Részletes állattan II.

Átírás

1 Ősszájúak (Protostomia) Részletes állattan II. Spirális bordázódású állatok (Spiralia) Laposférgek (Platyhelminthes) Kerekesférgek (Rotifera) vagy (Rotatoria) Buzogányfejű férgek (Acanthocephala) Csillóshasúak (Gastrotricha) Nyílférgek (Chaetognatha) Gnathostomulida Micrognathozoa Cycliophora Puhatestűek (Mollusca) Fecskendőférgek (Sipuncula) vagy (Sipunculida) Ormányosférgek (Echiurida) Gyűrűsférgek (Annelida) Zsinórférgek (Nemertea) Nyelesférgek (Entoprocta) Pörgekarúak (Brachiopoda) Mohaállatok (Bryozoa) Csöves tapogatósok (Phoronida) Vedlő állatok (Ecdysozoa) Övesférgek (Kinorhyncha) Farkosférgek (Priapulida) Fonálférgek (Nematoda) Húrférgek (Nematomorpha) Karmos féreglábúak (Onychophora) Medveállatkák (Tardigrata) Ízeltlábúak (Arthropoda) Törzs: Arthropoda - Ízeltlábúak Törzs: Arthropoda - Ízeltlábúak ARTHROPODA CHELICERATA CRUSTACEA UNIRAMIA ONYCHOPHORA MYRIAPODA HEXAPODA CHILOPODA DIPLOPODA PAUROPODA SYMPHYLA COLLEMBOLA PROTURA DIPLURA THYSANURA PTERYGOTA Törzs: Arthropoda - Ízeltlábúak Törzs: Arthropoda - Ízeltlábúak Egymásnak ellentmondó nézetek a származás tekintetében Monofiletikus vagy polifiletikus Ad mono: gyűrüsférgekkel együtt közös őstől Ad poli: rákok, csáprágósok és uniramia külön-külön 1

2 Törzs: Arthropoda Ízeltlábúak a jelenleg elfogadott rendszer Törzs: Arthropoda Ízeltlábúak a jelenleg elfogadott rendszer Arthropoda Arthropoda Chelicerata Crustacea Myriapoda Hexapoda Chelicerata Crustacea Myriapoda Hexapoda CRUSTACEA - Rákok 2 pár csáp vízi életmód testfelépítés: fej tor potroh evolúciós irány: fej + 1. tori szelvény összeforradása kétágú végtagok (birámia) Belső láb (endopodit) Külső láb (exopodit) Alt. CRUSTACEA - Rákok O. BRANCHIOPODA - Kopoltyúslábú rákok O. OSTRACODA - Kagylós rákok O. COPEPODA - Evezőslábú rákok O. BRANCHIURA - Haltetvek O. MALACOSTRACA - Felsőrendű rákok BRANCHIOPODA - Kopoltyúslábú rákok OSTRACODA - Kagylós rákok Tócsarákok Daphnia - fajok (vízibolhák) 2

3 OSTRACODA - Kagylós rákok COPEPODA - Evezőslábú rákok kandics BRANCHIURA - Haltetvek Paraziták, mindegyik végtag kettős O. MALACOSTRACA - Felsőrendű rákok R. Decapoda - Tízlábú rákok R. Isopoda - Ászkák Rend: Decapoda Tízlábú rákok Család: Astacidae Astacus astacus - folyami rák Astacus leptodactylus - kecskerák Pacifastacus leniusculus Amerikai jelzőrák Család: Astacidae Astacus astacus - folyami rák 3

4 Család: Astacidae Astacus astacus - folyami rák Megjelenés: A tízlábú rákok közül a legnagyobb közép-európai, édesvízi faj. A cm, a cm. Az állat vörösbarna, szürke vagy sárgás. A fejtoron a szem mögött 2 pár kitinléc látható. A fejtort egységes hátpajzs borítja. Két összetett szemének, henger alakú nyele van. Az elülső csáppár csaknem olyan hosszú, mint az állat teste. 5 pár járólába van, közülük az első pár-főleg a hímnél-igen erőteljes ollókban végződik. Az ollók alsó oldala vörös. Az uropodiumok az utolsó potrohfüggelékkel, és a lemezszerű telzonnal együtt 5 lemezű faroklegyezőt alkotnak. Életmódja: Tisztavizű, oxigéndús, lassú folyású folyók, patakok és tavak lakója. Parti üregekben és kövek alatt él. Elsősorban dögevő, de vízinövényeket, férgeket, csigákat kagylókat és apró halakt is fogyaszt. Főleg éjjel aktív. Család: Astacidae Astacus astacus - folyami rák Élőhelye: Lassú folyású folyók, patakok (Magyarországon például az Őrségi patakokban) él. Előfordul szinte egész Európában a legészakibb és legdélebbi területek kivételével. Szaporodása: Nincs szabadon úszó lárvája. A lárvák már a petében szinte teljesen kész rákocskákká fejlődnek. Amíg szikanyaguk tart addig az anyaállatba kapaszkodva élnek.3-4 évesen ivarérett. Jelentőség: Védett, eszmei értéke ,- Ft Natura 2000 II. & IV. melléklet A rákpestis (Aphanomyces astaci nevű gomba), jelentős horgászata és a vizek szennyeződése megtizedelték állományát. Család: Astacidae Astacus leptodactylus - kecskerák Család: Astacidae Astacus leptodactylus - kecskerák Megjelenés: cm. Színe fölül szürkés, vagy sárgászöld, szemének nyele élénkpiros. Rostruma fogazott szélű, ollói feltűnően hosszúak, igen keskeny szárakkal. Fejtor-pajzsoldalai dúsan tüskések és félkörös nyakbarázdájának két végén erős, hajlott fog van. Életmódja: Tisztavizű folyók, patakok és nagyobb tavak lakója. Mindenevő, táplálékát főleg férgek, csigák és kagylók alkotják, de egyéb állatokat, sőt dögöt is fogyaszt. Általában éjjel aktív. Család: Astacidae Astacus leptodactylus - kecskerák Élőhelye: Folyó-, de főként a nagyobb állóvizekben (Magyarországon például a Balatonban) él. Előfordul szinte egész Európában a legészakibb és legdélebbi területek kivételével. Közép-Európában nem honos élelmezési célokra telepítették be. Szaporodása: Nincs szabadon úszó lárvája. A lárvák már a petében szinte teljesen kész rákocskákká fejlődnek, és rövid idő múlva önálló életet kezdenek. Jelentőség: Védett, eszmei értéke ,- Ft A rákpestis (Aphanomyces astaci nevű gomba) és a szennyezett vizek erősen megtizedelték állományát. Család: Astacidae Pacifastacus leniusculus Amerikai jelzőrák 4

5 Család: Astacidae Pacifastacus leniusculus Amerikaijelzőrák Megjelenés: A szemek mögött a lécszerű kiemelkedések teljesen hiányoznak (ellentétben a hazai rákfajokkal!) Előfordulás: Eredendően észak-amerikai, onnan telepítették be az 1960-as években (rákpestis megjelenése után) Életmód: Kevésbé igényes a víz tisztaságára, mint a hazai fajok. Nappal is aktív ( hazai fajok) Nincs szabadon úszó lárvája, a lárvák már a petében kifejlődnek. Jelentőség: Inváziós faj amely kiszorít(hat)ja a hazai fajokat. R. Isopoda - Ászkák vízi ászkák szárazföldi ászkák Armadillidium vulgare - szürke gömbászka erdő talaján, nedves pincékben Amphipoda - Felemáslábú rákok bolharákok Törzs: Arthropoda Ízeltlábúak a jelenleg elfogadott rendszer Arthropoda Chelicerata Crustacea Myriapoda Hexapoda Alt. CHELICERATA - Csáprágósok testfelépítés: fejtorpotroh csáp nincs Szájszerv - csáprágó első láb tapogatóláb 4 pár járóláb Alt. CHELICERATA - Csáprágósok O. ARACHNIDA - Pókszabásúak R. Araneae - Szövőpókok R. Trombidiformes (Atkák) R. Ixodida Kullancs alakúak R. Scorpiones - Skorpiók 5

6 R. Araneae - Szövőpókok Rend: Araneae Szövőpókok Család: Miturgidae Család: Araneidae Család: Cybaeidae Család: Lycosidae Család: Atypidea Család: Eresidae Család: Nemesiidae Család: Pisauridae Család: Tetragnathidae Család: Miturgidae Cheiracanthium punctorium Mérges dajkapók Család: Miturgidae Cheiracanthium punctorium Mérges dajkapók Megjelenése: Csáprágójáról jól felismerhető Elterjedése: Közép-Európától Közép-Ázsiáig. Hazánkban a száraz meleg füves puszták lakója. Életmódja: Petéit egy kb. 4cm hosszúságú zsákba rakja és harcosan védelmezi az utódokat. Jelentősége: Nem védett. Harapása fájdalmas, érzékeny emberek esetén allergiás reakciót válthat ki. A klíma szárazodásával és melegedésével újabb területeken is megjelenhet. Család: Araneidae Argiope bruennichi Darázspók Család: Araneidae Argiope bruennichi Darázspók Megjelenés: Darázsmintázat a potrohon. A hím 2, a nőstény 3,5-4cm nagyságú. Előfordulás: Elterjedési területe: Hazánkban bokros, füves területeken nem ritka. Életmód: Tipikus hálószövő pók, de többnyire társas. A hímek a nőstények közvetlen közelében várják annak kifejlődését, hogy a még lágy csaprágók (és ezzel együtt az elfogyasztás) veszélyeit elkerüljék. Jelentőség: Nem védett 6

7 Család: Cybaeidae Argyroneta aquatica Búvárpók (alias vízipók) Család: Cybaeidae Argyroneta aquatica Búvárpók (alias vízipók) Megjelenés: Fejtora sötétbarna, potroha szürke. A nőstény fejtorának hasi oldalát és egész potrohát ezüstösen csillogó levegőréteg borítja, a hímnél ez hiányzik. A hím 10-15mm, a nőstény 8-9mm. Előfordulás: Eurázsiai elterjedésű (Angliától Szibériáig). Növényekkel sűrűn benőtt, különböző méretű állóvizek lakója. Gyakori lápos tavakban, vizesárkokban, halastavakban. Életmód: Az egyetlen pókfaj, amely egész életében víz alatt él. Levegővel töltött tágas harangot létesít a víz alatt. Finom szőrzete lehetővé teszi, hogy a víz felszínéről levegőbuborékokat vigyen a víz alá. A petékből kikelő fiatal pókok két év alatt érik el végleges testhosszúságukat, ekkor válnak ivaréretté. Jelentőség: Védett, eszmei értéke 2000,- Ft A vizek szennyeződése következtében száma egyre fogy. Család: Lycosidae Lycosa vultuosa Pokoli cselőpók Család: Lycosidae Lycosa vultuosa Pokoli cselőpók Megjelenés: Szongáriai testvérére nagyban hasonlító, ám annál kb. egy centivel kisebb termetű pókunk. Elkülönítés: a lábak térdízületei alatti szőr alapján: ha fekete, akkor szongáriai, ha sárga, akkor pokoli. A pokoli cselő mintázata erőteljesebb, kissé kontrasztosabb a szongáriainál. Előfordulás: Ez a pók is földbe vájt függőleges járatokban él, a bejáratot kicsikét megemeli, így egy mini-vulkánhoz hasonló képződményt készít. Életmód: Kedvezőtlen időjárás esetén lezárja a bejáratot. Elterjedtebb, gyakoribb a szongáriainál, nem csupán a száraz, szikes-homokos talajú síkvidéki területeken él, hanem a lazább talajszerkezetű, gyér növényzetű, nedvesebb-hűvösebb dombvidéki helyeken is általánosan megtalálható. Jelentőség: Védett, eszmei értéke 2000,- Ft Rend: Trombidiformes Család: Eriophyidae Eriophyes tiliae Hársfa gubacsatka Család Tetranichidae Tetranychus urticae Kétfoltos takácsatka Család: Eriophyidae Eriophyes tiliae Hársfa gubacsatka 7

8 Család: Eriophyidae Eriophyes tiliae Hársfa gubacsatka Megjelenés: A faj a gubacsról egyértelműen felismerhető (az atka kb. 0,2mm nagyságú). Előfordulás: Európa jelentős részén előfordul, Hazánkban mindenhol gyakori, ahol hársfa van. Életmód: A fák kérgén és a rügyek környékén telel át, majd a levelek megjelenésével oda vándorol és megkezdi a gubacsok képzését. A gubacsok védelmében fejlődik ki az utódnemzedék, amely ősszel innen védett helyre (pl. kéregrepedés) vonul telelni. Jelentőség: Esetenként tömegesen lép fel, de kártételének pontos hatása nem ismert. Család Tetranichidae Tetranychus urticae Kétfoltos takácsatka Család Tetranichidae Tetranychus urticae Kétfoltos takácsatka Megjelenés: Apró termetű (kb. 0,5mm) atka, amely felismerhető az oldalán található két sötétebb foltról, illetve a levelekre szőtt laza hálóról. Előfordulás: Európában gyakori, hazánkban elsősorban mezőgazdasági ártevőként tartják számon Rendkívül polifág Életmód: A levelek fonákán szivogat, igen apró sárga foltokat eredményezve. Jelentőség: Mezőgazdaságban esetenként tömegesen lép fel. R. Ixodida Kullancs alakúak Ixodes ricinus -kullancs R. Ixodida Kullancs alakúak Ixodes ricinus -kullancs Megjelenés: 3-3,6 mm (jóllakott állapotban 11 mm), 2,4-2,8 mm. és nimfa hátát nem fedi pajzs ezért képes tágulni. Nincs szemük. Szívóormánnyal rendelkeznek. Lárvának 3 pár lába van. Előfordulás: A leggyakoribb kullancsfaj Európában, így Magyarországon is. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is megtalálható. Előfordulását elsősorban a gazdafaj megléte illetve a megfelelő páratartalom határozza meg. Életmód: Több mint 300 gazdafajjal rendelkezik. Fiatal lárvák kisemlősökön, elsősorban rágcsálókon, gyíkokon és énekesmadarakon táplálkoznak. A nimfák és a kifejlett egyedek nagyobb testű emlősökön és az emberen szívnak. Jelentőség: Vektora a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi baktériumnak és a kullancsencephalitis vírusnak továbbá az anaplazmózisnak és egyes Rickettsia-fajoknak is. R. Scorpiones - Skorpiók Euscorpius carpaticus Kárpáti skorpió 8

9 R. Scorpiones - Skorpiók Euscorpius carpaticus Kárpáti skorpió Megjelenés: 3-4 cm nagyságú. Sötétbarna színű. Utolsó potrohszelvény hólyagszerűen duzzadt, ez rejti a méregtövist. Csáprágók, ollószerű tapogatók, 4 pár láb. 23 alfaját különítik el. Előfordulás: Romániában, elsősorban a Dunától északra előforduló faj. A köves élőhelyeket kedveli. Életmód: Éjszaka aktív, nappal kövek alatt rejtőzködik. Kisebb ízeltlábúakra vadászik. Jelentőség: Igen szűk areával rendelkezik. Törzs: Arthropoda Ízeltlábúak a jelenleg elfogadott rendszer Arthropoda Chelicerata Crustacea Myriapoda Hexapoda MYRIAPODA - Ezerlábúak sok szelvény szelvényenként 1, vagy 2 pár láb fej elhatárolódik, de a törzs többi része nem szelvényszerző (anamer) fejlődés, ahogy nő egyre több szelvény nem monofiletikus MYRIAPODA - Ezerlábúak Chilopoda - Százlábúak Diplopoda - Ikerszelvényesek Pauropoda - Villáscsápúak Symphyla - Szövőcsévések Chilopoda - Százlábúak testszelvények száma változó: szelvényenként 1-1 pár láb első törzsszelvény végtagjai átalakultak állkapcsi lábbá állkapcsi láb tövénél méregmirigy Tömösváry-féle szerv CHILOPODA Százlábúak Család: Scolopendridae Scolopendra cingulata Öves szkolopendra 9

10 Scolopendra cingulata Öves szkolopendra Megjelenés: Legnagyobb termetű százlábú fajunk (max cm). Elterjedés: Mediterrán elterjedésű, amely nálunk, a Vértes hegységben éri el elterjedésének északi határát. Életmód: A lerakott petéket az anya védelmezi, kikelésük után egy ideig az anya hátán maradnak. Színük eleinte acélkék, pirosas fejjel csak később alakul ki az idősebb példányokra jellemző sárgásbarna színezet. Jelentőség: Védett, természetvédelmi értéke: Ft. Diplopoda - Ikerszelvényesek szelvényenként 2-2 pár láb (kivéve első 4 szelvényt) erdő talaján Pauropoda - Villáscsápúak csáp:3 ostor + 1 gömböcske szelvényenként 1 pár láb (kivéve utolsó szelvényt: 0) kis páncél minden páros szelvényen Symphyla - Szövőcsévések 12 szelvényen lábak 2 pár állkapocs tracheanyílás a fej 2 oldalán fehér és vak test végén 2 szövőmirigy talajlakó Törzs: Arthropoda Ízeltlábúak a jelenleg elfogadott rendszer HEXAPODA (Insecta) Rovarok régi rendszertani felosztás Arthropoda HEXAPODA (INSECTA) COLLEMBOLA PROTURA DIPLURA THYSANURA PTERYGOTA ARCHEAOGNATHA PALAEOPTERA Chelicerata Crustacea Myriapoda Hexapoda ZYGENTOMA POLYNEOPTERA PARANEOPTERA OLIGONEOPTERA 10

11 Rovarok helye az állatvilágban rovarcsoport megnevezése Világ Európa Magyar lábaspotrohúak hajnalrovarok ugróvillások sertefarkúak pikkelykék kérészek szitakötők álkérészek takácsrovarok Dermaptera - fülbemászók Blattodea - csótányok Isoptera - termeszek Mantodea - fogólábuak Orthoptera - egyenesszárnyúak Psocoptera - portetvek Mallophaga - rágó tetvek Siphunculata - vérszívó tetvek Összesen: Rovarok helye az állatvilágban rovarcsoport megnevezése Világ Európa Magyar Thysanoptera - tripszek Heteroptera - poloskák Auchenorrhyncha - kabócák Sternorrhyncha - levéltetű alkatúak Megaloptera - vízi fátyolkák Raphidioptera - tevenyakú fátyolka Neuroptera -recésszárnyúak Coleoptera - bogarak Strepsiptera - legyezőszárnyúak Mecoptera - csőrös rovarok Siphonaptera - bolhák Diptera - legyék Trichoptera - tegzesek Lepidoptera - lepkék Hymenoptera - hártyásszárnyúak Összesen: HEXAPODA HATLÁBÚAK Osztály: ENTOGNATHA Rend: Collembola Ugróvillások Család: Entomobryidae Tomocerus flavescens Rend: Diplura Lábaspotrohúak Rend: Protura Előrovarok Osztály: INSECTA ROVAROK COLLEMBOLA - UGRÓVILLÁSOK igen apró testméret belső (entognath) szájszerv csáp 4 ízű (másodlagos tagolódás lehetséges) jellegzetes testfelépítésű: hasi tömlő akasztó ugróvilla max 6 potrohszelvény COLLEMBOLA - UGRÓVILLÁSOK Tömösvári-féle szerv előfordulás: talajtakaró (magas légnedvességgel) életmód: növényi maradványok, mikroorganizmusok fejlődés: ametabolia Faj: Tomocerus flavescens DIPLURA - LÁBASPOTROHÚAK apró termet szájszerv kívülről látható Cercus (sok ízzel, vagy fogószerű) fejlődés: epimetabólia előfordulás: erdő alomtakarója életmód: nem ismert 11

12 PROTURA - FÉLROVAROK (hajnalrovarok) apró, színtelen test csáp és szem hiányzik (1. pár láb módosul) lábtőízek száma: 1 potrohon végtagcsökevények előfordulás: erdei talaj táplálék: gombafonalak Osztály: Insecta - Rovarok Következő file 12