Legionellosis jårvåny AngliÅban TÅjÄkoztatÇ szakmai rendezvänyről

Átírás

1 9. Ävfolyam 39. szåm 00. oktçber 4. Legionellosis jårvåny AngliÅban TÅjÄkoztatÇ szakmai rendezvänyről TÅjÄkoztatÇ szakmai tovåbbkäpzäsről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÇgiai jelentäs (låsd: ) Impresszum

2 NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ LEGIONELLOSIS JÅRV ÅNY ANGLIÅBAN 00. jélius 3. Ñs augusztus 4. között egy Äszaknyugatangliai vårosban (Barrowin Furness) 6 megbetegedässel jårç legionellosis jårvåny zajlott le. A jårvåny sorån a betegek kñzöl hårom meghalt, a letalitås,6%nak bizonyult. A kñzegäszsägögyi hatçsåg az első sporadikus esetről jülius 30Ån ÄrtesÖlt, majd augusztus elsejän Üjabb megbetegedäsről szereztek tudomåst. Az eseteket azonnal jelentettäk az orszågos surveillance kñzpontba, ahol mår egy harmadik olyan legionellosis gyanüs megbetegedäst is nyilvåntartottak, amely az emlátett telepölässel volt ÑsszefÖggÄsbe hozhatç. A kñzpontban azonnal intäzkedtek a halmozott esetek kivizsgålåsåhoz szöksäges csoport lätrehozåsårçl. Augusztus Ån, a vizsgålat megkezdäse előtt arrçl ÄrtesÖltek, hogy a regionålis mikrobiolçgiai laboratçriumban 0 pneumçnia diagnçzissal kçrhåzban Åpolt beteg vizeletäből Legionella pneumophila antigänt mutattak ki. KÑzel ugyanebben az időben szereztek tudomåst arrçl, hogy egy, a våros kñzpontjåban lävő ÄpÖlet klámaberendezäsänek hűtőtornya meghibåsodott, melyet a kñrnyezetegäszsägögyi hatçsåg augusztus elsejän Özemen kávöl helyeztetett. A betegek fertőződäsi kñrölmänyeinek tisztåzåsa sorån megållapátottåk, hogy a feltätelezett inkubåciçs időben valamennyien megfordultak a våros kñzpontjåban, annak az ÄpÖletnek a kñzeläben, melyen a meghibåsodott hűtőtorony talålhatç. MÅs kñzñs tänyező a betegek anamnäzisäben nem volt. A hűtőtorony műszaki kialakátåsåbçl Äs meghibåsodåsånak jellegäből arra lehetett kñvetkeztetni, hogy a megbetegedäsekärt a hűtőtorony Åltal kibocsåtott aeroszol tehető felelőssä. A gyanüt a mikrobiolçgiai vizsgålatok igazoltåk, a hűtőtorony vizäből IF eljåråssal Äs tenyäsztässel es szerotápusü Legionella pneumophila baktñriumot mutattak ki nagy mennyisägben. Ezt kñvetően a håziorvosok Äs a kçrhåzak bevonåsåval megkezdődñtt a kñzñs expozáciç rävän fertőződñtt betegek felkutatåsa. A WHO EurÇpai irodåjånak legutçbbi tåjäkoztatåsa szerint a jårvånyban 6, laboratçriumi vizsgålatokkal is megerősátett, L.pneumophila okozta tödőgyulladåst regisztråltak. A legtñbb megbetegedäs jülius 7. Äs augusztus. kñzñtt kezdődñtt, a jårvånygñrbe maximumåt jülius 9Än ÄszleltÄk. A betegek mikrobiolçgiai vizsgålatakor vizelet antigän kimutatåst, szerolçgiai vizsgålatot, Äs akinäl lehetett, a kñpetből IFvizsgÅlatot Äs tenyäsztäst vägeztek. A laboratçriumi vizsgålatok alapja a vizelet antigän kimutatås volt, melynek eredmänye 70 betegnäl volt pozitáv, a tñbbi betegnäl a szerolçgiai vizsgålatok tåmasztottåk alå a diagnçzist.

3 A molekulåris biolçgiai vizsgålatok szerint a hűtőtorony vizäből Äs a betegekből kitenyäsztett es szerotápusü L.pneumophila tñrzsek genetikailag azonosak voltak. ForrÜs: SzerkesztősÅgi megjegyzås: Ezen järväny ismåtelten felhçvta a figyelmet arra, hogy a legionellosis, bär nem tartozik a leggyakoribb betegsågek kézå, esetenkånt komoly järvänyokat okozhat, Ås ilyenkor nem csak a rizikö csoportokba tartozök, hanem a lakossäg bärmely råsze is fertőződhet. A legionellosis 998 Öta MagyarorszÄgon is kételezően jelentendő betegsåg. A 90es Åvek mäsodik felåben a mikrobiolögiai diagnosztika fejlődåsånek Ås az àj mödszerek bevezetåsånek készénhetően egyre tébb Legionella okozta fertőzåst diagnosztizälnak hazänkban is. MagyarorszÄgon az első utölag igazolt Legionella okozta megbetegedås 979ben tértånt. 980ban halälos kimenetelű legionellosisröl szämoltak be Szalka Ås munkatärsai. Az első bizonyçtott legionellosis järväny 983ban, mçg a mäsodik 987 ben zajlott. A fertőzås egy katonai låtesçtmåny lågkondicionälö berendezåsånek a nedves mosökamräjäban kåpződétt aeroszol kézvetçtåsåvel terjedt. EzutÄn hosszà ideig nem regiszträltak àjabb Legionella fertőzåst. KÉzel tçz Åvig tartotta magät az a nåzet, hogy MagyarorszÄgon azårt nincs legionellosis, mert nincsenek, vagy csak elvåtve vannak lågkondicionälö berendezåsek. A kilencvenes Åvek elejåtől azonban a lågkondicionälök hasznälata rohamosan terjedt. Ekkor àgy gondoltäk, hogy mivel a MagyarorszÄgon alkalmazott klçmaberendezåsek nem päräsçtanak, Çgy Legionella okozta fertőzåsekkel toväbbra sem kell szämolni. Az Åvtized vågåre azonban ismerttå vält, hogy a lågkondicionälökon kçväl fontos forräskånt szerepelhetnek a häztartäsi (hasznälati) melegvçzrendszerek Ås mäs eszkézék, berendezåsek (hűtőtornyok, székőkutak, szobaszékőkutak, szobai pezsgőfärdők, szobai päräsçtök stb.) is, melyekben a Legionella elszaporodhat, Ås aeroszollal a levegőbe juthat. A nem päräsçtö lågkondicionälö berendezåsekről is kiderält, hogy kézvetçthetnek fertőzåst, ha nem megfelelő a kondenzvçz tärolö kivitelezåse, Ås karbantartäsät, tisztçtäsät elhanyagoljäk. A 90es Åvek kézepåtől a Legionella fertőzåsek hazai diagnosztikäja jelentős fejlődåsnek indult, Ås ennek készénhetően 997től bővält a legionellosis kimutatäsät cålzö laboratöriumi vizsgälatok kére, Ås ezzel pärhuzamosan emelkedett az igazolt esetek szäma is. 998 Ås 00 kézétt az ÅvenkÅnt bejelentett megbetegedåsek szäma 855 kézétt vältozott. 00 tavaszän hivatalosan is csatlakozott hazänk az EurÖpai UniÖ Legionella MunkacsoportjÄhoz [European Working Group on Legionella Infections (EWGLI)]. A hazai megbetegedåsek szämänak emelkedåse, valamint az euröpai munkacsoporthoz valö csatlakozäs is megkéveteli a Nemzeti Legionella Reference LaboratÖrium felällçtäsät. Ezen laboratörium feladata a laboratöriumi diagnosztika fejlesztåse, a

4 järvänyägyi szakemberekkel kézésen a legionellosis surveillance fejlesztåse, műkédtetåse, a korszerű mikrobiolégiai médszerek alkalmazñsa az epidemiolégiai vizsgñlatokban, hazai irñnyelvek kidolgozñsa, mñs laboratériumokban folyé Legionella diagnosztika ellenőrzåse, råsztvåtel nemzetközi munkacsoportokban, vizsgñlatsorozatokban. A "Johan BÅla" OrszÄgos EpidemiolÖgiai KÉzpont (OEK) Legionella Reference LaboratÖriumÄban a Legionella diagnosztika Ésszes, EurÖpÄban alkalmazott Ås ajänlott vizsgälati mödszeråt hasznäljäk. KÅt Åv Öta vesz råszt a "Fodor JÖzsef" OrszÄgos KÉzegÅszsÅgägyi KÉzpont OrszÄgos KÉrnyezetegÅszsÅgägyi IntÅzetÅnek (OKKOKI) VÇzbakteriolÖgiai osztälya Ås az OEK BakteriolÖgiai osztälyänak Legionella laboratöriuma kézésen egy nemzetkézi kérvizsgälatban. Eddig mind a vçzvizsgälatok, mind a vizelet antigån vizsgälatok eredmånyei kivälöak voltak. Diagnosztikus lehetősågek hazñnkban A Legionella laboratöriumi diagnosztizäläsära sokfåle mödszer Äll rendelkezåsre. Az aläbbiakban az OEK Legionella Reference LaboratÖriuma Ältal rutinszerűen vågzett vizsgälatok Ås az eredmånyek kerälnek ismertetåsre.. A baktårium vagy antigånjånek direkt kimutatñsa klinikai mintñkbél Direkt immunfluorescens festås (DIF) A vizsgälatra bärmilyen lågàti minta, ill. szekciös anyag alkalmas, de a tapasztalatok szerint legbiztosabb eredmånyt a szakszerűen kivitelezett bronchoalveoläris lavage (BAL) Ås a vådett BAL ill. mini BAL vizsgälata nyàjt. A jö minősågű målylågàti képet is jö hatäsfokkal vizsgälhatö. A betegsåg kezdetåtől szämçtott egykåt nap màlva a körokozö mär kimutathatö a lågàti mintäkböl. A mödszer előnye, hogy mär a betegsåg korai szakaszäban sikerrel alkalmazhatö, gyors eredmånyt ad (a vizsgälat Ås ÅrtÅkelÅse ÖrÄk alatt elvågezhető), valamint a betegsåg kezdetekor alkalmazott antibiotikumteräpia a kimutathatösägot lånyegesen nem befolyäsolja. HÄtrÄnya, hogy a vizsgälat Ås az ÅrtÅkelÅs mikroszköposan tértånik. Az irodalom szerint egyes a szäj Ås garatflöräban normälisan meglåvő baktåriumok (pl.: Bacteroides) keresztreakciöt adhatnak. Ilyen zavarö keresztreakciöt az OEKben vågzett vizsgälatok sorän eddig nem tapasztaltak. A Legionella pneumophila mind a 4 szerotçpusa, valamint az Ét leggyakoribb egyåb Legionella species kimutathatö ezzel a mödszerrel. A kérokozé szolubilis antigånjånek kimutatñsa ELISA (EnzymeLinked Immunosorbent Assay) médszerrel A legionelläk oldåkony (szolubilis) antigånje a fertőzåst kévetően igen hamar (6 nap) megjelenik a vizeletben. Egyes irodalmi adatok szerint sokäig (esetenkånt tébb hönapig is) kimutathatök. A tapasztalatok szerint azonban az antigån a betegsåg kezdetåtől szämçtott 46 nap utän ÄltalÄban eltűnik a vizeletből.

5 A mödszer előnye, hogy a betegsåg korai szakaszäban alkalmazhatö, zavarö keresztreakciö nem ismeretes. Az ELISAmÖdszer kivitelezåse Ås ÅrtÅkelÅse jöl automatizälhatö, egy napon beläl eredmånyt ad. A kérokozé szolubilis antigånjånek kimutatñsa mikroimmunokromatogrñfiñs médszerrel E vizsgälati eljäräsra is vonatkoznak az ELISA mödszernål leçrtak. LÅnyeges kälénbsåg azonban, hogy semmilyen berendezåst nem igånyel (ELISAleolvasÖ, mikroszköp stb.) Ås 50 perc màlva leolvashatö az eredmåny. HÄtrÄnya, hogy a L.pneumophila es szerotçpusra a legårzåkenyebb (kälféldi adatok szerint ezen szerotçpus felelős a Legionella fertőzåsek 7590%ÄÅrt.), Ås Çgy mäs szerotçpus ill. species esetån adhat hamis negatçv eredmånyt. (PCRprÉba) A mödszer kipröbäläsa megtértånt, rutinszerű bevezetåsåre terveink szerint hamarosan sor kerälhet. TenyÅsztÅs Ez a mödszer ad legbiztosabb välaszt arra, hogy a beteg valöban legionellosisban szenvede vagy sem. TenyÅsztÅsre szinte bärmilyen minta alkalmas (szévet, képet, bronchus väladåk, pleurapunktätum, BAL, transztracheälis aspirätum, kälénfåle bronchoszköpos mintäk, hemokultàra, boncanyag stb.). Eddigi tapasztalatok alapjän a megfelelően vett BAL Ås a vådett mini BAL Legionella diagnosztika szempontjäböl alkalmasabb, mint a vådett kefås mintavåtel. PÄrhuzamosan vett vådett kefås Ås BAL mintäkat feldolgozva, a DIFel Ås/vagy tenyåsztåssel pozitçv BAL mintäk vådett kefås pärja mind negatçv eredmånyt adott. TenyÅsztÅssel az Ésszes Legionella species Ås szerotçpus kimutathatö. Az izolätumok szerotipizäläsa DIF, vagy LATEX agglutinäciöval tértånhet.. A kérokozé ellen termelődő ellenanyagok (IgA, IgM, IgG) kimutatñsa Jelenleg rutinszerűen csak IgG tçpusà ellenanyag kimutatäsät vågzik, az IgA Ås IgM tçpusà ellenanyagok kimutatäsära alkalmas tesztek kipröbäläsa folyamatban van. Az IgG tçpusà ellenanyagok a betegsåg kezdetåtől szämçtott 4. napon jelennek meg legkoräbban. A fertőzås ÄtvÅszelÅse utän sokäig (akär egykåt Åvig is) fennmaradhat a magas, akär :56os ellenanyag titer. EzÅrt egyszeri magas ellenanyagszint ÉnmagÄban måg nem jelent feltåtlenäl legionellosist, savöpär vizsgälata esetån någyszeres titeremelkedåst tekintenek diagnosztikusnak. A lakossäg ÄtfertőzÉttsÅgÅvel is szämolni kell. Erre vonatkozöan kälféldén 6%os adatot kézéltek. Indirekt immunfluorescens médszerrel A mödszer leolvasäsa mikroszköposan tértånik, Çgy az ÅrtÅkelÅs nagy gyakorlatot igånyel. A kereskedelemben szämos tesztkåszçtmåny kaphatö. A legtébb teszt csak a L.pneumophila es, ill. a L.pneumophila 6os szerotçpusok kimutatäsära alkalmas. LaboratÖriumunkban a L.pneumophila mind a 4 szerotçpusa, valamint az Ét

6 leggyakoribb egyåb Legionella species kimutatäsära alkalmas kåszçtmånyt hasznälnak. ELISAmÉdszerrel A mödszer előnye elsősorban az automatizälhatösägäban, valamint abban rejlik, hogy a färasztö mikroszköpizäläst kivältja. TÉbb gyäri kåszçtmåny van forgalomban. Nagyon fontos, hogy az alkalmazott teszt a L.pneumophila Ésszes szerotçpusa ellen termelődétt ellenanyagot ki tudja mutatni. A korrekt bakteriolögiai diagnözis ÅrdekÅben cålszerű tébbfåle mödszert egyättesen alkalmazni, mivel alkalmazhatösägi időintervallumuk kälénbéző (Ñbra). Az egyes diagnosztikus eljürüsok időbeni alkalmazhatàsüga a Legionella fertőzñs alatt 998ban EurÖpÄban 8 orszäg adatai alapjän az esetek 33%Ät az antigån vizeletből tértånő kimutatäsäval, 3,6%Ät egyszeri magas antitest (IgG) titer meghatärozässal,,6%ät tenyåsztåssel, 8,4%Ät szerokonverziö alapjän,,3%ät DIFmÖdszerrel Ås kevesebb, mint 0,5%Ät PCRral diagnosztizältäk. Az 997. Åvi adatokhoz kåpest a tenyåsztås Ås a vizelet antigån vizsgälat szerepe névekedett (,6 ill. 6%kal). Az ellenanyagkimutatäs azonban 46%rÖl 4%ra csékkent (3). Ezen szämok 999re a kévetkezőkåppen alakultak: antigån kimutatäs vizeletből: ~60%, egyszeri ellenanyagkimutatäs 0%, savöpär vizsgälata: 4%, tenyåsztås: 5%, PCR: ~%. A kälféldi kézlemånyek szerint a kérnyezeti Ås a klinikai mintäk jelentős råszåből (80 99%) a Legionella pneumophila es szerotçpusa tenyåszthető, ill. mutathatö ki, a L.pneumophila tébbi 3 szerotçpusa, valamint az egyåb Legionella speciesek csak ritkän. Ezeknek az adatoknak az OKKOKI VÇzhigiÅnÅs osztälyäval tébb Åve folytatott kézés vizsgälatok eredmånyei ellent mondani lätszanak. Az OKKOKI VÇzbakteriolÖgiai laboratöriumäval kézésen tébb Ålelmiszeripari Ås egyåb äzem vçzrendszeråt, hűtőtornyät, Ét budapesti szälloda lågkondicionälöjät, vçzrendszeråt Ås nyolc budapesti körhäz intenzçv, ill. sebåszeti osztälya hasznälati vçzrendszeråt vizsgältäk. NÅhÄny megbetegedås kapcsän lågkondicionält munkahelyek klçmaberendezåseit is mintäztäk. Ezen vizsgälatokböl, valamint a klinikai mintäkböl szärmazö legionelläk szerotipizäläsa eredmånyekåppen àgy tűnik, hogy hazänkban a leggyakoribb szerotçpus a klinikai,

7 valamint a kérnyezeti mintäkban a L.pneumophila 3as, 6os, 8as Ås a 0es, de gyakran izolälnak mäs specieseket is (pl.: L.anisa). A L.pneumophila es szerotçpussal kérnyezeti mintäkban eddig csak elvåtve talälkoztak. A klinikai mintäk vizsgälatähoz a kereskedelemben kaphatö Legionella tesztek kézäl sok csak a L.pneumophila es szerotçpust mutatja ki, Çgy fålő, hogy ezen teszteket hasznälva a hazai Legionella infekciök egy råszåt nem sikeräl diagnosztizälni. A hazai vizsgälatok adatai alapjän fontos tehät, hogy az Ésszes L.pneumophila szerotçpus, Ås a laggyakoribb egyåb speciesek is vizsgälva legyenek. A klinikai Ås a kérnyezeti mintäkböl kitenyåsztett legionelläk tébb mint fele in vitro rezisztensnek bizonyult ciprofloxacinnal szemben, de előfordult nåhäny esetben erythromycin Ås rifampicin rezisztens izolätum is (e härom antibiotikummal szembeni egyättes rezisztenciät eddig måg nem tapasztaltak). Az àj fluorokinolonok vizsgälata is folyamatban van. Az eddigi adatok azt mutatjäk, hogy a hazai mintäkböl izolält Legionella térzsek antibiotikum ÅrzÅkenysÅge igen eltårő lehet. A helyes antibiotikum teräpia megvalösçtäsa ÅrdekÅben fontos lenne minål nagyobb szämà hazai izolätumra vonatkozö antibiotikumrezisztencia adatokkal rendelkezni. Ezt azonban nehezçti a teräleten alkalmazott gyakran nem megfelelő antibiotikumok adäsa, lehetetlennå tåve Çgy a legionelläk izoläläsät Ås toväbbi vizsgälatukat. A tüjñkoztatüst adta: BognÜr Csaba Legionella Referens laboratàrium vezető OEK Bakteriolàgiai osztüly FelhasznÜlt irodalom:. HutÜs I., Fodor T., Falus F., Ñs mtsai: SÉlyos acut pneumoniüs beteg savàjüban talült lñgiàs betegsñg ellenanyagtiter emelkedñs. Orv. Hetil. 98; :50.. Szalka A., Marton A., KÜlnai Zs., Ñs mtsai: HalÜlos kimenetelű legionellosis. Orv. Hetil. 98; 40: Mosonyi J., Alberti E., Gyarmathy J., Ñs mtsai: Legionella fertőzñs: az atipusos pneumàniük egyik lehetsñges oka. Orv. Hetil. 984; 30: BognÜr Cs., Herendi Å., Senoner Zs. Ñs Ivàcs J.: Legionellosis. Budapesti KÖzegÑszsÑgägy 994; 6: KÜdÜr M., BognÜr Cs., Miskovics E.: Legionellozis. Ässzefoglalà jelentñs a Bankcenter äzlethüzban (Budapest) dolgozà alkalmazott legionellosis megbetegedñse kapcsün törtñnt helyszãni mintük vizsgülati eredmñnyeiről. Epinfo Ñvf Nagy ErzsÑbet: BaktÑriumok okozta atipusos pneumoniük Ñs laboratàriumi diagnosztiküjuk lehetősñgei. HÜziorvos TovÜbbkÑpző Szemle 999;4: S4S Cziràk åva (szerk.): Klinikai Ñs jürvünyägyi bakteriolàgia. In: BognÜr Csaba: Legionella. (pp ), Budapest, Melania, Collier, L., Ballows, A., Sussman M. (eds.): Topley Wilson s Microbiology and Microbial Infections (9 th ed.), Arnold, London, Senoner Zs., Szabà N.: MÑly lñgéti bakteriülis infekciàk diagnosztiküja. HÜziorvos TovÜbbkÑpző Szemle 999; 5: Murray, P. R., Baron, E. J., Pfaller, M. A., Tenover, F. C., Yollken, R. H.: Manual of Clinical Microbiology ( 7 th ed.), ASM Press, Washington D.C., Isenberg, H. D.(ed.): Clinical Microbiology Procedures Handbook, ASM Press, Washington D.C., Cunha, B. A. (ed.): Legionnaires Disease, Semin. Respir. Infect., 998; 3:8364.

8 3. Legionnaires disease in Europe, Weekly Epidemiological Record 996, World Health Organization, Geneva, 997;7: Ellis, M. (ed.): Infection diseases of the respiratory tract, ( st ed.), Cambridge University press, BejelentÑsre kötelezett fertőző betegsñgek adatai OEK JÜrvÜnyägyi osztüly

9 TÅJåKOZTATÅS SZAKMAI RENDEZVåNYRŐL A "Johan BÑla" OrszÜgos Epidemiolàgiai KÖzpont Ñs a Magyar Parazitolàgusok TÜrsasÜga 00. oktàber Ñn (hñtfő) 4 àrakor a "Johan BÑla" OrszÜgos Epidemiolàgiai KÖzpont Parazitolàgiai osztülyünak 75 Ñves jubileuma alkalmübàl tudomünyos älñst rendez. Helye: OKK "Fodor" terem (Budapest, IX., NagyvÅrad tär.) èlñselnök: dr. Melles MÜrta főigazgatà főorvos PROGRAM. BEVEZETŐ: 75 Ñves a Parazitolàgiai osztüly dr. SzÑnÜsi Zsuzsanna (OEK ParazitolÖgiai osztäly). Some parasitic diseases of economic importance in Egypt [NÄhÅny gazdasågi jelentősägű parazitçzis Egyiptomban] Prof. Nasr ElBahy (Minufiya University, Cairo, Egypt) 3. A new case of ocular filarioidosis (case report) [Ocularis filarioidosis Üjabb esete] dr. Kucsera IstvÜn, dr. Elek Ilona, dr. Danka Jàzsef, dr. Fok åva 3, dr. Varga Edit BoglÜrka, dr. Birnbaum IstvÜn 4, dr. SzÑnÜsi Zsuzsanna ( OEK ParazitolÖgiai osztäly, Budapest; "BugÄt PÄl" KÖrhÄz SzemÅszeti osztäly, Gy ÉngyÉs; 3 Szent IstvÄn Egyetem ParazitolÖgiai Ås ãlattani TanszÅk, Budapest; 4 ãllatorvosi Rendelő, VÄmosgyÉrk) 4. Malaria situation and surveillance strategies in Hungary (9700) [A malåria helyzete Äs ellenőrzäsänek stratägiåja MagyarorszÅgon (9700)] dr. SzÑnÜsi Zsuzsanna, dr. Melles MÜrta, dr. Kucsera IstvÜn, dr. Danka Jàzsef, dr. Vass ÅdÜm 3, dr. CsohÜn Ågnes 4 ( OEK ParazitolÖgiai osztäly, Budapest; OEK FőigazgatÖsÄg, Budapest; 3 OrszÄgos Tisztifőorvosi Hivatal JÄrvÄnyägyi főosztäly, Budapest; 4 OEK JÄrvÄny ägyi osztäly, Budapest) A "Bevezető" magyarul, mág a tudomånyos el őadåsok angolul hangzanak el.

10 TÅJåKOZTATÅS SZAKMAI TOVÅBBKåPZåSRŐL A "Johan BÑla" OrszÜgos Epidemiolàgiai KÖzpont 00. november 5Ñn (kedd) 0 àrakor pontszerző tovübbkñpzñst tart közegñszsñgägyijürvünyägyi felägyelők rñszñre. Helye: OKK "Fodor" terem (Budapest, IX., NagyvÅrad tär.) Vezeti: dr. Melles MÅrta főigazgatç főorvos A HÅTR ÅNYOS HELYZETŰ NåPESSåG EG åszsågi EGYENLŐTLENSåGEINEK KEZELåSE. Az intravñnüs droghasznülattal terjedő fertőző betegsñgek ElőadÇ: dr. CsohÅn ägnes osztålyvezető főorvos. Az enterülis fertőzñsek jelentősñge a hütrünyos helyzetű lakossügban ElőadÇ: dr. Krisztalovics Katalin főtanåcsos 3. A vñdőoltüsok biztosãtüsa a hütrünyos helyzetű lakossüg körñben ElőadÇ: dr. MolnÅr Zsuzsanna szakorvos SzÜnet 4. AktualitÜsok a tetvessñg elleni vñdekezñssel kapcsolatban ElőadÇ: dr. Erdős Gyula ny. osztålyvezető főorvos dr. Szlobodnyik Judit főtanåcsos 5. A romükban gyakoribb genetikai betegsñgek Ñs megelőzñsäk lehetősñgei ElőadÇ: dr. BÄres Judit biolçgus KÅrd Åsek, hozzñszélñsok

11 A HAZAI JÅRVÅNYèGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZåSE A 00. szeptember 39. kñzñtti időszakban bejelentett heveny fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyögyi helyzete az alåbbiakban foglalhatç Ñssze: Az enterülis fertőző betegsñgek kñzöl a dysenteria megbetegedäsek szåma tñbb mint a feläre csñkkent a 38. häthez viszonyátva. A salmonellosis Äs a campylobacteriosis jårvånyögyi helyzete az előző häthez Äs a 00. Äv azonos időszakåhoz viszonyátva is kedvezőbben alakult. Kevesebb vãrushepatitist regisztråltak az előző hetinäl, a bejelentäsek szåma nem Ärte el az előző Äv azonos hetäben regisztrålt esetszåmot Äs az Ävi mediånt sem. A megbetegedäsek kñzel håromnegyede Borsod AbaÜjZemplÄn megyäben fordult elő. A lñgéti fertőző betegsñgek kñzöl tñbb scarlatina Äs varicella eset kerölt nyilvåntartåsba, mint az előző häten. A varicella bejelentäsek 45%a hårom teröletről (BorsodAbaÜjZemplÄn, GyőrMosonSopron Äs Pest megye) szårmazott. A 39. häten malüria megbetegedäst jelentettek HajdÜBihar megyäből. MindkÄt beteg afgån ÅllampolgÅr, akik a debreceni menekölttåborban tartçzkodnak.

12 EGåSZSåGèGYI, SZOCIÅLIS ås CSALÅDèGYI MINISZTåRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedñsek MagyarorszÜgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 39/00.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) a 39. hñten (week) BetegsÑg Disease MediÜn az 39. hñten (week) MediÜn Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis Dysenteria Dyspepsia coli EgyÑb E.coli enteritis Campylobacteriosis Yersiniosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa AIDS Poliomyelitis 5 3 Acut flaccid paralysis 8 9 Diphtheria Pertussis 8 Scarlatina Morbilli Rubeola Parotitis epidemica Varicella Mononucleosis inf. Legionellosis Meningitis purulenta Meningitis serosa Encephalitis infectiosa CreutzfeldtJ.betegsÑg Lymekàr Listeriosis 4 4 Brucellosis Leptospirosis Tularemia Tetanus Vãrusos haemorrh. lüz Malaria* 6 Toxoplasmosis (+) előzetes, räszben tisztátott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) ( ) 00. jünius től jelentendő (notifiable since ) () nincs adat (no data available) A statisztika käszátäs ideje:

13 EGåSZSåGèGYI, SZOCIÅLIS ås CSALÅDèGYI MINISZTåRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY SOCIAL AND FAM OF THE HUNGARIA Bejelentett fertőző megbetegedñsek MagyarorszÜgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 39/00.sz.heti jelentäs (weekly report) ( Terälet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Lymekàr Budapest Baranya BÜcsKiskun BÑkÑs BorsodAbaÉjZemplÑn CsongrÜd FejÑr GyőrMosonSopron HajdÉBihar 5 3 Heves 9 JÜszNagykunSzolnok KomÜromEsztergom NàgrÜd 9 3 Pest Somogy SzabolcsSzatmÜrBereg Tolna Vas VeszprÑm Zala Ässzesen (total) Előző hñt (previous week) (+) előzetes, räszben tisztátott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszátäs ideje:

14 A "Johan BÅla" OrszÑgos EpidemiolÉgiai KÖzpont (OEK) kiadvñnya. A kiadvånyban szereplő kñzlemänyek szakmai egyeztetäst kñvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÑsszeÅllátÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÑzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvänyt a "Johan BÅla" OrszÑgos KÖzegÅszsÅgÜgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÉzÉs AlapnÄl elnyert pälyäzat Ältal biztosçtott egyättműkédås råvån fejlesztettåk ki. Az Epinfo minden häten pänteken keröl poståzåsra Äs az Internetre. Internet cãm: A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kñzläsi szåndäkkal száveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjñhez fordulni: "Johan BÑla" OrszÜgos Epidemiolàgiai KÖzpont 966 Budapest, Pf. 64., Telefon: 47653, Telefax: epiujsag.oek@antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatçk Äs felhasznålhatçk, azonban a kiadvåny forråskänt valç hasznålatånål arra hivatkozni kell. Megbãzott orszügos tisztifőorvos: Prof. dr. UngvÜry GyÖrgy ISSN 49757X