SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 VACKOR ÓVODA - KINDERGARTEN VACKOR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1188, Budapest Csolt u. 4. OM azonosító: p.h. Hatályos: Határozatlan időre Hatályba lépés időpontja: szeptember 1. Készítette: Szőnyiné Guth Irén óvodavezető

2 I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű és zavartalan működésének biztosítása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Vackor Óvoda nevelőtestülete a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el: A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Vackor Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az óvoda minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a) az alkalmazottakkal szemben az óvoda vezetője, illetőleg illetékes helyettese munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést; b) a szülőt vagy más, nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az óvoda vezetőjét kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az óvoda épületét. Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek, jogszabályok, dokumentumok. Különösen: a) Budapest Főváros XVIII. Ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának mint fenntartó 561/1994. (IV. 28.) számú testületi határozatával jóváhagyott Alapító Okirat; b) jogszabályok: az évi LXXIX. törvény a közoktatásról; az évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről; az évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; évi XXXI.tv. az esélyegyenlőségről évi CV.tv. költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról évi XXXI. tv. gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 32/2008. (XI.24) OKM rendelet 2/2005. (III.1.) OM rendelet a SNI gyermekek óvodai nevelésének irányelve 31/2005. (XII.22.) OM rendelet a nevelési oktatási intézmények névhasználatáról a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben; a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről. a közoktatásról szóló évi LXXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II.13) Korm. rendelet. az évi LXVIII. törvény a reklámtevékenység szabályozásáról. 2

3 37/2001.(X.12.) OM rendelet a katasztrófavédelemről 26/1997. (IX.3.).NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 1999.évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről 217/1998. évi kormányrendelet Az államháztartás működési rendjéről (10 és 17 ) 3/2002. évi OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 132/2000.évi kormányrendelet A középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről 1992.évi LXIII. tv. A személyes adtok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 119/2003.(VIII.14.) Kormányrendelet az általános gyermek-és ifjúsági balesetbiztosításról 32/1997.(XI.5.)MKM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti, etnikai kisebbség oktatásának irányelve kiadásáról c) A Helyi Óvodai Nevelési Program, mely az intézmény tartalmi működését határozza meg és az Óvodai Nevelés Országos Alap Programjához kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait, és az Intézményi Minőségirányítási Program. A munkaterv, amely egy nevelési évre szóló és a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, felelősök megjelölésével. II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE ÉS EGYÉB AZ INTÉZMÉNY KÖLTSÉGVETÉSI SZERVKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉBŐL ADÓDÓ SZABÁLYOZÁS 1. A költségvetési szerv neve: Vackor Óvoda Kindergarten Vackor Típus szerinti besorolása: tevékenység jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény. 2. A költségvetési szerv székhelye: 1188 Budapest, Csolt u A költésvetési szerv telephelye (tagintézményei): 1188 Címer u Podhorszky u Az alapító neve: Budapest Főváros XVIII. kerületi Tanács Az alapító címe:1181. Budapest, Városház u. 16. Az alapítás éve: Az alapító jogokkal felruházott irányító és fenntartó szerv neve és székhelye: Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testülete Budapest, Üllői út A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési/megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetőjét a Képviselő-testülete bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján, határozott időre, a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint. A pályázattal kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. 7. A költségvetési szerv típusa: óvoda Csoportjainak száma: 11 Maximális gyermeklétszám: 263 fő A költségvetési szerv működési köre: Az óvoda a körzeti óvodai feladatokat jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően, a mellékletben felsorolt utcákban élő gyermekek tekintetében látja el. 8. A közoktatási intézmény jogállása: önálló jogi személy 9. A költségvetési szerv OM azonosítója: OM

4 10. A költségvetési szerv alaptevékenysége (szakágazat szakfeladat száma és megnevezése): (2010. január 01-től alkalmazható szakfeladatok) a. Szakágazat száma és megnevezése: Óvodai nevelés Szakfeladat szám és megnevezés: Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai intézményi étkeztetés Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Kiegészítő tevékenység: Munkahelyi étkeztetés b. Német nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda szeptember 01. óta egy csoportban, max. 23 fős gyermeklétszámmal. Az intézmény ellátja a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztését szeptember 1-től. Az intézmény ellátja a SOFI-EGYMI és a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógy- és fejlesztő pedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus vagy nem organikus okra visszavezethető enyhe rendellenességgel küzdő gyermekek együtt nevelését szeptember 1-től. c. a költségvetési szerv közfeladatot lát el a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény alapján óvodai nevelés. Vállalkozói tevékenységet nem folytat. 11. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon: a. ingatlan: A feladatok ellátásához az óvodának rendelkezésre áll a székhelyen lévő 3312 m m m 2 alapterületű ingatlan, a rajta található óvodai épülettel. b. ingóságok: rendelkezésre állnak az óvodai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak. 12. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési joga: Az intézmény vagyon feletti rendelkezési jogát a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyontárgyakat a nevelési feladatok ellátásához szabadon használhatja. Továbbá a vagyontárgyakkal az alapfeladatához kapcsolódó kiegészítő tevékenységet is végezhet. Az óvoda a rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el, illetve biztosítékként nem használhatja fel. Az alapító okirat kelte: szeptember 09. Az alapító okirat száma: 1215/2010. (IX.09.) 13. A költségvetési szerv funkciója alapján: Az óvoda önállóan működő, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Gazdasági feladatait a Budapest XVIII. ker. Gazdasági Ellátó Szolgálat közreműködésével látja el. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokból adódó feladatokat (kötelezettségvállalás, 4

5 érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés) a vonatkozó hatályos jogszabályok, illetve az ezeken alapuló intézményi szabályzatok szerint kell elvégezni. UNICREDIT Bank A költségvetési szerv képviseletére jogosultak: Az intézmény általános képviseletét az óvodavezető látja el Az óvodavezetőt távolléte esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott sorrendben következő helyettes képviseli. 5

6 III. AZ SZMSZ HATÁLYA 1. Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 20 fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési és egyetértési jogot gyakorolt az óvoda szülői munkaközösségének vezetősége. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Német Kisebbségi Önkormányzat. 2. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartója... napján történt jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzatok érvénytelenné váltak. 3. A szervezeti és működési szabályzat érvényessége amennyiben a törvény másként nem rendelkezik határozatlan időre szól. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az óvodába járó gyermekek közösségére, a gyermekek szülei, törvényes képviselőire, a nevelőtestületre, az intézményvezetőre, vezetés tagjaira, a nevelőmunkát segítőkre, az óvodának szolgáltatást nyújtókra, az óvoda szolgáltatását igénybe vevőkre, egyéb munkakörben dolgozókra. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed az óvoda épülete, udvara, az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra. Az SZMSZ időbeni hatálya kiterjed az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira, A közoktatási törvény értelmező rendelkezése, a 121. (1) bekezdésének 19. pontja belső jogi normának minősíti. Megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak Az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető, illetve a helyettese- munkáltatói jogkörben eljárva- hozhat intézkedést. Módosítására akkor kerül sor, ha a jogszabályokban illetve a szervezet és működés tekintetében változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a Ktv a határozza meg. A fenntartó által jóváhagyott SZMSZ 1 példánya az óvoda többi dokumentumával / Házirend, IMIP, Helyi Nevelési Program / a Csolt óvoda nevelőtestületi szobájában, a Címer és a Podhorszky óvoda irodájában, mindenki által elérhető helyiségben megtalálható. A szülőket erről a jóváhagyást követő első szülői értekezlet keretén belül tájékoztatjuk. Kérésre bármikor a szülő rendelkezésére kell bocsátani áttanulmányozás céljából. 6

7 IV. AZ SZMSZ ÉS AZ INTÉZMÉNY MÁS BELSŐ SZABÁLYZATAINAK ÖSSZEFÜGGÉSEI, KAPCSOLATA 1. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. -a alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el. 2. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. -a alapján az eljárási rendet a Házirend tartalmazza, amelyet az óvodavezető készít el. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS Az óvoda egységei: Törzs óvoda: Vackor Óvoda Csolt u. 4. Tagóvodák: Vackor Óvoda Címer u. 47. Vackor Óvoda Podhorszky u V. 1. Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az óvoda vezetője, és helyettesei látják el Az óvodavezetés szerkezete Ó V O D A V E Z E T Ő Általános óvodavezetőhelyettes Tagóvoda vezető Tagóvoda vezető Minőségirányí tási team vezető Szakmai mk. vezető T a g - T a g - ó v o d a ó v o d a - N E V E L Ő T E S T Ü L E T Tagóvoda-részek nevelőmunkát segítő N E V E L Ő M U N K Á T S E G Í T Ő A L K A L M A Z O T T A K ÓVODATITKÁR 7

8 A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az intézmény élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Vezető beosztású közalkalmazottak: az óvoda vezetősége: Jogszabály alapján magasabb vezető beosztású közalkalmazott: az óvodavezető, általános óvodavezető-helyettes. Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású közalkalmazottak tartoznak. Vezető beosztású közalkalmazottak: tagóvoda vezetők minőségfejlesztési team vezető, szakmai- munkaközösség-vezető. Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, kéthetente, illetve a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket, amelyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A kibővített óvodavezetés a megbeszéléseket havi, illetve a szükségleteknek megfelelőrendszerességgel tartja. A kibővített óvodavezetés konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető ezt szükségesnek látja. A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezeti egységnek, továbbá a szervezeti egységektől a vezető felé A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. 1.2 Az intézmény vezetője Az intézmény felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az óvodavezető kiemelt feladatai: az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, kiemelve az esélyegyenlőséget az egyenlő bánásmód elvét különös közzétételű lista kiírása, aktualizálása a jogszabályok, rendelkezések alapján a minősítések elvégzése a takarékos gazdálkodás, az intézmény képviselete (esetenként a képviseletre írásban megbízást adhat), a nevelőtestület vezetése, a TMB és SNI gyermekek integrált nevelésének biztosítása az óvodai feltételek megteremtésével a SOFI-EGYMI-vel való együttműködéssel folyamatosan figyelemmel kísérve a gyermeklétszám változást, az esélyegyenlőség és egyéni bánásmód alapján (önkormányzati esélyegyenlőségi törvény) a nevelőmunka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése, 8

9 a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítése, a pedagógusok továbbképzésének megszervezése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; a költségvetési belső ellenőrzés szervezése, irányítása, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői közösségekkel való együttműködés; a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása; a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, kötelezettségvállalás, a munkáltatói jogkör gyakorlása, a közalkalmazottak minősítése a szabályozások alapján (minősítési lap) a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint karbantartó munkájának közvetlen irányítása. Az óvodavezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. közalkalmazottak minősítése Felelős: a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, (esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód figyelembe vételével) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a rendkívüli szünet elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható. Az intézmény vezetője személyében felelős: a szakszerű és törvényes működésért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, 9

10 Kizárólagos jogkörébe tartozik az intézmény képviselete; a nevelőtestület vezetése; a tanügy-igazgatási döntések meghozatala; a munkáltatói jogok gyakorlása; a vezető beosztású alkalmazottak közvetlen irányítása; a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár közvetlen irányítása; a kiadmányozási jogkör gyakorlása Az intézmény vezetése, a vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezetőt az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában az alábbi óvodavezető-helyettesek segítik: általános óvodavezető-helyettes, tagóvoda vezetők A vezető-helyettesi, a tagóvoda vezetői megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával pályáztatás alapján az intézményvezető adja Az általános óvodavezető-helyettes és a tagóvoda vezetők A vezető közvetlen munkatársai a vezetés felelős tagjai, akik irányítással, önállóan látják el a feladatkörükbe utalt feladatokat, az irányításuk alá eső szervezeti egységek vezetését. A vezető távollétében teljes felelősséggel végzik a vezetési feladatokat. Munkájukat azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket - közös megbeszélés és egyeztetés után - az óvodavezető meghatároz. A vezetőt tartós távollétében helyettesítik és teljes jogkörrel ellátják a vezetői feladatokat. A vezető távollétében képviseleti és aláírási joguk van. Az általános óvodavezető helyettes és a tagóvoda vezetők nem függetlenítettek, munkájukat csoportos óvodapedagógusi munkakör mellett végzik. Heti váltásban dolgoznak, így az óvodavezető távollétében mindig van teljes felelősséggel felruházott vezető. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az általános óvodavezető-helyettesre: A nevelőmunkát segítő alkalmazottak önálló, felelősségteljes irányítását. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a tagóvoda vezetőkre: A tagóvoda vezető közvetlenül irányítja a rész-nevelőtestület munkáját, szervezi a tagintézményben a szülőkkel, és a társ intézményekkel kapcsolatos eseményeket, rendezvényeket Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az általános óvodavezetőhelyettesre és a tagóvoda vezetőkre A nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzését. Az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését. Felelősök, megbízottak ellenőrzését. Az alkalmazottak helyettesítési feladatainak önálló szervezését, a jelenléti íven történő dokumentálás ellenőrzését. 10

11 Az alkalmazottak szabadságainak nyilvántartását, szabadságterv elkészítését. Az óvodapedagógusok ügyeleti rendszerének megszervezését, ellenőrzését. Az óvodai térítéses szolgáltatások szervezését, felügyeletét. A HACCP rendszer szervezését, működtetését, ellenőrzését. A vezető helyettes és a tagóvoda vezető munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. A vezető-helyettes és a tagóvoda vezető feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre terjed ki, melyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Kötelező óraszámukat, helyettesi pótlékukat a mindenkori jogszabály határozza meg. Beszámolási kötelezettségük figyelembe véve a munkaköri leírásukat az aktuális feladatokról az előzőekben felsorolt területekre terjed ki. Munkaidejüket, a megillető juttatásokat a mindenkori jogszabályok figyelembevételével a munkaköri leírásuk tartalmazza Minőségfejlesztési team vezetője Az alkalmazotti kör egyetértésével az óvodavezetőtől határozott időre kapja megbízását. Feladata az intézményben folyó minőségfejlesztési munka szervezése, végrehajtásának ellenőrzése, valamint a minőségfejlesztési TEAM irányítása. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza minőségirányítási team vezetőjére a minőségfejlesztési csoport önálló felelős vezetését, az intézmény minőségirányítási rendszerének működtetését, az intézkedési tervek végrehajtásának irányítását, igény és elégedettség vizsgálatok végzését, a minőségfejlesztéssel összefüggő értékelések, elemzések készítését, az éves munkatervben meghatározott feladatok elvégzését, nevelőtestületi beszámoló elkészítését a hatáskörébe átruházott területről. A Minőségfejlesztési team vezetőjének feladatai Elkészíti az állandó TEAM tagjaival közösen- a minőségfejlesztési munka éves munkatervét a következő szempontok figyelembevételével: Intézményi Minőségirányítási Program, Partneri igény és elégedettség mérés eljárásrendje, Irányított önértékelés eljárásrendje, A minőségfejlesztési rendszer működéséből adódó intézkedési tervek, Folyamatosan ellenőrzi a munkaterv végrehajtását, és vezetői értekezleteken tájékoztatja erről az óvodavezetést, Szervezi a minőségfejlesztési köröket /ad hoc csoportok/ alkotó teameket, és folyamatosan ellenőrzi munkájukat, Folyamatosan gyűjti a minőségfejlesztési rendszer bemeneti adatait, tervezi a szükséges beavatkozásokat, javaslatait a vezetőséggel folyamatosan egyezteti. teljesítmény értékelésben való részvétel Beszámolási kötelezettsége figyelembe véve a munkaköri leírását az aktuális feladatokról az előzőekben felsorakoztatott területekre terjed ki. 11

12 A minőségfejlesztési team vezetőjének felelőssége az intézmény minőségpolitikájának érvényesítése; a minőségfejlesztési feladatok teljesítésének biztosítása Szakmai munkaközösség vezető Az óvodavezető bízza meg a nevelőtestület javaslatára határozott időre. Megbízatása többször meghosszabbítható. Az intézményvezetés felelős tagja, aki munkáját megbízása és az éves munkatervben szabályozottak alapján felelősséggel, önállóan munkaköri leírás alapján végzi. Megbízásának elvei az óvodában a nevelőtestület által elismert tekintély, továbbképzéseken való aktív részvétel, jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkező, az óvodavezető szakmai, módszertani segítője. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a szakmai munkaközösség vezetőjére a szakmai munkaközösség önálló felelős vezetését, a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését, az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata az óvoda szakmai és módszertani tevékenységének irányítása, segítése, ellenőrzése, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a tervező munkában segítségadás, a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok nevelőtestületi konszenzuson történő megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása, összeállítja az intézmény nevelési programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, SNI és TMB gyermekek neveléséhez szükséges segítségnyújtás módjának kiegészítése módszertani értekezletet és bemutató foglakozásokat tart és szervez, irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, továbbképzését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, SNI és TMB területen is. ellenőrzi a munkaközösség tagjainak nevelési terveit, javasolja a vezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését,. képviseli a munkaközösséget szakmai kérdésekben az intézményen belül és kívül, ellenőrzi a munkaközösség tagjainak a szakmai munkáját. A szakmai munkaközösség vezetőjének felelőssége A szakmai innovációk álljanak összhangban az intézmény munkatervével, nevelési programjával, minőségirányítási programjával. A szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása 12

13 Beszámolót, összefoglaló elemzést, értékelést, készít a nevelőtestület számára az éves feladatterve szerinti teljesítéséről, a fejlesztési folyamatról, igény szerint az intézmény vezető részére a munkaközösség tevékenységéről Az óvodavezető, vagy az óvodavezető helyettes akadályoztatása és tartós távolléte esetén a helyettesítés rendje: Az óvodavezető szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén általános helyettese, teljes felelősséggel a tagóvodákra kiterjedően is a Csolt utcai óvodában dolgozó - általános óvodavezető-helyettes Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek az óvodavezető át nem ruházható jogkörébe tartoznak Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként rendelkezik. A megbízás a fenntartó jóváhagyásával és a GESZ értesítése mellett történik. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). Tartós távollétnek minősül a kétheti időtartam Az óvodavezető és általános helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítést a tagóvoda vezetők látják el: a Podhorszky óvoda tagóvoda vezetője, távolléte esetén a Címer óvoda tagóvoda vezetője Az általános óvodavezető helyettes és a tagóvoda-vezetők váltott műszakban dolgoznak. Az óvodavezető és helyettese, valamint a tagóvoda vezetők egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által írásban adott megbízás alapján történik. Ennek hiányában a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus. Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek a gyermekek teljes tartózkodási ideje alatt. A vezetés valamelyik tagjának ez idő alatt az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők napi benntartózkodásának rendjét a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. Az óvodavezető munkáját, a magasabb jogszabályok, a fenntartó, a munkaköri leírása valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Ha az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása, váratlan távolléte miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatok ellátása a helyettesítés rendje című fejezetben meghatározott rendelkezések alapján történik. A munkarend kialakításánál figyelembe kell venni az óvoda nyitva tartásának rendjét, ezen belül biztosítani kell, hogy intézkedési jogkörrel rendelkező vezető (helyettes,) az intézményben tartózkodjon. Az óvoda vezetője általában egy műszakban tartózkodik az intézményben, de végezheti munkáját ettől eltérő munkarendben és az óvodán kívüli helyszínen is (értekezlet, továbbképzés, ügyintézés, vásárlás stb.) Kötelező órája, melyet gyermekcsoportban köteles letölteni: heti 6 óra. Munkaidő beosztását az éves munkaterv tartalmazza. 13

14 1. 6. A gazdasági feladatok ellátása Az óvoda teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Gazdálkodási Ellátó Szolgálat közreműködésével látja el (GESZ) Az óvodában a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátása a GESZ és a Vackor Óvoda együttműködési megállapodásának megfelelően történik: A Költségvetési belső ellenőrzés A költségvetési belső ellenőrzés megszervezése, felügyelete, irányítása a költségvetési szerv vezetőjének, vagyis az óvoda vezetőjének feladata. A belső ellenőrzés folyamata az intézmény saját tevékenységére és gazdálkodására irányulóan: a) a valamennyi vezető beosztású dolgozó tevékenysége részeként folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés, b) a munkafolyamatba épített ellenőrzés. A függetlenített belső ellenőrzés részletes szabályait a GESZ Belső Ellenőrzési Szabályzata tartalmazza A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az intézmény vezetője jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket, tartalmazó iratokat helyette a vezető-helyettes írja alá. Az óvodatitkár- óvodai ügyintéző feladata és jogköre Munkáját az óvodavezető közvetlen irányítása szerint, és ellenőrzése mellett önállóan, a kapcsolódó intézményi belső szabályzatok betartásával végzi. Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Önálló intézkedési, döntési jogkörrel nem rendelkezik. Feladatát, munkaidejét és munkarendjét a munkaköri leírás tartalmazza. Munkakörébe tartozó óvodai gazdasági, ügyviteli feladatok s az ezzel kapcsolatos ismeretek titokvédelem alá tartoznak. Feladatai: az intézmény gazdasági, ügyviteli és adminisztrációs feladatainak jogszabályoknak, belső szabályoknak megfelelő maradéktalan ellátása, az intézmény ésszerű, takarékos gazdálkodásának segítése, alkalmazottak munkaügyi, bér, adó, távolmaradás, ügyeinek intézése, gyermek létszámok, nyilvántartások, naprakész vezetése, dologi költségvetés felhasználásának analitikus nyilvántartása, bevételezések, számlák, átutalások intézése, a nyilvántartások pontos, naprakész vezetésével segíti a vezetőt, hogy az óvoda gazdálkodása a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül történjen, fegyelmi felelőséggel tartozik a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért, gondoskodik a ki és befizetések időben történő teljesítéséről, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről, részt vesz a GESZ-szel történő rendszeres egyeztetésen, 14

15 a vezető utasításának megfelelően selejt, leltár megszervezése, előkészítése, lebonyolítása, adminisztrálása, az óvoda működését akadályozó műszaki munkák elvégzéséhez szükséges megrendelés ügyviteli lebonyolítása, étkeztetéssel kapcsolatos térítési díjak beszedése, könyvelése, magasabb jogszabályban előírtaknak megfelelő nyilvántartása, megrendelések, lemondások nyilvántartása intézése. VI. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL 1. Az intézményi közösség Az intézményi közösséget az óvodaközösség alkotja. Az óvodaközösséget az óvodában dolgozó közalkalmazottak, a gyermekek és szüleik alkotják. 2. Az óvoda szervezeti egységei 2.1. A pedagógiai feladatokat biztosítók: óvodavezetés, nevelőtestület, szakmai munkaközösség vezetők, nevelőmunkát közvetlenül segítők (dajkák) A működést biztosítók: óvodatitkár, fűtő-kertész, 3. A szülők közösségei 3.1. A szülői közösség A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga. A szülő a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal stb. eljárást kezdeményezhet az óvodavezetőjénél, a fenntartónál, jegyzőnél. Oktatási hivatalnál minden olyan esetben, amikor nem állapítható meg a jogaiban sértettek köre, személye. A szülőnek saját vagy gyermeke ügyében, valamint a közérdekű igénybejelentés során. jogában áll igénybe venni az oktatási ügyi közvető szolgálatot. Az óvoda a szülő kérésére fejlesztési javaslatot készít az iskolába lépést megelőző illetve az iskola megkezdését követő 6 hónapon belül. A közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, esetleg ügyrendjéről tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Önállóan dönt az esetlegesen rendelkezésére álló pénzalap felhasználásáról Az óvodában a szülőknek a közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelességük teljesítése érdekében szülői közösség (SZK) működik. A csoportok szülői közösségeit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Szülői szervezet hiányában a szülők megbízott vagy felkért képviselői látják el, érvényesítik a Közoktatási törvény által biztosított jogokat. A szülői képviselők jogosultak eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben 15

16 A csoportok szülői közösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: Elnök Elnökhelyettes Az óvodai csoportok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az SZK elnök, vagy az óvodapedagógus segítségével juttatják el az óvoda vezetőségéhez A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, esetleges ügyrendjéről, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Önállóan dönt az esetlegesen rendelkezésére álló pénzalap felhasználásáról A szülői közösség választmányát az óvodavezető nevelési évenként legalább egy alkalommal hívja össze és tájékoztatja az óvoda tevékenységéről, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait Az SZMK-nak véleményezési jogköre van: a munkaterv, ezen belül az óvoda által befolyásolható nevelési év rendjének kialakításában, az SZMSZ szülőket érintő rendelkezéseiről, a házirend megállapításában, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatása formáinak meghatározásában, a fakultatív foglalkozások óvodai programjának kialakításában, a szülőket anyagilag érintő ügyekben, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában. beszámoló elkészítésekor az óvodai SZMSZ, kialakításában. A nevelési program és a minőségirányítási program kialakításakor. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában Az óvodai Szülői Szervezet egyetértési jogot gyakorol az óvodai dokumentumok nyilvánosságra hozásának és arról való tájékoztatásának módjával és annak módosításával kapcsolatosan, továbbá az adatvédelmi szabályzat gyermeküket érintő személyes adatainak kezelésével kapcsolatban. A Szülői Szervezet véleményezési és egyetértési jogkörében eljárva írásban teszi meg nyilatkozatát Az óvodai SZK választmánya: A választott szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az óvodai SZK választmánya. Az óvodai SZK választmányának munkájában az óvodai csoport szülői közösségek elnökei és elnökhelyettesei vehetnek részt. Az óvodai SZK választmánya (vezetősége) a szülők javaslatai alapján megválasztja az óvodai SZK alábbi tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes, két tag. Az óvodai SZK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint az 50%-a jelen van. Az SZMK választmánya döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 16

17 Az óvodai Szülői Szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodai Szülői Szervezet elnökét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosít. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának 8 nappal korábbi átadásával történik. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükséges információs bázist, a szükséges dokumentumokat biztosítsák. Az óvodai Szülői Szervezet lehetősége, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával. Segítse az intézmény hatékony működését. Támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét, véleményezze a minőségfejlesztő tevékenység eredményességét. Véleményezési jogának gyakorlásához a HNP elfogadásakor, az óvoda vezetője vagy az általa kijelölt óvodapedagógus köteles tájékoztatást adni a programról. A Szülői Szervezet joga, hogy a Házirend elfogadásakor a nevelőtestület összehívását kezdeményezze. E kezdeményezésről a nevelőtestület dönt A vezetők és a szülői közösség kapcsolattartási rendje Minden olyan kérdésben, amelyben véleményezési és egyetértési jogot gyakorolhat, a szülői közösség véleményét ki kell kérni Az óvodai SZK elnökével az óvodavezető, csoportszintű ügyekben az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben az óvodavezető-helyettes tart kapcsolatot Az óvoda a gyermekekről a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik Az óvoda pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára Közvetlen tájékozódás: Az fentieken túl, minden szülőnek joga és lehetősége, hogy rendszeresen, és közvetlenül tartson kapcsolatot gyermeke nevelőivel, illetve az intézmény vezetésével. Az időpontot szükség esetén a gyermek pedagógusával, telefonon vagy írásban előre kell egyeztetni. 4. Az alkalmazotti közösség, az alkalmazotti értekezlet a) Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó (közalkalmazott) alkotja. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok - elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatási törvény, illetve az ehhez kapcsoló rendeletek- rögzítik. Az óvoda dolgozóit a közoktatási törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik, melyet munkába állásukkal egyidejűleg az óvoda vezetője aláírásuk megtételével részükre átad. 17

18 A munkaköri leírás tartalmazza A munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését, A munkaidő a közvetlen felettes meghatározását, A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét, Az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat, A munkaköre szerinti ellenőrzését, A munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat. Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett: gyermekvédelmi megbízott, tűz és munkavédelmi felelős, könyvtáros, szakmai munkaközösség vezető, minőségirányítási programvezető, egyéb a szervezet működésének megfelelően. b) Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezetői megbízással összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az összalkalmazotti értekezlet. c) Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. d) Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán két alkalommal az óvodavezető hívja össze az alkalmazotti értekezletet. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvoda tevékenységéről, és ismerteti a soron következő feladatokat. 4.1 Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést: értekezletek megbeszélések fórumok A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, 18

19 egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az értekezlet jegyzőkönyvét az óvodatitkár vezeti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit magasabb jogszabályban meghatározott jogok illetik meg. részvételi jog illeti meg az óvoda minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az óvodánkkal közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölnie kell. egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy-személyben - testületi jogkör esetén a testület abszolút többsége (50%+1) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Döntési jog illeti meg az intézmény minőségirányítási programjának elfogadásakor, illetve módosításakor. E jogkör esetén nyilvános szavazással egyszerű többséggel dönt Az IMIP-et a nevelőtestület által történő elfogadását követően terjesztheti az óvoda vezetője az alkalmazotti értekezlet elé. 5. A nevelők közösségei 5.1. A nevelőtestület a Közoktatási törvény alapján meghatározott döntési, véleményezési, javaslattevő jogkörrel rendelkező testület. Nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A testület tagjai javaslatot tehetnek az óvodai élettel kapcsolatos minden kérdést illetően. Ha a javaslat elbírálása nem tartozik a nevelőtestület hatáskörébe, a döntésről a vezető 30 napon belül köteles szóban vagy írásban választ adni A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók A nevelőtestület a magasabb jogszabályok alapján a következő döntési jogkörökkel rendelkezik: a foglalkozási, illetve nevelési program és módosításának elfogadása; a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a házirend elfogadása; 19

20 a foglalkozási, illetve a nevelési program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; arról, hogy az óvoda helyiségeit használatra kinek engedi át; jogszabályban meghatározott más ügyek A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályok alapján a következő esetekben: az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; csoportbeosztás, az óvodavezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; az óvoda költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében; az óvoda beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában; jogszabályban meghatározott más ügyekben A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület rendes értekezletei: évnyitó, továbbképzési nevelési értekezlet 3 alkalommal, évzáró értekezlet. A nevelőtestület írásos előterjesztése alapján tárgyalja A Nevelési program Az SZMSZ A Házirend A munkaterv Az óvodára vonatkozó átfogó elemzés A beszámoló A mérés, értékelés elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal átadja a nevelőtestületnek, átruházott döntési, véleményezési jogkör esetén az érintett bizottságnak, munkaközösségnek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. Az átruházott jogkör szerinti bizottság, munkaközösség az értekezleten szóban ismerteti a kialakított véleményt a nevelőtestület előtt, írásos beszámolóját benyújtja az óvoda vezetőjének. Az át nem ruházható jogkörű nevelőtestületi döntéshez kapcsolódó véleményt a nevelőtestület szóban fejti ki, a véleményt a jegyzőkönyv tartalmazza. A nevelőtestület ezt követően hozza meg döntését a szabályzatok, programok elfogadásáról. A nevelőtestületi értekezletek időpontját és napirendjét az óvoda munkaterve határozza meg. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívása történhet az óvodavezető elhatározásából, ha azt valamely fontos érdek szükségessé teszi, a nevelőtestület egyharmadának kérésére, szülői szervezet kezdeményezésére, ha azt a nevelőtestület elfogadta Mikró értekezlet szükség szerint bármikor tartható a nevelőtestület aktuális problémáinak megoldására. A mikró értekezletek állandó időpontjait a munkaterv rögzíti a felelősökkel, és ezen csak az adott pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel, melyről emlékeztető készül. 20

21 A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze A nevelőtestületi értekezletet annak témájától függően a vezető, és a felkészülő pedagógus készíti elő A szakmai munkaközösség vezetője gondoskodik a napirendi pont írásos anyagának elkészítéséről A nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló SZK képviselőjét A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető, helyettese, vagy a szakmai munkaközösség vezetője látja el A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 2/3-a jelen van; a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza; a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet; titkos szavazáskor szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet három napon belül az óvodatitkár gépel le. A jegyzőkönyvet aláírja az óvodavezető, a jegyzőkönyv-vezető és a jelenlévő óvodapedagógusok közül két hitelesítő. A jegyzőkönyvhöz minden esetben csatolni kell a jelenléti ívet, melynek fejlécén is szerepel a dátum és az értekezlet témája A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten, ám ilyen esetben a jegyzőkönyv vezetése csak akkor szükséges, ha azt a jelenlévők több mint 50 %-a kéri. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkészítésére, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület által megbízott munkacsoport vezetője is megteheti. A megbízott, a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. A beszámoltatása (témától függően) az éves munkatervben meghatározott időben történik, ahol az elvégzett feladatról tartozik írásban számot adni. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hoznak létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Az intézmény nevelőtestülete feladatkörének részleges átadásával állandó bizottságokat hozhat létre feladat és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal. 21

22 A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit, amelyben döntési kompetenciát gyakorol: a Helyi Nevelési Program elfogadását, a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását, a házirend elfogadását, a munkaterv elfogadását, az óvodára vonatkozó átfogó elemzés elfogadását, a beszámoló elfogadását. A nevelőtestület a következő jogköreinek gyakorlását átruházza a szakmai munkaközösségre: 5.2 Szakmai munkaközösségek Az óvodapedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéshez. A hatékony működés érdekében a munkaközösség 3-4 főből áll. Működési rendjéről és munkaprogramjáról a szakmai munkaközösség dönt. Gyakorolja a Közoktatási törvényben és a végrehajtási rendeletben megállapított döntési, véleményezési javaslattételi jogosultságait A szakmai munkaközösség tagjai közül saját tevékenységének irányítására, koordinálására évenként munkaközösség-vezetőt választ, akit az óvoda vezetője bíz meg, határozott időre. A szakmai munkaközösség vezetőjének, tagjainak nevét, a tevékenység irányát nevelési évenként az óvoda éves munkaterve rögzíti. A szakmai munkaközösségek vezetői az évzáró nevelőtestületi értekezleten számolnak be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, szóban szükség szerint, írásban évente egyszer. Munkaközösségünk célja a helyi nevelési program és Minőségirányítási Program célkitűzéseinek megvalósításában való aktív részvétel, SNI és TMB célkitűzéseivel kiegészítve a kisebbségi nevelés elősegítésével. az intézményen belüli követelményrendszer és értékrend összehangolása, a munkaközösségi tagok munkájának segítése, egymás munkájának megismerése, a nevelőmunkánk hatékonyságának növelés, minőségének fejlesztése, új módszerek, eljárások kidolgozása, továbbadása a munkaközösségi tagok önképzésének elősegítése Jogköre meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét vezetőjét az óvodavezető bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján, a megbízás többször meghosszabbítható Dönt szakterületén: működési rendjéről, a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, Véleményez szakterületén a helyi nevelési programot Házirendet Minőségfejlesztési Programot a nevelőmunkát segítő eszközök, szakkönyvek, segédletek kiválasztásában 22