SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 PESTSZENTLŐRINCI HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: a kihirdetés napjától visszavonásig Hatálybalépés időpontja: szeptember 8. Készítette:Böröczki Zoltánné óvodavezető Jelen szabályzat hatályba lépésével az előző szabályzat hatályát veszti oldal 1

2 Tartalomjegyzék I. Bevezető rendelkezések... 3 II. Az intézmény azonosító adatai... 4 III. Az SZMSZ hatálya... 6 IV. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata... 7 V. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás... 8 VI. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel VII. A belső ellenőrzésének rendje VIII. A működés rendje és a nyitva tartás IX. Belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával X. Az intézmény létesítményeinek és vagyonának megóvásával és biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok XI. Az intézmény védő-óvó előírásai XII. Teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén XIII. Az intézmény vezetésének és közösségének külső kapcsolatai XIV. Ünnepék, jeles napok, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok XV. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága XVI. Az óvodában kötelezően használt nyomtatványok hitelesítési rendje XVII. Irat-és adatkezelés rendje XVIII. Aláírási és pecséthasználati jogkör Mellékletek (munkaköri leírások):

3 I. Bevezető rendelkezések A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Pestszentlőrinci Hétszínvirág Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek, jogszabályok: évi CXC. Törvény a köznevelésről 2012.évi CXXIV. törvény évi I. törvény: A munka törvénykönyve 1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről évi törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről. az évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; a 326/2013. (VIII.30) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról.; 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012.(VIII.28.) Korm. Rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 363/2012. Kormány rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló, 26/1997. (IX.3.).NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 1999.évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII.31.) évi kormányrendelet Az államháztartás működési rendjéről 132/2000.évi kormányrendelet A középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről 119/2003.(VIII.14.) Kormányrendelet az általános gyermek-és ifjúsági balesetbiztosításról évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 32/2012 EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelési irányelve és a SNI tanulók iskolai oktatása irányelve kiadásáról 44/2007.(XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3

4 II. Az intézmény azonosító adatai A költségvetési szerv neve: Pestszentlőrinci Hétszínvirág Óvoda Székhelye: 1182 Budapest Halomi út 113/a. Tel.: Az alapítás éve: 1976 A költségvetési szerv alapítására, átalakításra, megszüntetésre jogosult szerv neve: Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata 1184 Budapest Üllői út 400. A költségvetési szerv irányító szerve: Budapest, XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testülete Budapest, Üllői út 400. A költségvetési szerv fenntartója: Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata 1184 Budapest Üllői út 400. A költségvetési szerv típusa: Óvoda Csoportjainak száma: 8 Maximális gyermeklétszám: 214 fő A költségvetési szerv működési köre: Az óvoda a körzeti óvodai feladatokat jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően látja el. Közfeladata: - óvodai ellátás Szakmai alaptevékenysége: ellátja 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig a gyermekek óvodai nevelését, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését és az óvodai étkezést. Államháztartási szakágazat száma és megnevezése : Óvodai nevelés Alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Az intézmény ellátja az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy Magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek fejlesztését. Az intézmény a Budapest, XVIII. kerület SOFI óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógy- és fejlesztőpedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességeivel küzdő sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátja, amennyiben azok a többi gyermekekkel, együtt nevelhetőek, oktathatóak. 4

5 Az intézmény gazdálkodással összefüggő jogosítványa: Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv. Gazdasági feladatait a Budapest, XVIII.ker. Gazdasági Ellátó Szolgálat (GESZ) közreműködésével látja el, a GESZ és az Intézmények között kötött Megállapodás alapján. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokból adódó feladatokat (kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés) a vonatkozó hatályos jogszabályok, illetve az ezeken alapuló intézményi szabályzatok szerint végzi. Számlaszáma: Az intézmény adószáma: OM azonosító: OM 0346 Az óvoda bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző Körbélyegző Pestszentlőrinci Hétszínvirág Óvoda Pestszentlőrinci Hétszínvirág Óvoda 1182 Budapest, Halomi u. 113/a 1182 Budapest, Halomi u 113/a OM: Pestszentlőrinci Hétszínvirág Óvoda 1182 Budapest, Halomi u. 113/a Adószám:

6 III. Az SZMSZ hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: Az intézmény jogszerű és zavartalan működésének biztosítása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és az óvodapedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézmény demokratikus működésének garantálása. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya: Területi hatály kiterjed: Az óvoda épületére, udvarára, az óvoda területén kívül szervezett az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalmakra. Időbeli hatály kiterjed: Az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira. Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a december 23.-án elfogadott SZMSZ. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. Módosítása: - az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület. A kihirdetés napja: szeptember 8. Az SZMSZ 1 példánya az óvoda többi dokumentumával / Házirend, Pedagógiai Program / az iroda mellet lévő irattartóban, mindenki által elérhető, valamint az intézmény honlapján ( is mindenki számára hozzáférhető. A dokumentumokat az intézményből kivinni nem szabad. Személyi hatály kiterjed: Az intézmény minden alkalmazottjára, az óvoda használóira, valamint az óvodával kapcsolatban lévő partnerekre. A Szervezeti és Működési Szabályzat betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SzMSz ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. Az SzMSz-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető, illetve a helyettese munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést. A szülőt, vagy más nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, ennek elmaradása esetén a vezető vagy helyettesei az óvoda épületének elhagyására szólítja fel. 6

7 IV. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata 1. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC t örvény 25. (1) alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el. 2. Az intézmény működési rendjét meghatározó egyéb dokumentumok, szabályzatok : - Alapító Okirat - Pedagógiai Program - Munkaterv - Házirend - Gyakornoki Szabályzat - Iratkezelési Szabályzat - Továbbképzési program, beiskolázási terv - Közalkalmazotti Szabályzat (amennyiben működik az intézményben) - Tűzvédelmi Szabályzat - Munkavédelmi Szabályzat - Katasztrófavédelmi Prevenciós Terv - Pénzkezelési Szabályzat - Leltározási Szabályzat - Selejtezési Szabályzat - Kötelezettségvállalási ellenjegyzés, teljesítés igazolása szabályzat - Belső kontrollrendszer szabályozása - Együttműködési Megállapodás - Adatkezelési Szabályzat - A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának szabályzata 7

8 V. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 1. Szervezeti felépítés, kapcsolatok (vázrajz) ÓVODAVEZETŐ Óvodavezetőhelyettes Önértékelést támogató munkaközösség Szakmai munkaközösség Nevelőtestület A működést segítő alkalmazottak fenntartói engedély alapján takarítókonyhás és kertészkarbantartó Nevelőmunkát segítő alkalmazottak Nkt.szerint pedagógiai asszisztens, dajkák, Óvodatitkár 8

9 2. Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az óvoda vezetője, és helyettese látják el Az óvoda vezetősége Magasabb vezető beosztású közalkalmazottak: óvodavezető, az óvodavezető-helyettes. Vezető beosztású közalkalmazottak: munkaközösség-vezető, a Közalkalmazotti Tanács elnöke (amennyiben működik Közalkalmazotti Tanács) Az óvodavezetés konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető ezt szükségesnek látja. A vezetőségnek célja, hogy a szervezet működéséhez a feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait és érje el a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását. A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között folyamatos, az intézkedésekről, a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A feladatok elosztásának alapelvei: az arányos terhelés, a folyamatosság. Utasítási, intézkedési jog gyakorlása: A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó alkalmazottak a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási és intézkedési joggal rendelkeznek. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében világosan meg kell határozni a munkaköri leírásban. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot. A vezetői értekezlet feladata: tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájáról, az intézmény valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. A megbeszélésekről feljegyzés készül. A vezetők a megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezet működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezetnek, továbbá a szervezettől a vezetőség felé. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 9

10 2.2 Az intézmény vezetője Az intézmény felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az óvodavezető kiemelt feladatai: az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, kiemelve az esélyegyenlőséget, az egyenlő bánásmód elvét, a takarékos gazdálkodás, az intézmény képviselete,(esetenként a képviseletre írásban megbízást adhat), a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatok, világnézeti semlegesség biztosítása, a nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése, az óvoda munkatervének, beszámolójának elkészítése, megvalósítása a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, értékelése, mérése, az intézményi önértékelés működtetése (Önértékelési program és éves önértékelési terv elkészítése). a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a gyakornok minősítő vizsgájának, a pedagógus minősítési eljárás előkészítésének, lebonyolításának segítése, utómunkálatok elvégzése, a tanfelügyeleti ellenőrzés előkészítése, megvalósulásában való közreműködés, pedagógiai etika normáinak betartása és betartatása, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, a házirend és a szervezeti működési szabályzat elkészítése, a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítése, a pedagógusok továbbképzésének megszervezése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a költségvetési belső ellenőrzés szervezése, irányítása, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői közösségekkel való együttműködés, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés figyelemmel kisérése, SNI-s és BTM-s gyermekek integrált nevelésének biztosítása az óvodai feltételek megteremtésével, valamint a SOFI-EGYMI-vel való együttműködés, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; a kötelező be óvodázással kapcsolatos teendők ellátása az óvodaköteles gyermekek óvodába járásának (minimum napi 4 órában) figyelemmel kísérése, igazolatlan hiányzás esetén a szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, kötelezettségvállalás, a munkáltatói jogkör gyakorlása, a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint karbantartó - kertész munkájának közvetlen irányítása. 10

11 Felelős: a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a rendkívüli szünet elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az óvoda működtetése nem biztosítható. Az óvodavezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a közalkalmazottakat minősíti. Kizárólagos jogkörébe tartozik: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete a nevelő testület vezetése, a tanügy-igazgatási döntések meghozatala, a munkáltatói jogok gyakorlása, a vezető beosztású alkalmazottak közvetlen irányítása, a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár közvetlen irányítása, a kiadmányozási jogkör gyakorlása, szabályzatok elkészítése pedagógiai program jóváhagyása. Óvodavezető hatáskörének átruházása: Az óvodavezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik. Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes vezetők a következők szerint: Az egyes vezetők a helyettesítési rend szerint járhatnak el az intézmény képviselőjeként. Az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni. Az egyes vezetők a fenntartó előtt az adott területük ügyében jogosultak külön felhatalmazás nélkül is képviselni az intézményt. Az óvoda vezetője egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházhatja át. A képviseleti jogosultság köréből: az intézmény szakmai képviseletét a szakmai munkaközösség vezetőjére. A munkáltatói jogköréből: nevelőmunkát közvetlenül segítő és az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen irányítását, munkájuk szervezését és ellenőrzését az óvodavezető helyettesre. 11

12 2.3. Az intézmény vezetése, a vezetők közötti feladatmegosztás Az óvodavezető helyettes hatásköre, feladatai Az intézményvezetőt kettő helyettes segíti az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. A vezető-helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja. A megbízás határozott időre szól. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházhatja az óvodavezető-helyettesre: A nevelőmunkát segítő alkalmazottak önálló, felelősségteljes irányítását. A nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzését. Az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését. Felelősök, megbízottak ellenőrzését. Az alkalmazottak helyettesítési feladatainak önálló szervezését, a munkaidő nyilvántartás ellenőrzését. Az alkalmazottak szabadságainak nyilvántartását, szabadságterv elkészítését. Az óvodapedagógusok ügyeleti rendszerének megszervezését, ellenőrzését. A HACCP rendszer szervezését, működtetését, ellenőrzését. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját. Feladata: pedagógiai eszmecserék, házi továbbképzések megszervezéséért, a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, részt vesz intézményi önértékelésben, az alkalmazottak munkájának ellenőrzésében, értékelésében, segíti az ellenőrzésben résztvevő külső szakemberek munkáját, biztosítja a zökkenőmentes információáramlást, ellátja mindazon külön feladatokat, amellyel az óvodavezető megbízza, a szülői közösség működésének segítéséért, a társintézményekkel való kapcsolattartásért. A vezető helyettes munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. A vezető-helyettes feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre terjed ki, melyet munkaköri leírása tartalmaz. Kötelező óraszámát, helyettesi pótlékát a mindenkori jogszabály határozza meg. Beszámolási kötelezettsége figyelembe véve a munkaköri leírását az aktuális feladatokról az előzőekben felsorolt területekre terjed ki. Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. 12

13 A szakmai munkaközösség vezető hatásköre, feladatai A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt/vezetőket választ, akiket az óvodavezető bíz meg egy nevelési évre. Tevékenységüket az óvodavezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásuknak megfelelően végzik. A megbízás elvei az óvodában: legalább 3 éves kiemelkedő szakmai tevékenység az intézményben, a nevelőtestület által elismert tekintély, továbbképzéseken való aktív részvétel, jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkező. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a szakmai munkaközösség vezetőjére: a szakmai munkaközösség önálló felelős vezetését, a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését, az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladatai: a szakmai munkaközösség, önálló, felelős vezetése, a munkaközösség működési tervének elkészítése, a működéshez szükséges feltételek biztosítása, értekezletet összehívása, bemutató foglalkozások szervezése, az új módszerek, eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek közzététele, a pedagógiai munka színvonalának emelése, az intézmény szakmai munkájának irányításában való részvétel, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában, a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítése, kutatások, kísérletek segítése, szakirodalmi anyag feldolgozása, felhasználása a gyakorlati munka korszerű segítéséhez, írásos elemzés, értékelés a munkaközösség munkájáról a nevelési év végén, beszámoló a nevelőtestület előtt, javaslatok a továbbfejlesztéshez, a pedagógiai szemlélet korszerűsítése, a gyakorlati pedagógia kiemelkedő eljárásainak terjesztése, a pedagógusok közötti munkakapcsolat fejlesztése, mérési szempontok, módszerek, eljárások kimunkálása a munkaközösség tagjaival, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása. Szakmai munkaközösség vezető jogai: ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a munkaterv szerinti előrehaladást és az eredményességet, hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezető felé, 13

14 javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére. Felelőssége: kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kétszer kiterjed: a munkaközösség éves munkájáról szóló írásbeli értékelés elkészítésére az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzésére Képviseleti joga: a munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken. A szakmai munkaközösség vezetőjének felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával. A szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása. Beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterve szerinti teljesítéséről, a fejlesztési folyamatról, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje Az óvoda vezetőjének munkaideje heti 40 óra, amelyet a kötelező foglalkozásai letöltését követően (heti 8 óra) szabadon használ fel vezetői feladatainak teljesítésére. Az óvodavezető-helyettes munkaidő-beosztását lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy az óvoda fő működési idejében az óvodavezetőt is beszámítva valamelyik vezető az óvodában tartózkodjon, hogy érdemi intézkedést lehessen foganatosítani A helyettesítés rendje: Az óvodavezető szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén általános helyettese teljes felelősséggel az óvodavezetőhelyettes, kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek az óvodavezető át nem ruházható jogkörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként rendelkezik. A megbízás a fenntartó jóváhagyásával és a GESZ értesítése mellett történik. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). Tartós távollétnek minősül az 10 munkanapot meghaladó időtartam. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítést a munkaközösség vezető látja el. Ez az óvodavezető által szóban adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában a bent tartózkodó leghosszabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus helyettesíti a vezetőt. Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 14

15 2. 6. A gazdasági feladatok ellátása Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a XVIII. kerületi Gazdálkodást Ellátó Szervezet közreműködésével látja el. (GESZ) Az óvodában a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátása az alábbiak szerint történik: A gazdasági szervezettel közösen ellátandó feladat az elemi költségvetés készítése a felügyeleti szerv iránymutatása, és költségvetési rendelete alapján. A feladatok végrehajtásához szükséges kiadásokra az óvoda vezetője vállal kötelezettséget. Az óvoda készpénz és banki forgalma a gazdálkodó szervezeten keresztül bonyolódik. Ennek igénylése és analitikus nyilvántartása az óvoda feladata. Az óvoda zavartalan működéséhez beszerzési előleget vehet fel. Kezelése és őrzése a szabályzatokban foglaltak szerint történik. Az elszámolás számlakísérő rovatos íven, a kitűzött határidő betartásával történik. A teljesítés igazolása az óvoda hatáskörébe tartozik, míg a pénzügyi feladatokat a gazdálkodó szervezet látja el. Az előirányzat módosítást az óvoda vezetője kezdeményezi a gazdálkodó szervezet felé. Az óvoda könyvvezetési és beszámolási kötelezettsége a gazdálkodó szervezet által tejesül A Költségvetési belső ellenőrzés A költségvetési belső ellenőrzés megszervezése, felügyelete, irányítása és a belső kontrollrendszer működtetése a költségvetési szerv vezetőjének, vagyis az óvoda vezetőjének feladata. A belső ellenőrzés folyamata az intézmény saját tevékenységére és gazdálkodására irányulóan: a) a valamennyi vezető beosztású dolgozó tevékenysége részeként folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés, b) a munkafolyamatba épített ellenőrzés, valamint a Budapest Főváros XVIII.Kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzat Polgármester Hivatal Belső Ellenőrzési Csoport által végzett ellenőrzés, A belső ellenőrzés részletes szabályait a Belső Ellenőrzési Szabályzat tartalmazza A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az óvoda vezetője. Az óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és személyes felelősségét. Az óvoda vezetője külön utasításban vagy szabályzatban kiadmányozási jogot biztosíthat ügyintézőnek és vezetőnek is. Az óvodavezető kiadmányozza az óvoda egésze tekintetében: az óvoda működését megállapító szabályzatokat, vezetői intézkedéseket, a helyi önkormányzatot érintő, az intézmény nevében kiadott leveleket, 15

16 a szakigazgatási és szakhatósági szervek, a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a bíróságok és ügyészségek vezetői részére címzett iratokat, a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel összefüggő döntések iratait, óvodai beszámolókat, munkaterveket, éves ellenőrzési terveket és értékelések dokumentumait, intézményi költségvetéseket és költségvetési beszámolókat, az előirányzat-módosításokat, mindazon iratokat, melyek az óvoda egészét érintik, a helyi és országgyűlési képviselők megkeresésével összefüggő iratokat, a rendszeres statisztikai jelentéseket, mindazokat az iratokat, amelyekben a kiadmányozás jogát magának tartotta fenn. Az óvodavezető helyettes kiadmányozza: a feladatkörébe tartozó ügyekben a megkeresésekre, egyéb beadványokra adandó válaszlevelek előkészítése során hozott közbenső intézkedéseket, megkereséseket, amennyiben, azok kiadmányozását a vezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást Az óvodatitkár- óvodai ügyintéző feladata és jogköre Munkáját az óvodavezető közvetlen irányítása szerint, és ellenőrzése mellett önállóan, a kapcsolódó Intézményi belső szabályzatok betartásával végzi. Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Önálló intézkedési, döntési jogkörrel nem rendelkezik. Feladatát, munkaidejét és munkarendjét a munkaköri leírás tartalmazza. Munkakörébe tartozó óvodai gazdasági, ügyviteli feladatok s az ezzel kapcsolatos ismeretek titokvédelem alá tartoznak. 16

17 VI. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 1. Az intézményi közösség Az intézményi közösséget az óvodaközösség alkotja. Az óvodaközösséget az óvodában dolgozó közalkalmazottak, a gyermekek és szüleik alkotják. 2. Az óvoda szervezeti egységei 2.1. A pedagógiai feladatokat biztosítók: óvodavezetés nevelőtestület, szakmai munkaközösség vezető nevelőmunkát közvetlenül segítők (pedagógiai asszisztensek, dajkák) A munkaköri leírás minták megtalálhatók a következő mellékletekben: - óvodavezető-helyettes: 1.1.sz. melléklet - óvodapedagógus: 1.2.sz. melléklet - csoportos dajka: 1.3.sz. melléklet - pedagógiai asszisztens: 1.4.sz. melléklet 2.2. A működést biztosítják: A munkaköri leírás minták megtalálhatók a következő mellékletekben: óvodatitkár (1.5.sz. melléklet) konyhán dolgozó, dajka (1.6.sz. melléklet) intézményi takarító (1.7.sz. melléklet) kertész - karbantartó (1.8.sz. melléklet) 3. A szülők közösségei A szülői közösség A Köznevelési törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, esetleg ügyrendjéről tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Önállóan dönt az esetlegesen rendelkezésére álló pénzalap felhasználásáról. Az óvodában nem működik Óvodaszék, a szülők közösségéből választott csoportonként fő a szülői képviselő. A szülői képviselők jogosultak eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. A Szülői Képviselőket az óvodavezető nevelési évenként legalább egy alkalommal hívja össze, és tájékoztatja az óvoda tevékenységeiről, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. 17

18 Az óvodai Szülői Szervezet választmánya A választott szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az óvodai SZK választmánya. Az óvodai SZK választmányának munkájában az óvodai csoportok szülői közösségeinek elnökei és elnökhelyettesei vehetnek részt. Az óvodai SZK választmánya (vezetősége) a szülők javaslatai alapján megválasztja az óvodai SZK alábbi tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes, két tag. Az óvodai SZK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint az 50%-a jelen van. Az SZK választmánya döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvodai Szülői Szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodai Szülői Szervezet elnökét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosít. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának 8 nappal korábbi átadásával történik. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükséges információs bázist, a szükséges dokumentumokat biztosítsák. Az óvodai Szülői Szervezet lehetősége, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával. Segítse az intézmény hatékony működését Az SZK-nak véleményezési jogköre van: az SZMSZ és a házirend elfogadásakor, a működés rendje, a gyermekek fogadása, belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával, a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjában, külső kapcsolatok rendszerében, formájában, módjában, az ünnepélyek, megemlékezések rendjében, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben, a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a munkatervnek a szülőket is érintő részében, a hit és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásában, vezetői pályázatnál, az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan. 18

19 Az óvodai Szülői Szervezet egyetértési jogot gyakorol az óvodai dokumentumok nyilvánosságra hozásának és arról való tájékoztatásának módjával és annak módosításával kapcsolatosan, továbbá az adatvédelmi szabályzat gyermeküket érintő személyes adatainak kezelésével és továbbításával kapcsolatban. A Szülői Szervezet véleményezési és egyetértési jogkörében eljárva írásban teszi meg nyilatkozatát. A vezető és a szülői közösség kapcsolattartási rendje Minden olyan kérdésben, amelyben véleményezési jogot gyakorolhat, a szülői közösség véleményét ki kell kérni. Az óvodai SZK vezetőjével az óvodavezető, csoportszintű ügyekben az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben az óvodavezető-helyettes tart kapcsolatot. Közvetlen tájékozódás: Az fentieken túl, minden szülőnek joga és lehetősége, hogy rendszeresen, és közvetlenül tartson kapcsolatot gyermeke nevelőivel, illetve az intézmény vezetésével. Az időpontot szükség esetén a gyermek pedagógusával, telefonon vagy írásban előre kell egyeztetni. Az óvoda pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. 4. Az alkalmazotti közösség, a alkalmazotti értekezlet Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok - elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Köznevelési törvény, illetve az ehhez kapcsoló rendeletek- rögzítik. Az óvoda dolgozóit a Köznevelési törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik, melyet munkába állásukkal egyidejűleg az óvoda vezetője aláírásuk megtételével részükre átad. Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó (közalkalmazott) alkotja. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezetői megbízással összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az összalkalmazotti értekezlet. Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. 19

20 A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán két alkalommal az óvodavezető hívja össze az alkalmazotti értekezletet. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvoda tevékenységéről, és ismerteti a soron következő feladatokat. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje - Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. - A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést: o értekezletek o megbeszélések o fórumok - A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. - Az értekezlet jegyzőkönyvét a nevelési év elején munkatervben megjelölt személy vezeti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit magasabb jogszabályban meghatározott jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az óvoda minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az óvodánkkal közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölnie kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben / testületi jogkör esetén a testület abszolút többsége (50%+1) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 20

21 5. A nevelők közösségei 5.1. A nevelőtestület A Köznevelési törvény alapján meghatározott döntési, véleményezési, javaslattevő jogkörrel rendelkező testület. Nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A testület tagjai javaslatot tehetnek az óvodai élettel kapcsolatos minden kérdést illetően. Ha a javaslat elbírálása nem tartozik a nevelőtestület hatáskörébe, a döntésről a vezető 30 napon belül köteles szóban vagy írásban választ adni. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályok alapján a következő döntési jogkörökkel rendelkezik: a Pedagógiai program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a házirend elfogadása, a foglalkozási, illetve a nevelési program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról, arról, hogy az óvoda helyiségeit használatra kinek engedi át, jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja: a Pedagógiai Program az SZMSZ, a Házirend a Munkaterv az óvodára vonatkozó átfogó elemzés a beszámoló a mérés, értékelés elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal átadja (elektronikus úton) a nevelőtestületnek, átruházott döntési, véleményezési jogkör esetén az érintett bizottságnak, munkaközösségnek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. Az átruházott jogkör szerinti bizottság, munkaközösség az értekezleten szóban ismerteti a kialakított véleményt a nevelőtestület előtt, írásos beszámolóját benyújtja az óvoda vezetőjének. Az át nem ruházható jogkörű nevelőtestületi döntéshez kapcsolódó véleményt a nevelőtestület szóban fejti ki, a véleményt a jegyzőkönyv tartalmazza. A nevelőtestület ezt követően hozza meg döntését a szabályzatok, programok elfogadásáról. A nevelőtestületi értekezletek időpontját és napirendjét az óvoda munkaterve határozza meg. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályok alapján a következő esetekben: az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; csoportbeosztás, 21

22 az óvodavezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, az óvoda költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, az óvoda pedagógiai programjában meghatározott feladatok megvalósításához szükséges beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Értekezletek: Tanévnyitó, Félévi, Tanévzáró értekezlet. - A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. - Az óvodavezető szükség esetén a napirend 3 nappal előbb történő közlésével - rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet a foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. - A nevelőtestületi értekezletet annak témájától függően a vezető, és a felkészülő pedagógus készíti elő. - A nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló SZK képviselőjét amennyiben, az értekezlet napirendi pontja szükségessé teszi jelenlétét. - A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető, helyettese, vagy a szakmai munkaközösség vezetője látja el. - A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: o a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 2/3-a jelen van; o a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza; o a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet, titkos szavazáskor szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. - A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet öt napon belül a jegyzőkönyvvezető gépel le. A jegyzőkönyvet aláírja az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a jelenlévő óvodapedagógusok közül két hitelesítő. A jegyzőkönyvhöz minden esetben csatolni kell a jelenléti ívet. 22

23 - A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten, ám ilyen esetben a jegyzőkönyv vezetése csak akkor szükséges, ha azt a jelenlévők több mint 50 %-a kéri. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések: A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkészítésére, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület által megbízott munkacsoport vezetője is megteheti. A megbízott, a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. A beszámoltatása (témától függően) az éves munkatervben meghatározott időben történik, ahol az elvégzett feladatról tartozik írásban számot adni. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hoznak létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Az intézmény nevelőtestülete feladatkörének részleges átadásával állandó bizottságokat hozhat létre feladat és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit, amelyben döntési kompetenciát gyakorol: a Pedagógiai Program elfogadását, a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását, a házirend elfogadását, a munkaterv elfogadását, az óvodára vonatkozó átfogó elemzés elfogadását, a beszámoló elfogadását Szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösség az óvoda pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. Munkájukról a nevelési értekezleteken szóban beszámol, tájékoztatja az egész nevelő testületet. Összetett kérdés esetén a munkaközösség vezető az óvodavezető irányításával egyeztet. A kapcsolattartás szóban és -ben is történhet. A szakmai munkaközösség feladatai: a munkaközösség vezetőjének megválasztása vagy javaslattétel az intézmény vezetőjének a munkaközösség-vezető személyére, a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, az intézmény szakmai ellenőrzése, a célok megvalósulásának vizsgálata, 23

24 az óvodai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, véleményezése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, segítségnyújtás a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések, az éves munkaterv elkészítéséhez, fejlesztő munkához módszertani segítségnyújtás, javaslat a munkaközösség tagjának elismerésére, elmarasztalására, az intézményvezetői pályázatokhoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, segítségnyújtás az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, segítségnyújtás a gyermekvédelmi feladatok ellátásával összefüggő feladatok végrehajtásához és a különleges bánásmódot, kiemelt figyelmet igénylő (sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek integrációja, valamint a tehetségfejlesztést szolgáló feladatok minél eredményesebb megvalósításához. Együttműködés, részvétel a pedagógusok munkájának segítésében: A munkaközösség témájában közös tervező, elemző, értékelő tevékenység. Módszertani értekezletetek és gyakorlati napok közös szervezése. A szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása. A munkaközösség tagjai szakmai fejlődésének, továbbképzésének irányítása, a megjelenő új szakirodalom tanulmányozása és felhasználása. A kapcsolattartás rendje: az intézményvezető szóbeli tájékoztatása meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről, írásban beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról. A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje: a munkaközösség tagjainak munkakapcsolata folyamatos, nevelési évenként minimum négy alkalommal (a nevelési év tervezése, a félév értékelése, a nevelési év értékelése, valamint az éves feladatok szervezése) értekezletet tartanak, a szakmai koncentrációt igénylő kérdésekben közös értekezletek megtartása, közös javaslatok megfogalmazása Önértékelést támogató munkaközösség Az önértékelést támogató munkacsoport célja a minőségőrzés a pedagógus, vezető és az intézmény önértékelésén keresztül. 24

25 Tagjainak a létszáma: Intézményvezető + intézményvezető-helyettes (1-2fő) + óvodapedagógus (3fő) A tagok kiválasztása, megbízása: Az intézményvezető feladata A tagok kiválasztásának szempontjai: Csoporttagok felkészültsége. Minőségfejlesztés iránti elkötelezettség. A nevelőtestület által elismert szakmai múlttal rendelkezzen. Érdeklődő, motivált, elkötelezett az intézmény iránt Alapszintű IKT ismeretekkel rendelkezzen A tagok feladatai Biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű, a jogszabályok, Önértékelési Kézikönyv, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, az intézmény Pedagógiai Programja, az 5 évre szóló intézményi önértékelési program szerinti működését. Az önértékelés módját éves önértékelési tervben szükséges rögzíteni. Partnerek tájékoztatása. Önértékelési program és az éves önértékelési terv elkészítése. Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felületen és a valóságban is nyomon követni a folyamatokat, gondoskodni az önértékelés minőségbiztosításáról Adatgyűjtés (foglalkozáslátogatás, dokumentumelemzés, interjúk felvétele, szükség esetén a kérdőíves felméréshez kapcsolódó adatrögzítés) A pedagógus minősítésben, tanfelügyeleti ellenőrzésben és pedagógus önértékelésbe résztvevő pedagógusok segítése, támogatása. Az éves munkaterv részeként az önértékelési tervbe további kollégák is bevonhatók az önértékelési csoport javaslatának figyelembevételével 6. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása 6.1. Az óvoda vezetősége és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az óvodavezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: óvodavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések, pedagógiai eszmecserék. Ezen fórumok időpontját az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodavezetőség az aktuális feladatokról írásos formában (emlékeztető) és szóban értesíti az óvodapedagógusokat. Az óvodavezetőségének tagjai kötelesek: az óvodavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az óvodavezetősége felé. 25