SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Székhely: Napsugár Óvoda Budapest, Eke utca 16. OM azonosító: Hatályos: határozatlan időre Hatálybalépés időpontja: Készítette: Perge Zsoltné óvodavezető Ph

2 T a r t a l o m 1. Bevezető rendelkezések oldal 2. Az intézmény általános jellemzői oldal 3. SZMSZ hatálya oldal 4. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata oldal 5. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás oldal 6. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel oldal 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje oldal 8. A működés rendje és a nyitva tartás oldal 9. Belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával oldal 10. Rendelkezések, amelyek meghatározását jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem lehet szabályozni oldal 11. Az intézmény létesítményeinek és vagyonának megóvásával és biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok oldal 12. Az intézményi védő-óvó előírások oldal 13. Teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén oldal 14. Az intézmény vezetésének és közösségének külső kapcsolatai, az intézmény képviselete oldal 15. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok oldal 16. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága oldal 17. Aláírási és pecséthasználati jogkör oldal Mellékletek: 1.sz. Kiemelt munka elismerésének szabályzata 2.sz. Adatkezelési szabályzat 3. sz. FEUVE szabályzat FEUVE szabályzat 1. számú melléklete : Ellenőrzési nyomvonalak FEUVE szabályzat 2. számú melléklete : Intézményi kockázatok kezelésének szabályzata FEUVE szabályzat 3. számú melléklete : Szabálytalanságok kezelésének szabályzata 2

3 1. Bevezető rendelkezések A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű és zavartalan működésének biztosítása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Napsugár Óvoda nevelőtestülete a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el. A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Napsugár Óvoda működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az óvoda minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: az alkalmazottakkal szemben az óvoda vezetője, illetőleg illetékes helyettese hozhat intézkedést, a szülőt vagy más, nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az óvoda vezetőjét kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az óvoda épületét. Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek, jogszabályok, dokumentumok: Alapító Okirat, melyet Budapest Főváros XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata mint fenntartó 496/2011.(V.26) számú testületi határozatával jóváhagyott jogszabályok: az évi LXXIX. törvény a közoktatásról, az évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről, az évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, a közoktatásról szóló évi LXXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13) Korm. rendelet, az évi LXVIII. törvény a reklámtevékenység szabályozásáról, 37/2001.(X.12.) OM rendelet a katasztrófavédelemről, 26/1997. (IX.3.).NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról, 1999.évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről, 217/1998. évi kormányrendelet Az államháztartás működési rendjéről (10 és 17 ), 3/2002. évi OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről, 132/2000.évi kormányrendelet A középületek lobogózásának egyes kérdéseiről, 3

4 1992.évi LXIII. tv. A személyes adtok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, 119/2003.(VIII.14.) Kormányrendelet az általános gyermek-és ifjúsági balesetbiztosításról. a 2008.évi XXXI. törvény az esélyegyenlőségről (Ktv. GYv.Tv. módosul) a évi CV. tv. a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 32/2008. (XI.24.) OKM rendelet 2/2005. (III.1.)OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelési irányelvei 31/2005. (XII:22.) om rendelet a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról Helyi Óvodai Program, mely az intézmény tartalmi működését határozza meg, és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait Intézményi Minőségirányítási Program, amely az intézmény szabályozott folyamatait tartalmazza. Munkaterv, amely egy nevelési évre szól, és a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, a felelősök megjelölésével. 4

5 2. Az intézmény általános jellemzői, az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb, az intézmény költségvetési szervként való működéséből adódó szabályozás Budapest,XVIII.ker. Pestszentlôrinc-Pestszentimre Önkormányzat 19/1996. (I.18.) sz., a 202/1996. (II.29.) sz., a 467/ 1997.( IV.24.) sz., a 1501/ 1997.(XII.18.) sz., a 1388/1999.(XII.16.) sz., a 701/2000.(IX.7.)sz., a 1107/2003.(XII.18.)sz., a 301/2005.(IV.28.)sz. az 509/2006.(III.30.)sz., a 383/2007.(IV.25.) sz., a 1169/2007.(XII.20.) sz., a 683/2008.(IX.4.) sz. és a 328/2009. (IV. 23.) sz. és az 532/2009. (V.21.) sz. és a 767/2009.(VI.18.) sz. és a 1095/2009.(IX.17.) és a 1221/2010.(IX.09.) és az 1537./2010.(XII.16.)sz. és a 496/2011.(V.26.) számú határozatával módosított 566/1994.(IV.28.) sz. határozata az Eke u. 16.sz. alatti óvoda alapító okiratáról egységes szerkezetbe foglalva. 1.A költségvetési szerv neve: Napsugár Óvoda OM azonosító: Típus szerinti besorolása: tevékenység jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény. 2. Székhelye: 1188 Budapest, XVIII. Eke u. 16. Telephelye(tagintézménye): Budapest, XVIII. Szélső u. 56.sz. 3.Az alapító neve: XVIII. kerületi Tanács Az alapító címe: 1181 Budapest, Városház u.16. Az alapítás éve: Az alapító jogokkal felruházott irányító és fenntartó szerv neve és székhelye: Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 1184 Budapest, Üllői út A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési/ megbízási rendje: Az óvoda vezetőjét a Képviselő-testület bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján, határozott időre, a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint. A pályázattal kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. 6.A költségvetési szerv típusa: óvoda Csoportjainak száma: 7 Maximális gyermeklétszám: 182 fő A költségvetési szerv működési köre: Az óvoda a körzeti óvodai feladatokat jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően, a mellékletben felsorolt utcákban élő gyermekek tekintetében látja el. 7. A költségvetési szerv alaptevékenysége a) Szakágazat száma és megnevezése: Óvodai nevelés Szakfeladatszám és megnevezés: Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés 5

6 b) Az intézmény ellátja a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztését szeptember 1-től szeptember 01.-től-a kerület közigazgatási határán belül enyhébben hallássérültnagyothalló-, valamint enyhén értelmi fogyatékos gyermekek nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közösen történő együttnevelése. Az intézmény a Budapest, XVIII. kerületi SOFI és a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógy- és fejlesztő pedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátja, amennyiben azok a többi gyermekkel együttnevelhetők. c) a költségvetési szerv közfeladatot lát el - a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény alapján óvodai nevelés Vállalkozói tevékenységet nem folytat. 8.A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon: a./ ingatlan: A feladatok ellátásához az óvodának rendelkezésére áll a székhelyen lévő 4202 m 2 alapterületű ingatlan, a rajta található óvodai épülettel. c./ ingóságok: Rendelkezésre állnak az óvodai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak. 9.A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési joga: Az intézmény vagyon feletti rendelkezési jogát a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelési feladatok ellátásához szabadon használhatja. Az óvoda a rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el, illetve biztosítékként nem használhatja fel. 10.A költségvetési szerv funkciója alapján: Az óvoda önállóan működő, költségvetési szerv. Gazdasági feladatait a Budapest, XVIII. ker. Gazdasági Ellátó Szolgálat (GESZ) közreműködésével látja el. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokból adódó feladatokat (kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés) a vonatkozó hatályos jogszabályok, illetve az ezeken alapuló intézményi szabályzatok szerint kell elvégezni. 11.Foglalkoztatási jogviszony: foglalkoztatottjainak jogviszonya közalkalmazott, melyekre a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló évi. IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. 6

7 12. Az óvoda körbélyegzője: Az óvoda hosszúbélyegzője: 13. Az alapító okirat kelte: Budapest,

8 3. Az SZMSZ hatálya Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési és egyetértési jogot gyakorolt az óvoda szülői szervezete felhatalmazása alapján annak vezetősége. A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával, a kihirdetés napján lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné vált. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: az óvodába járó gyermekek közösségére, a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire, a nevelőtestületre, az intézményvezetőre, vezetés tagjaira, a nevelőmunkát segítőkre, az óvodának szolgáltatást nyújtókra, az óvoda szolgáltatását igénybe vevőkre, egyéb munkakörben dolgozókra. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: az óvoda épületére, udvarára, az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra. Az SZMSZ időbeni hatálya kiterjed: az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira, A Közoktatási Törvény értelmező rendelkezése, a 121. (1) bekezdésének 19. pontja belső jogi normának minősíti. Megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak Az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető, illetve a helyettesemunkáltatói jogkörben eljárva- hozhat intézkedést. Módosítására akkor kerül sor, ha a jogszabályokban illetve a szervezet és működés tekintetében változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a Ktv a határozza meg. A fenntartó által jóváhagyott SZMSZ 1 példánya az óvoda többi dokumentumával / Házirend, IMIP, Helyi Nevelési Program / az óvoda folyosóján/ a mindenki által elérhető közös helyiségben található meg. A szülőket erről a jóváhagyást követő első szülői értekezlet keretén belül tájékoztatjuk. Kérésre rendelkezésre bocsátjuk, áttanulmányozás céljára. 8

9 4. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata 1. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. -a alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el. 2. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. -a alapján az eljárási rendet a Házirend tartalmazza, amelyet az intézmény vezetője készít el. 9

10 5. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 5.1. Az óvodavezetés szerkezete ÓVODAVEZETŐ Általános óv.vezető helyettes Tagóvoda vezető Minőségirányítási csop.vezető Szakmai mk. vezető NEVELŐTESTÜLET NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK Óvodatitkár A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az intézmény élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Vezető beosztású közalkalmazottak, az óvoda vezetősége: Jogszabály alapján magasabb vezető beosztású közalkalmazott: az óvodavezető, illetve az óvodavezető helyettes. Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású közalkalmazottak tartoznak. a tagóvoda beindítását követően tagóvoda vezető szakmai- munkaközösség-vezető minőségfejlesztési csoportvezető 10

11 Az óvodavezetés tagjai: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, a tagóvoda beindítását követően a tagóvoda vezető Az intézmény vezetője a helyettes és a tagóvoda beindítását követően a tagóvoda vezető kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A kibővített óvodavezetés: fentiek, szakmai munkaközösség-vezető, minőségfejlesztési csoport-vezető A kibővített óvodavezetés, megbeszéléseket havi-kéthavi rendszerességgel tart. A kibővített óvodavezetés konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető ezt szükségesnek látja. A vezetőség tagjai szükség esetén vezetői értekezleteket tartanak, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetők az értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezeti egységnek, továbbá a szervezeti egységektől a vezető felé. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti Az intézmény vezetője Az intézmény, felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az óvodavezető kiemelt feladatai: az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazásával az ésszerű és takarékos gazdálkodás, az intézmény képviselete,(esetenként a képviseletre írásban megbízást adhat) a nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítése, a pedagógusok továbbképzésének megszervezése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a költségvetési belső ellenőrzés szervezése, irányítása, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői közösségekkel való együttműködés, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a gyermekvédelmi munka irányítása, ellátása, a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, 11

12 a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, kötelezettségvállalás, a munkáltatói jogkör gyakorlása, a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár munkájának közvetlen irányítása, a különös közzétételi lista kiírása, rendszeres aktualizálása, jogszabály alapján a minősítések elvégzése, a SNI-s és TMB-s gyermekek integrált nevelésének biztosítása a SOFI-val való együttműködéssel, az óvodai feltételek megteremtésével. Az óvodavezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében, a közalkalmazottak minősítése. Kizárólagos jogkörébe tartozik: az intézmény képviselete, a nevelőtestület vezetése, a tanügy-igazgatási döntések meghozatala, a munkáltatói jogok gyakorlása, a vezető beosztású alkalmazottak közvetlen irányítása, a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár közvetlen irányítása, a kiadmányozási jogkör gyakorlása. 5.3.Az intézmény vezetése, a vezetők közötti feladatmegosztás Az óvodavezető-helyettes A vezető közvetlen munkatársa a vezetés felelős tagja, aki irányítással, önállóan látja el a feladatkörébe utalt feladatokat, az irányítása alá eső szervezeti egység vezetését. A vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket - közös megbeszélés és egyeztetés után - az óvodavezető írásban meghatároz. A vezetőt tartós távollétében helyettesíti, és teljes jogkörrel ellátja a vezetői feladatokat. A vezető távollétében képviseleti és aláírási joga van. Az óvodavezető helyettes nem függetlenített, munkáját csoportos óvodapedagógusi munkakör mellett végzi. Heti váltásban dolgozik, így az óvodavezető távollétében mindig van teljes felelősséggel felruházott vezető. Az óvodavezető-helyettesi megbízást, a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával, az intézményvezető adja. A megbízás időtartama maximum 5 évre szól. 12

13 Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az óvodavezető-helyettesre: a nevelőmunkát segítő alkalmazottak önálló, felelősségteljes irányítását, a nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzését, az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését, felelősök, megbízottak ellenőrzését. az alkalmazottak helyettesítési feladatainak önálló szervezését, a jelenléti íven történő dokumentálás ellenőrzését, az alkalmazottak szabadságainak nyilvántartását, szabadságterv elkészítését, az óvodapedagógusok ügyeleti rendszerének megszervezését, ellenőrzését, az óvodai térítéses szolgáltatások szervezését, felügyeletét, a HACCP rendszer szervezését, működtetését, ellenőrzését. Az óvodavezető-helyettes feladatai: pedagógiai eszmecserék, házi továbbképzések megszervezése, a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosítása, a szülői közösség működésének segítése, a munkarend, helyettesítési beosztás elkészítése, a teljesítményértékelésben való részvétel. A vezető helyettes munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. A vezető-helyettes feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre terjed ki, melyet munkaköri leírása tartalmaz. Kötelező óraszámát, helyettesi pótlékát a mindenkori jogszabály határozza meg. Beszámolási kötelezettsége figyelembe véve a munkaköri leírását az aktuális feladatokról az előzőekben felsorolt területekre terjed ki. Munkaidejét, a megillető juttatásokat a mindenkori jogszabályok figyelembevételével a munkaköri leírása tartalmazza A tagóvoda beindítását követően a tagóvoda vezető A vezető közvetlen munkatársa a vezetés felelős tagja, aki irányítással, önállóan látja el a feladatkörébe utalt feladatokat, az irányítása alá eső szervezeti egység vezetését. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket - közös megbeszélés és egyeztetés után - az óvodavezető írásban meghatároz. A tagóvoda vezető nem függetlenített, munkáját csoportos óvodapedagógusi munkakör mellett végzi. Heti váltásban dolgozik, így az óvodavezető távollétében mindig van teljes felelősséggel felruházott vezető. A tagóvoda vezetői megbízást, a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával, az intézményvezető adja. A megbízás időtartama maximum 5 évre szól. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a tagóvoda vezetőre: a nevelőmunkát segítő alkalmazottak önálló, felelősségteljes irányítását, a nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzését, az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését, 13

14 felelősök, megbízottak ellenőrzését. az alkalmazottak helyettesítési feladatainak önálló szervezését, a jelenléti íven történő dokumentálás ellenőrzését, az alkalmazottak szabadságainak nyilvántartását, szabadságterv elkészítését, az óvodapedagógusok ügyeleti rendszerének megszervezését, ellenőrzését, az óvodai térítéses szolgáltatások szervezését, felügyeletét, a HACCP rendszer szervezését, működtetését, ellenőrzését. A tagóvoda vezető feladatai: pedagógiai eszmecserék, házi továbbképzések megszervezése, a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosítása, a szülői közösség működésének segítése, a munkarend, helyettesítési beosztás elkészítése, a teljesítményértékelésben való részvétel. A tagóvoda vezető munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. A tagóvoda vezető feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre terjed ki, melyet munkaköri leírása tartalmaz. Kötelező óraszámát, helyettesi pótlékát a mindenkori jogszabály határozza meg. Beszámolási kötelezettsége figyelembe véve a munkaköri leírását az aktuális feladatokról az előzőekben felsorolt területekre terjed ki. Munkaidejét, a megillető juttatásokat a mindenkori jogszabályok figyelembevételével a munkaköri leírása tartalmazza A minőségfejlesztési csoport vezetője Az alkalmazotti kör egyetértésével az óvodavezetőtől határozott időre kapja megbízását. Feladata az intézményben folyó minőségfejlesztési munka szervezése, végrehajtásának ellenőrzése, valamint a minőségfejlesztési csoport irányítása. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza minőségirányítási csoport vezetőjére: a minőségfejlesztési csoport önálló felelős vezetését, az intézmény minőségirányítási rendszerének működtetését, az intézkedési tervek végrehajtásának irányítását, igény és elégedettség vizsgálatok végzését, a minőségfejlesztéssel összefüggő értékelések, elemzések készítését, az éves munkatervben meghatározott feladatok elvégzését, nevelőtestületi beszámoló elkészítését a hatáskörébe átruházott területről. A minőségfejlesztési csoport vezetőjének feladatai: Elkészíti a csoport tagjaival közösen- a minőségfejlesztési munka éves munkatervét a következő szempontok figyelembevételével: Intézményi Minőségirányítási Program, Partneri igény- és elégedettség mérés eljárásrendje, Irányított önértékelés eljárásrendje, a minőségfejlesztési rendszer működéséből adódó intézkedési tervek, 14

15 folyamatosan ellenőrzi a munkaterv végrehajtását, és vezetői értekezleteken tájékoztatja erről az óvodavezetést, szervezi a minőségfejlesztési köröket /ad hoc csoportok/ alkotó teameket, és folyamatosan ellenőrzi munkájukat, folyamatosan gyűjti a minőségfejlesztési rendszer bemeneti adatait, tervezi a szükséges beavatkozásokat, javaslatait a vezetőséggel folyamatosan egyezteti, a teljesítményértékelésben való részvétel. Beszámolási kötelezettsége figyelembe véve a munkaköri leírását az aktuális feladatokról az előzőekben felsorakoztatott területekre terjed ki: A minőségfejlesztési csoport vezetőjének felelőssége a minőségfejlesztési feladatok teljesítésének, az intézmény minőségpolitikájának érvényesítése, a minőségfejlesztési feladatok biztosítása Szakmai munkaközösség vezető Az óvodavezető bízza meg a nevelőtestület javaslatára határozott időre. Megbízatása többször meghosszabbítható. Az intézményvezetés felelős tagja, aki munkáját megbízása és az éves munkatervben szabályozottak alapján felelősséggel, önállóan munkaköri leírás alapján végzi. Megbízásának elvei az óvodában: legalább 3 éves kiemelkedő szakmai tevékenység, a nevelőtestület által elismert tekintély, továbbképzéseken való aktív részvétel, jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkező. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a szakmai munkaközösség vezetőjére: a szakmai munkaközösség önálló felelős vezetését, a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését, az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata: az óvoda szakmai és módszertani tevékenységének irányítása, segítése, ellenőrzése, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a tervező munkában segítségadás, a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, az intézmény nevelési programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programjának összeállítása, módszertani értekezletet és bemutató foglakozásokat tartása és szervezése, a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődésének segítése, a szakirodalom tanulmányozásának és felhasználásának segítése, 15

16 SNI-s, TMB-s, és hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának segítése, szükséges segítségnyújtás, javaslattétel a vezető számára a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, a munkaközösség képviselete szakmai kérdésekben az intézményen belül és kívül, munkaközösség tagjainak a szakmai munkájának ellenőrzése. A szakmai munkaközösség vezetőjének felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, nevelési programjával, minőségirányítási programjával. A szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása. Beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterve szerinti teljesítéséről, a fejlesztési folyamatról, igény szerint az intézmény vezető részére a munkaközösség tevékenységéről Az óvodavezető, az óvodavezető helyettes, illetve a tagóvoda vezető akadályoztatása és tartós távolléte esetén a helyettesítés rendje Az óvodavezető szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén helyettese teljes felelősséggel az óvodavezető-helyettes. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek az óvodavezető át nem ruházható jogkörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként rendelkezik. A megbízás a fenntartó jóváhagyásával és a GESZ értesítése mellett történik. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). Tartós távollétnek minősül a 15 napon túli időtartam. Az óvodavezető és helyettese, valamint a tagóvoda vezető egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által írásban adott megbízás alapján történik. Távollétük esetén a helyettesítést a műszaknak megfelelően bent tartózkodó leghosszabb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógus kötelessége a vezetői feladatok ellátása. Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A reggel ig, ill. a ig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerinti beosztásban dolgozó pedagógusok. Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek a gyermekek teljes tartózkodási ideje alatt. A vezetés valamelyik tagjának ez idő alatt az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők napi benntartózkodásának rendjét a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. Az óvodavezető munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, a munkaköri leírása valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Ha az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása, váratlan távolléte miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatok ellátása a helyettesítés rendje című fejezetben meghatározott rendelkezések alapján történik. A munkarend kialakításánál figyelembe kell venni az óvoda nyitva tartásának rendjét. Ezen belül biztosítani kell, hogy a felelős vezetői sorrend alapján vezető az intézményben tartózkodjon, akinek az intézkedési jogköre a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvoda vezetője általában egy műszakban tartózkodik az intézményben, de végezheti munkáját ettől eltérő munkarendben és az óvodán kívüli helyszínen is (értekezlet, továbbképzés, ügyintézés, vásárlás stb ) 16

17 Kötelező órája, melyet gyermekcsoportban köteles letölteni: heti 6 óra. Az óvoda vezetőjének munkaideje heti 40 óra, amelyet a kötelező órái letöltését követően szabadon használ fel vezetői feladatainak teljesítésére. Az óvodavezető-helyettes munkaidőbeosztását lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy az óvoda fő működési idejében, az óvodavezetőt is beszámítva, valamelyik vezető az óvodában tartózkodjon, hogy érdemi intézkedést lehessen foganatosítani. 5.6.A gazdasági feladatok ellátása Az óvoda költségvetési szerv, a pénzügyi-gazdasági feladatokat a Gazdasági Ellátó Szolgálat (GESZ) közreműködésével látja el. Az óvodában a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátása a GESZ és a Napsugár Óvoda együttműködési megállapodásának megfelelően történik. A költségvetési belső ellenőrzés megszervezése, felügyelete, irányítása a költségvetési szerv vezetőjének, vagyis az óvoda vezetőjének feladata. A belső ellenőrzés folyamata az intézmény saját tevékenységére és gazdálkodására irányulóan: valamennyi vezető beosztású dolgozó tevékenysége részeként folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés, munkafolyamatba épített ellenőrzés. A függetlenített belső ellenőrzés részletes szabályait a GESZ Belső Ellenőrzési Szabályzata tartalmazza. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása: Az intézmény nevében aláírásra az intézmény vezetője jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távollétében, vagy akadályoztatása esetén, az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette a vezető-helyettes írja alá. Az óvoda részben önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az óvodatitkár- óvodai ügyintéző feladata és jogköre: Munkáját az óvodavezető közvetlen irányítása szerint, és ellenőrzése mellett önállóan, a kapcsolódó intézményi belső szabályzatok betartásával végzi. Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Önálló intézkedési, döntési jogkörrel nem rendelkezik. Feladatát, munkaidejét és munkarendjét a munkaköri leírás tartalmazza. Munkakörébe tartozó óvodai gazdasági, ügyviteli feladatok s az ezzel kapcsolatos ismeretek titokvédelem alá tartoznak. Feladatai: az intézmény gazdasági, ügyviteli és adminisztrációs feladatainak, jogszabályoknak, belső szabályoknak megfelelő maradéktalan ellátása, az intézmény ésszerű, takarékos gazdálkodásának segítése, alkalmazottak munkaügyi, bér, adó, távolmaradás, ügyeinek intézése, gyermek létszámok, nyilvántartások, naprakész vezetése, dologi költségvetés felhasználásának analitikus nyilvántartása, bevételezések, számlák, átutalások intézése, 17

18 a nyilvántartások pontos, naprakész vezetése, mely segíti a vezetőt, hogy az óvoda gazdálkodása a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül történjen, fegyelmi felelőséggel tartozik a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért, gondoskodik a ki és befizetések időben történő teljesítéséről, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről, részt vesz a GESZ-szel történő rendszeres egyeztetésen, a vezető utasításának megfelelően selejtezés és a leltár megszervezése, előkészítése, lebonyolítása, adminisztrálása, az óvoda működését akadályozó műszaki munkák elvégzéséhez szükséges megrendelés ügyviteli lebonyolítása, étkeztetéssel kapcsolatos térítési díjak beszedése, könyvelése, magasabb jogszabályban előírtaknak megfelelő nyilvántartása, megrendelések, lemondások nyilvántartása intézése. 18

19 6. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 6.1. Az intézményi közösség Az intézményi közösséget az óvodaközösség alkotja. Az óvodaközösséget az óvodában dolgozó közalkalmazottak, a gyermekek és szüleik alkotják Az óvoda szervezeti egységei A pedagógiai feladatokat biztosítók: az óvodavezetés, a szakmai munkaközösség, a nevelőtestület, a nevelőmunkát közvetlenül segítők (dajkák) A működést biztosítók: az óvodatitkár, a kertész, a fűtő A szülők közösségei A Szülői Szervezet Az óvodában a szülőknek a közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelességük teljesítése érdekében Szülői Szervezet (SzSz) működik. A csoportok Szülői Szervezete a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes. Az óvodai csoportok Szülői Szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az SzSz elnök, vagy az óvodapedagógusok segítségével juttatják el az óvoda vezetőségéhez. A Szülői Szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, esetleges ügyrendjéről, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A Szülői Szervezet választmányát az óvodavezető nevelési évenként legalább egy alkalommal összehívja, és tájékoztatja az óvoda tevékenységéről, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait A Szülői Szervezetnek véleményezési jogköre: a munkaterv, ezen belül az óvoda által befolyásolható nevelési év rendjének kialakításában, az SZMSZ szülőket érintő rendelkezéseivel kapcsolatban, - a Házirend megállapításában, - beszámoló elkészítésekor, - az óvodai SZMSZ kialakításában, - a nevelési program és a minőségirányítási program kialakításakor, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában, 19

20 a fakultatív foglalkozások óvodai programjának kialakításában, a szülőket anyagilag érintő ügyekben, a hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában Az óvodai Szülői Szervezet egyetértési jogot gyakorol az óvodai dokumentumok nyilvánosságra hozásának és arról való tájékoztatásának módjával és annak módosításával kapcsolatosan, továbbá az adatvédelmi szabályzat gyermeküket érintő személyes adatainak kezelésével kapcsolatban. A Szülői Szervezet véleményezési és egyetértési jogkörében eljárva írásban teszi meg nyilatkozatát Az óvodai Szülői Szervezet választmánya A választott szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az óvodai SZSZ választmánya. Az óvodai SZSZ választmányának munkájában az óvodai csoportok szülői munkaközösségeinek elnökei és elnökhelyettesei vehetnek részt. Az óvodai SZSZ választmánya (vezetősége) a szülők javaslatai alapján megválasztja az óvodai SZSZ alábbi tisztségviselőit: elnök elnökhelyettes, két tag. Az óvodai SZSZ választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint az 50%-a jelen van. Az SZSZ választmánya döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvodai Szülői Szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodai Szülői Szervezet elnöke meghívást kap a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a Szülői Szervezet részére véleményezési jogot biztosít. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának 8 nappal korábbi átadásával történik. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükséges információs bázist, a szükséges dokumentumokat biztosítsák. Az óvodai Szülői Szervezet lehetősége, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával. Segítse az intézmény hatékony működését. Támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét, véleményezze a minőségfejlesztő tevékenység eredményességét. Véleményezési jogának gyakorlásához a HOP elfogadásakor, az óvoda vezetője vagy az általa kijelölt óvodapedagógus köteles tájékoztatást adni a programról. A Szülői Szervezet joga, hogy a Házirend elfogadásakor a nevelőtestület összehívását kezdeményezze. E kezdeményezésről a nevelőtestület dönt A vezetők és a Szülői Szervezet kapcsolattartási rendje Minden olyan kérdésben, amelyben véleményezési jogot gyakorolhat, a SZSZvéleményét ki kell kérni. Az óvoda a gyermekekről a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 20

21 A szülők tájékoztatása Az óvoda pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. A fentieken túl, minden szülőnek joga és lehetősége, hogy rendszeresen és közvetlenül tartson kapcsolatot gyermeke óvodapedagógusaival, illetve az intézmény vezetésével. Az időpontot szükség esetén a gyermek óvodapedagógusával szóban, telefonon, vagy írásban előre kell egyeztetni. Az óvodai SZSZ elnökével az óvodavezető, csoportszintű ügyekben az óvodapedagógus, az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben az óvodavezető helyettes illetve a tagóvoda vezető tart kapcsolatot Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó (közalkalmazott) alkotja. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok - elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatási törvény, illetve az ehhez kapcsoló rendeletek- rögzítik. Az óvoda dolgozóit a közoktatási törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik, melyet munkába állásukkal egyidejűleg az óvoda vezetője aláírásuk megtételével részükre átad. A munkaköri leírás tartalmazza: a munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését, a munkaidő, a közvetlen felettes meghatározását, a munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás- és jogkörét, az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat, a munkaköre szerinti ellenőrzését, a munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat. Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett. gyermekvédelmi megbízott, tűz és munkavédelmi felelős, szakmai munkaközösség vezető, minőségirányítási csoport-vezető és a tagok, Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezetői megbízással összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet. 21

22 Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni, ahol a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán két alkalommal. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvoda tevékenységéről, és ismerteti a soron következő feladatokat Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje Az intézmény, különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést: értekezletek megbeszélések fórumok A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az értekezlet jegyzőkönyvét az óvodavezető által megbízott személy vezeti Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit magasabb jogszabályban meghatározott jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az óvoda minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az óvodánkkal közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölnie kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy-személyben - testületi jogkör esetén a testület abszolút többsége (50%+1) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Döntési jog illeti meg az intézmény minőségirányítási programjának elfogadásakor, illetve módosításakor. E jogkör esetén nyilvános szavazással,egyszerű többséggel dönt. Az IMIP-et a nevelőtestületi elfogadást követően terjeszti az intézményvezető az alkalmazotti közösség elé. 22

23 6.5. A nevelők közösségei A nevelőtestület A Közoktatási törvény alapján meghatározott döntési, véleményezési, javaslattevő jogkörrel rendelkező testület. Nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A testület tagjai javaslatot tehetnek az óvodai élettel kapcsolatos minden kérdést illetően. Ha a javaslat elbírálása nem tartozik a nevelőtestület hatáskörébe, a döntésről a vezető 30 napon belül köteles szóban vagy írásban választ adni. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület döntési jogkörei: a Helyi Óvodai Program és módosításának elfogadása, a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása, az óvoda éves munkatervének elfogadása, az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a Házirend és módosításának elfogadása, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő vélemény kialakítása. a Helyi Óvodai Program, az Intézményi Minőségirányítási Program, a Házirend, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása, az óvoda helyiségeinek átengedése, jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület írásos előterjesztése alapján tárgyalja Nevelési program Az SZMSZ, Házirend Munkaterv Az óvodára vonatkozó átfogó elemzés A beszámoló Mérés, értékelés elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal átadja a nevelőtestületnek, átruházott döntési, véleményezési jogkör esetén az érintett bizottságnak, munkaközösségnek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. Az átruházott jogkör szerinti bizottság, munkaközösség az értekezleten szóban ismerteti a kialakított véleményt a nevelőtestület előtt, írásos beszámolóját benyújtja az óvoda vezetőjének. Az át nem ruházható jogkörű nevelőtestületi döntéshez kapcsolódó véleményt a nevelőtestület szóban fejti ki, a véleményt a jegyzőkönyv tartalmazza. A nevelőtestület ezt követően hozza meg döntését a szabályzatok, programok elfogadásáról. A nevelőtestületi értekezletek időpontját és napirendjét az óvoda munkaterve határozza meg. 23

24 A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályok alapján a következő esetekben: az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az óvodavezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, az óvoda költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, az óvoda beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelési év során a nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezleteket tart. Nevelőtestületi rendes értekezletei a nevelési év nyitó értekezlete, a nevelési év záró értekezlete, továbbképzési nevelési értekezletek Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívása történhet az óvodavezető elhatározásából, ha azt valamely fontos érdek szükségessé teszi, a nevelőtestület egyharmadának kérésére, szülői szervezet kezdeményezésére, ha azt a nevelőtestület elfogadta A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető szükség esetén, a napirend 3 nappal előbb történő közlésével rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet a foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezletet, annak témájától függően, a vezető és a felkészülő óvodapedagógus készíti elő. A nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló SzSz képviselőjét. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető, a helyettese, vagy a szakmai munkaközösség vezetője látja el. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha: azon tagjainak több mint 2/3-a jelen van, a nevelőtestület döntéseit, ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. 24

25 A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet három napon belül az óvodatitkár gépel le. A jegyzőkönyvet aláírja az óvodavezető, a jegyzőkönyv-vezető és két hitelesítő. A jegyzőkönyvhöz minden esetben csatolni kell a jelenléti ívet. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten, ám ilyen esetben a jegyzőkönyv vezetése csak akkor szükséges, ha azt a jelenlévők több mint 50 %-a kéri. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkészítésére, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület által megbízott munkacsoport vezetője is megteheti. A megbízott, a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. A beszámoltatása (témától függően) az éves munkatervben meghatározott időben történik, ahol az elvégzett feladatról tartozik írásban számot adni. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hoznak létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Az intézmény nevelőtestülete feladatkörének részleges átadásával állandó bizottságokat hozhat létre feladat és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit, amelyben döntési kompetenciát gyakorol: a Helyi Nevelési Program elfogadását, a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását, a Házirend elfogadását, az éves munkaterv elfogadását, az óvodára vonatkozó átfogó elemzés elfogadását, a beszámoló elfogadását A szakmai munkaközösség A nevelőtestület szakmai munkaközösségre átruházott jogkörei: Az óvodapedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és értékelésére, szakmai munkaközösséget hoznak létre. Működési rendjéről és munkaprogramjáról a szakmai munkaközösség dönt. Gyakorolja a Közoktatási törvényben és a végrehajtási rendeletben megállapított döntési, véleményezési javaslattételi jogosultságait A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként, a munkaközösség saját tevékenységének irányítására és koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A szakmai munkaközösség vezetőjének, tagjainak nevét, a tevékenység irányát nevelési évenként az óvoda éves munkaterve rögzíti. A szakmai munkaközösségek vezetői az évzáró nevelőtestületi értekezleten számolnak be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, szóban szükség szerint, írásban évente egyszer. 25