A FELELOS FOGYASZTÁSHOZ

Átírás

1 A FELELOS FOGYASZTÁSHOZ

2 FAIR MÉLTÁNYOS TRADE KERESKEDELEM impresszum Fordította: dr. Karancsy Mónika A kiadvány eredetije a Pangea-Niente Troppo Società Cooperativa Sociale (00161 Roma, via Arezzo; Tel./Fax ; pangea@commercioequo.org, Web: gondozásában jelent meg 2006-ban. Szerkesztette és részben írta: Gáll Veronika, Újszászi Györgyi Lektorálta: Márton Julianna, Újszászi Györgyi Grafika: Kiss Maja Nyomda: G-Print Borító: FSC papír, belívek: újrahasznosított cyclus offset Kiadó: Védegylet Egyesület, Budapest, Bartók Béla út 19. iroda@vedegylet.hu, Felelôs Kiadó: Keszthelyi Zsuzsanna Enlarging FAIR Capacity Building on Fair Trade Italy Czech Republic Malta Slovenia Slovakia Hungary co-financed by the European Commission Grant Contract ONG-ED/2007/ Ez a dokumentum az Európai Unió támogatásával készült. A benne foglalt nézetek a Védegylet Egyesület nézetei, így semmiképpen sem tekinthetôk az Európai Unió hivatalos állásfoglalásának. További információ FAIR VILÁG MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM SZÖVETSÉG 1088 Budapest, Szentkirályi u. 6. fairtrade@meltanyos.hu,

3 Tartalom Bevezetés 4 Etikus pénzügyek 35 A fogyasztók szerepe 5 Felelôsségteljes turizmus 37 A méltányos kereskedelem Egy másik földrajz 39 fair trade 10 Szemét egy világ 40 A téma elmélyítése 14 Öko-igazságos életvitel 46 A legújabb olaszországi és A víz, az emberiség közös java 51 Európai Uniós méltányos Kampányok: A részvételi fejlemények 18 demokrácia eszközei 55 A méltányos kávé 21 Méltányos bevásárlói Jobb ételek 23 csoportok 60 Tiszta ruhák 29 Szociális szövetkezetek 63 Méltóságban készült játékok 30 Hasznos linkek A méltányos termelôk 32 olaszul, angolul 65 A tudatos megtakarítás 34 Olasz nyelvû ajánlott irodalom 67 Útmutató a felelôs fogyasztáshoz

4 Nem voltam más, mint egy parasztember, aki fogta a rekesz banánt és fölrakta a vonatra. Ez volt az egyetlen felelôsségem. Tulajdonképpen nem számítottam semmit, senki sem tudott rólam. Most a méltányos kereskedelemben egy olyan paraszt lettem, aki az egész világgal kapcsolatban áll, aki emberekkel, ötletekkel és ideákkal találkozik. Egy paraszt, aki büszkén írhatja rá a saját rekesz banánjára, hogy Copra Basur Costa Rica. Arturo Gomez a Coperativa Copetra Basur egyik alapítója, dióbanán termesztô a méltányos kereskedelmen belül.

5 Elôszó 2006 szeptembere, Párizs, a WFTO Európa találkozója. Szállásunk kertjében sziesztázunk az ebéd után. Gaga szervezésével új EU tagországok jelenlévô fertrédezôi ücsörgünk fair kávénkkal a kezünkben, és beszélgetünk. Jó lenne... Együtt, valamit, tanulni, megismerni. Lehetôség van, hiszen az Európai Bizottság jóvoltából pályázhatunk EuropeAid forrásra. Másfél órás beszélgetés után abban maradunk, készül egy draft, és annak olvasása után döntünk arról, belevágunk-e. E két idôegyenes pont között majdnem négy év telt el. Négy olyan év, amikor csehek, magyarok, máltaiak, olaszok, szlovákok, szlovének együtt dolgoztunk. Elôször a projektterven, a támogatás elnyerése után a megvalósításon. Közben egy-egy nemzetközi képzés során észtek, finnek, lengyelek is bekapcsolódtak. Képzéseken vettünk részt önkéntesekkel, kiadványokon dolgoztunk, megvalósítottuk a projekt célkitûzéseit. Kampányt terveztünk, közös elemekkel; a projekttalálkozók során jégtörôk, és energizerek jóvoltából csapattá kovácsolódtunk. Az Olvasó kezében tartott útmutató a projekt fontos terméke. Az olasz után mostanra csehül, magyarul, máltaiul, szlovákul, szlovénül is hozzáférhetô. Nem pont ugyanaz, mint az eredeti, mert részben honosítottuk. Kimaradtak a magyar olvasó számára kevésbé érdekes részek, helyettük magyar adatokat igyekeztünk bemutatni. Az elsô kiadás óta történt fontos változásokat beleszôttük a fordításba, ugyanaz, mégis más egy kicsit. Kiemelt köszönet Gaga Pignatellinek mindazért, amit projektünkért tett. Köszönet a partnereknek, hogy akár vendéglátóként, akár részvevôként teljes erôbedobással dolgoztak a megvalósításon. Köszönet a magyar önkénteseknek, akik a projekttalálkozók képzései során tudásukkal segítették a sikeres megvalósítást. Köszönet Gáll Veronikának, aki a magyar stábot erôsítette. Végül, de nem utolsósorban a Védegylet Egyesületnek, mely 2000-ben történt alapítása óta alternatívaként tartja számon a fair trade-t, vagyis a méltányos kereskedelmet; 2005-ben indítva egy olyan projektet, mely a minél szélesebb körben történô megismertetés nem kis feladatát vállalta fel ehhez a munkához biztosítva a szervezeti hátteret, pénzügyi bonyolítást, szakmai segítséget, irodát, támogató légkört. Hosszan sorolhatnám még, mivel gazdagodtam személy szerint a szûken vett két év alatt, most nem teszem. Egy biztos: Dunia nbadala inawezekana Lehet más a Világ! Újszászi Györgyi 3 Útmutató a felelôs fogyasztáshoz

6 Bevezetés 4 Ezt a kiadványt elsô ízben 1998-ban hozta létre az olasz Pangea-Niente Troppo szervezet egy, az Európai Bizottság által társfinanszírozott projekt keretében. Közel példányban került már sokszorosításra, a terjesztés fôleg az olasz világboltokon keresztül történt. A kiadvány iránti nagy kereslet indokolta, hogy kisebb változtatásokkal, a harmadik olasz nyelvû kiadását éli, és íme, most már magyarul is olvasható. Az útmutató amellett, hogy kellemes olvasmány, egy olyan egyedülálló kis füzetecske, amely konkrét ötleteket ad a fenntartható fogyasztáshoz. Azon fiatalok és jövôbeni önkéntesek felé fordul, akik, mint felelôs fogyasztók, közeledni próbálnak egy szolidáris piacú világ felé. Ez a kalauz egyben képet ad a méltányos kereskedelemrôl azaz a fair trade-rôl, ezen túl: etikus bankról, ökoturizmusról, az újrahasznosításról, a civil együttmûködésrôl, és a világ olyan szemléletérôl, amely azt a célt szolgálja, hogy ember és környezete között egyensúlyt teremtsen. Az útmutató hangsúlyt helyez a mindannyiunk birtokában lévô aktív és alternatív választási lehetôségre, arra, hogy megváltoztathatjuk azt a pénzügyi és gazdasági rendszert, amely fenyegeti a világot és a világon élô embereket. A hosszú távon igazi változáshoz vezetô egyszerû alternatívák itt vannak az ajtónk elôtt a minden nap ismétlôdô tevékenységeinkben. Köszönjük mindazoknak, akik segítettek az új útmutató létrehozásában, és köszönjük, hogy továbbra is hisznek ebben a projektben és együtt dolgoztak velünk ezen eszköz terjesztésében. La Cooperativa Sociale Pangea Niente Troppo Bevezetés

7 A fogyasztók szerepe Azok közül a gazdasági funkciók közül, amelyeket most elemezni fogunk a legnagyobb szerepet a rendszerben a fogyasztás játssza, mint a gazdaság mozgatórugója. Életünk semelyik másik része nincs ennyire pontosan és erôteljesen vezérelve, mint ez. Úgy tûnik, hogy az egész rendszer egyedül a fogyasztáson és a termelésen alapul, mindenfelôl azt halljuk, hogy a mezôgazdaságot újjá kell teremteni, többet kell termelni, több pénzt kell adni az embereknek, hogy többet fogyaszthassanak. A valóság a szemünk elôtt van. Nap, mint nap rengeteg reklám és egyéb üzenet ér bennünket, amely az újdonságokat mutatja be, felkeltve ezzel érdeklôdésünket és étvágyunkat iránta, és belehajszol egy véget nem érô vesszôfutásba. A bevételre éhes cégek legnagyobb öröme a fogyasztó. Célcsoportjaik például a hatvanas éveikben járó hölgyek, akik ugyanazt az életformát szeretnék követni, mint húszéves lányaik, vagy azok a fiúk, akik már tíz éves korukra nagy szívtiprók kell, hogy legyenek, vagy azok a nyugdíjasok, akik arra vágynak, hogy olyan fogsoruk legyen, ami a vasat is el tudja harapni, és az utolsó tangójukat egy párizsi luxusutazáson akarják táncolni. Mi az, ami ezt a gépezetet megállíthatja? A rendszer megváltoztatása. Mi vajon ezt tesszük? Igen, de még nem eléggé. A fogyasztó ma már nem csak azért vigyáz jobban, mert kevesebb a pénze, hanem kérdéseket is kezd feltenni. Kezdi észrevenni, hogy a messzebb élô emberek jogainak védelme ugyanazt jelenti, mint saját jogainak védelme, ámbár a jelenlegi rendszer még próbál ellenállni, mindent megtesz azért, hogy életben maradhasson. Honnan származik a termék? Mikor jár le a termék szavatossága? Milyenek a termelô életkörülményei? Milyen körülmények között állították elô a terméket? Ezek azok a kérdések, amelyekre a válasz eddig nem sok embert érdekelt, de manapság egyre inkább fontosak lesznek a fogyasztó számára. Mielôtt megvásárol egy terméket, kritikus szemmel megnézi, mert nem akar olyan terméket vásárolni, amely a környezetnek vagy a termelônek árt. 5 Útmutató a felelôs fogyasztáshoz

8 6 Erre vonatkozó kutatásokból és statisztikákból kiderült, hogy az etikai követelményeknek megfelelô termékek iránt diszkrét és elterjedt érzékenység mutatható ki. A cégek elsôként vették észre ezt a jelenséget, és azonnal ráálltak erre az etikus keresletre. Nem véletlen, hogy a nagy cégek évrôl-évre egyre többet foglalkoznak társadalmi és környezeti kérdésekkel. Sokszor ez csak látszat, de máskor nagyon fontos döntések is ilyenkor születnek meg. Ami igazán számít, az az, hogy a fogyasztók válaszokat akarnak, és a cégek válaszokkal kell, hogy szolgáljanak nekik. Egyre többet beszélnek a társadalmi felelôsségvállalásról, manapság ez szinte minden cégnek mindennapos alapvetô témája lett. A társadalmilag felelôs cégek nem mindenáron profitot akarnak, hanem olyan termelési és cégvezetési modelleket állítanak fel, amelyek vigyáznak mind az emberi, mind a környezeti fenntarthatóságra. Egy cég többféle okból vállalhat magára ilyen viselkedési kódexet, na és persze a fogyasztók viselkedése is befolyásolja ôket, de sokszor a legfontosabb az, hogy az adott cég sikeresen tudjon részt venni a versenyben, egy olyan versenyben, amelyikben a minôségre sokat adnak. A felelôsség tehát a termelés körülményeire vonatkozó társadalmi és környezeti garancia, a termelô munkájával vagy épp a saját asztalunknál történô étkezéssel kapcsolatban. Azonban még így is nagy a szakadék a jelen helyzet és aközött, amilyennek lennie kéne. és ez a szakadék ott is marad, mindaddig, amíg a cégek nem törekszenek arra, hogy valós változás történjen Ebben a szituációban a fogyasztó a mérleg nyelve. A mérleg egyik oldalán az adott cég áll viselkedésével, míg a másik oldalon a termék környezeti és társadalmi súlyával. A vásárlásunk által mi, fogyasztók választhatjuk meg, hogy merre billenjen el a mérleg nyelve. Mi döntjük el, hogy megmaradjon-e ez az egyenlôtlenség. Ez egy olyan hatalom, amellyel befolyásolni tudjuk a piacot, a cégeket. Legtöbbször nem is vesszük észre, hogy rendelkezünk ezzel a hatalommal. Pedig akárhányszor nem figyelünk oda erre, vásárlásaink annyiszor járulhatnak hozzá egy igazságtalanság megtörténéséhez. A fogyasztó szerepe

9 A rendszer megváltoztatására tehát létezik alternatíva, úgy hívják: tudatos fogyasztás. Ez olyan mindennapi viselkedés, amely az általunk vásárolt termékek alapos kiválasztását jelenti, ám nem csak ár és minôség szempontjából, hanem a forgalmazók hozzáállása és választásai alapján is. Civilizált társadalomként ezekben az esetekben ellen kell állnunk ennek a strukturált erôszaknak jogaink megvédése érdekében, de nem erôszakos módszerekkel, hanem jogi eszközökkel. Itt van például a bojkott és a nyomásgyakorlás. Mindkettô szervezett válasz lehet, egy civilizált eszköz egy civilizált társadalom kezében. Nyomást tudunk gyakorolni, hogy eredményeket érjünk el, és amikor ez sem elég, jöhet a bojkott! Nagy kár, hogy a hatóságok és nemzetközi szervezetek egy része még mindig képtelen megérteni az okokat és a gyakorlatokat, és megpróbálják kikerülni azokat. Például az olasz törvényi szabályozás még mindig bünteti a bojkottot, bûncselekménynek tekinti, noha az utóbbi évek jogtudománya olyan ítéleteket hozott, amely azt vetíti elôre, hogy a bojkott felelôsségteljes viselkedés. Néha viszont ez sem elég. Néhány cég annyira hatalmasnak és védettnek érzi magát, hogy nem tartja be a határokat, és csak a komoly profitot hajszolja. Ezen cégek üzletpolitikájába belefér bármilyen etikával ellentétes viselkedés, az emberi jogok teljes figyelmen kívül hagyása. Általában a leggyengébb társadalmi rétegeket tudják megcélozni. Olyan hatalom, mely arroganciát szül és áldozatokat ejt anélkül, hogy egy szalmaszálat is keresztbe tenne. A bojkott szervezett és idôszakos felhagyása egy vagy több termék vásárlásának azzal a céllal, hogy a gyártó cégek viselkedésének megváltozását kieszközöljük. Harc aközött, aki a jogok tiszteletben tartását kéri, és aközött aki ezt megtagadja. Ez a fajta cselekedet, azonban pont azért, mert különleges cselekedet, nagy szervezettséget igényel. Pontos stratégiát, kevés, de tisztán átlátható követelményt. 7 Útmutató a felelôs fogyasztáshoz

10 8 FELMERÜLO KÉRDÉSEK Mielôtt cselekednénk, információkra van szükségünk, hogy mindent tisztán lássunk. Ehhez sok eszköz áll rendelkezésünkre, kezdve nyomtatásban megjelenô publikációktól az ezernyi internetes forrásig. Tehát ha akarjuk, nem nehéz eldönteni, hogyan harcoljuk, és hogyan kérjük azt, hogy bizonyos jogokat tiszteletben tartsanak. Ami nehezebb, az annak észrevétele, hogy hol lehetnek csapdák, ahol a tények és a látszólagos viselkedés elválik. Például gondoljunk kedvenc focicsapatunkra. Egy vagy több cég úgy gondolja, hogy társadalmi felelôsséget vállal, ezért hozzátesz a dologhoz valamit. Pénz ad, és egy márkanevet, így közvetítôként szerepel azzal a céllal, hogy pénzt gyûjtsenek. Nagyon szép, nem? De mit teszünk, amikor rájövünk, hogy ez a pénz olyan cégtôl jön, amelyik a világ másik felén, a Dél országaiban, egyáltalán nem etikusan árusítja a nélkülözhetetlen tejport? Vagy amikor rájövünk, hogy ugyanezek a pénzek olyan szervezetekhez kerülnek, amelyek gyermekeket foglalkoztatnak, mégpedig lehet, hogy épp ugyanazokban az országokban, ahol úgy használják a tejport, hogy azzal megölik gyermekeiket? Mi az értelme mindennek? Nem lenne sokkal egyszerûbb lemondani errôl a pénzrôl és korrektül viselkedni? Ezen jótékonyságra fordított pénzek nagy része különbözô bankoktól származik. Mennyit ér az a gesztus, hogyha ezek a pénzek olyan cégekhez kerülnek, amelyek arra fordítják ezt az összeget, hogy teljesen kizsigereljék a tôkét? Nem kellene elôször megkérdezni, hogy ezek a bankok, amelyek lehetôvé tesznek különbözô fajta tranzakciókat, nem árusítanak-e fegyvereket olyan országoknak, ahol embereket tesznek nyomorékká és életeket oltanak ki? El kellene gondolkodnunk errôl, mielôtt szolgáltatásokat veszünk igénybe! És azon is, hogy a Déli féltekérôl származó termékeket, amelyeket itt Magyarországon leemelünk a boltok polcairól, milyen munkakörülmények között állították elô? Milyen árat fizettek a földmûveseknek a terményért? Az exportra termeléshez a helyi élelmiszertermeléstôl vették-e el a földeket? Keresneke annyit a földmûvesek, hogy meg tudják tartani földjeiket? A fogyasztó szerepe

11 Sokszor maga a termék minden szempontból tökéletes. De akkor is tökéletesnek mondható-e, ha a multinacionális cég, amelyik elôállítja, például a harmadik világba szállít veszélyes hulladékot, vagy Kelet-Európában kizsákmányolja munkásait, esetleg fegyveres szervezetekkel áll kapcsolatban? Az elsô lépés tehát, hogy ne építsünk homokvárakat lelkiismeretünk megkönnyítésére, hanem kötelezzük el magunkat ezen a fronton, és fogjunk össze, hogy egyértelmû állásfoglalást alakíthassunk ki. Egy forradalom: néha csendes, néha hangos. Láthattuk tehát az érme mindkét oldalát. Láthattuk, mi van a mögött, amit sokszor a rendszerek legjobbikának mondunk, és bár az emberiség nagy része nem ért vele egyet, mégis elnézi, hogy egy 4 éves kisgyerek napi 12 órában szôjön, ahelyett hogy játszana vagy tanulna. Pedig ez nem ideológiai kérdés! Nehezen hihetô, hogy mindenki legalább egyszer ne hallott volna ezekrôl a dolgokról, és hogy legalább egyszer ne hívták volna fel figyelmét, hogy tegyen ellene. Emlékezzünk, minden egyes vásárlásunk a cégek viselkedésére vonatkozó szavazat! Ez csendes lázadás (tudatos fogyasztás), ugyanakkor hangot ad annak is, hogy az emberi jogok megtaposása rivaldafénybe kerüljön, és lerántsa a képmutatás fátylát, amely az igazságot eltakarja. Azon gyermekek mellé áll ez a forradalom, akik ebben a pillanatban is focilabdákat gyártanak, vagy téglákat cipelnek. Azon felnôtt rabszolgák mellé, akik banánültetvényeken, vagy egy bármikor összedôlô játékgyárban dolgoznak. Azon férfiak, nôk és gyermekek mellé, akik a mi piacunkra termelnek, miközben munkáltatójuk kihasználja ôket profitnövelésre és konkurenciacsökkentésre. 9 Útmutató a felelôs fogyasztáshoz

12 10 A méltányos kereskedelem fair trade* Az emberiség legôsibb tevékenységeinek egyike a kereskedelem. Mindig is fontos szerepe volt a távoli kultúrák közötti tudás és kapcsolatok terjesztésében. Azonban a történelem során voltak és vannak sötétebb korszakai is ennek a tevékenységnek, amely azt okozta, hogy bolygónk társadalmi és környezeti összeomlás szélén áll. A méltányos kereskedelem ebben az összefüggésben egy triviálisnak tûnô, ám a hagyományos gazdaságtanban meg nem valósuló célt tûzött ki: megváltoztatni azt a gazdasági modell mechanizmust, amely csak szélesíti a társadalmi igazságtalanságokat és egy olyan új szemléletet kialakítani, amely az úgynevezett gazdaságilag kevésbé fejlett országok termelôit is egyenlô partnerként kezeli, elismerve ôket kereskedelmi partnereknek és mindenek elôtt visszaadva nekik emberi méltóságukat. A méltányos kereskedelem mozgalom olyan gazdasági kapcsolatokat épít, melyek során figyelembe veszik az emberi jogokat, a szolidaritást, a környezetünk védelmét, és az átlátható, ellenôrizhetô kereskedelmi tevékenységeket. AZ EMBER MINDENEK ELOTT A méltányos kereskedelem egy olyan kereskedelem szeretne lenni, amelynek emberi arca van; amely a nyereségesség elé az igazságosságot, a gazdasági növekedés elé az emberi jogokat a termelékenység elé pedig az emberi kapcsolatokat helyezi. A méltányos kereskedelem alternatív kereskedelmi lehetôséget kínál ahhoz képest, ami a hagyományos nemzetközi piacon történik, ahol az tekinthetô normálisnak, hogy kihasználják a fejlôdô országok munkaerejét és környezeti erôforrásait és a nyersanyagokért hatalmas árat kérnek a multinacionális cégek. * a fair magyarra fordítása több megoldást kínál etikus, igazságos, tisztességes, méltányos ahogy ezt különbözô cikkekben tapasztalhatjuk. A témával foglalkozó civilek a méltányos kifejezés használatát rögzítették a Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség alapítási folyamata közben. A döntéshez nagymértékben hozzájárult Boda Zsolt cikke, amely az Esély címû folyóiratban jelent meg, és méltányosként használta a fair-t. (a szerk.) A méltányos kereskedelem elvei, Esély, 2001/4, o. A méltányos kereskedelem fair trade

13 Ez az alternatív kereskedelem abban az értelemben méltányos, hogy a termelôk és a kézmûvesek közösségei állnak középpontban. Olyan karitatív tevékenység, egy olyan üdvös változás, amely a tudatos fogyasztástól függ. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy figyeljünk a másikra. Híd a gazdaság és a környezet, az igazságos kereskedelem és egy konkrét megfogható szolidaritás között. A MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM ALAPELVEI A méltányos kereskedelem garantál, egy un. minimum árat, amelyet a termelôk kapnak terményeikért és a kézmûvesek portékáikért. Ez az ár fedezi a dolgozók és családjuk alapvetô szükségleteinek ellenértékét; a termékeket felvásárló importôr nincs abban a helyzetben, hogy felülírja ezt az árat, mint ahogyan az a hagyományos piacon történik. A méltóságteljes munka teljes körû biztosítása szintén alapelv. Ez tisztességes munkakörnyezetet jelent, ahol a társadalomnak semmilyen csoportja, (pl. nôk, mozgássérültek), nincsen diszkriminálva. A tisztességes munka ezen kívül azt is jelenti, hogy teljes mértékben elutasítja a kizsákmányoló (szerk.) gyermekmunkát. A demokrácia, vagyis a munkafolyamatok demokráciája is nagy hangsúlyt kap. Minden termék közösségekbôl, falvakból és szövetkezetektôl érkezik, amelyek különös figyelmet fordítanak arra, hogy a munkások az összes döntési folyamatban részt vegyenek. A saját kereskedelmi partnerek elôfinanszírozása azt jelenti, hogy a rendelés leadásakor az importôr megelôlegezi akár az ár 50 százalékát is mielôtt az áru megérkezne a raktárába. Így a dolgozók alapvetô szükségleteiket anélkül elégíthetik ki, hogy uzsorások vagy helyi közvetítôk áldozataivá válnának és az árfolyam-ingadozások sem érintik negatívan ôket, továbbá rendelkezésükre áll egy olyan tôke, amellyel a termelési folyamatot vagy a munkastruktúrát javítani tudják. A környezeti fenntarthatóság érdekében elônyt élvez a nem környezetszennyezô és természetes módszerekre alapozott termelés. Egyre sûrûbben törekszenek a bio termelésre kikerülve így a ritka és nehezen megújítható alapanyagok importját. A szolidaritás olyan, társadalmilag igen kiemelkedô projekteken keresztül mutatkozik meg, amelyeknek az egész közösség haszonélvezôje (pl. iskolák, kórházak, kutak, a munkahelyzet és a technológia javítása). Az átláthatóság révén a fogyasztó az információk teljes birtokában van arról, hova jut minden egyes fillérje, amelyet kifizetett a termékekért. E célból a termékek nagy részét kísérô kártya egészíti ki, amely részleteiben tartalmazza a végsô árnak minden kiadási és egyéb összetevôjét. 11 Útmutató a felelôs fogyasztáshoz

14 12 Ez tehát a méltányos kereskedelem fair trade, de mindemellett sok egyéb is: egy valóban alternatív gazdaságot készít elô, ahol elkerülhetô, hogy egy közösség teljesen egy termék termelésétôl függjön, fôleg a külföldi piacokra szánt áruknál, akkor is, ha történetesen a termék méltányos. Így több termelôi csoportnak természetes, hogy elôször a helyi piac felé fordul, hogy az alapvetô szükségletek terén autonómiát alakítson ki. A méltányos kereskedelemnek köszönhetôen ezeknek az embereknek lehetôsége nyílik arra, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi kereskedelembe, képezzék magukat, egészségügyi és szociális projektekben vegyenek részt. A MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM SZEREPLOI Ahhoz, hogy ez a tudatos termelôi és fogyasztói láncolat mûködjön, a következô szereplôkre van szükség: a termelôkre (mezôgazdasági dolgozók és kézmûvesek hivatalos és informális szövetkezetei), akikkel folyamatos és megbízható kapcsolatot tartanak fenn a kereskedôk. a fair trade intézményi rendszerére, amely elkötelezett a fair trade elveinek terjesztése mellett és teljes körû információt ad arról. Minôsíti és értékesíti a termékeket, tartja a kapcsolatot a termelôkkel és a fogyasztókkal, valamint segíti a fejlesztési projektek megvalósulását. a fogyasztókra és vásárlókra, akik a méltányos kereskedelembôl származó termékeket választják a hagyományos piaci termékek helyett, így összpontosítva vásárlói erejüket egy átláthatóbb és fenntarthatóbb kereskedelemre. a védjegy garanciájára, amelyet az erre szakosodott szervezetek kontrollálnak és igazolnak. A VALÓDI VÁLTOZÁS A méltányos kereskedelem az a forradalom, amiért nap, mint nap tennünk kell, akár egy olyan egyszerû és banális hétköznapi cselekedettel, mint a bevásárlás. A fair trade mozgalomban dolgozni, önkénteskedni, vagy tudatos vásárlóként támogatni azt jelenti, hogy hiszünk egy olyan világban, ahol a kis hétköznapi cselekedeteinknek komoly súlya van, mivel elkerülhetetlenül részesei vagyunk egy globális gazdasági gépezetnek. A méltányos kereskedelem fair trade

15 Kávé, kakaó, tea, fûszerek, rizs, bab, méz, kuszkusz, és egyéb élelmiszerek, ékszerek, bizsuk, ruhák, táskák, ajándéktárgyak, kosarak, játékok, hangszerek, lakberendezési tárgyak. Íme, néhány példa azokból a termékekbôl, amelyek megvásárolhatók a világboltokban* és megvásárlásásukkal mi is egy tudatos, felelôs, és szolidáris lépést tehetünk. Hogyan lehet felismerni a fair trade termékeket? 1986 óta két célja van a fair trade termékek tanúsítási rendszerének. Egyrészt a termékek kereskedelmi csatornáinak folyamatos bôvítése, másrészt hogy a bôvítés során vegyék figyelembe a mozgalom alapelveit a termelési és a kereskedelmi folyamatokban. * A világboltok (Third Worlds' Product Shop volt az eredeti elnevezés, amely a mindennapi használat során egyszerûsödött World Shop-ra, azaz világüzletre. Az elnevezés olyan üzleteket jelez, ahol kizárólag méltányosan forgalmazott termékeket lehet kapni. Európában közel 3000 ezer világüzlet várja a tudatos fogyasztókat (a szerk.) A védjeggyel ellátott termékek kapcsán biztosak lehetünk abban, hogy a méltányos kereskedelem alapvetô kritériumait szem elôtt tartva készültek, és kerültek a polcokra. Nemzetközileg elismerik, hogy Fairtrade, ha: a termék csomagolásán ezen védjegyek egyike található meg A nemzetközi tanúsítványok a Fairtrade Labelling Organizations International / Nemzetközi Méltányos Kereskedelem Védjegy Szervezetek (FLO) hatáskörébe tartoznak, amelyhez 19 ország fair trade szervezete csatlakozott. A FLO tehát a minôsítésért felelôs intézmény, amely meghatározza, értékeli és ellenôrzi a kritériumokat. a kereskedô a termékeket a World Fair Trade Organization / Méltányos Kereskedelem Világszervezet (WFTO) tagszervezetén keresztül importálja és forgalmazza. A fair trade márka nem csak egyes termékekre vonatkozik, hanem szervezetekre is. A WFTO kidolgozott egy ellenôrzô rendszert, amely biztosítja és betartatja a méltányos kereskedelem elveit a teljes kereskedelmi láncon keresztül. Ha egy adott szervezetet elismert a WFTO, akkor a szervezet is használhatja a logót. 13 Útmutató a felelôs fogyasztáshoz

16 14 A téma elmélyítése 1968-ban az UN UNCTAD (székhely: Genf), az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának végén elôször mondták ki azt a szlogent, hogy Trade not Aid ( Segély helyett Kereskedelem ), amely egy új stratégiai iránymutatást adott a fejlesztési politikáknak, azzal a céllal, hogy nagyobb egyensúlyt segítsenek elô a világ gazdasági javainak elosztásában a Föld gazdaságilag kevésbé fejlett országaiban élôk életfeltételeinek javítása által. Most, több mint 40 évvel késôbb, a statisztikai adatok azt mutatják, hogy valami nem mûködik, ugyanis jelenleg a Föld lakosainak 78 százaléka a globális gazdagság 18 százalékával rendelkezik, míg a maradék 22 százaléka a gazdagság 82 százalékának örvend. Ezen kívül 1960-ban a leggazdagabb lakosság 20 százaléka háromszor volt gazdagabb, mint a legszegényebb lakosság 20 százaléka. Ez az arány 1998-ra 78:1-hez változott!! Ennek a sikertelenségnek számos strukturális oka lehet, amelyek közül itt csak néhányat említünk meg: a monokultúra* meggyökerezôdése, a mezôgazdasági termékek árcsökkenése a fogyasztói szokások változása miatt, az árak instabilitása és a kínálat merevsége a kereslethez képest. EGY KIS TÖRTÉNELEM A fair trade már több mint 60 éve létezik és pozitív hatása a gazdaságilag szegényebb országok fejlôdésében az európai intézmények által is elismert. Napjainkban a fair trade több mint 70 déli országban legalább 5 millió ember számára jelent pozitív változást az életminôség javulásának terén, és legalább 4000 termelôszövetkezetet és több százezer munkást foglal magában. A fair trade szervezetei az Európai Unió majdnem minden országában jelen vannak, továbbá Japánban, USA-ban, Kanadában, Új-Zélandon és Ausztráliában. Csak Európában 15 intézmény dolgozik a fair trade termékek minôsítésén, több mint 100 importôr foglalkozik fair trade termékek kereskedelmével, és több mint 3000 világboltban lehet fair trade termékeket vásárolni, ahol körülbelül önkéntes és egyre több fizetett alkalmazott dolgozik. * monokultúra: egy adott mezôgazdasági területen csak egyféle növény termesztése hosszabb ideig A téma elmélyítése

17 A fair trade az alternatív kereskedelem kisebb része ugyan, mégis a világkereskedelem kb. 0,01 százalékát képezi, ám pár országban néhány termék esetén nagyon erôs a piacra lépés. Például Svájcban a fair trade banán a piac 47 százalékát szolgálja ki, míg az Egyesült Királyságban (melynek piaca nyolcszor akkora, mint Svájcé), a fair trade kávé az ôrölt termékek piacának 20 százalékát fedi le. A védjegyet adó szervezetek szerepe fokozatosan nô, Európában jelenleg 15 országban van jelen a gazdasági együttmûködést fejlesztve a hagyományos gazdaságon belül, a közintézményekben és a privát szférában egyaránt. Európában a kezdô lépést ben a Benelux államokban egy holland katolikus pártból alakult szervezet fiataljai tették meg, akik adománygyûjtô kampányt szerveztek azért, hogy Szicíliába tejport juttathassanak. Az úgynevezett harmadik világ országaiból származó termékek importálása azonban csak 1967-tôl kezdve indult el. Ezzel egyidejûleg más kooperációs próbálkozások is megszülettek, mígnem 1969-ben az Oxfam nyitotta meg az elsô világboltot Breukelenben. Ennek a tapasztalatnak hihetetlen sikere volt, olyannyira, hogy 2 éven belül Hollandiában 120 világbolt nyílt, és ez a kezdeményezés gyorsan elterjedt más európai országokban is, mint például Németország, Svédország, Franciaország, Svájc, Belgium és Nagy-Britannia. Olaszországban Észak- Európához képest nagy késedelemmel indult el a fair trade mozgalom, elsô lépéseit a 80- as évek végén tette meg, az utóbbi idôben azonban eléggé biztató eredményeket ért el. KÖZÉP- KELET-EURÓPAI HELYZET 2010 közepére az Európai Unió minden új tagországában elkezdôdött a méltányos kereskedelemmel kapcsolatos szemléletformáló tevékenység. Az eszközök, módszerek, szereplôk közel azonosak, természetesen az adott országra jellemzô sajátosságokkal. Lengyelországban magasabb az egyházi szervezetek részvétele, a cseheknél több világbolt mûködik, Szlovéniában áruház lánc polcain van évek óta fair kávé és tea. Az érdeklôdô olvasók elôtt több lehetôség áll: ismerve az ország nyelvét, a világhálón keresve érhetô el információ; vagy a könyv magyarországi kiadója, a Védegylet Egyesület az érdeklôdôk kérdéseire megadja azon szervezetek neveit, elérhetôségét, melyek a téma szakértôi. 15 Útmutató a felelôs fogyasztáshoz

18 16 FONTOS ELORELÉPÉSEK MAGYARORSZÁGON A magyarországi civil szervezetek is évek óta készültek arra, hogy a fair trade koncepciót megismertessék a fogyasztókkal. A szemléletformálás, felvilágosítás részét képezik filmbemutatók, beszélgetések, ismeretterjesztô elôadások, valamint a fesztiválokon megjelenô fair trade kávézó. A Gambia kiállítás Magyarország számos városában, különbözô rendezvények keretén belül viszi hírét az afrikai kontinens legkisebb államának, és nem mellékesen a méltányos kereskedelem hírét óta a fesztiválok civil falujának állandó részvevôje a méltányos kávézó, ahol kóstolás közben ismerkedhetnek a fesztivállátogatók a fair trade alapelveivel. A Hegyalja Fesztiválon és a Szegedi Ifjúsági Napokon 2009-tôl csak fair kávé kapható. A mozgalom két intézményi támogatója a Köztársasági Elnök, és a Jövô Nemzedékek Országgyûlési Biztosa. A magyarországi külképviseletek egy részében is cserélték a kávét-teát. Új szolgáltatásként, a FAIR MÉLTÁNYOS TRADE KERESKEDELEM magyar termelôket is képbe hozva, a Fenntartható Étkeztetés Szolgáltatás vált elérhetôvé. A méltányos kávé és tea mellett csak magyar, bio, és szezonális alapanyagokból készült szendvicsek/meleg ételek rendelhetôk rendezvényszervezés, konferencia lebonyolítás kapcsán. A témával foglalkozó filmek ismertetése a oldalon tekinthetô meg. Pályázatról pályázatra készülnek a különbözô célcsoportnak szóló kiadványok, melyek egy része letölthetô, egy része csak nyomtatott formában érhetô el. A Merlin Színház nem csak színházakat, hanem egy Világüzletet is befogad! Az üzletben méltányosan forgalmazott termékek mellett magyar társadalmi vállalkozások portékái is megvásárolhatók. A szervezetek megalapították a Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetséget, amely azért dolgozik, hogy a méltányos kereskedelem elvei operatívvá váljanak, hiszen nem elég egy lista az elvekrôl, hanem elengedhetetlen megszervezni, ellenôrizni, és érvényesíteni, hogy ezeket az elveket tiszteljék is. A szövetség tagjai önálló és közös programokat szerveznek, melyek kapcsán a méltányos kereskedelem alapelveit ismertetik meg minél szélesebb körben. Kiemelt célcsoportjuk a közép- és felsôfokú oktatásban résztvevô fiatalok. A téma elmélyítése

19 A tevékenységek színtere változatos: iskolai óráktól kezdve egyetemi elôadásokon át, jeles környezetvédelmi napokhoz kapcsolódóan egészen a nyári fesztiválokig. Minden részvevô szervezetnek vannak természetesen magán-akciói, hiszen a fair trade megközelítése, értelmezése nem feltétlenül egyezik tökéletesen egy zöld szervezet és egy békeszervezet esetében, de az erôforrások feldarabolása helyett igyekeznek minél több fronton együttmûködni. Jelenleg aktív tagok honlapjai, ahol tájékozódhat a méltányos kereskedelemrôl: Tudatos Vásárlók Egyesülete Védegylet Egyesület Útilapu Hálózat 17 Zöld Fiatalok Messzelátó Egyesület Útmutató a felelôs fogyasztáshoz

20 18 A legújabb olaszországi és Európai Uniós méltányos fejlemények Az évek során a felelôsségteljes fogyasztók pozitív válaszai a méltányosan forgalmazott termékek iránt nem csak azt tették lehetôvé, hogy a világ déli részén élô termelôk sokaságát vonják be a fair trade mozgalomba megadva nekik ezzel a lehetôséget, hogy méltóságteljes életet éljenek, hanem azt is hogy, el tudták terjeszteni a fair trade politikai üzenetét, a nemzetközi kereskedelem mechanizmusainak módosítását az intézmények és a közvélemény erôteljes érzékenyítése által. Így minden nap egyre jobban szélesedett az alternatív termékek iránti kereslet, és mind a világboltok, mind a hagyományos boltok polcai sok termékkel gazdagodtak, lehetôvé téve ezzel a fogyasztóknak, hogy méltányos fogyasztási döntéseket hozzanak. A közintézmények se maradtak érzéketlenek erre az igazság iránti kérelemre, és más-más szinten, de érdeklôdést és kötelezettségvállalást mutattak, hogy ezt az etikus folyamatot fenntartsák. A MÉLTÁNYOS SZOLGÁLTATÁ- SOK ÚJ TERÜLETEI Az alternatív kereskedelem gondolata minden nap újabb és újabb fejleményeket ér el. A fogyasztók választhatják a fair trade termékeket különleges alkalmakra (esküvô, keresztelô, bankett, temetés), vagy a munkahelyen is (étel- és ital automata). Ugyanúgy, ahogy a közintézmények, konkrét cselekedetekkel bizonyíthatnak. Hiszen ismerôsök, rokonok megajándékozására a világboltokban különbözô nagyszerû és egyedi tárgyak tárháza lelhetô fel az egyszerû pólótól és ruhadaraboktól kezdve a különleges étkészletekig és festményekig minden alkalomra*. Ha egy ilyen tárgyat választ, megvan az a tudat, hogy minden termék mögött egy társadalmi jellemzô van: a munka értékké tétele, egy család története és olyan gyerekeké, akiknek így megadatik a tanulás lehetôsége. * azokban az országokban, ahol van világüzlet (a szerk.) A legújabb olaszországi és Európai Uniós méltányos fejlemények