Sérült gyerekek iskolába lépésének lehetőségei az integráció szellemében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sérült gyerekek iskolába lépésének lehetőségei az integráció szellemében"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kar Sérült gyerekek iskolába lépésének lehetőségei az integráció szellemében Készítette: Pál Enikő Témavezető: Kiss Ferenc Főiskolai docens

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés Témaválasztás indoklása Célkitűzés...4 II. Témakifejtés A dolgozatban felhasznált irodalom bemutatása Elméleti háttér A beiskolázás A beiskolázás feltételei Törvényi háttér Sérült gyerekek jellemzői Értelmileg akadályozott gyerekek Érzékszervi sérült gyermekek Beszédsérült gyerekek Mozgásszervi sérült gyerekek Az autizmus A sérült gyerekek beiskolázása A beiskolázás lehetőségei Az integráció szem előtt tartása Törvényi háttér Esettanulmány Módszerek Anamnézis A fejlődés elemzése...47 III. Összefoglalás...50 IV. Irodalomjegyzék

3 I. Bevezetés Manapság egyre többet hallani sérült gyerekekről, többet foglalkozik velük, érdekeikkel, nevelhetőségük és taníthatóságuk lehetőségeivel a pedagógus társadalom, a tudományos világ, illetve a média. Nem véletlen, hiszen egyre több a valamilyen fogyatékossággal születő gyermekek száma, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, nem szabad elsiklani fölötte. Igaz, az orvostudomány már annyira fejlett, hogy a rendellenességek a terhesség igen korai stádiumában fellelhetők, felfedezhetők ha a mozgásszerv fejlődésével van probléma-, illetve következtetések vonhatók le az anya életviteléből (gondoljunk az alkohol, a dohányzás, a drogozás káros hatásaira), de mégis nem különbözhet az ő életük a mi, egészséges emberek életétől. 1. Témaválasztás indoklása A sérült gyerekek sajátos világa eddig ismeretlen volt számomra, de tanulmányiam során egyre többször kerültek szóba. Gyakorlataim alkalmával találkoztam velük először. Ez az élmény arra ösztönzött, hogy részletesebben megismerjem és megvizsgáljam a sérült gyerekek helyzetét. A legtöbb embernek, ha szóba kerülnek ezek a gyerekek, az első érzés a szánakozás. Sajnálják a gyereket, hogy neki ez a sors jutott és nem lehet teljes élete, és sajnálják a szülőket, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük. (Közben hálát adnak, hogy nekik egészséges gyermekük született.) Csakhogy ez nem segít. Sem a gyereknek, sem a szülőnek. Szerintem kevés olyan ember létezik, aki rögtön tudja, ilyen helyzetben mi lehet az, ami valamilyen módon segítséget nyújt a családnak. Ez az, amin valahogy változtatni kellene. Nem szabad a szülőket magukra hagyni, mondván, nekem még nem volt ilyen gyerekkel dolgom, én nem tudom, hogyan kell vele bánni, hogyan kell tanítani. Igaz, elterjedt a nevelési-oktatási intézményekben az a szokás, hogy fogadják a sérült gyerekeket, együtt nevelik egészséges társaikkal. Ennek vannak egyaránt pozitív, illetve negatív hatásai, de mégis az lenne a legjobb, ha az összes olyan intézmény, amelyik foglalkozna fogyatékos gyerekekkel, felkészülne az érkezésükre mind szociálisan, mind 3

4 pedagógiailag, illetve biztosítaná a fejlesztésükhöz szükséges eszközöket, a tárgyi- és személyi feltételeket. 2. Célkitűzés A dolgozatom célja tehát, hogy bemutassam a sérült gyerekek nevelési-oktatási nehézségeit. Figyelembe véve a törvények által megszabott lehetőségeket, kötelezettségeket úgy, mint a gyermekek szükségleteit, fogyatékosságuk sajátosságait. Nagyobb hangsúlyt fektettem az iskolába lépés követelményeire, lehetőségeire, mert úgy gondolom, a sérült gyerekek egyik problémája lehet a megszokott -és elfogadott- óvodai közegből átlépni egy ismeretlen, bizonyos követelményeket támasztó felsőbb szintű oktatási rendszerbe. Ahol újra alkalmazkodni kell a gyermekközösséghez, illetve a tanítóhoz, be kell illeszkedni, és ha nem is tudatosan, de el kell fogadtatnia magát az osztállyal. Ebben nagy szerepe van a tanítónak, sokat számít, ő hogyan áll a dologhoz, illetve számít a gyerekek empatikus képessége is. Külön foglalkoztam az autizmussal, ezzel a rejtélyes betegséggel, hiszen nem sorolható be teljesen egyik fogyatékossági típusba sem. Számomra az ő helyzetük a legérdekesebb, hiszen míg az értelmi, érzékszervi, beszéd- és mozgásszervi fogyatékosok esetében számos bizonyított kísérletet, kutatást találhatunk, addig az autizmus esetében még csak most folynak a kutatások, találgatások. Így persze a pedagógusoknak is nehezebb a dolguk, mivel nincs pontosan leírt nevelési-oktatási módszer. Remélem, az esettanulmány során fény derül arra, hogyan is működhet egy autista gyermek óvodából iskolába történő átmenetele, egészséges társakkal való kapcsolata, fejlesztésének lehetőségei, módszerei. 4

5 II. Témakifejtés 1. A dolgozatban felhasznált irodalom bemutatása Gordosné Sz. A. Gyógypedagógiai alapismeretek könyve (1980) a sérültek nevelésének, a velük való helyes bánásmód kialakításának legfontosabb ismereteit foglalja össze, alátámasztva gyakorlati ismeretekkel. Főként az iskolára helyezi a hangsúlyt, de bemutatja azokat a nevelési nehézségeket is, amelyek nem kifejezetten a négy fő sérültségi típusba tartoznak. Gordosné Sz. A. Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek című könyvében (2004) megismerhetjük a gyógypedagógia klasszikus és modern értelmezéseit, továbbá a gyógypedagógiai segítséget igénylő személyeket, a gyógypedagógiai hatás-, színtér-, és tevékenységrendszerét. Elsősorban az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar hallgatóinak készült tankönyvként. Bemutatja az integrált iskoláztatás lényeges elemeit, melyet ahogy a szerző is fogalmaz- minden pedagógusnak, sérült emberekkel foglalkozó személynek ismernie kell. Delacato, C. H. Miért más az autista gyermek című könyvében (1997) saját korát megelőzve elsőként írt az autistáknál előforduló hallás-, látás-, és egyéb érzékszervi túlérzékenységről. Végül arra a következtetésre jut, hogy az autista gyerekek valójában agysérültek. Sérült az érzékelésük, viszont nem az érzékszerveikkel van baj, hanem az ingerületvezetéssel. A gyerekek kezelésére saját terápiáz is kidolgozott, több-kevesebb sikerrel. Uta, F. Autizmus- A rejtély nyomában könyve (1991) az első magyarul megjelenő szakkönyv ebben a speciális témakörben, amely a világon is elsőként ad kielégítő pszichológiai elemzést arról, mi játszódhat le az autista elméjében. Könyve a laikus olvasó számára is érdekfeszítő, ugyanakkor rendkívüli, eredeti alkotás. 5

6 Williams, D. Autizmus- egyes szám első személyben egy önéletrajzi kötet (2001), amely egyik igen fontos forrása az autizmus megismerésének, és az érintettek problémáinak, gondolkodásmódjának megértésének. Viszont nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a szerző, általános, az autizmusra vonatkozó megállapításai nem feltétlenül igazak minden autizmussal élő személyre, és nem minden esetben igazoltak tudományosan. Pukánszky B.- Mészáros I.- Németh A.: Neveléstörténet - Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe című kötet (2004) a nevelés, az oktatás és az iskoláztatás történetének legfontosabb eseményeit mutatja be. Nyomon követhetjük az iskola kialakulásának és máig ívelő történetének fontosabb eseményeit, megismerhetjük az egyes történeti korok nevelésioktatási gyakorlatát. 2. Elméleti háttér 2.1. A beiskolázás Az első iskolát 996 környékén alapították a Géza fejedelem által hívott bencés szerzetesek, Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalma területén. Ennek a kolostori iskolának elsődleges teendője a klerikusképzés, vagyis az egyházi rendű értelmiségiek képzése volt. A tananyag egymásra épülő, három rétegű volt: az alsó fokú iskolás ismereteket összevont tantárgyban tanították, mely tartalmazta az olvasást, az írást és éneklést, a középső szinten a főbb alapozó tantárgyak szerepeltek, a felső szinten, pedig speciális szaktudományokkal foglalkoztak. A 14. században jelentek meg nagyobb városainkban a céhek, ahol a éves fiúk kezdetben inasként dolgoztak, majd néhány évi munka után felszabadultak: legénnyé váltak. A céhes képzés célja az volt, hogy ez alatt a pár év alatt a fiúk elsajátítsák a mesterséget és emellett olyan erkölcsi tulajdonságokat szerezzen, amelyek alkalmassá teszik a nyugodt, együttes munkavégzéshez. A falusi plébániai iskolák népiskolákká alakultak a 16. század második felében. A cél az volt, hogy minél több fiút és lányt ismertessen meg vallási és erkölcsi ismeretekkel, egyházi énekekkel, illetve a továbbtanulni vágyó fiúkat írni-olvasni tanítsa. 6

7 Egészen az 1760-as évek végéig az iskoláztatás az egyház kezében volt, ekkor Mária Terézia iskolareformot hajtott végre: július 16.-án érvénybe léptette, hogy a teljes magyar iskolaügyről rendelkezni és fölötte felügyeletet gyakorolni királyi felségjog. Tehát a magyar iskolaügy az állami jogrendszer keretei közé került ban a pápa feloszlatta a jezsuita szerzetesrendet, így a magyar iskolákban először jelentek meg a világi pedagógusok. A tankötelezettség 5 éves kortól számítható, s egészen 12 éves korig járhattak népnyelvű iskolába a gyerekek. A középszintű iskolát 10 éves korban kezdhették meg, és innen mehettek felsőbb szintre október 9.-én kibocsátott kormányrendelet szerint a nevelés és oktatás felügyeletét az állam gyakorolja. A kormányzat rendkívüli fontosságúnak tartotta, hogy minden 6-12 éves korú gyermek iskolába járjon. Ebben segítségükre voltak a csendőrök, akik gyakran kísérték a gyerekeket iskolába; illetve azok a szülők, akik nem szorgalmazták gyerekeik oktatását, pénzbüntetést kaptak december 15.-én Magyarország első népoktatási törvényét évi XXXVIII. tc.- érvényesítette a király. Ennek érdekében bővíteni kellett a kisiskolákat, így létrejött a hatosztályos elemi népiskola novemberében hozták nyilvánosságra a közoktatás átalakításának programját, melyben a tankötelezettséget felemelték 14 éves korra től kezdve minden népiskola megkapta az általános iskola nevet évi 1. törvény az oktatásról, melynek célja, hogy a nevelés-oktatás alapvető szabályait megállapítsa július 12-én az országgyűlés elfogadta a 79. számú törvényt a közoktatásról, mely biztosítja a tanuláshoz való jogot minden ember számára. Ezt a törvényt 1996-ban több ponton is módosították, mely a mai napig érvényben van. (Pukánszky B.- Mészáros I.- Németh A. 2004) 7

8 A beiskolázás feltételei Az iskolára való alkalmasság egyik fő feltétele a gyermek biológiai fejlettsége, az életkornak megfelelően. A gyermek fejlődésére már a fogantatás után figyelnünk kell, biztosítani a magzat számára az egészséges fejlődés lehetőségét. A gyermek fogantatásától kezdve sokat és rohamos gyorsasággal fejlődik. Ha összehasonlítjuk, hogy a fogantatástól a születésig, illetve a születésünktől az öregkor végéig milyen ütemben fejlődünk, láthatjuk, mennyire nagy a különbség a kettő között. A magzat a 9 hónap alatt gyors ütemben növekszik, melyben kialakulnak azok a lényeges biológiai feltételek, melyek lehetővé teszik a megszületést, és magát az életet. A fejlődés több szakaszát különíthetjük el, első ilyen az intrauterin fejlődés, vagyis a méhen belüli fejlődés, mely a fogamzástól kezdődik, és magában foglalja a kilenc hónap alatti növekedést. Három részre lehet bontani: a. A csíra szakasz, melyről az első két hétben beszélünk, ezalatt a zigóta beágyazódik a méhfalba b. Az embrionális szakasz, mely egészen a második hónap végéig tart, ekkor alakul ki a három csíralemez, az ektoderma (külső csíralemez), az endoderma (belső csíralemez) és a mezoderma (középső csíralemez). Az ektoderma felelős az idegrendszer, az érzékszervek, a bőr, a köröm, a haj és a fogak kialakulásáért. Az endodermából fejlődnek ki a zsigerek. A mezoderma pedig a csontok, izmok és a keringési rendszer kialakulását teszi lehetővé. c. A harmadik hónaptól beszélünk a fötális vagy magzati szakaszról, melyben a specifikus emberi jellemzők alakulnak ki, ebben nagy szerepet játszanak az gének, melyek meghatározzák, milyen öröklött tulajdonságai lesznek a magzatnak, az anya szervezete, és a várandóság illetve a szülés körülményei. Újszülöttkorról beszélünk a születéstől a második hónapig, mely a feltétlen reflexek korszaka, a gyermek legnagyobb szüksége, hogy igényeit kielégítsék, táplálják, tisztán tartsák, alváshoz való feltételeket biztosítsák. Érzékszervei fejlődnek, a tapintás, hő érzetei, ízérzékelés és a szaglás kezd finomulni, a hallás egyesek véleménye szerint már kialakult, míg 8

9 mások azon az állásponton vannak, hogy még fejletlen. A látás pedig fokozatosan javul, egyre élesebb képet lát a gyermek. A csecsemőkor a feltételes reflexek kialakulásakor kezdődik, megjelenik a szociális mosoly, amikor már megismeri az anya arcát. Mozgása fejlődik, az első év végére megtanul ülni, mászni és állni. Ismerős és ismeretlen között kezdetben nem tud különbséget tenni, majd ezt felváltja a félelem az idegenektől. Beszédfejlődése meghatározó, gőgicsélésből gagyogás lesz, majd megérti a beszédet: tájékozódik a helyzetben. Fontossá válik az utánzás, mint a tanulás első formája. Ezután következik a kisgyermekkor, mely 3 éves korig tart, ez alatt az időszak alatt tanul meg a gyermek egyedül járni, és beszédbeli fejlődésben eléri azt a szintet, hogy meg tudja magát értetni a környezetével, ki tudja fejezni magát, még ha néha helytelenül is. Megindulnak a szocializációs folyamatok, érdeklődik az őt körülvevő világ iránt, állandó problémájává válik a mi ez?, mit lehet vele csinálni kérdések használata. Egyre jobban érvényesül az önállósodás, ellesi a felnőttől, hogyan kell végrehajtani egy-egy cselekvést, majd felszínre tör a vágy, hogy egyedül is megcsinálja, jellegzetes lesz az én akarom szószerkezet használata. Az időszak végére megjelenik a dac, mint tiltakozás a felnőttek kívánságainak teljesítésére. Kezdetben ez nem tudatos, később a gyermek rájön, hogy a daccal elérheti vágyait, és használni kezdi a szülővel, nevelővel szemben. Fejlődik gondolkodása, belső késztetést érez arra, hogy cselekedjen. Piaget szerint egocentrizmus jellemzi ezt az időszakot, mely annyit tesz, hogy a gyermek képtelen más szemszögből látni, nézni a dolgokat, számára csak az valóságos, melyet ő él át. A legtöbb esetben a gyermeket 3 éves korában a szülők beíratják az óvodába, főleg ha a nagyobbik testvér már óvodás. Nagy változás ez a gyermek számára, hiszen kikerül a család, az otthon biztonságos közegéből az idegen, nyüzsgő óvodába. Mégis az óvodás évek alapozzák meg a gyermek számára a szélesebb körű szocializáció, perszonalizáció lehetőségét. Tehát óvodáskorról beszélünk körülbelül 3 éves kortól, éves korig. Az óvodás legfőbb tevékenysége a játék. Ebben sajátítja el a felnőtt által látott és megfigyelt viselkedésformákat, szokásokat. Csak azt tudja eljátszani, amit megtapasztalt. A mesehallgatás által fejlődik emlékezőképessége, szókincse, képzelete. Tisztábban beszél, megjegyez olyan dolgokat is, amelyeket ő még nem tud megérteni. Az óvodás gyermeket érzelmei vezetik, nyílt és őszinte, az önuralom csak óvodáskor végére alakul ki. Nagy 9

10 szüksége van a megerősítésre, dicséretre. A gyermekek 6-7 éves korukra elérik azt a fejlettségi szintet, mely szerint alkalmasak lesznek az iskolás életre. A kisiskoláskor meghatározó a gyermek életében, fontos, hogy pozitív visszajelzéseket kapjon, pozitív élményekkel gazdagodjon, hiszen ha kudarccal kezdi meg iskolás éveit, könnyen megeshet, hogy nem szívesen jár majd iskolába, kerülni fogja azt. Az iskolás gyermekeknél szembetűnő változás a nyúlás és a telítődés. Izomzat erősödik, ezért fontos a mozgás és rendszeres testgyakorlás, helyes testtartás kialakítása. A tanulás kötelességé válik, még nem alakult ki a tárgyak közötti differenciálás, szimpatizálás. Akarata nő, így képessé válik a szándékos figyelemre, főként ha olyan dologról van szó, ami igazán érdekli. Az emlékezés kulcsfontosságúvá válik, hiszen a tananyag egymásra épül. Kialakul a beszéddel kifejezhető elméleti gondolkodás, mely feladatmegoldó értelmi tevékenységforma. Összefüggő, értelmes mondatokban beszél, szókincse akkor bővülhet igazán, ha megszerettetjük vele az olvasást. Az érzelmek differenciálódnak, a gyermek értelmi lénnyé válik. Az iskolás gyermeket szabálytudat, kötelességtudat jellemzi, képes megítélni a helyes és helytelent. Kialakul a csoporthoz tartozás érzése, az ún. adhézió, mely elősegíti, hogy a gyermek teljesíteni tudjon a csoporton belül, kialakul a mi-élmény. Az iskolába lépés nagy változást jelent a gyermek és a szülő számára egyaránt. A gyermek az utolsó óvodai év végéhez közeledve egyre nagyobb lelkesedéssel és reményekkel várja az őszi iskolakezdést, többször eljátssza azt az élményt, hogy milyen lehet iskolásnak lenni. Ezzel párhuzamosan a szülő is abban reménykedik, hogy az átmenetel zökkenőmentes lesz, a gyermeke az eléje állított akadályokkal ügyesen megküzd. Képzeletben felruházza a gyermeket jobbnál jobb tulajdonságokkal, amelyek azonban nem mindig érvényesek a gyermekre. Az iskolaérettséget általában a gyermek 6. életévében vizsgálják, az óvodapedagógus és a szülő megegyezésén alapul. A legjobb esetben mindkét fél azonos véleménnyel van a gyermek fejlődéséről, tisztán látják erősségeit, illetve gyengeségeit. A szülő bátran támaszkodik az óvodapedagógus véleményére, hiszen ő az, aki napközben a gyermekkel tölti idejét, ő neveli, fejleszti, ő látja szocializációs képességét. Ilyenkor közösen eldöntik, hogy a gyermek menjen iskolába, vagy jót tenne neki, ha még maradna óvodában egy évet. Az iskolaérettségnek vannak bizonyos jelei, melyekre a szülő és a pedagógus felfigyelhet, ezeket 3 csoportra lehet osztani: fizikai, pszichés és kognitív jellemzőkre. Ezek: 10

11 Fizikai jellemzők: - A testmagasság cm körüli (egyéni eltérések megfigyelhetők) - A testsúly kg között normális (egyéni adottságok különbözhetnek) - Jó erőnléttel rendelkezik, ami az iskolatáska cipelése miatt fontos - Egészségi állapota kielégítő - Alakváltozás következik be, megnyúlnak a végtagok, az addig látható pocak eltűnik - Megtörténik az első fogváltás - Tisztázódik a kezesség kérdése, melyik kéz a dominánsabb Pszichés jellemzők: - A gyermek készül az iskolára, örömmel és várakozással tölti el az iskola gondolata - Rendelkezik a feladattudat, a feladattartás képességével - Jellemzi a kitartás, nem hagy félbe feladatokat - Képes kapcsolatot teremteni úgy a felnőttel, mint a gyermekkel - Önállóság jellemzi bizonyos feladatokban Kognitív jellemzők: - Figyelme leköthető, képes bizonyos időn keresztül figyelni - Könnyedén megtanul rövidebb verseket, mondókákat - Értelmes mondatokkal képes magát kifejezni, nincs a beszédértést zavaró beszédhibája - Gyakorlata van a finommotorikus mozgásokban, a szem-kéz, a szem-láb, a szem-kéz-láb koordinációs gyakorlatokban - Eligazodik az 1-10-ig terjedő számok között, ismeri a mennyiségi fogalmakat, azokat jól tudja használni - El tudja mondani, hogy hívják, hol lakik, kik a szülei, van-e testvére Más esetben, a pedagógus tisztában van azzal, melyek a gyermek képességei, alkalmas-e az iskolába lépésre, ugyanakkor a szülő másképp látja gyermekét, nem hiszi el, amit a pedagógus mond, ő fejlettebbnek gondolja, mint amilyen. Vagy fordított esetben, a szülő szeretné, ha maradna még egy évet óvodában a gyermek, a pedagógus viszont azt 11

12 szorgalmazza, hogy minél előbb iskolába menjen, melynek hátterében nem feltétlenül a pedagógiai szakvélemény áll. Akár a pedagógus, akár a szülő nem ért egyet, mindkettőjüknek meg van a lehetőségük arra, hogy kezdeményezzék a Nevelési Tanácsadóval való kapcsolatfelvételt. A Nevelési Tanácsadó ezután megvizsgálja a gyermeket, s tapasztalatai alapján javaslatot tesz arra a lehetőségre, amely szerinte a gyermeknek a legmegfelelőbb. Ezt el kell fogadnia mind a szülőnek, mind a pedagógusnak, mind a gyermeknek, a saját érdekében. Az iskolaérettségi vizsgálatot orvos, pszichológus és fejlesztő pedagógus végezheti. Először az óvodapedagógussal, illetve a szülőkkel beszélgetnek a gyermek addigi fejlődéséről. Ezt követően a fejlesztő pedagógus egy csoportos, játékos tevékenység keretén belül vizsgálja a gyermek: Eszközhasználatát, kezességét, motoros kézügyességét Vizuális megfigyelőképességét, reprodukáló képességét Feladatmegértését, feladattudatát, feladattartását Fáradékonyságát Mennyiségi- és számfogalmának ismeretét Emlékező képességét Szem-kéz, szem-láb, illetve szem-kéz-láb koordinációját Ezután a gyermek egyéni formában történő vizsgálata következik, mely már nem annyira játékos, mint a csoportos tevékenység. Ebben felmérik: Az általános tájékozottságot Az érdeklődést, fantáziát és emlékező készséget A hangképzés és beszéd tisztaságát A szókincset A problémamegoldó készséget A mondat-, szó- és számemlékezetet Ha a gyermek a szakember előtt is érettnek bizonyul, iskolába léphet, elkezdheti általános iskolai tanulmányait. Egyenetlen fejlődés esetén fejlesztő osztályba kerülhet, illetve ha a gyermek lassúbb fejlődésmenetet mutat a Nevelési Tanácsadó vizsgálatán, egy év felmentést kap, vagyis maradhat még egy évet óvodában, ahol pótolhatja a hiányosságait. 12

13 Minden óvodának, minden óvónőnek érdeke, hogy az általuk nevelt gyermekek az iskolaérettség kritériumainak megfeleljenek. Ezáltal kaphatnak visszajelzést arról, hogy minként dolgoznak, mennyire eredményesek. Nemrég az óvodapedagógusok élhettek azzal a lehetőséggel, hogy az iskolaérett gyermeket felkészítsék a vizsgálatra. Ily módon úgymond bebiztosították magukat, hogy megfeleljenek a gyerekek mellett ők is. Végig mentek a vizsgálat feladatain, rávezették a gyerekeket a megoldásra, ha nem tudták megoldani, több napon keresztül gyakorolták velük a feladatokat, hogy minél egyszerűbb legyen nekik. Főleg akkor volt ez nagy segítség az óvodapedagógusoknak, ha egy olyan nehéz gyereket kellett nevelnie, aki meghaladta a képességeit, nem bírt vele. Ilyenkor könnyebb volt túladni a gyereken. Ma már azt tartják szem előtt, hogy a gyermek a számára legmegfelelőbb időpontban kerüljön iskolába. Megszűnt az óvoda azon feladata, hogy a gyermeket az iskolára készítse fel. Ezáltal az óvodapedagógusok nem gyakoroltathatják be a gyerekekkel a feladatokat. Elvileg. Néhány óvónő, vagy azért, mert túl sokáig gyakorolták az iskolára való felkészítést, és már megszokásból csinálják, vagy azért, hogy mások előtt bizonyítsanak, milyen jól dolgoznak, elismerésre vágynak, vagy pedig azért, mert egy nehezen nevelhető, úgynevezett problémás gyerektől meg akarnak szabadulni. Ennek nem így kellene lennie. Sajnos már én is láttam, ahogyan a gyerekekkel ilyen feladatokat oldanak meg. Voltak köztük olyanok, akik ügyesen megoldották, ők alkalmasak voltak az iskolába lépésre. Viszont voltak olyanok is, akiknek még nehézséget okozott, mégis elkezdték szeptemberben az iskolát. A gyerekeknek eltérő a fejlődési üteme. Ez természetes. De az lenne a normális, ha az egy osztályba kerülő kisdiákok hasonló szinten lennének. Sok probléma adódik abból, ha a gyermek előbb kerül az iskolába, mint azt neki kellene. Az első iskolaév arról szólna, hogy a gyermek pozitív élményekkel gazdagodjon, megerősítést, kedvet kapjon az iskolához. Ha túl hamar kerül az iskolába, ha túl hamar elengedjük, ezt a lehetőséget elvesszük tőle. Kudarccal kezdődik számára az első osztály, aminek komoly következményei lehetnek. Az iskola megkezdésével problémák is felléphetnek, melyek akadályozzák a zökkenőmentes átmenetet. Ilyen az óvoda és iskola közti átmenet problematikája. Az első 13

14 ilyen probléma, hogy nevelőváltás következik be, a megszokott, barátságos, kedves óvó néni helyére a gyakran idegen, ismeretlen tanító néni/bácsi lép. Ráadásul a gyerekek többsége is lecserélődik, ez főként városokban jellemző. Például egy vidéki gyermek, ha bekerül a városi első osztályba, a várakozásokkal együtt félelemmel is érkezhet az osztályba, ami megnehezítheti az iskolakezdést. Egy ilyen idegen közegbe belépni még felnőttként sem könnyű, legalábbis nekem nem az. Megváltozik az alapvető tevékenységi forma, eddig szabad, kötetlen játék vette körül, az iskolában pedig kötött, irányított tevékenység a jellemző. A gondtalan játékot felváltja a tanulás, ami alapjában véve is nagy váltás, de ezen könnyíthet a tanító, ha az elemi ismereteket játékos, szemléletes formában próbálja a gyerekek felé közvetíteni. A tanórán fontos a figyelem, 5-7 éves gyerekeknél ez körülbelül 15 percig terjed, míg 8-10 évesen is csak 20 perc körüli. Megjelenik a szándékos figyelem, ezt segíti, ha az anyag érdekli a gyermeket, ha felkelti érdeklődését. Később, 9-10 éves korában, már azért is figyel, mert tudja, ez a kötelessége, kialakul kötelességtudata. A gyermekkel szemben támasztott igényszint nő, hiszen az iskolában teljesíteni kell, számot kell adni a tudásról. Megváltozik az életritmus, az iskola időhatárok közé szorul, meghatározott időpontban kezdődik, 45 percesek a tanórák, perces szünetekkel, ez valóban szokatlan, nehéz a gyerekeknek alkalmazkodni. Gyorsabb munkatempó lesz jellemző, ami eddig akár egy egész délelőttön keresztül elérhető volt, azt most rövidebb idő alatt kell teljesíteni. Valamint a gyerekek között versengés alakulhat ki a tanító figyelméért, dicséretéért, ami normális, ha bizonyos határok között mozog. Lehet pozitív, ösztönző hatású, ami elősegíti a gyermek könnyebb tanulását, illetve teljesítését, viszont ennek van rossz oldala is, ha a gyermeket huzamosabb ideig kudarcok érik, mert épp nem olyan időszakát éli, vagy a családi háttér nem biztosítja a biztonságos, nyugalmas légkört, és csak azt érzékeli, hogy a többiek teljesítenek, ő nem, a kedvét is elveheti a tanulástól Törvényi háttér Az évi LXXIX. számú törvény A közoktatásról 2. -a szerint minden gyermeknek joga, hogy nevelésben, illetve oktatásban részesüljön. A 4. alapján minden gyermeknek, 14

15 tanulónak joga, hogy egyenlő bánásmódban, a vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön azonos színvonalú ellátásban. Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Minden gyermek tanköteles: a gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti. Abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérésére a gyermek akkor is megkezdheti a tankötelezettség teljesítését, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. után született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik és annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti a kimondja, hogy az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik a gyermek harmadik életévének betöltése után. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik. A kijelölt óvoda csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az önkormányzat által meghatározott időszakban kell beíratni. (Kozma T. Lukács P. (1992); Tanulmányok a közoktatásról) 15

16 2.2. Sérült gyerekek jellemzői A sérült kifejezés ma már egy gyűjtőfogalom, míg a WHO 1980-ban közzétett értelmezési rendszerében a fogyatékossági folyamat első lépcsője volt. Eszerint a sérülés egy biológiai működési zavar, például fejlődési rendellenességből eredő végtaghiány, vagy öröklött halláshiány. Ma már ez a megfogalmazás elavult, a sérült jelzőt használjuk az értelmi, érzékszervi és mozgásszervi fogyatékossággal élőkre, amely gátolja a kategorizálást, s ezáltal megkönnyíthetjük a társadalomba való beilleszkedésüket Értelmileg akadályozott gyerekek Az értelmi akadályozottság szűkebb értelemben olyan fejlődési zavar, melynél a központi idegrendszer károsult, ezáltal a megismerő tevékenység állandó zavarát okozza. Létrejöhet örökletes neurológiai zavarok, örökletes anyagcsere-betegségek, kromoszóma rendellenességek, illetve a terhesség alatti vírusfertőzések, gyógyszerhatások szövődményeként. Továbbá okozhatja a kora gyermekkorban keletkezett probléma, például a koraszülés következményei, vagy a születéskor bekövetkező központi idegrendszeri vagy más sérülések, gondoljunk arra, amikor a gyermek beszorul a szülőcsatornába, ilyenkor hosszabb-rövidebb ideig oxigénhiányos állapotba kerül, ez roncsolja az idegsejteket. Valamint a szülés után bekövetkező vírusos vagy bakteriális fertőzés, az agyvelőgyulladás, vagy agyhártyagyulladás. Agykárosodást okozhat a szülők vércsoportjának összeférhetetlensége, mely újszülöttkori sárgaságban nyilvánul meg. Leginkább akkor fordul elő, ha RH negatív anyának RH pozitív férje van. Ilyenkor az elsőszülött általában egészségesen jön a világra, a probléma a második gyermeknél lép fel, amikor az anya véréből az RH ellenes anyagok elkezdik feloldani a magzat véréből a vörösvérsejteket. Ha ekkor nem történik teljes vércsere, súlyos agykárosodással születhet meg a gyermek. Az értelmi fogyatékosság nem betegség, hanem örökletes úton vagy valamilyen betegség következtében létrejött, visszamaradt kóros állapot. 16

17 Pszichológiai megközelítésben az értelmi fogyatékosság a megismerő tevékenység sérülése, tartós zavara. Ennek megállapításához úgynevezett intelligenciateszteket kell alkalmazni, melyek napjainkban már kevésbé jellemzőek. Az intelligenciatesztek eredményeként ún. intelligencia kvócienseket (IQ) kapunk, melyek számban határozzák meg az intelligencia mértékét. Ez a szám viszonyítás, mely megmutatja, hogy a vizsgált személy eredményei mennyire közelítik meg az azonos életkorú vizsgálati személyeknél megállapított átlagértékeket. Az értelmileg retardáltak esetében ez a szám az átlagon alul marad, tehát az intelligencia kvóciens 100 alatti. Az értelmi visszamaradottság és a normalitás határát általában IQértékek között jelölik meg. Ez alapján hazánkban a nevelhetőség alapján három csoportra különítették el az értelmi retardációt: a. Enyhe értelmi retardáltság: az intelligencia kvóciens közötti értéken mozog, viszonylag jól taníthatóak. A legtöbb esetben a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolult gondolkodási feladatok, a kommunikáció valamint a szociális alkalmazkodás okoz számukra gondot. A tünetek iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Kisgyermekkorban általában kevésbé akadályozza a társadalmi beilleszkedést. b. Középsúlyos értelmi retardáltság: az intelligencia kvóciens közötti, még fejleszthetőek. A tanuló személyiségfejlődését akadályozza a maradandó agyi károsodás, a tartós testi-lelki állapotváltozás. Elsősorban a kommunikációs és szocializációs képességeket, illetve a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell célként kitűzni. Az integrált nevelésre kevés lehetőség adódik, a gyermek főként egyéni tevékenységek keretén belül ér el magasabb fejlődést. Ez viszont részben akadályozza a szocializáció lehetőségét. Figyelmük általában gyakran elkalandozik, rövid ideig tartó érdeklődést tapasztalhatunk a tevékenység közben. Gyakori ismétlésre van szükség a bizonytalan megőrzés és a pontatlan felidézés miatt. c. Súlyos értelmi retardáltság: a 25 alatti IQ- értéket mutató egyének tartoznak ebbe a csoportba, ők azok, akiknek a fejlesztése szinte lehetetlen. Általában lassabb a beszédfejlődés, különböző artikulációs zavarok jelentkezhetnek. Mivel 17

18 minden gyermek, minden ember individuális, egyszeri és megismételhetetlen, a fejlődési rendellenességek különböző kombinációban, sajátosan jelennek meg. Ezeket a gyerekeket a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók közé sorolják, a megismerő tevékenység zavara és a nem kielégítő iskolai előrehaladás miatt alakul ki az iskolai kudarc. Hazánkban lehetőség van kisegítő iskolában való oktatásra, ahol külön osztályokban, hasonló állapotú gyerekek közt folyhat tanításuk, illetve lehetőség van integrálásra is, ahol ép, tipikusan fejlődő társaikkal együtt tanulhatnak. Viszont kevés lehetőség van arra, hogy az enyhén retardált gyermekek integrált oktatásban vegyenek részt, ezért növekszik a kisegítő iskolák igénybevételének száma. Kutatások szerint a fiúk között gyakrabban fordul elő mentális retardáció, ezáltal a kisegítő iskolákban is több a fiúk létszáma. Ehhez hozzájárul sajnos a tanítók kategorizálása is, hiszen előbb használnak egy mentálisan retardált fiúra fogyatékos jelzőt, mint egy mentálisan retardált lányra, ugyanis a lányok köztudottan szorgalmasabbak, illetve példamutatóbb a magatartásuk, melyek kiegyenlítik tanulási nehézségeiket. Különbséget kell tenni az értelmi fogyatékosság és a mentális retardáció között, mivel e két fogalom közel áll egymáshoz, mégis különbözik. Az értelmi fogyatékosság az agyvelő hibás fejlődéséből vagy más okból történő működési zavarából ismerhető fel. A mentális retardáció (értelmi fejlődésben való visszamaradottság) pedig a kora gyermekkori környezeti és/vagy szociális károsodások következménye. Általános érvényű, hogy az értelmileg akadályozott gyerekek fejlődése megkésett és elhúzódó jellegű. Megkésett azért, mert bizonyos pszichés funkciók a normálisnál később jelentkeznek, illetve elhúzódó, mert a funkciók kialakulásának időtartama hosszabb. Az értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztésének esetében szem előtt kell tartani a külső tényezőket, mint a tudatos, tervszerű pedagógiai nevelő hatás alapját. Kisgyermekkorban feltűnő, hogy a gyermek később kezd el ülni, állni, járni, mint testvére, vagy mint a többi átlagos gyermek. Késve kezd tárgyak után nyúlni, összeütni azokat. Ezek az idegrendszer sérülésének következményeként tudhatók be, ez okozza a fejlődési zavarokat, mely a fejlődés szinte minden területén megfigyelhetőek: a beszédben, a mozgásfejlődésben, a játéktevékenységekben, a szociális kapcsolatokban, a szokások kialakulásában illetve a szenzomotoros funkciókban. 18

19 Az értelmileg akadályozott gyermek megjelenése is szembetűnő, elsősorban a koponya deformitása, a mimika korlátozottsága, a gyermek arckifejezése és tekintete, mozgásában is fellelhető az elmaradás, gyakran ügyetlen és célszerűtlen, illetve petyhüdt izomzat jellemzi. Pszichés funkciókban a legfeltűnőbb az önkiszolgálás képességének elmaradottsága, evésben, ivásban lassabban fejlődnek, mint ép társaik, ezért segítségre szorulnak. A középsúlyosan értelmileg akadályozott gyermekek tevékenységei közül a rajzolás és a játék lényeges. A vizuális tevékenységre jellemző, hogy óvodás korában tudja használni a ceruzát, mellyel amorf figurákat rajzol, s ennek a rajzlap szélei sem szabnak határt. A tudatos pedagógiai hatások eredményeként a gyermek az óvodáskor végére eljut a kezdetleges emberábrázolás szintjéig. Játéktevékenységére az inadekvát játékhasználat jellemző, a játékokat a szájába veszi, ütögeti, dobálja, leginkább csak rombol. Három-négy éves korára jut el arra a szintre, hogy elkezdi érdekelni a konstruáló játék, viszont a funkció játék csak jóval később jelentkezik. Leginkább azok az ismerős játékok érdeklik, amelyekkel könnyen végezhet sztereotip játéktevékenységeket. Beszédfejlődése is későbbre tehető, mint egészséges társainál. Csecsemőkorban később fordul a beszéd irányába, később kezd el gagyogni. A folyamatos beszéd kisiskoláskorra alakul ki, bár még ekkor is hibás, nehezen érthető. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek megkülönböztetése nehezebb. Kisgyermekkori fejlődésében nem egyszerű felismerni a kóros állapotokat, ugyanis testi fejlődése és az egyszerűbb viselkedésformák kialakulása teljesen azonos az egészséges gyermekével. A legtöbb kisgyermek, ha nem mutat másfajta fogyatékosságot- teljesen ép gyermek benyomását kelti. Nehéz felismerni a debilis gyermeket, az alacsony szociokulturális családokban gyakran fel sem tűnik lemaradottsága, hiszen a gyermekeknek eltérő a fejlettségi szintjük, nem egyforma könnyedséggel tanulnak meg például egy verset. Ilyen esetben gyakran csak az óvodában, vagy még később, az iskolában derül fény a gyermek pontos állapotára. Ilyenkor a fejlesztés is később indulhat meg, nehezebb és hosszabb időt vehet igénybe a fejlődése. Az enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek 5 éves korára jut el az átlagosan három éves kor körül jelentkező miért? korszakhoz. Addig nem érez késztetést arra, hogy megtudja a dolgok okát, hogyanját és mikéntjét. 19

20 Óvodáskor elejére alakul ki a funkció játék, de a szerepjátékra még nem mutat érdeklődést. Az enyhe értelmi fogyatékos gyerekek rendszerint normál általános iskolában kezdik meg tanulmányaikat, de akadályozottságukból kifolyólag iskolai teljesítményük elmarad egészséges társaiktól, ezáltal folyamatos kudarcokat élnek át. Legtöbbször a tanítók sem mindig vannak felkészülve a gyermek tanítására, így a szülők kénytelenek kisegítő iskolába íratni a gyermeket. E gyermekek általában tisztában vannak egészségi állapotukkal, ezért gyakran önértékelési problémáik vannak, kisebbrendűségi érzéseik vannak. Ugyanakkor a középsúlyos értelmi fogyatékosok ilyen problémákkal nem küzdenek, általában nem ismerik saját állapotukat. (Gordosné Sz. A. 1980) Érzékszervi sérült gyermekek Látássérült gyerekek A látási fogyatékosság a látás szervének bizonyos részének (szem, látópálya, látóközpont) organikus vagy funkcionális elváltozása. Létrejöhet öröklés útján, illetve a terhesség alatt, a szülés közben és után fellépő problémák következtében. A latóképesség mértékét a látóélesség (visus,v) vizsgálatával állapítják meg. A látásélesség a tárgyak különböző részleteire kiterjedő felismerésre szolgál. A WHO megfogalmazása szerint látássérült az a személy, akinek a jobban látó szemén a maximális látásélessége az ép látás 30%-a, vagy ennél kevesebb, illetve a látótérszűkület 20 nál kevesebb. A látássérült gyerekeknek két nagy csoportját különböztethetjük meg, a vakokat és a gyengénlátókat. A vakság a látóképesség hiányát jelenti. Tudományos megközelítés szerint csak az vak, akinek látása teljesen hiányzik, és még fényeket sem érzékel. Magyarországon azok a látássérült gyerekek jogosultak sajátos nevelésre, akiknek a látóképessége 10% alatt van. A vakságot leggyakrabban méhen belüli vírusfertőzések, újszülött kori szemideghártyarendellenesség, illetve veleszületett zöldhályog és szürkehályog. A látóképesség hiánya 20

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Jellemzők, rehabilitáció A hallási fogyatékos emberek Halláskárosodás- a populáció 10%-a Hanghullámok gyakorisága, frekvenciája = Hz; Hangerő = db Az emberi fül 20-20 000 Hz-t érzékel, Emberi beszéd kb.

Részletesebben

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna Korai fejlesztés és gondozás Siktárné Aczél Zsuzsanna A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók OECD kezdeményezésére: A kategória: fogyatékos, B kategória: tanulási, magatartási nehézségeket mutató

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek?

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? A sajátos nevelési igényű gyermekek, és szüleik jogai, lehetőségeik az esélyegyenlőséghez. A sajátos nevelési igény törvényi háttere. Te is más vagy, te

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek

Részletesebben

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok. Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok. Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő A késleltetett ütemű fejlődés megnyilvánulásai, jelei 1. Orvosi leletek alapján - korai, faros, vákuumos vagy

Részletesebben

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:...

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN NYOMTATOTT BETŰKKEL KITÖLTENI! Az ápolást végző személyre

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az intervenció jegyében Mohács, 2013. szeptember 28 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

Részletesebben

A tételekhez segédeszközök nem használhatók.

A tételekhez segédeszközök nem használhatók. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex tételsor alapján történik. A szóbeli, központilag összeállított

Részletesebben

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról Óvodakötelezettség, óvodai nevelésre való jogosultság 22/2015. (IV. 21.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.)

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK AZ ISKOLAVÁLASZTÁS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK AZ ISKOLAVÁLASZTÁS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA ÁLTALÁNOS ISKOLÁK AZ ISKOLAVÁLASZTÁS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA Magyarország az Alkotmány X. cikkének (1) bekezdése alapján biztosítja (...) a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében a tanulás

Részletesebben

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,

Részletesebben

SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban

SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban Csibi Enikő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szakszolgálati igazgatóhelyettes, bizottságvezető 2012. november 12.

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században BEVEZETŐ "Minden emberi

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Az óvoda Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Magyarországon.. a közoktatásnak három szintje van: - Az (I) iskola előtti nevelés az óvodában folyik. Az óvodai ellátás a gyermek

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Átvettem: 2012 szignó. KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok Neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:...

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 1 KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve: Születési neve: Anyja neve:

Részletesebben

KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok Neve: Születési neve: Anyja neve: Szül. hely, év, hó, nap: Lakcíme: Tartózkodási címe: TAJ száma:

Részletesebben

Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN

Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN Az életünk során az anyanyelvünk átszövi egész lényünket, és meghatározza értelmi, érzelmi intelligenciánkat. Gyermekkorban az anyanyelvi

Részletesebben

GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN

GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN Csibi Enikő VÁZLAT Beszédhibákról általában Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus kompetenciái a beszédfejlesztésben Nevelési tanácsadói tapasztalatok BESZÉDHIBA-MEGKÉSETT

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt 2004-2011. Csibi Enikő szakszolgálati igazgatóhelyettes 2011.12.12 Változó törvényesség, állandó szakmaiság! Rövid történeti

Részletesebben

Kérelem az ápolási díj megállapítására

Kérelem az ápolási díj megállapítására 1. számú melléklet a 141/2005. (VII. 27.) Korm. rendelethez [6. számú melléklet a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez] I. Az ápolást végzı személyre vonatkozó adatok Kérelem az ápolási díj megállapítására

Részletesebben

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Feladata: Komplex koragyermekkori intervenció és prevenció, tanácsadás, a társas,

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok: Neve:.. Születési neve:... Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Városi Polgármesteri Hivatal Intézményirányítási és Szociális Osztály Levélcím: 3060 Pásztó, Kölcsey F. út 35. : (32) 460-155 A Hivatal tölti ki! ÁTVETTEM Dátum: Aláírás: Melléklet: KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI

Részletesebben

Rehabilitáció-habilitáció

Rehabilitáció-habilitáció Szöllősyné Juhász Csilla Rehabilitáció-habilitáció Rehabilitáció:a WHO szerint: egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási és szociális rendszerekben megvalósuló folyamat,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ÁPOLÁSI DÍJRÓL

TÁJÉKOZTATÓ ÁPOLÁSI DÍJRÓL TÁJÉKOZTATÓ ÁPOLÁSI DÍJRÓL Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe. Az ápolási díj három

Részletesebben

ADATLAP. A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve:

ADATLAP. A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve: ADATLAP A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve: Születési év, hely, idő: Foglalkozás: Munkahely megnevezése: Cím: Mobil telefonszám: E-mail

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

KÉRELEM ÁPOLÁSI DÍJ. megállapításához

KÉRELEM ÁPOLÁSI DÍJ. megállapításához Papkeszi Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 8183 Papkeszi, Fő u. 42. Tel: 06/88-588-650 KÉRELEM ÁPOLÁSI DÍJ megállapításához Ügyfélfogadás rendje: Hétfő és szerda: 8.00 16.00 óráig Péntek: 8.00

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag

Részletesebben

Ügyleírások: Ápolási díj

Ügyleírások: Ápolási díj Ügyleírások: Ápolási díj Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti

Részletesebben

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Szociális szakmacsoport Kisgyermek gondozó-nevelő Modulszám: 019/3.0/1868-06 Szőkéné Halász Éva Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Munkafüzet A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák

Részletesebben

Jelnyelvi alapismeretek

Jelnyelvi alapismeretek Jelnyelvi alapismeretek a hallássérülés siketek és jelnyelvek: főbb vonások a jelnyelv helyzete Magyarországon: akadályok és megoldások oovoo & Skype alkalmazási ismeretek A hallássérültek Siketek Nagyothallók

Részletesebben

Igazolás és szakvélemény* az ápolási díj megállapításához / kötelez felülvizsgálatához ( Az ápolt személy háziorvosa tölti ki)

Igazolás és szakvélemény* az ápolási díj megállapításához / kötelez felülvizsgálatához ( Az ápolt személy háziorvosa tölti ki) Igazolás és szakvélemény* az ápolási díj megállapításához / kötelez felülvizsgálatához ( Az ápolt személy háziorvosa tölti ki) I. Igazolom, hogy: Név:... Születési neve:. Anyja neve:... Szül. hely, év,

Részletesebben

K É R E L E M ápolási díj megállapítására*

K É R E L E M ápolási díj megállapítására* K É R E L E M ápolási díj megállapítására* I. ÁPOLÁST VÉGZŐ SZEMÉLYRE VONATKOZÓ ADATOK: 1.) Személyi adatok: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Állampolgársága:...

Részletesebben

www.authelp.ro authelp@gmail.com, authelp_ti@yahoo.com

www.authelp.ro authelp@gmail.com, authelp_ti@yahoo.com AutHelp Egyesület József Attila Általános Iskola Hargita Megye Tanfelügyelősége 2009 szeptember 15.-én kezdte meg működését a PUZZLE Oktatási Központ a József Attila Általános Iskola Tudor negyedi épületének

Részletesebben

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30 KT 121 28. bekezdés Sajátos nevelési igény ű tanulók ellátásának feltételei Sajátos nevelési igény ű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai

Részletesebben

Szent Kinga Katolikus Óvoda 5062 Kőtelek, Zrínyi út 10-12. Tel: (56) 496-003 e-mail: sztkingaovoda@gmail.com, sztkingakatovi@petrovaykataltisk.

Szent Kinga Katolikus Óvoda 5062 Kőtelek, Zrínyi út 10-12. Tel: (56) 496-003 e-mail: sztkingaovoda@gmail.com, sztkingakatovi@petrovaykataltisk. A esélyegyenlőségi ségi terve 2014-2015. 2015. 1 A esélyegyenlőségi terve a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának, fejlesztésének

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve: 1.1.2. Születési neve:

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Érkezett: Szignó:. 0501 I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:...

Részletesebben

Látássérült gyermekek ellátása az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben

Látássérült gyermekek ellátása az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben Látássérült gyermekek ellátása az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben gyógypedagógus ( Elhangzott 2013. március 22-én, a budapesti Gyengénlátók Általános Iskolája és Egységes

Részletesebben

Műhelymunka általános iskola/középiskola

Műhelymunka általános iskola/középiskola Műhelymunka általános iskola/középiskola TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai

Részletesebben

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció

Részletesebben

KÉRELEM ápolási támogatás megállapítására

KÉRELEM ápolási támogatás megállapítására KÉRELEM ápolási támogatás megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve: Születési neve: Ha az ápolt személy nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve: A törvényes

Részletesebben

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása Oktatási és Kulturális Minisztérium A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása Budapest, 2008. április 2 I. ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

MEZŐKÖVESDI JÁRÁSI HIVATALA. KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

MEZŐKÖVESDI JÁRÁSI HIVATALA. KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Benyújtandó: Mezőkövesd, Mátyás király út 112. Tel.: 49/511-554 Ügyfélfogadás: H, Sze: 8:00-16:00 P: 8:00-12:00 MEZŐKÖVESDI JÁRÁSI HIVATALA KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre

Részletesebben

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1. Személyes adatok 1.1.1.Neve:... 1.1.2.Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve: Születési neve: Társadalombiztosítási Azonosító Jele: Adóazonosító jele: Az ápolt személlyel

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

I. FOGYATÉKOSSÁG ALAPJÁN JÁRÓ JOGOK, A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS:

I. FOGYATÉKOSSÁG ALAPJÁN JÁRÓ JOGOK, A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS: I. FOGYATÉKOSSÁG ALAPJÁN JÁRÓ JOGOK, A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékos személy az, aki érzékszervi

Részletesebben

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Kar: Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia - Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Egyetemi év : I. év Félév : 1. Általános

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Vinczéné Szunyogh Judit SNI gyermek ellátása

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap... Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Pedagógiai rehabilitáció

Pedagógiai rehabilitáció Pedagógiai rehabilitáció Vekerdy-Nagy Zsuzsanna Bodnár Istvánné 1. A fogyatékosság és hátrányos helyzet magyarországi statisztikák Az első népszámlálásokat összefoglaló táblázat Fogyatékosság Típusa Magyar

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:...

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYI KÖZZÉTÉTELI LISTA. Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ Játékvár Óvodája 2014/2015.

NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYI KÖZZÉTÉTELI LISTA. Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ Játékvár Óvodája 2014/2015. NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYI KÖZZÉTÉTELI LISTA Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ Játékvár Óvodája 2014/2015. NEVELÉSI ÉV A 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló

Részletesebben

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az óvoda tanulóinak összlétszáma: 70 fő Halmozottan

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL CSÖMÖR KÁROLY HALLATLAN ALAPÍTVÁNY Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. október TÉMÁK A hallássérülés fogalma Siketek és

Részletesebben

Intézményes ellátás. A közoktatás intézményrendszere

Intézményes ellátás. A közoktatás intézményrendszere Intézményes ellátás A közoktatás intézményrendszere Nevelési - oktatási intézmények Óvoda Általános iskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Alapfokú művészetoktatási intézmény Gyógypedagógiai, konduktív

Részletesebben

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Konzulens: Paróczai Béláné Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a

Részletesebben

Alapító okirat. többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény

Alapító okirat. többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény Iktatószám: 1679-13/2009. Fadd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete és Gerjen Község Önkormányzat Képviselő-testülete a települések alapfokú oktatási-nevelési feltételeinek megteremtése, biztosítása

Részletesebben

Az Autisták Országos Szövetségének véleménye a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetéhez. SNI gyermekek nevelése, oktatása

Az Autisták Országos Szövetségének véleménye a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetéhez. SNI gyermekek nevelése, oktatása Az Autisták Országos Szövetségének véleménye a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetéhez SNI gyermekek nevelése, oktatása Annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek biztosabban hozzájussanak

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végzı személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

Pipitér Óvoda Pusztakovácsi Esélyegyenlőségi terve 8707 Pusztakovácsi Fő u. 114. Esélyegyenlőségi terv

Pipitér Óvoda Pusztakovácsi Esélyegyenlőségi terve 8707 Pusztakovácsi Fő u. 114. Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013 1 Tartalomjegyzék: 1. Helyzetelemzés... 4 2. Az Intézkedési terv célja... 4 3. Kötelezettség és felelősség... 4 4. Akcióterv... 5 5. Megvalósítás... 7 6. Monitoring és nyilvánosság...

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

e.) Megállapítja, megszünteti az ápolási díjat és kétévente legalább egyszer felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot.

e.) Megállapítja, megszünteti az ápolási díjat és kétévente legalább egyszer felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 3/2002.(02.15.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 50/1999.(11.25.) számú

Részletesebben

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY 1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni

Részletesebben

A GYAKORLATBAN SZABÁLYOK, JOGSZABÁLYOK SZATMÁRINÉ MÁLYI NÓRA LOGOTECH@T-ONLINE.HU

A GYAKORLATBAN SZABÁLYOK, JOGSZABÁLYOK SZATMÁRINÉ MÁLYI NÓRA LOGOTECH@T-ONLINE.HU A DIAGNOSZTIKA SZERVEZÉSE A GYAKORLATBAN SZABÁLYOK, JOGSZABÁLYOK SZATMÁRINÉ MÁLYI NÓRA LOGOTECH@T-ONLINE.HU 1 JOGSZABÁLYOK Szűrés Vizsgálat jogszabályi kötelezettség g jogszabályi kötelezettség További

Részletesebben

A látássérült hallgatók speciális igényei a felsőoktatásban, megsegítésük lehetőségei

A látássérült hallgatók speciális igényei a felsőoktatásban, megsegítésük lehetőségei A látássérült hallgatók speciális igényei a felsőoktatásban, megsegítésük lehetőségei Kovács Krisztina, fogyatékos-ügyi koordinátor, ELTE Érzékenyítő tréning PPK 2011. január 14. Vázlat A látássérülés

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 5. melléklete Dunakeszi Oktatási Központ 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Dunakeszi Oktatási Központ

Részletesebben

Zeneterápia, zenei fejlesztés

Zeneterápia, zenei fejlesztés Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,

Részletesebben

A fogyatékossági támogatás

A fogyatékossági támogatás A fogyatékossági támogatás 1998. évi XXVI. törvény 22. A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás

Részletesebben

15. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére

15. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére 15. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére Tárgy: A 2015/2016. nevelési évben indítható óvodai csoportok

Részletesebben

gia alapjai I. NYME- SEK Ágnes

gia alapjai I. NYME- SEK Ágnes A gyógyító pedagógia gia alapjai I. NYME- SEK 2009.06.28. Némethné Tóth Ágnes 1 A gyógypedag gypedagógia gia helye a neveléstudom studományban NEVELÉSTUDOMÁNY (PEDAGÓGIA) gyógypedagógia 2009.06.28. Némethné

Részletesebben

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a

Részletesebben

2/2005. (III. 1.) OM rendelet

2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A közoktatásról szóló 1993.

Részletesebben

A hiperaktivitásról hiperaktivitás fogalmát, ismertető jegyeit, tüneteit hiperaktivitás hiperaktivitás

A hiperaktivitásról hiperaktivitás fogalmát, ismertető jegyeit, tüneteit hiperaktivitás hiperaktivitás A hiperaktivitásról Óvodapedagógusként munkám során nagyon sokféle természetű gyermekkel találkozom. Minden csoportban előfordulnak olyan gyerekek, akikre azt mondják az óvó nénik, hogy ha minden gyerek

Részletesebben