Sérült gyerekek iskolába lépésének lehetőségei az integráció szellemében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sérült gyerekek iskolába lépésének lehetőségei az integráció szellemében"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kar Sérült gyerekek iskolába lépésének lehetőségei az integráció szellemében Készítette: Pál Enikő Témavezető: Kiss Ferenc Főiskolai docens

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés Témaválasztás indoklása Célkitűzés...4 II. Témakifejtés A dolgozatban felhasznált irodalom bemutatása Elméleti háttér A beiskolázás A beiskolázás feltételei Törvényi háttér Sérült gyerekek jellemzői Értelmileg akadályozott gyerekek Érzékszervi sérült gyermekek Beszédsérült gyerekek Mozgásszervi sérült gyerekek Az autizmus A sérült gyerekek beiskolázása A beiskolázás lehetőségei Az integráció szem előtt tartása Törvényi háttér Esettanulmány Módszerek Anamnézis A fejlődés elemzése...47 III. Összefoglalás...50 IV. Irodalomjegyzék

3 I. Bevezetés Manapság egyre többet hallani sérült gyerekekről, többet foglalkozik velük, érdekeikkel, nevelhetőségük és taníthatóságuk lehetőségeivel a pedagógus társadalom, a tudományos világ, illetve a média. Nem véletlen, hiszen egyre több a valamilyen fogyatékossággal születő gyermekek száma, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, nem szabad elsiklani fölötte. Igaz, az orvostudomány már annyira fejlett, hogy a rendellenességek a terhesség igen korai stádiumában fellelhetők, felfedezhetők ha a mozgásszerv fejlődésével van probléma-, illetve következtetések vonhatók le az anya életviteléből (gondoljunk az alkohol, a dohányzás, a drogozás káros hatásaira), de mégis nem különbözhet az ő életük a mi, egészséges emberek életétől. 1. Témaválasztás indoklása A sérült gyerekek sajátos világa eddig ismeretlen volt számomra, de tanulmányiam során egyre többször kerültek szóba. Gyakorlataim alkalmával találkoztam velük először. Ez az élmény arra ösztönzött, hogy részletesebben megismerjem és megvizsgáljam a sérült gyerekek helyzetét. A legtöbb embernek, ha szóba kerülnek ezek a gyerekek, az első érzés a szánakozás. Sajnálják a gyereket, hogy neki ez a sors jutott és nem lehet teljes élete, és sajnálják a szülőket, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük. (Közben hálát adnak, hogy nekik egészséges gyermekük született.) Csakhogy ez nem segít. Sem a gyereknek, sem a szülőnek. Szerintem kevés olyan ember létezik, aki rögtön tudja, ilyen helyzetben mi lehet az, ami valamilyen módon segítséget nyújt a családnak. Ez az, amin valahogy változtatni kellene. Nem szabad a szülőket magukra hagyni, mondván, nekem még nem volt ilyen gyerekkel dolgom, én nem tudom, hogyan kell vele bánni, hogyan kell tanítani. Igaz, elterjedt a nevelési-oktatási intézményekben az a szokás, hogy fogadják a sérült gyerekeket, együtt nevelik egészséges társaikkal. Ennek vannak egyaránt pozitív, illetve negatív hatásai, de mégis az lenne a legjobb, ha az összes olyan intézmény, amelyik foglalkozna fogyatékos gyerekekkel, felkészülne az érkezésükre mind szociálisan, mind 3

4 pedagógiailag, illetve biztosítaná a fejlesztésükhöz szükséges eszközöket, a tárgyi- és személyi feltételeket. 2. Célkitűzés A dolgozatom célja tehát, hogy bemutassam a sérült gyerekek nevelési-oktatási nehézségeit. Figyelembe véve a törvények által megszabott lehetőségeket, kötelezettségeket úgy, mint a gyermekek szükségleteit, fogyatékosságuk sajátosságait. Nagyobb hangsúlyt fektettem az iskolába lépés követelményeire, lehetőségeire, mert úgy gondolom, a sérült gyerekek egyik problémája lehet a megszokott -és elfogadott- óvodai közegből átlépni egy ismeretlen, bizonyos követelményeket támasztó felsőbb szintű oktatási rendszerbe. Ahol újra alkalmazkodni kell a gyermekközösséghez, illetve a tanítóhoz, be kell illeszkedni, és ha nem is tudatosan, de el kell fogadtatnia magát az osztállyal. Ebben nagy szerepe van a tanítónak, sokat számít, ő hogyan áll a dologhoz, illetve számít a gyerekek empatikus képessége is. Külön foglalkoztam az autizmussal, ezzel a rejtélyes betegséggel, hiszen nem sorolható be teljesen egyik fogyatékossági típusba sem. Számomra az ő helyzetük a legérdekesebb, hiszen míg az értelmi, érzékszervi, beszéd- és mozgásszervi fogyatékosok esetében számos bizonyított kísérletet, kutatást találhatunk, addig az autizmus esetében még csak most folynak a kutatások, találgatások. Így persze a pedagógusoknak is nehezebb a dolguk, mivel nincs pontosan leírt nevelési-oktatási módszer. Remélem, az esettanulmány során fény derül arra, hogyan is működhet egy autista gyermek óvodából iskolába történő átmenetele, egészséges társakkal való kapcsolata, fejlesztésének lehetőségei, módszerei. 4

5 II. Témakifejtés 1. A dolgozatban felhasznált irodalom bemutatása Gordosné Sz. A. Gyógypedagógiai alapismeretek könyve (1980) a sérültek nevelésének, a velük való helyes bánásmód kialakításának legfontosabb ismereteit foglalja össze, alátámasztva gyakorlati ismeretekkel. Főként az iskolára helyezi a hangsúlyt, de bemutatja azokat a nevelési nehézségeket is, amelyek nem kifejezetten a négy fő sérültségi típusba tartoznak. Gordosné Sz. A. Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek című könyvében (2004) megismerhetjük a gyógypedagógia klasszikus és modern értelmezéseit, továbbá a gyógypedagógiai segítséget igénylő személyeket, a gyógypedagógiai hatás-, színtér-, és tevékenységrendszerét. Elsősorban az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar hallgatóinak készült tankönyvként. Bemutatja az integrált iskoláztatás lényeges elemeit, melyet ahogy a szerző is fogalmaz- minden pedagógusnak, sérült emberekkel foglalkozó személynek ismernie kell. Delacato, C. H. Miért más az autista gyermek című könyvében (1997) saját korát megelőzve elsőként írt az autistáknál előforduló hallás-, látás-, és egyéb érzékszervi túlérzékenységről. Végül arra a következtetésre jut, hogy az autista gyerekek valójában agysérültek. Sérült az érzékelésük, viszont nem az érzékszerveikkel van baj, hanem az ingerületvezetéssel. A gyerekek kezelésére saját terápiáz is kidolgozott, több-kevesebb sikerrel. Uta, F. Autizmus- A rejtély nyomában könyve (1991) az első magyarul megjelenő szakkönyv ebben a speciális témakörben, amely a világon is elsőként ad kielégítő pszichológiai elemzést arról, mi játszódhat le az autista elméjében. Könyve a laikus olvasó számára is érdekfeszítő, ugyanakkor rendkívüli, eredeti alkotás. 5

6 Williams, D. Autizmus- egyes szám első személyben egy önéletrajzi kötet (2001), amely egyik igen fontos forrása az autizmus megismerésének, és az érintettek problémáinak, gondolkodásmódjának megértésének. Viszont nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a szerző, általános, az autizmusra vonatkozó megállapításai nem feltétlenül igazak minden autizmussal élő személyre, és nem minden esetben igazoltak tudományosan. Pukánszky B.- Mészáros I.- Németh A.: Neveléstörténet - Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe című kötet (2004) a nevelés, az oktatás és az iskoláztatás történetének legfontosabb eseményeit mutatja be. Nyomon követhetjük az iskola kialakulásának és máig ívelő történetének fontosabb eseményeit, megismerhetjük az egyes történeti korok nevelésioktatási gyakorlatát. 2. Elméleti háttér 2.1. A beiskolázás Az első iskolát 996 környékén alapították a Géza fejedelem által hívott bencés szerzetesek, Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalma területén. Ennek a kolostori iskolának elsődleges teendője a klerikusképzés, vagyis az egyházi rendű értelmiségiek képzése volt. A tananyag egymásra épülő, három rétegű volt: az alsó fokú iskolás ismereteket összevont tantárgyban tanították, mely tartalmazta az olvasást, az írást és éneklést, a középső szinten a főbb alapozó tantárgyak szerepeltek, a felső szinten, pedig speciális szaktudományokkal foglalkoztak. A 14. században jelentek meg nagyobb városainkban a céhek, ahol a éves fiúk kezdetben inasként dolgoztak, majd néhány évi munka után felszabadultak: legénnyé váltak. A céhes képzés célja az volt, hogy ez alatt a pár év alatt a fiúk elsajátítsák a mesterséget és emellett olyan erkölcsi tulajdonságokat szerezzen, amelyek alkalmassá teszik a nyugodt, együttes munkavégzéshez. A falusi plébániai iskolák népiskolákká alakultak a 16. század második felében. A cél az volt, hogy minél több fiút és lányt ismertessen meg vallási és erkölcsi ismeretekkel, egyházi énekekkel, illetve a továbbtanulni vágyó fiúkat írni-olvasni tanítsa. 6

7 Egészen az 1760-as évek végéig az iskoláztatás az egyház kezében volt, ekkor Mária Terézia iskolareformot hajtott végre: július 16.-án érvénybe léptette, hogy a teljes magyar iskolaügyről rendelkezni és fölötte felügyeletet gyakorolni királyi felségjog. Tehát a magyar iskolaügy az állami jogrendszer keretei közé került ban a pápa feloszlatta a jezsuita szerzetesrendet, így a magyar iskolákban először jelentek meg a világi pedagógusok. A tankötelezettség 5 éves kortól számítható, s egészen 12 éves korig járhattak népnyelvű iskolába a gyerekek. A középszintű iskolát 10 éves korban kezdhették meg, és innen mehettek felsőbb szintre október 9.-én kibocsátott kormányrendelet szerint a nevelés és oktatás felügyeletét az állam gyakorolja. A kormányzat rendkívüli fontosságúnak tartotta, hogy minden 6-12 éves korú gyermek iskolába járjon. Ebben segítségükre voltak a csendőrök, akik gyakran kísérték a gyerekeket iskolába; illetve azok a szülők, akik nem szorgalmazták gyerekeik oktatását, pénzbüntetést kaptak december 15.-én Magyarország első népoktatási törvényét évi XXXVIII. tc.- érvényesítette a király. Ennek érdekében bővíteni kellett a kisiskolákat, így létrejött a hatosztályos elemi népiskola novemberében hozták nyilvánosságra a közoktatás átalakításának programját, melyben a tankötelezettséget felemelték 14 éves korra től kezdve minden népiskola megkapta az általános iskola nevet évi 1. törvény az oktatásról, melynek célja, hogy a nevelés-oktatás alapvető szabályait megállapítsa július 12-én az országgyűlés elfogadta a 79. számú törvényt a közoktatásról, mely biztosítja a tanuláshoz való jogot minden ember számára. Ezt a törvényt 1996-ban több ponton is módosították, mely a mai napig érvényben van. (Pukánszky B.- Mészáros I.- Németh A. 2004) 7

8 A beiskolázás feltételei Az iskolára való alkalmasság egyik fő feltétele a gyermek biológiai fejlettsége, az életkornak megfelelően. A gyermek fejlődésére már a fogantatás után figyelnünk kell, biztosítani a magzat számára az egészséges fejlődés lehetőségét. A gyermek fogantatásától kezdve sokat és rohamos gyorsasággal fejlődik. Ha összehasonlítjuk, hogy a fogantatástól a születésig, illetve a születésünktől az öregkor végéig milyen ütemben fejlődünk, láthatjuk, mennyire nagy a különbség a kettő között. A magzat a 9 hónap alatt gyors ütemben növekszik, melyben kialakulnak azok a lényeges biológiai feltételek, melyek lehetővé teszik a megszületést, és magát az életet. A fejlődés több szakaszát különíthetjük el, első ilyen az intrauterin fejlődés, vagyis a méhen belüli fejlődés, mely a fogamzástól kezdődik, és magában foglalja a kilenc hónap alatti növekedést. Három részre lehet bontani: a. A csíra szakasz, melyről az első két hétben beszélünk, ezalatt a zigóta beágyazódik a méhfalba b. Az embrionális szakasz, mely egészen a második hónap végéig tart, ekkor alakul ki a három csíralemez, az ektoderma (külső csíralemez), az endoderma (belső csíralemez) és a mezoderma (középső csíralemez). Az ektoderma felelős az idegrendszer, az érzékszervek, a bőr, a köröm, a haj és a fogak kialakulásáért. Az endodermából fejlődnek ki a zsigerek. A mezoderma pedig a csontok, izmok és a keringési rendszer kialakulását teszi lehetővé. c. A harmadik hónaptól beszélünk a fötális vagy magzati szakaszról, melyben a specifikus emberi jellemzők alakulnak ki, ebben nagy szerepet játszanak az gének, melyek meghatározzák, milyen öröklött tulajdonságai lesznek a magzatnak, az anya szervezete, és a várandóság illetve a szülés körülményei. Újszülöttkorról beszélünk a születéstől a második hónapig, mely a feltétlen reflexek korszaka, a gyermek legnagyobb szüksége, hogy igényeit kielégítsék, táplálják, tisztán tartsák, alváshoz való feltételeket biztosítsák. Érzékszervei fejlődnek, a tapintás, hő érzetei, ízérzékelés és a szaglás kezd finomulni, a hallás egyesek véleménye szerint már kialakult, míg 8

9 mások azon az állásponton vannak, hogy még fejletlen. A látás pedig fokozatosan javul, egyre élesebb képet lát a gyermek. A csecsemőkor a feltételes reflexek kialakulásakor kezdődik, megjelenik a szociális mosoly, amikor már megismeri az anya arcát. Mozgása fejlődik, az első év végére megtanul ülni, mászni és állni. Ismerős és ismeretlen között kezdetben nem tud különbséget tenni, majd ezt felváltja a félelem az idegenektől. Beszédfejlődése meghatározó, gőgicsélésből gagyogás lesz, majd megérti a beszédet: tájékozódik a helyzetben. Fontossá válik az utánzás, mint a tanulás első formája. Ezután következik a kisgyermekkor, mely 3 éves korig tart, ez alatt az időszak alatt tanul meg a gyermek egyedül járni, és beszédbeli fejlődésben eléri azt a szintet, hogy meg tudja magát értetni a környezetével, ki tudja fejezni magát, még ha néha helytelenül is. Megindulnak a szocializációs folyamatok, érdeklődik az őt körülvevő világ iránt, állandó problémájává válik a mi ez?, mit lehet vele csinálni kérdések használata. Egyre jobban érvényesül az önállósodás, ellesi a felnőttől, hogyan kell végrehajtani egy-egy cselekvést, majd felszínre tör a vágy, hogy egyedül is megcsinálja, jellegzetes lesz az én akarom szószerkezet használata. Az időszak végére megjelenik a dac, mint tiltakozás a felnőttek kívánságainak teljesítésére. Kezdetben ez nem tudatos, később a gyermek rájön, hogy a daccal elérheti vágyait, és használni kezdi a szülővel, nevelővel szemben. Fejlődik gondolkodása, belső késztetést érez arra, hogy cselekedjen. Piaget szerint egocentrizmus jellemzi ezt az időszakot, mely annyit tesz, hogy a gyermek képtelen más szemszögből látni, nézni a dolgokat, számára csak az valóságos, melyet ő él át. A legtöbb esetben a gyermeket 3 éves korában a szülők beíratják az óvodába, főleg ha a nagyobbik testvér már óvodás. Nagy változás ez a gyermek számára, hiszen kikerül a család, az otthon biztonságos közegéből az idegen, nyüzsgő óvodába. Mégis az óvodás évek alapozzák meg a gyermek számára a szélesebb körű szocializáció, perszonalizáció lehetőségét. Tehát óvodáskorról beszélünk körülbelül 3 éves kortól, éves korig. Az óvodás legfőbb tevékenysége a játék. Ebben sajátítja el a felnőtt által látott és megfigyelt viselkedésformákat, szokásokat. Csak azt tudja eljátszani, amit megtapasztalt. A mesehallgatás által fejlődik emlékezőképessége, szókincse, képzelete. Tisztábban beszél, megjegyez olyan dolgokat is, amelyeket ő még nem tud megérteni. Az óvodás gyermeket érzelmei vezetik, nyílt és őszinte, az önuralom csak óvodáskor végére alakul ki. Nagy 9

10 szüksége van a megerősítésre, dicséretre. A gyermekek 6-7 éves korukra elérik azt a fejlettségi szintet, mely szerint alkalmasak lesznek az iskolás életre. A kisiskoláskor meghatározó a gyermek életében, fontos, hogy pozitív visszajelzéseket kapjon, pozitív élményekkel gazdagodjon, hiszen ha kudarccal kezdi meg iskolás éveit, könnyen megeshet, hogy nem szívesen jár majd iskolába, kerülni fogja azt. Az iskolás gyermekeknél szembetűnő változás a nyúlás és a telítődés. Izomzat erősödik, ezért fontos a mozgás és rendszeres testgyakorlás, helyes testtartás kialakítása. A tanulás kötelességé válik, még nem alakult ki a tárgyak közötti differenciálás, szimpatizálás. Akarata nő, így képessé válik a szándékos figyelemre, főként ha olyan dologról van szó, ami igazán érdekli. Az emlékezés kulcsfontosságúvá válik, hiszen a tananyag egymásra épül. Kialakul a beszéddel kifejezhető elméleti gondolkodás, mely feladatmegoldó értelmi tevékenységforma. Összefüggő, értelmes mondatokban beszél, szókincse akkor bővülhet igazán, ha megszerettetjük vele az olvasást. Az érzelmek differenciálódnak, a gyermek értelmi lénnyé válik. Az iskolás gyermeket szabálytudat, kötelességtudat jellemzi, képes megítélni a helyes és helytelent. Kialakul a csoporthoz tartozás érzése, az ún. adhézió, mely elősegíti, hogy a gyermek teljesíteni tudjon a csoporton belül, kialakul a mi-élmény. Az iskolába lépés nagy változást jelent a gyermek és a szülő számára egyaránt. A gyermek az utolsó óvodai év végéhez közeledve egyre nagyobb lelkesedéssel és reményekkel várja az őszi iskolakezdést, többször eljátssza azt az élményt, hogy milyen lehet iskolásnak lenni. Ezzel párhuzamosan a szülő is abban reménykedik, hogy az átmenetel zökkenőmentes lesz, a gyermeke az eléje állított akadályokkal ügyesen megküzd. Képzeletben felruházza a gyermeket jobbnál jobb tulajdonságokkal, amelyek azonban nem mindig érvényesek a gyermekre. Az iskolaérettséget általában a gyermek 6. életévében vizsgálják, az óvodapedagógus és a szülő megegyezésén alapul. A legjobb esetben mindkét fél azonos véleménnyel van a gyermek fejlődéséről, tisztán látják erősségeit, illetve gyengeségeit. A szülő bátran támaszkodik az óvodapedagógus véleményére, hiszen ő az, aki napközben a gyermekkel tölti idejét, ő neveli, fejleszti, ő látja szocializációs képességét. Ilyenkor közösen eldöntik, hogy a gyermek menjen iskolába, vagy jót tenne neki, ha még maradna óvodában egy évet. Az iskolaérettségnek vannak bizonyos jelei, melyekre a szülő és a pedagógus felfigyelhet, ezeket 3 csoportra lehet osztani: fizikai, pszichés és kognitív jellemzőkre. Ezek: 10

11 Fizikai jellemzők: - A testmagasság cm körüli (egyéni eltérések megfigyelhetők) - A testsúly kg között normális (egyéni adottságok különbözhetnek) - Jó erőnléttel rendelkezik, ami az iskolatáska cipelése miatt fontos - Egészségi állapota kielégítő - Alakváltozás következik be, megnyúlnak a végtagok, az addig látható pocak eltűnik - Megtörténik az első fogváltás - Tisztázódik a kezesség kérdése, melyik kéz a dominánsabb Pszichés jellemzők: - A gyermek készül az iskolára, örömmel és várakozással tölti el az iskola gondolata - Rendelkezik a feladattudat, a feladattartás képességével - Jellemzi a kitartás, nem hagy félbe feladatokat - Képes kapcsolatot teremteni úgy a felnőttel, mint a gyermekkel - Önállóság jellemzi bizonyos feladatokban Kognitív jellemzők: - Figyelme leköthető, képes bizonyos időn keresztül figyelni - Könnyedén megtanul rövidebb verseket, mondókákat - Értelmes mondatokkal képes magát kifejezni, nincs a beszédértést zavaró beszédhibája - Gyakorlata van a finommotorikus mozgásokban, a szem-kéz, a szem-láb, a szem-kéz-láb koordinációs gyakorlatokban - Eligazodik az 1-10-ig terjedő számok között, ismeri a mennyiségi fogalmakat, azokat jól tudja használni - El tudja mondani, hogy hívják, hol lakik, kik a szülei, van-e testvére Más esetben, a pedagógus tisztában van azzal, melyek a gyermek képességei, alkalmas-e az iskolába lépésre, ugyanakkor a szülő másképp látja gyermekét, nem hiszi el, amit a pedagógus mond, ő fejlettebbnek gondolja, mint amilyen. Vagy fordított esetben, a szülő szeretné, ha maradna még egy évet óvodában a gyermek, a pedagógus viszont azt 11

12 szorgalmazza, hogy minél előbb iskolába menjen, melynek hátterében nem feltétlenül a pedagógiai szakvélemény áll. Akár a pedagógus, akár a szülő nem ért egyet, mindkettőjüknek meg van a lehetőségük arra, hogy kezdeményezzék a Nevelési Tanácsadóval való kapcsolatfelvételt. A Nevelési Tanácsadó ezután megvizsgálja a gyermeket, s tapasztalatai alapján javaslatot tesz arra a lehetőségre, amely szerinte a gyermeknek a legmegfelelőbb. Ezt el kell fogadnia mind a szülőnek, mind a pedagógusnak, mind a gyermeknek, a saját érdekében. Az iskolaérettségi vizsgálatot orvos, pszichológus és fejlesztő pedagógus végezheti. Először az óvodapedagógussal, illetve a szülőkkel beszélgetnek a gyermek addigi fejlődéséről. Ezt követően a fejlesztő pedagógus egy csoportos, játékos tevékenység keretén belül vizsgálja a gyermek: Eszközhasználatát, kezességét, motoros kézügyességét Vizuális megfigyelőképességét, reprodukáló képességét Feladatmegértését, feladattudatát, feladattartását Fáradékonyságát Mennyiségi- és számfogalmának ismeretét Emlékező képességét Szem-kéz, szem-láb, illetve szem-kéz-láb koordinációját Ezután a gyermek egyéni formában történő vizsgálata következik, mely már nem annyira játékos, mint a csoportos tevékenység. Ebben felmérik: Az általános tájékozottságot Az érdeklődést, fantáziát és emlékező készséget A hangképzés és beszéd tisztaságát A szókincset A problémamegoldó készséget A mondat-, szó- és számemlékezetet Ha a gyermek a szakember előtt is érettnek bizonyul, iskolába léphet, elkezdheti általános iskolai tanulmányait. Egyenetlen fejlődés esetén fejlesztő osztályba kerülhet, illetve ha a gyermek lassúbb fejlődésmenetet mutat a Nevelési Tanácsadó vizsgálatán, egy év felmentést kap, vagyis maradhat még egy évet óvodában, ahol pótolhatja a hiányosságait. 12

13 Minden óvodának, minden óvónőnek érdeke, hogy az általuk nevelt gyermekek az iskolaérettség kritériumainak megfeleljenek. Ezáltal kaphatnak visszajelzést arról, hogy minként dolgoznak, mennyire eredményesek. Nemrég az óvodapedagógusok élhettek azzal a lehetőséggel, hogy az iskolaérett gyermeket felkészítsék a vizsgálatra. Ily módon úgymond bebiztosították magukat, hogy megfeleljenek a gyerekek mellett ők is. Végig mentek a vizsgálat feladatain, rávezették a gyerekeket a megoldásra, ha nem tudták megoldani, több napon keresztül gyakorolták velük a feladatokat, hogy minél egyszerűbb legyen nekik. Főleg akkor volt ez nagy segítség az óvodapedagógusoknak, ha egy olyan nehéz gyereket kellett nevelnie, aki meghaladta a képességeit, nem bírt vele. Ilyenkor könnyebb volt túladni a gyereken. Ma már azt tartják szem előtt, hogy a gyermek a számára legmegfelelőbb időpontban kerüljön iskolába. Megszűnt az óvoda azon feladata, hogy a gyermeket az iskolára készítse fel. Ezáltal az óvodapedagógusok nem gyakoroltathatják be a gyerekekkel a feladatokat. Elvileg. Néhány óvónő, vagy azért, mert túl sokáig gyakorolták az iskolára való felkészítést, és már megszokásból csinálják, vagy azért, hogy mások előtt bizonyítsanak, milyen jól dolgoznak, elismerésre vágynak, vagy pedig azért, mert egy nehezen nevelhető, úgynevezett problémás gyerektől meg akarnak szabadulni. Ennek nem így kellene lennie. Sajnos már én is láttam, ahogyan a gyerekekkel ilyen feladatokat oldanak meg. Voltak köztük olyanok, akik ügyesen megoldották, ők alkalmasak voltak az iskolába lépésre. Viszont voltak olyanok is, akiknek még nehézséget okozott, mégis elkezdték szeptemberben az iskolát. A gyerekeknek eltérő a fejlődési üteme. Ez természetes. De az lenne a normális, ha az egy osztályba kerülő kisdiákok hasonló szinten lennének. Sok probléma adódik abból, ha a gyermek előbb kerül az iskolába, mint azt neki kellene. Az első iskolaév arról szólna, hogy a gyermek pozitív élményekkel gazdagodjon, megerősítést, kedvet kapjon az iskolához. Ha túl hamar kerül az iskolába, ha túl hamar elengedjük, ezt a lehetőséget elvesszük tőle. Kudarccal kezdődik számára az első osztály, aminek komoly következményei lehetnek. Az iskola megkezdésével problémák is felléphetnek, melyek akadályozzák a zökkenőmentes átmenetet. Ilyen az óvoda és iskola közti átmenet problematikája. Az első 13

14 ilyen probléma, hogy nevelőváltás következik be, a megszokott, barátságos, kedves óvó néni helyére a gyakran idegen, ismeretlen tanító néni/bácsi lép. Ráadásul a gyerekek többsége is lecserélődik, ez főként városokban jellemző. Például egy vidéki gyermek, ha bekerül a városi első osztályba, a várakozásokkal együtt félelemmel is érkezhet az osztályba, ami megnehezítheti az iskolakezdést. Egy ilyen idegen közegbe belépni még felnőttként sem könnyű, legalábbis nekem nem az. Megváltozik az alapvető tevékenységi forma, eddig szabad, kötetlen játék vette körül, az iskolában pedig kötött, irányított tevékenység a jellemző. A gondtalan játékot felváltja a tanulás, ami alapjában véve is nagy váltás, de ezen könnyíthet a tanító, ha az elemi ismereteket játékos, szemléletes formában próbálja a gyerekek felé közvetíteni. A tanórán fontos a figyelem, 5-7 éves gyerekeknél ez körülbelül 15 percig terjed, míg 8-10 évesen is csak 20 perc körüli. Megjelenik a szándékos figyelem, ezt segíti, ha az anyag érdekli a gyermeket, ha felkelti érdeklődését. Később, 9-10 éves korában, már azért is figyel, mert tudja, ez a kötelessége, kialakul kötelességtudata. A gyermekkel szemben támasztott igényszint nő, hiszen az iskolában teljesíteni kell, számot kell adni a tudásról. Megváltozik az életritmus, az iskola időhatárok közé szorul, meghatározott időpontban kezdődik, 45 percesek a tanórák, perces szünetekkel, ez valóban szokatlan, nehéz a gyerekeknek alkalmazkodni. Gyorsabb munkatempó lesz jellemző, ami eddig akár egy egész délelőttön keresztül elérhető volt, azt most rövidebb idő alatt kell teljesíteni. Valamint a gyerekek között versengés alakulhat ki a tanító figyelméért, dicséretéért, ami normális, ha bizonyos határok között mozog. Lehet pozitív, ösztönző hatású, ami elősegíti a gyermek könnyebb tanulását, illetve teljesítését, viszont ennek van rossz oldala is, ha a gyermeket huzamosabb ideig kudarcok érik, mert épp nem olyan időszakát éli, vagy a családi háttér nem biztosítja a biztonságos, nyugalmas légkört, és csak azt érzékeli, hogy a többiek teljesítenek, ő nem, a kedvét is elveheti a tanulástól Törvényi háttér Az évi LXXIX. számú törvény A közoktatásról 2. -a szerint minden gyermeknek joga, hogy nevelésben, illetve oktatásban részesüljön. A 4. alapján minden gyermeknek, 14

15 tanulónak joga, hogy egyenlő bánásmódban, a vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön azonos színvonalú ellátásban. Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Minden gyermek tanköteles: a gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti. Abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérésére a gyermek akkor is megkezdheti a tankötelezettség teljesítését, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. után született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik és annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti a kimondja, hogy az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik a gyermek harmadik életévének betöltése után. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik. A kijelölt óvoda csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az önkormányzat által meghatározott időszakban kell beíratni. (Kozma T. Lukács P. (1992); Tanulmányok a közoktatásról) 15

16 2.2. Sérült gyerekek jellemzői A sérült kifejezés ma már egy gyűjtőfogalom, míg a WHO 1980-ban közzétett értelmezési rendszerében a fogyatékossági folyamat első lépcsője volt. Eszerint a sérülés egy biológiai működési zavar, például fejlődési rendellenességből eredő végtaghiány, vagy öröklött halláshiány. Ma már ez a megfogalmazás elavult, a sérült jelzőt használjuk az értelmi, érzékszervi és mozgásszervi fogyatékossággal élőkre, amely gátolja a kategorizálást, s ezáltal megkönnyíthetjük a társadalomba való beilleszkedésüket Értelmileg akadályozott gyerekek Az értelmi akadályozottság szűkebb értelemben olyan fejlődési zavar, melynél a központi idegrendszer károsult, ezáltal a megismerő tevékenység állandó zavarát okozza. Létrejöhet örökletes neurológiai zavarok, örökletes anyagcsere-betegségek, kromoszóma rendellenességek, illetve a terhesség alatti vírusfertőzések, gyógyszerhatások szövődményeként. Továbbá okozhatja a kora gyermekkorban keletkezett probléma, például a koraszülés következményei, vagy a születéskor bekövetkező központi idegrendszeri vagy más sérülések, gondoljunk arra, amikor a gyermek beszorul a szülőcsatornába, ilyenkor hosszabb-rövidebb ideig oxigénhiányos állapotba kerül, ez roncsolja az idegsejteket. Valamint a szülés után bekövetkező vírusos vagy bakteriális fertőzés, az agyvelőgyulladás, vagy agyhártyagyulladás. Agykárosodást okozhat a szülők vércsoportjának összeférhetetlensége, mely újszülöttkori sárgaságban nyilvánul meg. Leginkább akkor fordul elő, ha RH negatív anyának RH pozitív férje van. Ilyenkor az elsőszülött általában egészségesen jön a világra, a probléma a második gyermeknél lép fel, amikor az anya véréből az RH ellenes anyagok elkezdik feloldani a magzat véréből a vörösvérsejteket. Ha ekkor nem történik teljes vércsere, súlyos agykárosodással születhet meg a gyermek. Az értelmi fogyatékosság nem betegség, hanem örökletes úton vagy valamilyen betegség következtében létrejött, visszamaradt kóros állapot. 16

17 Pszichológiai megközelítésben az értelmi fogyatékosság a megismerő tevékenység sérülése, tartós zavara. Ennek megállapításához úgynevezett intelligenciateszteket kell alkalmazni, melyek napjainkban már kevésbé jellemzőek. Az intelligenciatesztek eredményeként ún. intelligencia kvócienseket (IQ) kapunk, melyek számban határozzák meg az intelligencia mértékét. Ez a szám viszonyítás, mely megmutatja, hogy a vizsgált személy eredményei mennyire közelítik meg az azonos életkorú vizsgálati személyeknél megállapított átlagértékeket. Az értelmileg retardáltak esetében ez a szám az átlagon alul marad, tehát az intelligencia kvóciens 100 alatti. Az értelmi visszamaradottság és a normalitás határát általában IQértékek között jelölik meg. Ez alapján hazánkban a nevelhetőség alapján három csoportra különítették el az értelmi retardációt: a. Enyhe értelmi retardáltság: az intelligencia kvóciens közötti értéken mozog, viszonylag jól taníthatóak. A legtöbb esetben a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolult gondolkodási feladatok, a kommunikáció valamint a szociális alkalmazkodás okoz számukra gondot. A tünetek iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Kisgyermekkorban általában kevésbé akadályozza a társadalmi beilleszkedést. b. Középsúlyos értelmi retardáltság: az intelligencia kvóciens közötti, még fejleszthetőek. A tanuló személyiségfejlődését akadályozza a maradandó agyi károsodás, a tartós testi-lelki állapotváltozás. Elsősorban a kommunikációs és szocializációs képességeket, illetve a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell célként kitűzni. Az integrált nevelésre kevés lehetőség adódik, a gyermek főként egyéni tevékenységek keretén belül ér el magasabb fejlődést. Ez viszont részben akadályozza a szocializáció lehetőségét. Figyelmük általában gyakran elkalandozik, rövid ideig tartó érdeklődést tapasztalhatunk a tevékenység közben. Gyakori ismétlésre van szükség a bizonytalan megőrzés és a pontatlan felidézés miatt. c. Súlyos értelmi retardáltság: a 25 alatti IQ- értéket mutató egyének tartoznak ebbe a csoportba, ők azok, akiknek a fejlesztése szinte lehetetlen. Általában lassabb a beszédfejlődés, különböző artikulációs zavarok jelentkezhetnek. Mivel 17

18 minden gyermek, minden ember individuális, egyszeri és megismételhetetlen, a fejlődési rendellenességek különböző kombinációban, sajátosan jelennek meg. Ezeket a gyerekeket a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók közé sorolják, a megismerő tevékenység zavara és a nem kielégítő iskolai előrehaladás miatt alakul ki az iskolai kudarc. Hazánkban lehetőség van kisegítő iskolában való oktatásra, ahol külön osztályokban, hasonló állapotú gyerekek közt folyhat tanításuk, illetve lehetőség van integrálásra is, ahol ép, tipikusan fejlődő társaikkal együtt tanulhatnak. Viszont kevés lehetőség van arra, hogy az enyhén retardált gyermekek integrált oktatásban vegyenek részt, ezért növekszik a kisegítő iskolák igénybevételének száma. Kutatások szerint a fiúk között gyakrabban fordul elő mentális retardáció, ezáltal a kisegítő iskolákban is több a fiúk létszáma. Ehhez hozzájárul sajnos a tanítók kategorizálása is, hiszen előbb használnak egy mentálisan retardált fiúra fogyatékos jelzőt, mint egy mentálisan retardált lányra, ugyanis a lányok köztudottan szorgalmasabbak, illetve példamutatóbb a magatartásuk, melyek kiegyenlítik tanulási nehézségeiket. Különbséget kell tenni az értelmi fogyatékosság és a mentális retardáció között, mivel e két fogalom közel áll egymáshoz, mégis különbözik. Az értelmi fogyatékosság az agyvelő hibás fejlődéséből vagy más okból történő működési zavarából ismerhető fel. A mentális retardáció (értelmi fejlődésben való visszamaradottság) pedig a kora gyermekkori környezeti és/vagy szociális károsodások következménye. Általános érvényű, hogy az értelmileg akadályozott gyerekek fejlődése megkésett és elhúzódó jellegű. Megkésett azért, mert bizonyos pszichés funkciók a normálisnál később jelentkeznek, illetve elhúzódó, mert a funkciók kialakulásának időtartama hosszabb. Az értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztésének esetében szem előtt kell tartani a külső tényezőket, mint a tudatos, tervszerű pedagógiai nevelő hatás alapját. Kisgyermekkorban feltűnő, hogy a gyermek később kezd el ülni, állni, járni, mint testvére, vagy mint a többi átlagos gyermek. Késve kezd tárgyak után nyúlni, összeütni azokat. Ezek az idegrendszer sérülésének következményeként tudhatók be, ez okozza a fejlődési zavarokat, mely a fejlődés szinte minden területén megfigyelhetőek: a beszédben, a mozgásfejlődésben, a játéktevékenységekben, a szociális kapcsolatokban, a szokások kialakulásában illetve a szenzomotoros funkciókban. 18

19 Az értelmileg akadályozott gyermek megjelenése is szembetűnő, elsősorban a koponya deformitása, a mimika korlátozottsága, a gyermek arckifejezése és tekintete, mozgásában is fellelhető az elmaradás, gyakran ügyetlen és célszerűtlen, illetve petyhüdt izomzat jellemzi. Pszichés funkciókban a legfeltűnőbb az önkiszolgálás képességének elmaradottsága, evésben, ivásban lassabban fejlődnek, mint ép társaik, ezért segítségre szorulnak. A középsúlyosan értelmileg akadályozott gyermekek tevékenységei közül a rajzolás és a játék lényeges. A vizuális tevékenységre jellemző, hogy óvodás korában tudja használni a ceruzát, mellyel amorf figurákat rajzol, s ennek a rajzlap szélei sem szabnak határt. A tudatos pedagógiai hatások eredményeként a gyermek az óvodáskor végére eljut a kezdetleges emberábrázolás szintjéig. Játéktevékenységére az inadekvát játékhasználat jellemző, a játékokat a szájába veszi, ütögeti, dobálja, leginkább csak rombol. Három-négy éves korára jut el arra a szintre, hogy elkezdi érdekelni a konstruáló játék, viszont a funkció játék csak jóval később jelentkezik. Leginkább azok az ismerős játékok érdeklik, amelyekkel könnyen végezhet sztereotip játéktevékenységeket. Beszédfejlődése is későbbre tehető, mint egészséges társainál. Csecsemőkorban később fordul a beszéd irányába, később kezd el gagyogni. A folyamatos beszéd kisiskoláskorra alakul ki, bár még ekkor is hibás, nehezen érthető. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek megkülönböztetése nehezebb. Kisgyermekkori fejlődésében nem egyszerű felismerni a kóros állapotokat, ugyanis testi fejlődése és az egyszerűbb viselkedésformák kialakulása teljesen azonos az egészséges gyermekével. A legtöbb kisgyermek, ha nem mutat másfajta fogyatékosságot- teljesen ép gyermek benyomását kelti. Nehéz felismerni a debilis gyermeket, az alacsony szociokulturális családokban gyakran fel sem tűnik lemaradottsága, hiszen a gyermekeknek eltérő a fejlettségi szintjük, nem egyforma könnyedséggel tanulnak meg például egy verset. Ilyen esetben gyakran csak az óvodában, vagy még később, az iskolában derül fény a gyermek pontos állapotára. Ilyenkor a fejlesztés is később indulhat meg, nehezebb és hosszabb időt vehet igénybe a fejlődése. Az enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek 5 éves korára jut el az átlagosan három éves kor körül jelentkező miért? korszakhoz. Addig nem érez késztetést arra, hogy megtudja a dolgok okát, hogyanját és mikéntjét. 19

20 Óvodáskor elejére alakul ki a funkció játék, de a szerepjátékra még nem mutat érdeklődést. Az enyhe értelmi fogyatékos gyerekek rendszerint normál általános iskolában kezdik meg tanulmányaikat, de akadályozottságukból kifolyólag iskolai teljesítményük elmarad egészséges társaiktól, ezáltal folyamatos kudarcokat élnek át. Legtöbbször a tanítók sem mindig vannak felkészülve a gyermek tanítására, így a szülők kénytelenek kisegítő iskolába íratni a gyermeket. E gyermekek általában tisztában vannak egészségi állapotukkal, ezért gyakran önértékelési problémáik vannak, kisebbrendűségi érzéseik vannak. Ugyanakkor a középsúlyos értelmi fogyatékosok ilyen problémákkal nem küzdenek, általában nem ismerik saját állapotukat. (Gordosné Sz. A. 1980) Érzékszervi sérült gyermekek Látássérült gyerekek A látási fogyatékosság a látás szervének bizonyos részének (szem, látópálya, látóközpont) organikus vagy funkcionális elváltozása. Létrejöhet öröklés útján, illetve a terhesség alatt, a szülés közben és után fellépő problémák következtében. A latóképesség mértékét a látóélesség (visus,v) vizsgálatával állapítják meg. A látásélesség a tárgyak különböző részleteire kiterjedő felismerésre szolgál. A WHO megfogalmazása szerint látássérült az a személy, akinek a jobban látó szemén a maximális látásélessége az ép látás 30%-a, vagy ennél kevesebb, illetve a látótérszűkület 20 nál kevesebb. A látássérült gyerekeknek két nagy csoportját különböztethetjük meg, a vakokat és a gyengénlátókat. A vakság a látóképesség hiányát jelenti. Tudományos megközelítés szerint csak az vak, akinek látása teljesen hiányzik, és még fényeket sem érzékel. Magyarországon azok a látássérült gyerekek jogosultak sajátos nevelésre, akiknek a látóképessége 10% alatt van. A vakságot leggyakrabban méhen belüli vírusfertőzések, újszülött kori szemideghártyarendellenesség, illetve veleszületett zöldhályog és szürkehályog. A látóképesség hiánya 20

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Jellemzők, rehabilitáció A hallási fogyatékos emberek Halláskárosodás- a populáció 10%-a Hanghullámok gyakorisága, frekvenciája = Hz; Hangerő = db Az emberi fül 20-20 000 Hz-t érzékel, Emberi beszéd kb.

Részletesebben

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

avagy nem értem, hogy miért nem értenek

avagy nem értem, hogy miért nem értenek (ne) Szólj szám, nem fáj fejem avagy nem értem, hogy miért nem értenek A MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN A normális beszédfejlődés szakaszai Sírás, kiáltozás Gagyogás Utánzás (0-2 hónap) (3-4 hónap)

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN NYOMTATOTT BETŰKKEL KITÖLTENI! Az ápolást végző személyre

Részletesebben

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:...

Részletesebben

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna Korai fejlesztés és gondozás Siktárné Aczél Zsuzsanna A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók OECD kezdeményezésére: A kategória: fogyatékos, B kategória: tanulási, magatartási nehézségeket mutató

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek?

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? A sajátos nevelési igényű gyermekek, és szüleik jogai, lehetőségeik az esélyegyenlőséghez. A sajátos nevelési igény törvényi háttere. Te is más vagy, te

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

ADATLAP. A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve:

ADATLAP. A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve: ADATLAP A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve: Születési év, hely, idő: Foglalkozás: Munkahely megnevezése: Cím: Mobil telefonszám: E-mail

Részletesebben

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Ügyleírások: Ápolási díj

Ügyleírások: Ápolási díj Ügyleírások: Ápolási díj Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Jenei Andrea sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési

Részletesebben

KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok Neve: Születési neve: Anyja neve: Szül. hely, év, hó, nap: Lakcíme: Tartózkodási címe: TAJ száma:

Részletesebben

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési

Részletesebben

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban Pasaréti Otília, Infor Éra 2009 TARTALOM A kutatás célja Interaktív mese A Meseszerkesztő bemutatása A kutatás menete A program fejlődése

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének. 2012. március 26 i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének. 2012. március 26 i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének 2012. március 26 i ülésére Tárgy: A 2012/2013 as tanévben indítható tanulócsoportok számának meghatározása a Reguly Antal Általános Iskola

Részletesebben

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Az óvoda Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Magyarországon.. a közoktatásnak három szintje van: - Az (I) iskola előtti nevelés az óvodában folyik. Az óvodai ellátás a gyermek

Részletesebben

Anamnézis. I. Terhesség: A terhesség előzményei tervezett véletlen lombik

Anamnézis. I. Terhesség: A terhesség előzményei tervezett véletlen lombik Lakcíme: Születési hely, idő: Anyja neve: Anyja/ gondviselő telefonszáma: Vizsgálat időpontja (Játszoda tölti ki): e-mail cím: Vezető tünet: Anamnézis I. Terhesség: A terhesség előzményei tervezett véletlen

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Iskolaérettség, iskolakezdés. Napsugár Óvoda, Mór, 2014. 11. 05.

Iskolaérettség, iskolakezdés. Napsugár Óvoda, Mór, 2014. 11. 05. Iskolaérettség, iskolakezdés Napsugár Óvoda, Mór, 2014. 11. 05. Az iskolaérettség Buda Béla szerint a 6. életév az iskolába lépés megfelelő időszaka, mivel ekkor markáns érési változások következnek be,

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

A tételekhez segédeszközök nem használhatók.

A tételekhez segédeszközök nem használhatók. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex tételsor alapján történik. A szóbeli, központilag összeállított

Részletesebben

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok. Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok. Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő A késleltetett ütemű fejlődés megnyilvánulásai, jelei 1. Orvosi leletek alapján - korai, faros, vákuumos vagy

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Jelnyelvi alapismeretek

Jelnyelvi alapismeretek Jelnyelvi alapismeretek a hallássérülés siketek és jelnyelvek: főbb vonások a jelnyelv helyzete Magyarországon: akadályok és megoldások oovoo & Skype alkalmazási ismeretek A hallássérültek Siketek Nagyothallók

Részletesebben

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola Ikt.szám: 604/2015. Pedagógiai Program Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program Győr, 2015. Csengeri Mária igazgató 1

Részletesebben

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról Óvodakötelezettség, óvodai nevelésre való jogosultság 22/2015. (IV. 21.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.)

Részletesebben

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,

Részletesebben

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel

Részletesebben

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Ezek az iskolaérettség kritériumai

Ezek az iskolaérettség kritériumai Ezek az iskolaérettség kritériumai A törvény szövege szerint az a gyerek, aki az adott évben augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, tanköteles korba lép, ami azt jelenti, hogy elkezdheti az iskolát. Azonban

Részletesebben

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században BEVEZETŐ "Minden emberi

Részletesebben

Életkorok rekreációja

Életkorok rekreációja Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,

Részletesebben

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL.

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL. DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL.: - FAX: 52/561-847, 561-848 E-mail: intezet@ovisk-hboszormeny.sulinet.hu

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt 2004-2011. Csibi Enikő szakszolgálati igazgatóhelyettes 2011.12.12 Változó törvényesség, állandó szakmaiság! Rövid történeti

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére Tárgy:Fejlesztő pedagógus alkalmazása Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: dr. Kelemen

Részletesebben

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása Oktatási és Kulturális Minisztérium A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása Budapest, 2008. április 2 I. ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN

GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN Csibi Enikő VÁZLAT Beszédhibákról általában Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus kompetenciái a beszédfejlesztésben Nevelési tanácsadói tapasztalatok BESZÉDHIBA-MEGKÉSETT

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Átvettem: 2012 szignó. KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok Neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:...

Részletesebben

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA 1101. Budapest, Kőbányai út 30. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 1 II. Gyermekkép, óvodakép 4 II. 1 Gyermekkép 4 II. 2 Óvodakép 5 II.2.1.

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselőtestületének

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselőtestületének E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2012. május 10-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Tájékoztató a 2012/2013. évi óvodai, iskolai beíratásról Iktatószám:

Részletesebben

KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Városi Polgármesteri Hivatal Intézményirányítási és Szociális Osztály Levélcím: 3060 Pásztó, Kölcsey F. út 35. : (32) 460-155 A Hivatal tölti ki! ÁTVETTEM Dátum: Aláírás: Melléklet: KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 5. melléklete Dunakeszi Oktatási Központ 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Dunakeszi Oktatási Központ

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban

SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban Csibi Enikő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szakszolgálati igazgatóhelyettes, bizottságvezető 2012. november 12.

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY 1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

KÉRELEM ÁPOLÁSI DÍJ. megállapításához

KÉRELEM ÁPOLÁSI DÍJ. megállapításához Papkeszi Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 8183 Papkeszi, Fő u. 42. Tel: 06/88-588-650 KÉRELEM ÁPOLÁSI DÍJ megállapításához Ügyfélfogadás rendje: Hétfő és szerda: 8.00 16.00 óráig Péntek: 8.00

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve:.......... Születési neve:. Anyja neve:..... Születési hely, év, hó, nap:.... Lakóhely:....

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok: Neve:.. Születési neve:... Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 1 KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve: Születési neve: Anyja neve:

Részletesebben

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről.

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről. Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 3-11/2011/JT. Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről.

Részletesebben

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉRDI JÁRÁSI HIVATAL HATÓSÁGI OSZTÁLY Érdi Járási Hivatal tölti ki: Érkezett:.... No.:. Átvevő aláírása:... Ügyfélfogadás helye és rendje: Hétfő: 13.00-18.30 Szerda: 8.00-12.00

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL CSÖMÖR KÁROLY HALLATLAN ALAPÍTVÁNY Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. október TÉMÁK A hallássérülés fogalma Siketek és

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve: Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

GYURKOVICS TIBOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

GYURKOVICS TIBOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. GYURKOVICS TIBOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Az intézmény adatai...9 1 Intézményi Stratégia... 10 1.1 Az intézmény

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a

Részletesebben

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Intézmény neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Intézmény e-mail címe: fazekasisk@gmail.com Kitöltő neve:

Részletesebben

Családban mozdul a szó

Családban mozdul a szó Családban mozdul a szó Készítette: Ácsné Gergely Katalin okl. gyógyped.- logopédus Budapest XVIII. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálat 2013. november 6. Kettős értelmezés Családban mozdul a szó A beszédfejlődés

Részletesebben

Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kaposvár INTEGRÁCIÓS MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kaposvár INTEGRÁCIÓS MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kaposvár INTEGRÁCIÓS MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Könyv pedagógusoknak, szülőknek és mindenkinek, aki a gyakorlati tapasztalatokra kíváncsi Segítünk, hogy

Részletesebben