KARMOS FÉREGLÁBÚAK törzse (Phylum ONYCHOPHORA)

Átírás

1 KARMOS FÉREGLÁBÚAK törzse (Phylum ONYCHOPHORA) rrns-vizsgálatok alapján az ízeltlábúakkal monofiletikus csoport féregszerű állatok, 2-15 cm, főként a déli félteke trópusi területein homonóm szelvényezettség, gyűrűzött test pár gyűrűs csonkláb, végén egy pár karom hosszú, gyűrűs csáp testüket vékony (kitin)kutikula fedi, időnként vedlenek bőrizomtömlőjük 3 rétegű, simaizomzatból áll 2 szájmirigy, külső emésztés

2 KARMOS FÉREGLÁBÚAK törzse (Phylum ONYCHOPHORA) bojtszerűen elágazó tracheák szelvényenként, nem kommunikálnak kiválasztószerv: metanephridium vagy ektodermális csípőmirigy agy 3 dúcpárból, 2 hosszanti idegtörzs érzékszervek: érzősörték, 2 egyszerű szem a csápok tövében váltivarúak; a hím spermatophort ragaszt a nőstényre egyedfejlődés közvetlen, ált. elevenszülők

3 Peripatopsis capensis (fokföldi őslégcsöves) - hengeres teste sűrűn gyűrűzött és szemölcsözött - a törzsön 17 pár rövid, gyűrűzött, kúpalakú féregláb - színe barnás, meleg párás helyen él - ragadozó faj - Dél-Afrikában él

4 ÍZELTLÁBÚAK törzse - Phylum ARTHROPODA - Csáprágósok (Chelicerata) altörzse Rákszabásúak (Merostomata) osztálya Pókszabásúak (Arachnida) osztálya Csupalábállatok (Pantopoda) osztálya - Soklábúak (Myriapoda) altörzse Százlábúak (Chilopoda) osztálya Villáscsápúak (Pauropoda) osztálya Szövőcsévések (Symphyla) osztálya Ikerszelvényesek (Diplopoda) osztálya - Rákok (Crustacea) altörzse Remipedia osztály Malacostraca osztály Phyllopoda osztály Maxillopoda osztály - Hatlábúak (Hexapoda) altörzse Parainsecta osztály Insecta osztály

5 ÍZELTLÁBÚAK törzse (Phylum ARTHROPODA) - ektodermális eredetű hám, terméke: kitinkutikula - vedlés (szakaszos növekedés, hormonális hatásra) - külső váz, izmoknak tapadási felület, felületük skulpturált, szőrök stb. - a test szelvényezett - homonóm szelvényezettség, heteronóm szelvényezettség - szelvényszám változik vagy állandó (max. 180) - önálló szelvények, szelvények összeolvadása - fej+tor+potroh / fejtor+potroh

6 ÍZELTLÁBÚAK törzse - Phylum ARTHROPODA ízeltláb izülettel kapcsolódik a törzshöz hengeres vázelemek (ízek), saját izomzat, az ízek külön mozgathatók (spec. ízeltláb: csáp, párzóláb) légzőszervek: légcsövek (tracheák) a kültakaró visszatüremkedései, kopoltyúk, tracheatüdők (1-4 pár) szelvényenként páros légzőnyílások: fő tracheatörzsek, vékonyabb mellékágak, tracheolák (sejtekig) - gázcsere kiválasztószervek: Malpighi-edények a testüreg felé vakon végződő csövek, a közép- és utóbél határán nyílnak a bélcsatornába (max. 180, gyakran 1-8)

7 ÍZELTLÁBÚAK törzse - Phylum ARTHROPODA egyes ízeltlábúakban metanephridiális eredetű szervek általában váltivarúak, belső megtermékenyítés, nem ritka a szűznemzés idegrendszer: levezethető a gyűrűsférgek dúcidegrendszeréből dúcok koncentrálódása: agydúc, garatalatti dúc is 3-3 pár dúcból gyakori a törzsdúcok összeolvadása érzékszervek: az életmód függvényében fajonként igen eltérő fejlettségű lehet ált. a látás dominál (jól repülők): ocellusz, összetett szem (több száz vagy ezer ommatida (elemi szem))

8 ÍZELTLÁBÚAK törzse - Phylum ARTHROPODA sok csoportnál a kémiai érzékelés (szaglás) is igen fejlett (feromonok) vérkeringés: nyitott hátoldalon elhelyezkedő csőalakú szív, amely kamrákra tagolódik haemolympha - színtelen vagy sárgás, ritkán színes emésztés: elő-, közép- és utóbél szájnyílás többnyire fej hasoldalán, szájszervek szájüreg nyálmirigyekkel egész Földön, tengerek, víz (édes, sós), hó-jég, levegő, talajban növényevők, ragadozók, törmelékevők, élőskötők

9 CSÁPRÁGÓSOK altörzse - Subphylum CHELICERATA Csáprágósok (Chelicerata) altörzse Rákszabásúak (Merostomata) osztálya Pókszabásúak (Arachnida) osztálya Csupalábállatok (Pantopoda) osztálya

10 CSÁPRÁGÓSOK altörzse - Subphylum CHELICERATA tengerben alakultak ki, de ma főként szárazföldiek ősük a háromkaréjú ősrákok (Trilobita) között volt előtest (prosoma) + utótest (opistosoma) csáprágó (chelicera), tapogatóláb (pedipalpus), 4 pár járóláb külső emésztés kiválasztás: csípőmirigyek vagy/és Malpighi-edények légzőszerv: kopoltyú, tracheatüdő váltivarúak, ált. belső megtermékenyítésűek idegrendszer: dúc idegrendszer, erős központosulással

11 RÁKSZABÁSÚAK osztálya - Classis MEROSTOMATA ősi jellegekkel bíró, kis fajszámú tengeri csoport nagy termetű ízeltlábúak, kihalt fajaik a másfél méter nagyságot is elérték testük elő és utótestre tagolódik, az utótesten is vannak végtagok 1 REND: TŐRFARKÚAK ORDO MEROSTOMATA az előtestet nagy, félhold alakú hátpajzs borítja, hasoldalán 6 pár végtag ízesül az utótestet kisebb tüskésszélű pajzs fedi, hasoldalán 6 pár levélszerű végtaggal, ezeken találhatók a kopoltyúk a test hosszú és vékony faroktövisben ér véget

12 Atlanti tőrfarkú Limulus poliphenus a legnagyobb ma élő faj 60 cm 2 hosszanti barázda egyszerű középszem összetett oldalszem csáprágó tapogatóláb 3 hosszanti él járóláb rágólemezek lapos, széles, lemezalakú végtag mozgatható tüskék faroktövis

13 PÓKSZABÁSÚAK osztálya - Classis ARACHNIDA Skorpiók (Scorpiones) alosztálya* Rovarpókok (Solifugae) alosztálya Álskorpiók (Pseudoscorpiones) alosztálya* Sapkás pókok (Ricinulei) alosztálya Kaszáspókok (Opiliones) alosztálya* Atkák (Acari) alosztálya* Szálfarkúak (Palpigradi) alosztálya Ostorfarkúak (Uropyhi) alosztálya Rövid szálfarkúak (Schizomida) alosztálya Ostorlábúak (Amblypygi) alosztálya Pókok (Araneae) alosztálya*

14 PÓKSZABÁSÚAK osztálya - Classis ARACHNIDA - általában szárazföldiek, víziek másodlagosan - 19 szelvény: 6 előtest, 13 utótest - előtest összenőtt szelvények - utótest esetenként különálló szelvényekből is - csáprágó kicsi, 2-3 íz, olló vagy karom végződés - méreg vagy szövőmiriggyel kapcsolatos - tapogató láb tapogatószerű vagy ollókban végződik - ált. 7 íz alkotja - 4 pár jaróláb, 7 ízből, változatok - ragadozók vagy élősködők - külső emésztés - szövőmirigyek

15 PÓKSZABÁSÚAK osztálya - Classis ARACHNIDA - tracheatüdők vagy tracheacsövek - érzékszervek közepesen fejledtek, érzékserték pár szemmel rendelkeznek - váltivarúak, általában ivari dimorfizmus - nőstények nagyobbak mind a hímek - fejlődésük átalakulás nélküli (epimorfózis), csak az aknáknál találhatunk tökéletlen átalakulást, lárva alak - kb fajukat ismerjük

16 PÓKSZABÁSÚAK osztálya - Classis ARACHNIDA

17 SKORPIÓK alosztálya - Subclassis SCORPIONES - közepes - nagy méret: 1,5-18 cm - kitinkutikula kemény - testük 3 részre tagolódik: - előtest - előpotroh - utópotroh - tapogatólábaik nagyok és hatalmas ollóban végződnek - trópusiak és szubtrópusiak - éjjeli ragadozók - ízeltlábúakkal táplálkoznak fajuk ismeretes

18 SKORPIÓK alosztálya - Subclassis SCORPIONES - tapogató lábaikkal ragadják meg a zsákmányt majd méregtüskéjüket beleszúrják a zsákmányba - a méreg kis állatokra halálos, de nagyobb méretűekre is veszedelmes lehet - Buthus occitanus - Földközi tenger partvidékén - veszélyes - 5-7cm

19 Euscorpius carpathicus (kárpáti skorpió) - szúrása veszélytelen - faunaterületünkön előfordul a Déli Kárpátokban is - a hím nyeles spermatofort rak le - éjszaka aktív, kis ízeltlábúakra vadászik - elevenszülők, anya a hátán hordja a kicsiket csáprágó kicsi, háromízű ollós végtag tapogatóláb a legnagyobb és legerőteljesebb végtag, 6 ízből áll (csípő, tompor, comb, lábszár, lábfejtető, lábfej, utolsó két íz ollót képez 4 pár járóláb, lábfej 3 ízű

20 ÁLSKORPIÓK alosztálya - Subclassis PSEUDOSCORPIONES - kis méretűek: 1-12 mm - azért hasonlítanak a skorpiókra, mert tapogatólábuk és csáprágójuk a skorpiókéhoz hasonló - rejtett életmód: avar, moha, kövek alatt, fakéreg alatt - apró ízeltlábúakkal táplálkoznak pl. fatetvek, atkák - vedléskor, teleléskor jellegzetes fészket szőnek - kivéve a hideg égövet mindenütt elterjedtek fajuk ismeretes, magas páratartalmú helyek

21 Chelifer cancroides (könyvskorpió) - egész világon elterjedt - lakásokban, könyvtárakban él - kb. 3-5 mm hosszú - nem kártevő - ragadozó: atkák, portetvek - a hím egy spermatofort ad át a nősténynek - van násztánc

22 Neobisium erythrodactylum (vörösollójú álskorpió) - erdei avarban fordul elő - gyakori faj - a potroh hátlemezei egységesek

23 Skorpió Álskorpió

24 KASZÁSPÓKOK alosztálya - Subclassis OPILIONES - testük zömök: 1-22 mm - nagyon hosszú és vékony lábaik vannak - két szemük van a szemdombon - meleg és nedves éghajlatot kedvelnek, de a mérsékelt égövön is gyakoriak - kövek, fakéreg alatt, mohák között, barlangokban, pincékben - elsősorban ragadozók, de lehetnek dög és korhadékevők is évig élnek fajuk ismert - lábaik könnyen leszakadnak, de ez védekező öncsonkítás, a leszakadt láb még percekig mozog (magyar név)

25 Phalangium opilio (házi kaszáspók) - erdőkben, ligetekben, emberi települések környékén gyakori - világossárgák vagy szürkék - hátukon elmosódott rajzolat látszik - a csáprágók feletti lemezen 1-1 fogacska vagy erős szemcse van - nyáron és ősszel gyakori - korhadó növényeket, elpusztult állatokat eszik Opilio parietinus (fali kaszáspók) - házfalakon, sziklákon, lakások környékén - hím világos-barna, a nőstény szürke sötétebb rajzolattal - a csáprágók feletti lemezen fogak, szemcsék nincsenek - a nőstény párzás után gyakran felfalja a hímet - néha vadásznak is, amúgy törmelékevők

26 PÓKOK alosztálya - Subclassis ARANEAE - testük: előtest és utótest - méretük: 1 mm - 10 cm - kitinkutikulájuk lágy és sűrűn szőrözött - a csáprágók alapízében méregmirigy van, amely kisebb állatokra halálos is lehet - a hímek tapogatólába párzószerv - a lábfej a spermiumok tárolására és átvitelére módosult - az utótest végén a hasoldalon 1-4 pár kúp alakú szövöszemölcs - ezeket módosult végtagoknak tartják - ivari kétalakúság, hímek kisebbek - a nőstények a petéiket kokonokba rakják, körülszövik és magukkal hordozzák - a kikelt fiatal egyedek egy darabig a nőstény testén maradnak

27 PÓKOK alosztálya - Subclassis ARANEAE

28 PÓKOK alosztálya - Subclassis ARANEAE - a szövőmirigyek alakja: bogyó, cső vagy tömlő - a szövőszemölcsökön található csévéken nyílnak a szabadba - a váladék levegőn megszilárdul és fonállá alakul - a lábak végén levő fésűs karmok és serték segítségével szövik a hálót - a háló alakja, szerkezete és szerepe eltérő lehet - mindenütt előfordulnak a szárazföldön, néhány faj vízben - ragadozók, első sorban rovarokat esznek - több mint faj - méregmirigy, Közép-Európa nincs veszélyes, csak gyulladás -6 vagy 8 egyszerű szem

29 PÓKOK alosztálya - Subclassis ARANEAE

30 PÓKOK alosztálya - Subclassis ARANEAE

31 UGRÓPÓKOK családja - Familia SALTICIDAE - zömökek, vaskos lábúak - nagyokat ugranak - elülső középszemeik kiugróan nagyok - a legfajgazdagabb család - nappali vadászok

32 Salticus scenicus (színészpók) - hím: 4 mm, nőstény: 8 mm - a test zebramintázatú - melegkedvelő faj - napsütötte sziklákon, forró száraz gyepeken, házfalakon - nem sző hálót - amikor vadászik egy fonálra kapaszkodik nőstény hím

33 FARKASPÓKOK családja - Familia LYCOSIDAE - mezőgazdasági területeken tömegesen fordulnak elő - egyes fajaik igénylik a víz közelségét - víz felszínén is jól mozognak - gyors mozgásúak, hálót nem készítenek - a zsákmányukat lerohanják - kalózpók: víz felszínén vadászik - szemeik nagyok - nappali vadászok - Lycosa singorensis (szongáriai csellőpók) - nőstény a fészke előtt és petecsomóval

34 BÚVÁRPÓKOK családja - Familia ARGYRONETIDAE Argyroneta aquatica (búvárpók vagy vízipók) - az egyetlen eurázsiai búvárpók faj - 0,8-1,8 cm - a hím nagyobb mint a nőstény - kb. 2 cm búvárharangot készít - potrohvégét kinyújtja a vízből, annak a sűrű szörzetén megtapad a levegő - azt viszi le a harangba - álló vagy lassan folyó tiszta, O2 dús vizekben él - a fiatal egyedek kibújás után a búvárharangban maradnak, csak a 4-ik vedlés után hagyják el azt - itthon az ő mérge a legerősebb

35 KERESZTESPÓKOK családja - Familia ARANEIDAE - a keresztes pókok egyike a legismertebb pókcsaládoknak - változatos alakúak és nagyságúak - hálójuk kerek - lábaik feltűnően tüskézettek Araneus diadematus (koronás keresztespók) hossza 1,7 cm is lehet, a háton levő világos kereszt alapján könnyen azonosítható, hisz a rokonsági körében fajok százai tartoznak, gyakran láthatjuk bokorkon, fákon ligetes erdőkben, kertekben, parkokban, elterjedt, helyenként gyakori apró rovarokkal táplálkozik, melyet hálójával fog meg harapása egyáltalán nem olyan veszélyes mint híre, esetenként bőrpírt és helyi duzzadást okoz a hálókészítés mesterei, a szövőmirigyekben végtelenül hosszú, finom, rugalmas és viszonylag szilárd fonalat termelnek, ez jellegzetesen kerék formájú, melyet levelek, ágak közé építenek

36 ATKÁK alosztálya - Subclassis ACARI - kis termetűek: 0,5-2 mm - legtöbbször ovális, hát-hasi irányban lapított testük van - szelvényezettségük elmosódott - legtöbbször a testtájaik is összenőttek - > faj - élettartam: bogáratka: 6-10 nap; víziatka: 3 év; rühatka: 2 hónap - szárazföldön leginkább, de tengerekben, édesvizekben - lehetnek ragadozók, növényevők, törmelékevők, élősködők - pete=>6 lábú lárva => proto-, deuto-, tritonimfa => kifejlett állat

37 KULLANCSFÉLÉK családja - Familia IXODIDAE Ixodes ricinus (közönséges kullancs) mm, a vérrel teleszívott nőstény 1,1cm is lehet - szürkés színű pete - sokféle gerinces vérét szívják - legeltetett területeken a leggyakoribb lárva - betegségek vektorai nimfa - Lyme-kór, agyhártyagyulladás stb. - a nagyvadállomány növekedése kifejlett kullancs hím nőstény vért szív nem szív vért

38 fejtájék Hím hasoldal Nőstény

39 BÁRSONYATKAFÉLÉK családja - Familia TROMBIDIDAE - bőrük bársonyszerűen szőrös és általában piros - a lárvák madarak és emlősök vérét szívják - jelenlétük embernél is bőrgyulladást okozhat - a kifejlett alakok avar- és talajlakó ragadozók - petéket esznek Trombidium holosericeum (tavaszi bársonyatka)

40 SZŐRTŰSZŐATKAFÉLÉK családja - Familia DEMODICIDAE - féregszerű megjelenésük van - lábaik csökevényesek - nincsenek tracheáik - emlősök szőrtüszőiben élnek - a faggyúmirigyek váladékát eszik Demodex foliculorum (emberi szőrtűszőatka) - nem ártalmas

41 RÜHATKAFÉLÉK családja - Familia SARCOPTIDAE - testük gyengén kitinizált - végtagjaik rövidek - gömbölyded alakúak - emlősök bőrélősködői - az élő hámrétegben rágnak járatokat Sarcoptes scabiei (emberi rühatka) - az emberen kívül számos más emlősben is előfordul - rühösséget okoz - ovális teste van, 0,2-0,4 mm - rövid, kúp alakú lábai vannak - erős viszketegséget okoz