ÁLLATOK R.: ANIMALIA

Átírás

1 ÁLLATOK R.: ANIMALIA Többsejtű állatok országa Regnum Animalia (Metazoa) heterotróf soksejtűek diploidok, haploid stádium a gamétákra korlátozódik laza sejttársulás álszövetes szövetes kb. 600 millió éve jelentek meg kb. 1,5 millió (leírt!) faj monofiletikus csoport (bizonyítékai: egyforma mitózis, gametogenezis,, ostorszerkezet, egyedfejlődés) 1

2 Haeckel-féle filogenetikai elv Ernst Haeckel ( ) 1919) Minden állat egyedfejlődése a filogenetikai fejlődés főbb lépéseinek megismétlése. Barázdálódás zigóta blastocoel ősbélüreg endoderma szedercsíra (morula) elsődleges testüreg (blastocoel) ektoderma ősszáj hólyagcsíra (blastula) bélcsíra (gastula) 2

3 ÁLLATOK (ANIMALIA) Álszövetes állatok (Parazoa) Valódi szövetes állatok (Eumetazoa) Radiata Bilateria Archicoelomata Eucoelomata Enterocoela Ős-testüregesek Valódi testüregesek Hármas testüregesek PARAZOA Ph.: Porifera Szivacsok törzse bélcsíra szerveződési szint néhány mm 1-22 m 5000 faj, főleg tengeri, nálunk 7 Testszerveződés: : álszövetes 2 sejtréteg: külső (dermális( dermális), belső (gasztrális( gasztrális) mesogloea (mesophyl) nem-sejtes ragasztó Helytülő életmód Táplálkozás: szűrögetés (galléros ostoros sejtek bekebelezik a szerves törmeléket a vízből) Anyagszállítás: amoeboid vándorsejtekkel 3

4 Az űrbél nyílása pórussejtek A vízáramlás iránya tűk űrbél choanocyta amöboid vándorsejtek galléros-ostoros sejt (choanocyta) A szivacsok 3 szervezeti típusa Ascon Sycon Leucon A galléros ostoros sejtek által elfoglalt felület nő; a mi szivacsaink a leucon típust képviselik. 4

5 Szivacsok rendszere O.: Mészszivacsok (Calcarea) retekszivacs O.: Kova- és szaruszivacsok (Demospongia) folyami szivacs, tavi szivacs, balatoni szivacs, mosdószivacs O.: Üvegszivacsok (Hexactinellida) Vénusz-kosár EUMETAZOA VALÓDI SZÖVETES ÁLLATOK Radiata Sugaras szimmetriájúak Ph.: Cnidaria Csalánozók törzse Ph.: Ctenophora Bordásmedúzák törzse 5

6 Ph.: Cnidaria Csalánozók törzse 8000 faj (8) mm -22 m Testszerveződés: : 2 sejtréteg (ekto( ekto- és endoderma) 96% víz polip és medúza Kültakaró és mozgás: : egyrétegű hengerhám Táplálkozás: : ragadozók, (planktonevők( planktonevők) űrbél: emésztősejtjek (extra-), mirigysejtek (intracelluláris emésztés) Az emésztetlen anyagok a szájüregen át ürülnek ki Szaporodás: : ivartalan (bimbózás:( egyenlőtlen osztódás) ivaros: hímnős (de nem képes önmegtermékenyítésre) vagy váltivarú Szabályozás: : diffúz idegrendszer Polip Szájnyílás Tapogató Medúza Űrbél Test Tapogató Szájnyílás e f 6

7 Csalántok Tapogató Csalánfonal Tüske Zsákmány Csalánsejt Ivartalan szaporodás bimbózás Ivaros szaporodás medúza zigóta polip planula lárva 7

8 A csalánozók rendszere Cl.: Hydrazoa Hidraállatok osztálya szirtképző tűzkorall, közönséges hidra, portugál gálya Cl.: Scyphozoa Kehelyállatok osztálya füles medúza, világító medúza Cl.: Cubozoa Kockamedúzák osztálya szemes medúza Cl.: Anthozoa Virágállatok osztálya tengeri rózsák, bőrkorall, Vénusz legyezője, gombakorall Ph.: Ctenophora Bordásmedúzák 100 faj, tengeriek medúzákhoz hasonló, lebegő életmód a bordákon található evezőlemezek segítségével mozognak nincsenek csalánsejtek nincs nemzedékváltakozás béledényrendszer (gastrovascularis):( az emésztőrendszer csatornái juttatják el a test minden részébe a tápanyagokat 8

9 ÁLLATOK (ANIMALIA) Álszövetes állatok (Parazoa) Valódi szövetes állatok (Eumetazoa) Radiata Bilateria Archicoelomata Eucoelomata Enterocoela Ős-testüregesek Valódi testüregesek Hármas testüregesek Kétoldali szimmetria > feji és farki vég, háti és hasi oldal Ősi bordásmeduzákból származtatják őket. Ősi típus: fenéklakó sekélytengeri lény Bilateria Bilateria Kétoldali részarányosak Archicoelomata Ős-testüregesek Eucoelomata Valódi testüregesek Enterocoela Hármas testüregesek Laposférgek Zsinórférgek Nyelesférgek Fonálférgek Csillóshasúak Kerekesférgek Húrférgek Övesférgecskék Buzogányfejű férgek Farkosférgek Puhatestűek Tapogatókoszorúsok Fecskendőférgek Béltelenek Ormányosférgek Nyílférgek Gyűrűsférgek Karmos féreglábúak Fél-gerinchúrosok Medveállatkák Tüskésbőrűek Ízeltlábúak Előgerinchúrosok Újszájúak Fejgerinchúrosok Ősszájúak Gerincesek 9

10 Ősszájúak törzscsoportja: - az ősszájból levezethető a kifejlett állatok szájnyílása, végbélnyílásuk másodlagosan jelenik meg valahol máshol - idegrendszerük a hasoldalon húzódik - vázuk, ha van, ektodermális eredetű külső váz - a ma ismert állatfajok többsége ide tartozik Újszájúak törzscsoportja: - ősszájuk az egyedfejlődés során vagy elzáródik, vagy végbélnyílássá alakul át Bilateria Kétoldali részarányosak Archicoelomata Ős-testüregesek Eucoelomata Valódi testüregesek Enterocoela Hármas testüregesek Laposférgek (Platyhelminthes) Zsinórférgek (Nemertini) Nyelesférgek (Kamptozoa) Fonálférgek (Nematoda) Csillóshasúak (Gastrotricha) Kerekesférgek (Rotatoria) Húrférgek (Nematomorphora) Buzogányfejű férgek (Acathocephala) Övesférgecskék (Kinorhyncha) Farkosférgek (Priapulida) 10

11 Ph.: Platyhelminthes - Laposférgek néhány mm - több méter élősködő, tengeri, édesvízi Testfelépítés: : lapított, levél vagy szalag alakú test Bőrizomtömlő: csillós hám + izom nincs keringési szervrendszer nincs légzőszervrendszer Táplálkozás: : enyhén tagolt bélcsatorna 1 nyílással (béledényrsz.) Kiválasztás: protonephridium (elővesécske) Szaporodás: Idegrendszer: : agydúcok és idegtörzsek A laposférgek rendszere Cl.: Örvényférgek (Turbellaria( Turbellaria) ) osztálya Cl.: Állkapcsos férgek (Gnathostomulida( Gnathostomulida) ) osztálya Cl.: Aspidogasterea osztálya Cl.: Galandférgek (Cestoda( Cestoda) ) osztálya Cl.: Közvetlen fejlődésű mételyek (Monogenea( Monogenea) Szívóférgek Cl.: Közvetett fejlődésű mételyek (Trematoda( Trematoda) Cl.: Sejthalmazosok (Mesozoa( Mesozoa) ) osztálya 11

12 Cl.: Örvényférgek (Turbellaria( Turbellaria) ) osztálya 3000 faj (80) kis méret: 0,1 mm - 10 cm (60 cm) ált. szabadon élők Kültakaró: rhabditek Táplálkozás: : iszapfogyasztók, dögevők, ragadozók, szimbionta Ivartalanul is szaporodnak: harántosztódással Ivarosan: kölcsönös megtermékenyítéssel (hímnősek) Idegrendszer: agydúc Érzékszervek: áramlásérzékelők (auriculák), serlegszem Az örvényférgek testfelépítése béledényrendszer garat szemek agydúc idegtörzsek 12

13 füles planária bojtos örvényféreg 13

14 Cl.: Galandférgek (Cestoda( Cestoda) ) osztálya 3500 faj (80) mm - m (15 m) élősködők Testfelépítés: : fej + nyak + ízek Kültakaró: : burok megemésztődés ellen Bélcsatorna nincs, a táplálékot a teljes testfelületen veszik fel Ivarszervek minden ízben Egyedfejlődés köztesgazdán keresztül A végleges gazdában (emberben) fejlődő ivarérett galandféregről leváló ízek a bennük lévő petékkel együtt az ürülékkel kikerülnek. Ezeket a legelő állatok (szarvasmarha, juh, sertés) megeszik. Gyomrukban kiszabadulnak a lárvák, a vérárammal az izomzatba kerülnek -> borsóka. A hús elfogyasztásával kerülnek az emberi szervezetbe. 14

15 horgasfejű galandféreg Cl.: Közvetett fejlődésű mételyek (Trematoda) faj (100) 0,5 mm 1,5 m élősködők Egyedfejlődés köztesgazdán keresztül (csiga): legalább 1 köztesgazda + 1 gazda májmétely ( (Fasciola hepatica) 15

16 Pete Betokozódott lárva A májmétely életciklusa Fejlődés a törpe iszapcsigában (Lymnaea truncata Bilateria Kétoldali részarányosak Archicoelomata Ős-testüregesek Eucoelomata Valódi testüregesek Enterocoela Hármas testüregesek Laposférgek (Platyhelminthes) Zsinórférgek (Nemertini) Nyelesférgek (Kamptozoa) Fonálférgek (Nematoda) Csillóshasúak (Gastrotricha) Kerekesférgek (Rotatoria) Húrférgek (Nematomorphora) Buzogányfejű férgek (Acathocephala) Övesférgecskék (Kinorhyncha) Farkosférgek (Priapulida) korábban: hengeresférgek törzse 16

17 Ph.: Zsinórférgek -Nemertini 850 faj, többnyire tengeri változó méret ragadozók, élősködők Kültakaró: : több sejtrétegű bőr, kívül csillós Mozgás: bőrizomtömlő; ; hosszanti + körkörös izomrétegek Táplálkozás: : elő-,, közép-, utóbél. Ormány. Kiválasztás: protonephridium (elővesécske) Zárt keringés!!! Többnyire váltivarúak Óriás zsinórf.: a világ leghosszabb állata, 30 m Ph.: Nyelesférgek - Kamptozoa 60 faj, többnyire tengeri helyhez kötött, telepes nyél + kehely édesvízi nyeleske Kehely 17

18 Ph.: Fonálférgek (Nematoda) faj, többnyire tengeri (700), de sok talajlakó 0,3 mm 8 m, kör km-ű, nem szelvényezett test Mozgás: bőrizomtömlő csak hosszanti izomkötegek! Táplálkozás: : elő-,, közép-, utóbél. Kiválasztás: protonephridium (elővesécske) Váltivarúak, hím kisebb, mint a nőstény sertés orsóférge (Ascaris suum) trichina cérnagiliszta Nyers hússal kerül be, emberben halálos 18

19 medinai féreg (Dranunculus medinensis): nőstény cm. Elsősorban emberben élősködik. Köztesgazda Cyclops (evezőlábú rák). 50 millió ember fertőzött. (Ázsia, Afrika, Dél-Amerika). Nőstény a bőr alatti kötőszövetben él kifejletten, fekélyeket okozva. Vízzel érintkezve a fekély felpattan, a nőstény kibocsátja lárváit. A lárvákat a vízben Cyclopsok megeszik, a vizet megivó ember fertőződik. A hagyományos gyógyítás lassú kitekerés, naponta pár mm-t. Ókortól ismert betegség. Ph.: Csillóshasúak Gastrotricha 180 faj (30), 1 mm alatti fejükön csomókba rendezett csillók tapadómirigy sünférgecske 19

20 Ph.: Kerekesférgek Rotatoria 1500 faj (400) mikroszkópikus méret: a legkisebb soksejtű állatok ( µm) fajra jell.. sejtszám fej + törzs + láb fejen kerékszerv (helyváltoztatás, táplálékszerzés) planktonalkotók elevenszülők Ph.: Húrférgek - Nematomorphora 250 faj, néhány 10 cm -11 m hosszú, vékony (1-2 2 mm) fiatalon élősködők, kifejletten nem táplálkoznak leegyszerűsödött felépítés: a bélcsatorna visszafejlődött, légző, kiválasztó, keringési szervrendszer hiányzik pl. Gordius sp. 20

21 Ph.: Övesférgecskék Kinorhyncha 100 faj tengeriek, partközeli fenékiszap, moszatokkal táplálkoznak 13 gyűrűre (övre) tagolódik kemény páncél borítja Fejlett idegrendszer: 3. övtől minden övben idegdúc Ph.: Buzogányfejű férgek - Acathocephala 600 faj mind élősködő leegyszerűsödött felépítés: bélcsatorna, légző és keringési szervrendszer hiányzik ormány (horgok) váltivarúak 21

22 Bilateria Kétoldali részarányosak Archicoelomata Ős-testüregesek Laposférgek Zsinórférgek Nyelesférgek Fonálférgek Csillóshasúak Kerekesférgek Húrférgek Övesférgecskék Buzogányfejű férgek Farkosférgek Eucoelomata Valódi testüregesek Puhatestűek Fecskendőférgek Ormányosférgek Gyűrűsférgek Karmos féreglábúak Medveállatkák Ízeltlábúak Enterocoela Hármas testüregesek Tapogatókoszorúsok Béltelenek Tapogatószakállasok Nyílférgek Fél-gerinchúrosok Tüskésbőrűek Előgerinchúrosok Fejgerinchúrosok Gerincesek Bilateria Kétoldali részarányosak Archicoelomata Ős-testüregesek Eucoelomata Valódi testüregesek Enterocoela Hármas testüregesek Puhatestűek (Mollusca) Fecskendőférgek (Sipunculida) Előgyűrűsférgek Ormányosférgek (Echiurida) Gyűrűsférgek (Annelida) Karmos féreglábúak (Onychophora) Medveállatkák (Tardigrada) Ízeltlábúak (Arthropoda) 22

23 Ph.: Puhatestűek - Mollusca Ph.: Puhatestűek - Mollusca faj 1 mm -16 m tengerekben, édesvízben, szárazföldön növényevők, hulladékevők, ragadozók, (parazita) Testfelépítés: : fej + láb + zsigerzacskó héj köpeny 23

24 Ph.: Puhatestűek - Mollusca Kültakaró: : egyrétegű hengerhám, nyálkamirigyek Mozgás: a láb bőrizomtömlőjével Légzés: : hám eredetű kopoltyú/tüdő Táplálkozás: : elő-,, közép-,, utóbél reszelőnyelv (radula( radula), középbéli mirigy (hepatopancreas( hepatopancreas) középbéli mirigy radula (reszelőnyelv) fésűs kopoltyú Nyelőcső Radulazsák Szájnyílás Izmok Porcszövet 24

25 Ph.: Puhatestűek - Mollusca Anyagszállítás: : ált. nyílt keringési rendszer, szív (K+2P) hemolimfa (vérnyirok), hemocianin Kiválasztás: : vesécske (metanephridium( metanephridium) Szaporodás: : hímnős vagy váltivarú trochofora lárva ivarszerv szív metanephridium Ph.: Puhatestűek - Mollusca Szabályozás: : nyelőcső körüli ideggyűrű, ± fejlett idegdúcok Érzékszervek: : tapogató tapintó- és kemoreceptorok lábban egyensúlyérzékelő, ± fejlett szem ideggyűrű 25

26 Hipotetikus ősi puhatestű A puhatestűek rendszere Cl.: Féreg-puhatestűek (Aplacophora( Aplacophora) ) osztálya Cl.: Maradványcsigák (Monoplacophora( Monoplacophora) ) osztálya Cl.: Bogárcsigák (Polyplacophora( Polyplacophora) ) osztálya Cl.: Csigák (Gastropoda( Gastropoda) ) osztálya Cl.: Fejlábúak (Cephalopoda( Cephalopoda) ) osztálya Cl.: Kagylók (Bivalvia( Bivalvia) ) osztálya Cl.: Ásólábúak (Scaphopoda( Scaphopoda) ) osztálya 26

27 Cl.: Maradványcsigák (Monoplacophora) 11 faj élő kövületek, 1957-ig csak fosszíliákban ismerték sekély v. mély tengeri fenéklakók maradványcsiga (Neopilina( Neopilina) Cl.: Bogárcsigák (Polyplacophora) 600 faj árapály zóna álszelvényezettség, 8 meszes lemezből álló héj ( cserepeshéjúak ) a sziklákat bevonó algákkal tápl. 27

28 Cl.: Csigák (Gastropoda) osztálya faj ( faj kihalt) néhány mm - 35 cm tengeri, édesvízi, szárazföldi növényevő, hulladékevő, ragadozó, parazita a ház ált. jobbra csavarodik (az ősi csigák kétoldalian részarányosak voltak) Cl.: Csigák (Gastropoda) osztálya KEFALIZÁCIÓ hólyag -szem TAPOGATÓ szájny. VÉGBÉL- NYÍLÁS KOPOLTYÚ IVARMIRIGY EMÉSZTŐMIRIGY GYOMOR VESE SZÍV AGYDÚC IDEG LÁB 28

29 A CSIGÁK rendszere Elölkopoltyúsok Hátulkopoltyúsok Tüdőscsigák fülcsigák csészecsigák elevenszülő csigák porceláncsigák Murex Conus tengeri nyúl csupaszkopoltyúsok tengeri pillangók iszapcsigák éles csigák csupaszcsigák éti csiga FÜLCSIGÁK, CSÉSZECSIGÁK 29

30 HÁTULKOPOLTYÚS CSIGÁK Tüdőscsigák 30

31 Cl.: Fejlábúak (Cephalopoda) osztálya faj 6 cm 20 m mind tengeri ragadozók Testfelépítés: a héj gyakran hiányzik fejláb: karok, tapogatók tapadókorongok színüket képesek változtatni, mélytengeri fajok lumineszkálnak, foszforeszkálnak a legfejlettebb, legintelligensebb gerinctelenek Mozgás: : rakéta-elv (akár 40 km/h) Táplálkozás: radula + 2 állkapocs lehet méregmirigy Anyagszállítás: zárt keringési rendszer Szaporodás: : váltivarúak párzókar,, nászszínek Szabályozás: : fejlett idegrendszer: agy fejlett hólyagszem tölcsér 31

32 kar agy állkapocs nyelőcső vese gyomor tinta zacskó kopoltyú szív tapogató Csigáspolipok (Nautilusok) őseik a kihalt Ammoniták voltak Nautilus 32

33 Tintahalak Kalmárok (10 kar, 8+2) 33

34 Octopus (8 kar) Hajóspolip (Argonauta) 34

35 Cl.: Kagylók (Bivalvia) osztálya faj (23) 2 mm - 1 m szűrögetők VÍZTISZTÍTÁS! paraziták, ragadozók nincs elkülönült fej fejletlen érzékszervek nagy, balta alakú láb a héj 3 rétegű, a belső réteg gyöngyház (sok fajnál hiányzik) A kagylók testfelépítése héj gyomor köpeny üreg szív nephridium szájnyílás záróizom Végbélnyílás záróizom köpenyüreg Mantle cavity Excurrent kivezető siphon szifó Incurrent bevezető siphon szifó kopoltyúk bélcsatorna Intestine láb Mantle köpenyüreg cavity 35

36 óriáskagyló ehető osztriga fésűkagyló sonkakagyló ehető kékkagyló 36

37 festőkagyló Édesvízi kagylók tavi kagyló vándorkagyló 37

38 Cl.: Ásólábúak (Scaphopoda) osztálya 350 faj tenger aljzatán néhány mm 12 cm tapogató szájnyílás idegköteg gyomor ivarmirigy végbélnyílás kivezetőnyílás láb bevezetőnyílás idegköteg köpenyüreg emésztőmirigy SupPh.: Gephyrea (Előgyűrűsférgek) Fecskendőférgek (Sipunculida( Sipunculida) ) törzse Ormányosférgek (Echiurida)) törzse 38

39 SupPh.: Gephyrea (Előgyűrűsférgek) Fecskendőférgek (Sipunculida( Sipunculida) ) törzse faj, tengeriek, iszapevők - a henger alakú test két része: ormány + törzs - metanephridium, vérsejtek, bőrizomtömő - legközelebbi rokonaik a puhatestűek SupPh.: Gephyrea (Előgyűrűsférgek) Ormányosférgek (Echiurida)) törzse 150 faj, tengeriek, hasadékokban élnek előtest (ormány) + utótest zárt keringési rsz., fehérvérsejtek ivari dimorfizmus,, a fejletlen Bonellia viridis villásormányú féreg 39

40 Ph.: Gyűrűsférgek - Annelida faj Testfelépítés: : valódi szelvényezettség, válaszfalak homonom/heteronom, másodlagos testüreg testüreg tápcsatorna Kültakaró: : kutikula, egyrétegű csillós hengerhám Mozgás: bőrizomtömlő Ph.: Gyűrűsférgek - Annelida Légzés: kopoltyú- vagy bőrlégzés Táplálkozás: 3-szakaszos bélcsatorna Anyagszállítás: : zárt keringés háti, hasi és harántedények Kiválasztás: metanephridiumok (vesécske) Szaporodás: : váltivarúak vagy hímnősek, külső vagy belső megtermékenyítés, ivartalan és ivaros 40

41 Gyűrűsférgek törzse Cl. Olajosgiliszták Cl. Soksertéjűek Cl. Nyeregképzők Scl. Kevéssertéjűek Scl. Piócák Cl.: Soksertéjűek - Polychaeta heteronom szelvényezettség (részben eltérő szelvények) csonkalábak (parapodium)( ezekből alakulhattak ki az ízeltlábúak lábai serték többnyire váltivarúak ragadozók vagy hulladékevők, sokszor csőlakók, szűrögetők - egy hazai faj ( (Hrabeiella periglandulata) - nagy részük tengervízben vagy iszapban él 41

42 sünféreg Nereis 42

43 Gyűrűsférgek törzse Olajosgiliszták Soksertéjűek Cl. Nyeregképzők Clitellata Kevéssertéjűek Piócák (Nyeregképzők: az ivarérett egyedeken meghatározott szelvényekre kiterjedő megvastagodás van /ivarszervek/; hermafroditák /hímnősek/) SCl.: Kevéssertéjűek- Oligochaeta főleg nedves szárazföldi, édesvízi, esetleg tengeri homonom szelvényezettség (egyforma( szelvények, számuk 6-tól 700-ig terjed) kitinserték perisztaltikus mozgás Szelvényenként válaszfal serték metanephridium 1 pár dúc hosszanti O 43

44 végbélnyílás (Zárt keringési rendszer) kitinserték Clitellum körkörös hosszanti izom szelvények dúcok metanephridiumok gyomor begy haránt edény háti véredény száj agydúc dúc hasi véredény ivarszervek Tubifex tubifex (csővájó féreg) Trágyagiliszta, földigiliszta 44

45 SCl.: Piócák- Hirundinea lapított test elöl szívó-,, hátul tapadókorong gyűrűbarázdák erős bőrizomtömlő keringési rendszerük redukált halpióca, orvosi pióca, lónadály, nyolcszemű nadály Orvosi pióca (Hirudo medicinalis Halpióca (Piscicola geometra) 45

46 Ph.: Karmos féreglábúak (Onychophora) 100 faj homonom szelvényezett vékony kitines kutikula 2-15 cm csonkalábak karommal vedlés kutikula Ph.: Medveállatkák (Tardigrada) 600 (100) ) faj 0,3-0,5 0,5 mm növényi anyagokkal, fonál és kerekesférgekkel nedves élőhely fej + 4 szelvény csonkalábak Malpighi-edények cisztaképzés ( C) 46

47 Ph.: Ízeltlábúak (Arthropoda) Egyes taxonokra jutó fajszám Hagyományosan az állati egysejtűek és többsejtű állatokat együtt tekintve is az ízeltlábúak törzsébe sorolható a fajok több mint ¾-e. (Fonálférgek és puhatestűek a két következő taxon, ezek után jönnek a gerincesek.) Ízeltlábúak Puhatestűek Gerincesek Laposférgek Fonálférgek Gyűrűsférgek Szivacsok Tüskésbőrűek Egyéb Sarcomastigophora Apicomplexa Ciliophora 47

48 Csupaláb állatok 1000 Villáscsápúak 500 Ikerszelvényesek Rákok Pókszabásúak Szövőcsévések 160 Százlábúak 2500 Rákszabásúak 4 Rovarok A fajszámok megoszlása az ízeltlábúak törzsén belül! Rovarok Pókszabásúak Rákok Ikerszelvényesek Százlábúak Csupaláb állatok Villáscsápúak Szövőcsévések Rákszabásúak Ph.: Ízeltlábúak (Arthropoda) Szelvényezett test (heteronom), külső és belső szelvényezettség. A szelvények testtájakká olvadhatnak össze. Fejletlenebbeknél változó szelvényszám, fejletteknél állandó. Kemény, rugalmas kitin tartalmú kutikula. Egyes szelvények váza 4 lemezből. hátlemez haslemez oldallemez 48

49 Ph.: Ízeltlábúak (Arthropoda) szelvényezett test (heteronom( heteronom) kitines kutikula ízelt láb hátlemez oldallemez haslemez feszítő hajlító ízeltlábú-ízület gerinces-ízület A láb hosszabb-rövidebb kitincsövekből áll, kitinhártyák kapcsolják egymáshoz az ízeket. Az ízelt láb ízülettel kapcsolódik a törzshöz hengeres vázelemek (ízek) saját izomzattal: az ízek külön mozgathatók Lábak számának csökkenése evolúciós irány Egyes taxonoknál szárny: nem végtag, hanem a hátlemez kitüremkedett és összetapadt lemezei, nincs saját izomzatuk 49

50 Ph.: Ízeltlábúak (Arthropoda) Kiválasztószerv: Malpighi- edények Légzőszervük hám eredetű trachearendszer. A légzési rendszer a keringéssel csak a kopoltyús rákoknál és a tracheatüdővel rendelkező csáprágósoknál van kapcsolatban. Nyílt keringési rendszer csőszívvel Ph.: Ízeltlábúak (Arthropoda) általában váltivarúak koncentrálódó hasdúclánc pontszemek, összetett szemek 50

51 látóideg Összetett szem Soklábúak (Myriapoda( Myriapoda) ) altörzse Százlábúak (Chilopoda) osztálya Villáscsápúak (Pauropoda Pauropoda) osztálya Szövőcsévések (Symphyla) osztálya Ikerszelvényesek (Diplopoda) osztálya Csáprágósok (Chelicerata( Chelicerata) ) altörzse Rákszabásúak (Merostomata Merostomata) osztálya Pókszabásúak (Arachnida Arachnida) osztálya Csupalábállatok (Pantopoda) osztálya Rákok (Crustacea( Crustacea) ) altörzse Remipedia osztály Malacostraca osztály Phyllopoda osztály Maxillopoda osztály Hatlábúak (Hexapoda( Hexapoda) ) altörzse Parainsecta osztály Insecta osztály Az ízeltlábúak (Arthropoda) rendszere 51

52 Soklábúak (Myriapoda( Myriapoda) ) altörzse szárazföldiek, főleg talajban, kövek alatt élnek fej + törzs egy pár feji tapogató függelék nélküli, kevés ízű rágó (mandibula( mandibula) Százlábúak (Chilopoda( Chilopoda) ) osztálya Villáscsápúak (Pauropoda( Pauropoda) ) osztálya Szövőcsévések (Symphyla( Symphyla) ) osztálya Ikerszelvényesek (Diplopoda( Diplopoda) osztálya Százlábúak (Chilopoda( Chilopoda) ) osztálya 3000 faj, mm, talajlakók, ragadozók lapos test 3 pár szájszerv (1 pár mandibula+2 pár maxilla) 1 pár láb/szelvény ( pár), uszályláb anamorfózis (szelvényszerző fejl.) vagy epimorfózis (kifejlés) pókszázlábú barna százlábú Scutigera coleoptrata Lithobius forficatus 52

53 Scolopendra cingulata öves szkolopendra Scolopendra heros Ikerszelvényesek (Diplopoda( Diplopoda) ) osztálya faj, cm (30) 2-4. szelvényen 1 pár láb, a többin 2 pár (max( max pár) Többnyire növényi korhadékot esznek (bélbaktériumok) Nagyobbik alosztályuk az ezerlábúak (Chilognatha) 53

54 Glomeris hexasticha gömbsoklábú Megaphyllum projectum -erdei vaspondró Karimás ikerszelvényesek Csáprágósok (Chelicerata( Chelicerata) ) altörzse mai főleg szárazföldiek, az ősiek tengeriek Trilobita fosszília: háromkaréjos ősrák 54

55 Csáprágósok (Chelicerata( Chelicerata) ) altörzse nincs csáp, nincs rágó előtest + utótest csáprágó (chelicera), tapogatóláb (pedipalpus), 4 pár járóláb külső emésztés kiválasztás: csípőmirigyek vagy/és Malpighi-edények légzőszerv: kopoltyú, tracheatüdő váltivarúak, ált. belső megtermékenyítésűek idegrendszer: dúcidegrendszer erős központosulással Rákszabásúak (Merostomata( Merostomata) ) osztálya Pókszabásúak (Arachnida( Arachnida) ) osztálya Csupalábállatok (Pantopoda)) osztálya Rákszabásúak (Merostomata( Merostomata) ) osztálya 5 faj TŐRFARKÚAK (XYPHOSURA) rendje - élő kövületek Limulus polyphaemus atlanti tőrfarkú 55

56 Pókszabásúak (Arachnida( Arachnida) ) osztálya elsődlegesen szárazföldiek 4 pár járóláb tracheatüdő szűk szájnyílás külső emésztés egyszerű szemek (max( max.. 5 pár) szövő-,, méreg-,, bűzmirigy 11 alosztály (+ 5 ) skorpiók,, rovarpókok, álskorpiók,, sapkás pókok, kaszáspókok, atkák,, szálfarkúak, ostorfarkúak, rövid szálfarkúak, ostorlábúak, pókok Skorpiók (Scorpiones( Scorpiones) ) alosztálya két részre osztott utótest méregtövis násztánc 4 pár járóláb + ollós tapogatóláb belső megtermékenyítés, spermatofóra Euscorpius carpathicus kárpáti skorpió 56

57 ollós tapogatóláb csáprágó Álskorpiók ollós tapogatóláb szem csáprágó fésű légzőnyílás 4. potrohszelvény hátlemeze álskorpió skorpió végbélnyílás Kaszáspókok (Opiliones( Opiliones) ) alosztálya 1-22 mm, hosszú láb /15-szöröse (40) a testhossznak / a láb leválik (idegdúcot tart., nem regenerálódik) az elő- és utótest széles alappal ízesül szemdombon 2 db egyszerű szem, nincs oldalszem holtnak tettetés, bűzmirigy peték talajba, kéreg alá, hosszú tojócső külső > belső emésztés is 57

58 Atkák (Acari( Acari) ) alosztálya > faj, átl.. 0,5-2 mm 4 pár láb ált. csak a kifejletteken A lárva és a kifejlett életmódja, táplálkozása eltér pete 6 lábú lárva proto-, deuto-, tritonimfa kifejlett állat Ixodidae - kullancsfélék Trombidiidae - bársonyatkafélék 58

59 Poratka és rühatka Pókok (Araneae( Araneae) ) alosztálya faj, több mint 100 család előtest + utótest (nem szelvényes) a csáprágó csípőkaromban végződik, a végén méregmirigy a tapogatóláb lábszerű, a hímeknél párzószervvé mód. szövőszemölcsök erősen központosult idegrendszer 6-88 szem 59

60 emésztőmirigy bélcsatorna szív gyomor agydúc agydúc szemek petefészek méregmirigy végbélnyílás szövőszemölcsök női ivarnyílás szövőmirigy tracheatüdő ondótartó csáprágó tapogatóláb A pókok anatómiája familia Theraphosidae - madárpókok 60

61 familia Thomisidae karolópókok familia Araneidae keresztespókok 61

62 familia Eresidae bikapókok Csupalábállatok (Pantopoda)) osztálya 500 faj, tengeri Igen hosszú lábak, a belső szervek egy részét is tart. 62

63 Soklábúak (Myriapoda( Myriapoda) ) altörzse Százlábúak (Chilopoda) osztálya Villáscsápúak (Pauropoda Pauropoda) osztálya Szövőcsévések (Symphyla) osztálya Ikerszelvényesek (Diplopoda) osztálya Csáprágósok (Chelicerata( Chelicerata) ) altörzse Rákszabásúak (Merostomata Merostomata) osztálya Pókszabásúak (Arachnida Arachnida) osztálya Csupalábállatok (Pantopoda) osztálya Rákok (Crustacea( Crustacea) ) altörzse Remipedia osztály Malacostraca osztály Phyllopoda osztály Maxillopoda osztály Hatlábúak (Hexapoda( Hexapoda) ) altörzse Parainsecta osztály Insecta osztály Az ízeltlábúak (Arthropoda) rendszere Rákok (Crustacea( Crustacea) ) altörzse kb faj vékonytól vastag (Ca( Ca-karbonát) ) kutikula fej + tor + potroh, mindhárom viselhet végtagokat, amelyek az 1. pár csáp kivételével kétágúak hasadtláb, pálcaláb, levélláb kopoltyúk Remipedia osztály Malacostraca - Felsőrendű rákok osztálya Phyllopoda - Levéllábú rákok osztálya Maxillopoda osztály 63

64 Cl.: Malacostraca - Felsőrendű rákok a rákfajok kb. 2/3-a a ide tartozik állandó szelvényszám fej: 5+1 tor: 8 potroh: 6+1 a potrohon hasadtlábak vannak a toron a járólábak pálcalábak ivarnyílások: hímé a 8., nőstényé a 6. torszelvényen Cl.: Malacostraca - Felsőrendű rákok rend: Mysida - hasadtlábú rákok 1-33 cm fej az első 3 torszelvénnyel összenő toron csak hasadtlábak tengeriek, (édesvízi), planktonikusak rend: Edriophthalma (alrend: Isopoda ászkák) toron 7 egyforma pár pálcaláb hát-hasi hasi lapítottság első csáp rövid (szárazföldiek: csak 3 íz) 8400 faj, minden lehetséges élőhelyen 64

65 Asellus aquaticus - víziászka szürke gömbászka pinceászka Cl.: Malacostraca - Felsőrendű rákok alrend: Amphipoda - felemáslábú rákok oldalirányban lapított test első torszelvény a fejjel összenőve fejtort alkot ülő szemek kopoltyúk a torlábakon vannak 6000 faj, főként tengeriek, nálunk édesvíziek Gammarus roeseli tüskés bolharák 65

66 Cl.: Malacostraca - Felsőrendű rákok rend: Decapoda - tízlábú rákok 5 pár járólábuk van (a( a tor 4-8. szelvényein) A tor lábpárja állkapcsi láb A potrohon 6 pár hasadt láb van A szem mozgatható nyélen ül A legfajgazdagabb rend a rákok között (1/4-e) Decapoda - tízlábú rákok fejtor potroh két pár csáp fej tor úszófüggelékek olló szájszervek járólábak 66

67 remeterákok Folyami rák - Astacus astacus integetőrákok tarisznyarákok Phyllopoda - Levéllábú rákok osztálya változó számú testszelvény toron levéllábak potrohon nincsenek lábak utolsó potrohszelvényen farokvilla (furca) 67

68 rend: Notostraca pajzsos levéllábú rákok levéllábak nyári peték téli peték rend: Cladocera ágascsápú rákok 68

69 Maxillopoda osztály hat torszelvény öt potrohszelvény potrohon nincsenek végtagok az első csáp egyágú Cyclops sp. Copepoda evezőlábú rákok Ostracoda kagylósrákok Thecostraca rend: Cirripedia kacslábú rákok Balanus spp. tengeri makkok Lepas anatifera kacsakagyló (planktonevők) Thecostraca tengerimakkfélék Balanidae kacsláb kacsláb 69

70 Hatlábúak (Hexapoda( Hexapoda) ) altörzse fej + tor (3 szelv.) + potroh (max( max.. 12 szelv.) toron 3 pár (6 db) járóláb (= hexa poda) ) + lehet max.. 2 pár szárny Cl. Parainsecta (ide tart.: Ugróvillások) Cl. Insecta Rovarok osztálya 70

71 Insecta Rovarok osztálya fej (6) + tor (3) + potroh (12) 1 pár ízelt csáp, izom csak az alapízben fejtokba nem behúzható szájszerv 2 összetett szem + 0, 2 vagy 3 pontszem ivaros (lehet( szűznemzés is /parthenogenezis/) 71

72 Posztembrionális fejlődés Anamorfózis szelvényszerző fejlődés Holomorfózis áll. szelvényű fejlődés Parainsecta Epimorfózis kifejlés Parainsecta, ősrovarok fülbemászók, csótányok, egyenesszárnyúak Hemimetamorfózis átváltozás kérészek, álkérészek szitakötők, énekeskabócák Holometamorfózis teljes átalakulás lepkék, bogarak, hártyásszárnyúak, 1. lárvastádium 2. lárvastádium 3. lárvastádium 4. lárvastádium kifejlett rovar (imágó) pete 5. lárvastádium kifejlett rovar (imágó) báb lárva (hernyó) epimorfózis holometamorfózis 72

73 ősi szájszerv (rágó) lepke lepke (pödörnyelv) méh poloska (szipóka) Ugró ősrovarok rendje Pikkelykék rendje Kérészek rendje Szitakötők rendje Álkérészek rendje Szövőlábúak rendje Gleccsersáskák rendje Fülbemászók rendje Fogólábúak rendje Csótányok rendje Termeszek rendje Botsáskák rendje Tojócsövesek rendje Tojókampósok rendje Insecta Rovarok osztálya Pillásszárnyú tetvek rendje Fatetű-alkatúak alkatúak rendje Tetűalkatúak rendje Tripszek rendje Colleorrhyncha rend Poloskák rendje Színkabócák rendje Növénytetvek rendje Bogarak rendje Legyezőszárnyúak rendje Vízi recésszárnyúak rendje Tevenyakúak rendje Igazi recésszárnyúak rendje Hártyásszárnyúak rendje Tegzesek rendje Lepkék rendje Csőrösrovarok rendje Kétszárnyúak rendje Bolhák 73

74 Bilateria Kétoldali részarányosak Archicoelomata Ős-testüregesek Laposférgek Zsinórférgek Nyelesférgek Fonálférgek Csillóshasúak Kerekesférgek Húrférgek Övesférgecskék Buzogányfejű férgek Farkosférgek Eucoelomata Valódi testüregesek Puhatestűek Fecskendőférgek Ormányosférgek Gyűrűsférgek Karmos féreglábúak Medveállatkák Ízeltlábúak Újszájúak Ősszájúak Enterocoela Hármas testüregesek Tapogatókoszorúsok Béltelenek Nyílférgek Fél-gerinchúrosok Tüskésbőrűek Előgerinchúrosok Fejgerinchúrosok Gerincesek Bilateria Kétoldali részarányosak TAPOGATÓSOK (Lophophorata) prosoma, mesosoma, metasoma lophophor Enterocoela Hármas testüregesek Tapogatókoszorúsok Béltelenek Nyílférgek Újszájúak Fél-gerinchúrosok Tüskésbőrűek Előgerinchúrosok Fejgerinchúrosok Gerincesek 74

75 Ph.: Tapogatókoszorúsok (Tentaculata) kis termetű helytülők vagy félig helytülők; vízi szűrögetők cső vagy héj (kocsonyás/bőrnemű/meszes)( U-alakú bélcső; végbélnyílás a tapogatókoszorún kívül Csöves tapogatósok (Phoronidea( Phoronidea) ) osztálya 20 faj, 3-5 cm, tengeri, fenéklakó, zárt keringés,, vörösvérsejtek (hemoglobinnal) Mohaállatok (Bryozoa( Bryozoa) ) osztálya Pörgekarúak (Brachiopoda( Brachiopoda) osztálya (fajainak több mint 95 %-a% a több százmillió éve kihalt) Mohaállatok (Bryozoa( Bryozoa) ) osztálya 5000 faj, többségük tengeri, kevés édesvízi telepek akár 90 cm, egyedek 0,5 mm élő bevonat alkotói, planktonevők egyszerűsödés 75

76 Bugula fajok Pörgekarúak (Brachiopoda( Brachiopoda) ) osztálya 335 recens ( ) 2 teknőből álló héj egyszerű bélcsatorna nyelvkagyló 76

77 Ph.: Béltelenek (Brachiata) Tapogatószakállasok 90 faj 5 cm -20 m hosszú, 1-40 mm átmérőjű lakócső: fehérje + kitin kétrétegű bőrizomtömlő simaizomból zárt keringés a kifejlett egyedeknek se szája, se bélcsatornája, kemoautotróf baktériumokkal élnek szimbiózisban Raftia Ph.: Nyílférgek (Homalopterygia) 70 faj 2 mm 12 cm tengeri planktonikus fej + törzs + farok szájnyílásuk körül kitin serteállkapocs úszószegély bőrizomtömlő (harántcsíkolt izom) keringés, légző- és kiválasztó sz.r. nincs 1 pár pigmentcsésze szem 77

78 Bilateria Kétoldali részarányosak Archicoelomata Ős-testüregesek Laposférgek Zsinórférgek Nyelesférgek Fonálférgek Csillóshasúak Kerekesférgek Húrférgek Övesférgecskék Buzogányfejű férgek Farkosférgek Eucoelomata Valódi testüregesek Puhatestűek Fecskendőférgek Ormányosférgek Gyűrűsférgek Karmos féreglábúak Medveállatkák Ízeltlábúak Újszájúak Enterocoela Hármas testüregesek Tapogatókoszorúsok Béltelenek Nyílférgek Fél-gerinchúrosok Tüskésbőrűek Előgerinchúrosok Fejgerinchúrosok Gerincesek Barázdálódás Ősszájúak 8-sejtes állapot Újszájúak 8-sejtes állapot Testüregek spirális és determinált radiális és indeterminált Blasztoporus származéka ősszájból szájnyílás vagy végbélnyílás végbélnyílás tápcsatorna szájnyílás szájnyílás végbélnyílás 78

79 SupPh.: az újszájúak (Deuterostomia) törzsfája Fél-gerinchúrosok Előgerinchúrosok Fejgerinchúrosok Tüskésbőrűek Gerincesek Ph.: Fél-gerinchúrosok (Hemichordata( Hemichordata) 90 tengeri faj 3 részre tagolt test szájnyílás a hasi oldalon szűröget getők váltivarúakak közvetett fejlődés Száj prosoma mesosoma metasoma Cl.: Csövesek (Pterobranchia) Cl.: Béllel lélegzők (Enteropneusta) 79

80 Ph.: Tüskésbőrűek (Echinodermata) kb faj, tengeriek, prekambriumtól álsugaras vagy ötsugaras szimmetria Kültakaró: : epidermisz, ált. egyrétegű, csillós mezodermális kötőszövet + mészképződmények változékony kötőszövet szilárdságát gyorsan tudják változtatni vízedényrendszer ambulakrális lábak (mozgás); anyagszállítást is végez ált.. váltivarúak külső megtermékenyítés, többféle lárvaalak szájny. körül ideggyűrű Ph.: Tüskésbőrűek rendszere Cl.: Tengeri liliomok (Crinoidea( Crinoidea) ) osztálya Cl.: Tengeri csillagok (Asteroidea( Asteroidea) ) osztálya Cl.: Kígyókarú csillagok (Ophiuroidea( Ophiuroidea) ) osztálya Cl.: Tengeri sünök (Echinoidea( Echinoidea) ) osztálya Cl.: Tengeri uborkák (Holothuroidea( Holothuroidea) ) osztálya 80

81 Cl.: Tengeri liliomok (Crinoidea( Crinoidea) ) osztálya a legősibb osztály 80 nyeles, 550 szabadon úszó faj szűrögetők száj- és végbélnyílás felfelé karok kehely nyél kacsok 81

82 Cl.: Tengeri csillagok (Asteroidea( Asteroidea) 1500 faj, 2 cm -11 m ragadozók, dögevők szájnyílás alul, végbélnyílás felül ált. 5 kar (lehet 40 vagy több is) A tengeri csillagok vízedényrendszere 82

83 Cl.: Kígyókarú csillagok (Ophiuroidea( Ophiuroidea) 2000 leírt faj hosszú karok, élesen elkülönülnek a testtől madreporalemez oralisan emésztőr.sz.. redukált 83

84 Cl.: Tengeri sünök (Echinoidea( Echinoidea) ) osztálya 950 faj, cm nincsenek karjaik Arisztotelész-lámpása lámpása legelnek madrepoalemez nyelőcső gyomor ampulla sugárcsat. gyűrűcsatorna ambulakrális láb szájnyílás végbélnyílás Polivezikula ideggyűrű Arisztotelész lámpása 84

85 Cl.: Tengeri uborkák (Holothuroidea( Holothuroidea) 900 faj, 3 cm -11 m, detrituszevők vázuk redukálódott oldalukon fekszenek hason (3), háton (2) ambulakrális lábsor 85

86 Ph. Zsákállatok (Tunicata)) törzse =Előgerinchúrosok (Prochordata) 1250 faj héj (tunica( tunica): fehérje, szénhidrát, víz; vérereket is tart, együtt nő az állattal kopoltyúbél lárva korban gerinchúr, kifejletten helytülő Aszcidiák magányos v. telepképző Szalpák úszó, planktonikus, kolónialkotó Farkos zsákállatok kifejletten is gerinchúr 86

87 bevezető szifó garat a falát áttörő nyílásokkal Háti idegcső gerinchúr tunika farok kivezető szifó bél végbélnyílás szájnyílás bél gyomor nyelőcső gyomor garat a nyílásokkal 87

88 Ph. Fejgerinchúrosok (Cephalochordata) 25 faj, cm fej végén rostrum (ásás), farok végén úszó szelvényezett gerinchúr fejlett keringési rendszer, de nincs szív idegrendszer fej törzs farok gerinchúr gyomor szelvényes izomzat farok száj végbélnyílás kopoltyúbél 88

89 Ph.: Gerincesek (Vertebrata) ~ faj a legelfogadottabb elmélet szerint ősi zsákállatok lárváiból fejlődtek ki az evolúció során gerincoszlop (belső váz, passzív mozgásszervrsz.) fej + törzs + végtagok + farok Kültakaró: : hám alatt irha embrionálisan gerinchúr, kopoltyútasakok, farok Keringés: zárt, kp. szív (2,( 3, v. 4 üregű), hemoglobin Kiválasztás: ősvese vagy utóvese Idegrendszer: összefügg a gerincoszloppal, kp.: agy + gv. 10 v. 12 pár agyideg 89

90 Gerinchúrosok és gerincesek Nyálkahalak Ingolák Porcoshalak 90

91 Gerincesek Állkapocsnélküliek Állkapcsosak Nyálkahalak Porcos vázúak Csontos vázúak Ingolák Porcoshalak Tüdőshalak Bojtosúszósok Sugarasúszójú h. Magzatburok-nélküliek Magzatburkosak Kétéltűek Anapsida Diapsida Madarak Teknősök Krokodilok Hidasgyíkok Pikkelyes hüllők Emlősök SubPh.: AGNATHA halszerű, állkapocs nélküli gerincesek gerinchúr kifejlett állatokban is szív: 1P +1 K, 10 pár agyideg Cl: Nyálkahalak (Myxini)) osztálya Cl: Ingolák (Cephalospidomorphi)) osztálya 91

92 SubPh.: AGNATHA Cl: Nyálkahalak (Myxini)) osztálya 32 faj, tengeri, iszapos aljzatban bőr nyálkatermelő mirigyekben gazdag orrüreg szájüreggel összeköttetésben szájnyílás körül hosszú tapogatók 1 félkörös ívjárat SubPh.: AGNATHA Cl: Ingolák (Cephalaspidomorphi)) osztálya 41 faj, ebből 32 édesvízi; törmelékevők vagy paraziták, utóbbiak halak vérét szívják hátúszó megjelenése 2 félkörös ívjárat tengeri ingola (Petromyzon marinus) dunai ingola (Eudontomyzon mariae) tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi) Fokozottan védett!! 92

93 SubPh.: ÁLLKAPCSOSAK GNATHOSTOMATA állkapocs koponya nyakszirti régiója kialakul 3 félkörös ívjárat ált. páros végtagok kopoltyúrések koponya szájnyílás kopoltyúívek Cl.: Porcoshalak (Chondrichthyes) 793 faj, 6 rend állkapcsok felett bőr eredetű fogak 2-üregű szív ősvese (opistonephros( opistonephros) 10 pár agyideg belső megtermékenyítés (2 év vh.) Tömörfejűek (Tengeri macskák) alosztálya Cápák és ráják alosztálya 93

94 tengerimacska nagy fehércápa pörölyfejű cápa pettyes dajkacápa 94

95 Torpedo marmorata atlanti ördögrája Gerincesek Állkapocs-nélküliek Nyálkahalak Porcos vázúak Állkapcsosak Csontos vázúak Ingolák Porcoshalak HALAK Tüdőshalak Bojtosúszósok Sugarasúszójú h. CSONTOS HALAK Magzatburok nélküliek Magzatburkosak 95

96 Cl.: Tüdőshalak (Dipneusti) 6 faj, édesvíziek evolúciós mellékág : páros úszóik váza nem mutat egyezést a szf-i i gerincesek végtagjaival kopoltyún kívül páros v. páratlan tüdő pitvar részben osztott Cl.: Bojtosúszósok (Crossopterygii) 1 faj: maradványhal ( (Latimeria chalumnae) kis tüdejük funkció nélküli, zsírral töltött 96

97 Cl.: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) faj, a ma élő gerincesek közel fele változatos formák; nyálmirigy nincs; ált külső megterm. agy gerincvelő úszóhólyag hátúszó farokúszó orrnyílás kopoltyúfedő kopoltyú vese máj szív gyomor bél ivarszerv végbélny. húgyhólyag oldalvonal Cl.: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Tokalakúak rendje /Tokfélék családja - másodlagosan hiányos elcsontosodás Acipenser gueldenstaedti - vágótok 97

98 Acipenser ruthenus -kecsege Huso huso - viza Harcsaalakúak (rend) Ictalurus nebulosus -törpeharcsa Angolnalakúak Salmo salar - lazac Pontyalakúak Lazacalakúak zsírúszó 98

99 Umbra crameri -lápi póc Sügéralakúak rendje 99

100 Gerincesek Állkapocs-nélküliek Nyálkahalak Porcos vázúak Állkapcsosak Csontos vázúak Ingolák Porcoshalak Tüdőshalak Bojtosúszósok Sugarasúszójú h. Magzatburok nélküliek Magzatburkosak Kétéltűek Anapsida Teknősök Diapsida Krokodilok Hidasgyíkok Pikkelyes hüllők Madarak Emlősök Cl.: Kétéltűek (Amphibia) 4398 faj, 1, cm, szárazföldi; M.o-on on mind védett! életük első szakaszában ált. vízhez kötöttek poikilotherm állatok hámjuk gyengén elszarusodott, bőrmirigyek, méreg tüdő 4 végtag, lehet csökevényes v. hiányozhat bordáik hiányoznak vagy fejletlenek megtermékenyítésük külső vagy belső lehetnek közvetlen fejlődésűek; magzatburok nélküliek Lábatlan kétéltűek (Gymnophiona) Farkos kétéltűek (Caudata) Békák (Anura) 100

101 A magzatburkosok rendszere korai perm 101

102 Cl.: Anapsida osztály 270 faj, szárazföldiek növényevők, víziek ált. ragadozók teknő: hátpajzs + mellvért (M.o-on on mind védett!) csontpáncél: irhából másodlagos csontok szarulemezek: epidermiszből mellcsont nincs, kulcscsont mellvértbe olvad vastag bőr, pikkelyek, pajzsok, szemcsék Cl.: Anapsida osztály 270 faj, szárazföldiek növényevők, víziek ált. ragadozók teknő: hátpajzs +mellvért csontpáncél: irhából másodlagos csontok szarulemezek: epidermiszből mellcsont nincs, kulcscsont mellvértbe olvad vastag bőr, pikkelyek, pajzsok, szemcsék nincs fog, állkapcsokon erős szaruél,, gyomruk vastag falú tüdő hozzánőtt a hátpajzs oldalához fejlett hallószerv (egyesek hangot is adnak) tojás, hosszú élettartam, belső megtermékenyítés TEKNŐSÖK (TESTUDINES) rendje Nyakrejtő teknősök (CRYPTODIRA) alrendje Nyakfordító teknősök (PLEURODIRA) alrendje 102

103 Cl.: Diapsida osztály KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje HIDASGYÍKOK (SPHENODONTIDA) rendje PIKKELYES HÜLLŐK (SQUAMATA) rendje 103

104 KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje - 30 faj, -fogmederben ülő (thecodont) fogazat - másodlagos szájpadlás, az orr- és szájüreg elkülönül - négyrekeszes szív F.: Aligátorfélék F.: Krokodilfélék F.: Gaviálfélék agy tüdő gyomor vese szív máj bél kloáka 104

105 Cl.: Diapsida osztály HIDASGYÍKOK (SPHENODONTIDA) rendje -2 faj, élő kövületek -dobhártya nincs -meszes tojás, elszarusodó tojásfog -kezdetleges hím párzószerv (hemipenis) -hőmérsékleti opt C -hosszú élettartam -rovarokkal táplálkoznak Tuatra Sphenodon sp. Cl.: Diapsida osztály PIKKELYES HÜLLŐK (SQUAMATA) rendje faj - ujjperccsontok (tarsalia) elcsökevényesedése - hímeken fejlett páros hemipenis - ált. szarupikkelyek, -pajzsok - végtagok elcsökevényesedhetnek LEGUÁNALAKÚAK (IGUANIA) alrendje GEKKÓALAKÚAK (GEKKOTA) alrendje LÁBATLANGYÍK-ALAKÚAK (ANGUIMORPHA) alrendje VAKONDOKGYÍK-ALAKÚAK (SCINCOMORPHA) alrendje ÁSÓGYÍKALAKÚAK (AMPHISBAENIA) alrendje KÍGYÓK (SERPENTES) alrendje 105

106 F: Nyakörvösgyíkfélék Lacertidae (a vajkondokgyík-alakúakon alakúakon belül) Lacerta agilis Lacerta viridis Kígyók 106

107 Coronella austriaca rézsikló Coluber aspius haragos sikló Cl.: Madarak (Aves)) osztálya Archaeopteryx 150 millió éves kövület 107

108 Cl.: Madarak (Aves)) osztálya faj (nálunk( 350 faj, ebből 246 költ Mo-n) madárszerű ülő láb, lábcsontok (csüd) üreges csöves csontok tollak viszonylag magas, áll. testhőmérséklet ivadékgondozás FUTÓMADÁR-SZABÁSÚAK (PALAEOGNATHAE) ÚJMADÁR-SZABÁSÚAK (NEOGNATHAE) A toll szerkezete szár zászló sugár ág szár 108

109 1. 2. horognyúlvány álkeresztcsont szegycsont 109

110 SupO: Paleognathae Futómadárszabásúak Ordo: Strutioniformes Struccalkatúak (strucc-,, nandu-,, kazuár-,, emu-,, kivifélék) Ordo: Tinamiformes (1 F: Tinamufélék) 110

111 Nagy tinamu Ordo: Sphenisciformes Pingvinalkatúak 111

112 SupO: Neognatha Újmadárszabásúak TYÚKALAKÚAK HOKKÓALAKÚAK LÚDALAKÚAK HARKÁLYALAKÚAK ORRSZARVÚMADÁR-ALAKÚAK ALAKÚAK BANKAALAKÚAK TROGONALAKÚAK SZALAKÓTAALAKÚAK EGÉRMADÁR-ALAKÚAK ALAKÚAK KAKUKKALAKÚAK PAPAGÁJALAKÚAK SARLÓSFECSKE-ALAKÚAKALAKÚAK KOLIBRIALAKÚAK PIZÁNGEVŐALAKÚAK BAGOLYALAKÚAK GALAMBALAKÚAK DARUALAKÚAK LILEALAKÚAK SÓLYOMALAKÚAK GÓLYAALAKÚAK ÉNEKESMADÁR-ALAKÚAK, ALAKÚAK, vagy VERÉBALAKÚAK Perdix perdix fogoly Coturnix coturnix fürj TYÚKALAKÚAK rendje (GALLIFORMES) 112

113 LÚDALAKÚAK rendje (ANSERIFORMES) 113

114 SÓLYOMALAKÚAK (FALCONIFORMES) rendje 114

115 115

116 ÉNEKESMADÁR-ALAKÚAK/VERÉBALAKÚAK (PASSERIFORMES) rendje VERÉBALKATÚAK vagy ÉNEKESEK (PASSERINA) alrendje VARJÚSZERŰEK (CORVIDA vagy CORVOIDEA) öregcsaládja Lantmadárfélék, Gébicsfélék, Varjúfélék (Corvidae) VERÉBSZERŰEK (PASSERIDA /PASSEROIDEA) öregcsaládja Csonttollúfélék (Bombycillidae) (8, 1) Vízirigófélék (Cinclidae) (5, 1) Légykapófélék (Muscicapidae) (449, 23) Seregélyfélék (Sturnidae) (148, 2) Csúszkafélék (Sittidae) (25, 2) Fakuszfélék (Certhiidae) (97, 3) Cinegefélék (Paridae) (65, 8) Őszapófélék (Aegithalidae) (8, 1) Fecskefélék (Hirundinidae) (89, 3) Királykafélék (Regulidae) (6, 2) Bülbülfélék (Pycnonotidae) (137, 0) Afrikaiposzáta-félék (Cisticolidae) (119) Pápaszemesmadár-f. (Zosteropidae) (96) Óvilágiposzáta-f. (Sylviidae)(552,24) Pacsirtafélék (Alaudidae) (91, 6) Nektármadárfélék (Nectariniidae) (169) Verébfélék (Passeridae) (386, 13) Pintyfélék (Fringillidae) (993, 26) 116

117 Cl.: Emlősök (Mammalia)) osztálya 5000 faj (58) Kifejlett korra állandó méret A kültakaró: : szőrös, mirigyekben gazdag bőr bőraljában szigetelő zsírréteg Egységes állkapocs (dentale( dentale) Állkapcsi lyuk, mozgatható ajkak Ált. heterodont fogazat, egy fogváltás Emelőszerű hallócsontok Hüllőállkapocs Emlősállkapocs 117

118 Cl.: Emlősök (Mammalia)) osztálya Állandó testhőmérséklet Elevenszülés, tej, táplálás Nagy felületű tüdő Két külön vérkör Nagyobb agykoponya és agy Monotremata Erszényesek Marsupialia Placentalia öregrend Prototheria Theria alosztály 118

119 SubCl.: Prototheria alosztály Tojásrakó emlősök Tojásrakás (kloáka: a bélcsat. és a húgyivarszervek közös nyílása) Pontatlan hőreguláció Csőr, fogatlanság O.: Monotremata Kloákások rendje Hangyászsünfélék családja Kacsacsőrű-emlősfélék családja SubCl.: Theria alosztály SupO.: Marsupialia Erszényesek öregrendje Oposszumalakúak rendje Cickányoposszum-alakúak rendje Törpeoposszum-alakúak rendje Erszényes ragadozók rendje Ormányos erszényesek rendje Erszényesvakond-alakúak alakúak rendje Kevésfogú erszényesek rendje SupO.: Placentalia Méhlepényesek öregrendje 119

120 Szürke repülő óriás erszényesmókus (Petauroides volans) 120

121 Sup.O: Placentalia Méhlepényesek öregrendje 19 rend Vendégizületesek (29) Rovarevők (428,9) Mókuscickány-alakúak (19) Repülőmaki-alakúak (2) Denevérek (925,26) Főemlősök (233) Ragadozók (271,16) Úszólábúak (34) Cetek (78) Szirének (5) Szirtiborzalakúak (6) Csövesfogúak (1) Párosujjú patások (220,7) Tobzoskalakúak (7) Rágcsálók (2021,26) Nyúlalakúak (80,2) Elefántcickány-alakúak (15) O: ROVAREVŐK - INSECTIVORA 121

122 O: DENEVÉREK CHIROPTERA Nagydenevérek alrendje Kisdenevérek alrendje 122

123 O: RAGADOZÓK - CARNIVORA O: RÁGCSÁLÓK RODENTIA (az emlősök közel 40%-a) 123