepe a vállalkozásoknál.

Részletesebben

A Szigetvár Város Önkormányzata Városi Könyvtár stratégiai terve a 2008-2013 közötti idıszakra

A Szigetvár Város Önkormányzata Városi Könyvtár stratégiai terve a 2008-2013 közötti idıszakra A Szigetvár Város Önkormányzata Városi Könyvtár stratégiai terve a 2008-2013 közötti idıszakra A szigetvári Városi Könyvtárnak, mint 56 éves története során oly sokszor 2008-tıl is új társadalmi kihívásokkal

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése. 14/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete. (egységes szerkezetben a 12/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelettel)

Fejér Megye Közgyőlése. 14/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete. (egységes szerkezetben a 12/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelettel) Fejér Megye Közgyőlése 14/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat által alapított kitüntetı címrıl és díjakról (egységes szerkezetben a 12/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelettel) A Fejér

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr. A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,

Részletesebben

PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELTESTÜLETÉNEK 10/2000. (III.20.) rendelete a helyi közmveldésrl 1 /egységes szerkezetben/

PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELTESTÜLETÉNEK 10/2000. (III.20.) rendelete a helyi közmveldésrl 1 /egységes szerkezetben/ PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELTESTÜLETÉNEK 10/2000. (III.20.) rendelete a helyi közmveldésrl 1 /egységes szerkezetben/ Pápa Város Önkormányzatának Képviseltestülete a kulturális javak védelmérl és a

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 1. sz. melléklet -2013- Bevezetés A gyűjtés szakterületi-tartalmi körét a Könyvtár feladataiból adódó követelmények, illetve az 1997. évi

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Roma Nemzetiségi Önkormányzat január 23. napján tartandó rendkívüli üléséhez

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Roma Nemzetiségi Önkormányzat január 23. napján tartandó rendkívüli üléséhez ELŐTERJESZTÉSEK Gyomaendrőd Város Önkormányzata Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2015. január 23. napján tartandó rendkívüli üléséhez 1. NAPIRENDI PONT A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2015. január 23-i ülésére

Részletesebben

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról Mi változott a tőzvédelmi törvényben, 2006-ban? A 2006. évi XCIV. törvény több ponton módosította az 1996. évi XXXI. Törvényt. A változások és az eredeti szöveg egymás melletti vizsgálata és a hozzá főzött

Részletesebben

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN

Részletesebben

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja

Részletesebben

Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testületének. 17/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelete

Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testületének. 17/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelete Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testületének 17/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelete Kadarkút város közmővelıdési feladatairól Kadarkút Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken

Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken P6_TA(2006)0355 Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken Az Európai Parlament állásfoglalása az európai természeti, építészeti és kulturális örökségnek

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

90 Éves az MST. Kilencven éves a Statisztikai Szemle

90 Éves az MST. Kilencven éves a Statisztikai Szemle Hunyadi László Kilencven éves a Statisztikai Szemle A Statisztikai Szemle az egyik legrégibb szakmai folyóirat, 1923 januárja óta gyakorlatilag folyamatosan megjelenik. Sokan, sokat írtak a történetéről.

Részletesebben

TANTÁRGYI TEMATIKA SZÁMVITEL MODUL. Számviteli alapismeretek

TANTÁRGYI TEMATIKA SZÁMVITEL MODUL. Számviteli alapismeretek Felsıfokú Szakképzés TANTÁRGYI TEMATIKA SZÁMVITEL MODUL Számviteli alapismeretek Számviteli, banki, pénzügyi szakügyintézık, projektmenedzser asszisztens, informatikai statisztikus és gazdasági tervezı

Részletesebben

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő Igényfelmérés 2011 Adatok Neme: 7 férfi 67 nő életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő szakmai végzettség: középfokú felsőfokú munkakör: beosztott középvezető

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

Az ellenırz. Statisztika

Az ellenırz. Statisztika Civil SzámAdó Konferencia Civil SzámAd madó Konferencia Az Állami Számvevıszéki ellenırzések tapasztalatai Jakab Éva Az ellenırz rzés s céljac Döntéshozókhoz, kezelı szervhez kapcsolódó az NCA-ból nyújtott

Részletesebben

A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései

A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései Dr. Kelemen Gyula 2009. február 09. Az oktatás-képzés és a gazdasági teljesítmény közötti kapcsolat megköveteli

Részletesebben

KÖNYVTÁRI INFORMATIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

KÖNYVTÁRI INFORMATIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS KÖNYVTÁRI INFORMATIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ FELEK 1. Bethlen Gábor Református Gimnázium 2. Csongrád megyei Levéltár hódmezővásárhelyi fiókja 3. Erzsébet Kórház és Rendelőintézet

Részletesebben

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM.. 4 1. Pedagógiai alapelveink. 5 2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend 8. sz. melléklete AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2012.

Részletesebben

Kötelezı, közös, kölcsönös olvasmány Hagyomány és megújulás az iskolai olvasmányok kánonjában. Dr. Gordon Gyıri János elnök Magyar Olvasástársaság

Kötelezı, közös, kölcsönös olvasmány Hagyomány és megújulás az iskolai olvasmányok kánonjában. Dr. Gordon Gyıri János elnök Magyar Olvasástársaság Kötelezı, közös, kölcsönös olvasmány Hagyomány és megújulás az iskolai olvasmányok kánonjában Dr. Gordon Gyıri János elnök Magyar Olvasástársaság Kötelezı olvasmány de kinek kötelezı? minden tanárnak minden

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések

Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

Internet of Things 2

Internet of Things 2 Az Internet jövıje Internet of Things Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2009.09.29. Internet of Things 2 2009.09.29. Internet of Things 3 2009.09.29. Internet of Things 4 2009.09.29. Internet of Things

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 1/2009. (I. 30.) r e n d e l e t e

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 1/2009. (I. 30.) r e n d e l e t e Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 1/2009. (I. 30.) r e n d e l e t e a közmővelıdési tevékenység helyi feladatairól és támogatásáról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA GYŰJTÖKÖRI SZABÁLYZATA

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA GYŰJTÖKÖRI SZABÁLYZATA DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA GYŰJTÖKÖRI SZABÁLYZATA Dunaújvárosi Főiskola szenátusa a Könyvtár és Információs Központ Szervezeti és Működési Szabályzat 2.sz. mellékleteként 5-2009/2010. sz. határozatával 2009.

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY

BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY 2013/2014. tanév országos döntő I. kategória, 7-8. évfolyam 2014. április 23. szerda versenyző példánya A versenyző tanuló kódszáma: Elérhető pontszám: 71

Részletesebben

Alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és felsıfokú szakképzésben meghirdetett szakok. Képzési Képz. idı (félév) / Költségtérítés.

Alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és felsıfokú szakképzésben meghirdetett szakok. Képzési Képz. idı (félév) / Költségtérítés. DE-EFK Intézmény elérhetısége: Felvételivel kapcsolatos egyéb elérhetıség: 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4. Telefon: (42) 404-411 Fax: (42) 408-656 Honlap: http://www.de-efk.hu Tanulmányi Osztály Telefon:

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 30/2003. (XI.27.) K.r.sz. rendelete. (módosította és szövegét egységes szerkezetbe foglalta a 13/2005. (VII.1.) K.r.sz.

Fejér Megye Közgyőlése 30/2003. (XI.27.) K.r.sz. rendelete. (módosította és szövegét egységes szerkezetbe foglalta a 13/2005. (VII.1.) K.r.sz. Fejér Megye Közgyőlése 30/2003. (XI.27.) K.r.sz. rendelete a közmővelıdési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról (módosította és szövegét egységes szerkezetbe foglalta a 13/2005. (VII.1.) K.r.sz.)

Részletesebben

Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete. 14/2000.(XI. 15.) számú. rendelete. a nagyközségi önkormányzat közmővelıdési feladatairól

Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete. 14/2000.(XI. 15.) számú. rendelete. a nagyközségi önkormányzat közmővelıdési feladatairól Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete 14/2000.(XI. 15.) számú rendelete a nagyközségi önkormányzat közmővelıdési feladatairól I. A nagyközség általános jellemzıi, körülményei Kadarkút nagyközség

Részletesebben