IDESÜSS ÓVODA SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT IDESÜSS ÓVODA SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT OM azonosító: Hatályos: Határozatlan időre Hatálybalépés időpontja: január Készítette: ph. Szarkáné Fazekas Tünde Intézményvezető 1

2 I. Az Idesüss Óvoda köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatának alapjául szolgáló dokumentumok, jogszabályok és rendeletek A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg az alábbi dokumentumok, jogszabályok és rendeletek alapján: a) A Gyermekkor Alapítvány, mint fenntartó által, az 5/2015. számú kuratóriumi határozattal létesített, majd a 9/2017. számú kuratóriumi határozattal módosított Idesüss Óvoda köznevelési intézmény Alapító Okirata; b) Az Idesüss Óvoda Helyi Óvodai Pedagógiai Programja, mely az intézmény tartalmi működését határozza meg és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjához kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. c) Az éves munkaterv, amely egy nevelési évre szóló és a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, felelősök megjelölésével. d) Jogszabályok: Magyarország Alaptörvénye A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) A Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: Info tv.) A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény Az Óvodai nevelés Országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2011. (VIII.28.) Korm. Rendelet A nevelési és oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2

3 Mivel minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, ezért az Idesüss Óvoda köznevelési intézmény munkáját az Alapító Okiratában, a Pedagógiai Programjában, az éves munkatervében, fenti jogszabályokban és jelen Szervezeti és működési szabályzatban foglaltak alapján végzi, amely biztosítja a köznevelési intézmény és a pedagógiai munka jogszerű, zavartalan működését, a gyermeki jogok maradéktalan érvényesülését, valamint a Pedagógiai Programban rögzített célok megvalósítását. II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az Idesüss Óvoda köznevelési intézmény alapadatai: 1. Intézmény neve: Idesüss Óvoda 2. Intézmény székhelye: 1108 Budapest, Sütöde utca OM azonosító: Intézmény adószáma: Létesítés napja: május Módosított alapító okirat hatályba lépésének napja: 2017.szeptember Fenntartó neve: Gyermekkor Alapítvány - A kisgyermekkori nevelés támogatására közhasznú alapítvány, 14.Pk /2011/ nyilvántartási sorszám 8. Fenntartó címe:1183 Budapest Komárom u Az intézmény típusa: óvoda 10. Az intézmény oktatási munkarendje: 6:00 18: Felügyeleti szerv: a/ szakmai, törvényességi felügyelet: Gyermekkor Alapítvány Kuratóriuma b/ a fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete: Budapest Főváros Kormányhivatala 12. Működési terület: országos területi ellátás 13. Az intézménybe feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszám: 100 fő 14. Gyermekcsoportok száma: 4 csoport 15. Az intézmény feladata a következők szerint: a/ alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: Az intézmény 2 és féléves kortól a tankötelezettség kezdetéig ellátja a gyermekek óvodai nevelését és az óvodai étkeztetést 3

4 b/ szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: óvodai nevelés Sorszám Kormányzati Kormányzati funkció megnevezése funkciószám Óvodai nevelés ellátás, szakmai feladatai Óvodai nevelés ellátás működtetési feladatai Kiegészítő tevékenység: Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Az intézménybe járó gyermekek étkeztetésének módja: Az étkezés biztosítása közétkeztető céggel, szerződés alapján valósul meg. Az intézmény melegítőkonyhával rendelkezik. 16. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy 17. Az intézmény ellátását szolgáló vagyon: a/ alapító kezdő vagyona 1 millió forint b/ alapítványi és egyéb támogatások: A támogatási szerződés és együttműködési megállapodás alapján Robert Bosch Kft. adományt nyújt az Alapítványnak az intézményei fenntartására. c/ intézmény bevételei: szülők által befizetett összeg. d/ költségvetési törvény által biztosított normatív támogatás: A fenntartó a létszámhoz és alkalmazotti számhoz igazodva megigényli a normatív támogatás 100%-át. e/ingatlan vagyon: bérlemény, határozott idejű bérleti szerződés október 1-ig f/ álló és forgóeszközök: az intézmény a kötelező álló és forgóeszközzel rendelkezik 18. Rendelkezés az intézmény feladatainak ellátását szolgáló vagyon felett: a) az intézmény vezetője a rendelkezésre bocsátott ingatlant a kőbányai önkormányzat és a fenntartó között megkötött bérleti szerződés tartalma szerint használhatja a rendelkezésre bocsátott ingatlant nem jogosult elidegeníteni. b/ az intézmény vezetője a pénzügyi forrásokkal a kuratórium által évente jóváhagyottköltségvetés szerint rendelkezhet c/ az átmeneti szabad kapacitást az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult hasznosítani d/ az intézményvezető a rábízott vagyon felhasználásáról évente írásban beszámolót a fenntartónak 19. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: 4

5 a/ a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatokat a fenntartó székhelyén látják el b/ az intézmény önálló gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező vezetői felelősség mellett c/ az intézmény az adott költségvetési keretén belül önálló bérgazdálkodást folytat, de gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat 20. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Fenntartói döntés alapján, a miniszter jóváhagyásával a vonatkozó jogszabályok szerint. Akadályoztatása esetén a Szervezeti működési szabályzatban megjelölt személy látja el az intézményvezetői feladatokat. 21. Az intézmény képviseletére jogosult személy: Az intézményvezető, valamint a Gyermekkor Alapítvány, mint fenntartó által kinevezett személy 22. Az intézmény valamennyi pénzforgalmi számlaszáma: OTP Bank Fenntartó képviseletére jogosult személy: A fenntartó képviselője, a Gyermekkor Alapítvány kuratóriumának elnöke 24. Az intézményi létrehozásával kapcsolatos fenntartói határozatok száma és a döntést tartalmazó határozatok: 5./2015. számú Kuratóriumi határozat az intézmény létesítéséről, 9./2017. számú Kuratóriumi határozat az intézménybe felvehető gyermeklétszám megemeléséről. III. A Szervezeti és működési szabályzat hatályosságával kapcsolatos rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) hatályba lépése Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézményvezető terjeszti elő véleményezésre és jóváhagyásra, amely az intézmény valamennyi dolgozójára kötelező. Az SZMSZ hatályba lépését megelőzően a nevelőtestület azt elfogadja, a szülői szervezet véleményezi, és a fenntartó jóváhagyja. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és betartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések betartása mindenkinek közös érdeke. 5

6 2. Az SZMSZ személyi hatálya: Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed a következőkre: az óvodába járó gyermekek közösségére, a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire, hozzátartozóira a nevelőtestületre, az intézményvezetőre, vezetés tagjaira, a nevelőmunkát segítőkre, az óvodának szolgáltatást nyújtókra, megbízottakra az óvoda szolgáltatását igénybe vevőkre, egyéb munkakörben dolgozókra. 3. Az SZMSZ területi hatálya : Az SZMSZ területi hatálya kiterjed a következőkre: az óvoda épületére udvarára, az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, az intézmény képviselete szerinti alkalmakra, külső kapcsolati alkalmakra, 4. Az SZMSZ időbeli hatálya: Az SZMSZ időbeli hatálya kiterjed a következőkre: Az SZMSZ a szülői szervezet véleményezését és a nevelőtestület általi elfogadást követően a fenntartó jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba, amely visszavonásig érvényes. Az SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg, visszavonásra kerül és hatálytalan az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. A szülőket erről a hatálybalépést követő első szülői értekezlet keretén belül tájékoztatjuk. Kérésre bármikor a szülő rendelkezésére bocsátható áttanulmányozás céljából, egyébként jelen SZMSZ nyilvános. Az SZMSZ megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak. Az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető illetve a helyettese - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést. Az SZMSZ módosítására akkor kerül sor, ha a jogszabályokban illetve a szervezet és működés tekintetében változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. 6

7 A fenntartó által jóváhagyott SZMSZ 1 példánya -az óvoda többi alapdokumentumával együtt a nevelőtestületi szobában és a vezetői irodában, mindenki által elérhető helyiségben, és a köznevelési intézmény nyitvatartási idejében megtekinthető valamint a honlapon megtalálható. A szülőket erről a jóváhagyást követő első szülői értekezlet keretén belül tájékoztatjuk. IV. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata 1. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényben, valamint a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglalt rendelkezések alapján a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen SZMSZ határozza meg, melyet a köznevelési intézmény vezetője készít el. 2. A gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket az Idesüss Óvoda köznevelési intézmény Házirendje állapítja meg. 3. Az Idesüss Óvodában a nevelő és oktató munka a Helyi Pedagógiai Programban foglaltak szerint történik. 4. Az Idesüss Óvoda Éves Munkaterve meghatározza az óvodai nevelési év helyi rendjét. V. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 1.1. Az óvodavezetés szerkezete A Gyermekkor Alapítvány, mint fenntartó által, az 5/2015. számú kuratóriumi határozattal létesített, majd a 9/2017. számú kuratóriumi határozattal módosított Idesüss Óvoda köznevelési intézmény Alapító Okiratában meghatározottak szerint, az Idesüss Óvoda köznevelési intézmény önállóan gazdálkodik, az adott költségvetési keretén belül önálló bérgazdálkodást folytat, de gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Szervezeti ábra: 7

8 Gyermekkor Alapítvány Idesüss Óvoda Intézményvezető Intézményvezető Helyettes Szakmai munkaközösségvezető BECS csoportvezető Óvodatitkár Könyvelés Nevelőtestület Nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy a köznevelési intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket Az óvodavezetés tagjai: A köznevelési intézmény élén az intézményvezető (óvodavezető) áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Az óvodavezetőt az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg az óvodavezetői feladatok ellátásával. Az óvodavezető akadályoztatása esetén a (szóban vagy írásban) kijelölt óvodavezető-helyettes látja el az óvodavezető hatáskörébe tartozó feladatokat. Amennyiben átmenetileg nincs lehetőség alkalmas helyettes kijelölésére, úgy az óvodavezető hatáskörében a fenntartó által kijelölt óvodapedagógus jár el. Jogszabály alapján az óvodavezetői megbízás magasabb vezetői megbízásnak minősül. 8

9 Vezető beosztású alkalmazottak: általános óvodavezető-helyettes, szakmai munkaközösség vezető, belső ellenőrzési team vezető. Az óvoda vezetősége és a kibővített óvodavezetés az Éves Munkatervben meghatározott rendszerességgel ül össze. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. A vezetők a megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezeti egységek működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezeti egységnek, továbbá a szervezeti egységektől a vezető felé. Az intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat Az intézmény vezetője Az Idesüss Óvoda köznevelési intézmény felelős vezetője az intézményvezető (óvodavezető), aki munkáját jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a jogszabályokban megfogalmazott módon az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó általi megbízással és időtartamra történik. Az óvodavezető kiemelt feladatai, felelőssége: az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, kiemelve az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmód elvét a különös közzétételi lista kiírása, aktualizálása intézményi szabályzatok elkészítése a jogszabályok, rendelkezések alapján a minősítések elvégzése a takarékos gazdálkodás, az intézmény képviselete(esetenként a képviseletre írásban megbízást adhat) a nevelőtestület vezetése, a pedagógiai munka a nevelőmunka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; 9

10 a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítése a pedagógusok továbbképzésének megszervezése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a köznevelési intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; a költségvetés belső ellenőrzésének szervezése, irányítása; a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülők által létrehozott közösségekkel való együttműködés; a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása; a munkáltatói jogkör gyakorlása, munkavállalók minősítése a szabályozások alapján: szempontok értékelése, Minősítési lap ) a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár irányítása a pedagógusi etika normáinak betartása és betartatása rendkívüli szünet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható az alkalmazottak foglalkoztatása, munkakörülményeinek biztosítása Az óvodavezető át nem ruházható, kizárólagos hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat elvégzi a munkavállalók minősítését jogviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatok, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, kártérítési és fegyelmi eljárás lefolytatása. egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében képviseli a köznevelési intézményt; vezeti a nevelőtestületet; dönt a tanügy-igazgatási kérdésekben; közvetlenül irányítja a vezető beosztású alkalmazottakat és óvodapedagógusokat közvetlenül irányítja a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkárt gyakorolja a kiadmányozási jogkörét. 10

11 2.1. Az intézmény vezetése, az intézményvezetőhelyettes, az intézményvezető és intézményvezető-helyettesek közötti feladatmegosztás Az intézményvezetőt az intézményvezetővezető-helyettes helyettesíti vezetéssel összefüggő feladatai ellátásában. Az intézményvvezető-helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja. A megbízás határozott időre szól Az óvoda általános intézményvezetővezető-helyettese: Az intézményvezető közvetlen munkatársa az intézményvezető-helyettes, aki az intézményvezetés felelős tagja, továbbá aki irányítással, önállóan látja el a feladatkörébe utalt feladatokat, az irányítása alá eső szervezeti egységek vezetését. Az intézményvezető távollétében teljes felelősséggel végzi az intézményvezetési feladatokat. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket - közös megbeszélés és egyeztetés után - az intézményvezető írásban meghatároz. Az intézményvezetőt tartós távollétében, illetve akadályoztatása esetén helyettesíti, és teljes jogkörrel ellátja az intézményvezetőivezetői feladatokat. Az intézményvezető-helyettes nem függetlenített, munkáját csoportos óvodapedagógus munkakör mellett végzi Az intézményvezető feladataiból, hatásköréből átruházza az általános óvodavezetőhelyettesre: A nevelőmunkát segítő alkalmazottak önálló, felelősségteljes irányítását. A nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzését. Az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését. Felelősök, megbízottak ellenőrzését. Az alkalmazottak helyettesítési feladatainak önálló szervezését, a jelenléti íven történő dokumentálás ellenőrzését. A belső helyettesítés számfejtéséhez továbbított adatszolgáltatását; Az ügyeleti beosztás elkészítését és folyamatos működtetését; A reggeli és délutáni csoportösszevonás feltételeinek biztosítását, szervezését; A dajkák munkájának szervezettségét; 11

12 Az Éves Munkatervben megjelölt feladatainak ellátását; A pályázati dokumentáció iktatását és a kapcsolódó jelentések továbbítását; A pályázatokhoz kapcsolódó határidők betartását; A beszámoló elkészítését a hatáskörébe átruházott területről; Az alkalmazottak szabadságainak nyilvántartását, szabadságterv elkészítését, szabadságok, túlmunkák nyilvántartásának megfelelőségét, munkarend dolgozói betartását Az óvodapedagógusok ügyeleti rendszerének megszervezését, ellenőrzését. Az óvodai térítéses szolgáltatások szervezését, felügyeletét. A HACCP rendszer szervezését, működtetését, ellenőrzését. Az intézményvezető-helyettes felelős: pedagógiai eszmecserék, házi továbbképzések megszervezéséért, a szakmai munkaközösségek működési feltételeinek biztosításáért, a szülői közösség működésének segítéséért, a helyettesítési beosztás elkészítéséért, a társintézményekkel való kapcsolattartásért (iskola, bölcsőde stb.). Az intézményvezető-helyettes munkaköri leírását az intézményvezető készíti el. Az intézményvezető-helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre terjed ki, melyet munkaköri leírása tartalmaz. Kötelező óraszámát, helyettesi pótlékát a mindenkor hatályos jogszabály határozza meg. Beszámolási kötelezettsége figyelembe véve a munkaköri leírását az aktuális feladatokról az előzőekben felsorolt területekre terjed ki. Munkaidejét, a megillető juttatásokat a mindenkor hatályos jogszabályok figyelembevételével a munkaköri leírása tartalmazza. 12

13 2.2. Szakmai munkaközösség működése az óvodában legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget, akik az intézményvezető javaslatára maguk közül vezetőt választanak. a szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. a szakmai munkaközösség véleményét be kell szerezni az óvodai nevelést segítő eszközök beszerzéséhez Az intézményvezető felhatalmazza a szakmai munkaközösség vezetőjét, hogy a következő feladatokat és hatásköröket gyakorolja: a szakmai munkaközösség vezetője ellátja a szakmai munkaközösség önálló felelős vezetését, ellátja a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését, az éves munkatervben meghatározott módon ellenőrzi a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését, koordinálja és elkészíti a mérésekre épülő, fenntartónak továbbítandó beszámolót. véleményezi a köznevelési intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre BECS team vezető Az intézményvezető feladata az intézményben folyó belső ellenőrzési, önértékelési munka szervezése, végrehajtásának ellenőrzése, valamint a BECS team irányítása. Megbízatása többször meghosszabbítható. Az intézményvezetés felelős tagja, aki munkáját megbízása és az Éves Munkatervben szabályozottak alapján felelősséggel, önállóan munkaköri leírás alapján végzi A BECS team vezető megbízásának elvei az óvodában kiemelkedő szakmai tevékenység, minőségi működés iránti elkötelezettség, a nevelőtestület által elismert szakmai munka, továbbképzéseken való aktív részvétel, jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzék, 13

14 az intézményvezető szakmai, módszertani segítőjeként segíti a minőségi munka kialakítását, az alkalmazotti körben széles kapcsolati körrel és elfogadottsággal rendelkezik, kiemelkedő kommunikációs készséggel rendelkezik; magasabb fokú együttműködési készség az intézményvezetővel, valamint a vezetői teammel A BECS team vezetője felelős: a csoport önálló vezetéséért az intézmény BECS rendszerének működtetéséért az önfejlesztési tervek végrehajtásának irányításáért szülői és óvodai igény és elégedettség vizsgálatok végzéséért a BECS munkájával összefüggő értékelések, elemzések készítéséért az önértékelési munkában való részvételéért az éves munkatervben meghatározott feladatok elvégzéséért nevelőtestületi beszámoló elkészítéséért a hatáskörébe átruházott területről A BECS team vezetőjének feladatai Elkészíti a tagokkal közösen- az éves munkatervét a következő szempontok figyelembevételével: Intézményi önértékelési terv Partneri igény és elégedettség mérés eljárásrendje Irányított önértékelés eljárásrendje Folyamatosan ellenőrzi a munkaterv végrehajtását, és vezetői értekezleteken tájékoztatja erről az óvodavezetést. Folyamatosan gyűjti a minőségfejlesztési rendszer bemeneti adatait, tervezi a szükséges beavatkozásokat, javaslatait a vezetőséggel folyamatosan egyezteti. Informatikai felületen rögzíti Beszámolási kötelezettsége az intézményvezető felé figyelembe véve a munkaköri leírását az aktuális feladatokról az előzőekben felsorolt területekre terjed ki. 14

15 A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata az óvoda szakmai és módszertani tevékenységének irányítása, segítése, ellenőrzése, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a tervező munkában segítségadás, a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok nevelőtestületi konszenzuson történő megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása, összeállítja az intézmény nevelési programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, módszertani értekezletet és bemutató foglakozásokat tart és szervez, irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, továbbképzését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását,(sni, BTM-s területen is) ellenőrzi a munkaközösség tagjainak nevelési terveit, javasolja a vezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, képviseli a munkaközösséget szakmai kérdésekben az intézményen belül és kívül, ellenőrzi a munkaközösség tagjainak a szakmai munkáját A szakmai munkaközösség vezetőjének felelőssége Annak figyelemmel kísérése, hogy a szakmai innovációk álljanak összhangban az intézmény munkatervével, nevelési programjával, minőségirányítási programjával. A szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása Beszámolót, összefoglaló elemzést, értékelést készít a nevelőtestület számára az éves feladatterve szerinti teljesítéséről, a fejlesztési folyamatról, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről Az intézményvezető, vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása és tartós távolléte esetén a helyettesítés rendje: Az intézményvezető szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén helyettese teljes felelősséggel az általános intézményvezetővezető-helyettes. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek az intézményvezető át nem ruházható jogkörébe tartoznak. 15

16 Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként rendelkezik. A megbízás a fenntartó jóváhagyásával történik. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). Tartós távollétnek minősül az 15 napot meghaladó időtartam. Az intézményvezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által írásban adott megbízás alapján történik Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek a gyermekek teljes óvodai tartózkodási ideje alatt. A vezetés valamelyik tagjának ez idő alatt az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők napi benntartózkodásának rendjét a mindenkori Éves Munkaterv tartalmazza. 3.2.Az intézményvezető munkavégzése Az intézményvezető munkáját a releváns jogszabályok, a fenntartó, a vezetői munkaköri leírása,valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Ha az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása, váratlan távolléte miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatok ellátása a helyettesítés rendje című fejezetben meghatározott rendelkezések alapján történik. A munkarend kialakításánál figyelembe kell venni az óvoda nyitva tartásának rendjét, ezen belül biztosítani kell, hogy intézkedési jogkörrel rendelkező intézményvezető (helyettes,) az intézményben tartózkodjon. Az óvoda intézményvezetője általában egy műszakban tartózkodik az intézményben, de végezheti munkáját ettől eltérő munkarendben és az óvodán kívüli helyszínen is (értekezlet, továbbképzés, ügyintézés, vásárlás stb.) Kötelező órája, melyet gyermekcsoportban köteles eltölteni: heti 6 óra Az Idesüss Óvoda köznevelési intézmény nevelőtestülete Az Idesüss Óvoda köznevelési intézmény valamennyi pedagógusa a nevelőtestület tagja. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat a köznevelési intézmény által végzett pedagógiai munkát érintő bármely kérdésben. A köznevelési intézmény helyi Pedagógiai Programját, Szervezeti és működési szabályzatát, Házirendjét, valamint az Éves Munkatervét a nevelőtestület fogadja el. 16

17 4.2. A gazdasági feladatok ellátása Az Idesüss Óvoda köznevelési intézmény önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkezik vezetői felelősség mellett. A köznevelési intézményönállóan működő és gazdálkodó szervként elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljes teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. A pénzügyi-gazdasági tevékenységet és feladatokat Könyvelőiroda közreműködésével, a közöttük létrejött megállapodás alapján látja el A költségvetési belső ellenőrzés A költségvetési belső ellenőrzés megszervezése, felügyelete, irányítása az Idesüss Óvoda köznevelési intézmény vezetőjének feladata. A belső ellenőrzés folyamata az intézmény saját tevékenységére és gazdálkodására irányulóan a következők szerint történik: a) valamennyi vezető beosztású dolgozó tevékenysége részeként folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés, b) a munkafolyamatba épített ellenőrzés, valamint c) a belső ellenőrzés szabályai alapján. A belső ellenőrzés részletes szabályait a Belső Ellenőrzési Szabályzat tartalmazza A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása Az Idesüss Óvoda köznevelési intézmény nevében aláírásra az intézmény vezetője jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket, tartalmazó iratokat helyette az általános intézményvezető-helyettes írja alá. 5. Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak 5.1.Az óvodatitkár- óvodai ügyintéző feladata és jogköre Munkáját az intézményvezető közvetlen irányítása szerint, és ellenőrzése mellett önállóan, a kapcsolódó intézményi belső szabályzatok betartásával végzi. Az intézményvezető közvetlen munkatársa. Önálló intézkedési, döntési jogkörrel nem rendelkezik. Feladatát, munkaidejét és munkarendjét a munkaköri leírás tartalmazza. Munkakörébe tartozó óvodai gazdasági, ügyviteli feladatok s az ezzel kapcsolatos ismeretek titokvédelem alá tartoznak. 17

18 Feladatai: az intézmény gazdasági, ügyviteli és adminisztrációs feladatainak jogszabályoknak, belső szabályoknak megfelelő maradéktalan ellátása, az intézmény ésszerű, takarékos gazdálkodásának segítése alkalmazottak munkaügyi, bér, adó, távolmaradás, ügyeinek intézése, gyermek létszámok, nyilvántartások, naprakész vezetése, dologi költségvetés felhasználásának analitikus nyilvántartása, bevételezések, számlák, átutalások intézése, a nyilvántartások pontos, naprakész vezetésével segíti a vezetőt, hogy az óvoda gazdálkodása a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül történjen fegyelmi felelősséggel tartozik a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért, gondoskodik a ki és befizetések időben történő teljesítéséről, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről részt vesz a könyvelő irodával történő rendszeres egyeztetésen a vezető utasításának megfelelően selejtezés, leltár megszervezése, előkészítése, lebonyolítása, adminisztrálása, az óvoda működését akadályozó műszaki munkák elvégzéséhez szükséges megrendelés ügyviteli lebonyolítása, térítési(szolgáltatási) díjak beszedése, könyvelése, a releváns jogszabályban előírtaknak megfelelő nyilvántartása, megrendelések, lemondások nyilvántartása intézése A dajka feladata és felelőssége tevékenyen részt vesz az óvodai csoport életében segíti a pedagógus oktató-nevelő tevékenységét segíti a gyermekeket az öltözködésnél, tisztálkodásnál előkészíti a foglalkozásokhoz szükséges eszközöket a foglalkozásokat követően helyreállítja az eredeti állapotot biztosítja az étkezés, étkeztetés higiénés feltételeit A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot és információt illetően, amelyről a gyermekkel, 18

19 szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival történő, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka ellátása során a gyermekekkel összefüggő tevékenységével kapcsolatban, büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül. VI. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 1. Az intézményi közösség Az intézményi közösséget az óvodaközösség alkotja. Az óvodaközösséget az óvodában dolgozó pedagógusok, oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak, továbbá a gyermekek és szüleik alkotják. 2. Az óvoda szervezeti egységei 2.1. A pedagógiai feladatokat biztosítja: Az óvodavezetés, A szakmai munkaközösség, A nevelőtestület, A BECS team vezető 2.2. A működést biztosítók: A nevelőmunkát közvetlenül segítők óvodatitkár, dajkák, pedagógiai asszisztens, kertész karbantartó. 3. A szülők közösségei 3.1. A szülői közösség A köznevelési törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, esetleg ügyrendjéről tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga, melynek értelmében közérdekű kérelmekkel, panaszokkal eljárást kezdeményezhet az óvoda vezetőjénél, fenntartónál. 19

20 Az óvoda és a szülők közötti kapcsolattartási rendje Az óvoda a gyermekekről a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői megbeszélés. Az egyéni tájékoztatás előzetesen egyeztetett időpontban történik. A fentieken túl, a szülőnek joga és lehetősége, hogy közvetlenül tartson kapcsolatot gyermeke nevelőivel, illetve az intézmény vezetőjével. A szülők bekapcsolódása a nevelési program célkitűzései szerint, a gyermekek napi tevékenységeibe, egyéni igényeik alapján, az óvodapedagógussal történő egyeztetéssel történhet. Az óvodai szintű szülői képviselőkkel az intézményvezető, csoportszintű ügyekben az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben az intézményvezető-helyettes tart kapcsolatot. A Szülői Szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az óvodai Szülői Szervezet választmánya. Munkájában az óvodai csoportok szülői munkaközösségeinek elnökei és elnökhelyettesei vehetnek részt. Az óvodai Szülői Szervezet lehetősége, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával és kötelezettségeinek teljesítésével. Az óvodapedagógusok által készített az óvodai életünk pillanatait megörökítő képek kizárólag azokról a kisgyermekekről kerülhetnek ki a fotótárolókba (CD, Pen-drive, honlap), akiknek szülei év elején hozzájárultak az óvodapedagógusok által a gyermekek tevékenységeiről készített fényképek megjelenítéséhez. A fotók kihelyezés előtti vizsgálata a szakmai munkaközösség vezető feladatkörébe tartozik A Szülői Szervezet a nevelési év első szülői értekezletén képviselőt választ A megválasztott képviselők: - A Szülői Szervezet képviselője csoportonként 1 fő Az Szülői Szervezet képviselőit az intézményvezető nevelési évenként egy alkalommal összehívja és tájékoztatást ad az óvoda feladatairól és tevékenységéről. A Szülői Szervezet véleményezési és egyetértési jogkörében eljárva írásban teszi meg nyilatkozatát. Az óvodai Szülői Szervezet (közösség) döntési jogot gyakorol: A saját működési rendjében; 20

21 A munkatervének elfogadásában; A tisztségviselőinek elfogadásában 3.2. A vezetők és a Szülői Szervezet kapcsolattartási rendje Minden olyan kérdésben, amelyben véleményezési és egyetértési jogot gyakorolhat, a Szülői Szervezet véleményét ki kell kérni Az óvoda a gyermekekről a nevelési év során rendszeres tájékoztatást ad. A tájékoztatás fórumai: - A Szülői Szervezet képviselőinek értekezlete, - Az óvoda folyosóján elhelyezett hirdetőtábla, - Írásbeli tájékoztató, - Szülői értekezlet, - Fogadóóra, - Nyílt napok, óvodai rendezvények Az óvoda pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára Közvetlen tájékozódás: Fentieken túl, minden szülőnek joga és lehetősége, hogy rendszeresen, és közvetlenül tartson kapcsolatot gyermeke nevelőivel, illetve az óvoda vezetésével. Az időpontot szükség esetén a gyermek pedagógusával, szóban, telefonon vagy írásban előre kell egyeztetni. 4. A gyermekek közösségei Az azonos csoportba járó gyermekek óvodai csoportközösséget alkotnak. Az óvodai csoportközösség élén az óvodapedagógus áll. Az óvodapedagógust a csoport vezetésével a vezető óvónő bízza meg. Az óvodapedagógusok tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. A csoportok szervezését meghatározza a gyermekek kora, fejlettségi szintje, az adott nevelési évben jelentkező gyermekek összetétele. 5. Az alkalmazotti közösség 5.1. Az alkalmazotti közösség, az alkalmazotti értekezlet a.) Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja. Az óvodai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a releváns jogszabályok elsősorban: az Mt., az Nkt., illetve az ehhez kapcsoló rendeletek rögzítik. 21

22 Az óvoda dolgozóit a köznevelési törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban, az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik, melyet munkába állásukkal egyidejűleg az óvoda vezetője aláírásuk megtételével részükre átad. A munkaköri leírás tartalmazza: A munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését A munkaidőm, valamint a közvetlen felettes meghatározását A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét Az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat A munkaköre szerinti ellenőrzését A munkaköre szerinti alap- és specifikus elvárásokat Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülhetnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett. gyermekvédelmi megbízott tűz és munkavédelmi felelős szakmai munkaközösség vezető minőségirányítási programvezető egyéb a szervezet működésének megfelelően. b) Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezetői megbízással összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet. c) Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. d) Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. e) A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. 22

23 Az Éves Munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán két alkalommal az intézményvezető hívja össze az alkalmazotti értekezletet. Az értekezleteken az intézményvezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvoda tevékenységéről, és ismerteti a soron következő feladatokat. 5.2.Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést: értekezletek megbeszélések fórumok A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit magasabb jogszabályban meghatározott jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az óvoda minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az óvodánkkal alkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölnie kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy-személyben - testületi jogkör esetén a testület abszolút többsége (50%+1) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 6. A nevelők közösségei 23

24 6.1.A nevelőtestület: Az Nkt. alapján meghatározott döntési, véleményezési, javaslattevő jogkörrel rendelkező testület. Nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A testület tagjai javaslatot tehetnek az óvodai élettel kapcsolatos minden kérdést illetően. Ha a javaslat elbírálása nem tartozik a nevelőtestület hatáskörébe, a döntésről a vezető 30 napon belül köteles szóban vagy írásban választ adni: A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók A nevelőtestület a releváns jogszabályok alapján a következő döntési jogkörökkel rendelkezik: a foglalkozási, illetve nevelési program és módosításának elfogadása; a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; az óvoda éves munkatervének elkészítése; az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a Házirend elfogadása; a foglalkozási, illetve a nevelési program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; arról, hogy az óvoda helyiségeit használatra kinek engedi át; az intézményben vezetői feladatot ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének rendjéről; a teljes körű intézményi önértékelés periódusairól, módszereiről és a jogszabályban meghatározott más ügyekben A nevelőtestület írásos előterjesztése alapján tárgyalja: A Nevelési programmal Az SZMSZ-el, A Házirenddel A Munkatervvel Az óvodára vonatkozó átfogó elemzéssel A beszámolókkal Mérés, értékelés elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. 24

25 Az intézményvezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal átadja a nevelőtestületnek, átruházott döntési, véleményezési jogkör esetén a, szakmai munkaközösségnek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. A szakmai munkaközösség az értekezleten szóban ismerteti a kialakított véleményt a nevelőtestület előtt, írásos beszámolóját benyújtja az óvoda vezetőjének. Az át nem ruházható jogkörű nevelőtestületi döntéshez kapcsolódó véleményt a nevelőtestület szóban fejti ki, a véleményt a jegyzőkönyv tartalmazza. A nevelőtestület ezt követően hozza meg döntését a szabályzatok, programok elfogadásáról. A nevelőtestületi értekezletek időpontját és napirendjét az óvoda munkaterve határozza meg A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a releváns jogszabályok alapján a következő esetekben: - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; - az intézményvezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; - az óvoda költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében; - jogszabályban meghatározott más ügyekben A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben Egy nevelési év során a nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezletet tart. Nevelőtestületi rendes értekezletei a nevelési évnyitó értekezlete, a nevelési évzáró értekezlete, továbbképzési nevelési értekezletek Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívása történhet az intézményvezető elhatározásából, ha azt valamely fontos érdek szükségessé teszi, a nevelőtestület egyharmadának kérésére, szülői szervezet kezdeményezésére, ha azt a nevelőtestület elfogadta A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze Az intézményvezető szükség esetén a napirend 3 nappal előbb történő közlésével - rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. 25

26 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet a foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni A nevelőtestületi értekezletet annak témájától függően a vezető, s a felkészülő pedagógus készíti elő A Szakmai munkaközösség vezetője, gondoskodik a napirendi pont írásos anyagának elkészítéséről A nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni a Szülői Szervezet képviselőjét A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az intézményvezető, az általános intézményvezető-helyettes,, vagy a Szakmai munkaközösség vezetője látja el A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 2/3-a jelen van; - a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza; - a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet; A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet három napon belül az óvodatitkárnak írásba kell foglalni.. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet aláírja az intézményvezető, a jegyzőkönyv-vezető és minden jelenlévő óvodapedagógus. A jegyzőkönyvhöz minden esetben csatolni kell a jelenléti ívet, melynek fejlécén is szerepel az értekezlet témája és időpontja A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten, ám ilyen esetben a jegyzőkönyv készítése csak akkor szükséges, ha azt a jelenlévők több mint 50 %-a kéri. 26

27 6.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkészítésére, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület által megbízott munkacsoport vezetője is megteheti. A megbízott, a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. A beszámoltatása (témától függően) az éves munkatervben meghatározott időben történik, ahol az elvégzett feladatról tartozik írásban számot adni. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hoznak létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Az intézmény nevelőtestülete feladatkörének részleges átadásával állandó bizottságokat hozhat létre feladat és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal. 6.3.A nevelőtestület át nem ruházható, kizárólagos hatáskörei: a Helyi Nevelési Program elfogadása, a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, a Házirend elfogadása, az Éves Munkaterv elfogadása, az óvodára vonatkozó átfogó elemzés elfogadása, a Beszámoló elfogadása. 6.4.A nevelőtestület a következő jogköreinek gyakorlását átruházza a Szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösség alakulhat, ha legalább öt pedagógus azonos témában szakmai munkaközösséget kíván létrehozni. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában Működési rendjéről és munkaprogramjáról a szakmai munkaközösség dönt. Gyakorolja az Nkt.-ban és a végrehajtási rendeletekben megállapított döntési, véleményezési javaslattételi 27

28 jogosultságait. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető bízza meg. A szakmai munkaközösség vezetőjének, tagjainak nevét, a tevékenység irányát nevelési évenként az óvoda éves munkaterve rögzíti. A szakmai munkaközösségek vezetői az évzáró nevelőtestületi értekezleten számolnak be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, szóban szükség szerint, írásban évente egyszer. A munkaközösség vezetőjét pótlék illeti meg, amelyet évente kell megállapítani. A munkaközösség éves munkatervet készít és a tervnek megfelelően tevékenykedik A Szakmai munkaközösség célja a Helyi nevelési program célkitűzéseivel kiegészítve, megvalósításában való aktív részvétel, az intézményen belüli követelményrendszer és értékrend összehangolása, a munkaközösségi tagok munkájának segítése, egymás munkájának megismerése, szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, a sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos gyermekek integrációját szolgáló feladatok segítéséhez, működésével hozzájárul a nevelési és minőségirányítási programban megfogalmazott célkitűzések megvalósításához, a nevelőmunkánk hatékonyságának növelés, minőségének fejlesztése, új módszerek, eljárások kidolgozása, továbbadása, a munkaközösségi tagok önképzésének elősegítése, Jogköre: meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét vezetőjét az intézményvezető bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján, a megbízás többször meghosszabbítható Dönt szakterületén: a működési rendjéről, a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, Véleményez szakterületén: a Helyi nevelési programot, Házirendet, a nevelőmunkát segítő eszközök, szakkönyvek, segédletek kiválasztását. 28