A felszíni vizekben elõforduló felemáslábú rákok (Crustacea: Amphipoda) rövid határozója és elõfordulásuk Magyarországon
|
|
- Rudolf Illés
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS : A felszíni vizeken elõforduló felemásláú rákok (Crustacea: Amphipoda) rövid határozója és elõfordulásuk Magyarországon KONTSCHÁN JENÕ, B. MUSKÓ ILONA & MURÁNYI DÁVID ABSTRACT: (Short identification key and occurrence of the freshwater amphipods in Hungary) We have maked a short identification key of the 12 species of amphipods and we have written occurrence in Hungary. 5 species live only in the large rivers (Duna, Tisza) and Lake Balaton, and other 6 species live in the springs, streams and small lakes. Magyarország területérõl eddig 29 felemásláú rák fajt mutattak ki (MUSKÓ 1994, CSÁNYI 1994). A 29 felemásláú rákól 13 faj felszín alatti vizeken (Niphargus fajok) él, és 2 faj szárazföldi (a csupán üvegházakól, a XX. század elejéről ismert Talitroides alluaudi Chevreux, 1901 és a Magyarország területén töfele előforduló Orchestia cavimana Heller, 1865). Két faj, a Dikerogammarus fluviatilis Martynov, 1919 és a Corophium sowinskyi (Martynov, 1924) előfordulása hazánkan izonytalan (STRASKRABA, 1962). Afelszíni vizekől csupán a folyamainkól és a Balatonól ismert fajok száma 6 (Corophium curvispinum Sars, 1895, Dikerogammarus haemoaphes (Eichwald, 1841), D. villosus (Sowinsky, 1894), D. ispinosus Martynov, 1925 Echinogammarus ischnus (Steing, 1899), Oesogammarus oesus (Sars, 1894)). A kis vízfolyásokan, forrásokan és tavakan az alái 6 faj él: Gammarus roeselii Gervais, 1835, G. fossarum Koch, 1835, G. pulex Linaeus, 1758, G. alcanicus Schäfferna, 1922, Synurella amulans Müller, 1846, Niphargus valachicus Doreanu & Manolache, A hazai felszíni vizeken előforduló fajok elterjedése kevéssé ismert (MUSKÓ 1994), a legtö adattal a Balatonról (MUSKÓ 1992), a Dunáról és a Tiszáról rendelkezünk. Magyarország töi területe kevéssé ismert. A feltáró munkát nehezíti, hogy használható, a legtö felszíni vízen előforduló fajt emutató határozóval nem rendelkezünk, csupán az Állathatározó rákokkal foglalkozó fejezete segíti a hazai felemásláú fajok megismerését (Farkas 1969). A középeurópai fajokat emutató határozók is igen régiek (CARAUSU & al. 1955). Az úja munkák (pl. PÖCKL 1988) csupán izonyos víztípusok (pl. Duna) fajainak meghatározására szolgálnak. Jelen munkánk célja, hogy összeállítsunk egy olyan használható határozó kulcsot, amelylyel a Magyarországon élõ fajok gyorsan és egyszerûen árki számára meghatározhatóak legyenek. A fajok meghatározásánál általunk fontosnak tartott élyegek: a 2. csáp ill. a csápostor szõrözöttsége, vastagsága és a 3. potrohlá szõrözöttsége és elsõ ágának a hossza. Határozókulcs a Magyarországon elõforduló felszíni vizeken élõ felemásláú rákokhoz 1, a test oldal irányól lapított a test oldalirányan nem lapított, 2. csáp erősen megvastagodott (1.a ára) 151
2 C. curvispinum (Tegzes olharák) Ponto-kaszpi elterjedésű faj, amely Magyarország területéről a Balatonól, a Dunáól, a Tiszáól és a Bodrogól ismert. Helyhez kötött életmódú faj, amely a maga építette lakócsően él, de ezt elhagyva szaadon is úszkálhat. 5-7 mm. 2, a test oldal irányan lapított, az 1. és a 2. csáp megközelítőleg egyforma vastagságú, az utolsó három szelvény nem nőt össze az utolsó három szelvény a testen összenőtt, a szem pigmentjei diffúzak, élő állapotan a fejen világos folt van. 4-6,5 mm. (1. ára) S. amulans (hókás olharák) A Balkán-félszigeten, Közép és Kelet-Európáan elterjedt faj, amely Magyarország egész területén előfordul. Megtalálható a középhegységi patakokan, forrásokan és mocsarakan illetve előfordul az alföldi csatornákan, vízesárkokan és nagy folyóinkan is. Igen gyakran együtt él a N. valachicus és az Asellus aquaticus (Linnaeus, 1768) fajokkal. Ismert a Balaton-felvidékről, Bakonyól, Vértesől, Gerecséől, a Bükkől, Heves-Borsodi-domságól, a Zemplénől és az Alföldről, Mezőföldről. 3, 3. faroklá kétágú, külső ága eléri a első ág 1/3-át (2.c ára) faroklá első ága apró, pikkelyszerű (2.a ára) , a 3. faroklá hosszú, külső ága tö ízől áll, erős tüskékkel a két oldalán, első ága apró (2. ára), a szempigmentek élő állapotan láthatók, mm. N. valachicus (középdumai vakolharák) Ez a Duna menti országokan előforduló faj, hazánk egész területéről ismert, de előfordulásairól kevés adattal rendelkezünk. A Bakonyól, a Vértesől, a Zemplénől, a Balatonól és az Alföldről rendelkezünk adatokkal. Elsődlegesen a lassaan áramló folyóvizeken, illetve ritkáan tavakan fordul elő. a 3. faroklá külső ága rövid, egy ízől áll, a első ága apró, pikkelyszerű , a test utolsó három, ill. négy szelvényének a vége tüskeszerűen kihúzott, 15-20mm. (5.c ára) G. roeseli (tüskés olharák) Ez az egész Európáan elterjedt faj Magyarországon a legtö kis vízfolyásan közönséges és igen gyakori. A hazai középhegységek legtö patakjáan illetve a kise tavakan és nagy folyamainkan is előfordul. A Balatonól a múlt század elején megjelent ponto-kaszpi fajok kiszorították. Az utolsó szelvényeken tüskézettség nincs , a 3. faroklá külső ágának külső felszínén hosszú szőrök vannak a 3. faroklá külső ágának külső szélén erős tüskék vannak, mm. (2.c ára) G. alcanicus (kárpáti olharák) A Balkán-félszigeten, Közép-európáan, és Kelet-Európáan elterjedt faj. Hazánkól az Északi-középhegység területéről ismert, ahol a patakok és kise folyók domináns faja. A Dunántúli-középhegység területéről is ismert, ár csupán egyetlen izonytalan adata van a Pilisől. 7, Hímek: a 2. csáp alapi ízein a fej irányáan hossza, egyenes szőrök vannak, a csápostor nem laposodik el (3. ára), a szőrök körkörösen állnak, a 3. faroklá első ága a külső felénél rövide (4. ára), mm. G. fossarum (közönséges olharák) Magyarország középhegységeien igen gyakori faj, ár az Északi-középhegységen ritká. A legtö patakunkan előfordul. 152
3 2. csáp alapi ízein a fej irányáan levő szőrök rövidek, a csápostor ellaposodik, a fej felőli oldalon kefeszerű szőrök vannak (3.a ára), a 3. faroklá első ága eléri a külső ág 2/3-át (4.a. ára), mm. G. pulex (nyugati olharák) Európáan két diszjunkt areával rendelkező faj, Nyugat-európáan, illetve Románia és Bulgária területén található meg. A XIX századi és a XX század eleji előfordulások valószínűsíthetően a G. fossarum faj téves identifikálásán alapulnak. Bár úja hazai adatokkal is rendelkezünk, azonan lehetséges, hogy ez a faj Magyarország területén mégsem fordul elő. 8, a 3. faroklá külső ágának kétoldali részén hosszú szőrök vannak (2.a ára) a 3. faroklá külső ágán rövid, csoporta rendeződött szőrök vannak (hímek) a 2. csáp alapi ízei megvastagodtak, ezeken és a csápostoron hosszú szőrök vannak, 8-10 mm (5. ára) E. ischnus (karcsú olharák) Ponto-kaszpi elterjedésű faj, amely hazánkan csak a Dunáan és a Tiszáan fordul elő. 9, a test 1. és 2. farokláait viselő szelvények háti részei: 1-1 dudort viselnek, amelyek magasak, hengeres csúcsan futnak ki és a tetejükön kettőnél tö tüske ül, a hímeken a 2. csáp pedunculusának utolsó két íze röviden, ritkásan szőrös, a csápostoron hossza, dús szőrzet (5.a ára) D. villosus (kétpúpos olharák) Magyarország területén csupán a Dunáan, Tiszáan, és Balatonan fordul elő. Ponto-kaszpi elterjedésű faj. 1-1 dudort viselnek, amelyek magasak, hengeres csúcsa futnak ki és a tetejükön csak két tüske ül. A 2. csáp pedunculusának utolsó két íze nagyon hosszú, sűrű szőrzettel, a csápostoron hosszú, dús szőrzet, mm. D. ispinosus* Magyarország területén a D. villosus fajjal hasonló élőhelyeken (a Balatonan és a Dunáan) fordul elő. Ponto-kaszpi faj. 1-1 apró dudort visel, a hímeken a csápon és a csápostoron rövide, ritká szőrök, 10,5-18 mm. D. haemoaphes (pontuszi olharák) Magyarország területén a D. villosus fajjal azonos élőhelyeken fordul elő, ár egyedszáma alacsonya a rokon fajénál. Ponto-kaszpi faj. nem viselnek tüskét, a csáp és a csápostor rövide szőrökkel, 6-10,5 mm. O. oesus** Magyarország területéről csupán az utói éveken került elő. Eddig alacsony egyedszáman a Duna tö pontján találták meg a fajt. Ponto-kaszpi elterjedésű faj, amely terjedően van. Összegzés Rövid határozónk 12 hazai, a felszíni vizeken előforduló felemásláú rák (Amphipoda) faj identifikációját segíti elő, azzal a reménnyel, hogy rövid munkánkat a gyakorlati hidroiológiával foglalkozók megfelelően tudják hasznosítani, előmozdítva a hazai Amphipoda fauna feltárását. Természetesen munkánkan nem tértünk ki a felszín alatti vizek faunájára, hiszen a Niphargus fajok identifikálása igen nehéz feladat. * Javasolt név: kéttüskés olharák ** Javasolt név: dunai olharák 153
4 a 1. ára. Felemásláú rák haitusok: a: C. curvispinum, : S. amulans a c 2. ára. 3. farokláak: a: D. villosus, : G. alcanicus, c: N. valachicus 154
5 a 3. ára. Hímek 2. csápjai: a: G. pulex, : G. fossarum a 4. ára. 3. farokláak: a: G. pulex, : G. fossarum 155
6 a c ára. Felemásláú rák haitusok: a: D. villosus, : E. ischnus, c: G. roeseli
7 Irodalom CARAUSU, S., DOBREANU, E. & MANOLACHE, C. (1955): Amphipoda. Forme salmastre si de apa dulce. In Fauna Repulicii Populare Romine. Crustacea fasc pp. Editura Academiei Repulicii populare Romine. CSÁNYI, B. (1994): The macrozooenthon community of the Danue etween Rajka and Budapest. Miscnea zool. Hung. 9: FARKAS, H. (1969): Rákok. In. Móczár, L.: Állathatározó I. kötet Tankönyvkiadó, Budapest. MUSKÓ, I. B. (1992): Amphipoda species found in Lake Balaton since Miscnea zool. Hung. 7: MUSKÓ, I. B. (1994): Occurrence of Amphipoda in Hungary since Crustaceana 66(2): PÖCKL, M. (1988): Bestimmungsschlüsser für Peracarida der Österreichischen Donau (Crustacea, Malacostraca). Wasser und Awasser 32: KONTSCHÁN Jenő MTA-ELTE Zootaxonómiai Kutatócsoport MTM Állattára H-1088 BUDAPEST Baross u.13. B. MUSKÓ Ilona MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete H-8237 TIHANY Fürdőtelepi u.3. MURÁNYI Dávid MTM Állattára H-1088 BUDAPEST Baross u
Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014
Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014 Rendszertani besorolás: Regnum: Animalia Phylum: Arthropoda Subphylum: Crustacea
RészletesebbenNéhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb elõfordulási adatai Magyarországról
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 43 48 Néhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb elõfordulási adatai Magyarországról KONTSCHÁN JENÕ ABSTRACT: (New occurrence of some,
RészletesebbenBrachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.)
A Nyugat-Mecsek barlangjaiban élő ritka és endemikus eutroglofil és troglobiont makrogerinctelen fajok elterjedésének vizsgálata és integratív taxonómiai revíziója A Mecsek hegység két barlangjában (Abaligeti-barlang
RészletesebbenAz örvényférgek (Platyhelminthes: Turbellaria) elterjedésének vizsgálata a Bükk hegységi Garadna-patak vízgyûjtõjén
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 83 87 Az örvényférgek (Platyhelminthes: Turbellaria) elterjedésének vizsgálata a Bükk hegységi Garadna-patak vízgyûjtõjén FÜLEP TEOFIL ABSTRACT: (Research
RészletesebbenAdatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához
Kóbor Péter* Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához XXI. Ifjúsági Tudományos Fórum Keszthely, 2015. május 21. * PE GK Állattani és Akvakultúra Csoport, p.kobor@gmail.com Bevezetés Kavicsbányatavak
RészletesebbenÚj Pauesia Quilis, 1931 fajok Magyarország faunájában (Hymenoptera: Aphidiidae)
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1998 99 23: 261 265 Új Pauesia Quilis, 1931 fajok Magyarország faunájában (Hymenoptera: Aphidiidae) ID. KOVÁCS TIBOR KOVÁCS TIBOR ABSTRACT: (New Pauesia Quilis,
RészletesebbenEgy balatoni növényzetes partszakasz (tihanyi Kis-öböl) rákállományának vizsgálata
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 81-85. Egy balatoni növényzetes partszakasz (tihanyi Kis-öböl) rákállományának vizsgálata PONYI JENİ MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. Felemáslábú rákok (Crustacea, Amphipoda) élőhely preferenciájának és biotikus interakcióinak vizsgálata.
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskola Felemáslábú rákok (Crustacea, Amphipoda) élőhely preferenciájának és biotikus interakcióinak vizsgálata PhD értekezés tézisei Mauchart Péter
RészletesebbenA Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai
A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenFélig szigetelt kábelvég méret Ø vezeték méret kiszerelés AP szám (mm) (mm 2 ) db/csomag 1,9 0,25-1 100 161 001
ek Félig szigetelt kábelvég 1,9 0,25-1 100 161 001 Félig szigetelt kábelvég 1,9 1-2,5 100 161 002 Félig szigetelt kábelvég 2,8 2,5-6 100 161 003 2,8 0,25-1 100 161 020 4,7 0,25-1 100 161 021 4,7 1-2,5
RészletesebbenAz ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 9 123-130 Pécs, 1998 Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1 FARKAS Sándor FARKAS, S.: The faunistic results of the study
RészletesebbenA makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén
Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,
RészletesebbenCsóka (1992) Gyula környékén kocsányos tölgyön találta meg. Szentkúton Quercus pubescens-en
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1995 MATRAENSIS 20: 145-152 Adatok a Meszes-tető (Mátraverebély, Szentkút) tölgyeken előforduló Cynipida-gubacsainak ismeretéhez (Hymenoptera) CSÓKA GYÖRGY - ID. KOVÁCS
RészletesebbenPannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola
Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc egyetemi tanár Témavezető: Dr. Kondorosy Előd, CSc egyetemi docens Az édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida)
RészletesebbenSZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Név: Dr. Kontschán Jenő
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Név: Dr. Kontschán Jenő Születési hely, idő: Oroszlány, 1975.03.06. Lakcím: 2840 Oroszlány Takács Imre út. 3. (Levelezési cím: 1215 Budapest Árpád u. 12/C. 2/62.) Telefon: 30/7686-927
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenCURRENT STATUS OF EPIGEAN AQUATIC MALACOSTRACA (CRUSTACEA) IN HUNGARY: ACCELERATING INVASIONS, VULNERABLE AND THREATENED NATIVE SPECIES
33 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 33 46, 2012 A FELSZÍNI VIZEKBEN ÉLŐ MAGASABBRENDŰ RÁKOK (CRUSTACEA: MALACOSTRACA) AKTUÁLIS MAGYARORSZÁGI HELYZETE: GYORSULÓ INVÁZIÓ, SÉRÜLÉKENY ÉS VESZÉLYEZTETETT ŐSHONOS
RészletesebbenPTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON
RészletesebbenAZ ASELLUS AQUATICUS (ISOPODA) ÉS A FELEMÁSLÁBÚ RÁKOK (AMPHIPODA) TÖMEGESSÉGÉNEK ALAKULÁSA A VÖLGYSÉGI-PATAK HOSSZ-SZELVÉNYÉBEN
107 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 107 114, 2009 AZ ASELLUS AQUATICUS (ISOPODA) ÉS A FELEMÁSLÁBÚ RÁKOK (AMPHIPODA) TÖMEGESSÉGÉNEK ALAKULÁSA A VÖLGYSÉGI-PATAK HOSSZ-SZELVÉNYÉBEN HORVAI VALÉR 1 CZIROK
RészletesebbenMűanyag ipari rögzítőelem szín fej Ø csap Ø teljes hossz kiszerelés AP szám (mm) (mm) (mm) db/csomag fekete 15,3 6,5 20 25 180 001
fekete 15,3 6,5 20 25 180 001 szürke 18 8 24,5 25 180 135 fekete 24,3 8 19,2 25 180 134 fekete 18,4 7 25,8 25 186 500 fekete 19 8 32 25 187 454 fekete 22 8 23 50 180 017 szürke 22 8 23 50 180 170 fehér
RészletesebbenA Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 119 126 A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése FISLI ISTVÁN ABSTRACT.: The distribution of the family Phryganeidae (Trichoptera)
RészletesebbenMagyarországi felsőrendű rákok (Malacostraca) bibliográfiája
Magyarországi felsőrendű rákok (Malacostraca) bibliográfiája (mindazon cikkek jegyzéke, amelyekben szó esik Malacostraca-ról) Készítette: B. Muskó Ilona (2007. okt. 25.) Abonyi S. (1928): Az Orchestia
Részletesebben2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó neve: Horváth Imre 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Horváth Imre Levelezési cím: 2051 Biatorbágy, Jókai u. 12.
RészletesebbenRitka és elfelejtett vízibogarak Magyarországon II. A Berosus génusz Enoplurus alnemének fajai (Coleoptera: Hydrophilidae)
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 211 216 Ritka és elfelejtett vízibogarak Magyarországon II. A Berosus génusz Enoplurus alnemének fajai (Coleoptera: Hydrophilidae) CSABAI ZOLTÁN ABSTRACT:
RészletesebbenA BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN
A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN Móra Arnold MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 2006-ban a Balaton környéki befolyók makroszkópikus
RészletesebbenA tisztaság fél egészség - vagy mégsem? Lovas Réka Orsolya és Hegyi Zsófia Lovassy László Gimnázium 2012
A tisztaság fél egészség - vagy mégsem? Lovas Réka Orsolya és Hegyi Zsófia Lovassy László Gimnázium 2012 Szappanfogyasztásunk 3ml / kézmosás -> napi 8-10 alkalom 6ml / fürdés -> napi 1-2 5 ml / mosogatás
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1214 0.2.2 Species name Rana arvalis 0.2.3 Alternative species Rana arvalis wolterstorffi scientific name 0.2.4 Common name hoszúlábú mocsári béka 1. National Level
RészletesebbenHazai kagyló bibliográfia Hungarian Mussel Bibliography Összeállította/ Compiled by Bódis, E. Version: 2006.07.10.
Hazai kagyló bibliográfia Hungarian Mussel Bibliography Összeállította/ Compiled by Bódis, E. Version: 2006.07.10. B. MUSKÓ, I. BAKÓ, B. (2002): A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) denzitása, biomasszája
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1050 0.2.2 Species name Saga pedo 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fűrészlábú szöcske 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenCsonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 7-11. (2008) Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest GÖRFÖL
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
Részletesebben1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.
A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában
Részletesebben10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.
10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük
RészletesebbenA magyarországi vakbolharákfajok (Amphipoda: Niphargus spp.) értékelı irodalmi áttekintése
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2013) 98(1 2): 111 119. A magyarországi vakbolharákfajok (Amphipoda: Niphargus spp.) értékelı irodalmi áttekintése BALÁZS GERGELY 1 és ANGYAL DOROTTYA 2 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenA Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására
Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki
RészletesebbenMagyarország domborzati térképe
A kísérlet megnevezése célkitűzései: Magyarország domborzatának megfigyelése a térképek segítségével Nagytájak összehasonlítása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok, eszközök: papírlap, színes ceruza készlet
RészletesebbenNatura Somogyiensis 5 29-40 Kaposvár, 2003 A Tetves-patak hidrozoológiai vizsgálata PONYI JENÕ és P. ZÁNKAI NÓRA MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Pf. 35., Hungary PONYI J., P.
RészletesebbenAdatok a Cserehát Odonata faunájához
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 133 137 Adatok a Cserehát Odonata faunájához VIZSLÁN TIBOR ABSTRACT: (Data to the dragonfly fauna of Cserehát) Data on 1977 specimen belonging to 37
RészletesebbenTermészetmadárvédelem. gyerekszemmel
Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben
RészletesebbenAdatok a Dunántúl Odonata faunájához
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 139 144 Adatok a Dunántúl Odonata faunájához VIZSLÁN TIBOR ABSTRACT: (Data to the dragonfly fauna of Transdanubia) - Data on 2486 specimen belonging
RészletesebbenBALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL
BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Specziár András és Takács Péter MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Vizsgálataink
RészletesebbenA Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill)
A Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill) A Kárpátok, de főleg a Balkán álkérész-faunája Európa más részeihez képest igen gazdag, a balkáni fauna
RészletesebbenMagyarország vízrajza
Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű
RészletesebbenFOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 23 2006; 27 31.
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 23 2006; 27 31. AZ ÖVES SZKOLOPENDRA (SCOLOPENDRA CINGULATA LATREILLE, 1829) ELSÕ ELÕFORDULÁSI ADATAI
RészletesebbenPonto-kaszpikus magasabbrendű rákok (Crustacea: Malacostraca: Mysida, Amphipoda, Isopoda) faunisztikai és taxonómiai vizsgálata a Duna vízrendszerében
Ponto-kaszpikus magasabbrendű rákok (Crustacea: Malacostraca: Mysida, Amphipoda, Isopoda) faunisztikai és taxonómiai vizsgálata a Duna vízrendszerében Doktori értekezés Szerző: Borza Péter Biológia Doktori
RészletesebbenÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL
109 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 109 120, 2012 ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL HORVAI VALÉR 1 CZIROK ATTILA 2 LŐKKÖS ANDOR 3 BORZA
RészletesebbenMicrolepidoptera.hu. Kiegészítő adatok Magyarország Zygaenidae faunájához. Additional data of Zygaenidae fauna from Hungary (Lepidoptera: Zygaenidae)
Microlepidoptera.hu Microlepidoptera.hu 5: 3 7. (2012.12.20.) 3 Kiegészítő adatok Magyarország Zygaenidae faunájához Additional data of Zygaenidae fauna from Hungary (Lepidoptera: Zygaenidae) Buschmann
RészletesebbenAdatok a Dráva ártér Isopoda (Crustacea: Oniscoidea) faunájához
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 8 25-30 Pécs, 1995 Adatok a Dráva ártér Isopoda (Crustacea: Oniscoidea) faunájához FARKAS Sándor FARKAS, Sándor: Data to the Isopoda (Crustacea: Oniscoidea) fauna of
RészletesebbenAdatok a (Cordulegaster bidentata Sélys, 1843) és a kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) elterjedéséhez a Bakonyban
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 447-455, 2012 Adatok a (Cordulegaster bidentata Sélys, 1843) és a kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) elterjedéséhez a Bakonyban Rozner
RészletesebbenEGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK
EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK Tóth Adrienn 1 Kivonat A múlt században indultak meg a folyóvízi bentikus (a folyófenék üledékében, homok-,
RészletesebbenŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. Nagyító Bodor Elvirax
217 ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. A DALA HÍM ÉS A!IÉVIZI-TÉi E E JLflOÉSTÜRTÉNETÉNEK Ös s z e h a s o n l í i á s a p a l y n o l ó g i a i v i z
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
RészletesebbenKifutó termékek. Kifutó termékek 5/1. oldal
Univerzális vezetékrögzítő patent AP szám csap Ø szalag méret kiszerelés Nettó listaár Nettó akciós ár (mm) (mm) 164 171B 7,5 9x150 25 75,46 Ft 50 Ft Univerzális kárpitrögzítő patent AP szám szín fej Ø
RészletesebbenA vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan
RészletesebbenNatura Somogyiensis 5 77-84 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület szárazföldi ászkarák (Isopoda: Oniscidea) faunája FARKAS SÁNDOR 1 és VADKERTI EDIT 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi
RészletesebbenA fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként
Földrajzi Értesítő XXXIX. évf. 1990.1-4. füzet, pp. 196 205. A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként PROKSZÁNÉ PAPLÓGÓ ZSUZSANNA SZÁNIEL IMRE Napjainkban a
RészletesebbenAdatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2007 31: 43 76 Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I. VARGA ANDRÁS & KOVÁCS ÉVA ABSTRACT: (Data to the Mollusc fauna of the Kiskunság National
RészletesebbenMagyarország vízrajza
Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű
Részletesebben1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés
A VÍZI MAKROSZKOPIKUS GERINCTELENEK MINTAVÉTELI PROTOKOLLJA A KIPRÓBÁLÁS KERETÉBEN 2000-2001-BEN VÉGZETT, A GYAKORLATI MUNKA MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Összeállította: dr. Ambrus András
RészletesebbenTERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GKM/14831/7/2007.
TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GKM/14831/7/2007. A víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek
RészletesebbenTerepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására
Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad
RészletesebbenA táj szerepe a vízparti utazás során egy lakossági megkérdezés eredményei
A táj szerepe a vízparti utazás során egy lakossági megkérdezés eredményei Sulyok Judit phd hallgató, Széchenyi István Egyetem Sopron, 2012. augusztus 30. A témaválasztást indokolta a természeti környezet
RészletesebbenAz Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae)
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 273 278 Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Thick-headed fly fauna
RészletesebbenA MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS
209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 209 213, 2008 A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1 Nyíregyházi Főiskola, Biológia Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói
RészletesebbenAlgaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben
Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.
RészletesebbenRADIuS Mess- und Spanntechnik GmbH & Co. KG Befogóeszköz koordináta méréstechnikához
RADIuS Mess- und Spanntechnik GmbH & Co. KG Befogóeszköz a koordináta méréstechnikához Kiadás 2013.01 Tartalomjegyzék Elemcsoport Oldal 1. Báziselemek 1.1 1.4 2. Csap 2.1 2.2 3. Fülek 3.1 3.2 4. Rögzítőelemek
RészletesebbenAdatok a Dunántúl Odonata faunájához II.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2001 25: 127-134 Adatok a Dunántúl Odonata faunájához II. VIZSLÁN TIBOR PINGITZER BEÁTA ABSTRACT: (Data to the dragonfly fauna of Transdanubia II.) Data on 3052
RészletesebbenA Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 45-49. (2008) A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
Részletesebben114 KÖRMENDI SÁNDOR ÉS LANSZKI JÓZSEF szervezet is elõfordul. A folyóvizek és a kavicsbányatavak kivételével jellemzõ, hogy a nyári idõszakban a külön
A Duna-Dráva Nemzeti Park különbözõ vizes élõhelyeinek zooplankton vizsgálata II. A Crustacea (Cladocera, Copepoda) fauna kvalitatív vizsgálata KÖRMENDI SÁNDOR LANSZKI JÓZSEF KÖRMENDI, S., LANSZKI, J.:
RészletesebbenTartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.
Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenÚjabb zoológiai felfedezések Yucatán állam víz alatti barlangjaiban (Mexikó)
Újabb zoológiai felfedezések Yucatán állam víz alatti barlangjaiban (Mexikó) Angyal Dorottya (MTM Állattár) Efraín Chavez-Solíz (UNAM) Nuno Simões (UNAM) Benjamín Magaña (UNAM) 2016. november 19. Barlangkutatók
RészletesebbenA Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 85 90 A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása Varga András,
RészletesebbenPéter MAUCHART - Publications 26/09/2016
Péter MAUCHART - Publications 26/09/2016 1. MAUCHART, P. BERECZKI, CS. ORTMANN-AJKAI, A. CSABAI, Z. SZIVÁK, I. (2014): Niche segregation between two closely similar Gammarids (Peracardia, Amphipoda) native
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenFaunistical data to hungarian Hirudinea fauna carried out on nationwide surveys in 2006 and 2007
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2008 32: 69 75 Faunistical data to hungarian Hirudinea fauna carried out on nationwide surveys in 2006 and 2007 PÉTER JUHÁSZ, BÉLA KISS, ZOLTÁN MÜLLER & ROLAND
Részletesebben(Az előadás a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Kéziratának tervezete felhasználásával készült. Készítette az ÖKO Zrt. által vezetett konzorcium)
Állami közfeladatok a mezőgazdasági vízgazdálkodásban Dr. Ress Sándor elnök-vezérigazgató, ÖKO Zrt. Debrecen, 2009. augusztus 26. Debrecen, 2009. augusztus 26. (Az előadás a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv
RészletesebbenAdatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) II.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1997 22: 99 108 Adatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) II. VIZSLÁN TIBOR PINGITZER BEÁTA ABSTRACT: (Contribution to the knowledge of the dragonfly
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. tanév. 5. osztály II. forduló (fizikai és földrajzi alapismeretek)
1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.01.06 szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.01.06. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 605
RészletesebbenA KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE
RészletesebbenVÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása
RészletesebbenA VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
RészletesebbenA Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai
A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Dr. Király Gergely Botond Nyugat-Magyarországi Egyetem A láprét és környéke története Köztudomású, hogy a római korban
RészletesebbenMakroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke
Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke Ábrahám Levente, Ph.D Osztályvezetı, múzeológus Levelezési cím: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Kaposvár Fı u 10. e-mail: levi@smmi.hu
Részletesebben9. Kékpántlika ifjúsági távolsági verseny Balatonfüred, 2016. július 13. Versenykiírás
9. Kékpántlika ifjúsági távolsági verseny Balatonfüred, 2016. július 13. Versenykiírás A verseny rendezője: Magyar Vitorlás Szövetség Versenyvezető: Kerekes Kázmér A Versenybíróság elnöke: Tusnai Tamásné
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenKÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...
Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.
RészletesebbenÚj és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1993 MATRAENSIS 18: 75-79 Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról KOVÁCS TffiOR-HEGYESSY GÁBOR ABSTRACT: (New and rare beetles from Hungary.) The paper is reporting
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenA szerecsensirály (Larus melanocephalus) Balaton környéki előfordulásai és első Somogy megyei fészkelése az Irmapusztai-halastavakon
Natura Somogyiensis 26 109-116 Ka pos vár, 2015 A szerecsensirály (Larus melanocephalus) Balaton környéki előfordulásai és első Somogy megyei fészkelése az Irmapusztai-halastavakon Kovács Gyula 1,2, Szinai
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenA sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény
A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez
RészletesebbenAz őszi biológiai vízminősítés a Magyulában
Az i biológiai vízminősítés a Magyulában 2017-10-04 A Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola Laczkovszki Csaba tanár úr irányításával 2004-től folyamatosan vizsgálja a Rákos-patak vízminőségét.
Részletesebben