subphylum: Crustacea

Átírás

1 subphylum: Crustacea crusta: héj kitin kutikulába mészsók rakódnak kb. > faj V: : védett faj classis: Remipedia classis: Malacostraca classis: Branchiopoda classis: Cephalocarida classis: Maxillopoda Felismerendők zölddel jelölve! nincs hazai vonatkozás, ld. az előadás anyagában! Ld. a Természetrajzi Múzeum Biológiai Gyűjteményének anyagát!

2 TESTFELÉPíTÉS testtájak: fej, tor, potroh (caput, thorax, abdomen) gyakran fejtor alakul ki nem homológok a rovarok testtájaival! carapax csoportonként eltérő felépítés A hasadtláb alapszabása ld. ábrát később végtagok: az első pár csáp kivételével kétágúak tőíz (protopodit) részei: coxopodit és basipodit függelékei: exitek, enditek külső ág (exopodit) belső ág (endopodit)

3 Szelvényszámok fej: 5 valódi szelvény + acron tor és potroh szelvényszáma csoportonként változó a fejlettebb csoportokban a szelvényszám stabil: tor: 8, potroh 6 valódi szelvény + telson pajzsos levéllábú rákok: akár 40 torszelvény Változó szelvényszám felsőrendű rákok: 8 torszelvény Állandó szelvényszám

4 Végtagok hasadtláb (schizopodium) módosulatai: pálcaláb (pereiopodium): endopodit 5 ízből áll exopodit csökevényes módosulatai: ollós láb (chele) pengés láb (subchele) levélláb (phyllopodium)

5 a rákok lábának ízeit a rovarokétól eltérő módon nevezték el, főként a járásra szolgáló pálcalábakon jól láthatóan elkülönül az endopodit 5 íze: ischium, merus, carpus, propodus dactylus egy hasadtláb sematikus felépítése

6 Végtagok (sáskarák, tengeri faj, ld. az előadáson!) Hasadtláb (schizopodium) Pengeláb (subchele) uropodiumok és telson Pálcaláb (pereiopodium)

7 A fejen található végtagok Szelvényenként: első pár csáp (antennula v. antenna 1.) 1 v. 2, 3 ágú második pár csáp (antenna, antenna 2.) 1 v. kétágú egy pár rágó (mandibula) első pár állkapocs (maxillula v. maxilla 1.) második pár állkapocs (maxilla v. maxilla 2.)

8 A tor végtagjai első néhány pár láb: állkapcsiláb (maxillipedes): szelvényeik a fejjel többnyire összeforrnak, a táplálékot továbbítják a szájszervekhez vagy fogóláb: szelvényeik a fejjel nem forrnak össze feladatuk a táplálék megragadása, tartása többi torláb szerepe: mozgás, légzés, ivadékgondozás

9 A potroh végtagjai Csak a Malacostraca osztályban fordulnak elő potrohlábak hasadtlábak szerep: úszás nőstények: peték hordozása hímeknél: 1., 2. párzóláb

10 Peték elhelyezlkedése az embrionális Cladocera: belső költőüreg Copepoda: külső petecsomó Decapoda: potrohlábakra ragasztva Amphipoda, Mysida Isopoda : marsupiumban fejlődés alatt

11 Lárvatípusok szív potroh dorsalis tövis összetett szem nauplius lárva (fejlárva) a legtöbb rákcsoportnál az egyedfejlődés folyamán elsőként megjelenő lárvaalak torlábak rostrum zoëa lárva (tövises lárva) tengeri Decapoda jellemző lárvája, hazaiaknál nincs!

12 állandó szelvényszám fej: 5+1 tor: 8 potroh: 6+1 osztály: Malacostraca - felsőrendű rákok a potrohon hasadtlábak vannak utolsó potrohláb pár: uropodium toron a járólábak pálcalábak ivarnyílások: hímé a 8., nőstényé a 6. torszelvényen

13 osztály: Malacostraca alosztály: Eumalacostraca rend: Syncarida édesvíziek nincs carapax első torszelvény szabad vagy hozzánő a torhoz a test szelvényei nagyjából egyformák lábak: hasadtlábak alrend: Bathynellacea - törpe maradványrákok telsonon farokvilla, uropodium, nincs szem, kétágú csápok, a legkisebb Malacostr.: 0,5 mm, mély vizekben vagy felszín alatti vizekben élnek, Mo.-n: Bathynella natans - parányi maradványrák Bathynellacea

14 1-3 cm rend: Mysida - hasadtlábú rákok fej az első 3 torszelvénnyel összenő carapax a tort fedi toron csak hasadtlábak torlábakon nagy exopoditok nincsenek elágazó kopoltyúk potrohlábak (nőstényeken) csökevényesek hátsó torlábakon 2-3 pár költőlemez tengeriek, néhány faj édesvízi, planktonikusak hazai fajok: a pontokaszpi térségből Limnomysis benedeni - pontuszi tanúrák Mo.-ra haltápláléknak betelepítették Hemimysis anomala: nemrég jelent meg Mo-n! Hemimysis anomala marsupiumos nőstény marsupiummal

15 pontuszi tanúrák Limnomysis benedeni

16 rend: Isopoda - ászkák név: toron 7 egyforma pálcaláb hát-hasi lapítottság első csáp rövid (szárazföldiek: csak 3 íz) második csáp: 5 ízű nyél, hosszú ostor ülő összetett szemek első torszelvény a fejjel fejtort alkot többi 7 szelvény szabad potroh rövid, néhány szelvénye összenőhet kopoltyúk a potrohlábakon 8400 faj, szinte minden vízi és szárazföldi élőhelyen előfordulhatnak, alzaton ill. talajon élnek egyetlen rákcsoport, amelynek vannak a szárazföldi életmódhoz tökéletesen alkalmazkodott képviselői

17 Asellota alrend 3-6. potrohszelvények egymással és a telsonnal összenőve pleotelsont alkotnak antennula jól fejlett, az egyágú antenna még hosszabb potrohlábak csak légzésre szolgálnak hosszú uropodium (=farokláb, utolsó potrohláb) főleg tengeriek, néhány édesvízi Asellus aquaticus - víziászka Mo.-n lassúfolyású és állóvizekben gyakori, ~8-12mm

18 Asellus aquaticus - víziászka pleotelson, uropodiumok Kriska György felvétele

19 Oniscidea alrend szárazföldi ászkák; (~5-20mm) sterniteken a lábak alapján vízvezető rendszer pleopoditok exopoditja légzésre szolgál: ez a tracheális szerv = fehérszerv, apró, levegővel telt csövek hálózzák be párás helyeken élnek a domború testűek összegömbölyödésre képesek felületük olykor erősen szemcsézett antennula csökevényes (3 ízű) antenna 5 tagú alapból és alapesetben 4 ízű ostorból áll szaporodási időszakban a nőstények 2-6. torszelvényein oostegitek=költőlemezek alakulnak ki, ezek képezik a marsupiumot

20 család: Mesoniscidae Oniscidea alrend vakok, pigmentálatlanok, sötétben élnek, hosszú uropodit Mesoniscus graniger - vakászka Aggtelek, Baradla-barlang család: Oniscidae lapított test, 3 ízű csápostor Oniscus asellus - fali ászka: Ny-Európában élő, terjedőben levő szinantróp faj család: Porcellionidae durván szemcsézett testfelület, 2 ízű csápostor Porcellio scaber - érdes pinceászka kozmopolita család: Armadillidiidae domború testű, teljesen összegömbölyödő fajok Armadillidium vulgare - gömbászka 2 ízű csápostor, minden pleopoditon fehérszerv

21 pleopoditok exopoditján: tracheális szerv = fehérszerv ülő szemek pleotelsont csak az utolsó potrohszelvény tergitje és a telson alkotja

22 Oniscus asellus Porcellio scaber Armadillidium vulgare

23 rend: Amphipoda - felemáslábú rákok oldalirányban lapított test első torszelvény a fejjel összenőve fejtort alkot ülő szemek jól fejlett, kétágú antennulák első pár torláb állkapcsi láb 2-3. pengés láb, táplálék tartására való 2-5. torlábak előre irányulnak 6-8. torlábak hátrafelé, járás, kapaszkodás kopoltyúk a torlábakon vannak 1-3. potrohlábak: hasadtlábak, úszásra valók 4-6. potrohlábak: hosszabbak, pálcaszerűek, segítségükkel szökellő mozgást végeznek 6000 faj, főként tengeriek, vannak édesvíziek és néhány vízparton, párás helyen élő faj is van

24 rend: Amphipoda - felemáslábú rákok Gammaridea alrend fej és az első torszelvény fejtort alkot, nincs carapax a legnagyobb fajszámú Amphipoda csoport 1-2. torláb pengeláb valamennyi torláb tőíze hatalmas lemezzé alakult nőstény: 4 pár költőlemez Mo.-n 20 faj él (méret: ~ <20mm) Gammarus fossarum - közönséges bolharák középhegységi patakokban, avarlebontás! Gammarus roeseli - tüskés bolharák folyókban és állóvizekben Niphargus spp. - vak bolharákok pigmentálatlanok, felszín alatti vizekben élnek

25 Gammarus fossarum Gammarus roeseli Niphargus sp.

26 Gammarus fossarum közönséges bolharák a patakba hullott avarleveleket fogyasztja Börzsöny, Törökmező, Hét-Forrás

27 rend: Decapoda - tízlábú rákok Decapoda = tízlábú: öt pár járólábuk van (tor 4-8. szelvényein) A tor 1-3. lábpárja állkapcsi láb A potrohon 6 pár hasadt láb van A szem mozgatható nyélen ül Carapax a torszelvények dorsalis részével összeolvadt Oldalt a lábak tövéig ér, a kopoltyúkat befedi kopoltyúüreg Fejtor ebben a rendben a legfejlettebb: fej + 8 torszelvény összeolvad Egyedfejlődés: tengeriek: zoëa lárvával (esetleg ritkán: nauplius stádium előzi meg), édesvíziek: átalakulás nélkül, nincs lárva alak A legfajgazdagabb rend a rákok között (~ minden 4. rákfaj Decapoda!)

28 rend: Decapoda - tízlábú rákok alrend: Reptantia hát-hasi irányban lapítottak a hátpajzs erősen elmeszesedő a rostrum változó fejlettségű a négy nagy Reptantia csoportnál a potroh fokozatos redukciója figyelhető meg (Palinura Astacida Anomala Brachyura) (ld. előadás anyag!) édesvizekben az Astacida csoport családjai jellemzőek, de a legfajgazdagabb csoportban (Brachyura) is előfordulnak édesvízi fajok

29 Astacida csoport folyamirák - Astacus astacus V V kecskerák - Astacus leptodactylus V kövirák - Austropotamobius torrentium

30 kecskerák nőstény és hím folyamirák kövirák

31 folyamirák rostrum kecskerák rostrum

32 A carapax, a nyaki barázda és a rostrum alakja a hazai őshonos és idegenhonos Decapodáknál kövirák folyamirák cifrarák jelzőrák

33 hím és nőstény folyamirák Kriska György felvétele cifrarák - Orconectes limosus É-Amerikából került Ny-Európába, Németországból Magyarországra Duna vízrendszerében, lassúfolyású és állóvizekben Legújabb betelepülő: Pacifastacus leniusculus jelzőrák (DNy-Magyarország, Gyöngyös-patak) elnevezése a potroh vörös foltjaira utal

34 Brachyura csoport rövidfarkú rákok, =tarisznyarákok erős, széles carapax, potroh teljesen a tor alá hajlik, csápok kicsik, gyakran az árapályzónában élnek megalopa lárva kínai gyapjasollós rák (Eriocheir sinensis) édesvízben él, tengerben szaporodik, K-Ázsiából behurcolták Európába, Németországban és Angliában nagy folyókban gyakori, partfalba üreget váj, a gátakat károsítja 2005: a hazai Duna-szakaszon (Budapest déli része) élő példányait találták!

35 osztály: Branchiopoda - levéllábú rákok Változószámú testszelvény Toron levéllábak Potrohon nincsenek lábak Utolsó potrohszelvényen farokvilla (furca) található

36 osztály: Branchiopoda - levéllábú rákok Osztályozása: Subclassis Sarsostraca Ordo Anostraca (csupasz levéllábú rákok) Subclassis Phyllopoda Ordo Notostraca (pajzsos levéllábú rákok) Ordo Diplostraca (korábban: kagylós levéllábú rákok és ágascsápú rákok)

37 alosztály: Sarsostraca (nincs carapax) rend: Anostraca csupasz levéllábú rákok nincs carapax, nauplius és összetett szem kevés faj, időszakos vizekben közönséges tócsarák - Branchipus schaefferi Branchinecta sp. hím és nőstény úszás: hanyattfekve Branchipus schaefferi közönséges tócsarák hazai, időszakos kisvizekben (pl. keréknyom), kb. 12mm Branchinecta ferox széki tócsarák legnagyobb hazai faj, szikes kisvizekben, kb. 30mm Artemia salina sóféreg nálunk nem él, kontinentális sós vizek, ún. salinák lakója (pl. erdélyi sós tavak Kolozsvár környékén), kb. 8-11mm

38 Artemia sp. ( sóféreg ) hím nauplius lárva jelentőség: a petéket gyűjtik, a lárva haltáplálék a 2. pár csáp a hímeken ölelőszervvé alakult, amellyel párzás során a nőstényt tartják

39 Horváth Zsófia felvételei nőstény petezsákkal Több Anostraca faj jellemzően a hazai szikes tavainkban fordul elő. (Chirocephalus carnuntatus)

40 alosztály: Phyllopoda (van carapax) rend: Notostraca pajzsos levéllábú rákok nyári pajzsosrák - Triops cancriformis carapax: ~ 1-5 cm carapax csápok rövidek, 1. lábpár függelékei tapogatókká módosultak (Lepidurus packardi) akár 40 törzsszelvény (rákok között a legnagyobb szelvényszám!) farokvilla (furca) levéllábak

41 alosztály: Phyllopoda alrend: Spinicaudata kagylós levéllábú rákok Spinicaudata, pl.: Méret: <20mm Limnadia lenticularis tapadó lencserák szűznemzéssel szaporodik a kétoldali hátpajzs befedi a testet, rajta kagylóhéjéhoz hasonló koncentrikus növekedési vonalak kis, időszakos állóvizekben, kevés faj (hazánkban <6)

42 alosztály: Phyllopoda rend: Cladocera ágascsápú rákok kétoldali carapax, nem fedi a fejet, első csáp egyágú, kicsi, a 2. nagy, elágazó evezőcsáp, ettől: szökellő mozgás vízibolhák van nauplius és összetett szem is a toron 4-6 lábpár, ezek (a kevés ragadozó kivételével) levéllábak (úszás, szűrögető táplálkozás, légzés) méret: ~ 0,4-6mm Nikolausz Marcell felvétele

43 Közvetlenül fejlődnek: a nemrég született kicsik hasonlítanak a kifejlettre

44 Vízibolhák természetes környezetben az édesvízi zooplankton egyik meghatározó csoportja

45 a Daphnia pulex vízibolha faj levéllábai (1,2,3,5.) (br.: kopoltyúk) A vízibolhák a levéllábakon levő serték segítségével méret-szelektíven szűrik ki a vízből táplálékukat levéllábak a carapax teknőfelek között Nikolausz Marcell felvétele

46 megszületés előtt a költőüregben a Cladocera nőstények hátpajzsa alatt költőüreg alakul ki a törzs és a hátpajzs között itt zajlik az embrionális fejlődés közvetlenül fejlődnek, nincs lárvaalak a nyáripeték (szubitán peték) szűznemzéssel keletkeznek (több pete kevés szikanyaggal kicsik) a tartós vagy téli pete megtermékenyítéssel keletkezik, nagy, sok szikanyaggal, majd a költőüreg besötétedik, az anya pusztulását követően áttelel (ephippium) nemzedékváltó szaporodás a tenyészidő során több fajnál: ciklomorfózis (szezonális polimorfizmus)

47 Daphnia nőstények téli és nyári (szubitán) petékkel ephippium a tartós petékkel

48 az üvegrák (Leptodora kindti) ragadozó, nagy nyeles szemei és a toron pálcalábai vannak, áttetsző nálunk pl. a Balatonban jellemző a legnagyobb méretű Cladocera (~6mm) nauplius lárvával fejlődik (kivétel!)

49 osztály: Maxillopoda hat torszelvény öt potrohszelvény potrohon nincsenek végtagok első csáp egyágú

50 Argulus foliaceus alosztály: Branchiura rend: Arguloida - haltetvek nagy carapax mindkét csáppár horgas, fogas kapaszkodószerv, szúró-szívó szájszervek első állkapocs: tapadókorong naupliusz és összetett szem is átalakulás nélkül fejlődnek toron 4 pár hasadtláb halakon vért szívnak, a középbél vakzsákjaiban raktározzák a vért, szívás után szabadon úszkálnak kevés faj, kicsik (max. 3 cm)

51 alosztály: Copepoda evezőlábú rákok aprók, szabadonélők*: méret általában 0,4-2mm nincs: összetett szem, carapax 1 v. több torszelvény a fejjel összeolvadva fejtort képez első csáp hosszú, egyágú, második: rövid, elágazhat első torláb: állkapcsi láb, többi: hasadt láb, a jobb és bal oldaliakat középen páronként kitinlemez kapcsolja össze evezőlábak potroh végén jól fejlett farokvilla (furca) ivarnyílás az első potrohszelvényen, a nőstényeknek egy vagy egy pár petecsomója van szabadonélők: édesvíziek (minden víztípusban!) és tengeriek egyesek élősködők: külső és belső ~, édesvizekben halparazitáknak van gazdasági jelentősége igen fajgazdag csoport *parazitákról: ld. előadásban

52 Copepoda testfelépítése nauplius szem fejtor potroh petecsomó o + a Csáp segítségével szökellő mozgás Torlábak: úszás A kisebb méretűeknél szűrögető táplálkozás jellemző, a nagyobbak ragadozók

53 Copepoda Copepoda szűrőkészüléke (evezőláb sertézete) Cyclops sp. nősténye nauplius lárva Harpacticoida (rövid csápok!): alzat közelében

54 A páratlan naupliusz szem A következő végtag kezdeménye A naupliusz lárvából kialakuló metanaupliusz

55 alosztály: Ostracoda kagylósrákok aprók, az édesvíziek ált. jóval 1 cm alattiak carapax két félből áll, a hátoldalon összekapcsolódnak külső lemezébe mész rakódik fosszilizálódik a carapax az egész testet elfedi a fejen 5 pár végtag (2 pár csáp, 3 pár szájszerv) a csápokkal úszik nauplius szemük van, összetett szemük is lehet további testtáj a törzs 2 pár végtaggal a másodikkal a carapax belsejét tisztogatja lárva: cipriszlárva (carapaxa van) édesvíziek és tengeriek

56 antennula Ostracoda összetett szem carapax 2. torláb antenna mandibula 1. torláb farokvilla

57 Ostracoda epibionta csillósokkal