2 Személyi jövedelemadót érintő változások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2 Személyi jövedelemadót érintő változások"

Átírás

1 2 Személyi jövedelemadót érintő változások A személyi jövedelemadó változásai egyes esetekben nem tekinthetők ismeretlennek, mert az előző években már ismert előírások jöttek vissza. Egyes szja-változásokat a társadalombiztosítást érintő változásokkal együtt érdemes vizsgálni. 2.1 Változások a fogalmakban Új fogalom a törvényben a gazdasági tevékenység fogalma. Ez alapján gazdasági tevékenységnek minősül az a tevékenység, melyet valaki üzletszerűen, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytat, és célja ellenérték elérése, vagy ha nem is ez lenne a célja, de a tevékenység folytatása során ellenértéket kap. A magánszemély e tevékenysége nem vállalkozási tevékenység során és nem munkaviszonya keretében történik, azaz független keretek között jut jövedelemhez. Ehhez az előíráshoz kapcsolódik, hogy önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, és az ide kapcsolódó előírások szerint fognak adózni a következőkben felsorolt jövedelmek, ha azok elérése az előbb bemutatott gazdasági tevékenység keretében történik: 1. Ingó vagyontárgy átruházása, ha az abból származó bevétel meghaladja a Ftot [Szja tv. 59. (8 9)], 2. Ingatlan értékesítése [Szja tv. 62. (3a)]. Ezekben az esetekben a kedvezőbb adózási előírásokat nem lehet alkalmazni. Pontosította a törvény, hogy a külföldi pénznemben keletkezett kiadások forintra történő átszámításánál is lehetősége van a magánszemélynek arra, hogy a kiadás teljesítését megelőző hónap 15. napján érvényes MNB árfolyamot alkalmazza. Eddig erre csak a bevételek átszámításánál volt lehetőség. 2.2 Adómérték, adójóváírás, adóalap Az adó mértéke változatlanul 16%. Az adójóváírás teljes körűen megszűnik, tehát senkinek nem fog járni január 1-jétől. Az adóalap sávos lesz, mert bizonyos jövedelem elérését követően megmarad az adóalapkiegészítés. Ez a jövedelem Ft/év, azaz havi Ft/hó. A Ft értéket meghaladó jövedelem esetén belép a 27%-os adóalap-kiegészítés. 2.3 Nyilatkozatok az adóalap-kiegészítéssel kapcsolatosan A magánszemély kérheti az adóalap-kiegészítést a munkáltatótól akár a megkapott jövedelem egészére, akár csak egy részére. Köteles kérni, ha a várható éves jövedelme meg fogja haladni a Ft-ot. Ha a munkavállaló ez utóbbi kötelezettségét elmulasztja, és az adó- 1

2 év végén Ft-ot meghaladó adókülönbözete keletkezik, a különbözet után 12%-os bírságot kell fizetnie. Amennyiben a jövedelem kifizetőtől származik, a magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az éves jövedelme várhatóan nem fogja elérni az említett értékhatárt. Abban az esetben, ha ezt a nyilatkozatot nem teszi meg, a kifizetett jövedelem egészére alkalmazni kell az adóalapkiegészítést. A nyilatkozatot a magánszemélynek a kifizetést megelőzően kell írásban megtenni. Ettől függetlenül a kifizető köteles az adóalap-kiegészítést figyelembe venni, ha az általa elszámolt jövedelem az adóév elejétől számítva meghaladja az értékhatárt. Az adóalap-kiegészítéssel van összefüggésben az Szja tv. 29. (1) pontjának változása, miszerint csak akkor lehetséges az összevont adóalapnál a jövedelem 78%-át figyelembe venni, ha a magánszemély nem számolhatja el költségként az egészségügyi hozzájárulást vagy a szociális hozzájárulási adót (az új TB-járulékot, bővebben lásd 4. fejezet). Eddig a magánszemély maga dönthetett arról, hogy mit vesz figyelembe a jövedelemadózás során, függetlenül attól, hogy lehetősége volt-e elszámolni költségként a járulékokat, vagy sem. Akkor döntött így, ha a választás alapján kisebb adóalap keletkezett től az ingatlan bérbeadásából származó jövedelemnél nem lehet alkalmazni ezt a szabályt, mert itt a törvény lehetővé teszi az egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolását. Az adóalap-kiegészítés összege eddig a társadalombiztosítási járulék mértékével volt egyező. Ezzel kapcsolatos változás, hogy mostantól a 27% mértéket tartalmazza a törvény. Ez a változás november 30-ától lépett életbe. Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni: 1. ha az adóköteles társadalombiztosítási ellátást nem a magánszemély munkáltatója állapítja meg, 2. az adóköteles munkanélküli ellátás adóelőlegének megállapításakor, 3. ha a bevétel nem kifizetőtől származik, és az adóelőleg alap-számításánál figyelembe veendő jövedelmek összege nem haladja meg a Ft-ot. 2.4 A családi kedvezmény A családi kedvezmény alapvetően változatlan maradt, kisebb pontosítások történtek: 1. Családi pótlékra jogosult magánszemély érvényesítheti a családi kedvezményt, függetlenül attól, hogy ténylegesen folyósítják-e neki. 2. Kedvezményezett eltartott, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult. 3. Eltartott, aki a családi pótlék megállapítása során a létszámban figyelembe vehető. 4. Jogosultsági hónap, amelyben a családi pótlékra jogosultság fennáll. Mind a négy pontosítás arról szól, hogy akkor is igénybe vehető a családi kedvezmény, ha a magánszemély ténylegesen nem kap családi pótlékot, de jogosult lenne rá. A rokkantsági járadékban részesülő magánszeméllyel közös háztartásban élő hozzátartozó számára válik lehetővé a családi kedvezmény érvényesítése. A évi előírás nem írja 2

3 elő a kedvezményérvényesítéshez a hozzátartozói jogállást, kizárólag a közös háztartásban élést. Változást jelent, hogy a családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az egyéni vállalkozó is a negyedévente elszámolt vállalkozói kivét során levont szja megállapításakor, és a magánszemély is, amennyiben maga köteles az adóelőleg megállapítására. Azaz az ingatlan bérbeadásakor is csökkentő tétel lehet a még figyelembe nem vett családi kedvezmény. Pontosításra került, hogy nem kell a jövedelem kiszámításánál figyelembe venni a következő bevételeket: 1. a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet által a magánszemély tagjának nyújtott szolgáltatást, amennyiben a szolgáltatást a szervezet az alapszabályával összhangban a cél szerinti tevékenysége során nyújtja, és a tevékenysége összhangban van a rendeltetésszerű joggyakorlással, 2. az olyan kamarai tagdíjat, melyet a kifizető átvállal a tevékenységében közreműködő magánszemélytől, feltéve, hogy a tevékenység kizárólag szakmai kamarai tagként folytatható, 3. az önálló tevékenységét gazdasági társaságban megkezdő magánszemély a társaság alapításával kapcsolatosan felmerült költségei fedezetére kapott támogatását. Függetlenül attól, hogy a számlák a társaság nevére szólnak, és a támogatást a magánszemély kapta, de kizáró feltétel, ha az adott kiadásokat a magánszemély költségként elszámolja. Amennyiben a magánszemély a megadott határidőig nem használja fel a támogatást, akkor a fel nem használt rész annak az évnek az utolsó napján lesz jövedelem, amely naptári évben fel kellett volna használni. Ha nem volt ilyen határidő, akkor a folyósítást követő negyedik adóév utolsó napján válik bevétellé a fel nem használt rész. 2.5 Adóelőleg-levonás Ismét visszatért az az előírás, hogy a kifizető köteles adóelőleget levonni a magánszemélytől, ha a kifizetésben nem mint egyéni vállalkozó, és nem mint őstermelő részesül. Így kell eljárni az ingatlan-bérbeadások esetén is, ha azok nem egyéni vállalkozás keretében történnek. Hogyan lehet megállapítani, hogy kitől nem kell adóelőleget levonni? 1. Az egyéni vállalkozónak a bevételről kiállított bizonylatán (számláján) fel kell tüntetnie vállalkozói közokiratának számát.; 2. Az őstermelő a kifizetést megelőzően bemutatja ezen jogállását igazoló valamely okiratát. (Az őstermelőknek 2012-ben már az első jövedelemkifizetést megelőzően érvényesíteniük kell értékesítési betétlapjukat.) Ugyancsak visszatért az az előírás, hogy az adóelőleg megállapításánál nem lehet 50%-nál magasabb költséghányadról nyilatkozni, azaz minden esetben adóelőleget kell levonni a jövedelem 50%-ából. Amennyiben ennél magasabb a ténylegesen felmerült költséghányad, az év végén elkészített bevallásban lehet érvényesíteni a költségkülönbözetet. Önálló tevékenység esetén, nyilatkozat hiányában az adóelőleg alapja a bevétel 90%-a. Az átalányadózók lehetséges tevékenységeinek besorolását a TESZOR alapján határozza meg a törvény az eddig használatos SZJ helyett. Ugyanilyen változás az üzletek besorolásánál a TEÁOR figyelembevétele az üzletek üzletköri jelzőszáma helyett. 3

4 Amennyiben a magánszemély engedélyköteles fémhulladékot értékesít, a bevétel 25%-a lesz jövedelem, és a kifizető minden esetben (kivéve az egyéni vállalkozó érétkesítését) levonja a személyi jövedelemadót. A levont adót magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként kell bevallani. Speciális szabályozás vonatkozik a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó jövedelmek adózására. Hasonlóak az előírások, ha termőföldből átminősített ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedését értékesíti a magánszemély, vagy kivonja a társaságból. A speciális előírásokat akkor kell alkalmazni, ha a bevétel az ún. szokásos hozamot meghaladja. Szokásos a hozam a bevételből levonható költségek 0,3%-ának a tulajdonba tartás naptári napjaival megszorzott összege. Bevételből levonható költségnek minősül a megszerzésre fordított összeg és más, az ingatlan tulajdonlásával és átruházásával összefüggő kiadás, az értéknövelő beruházás. A hozam ezt meghaladó részét az adó alapjának megállapításánál háromszoros összegben kell figyelembe venni. Ez alapján a jövedelemből a szokásos hozammal megegyező összeget 16%-os mértékű adó terheli, míg az azt meghaladó rész lényegében 48%-kal adózik. Példa az elvárt hozam feletti eredmény esetén az adó számítására: Értékesítésért kapott bevétel: Eladott ingatlan beszerzési ára: Egyéb felmerült költségek: Összes elismert kiadás: Értékesítésen elért eredmény (hozam): Ft Ft Ft Ft Ft Szokásos hozam Tulajdonban tartás napjainak száma: 450 Szokásos hozam megállapítása: Ft 450 * 0,003%/nap * Szokásos hozam feletti hozam: Ft Adószámítás Szokásos hozam adója (16%): Ft Szokásos hozam feletti hozam adója: Ft * 3 * 0,16% Összes adó: Ft Adóteher: 29,76% Hasonlóan adózik a vállalkozásból kivont jövedelem is azokban az esetekben, amikor a termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély tag adja el a részesedését, illetve vonja ki azt a vállalkozásból. Ezekben az esetekben a szokásos hozamot meghaladóan keletkező árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem kétszeresével kell az adó alapját növelni, vagyis a meghaladó rész lényegében háromszoros súllyal szerepel az adóalapban, tehát ezt a részt ebben az esetben is 48%-os mértékű adó terheli. Nem kell alkalmazni ezeket a szabályokat, ha: 4

5 a magánszemély a termőföldből átminősített ingatlant örökléssel szerezte, a termőföld tulajdonosa az átminősítést legalább 5 évvel megelőzően szerezte meg. 2.6 Egyes meghatározott juttatások Változás az egyes meghatározott juttatások körében, hogy visszatért az előző években már hatályban lévő előírás, miszerint a kifizetőt terhelő adó mellett adható azon juttatás, amelyet a munkáltató minden munkavállalójának azonos értékben nyújt, vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján juttat. Így nemcsak a törvényben nevesített juttatásokat lehet kifizetői adókötelezettség mellett nyújtani, hanem lehetséges bármely szolgáltatást a feltételek fennállása esetén biztosítani. Ilyenek lehetnek mostantól ismét a parkolóbérlet, a fitneszterem használatának biztosítása. Természetesen most sem lehetséges az egyéni differenciálás az elvégzett munka mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőitől függően. Az ez utóbbi alapján adott juttatás továbbra is természetben adott munkabérnek minősül, és mint ilyen az összevont jövedelem része annál, aki kapta. Egyes meghatározott juttatásnak minősül az egyidejűleg több magánszemély számára rendezett ingyenes vagy kedvezményes rendezvényen biztosított vendéglátás, szabadidő program, ideértve a résztvevőknek adott ajándéktárgyak értékét, ha azok egyedi értéke nem haladja meg magánszemélyenként a minimálbér 25%-át. 2.7 Reprezentáció és üzleti ajándék Ismét a személyi jövedelemadóban adózik a reprezentáció és az üzleti ajándék juttatása. Az adókötelezettség alapja a juttatás 1,19-szerese, az szja az adóalap 16%-a, van ehokötelezettség is; ez az adóalap 27%-a. Az üzleti ajándékoknál megszűnt az egyedi juttatásokhoz kapcsolódó értékhatár: a juttatás során kizárólag az üzleti kapcsolatot kell figyelembe venni. Nem változott a reprezentációra és üzleti ajándékokra vonatkozó előírás a társadalmi szervezeteknél, a köztestületeknél, az egyházi jogi személyeknél és az alapítványoknál. Az üzletpolitikai, reklám célból adott juttatásokra vonatkozó szabályozás átláthatóbbá tételével összefüggésben az adómentesnek nem minősülő juttatások adókötelezettségére az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ehhez kapcsolódva megszűnt az a lehetőség, hogy a minimálbér 1%-át meg nem haladó egyedi értékben lehessen ajándékot adni magánszemélyeknek, amikor a juttató nem ismerte a magánszemélyek adatait, és az ajándékok nem minősültek üzleti ajándéknak, sem reklám célú juttatásnak. Adómentes az üzletpolitikai célú árengedmény, visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, amelyet kizárólag a magánszemély saját nevében történő áru-, illetve szolgáltatásvásárlására tekintettel ad a kifizető a vásárolt áru, szolgáltatás ellenértékéig terjedő mértékben. Régi-új előírás, hogy bevezetésre került a kifizetőt terhelő 16%-os szja mellett adható béren kívüli juttatások esetében az éves értékhatár, az éves keretösszeg. Az értékhatár Ft 5

6 évente, az ezen összeg felett nyújtott juttatások egyes meghatározott juttatásnak minősülnek. Az értékhatárt a munkavállaló által az adott munkáltatónál töltött napok alapján kell arányosítani. 2.8 Béren kívüli juttatások Megszűnik az olyan utalvány, amelyet mind meleg, mind hideg étkezésre lehetett fordítani évtől az étkezés nyújtására a következő lehetőségek vannak: 1. természetben adott étkezés a munkahelyen, üzemi étkezés keretében nyújtva havonta Ft értékig, 2. utalvány formájában is adható, ha annak beváltására kizárólag az üzemi étkezőhelyen van lehetőség, és ezen az étkezőhelyen kizárólag a munkáltató munkavállalói étkezhetnek, Ft értékben, 3. fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában juttatott jövedelem 5000 Ft értékben, amelyet lehet utólag is adni, 4. Széchényi Pihenő Kártyára utalt évi Ft összeg. A 3. pontban említett utalvány Erzsébet-utalvány formájában adható, kibocsátója a Nemzeti Üdülési Alapítvány december 31-ig ezt az utalványt a melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására is fel lehetett használni. A fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló Erzsébet-utalvány juttatható a munkahelyi étkezéssel és a Széchényi Kártyára történő befizetéssel együtt is. Üzemi étkezés a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen történő meleg étel kiszolgálása. 2.9 Változások a Széchényi Pihenő Kártyával kapcsolatosan A kártya használatáról szóló jogszabályt módosította a 317/2011 (XII. 27.) Korm. rendelet. Ebben szerepelnek TEÁOR számokkal együtt azok a szolgáltatások, melyekre használni lehet 2012-től a SZÉP kártyát. Az szja törvényben foglaltak szerint az eddig kizárólag szálláshely-szolgáltatással együttesen igénybe vehető lehetőség a következők szerint módosult. A béren kívüli juttatás ellenértéke három egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló részre utalható: 1. szálláshely-szolgáltatásra felhasználható a több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb Ft támogatás, 2. vendéglátásra használható fel ideértve a melegkonyhás vendéglátóhelyeken, a munkahelyi étkeztetésnél történő felhasználást a több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb Ft támogatás, 3. szabadidőre történő felhasználás, amely a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést jelenti, ebben az esetben a több juttatótól származó együttesen legfeljebb Ft támogatásra van lehetőség. A harmadik csoportba utalt összeg felhasználása széles körű. A következő szolgáltatásokat lehet igénybe venni ebből: 6

7 Egyéb humán egészségügyi ellátás Előadó-művészet Múzeumi belépő Növény- és állatkerti belépő Vidámparki belépő Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység Fizikai közérzet javító szolgáltatás Testedzés Egyéb sporttevékenység Belvízi személyszállítás Megszűnik a béren kívüli juttatások körében az internet juttatása, így az továbbiakban csak egyes meghatározott juttatás lehet, ha minden dolgozó számára biztosítja a munkáltató. A többi juttatás változatlan szabályok szerint biztosítható, ideértve az iskolakezdési juttatást, helyi utazási bérlet nyújtását, az iskolarendszerű képzés támogatását, az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári támogatásokat. Az adómentesen adható sporteseményre szóló belépő/bérlet 2012-ben is Ft-os korláttal szerepel az adótörvények 1. számú mellékletében, így az Ft-os keretben sem kell számolnunk vele. Bár egészségügyi hozzájárulást érintő változás, mégis ide kapcsolódik, hogy a béren kívüli juttatásokat 10%-os eho terheli. Így csökkent a különbség az egyes meghatározott juttatásokat, illetve a béren kívüli juttatásokat terhelő adók értéke között. A különbség 17% lett. Emiatt, ha egy béren kívüli juttatásból egyes meghatározott juttatás lesz, 17% eho-kötelezettség különbözet keletkezik. Ha ez a különbözet azért keletkezik, mert a magánszemélynek adott juttatások együttes értéke az adóéven belül meghaladta az Ft-os értékhatárt, akkor a különbözetet az adóévet követő május 31-ig kell teljesíteni. Egyéb esetekben a különbözetet a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és befizetni. A juttatások adója a következők szerint alakul: Béren kívüli juttatások: - az adó alapja a bekerülési érték 1,19-szerese - az szja 16%, az eho 10% az adóteher összesen 30,94% Egyes meghatározott juttatások: - az adó alapja a bekerülési érték 1,19-szerese - az szja 16%, az eho 27% az adóteher összesen 51,17% 2.10 Külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos változások Ismét elismert költség lesz a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett jövedelem 30%-a, maximum naponta 15 EUR A végtörlesztéssel kapcsolatos előírások 7

8 A devizahiteleknek a hitelintézetekről szóló évi CXII. törvény 200/B -ban megfogalmazott végtörlesztéséhez a munkáltató által a következők szerint is adható támogatás. A támogatás vissza nem térítendő támogatás, adó- és járulékmentesen a munkáltató nyújthatja a munkavállaló végtörlesztéséhez Ft értékig. Feltétele, hogy a munkáltató a támogatást közvetlenül a munkavállalója igazolása alapján a hitelt nyújtó bank részére utalja át. Azonban, ha a munkavállaló a támogatás nyújtását megelőzően teljesítette a végtörlesztést, és ezt a hitelintézet által befogadott végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentéssel és a fizetési kötelezettség teljesítését igazoló dokumentummal támasztja alá, akkor a támogatás folyósítása közvetlenül a munkavállaló által megjelölt bankszámlára is történhet. A támogatást adómentesen szeptember 29-től december 31-ig lehetett adni. Munkáltatón és munkavállalón kizárólag azokat értem, akik között munkaszerződés áll fenn, a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjainak adott támogatás, kamatmentes kölcsön nem adómentes. Ez a lehetőség eredetileg február 28-ig élt, de a köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvényben szerepel az a megállapítás, hogy ezek a lehetőségek csak december 31-ig fennállóak. A törvényt az aláírás hiánya miatt december 29-én még nem hirdették ki. (Ugyancsak átmenetileg december 31-ig élő lehetőség, hogy a munkáltató adhat a végtörlesztéshez kamatmentes kölcsönt, ha a munkavállaló kap a hitelintézettől igazolást, hogy a kölcsönt a fennálló deviza alapú lakáskölcsönének törlesztésére fordítja.) 2.12 Veszteségelhatárolás Az adóévben elszámolt veszteség nem haladhatja meg az e nélkül számított adóalap 50%-át mind az egyéni vállalkozóknál, mind a mezőgazdasági őstermelőknél. 8

9 3 A társadalombiztosítási és járulékfizetési változások A leglényegesebb változás, hogy évtől megszűnik a kifizetők által fizetett 27%-os társadalombiztosítási járulék. Helyére az ún. szociális hozzájárulási adó lép. A Tbj. 2. -a olyan új bekezdéssel egészül ki, amelyben rögzíti a törvényalkotó, hogy: 1. a társadalmi szolidaritás, 2. a szociális biztonság, 3. a testi és lelki egészség 4. az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében a törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amely társadalombiztosítási ellátásra nem keletkeztet jogot. Ez a szabályozás teljesen eltérő az eddigi, óta érvényben lévő törvények szellemével január 1-jétől kizárólag a biztosított fog járulékot fizetni. A járulékok a következők: 1. Nyugdíjjárulék 10% 2. Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4% 3. Pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3% 4. Munkaerő-piaci járulék 1,5% Az összes levonásra kerülő, a magánszemélyt terhelő járulék 18,5%. Ez 1 százalékponttal magasabb, mint évben, mert a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%-ról 3%-ra nőtt. A járulék alapja is bővült, ide tartozik 2012-től a végkielégítés, a szabadságmegváltás és a jubileumi jutalom is, és a heti 36 órás foglalkoztatási jogviszony melletti további jogviszonyokban is kell fizetni a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A biztosítottak közé tartozik a Bt., a Kkt. és a Kft. olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszonyban látja el, és egyéb törvényhely alapján már nem minősül társas vállalkozónak. Azok tartoznak ide, akiknek nincs egyéb biztosított jogviszonyuk, és csak az ügyvezetést látják el, azt is megbízási jogviszonyban és egyéb személyes közreműködést sem végeznek. A kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék 6390 Ft havonta, ami napi 213 Ft-ot jelent. A nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta, a személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem után kell fizetni. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, és legfeljebb a járulékfizetési felső határ. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja legalább a minimálbér 150%-a. Mind az egyéni vállalkozók, mind a társas vállalkozók esetében megszűnik a minimális járulékalap havi átlagos számítási lehetősége. Ez azt jelenti, hogy ha valaki az egyik hónapban nem vesz ki jövedelmet, a minimálbér másfélszerese után megfizeti az egészségbiztosítási járulékot, és a következő hónapban a minimálbér háromszorosát veszi ki, akkor a háromszoros minimálbér lesz az egészségbiztosítási járulék alapja. Tehát nem lehet figyelembe venni, 9

10 hogy 2 hónap átlagában a minimálbér másfélszeresét vette ki. Így az tudja optimálisan figyelembe venni a járulékalapot, aki minden hónapban azonos jövedelemkivétet számol el. A főállású eva-adózó egyéni vállalkozóknál is a minimálbér másfélszerese lesz a járulék alapja az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléknál, és a minimálbér a nyugdíjjáruléknál. A minimálbér az előbbi esetekben azonos a garantált bérminimum összegével, azaz Ft-tal kell számolni. Megszűnik a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetési kedvezménye, és a segítő családtagi jogviszony is. A korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 2012 végéig 13%, ezt követően ez is kivezetésre kerül, mert a kapcsolódó nyugdíjszabályok is megszűnnek. 10

11 4 Szociális hozzájárulási adó Ez egy teljesen új adó, amely az eddigi TB-járulékokról szóló előírások helyébe lép. Ettől eltérően nem alapoz meg semmilyen juttatást, ezért is tekinthető adónak. Az adó alanyai a kifizetők, az egyéni vállalkozók és az őstermelők. Az adófizetéssel járó legjellemzőbb jogviszonyok: a munkaviszony, a megbízási jogviszony, a szövetkezeti tagsági jogviszony, a Kkt., Bt., Kft. személyesen közreműködő tagjainak jogviszonya, a megbízásos ügyvezetői jogviszony, az szja törvény szerinti önálló és nem önálló tevékenység. Az adónak nem alanya a nyugdíjas társas és egyéni vállalkozó, az iskola szövetkezeti tag. A kifizetőt terhelő adó alapja az adófizetéssel járó jogviszonyban vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére kifizetett, az szja törvény alapján, az adóelőleg számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a levont érdekképviseleti tagdíjjal. Az adónak nem alapja: a társadalombiztosítási ellátás, a szerzői jogvédelem alá tartozó kifizetés, az egyéb vagyoni jogok felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, a késedelmi kamat, az ingatlan bérbeadása. 4.1 Az adóalap megállapításának különös szabályai A Kkt., a Bt. és a Kft., az ügyvédi iroda tagjának jogviszonya és az egyéni vállalkozói jogviszony alapján a fizetendő adó alapja legalább a minimálbér 112,5%-a. Amikor a vállalkozó az adott jogviszonyában nem vesz ki jövedelmet, vagy a kivett jövedelme nem éri el ezt az összeget, akkor is fizetnie kell az adót a minimálbér 112,5%-a alapján. Külön kell arra figyelni, hogy minden hónapban önállóan kell számolni a minimálbért, és nem lehet az előző hónapban a minimálbér felett felvett összeget figyelembe venni. 4.2 Mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól Az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem kell számításba venni a hónapnak azt a napját, amelyre a tag, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi személy egyházi szolgálatát, illetőleg az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja. 11

12 Külön probléma, hogy hogyan kezeljük a vezető tisztségviselőkhöz és a többes jogviszonyokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adót. Amennyiben a tag számára a társasági szerződés és egyéb dokumentumok alapján nem állapítható meg a személyes közreműködés, akkor nem merül fel az adófizetési kötelezettség. A vezető tisztséget nem munkaviszonyban ellátókat ez a törvény személyes közreműködőként kezeli. Mentesül az adó megfizetése alól az a vállalkozó vagy az a személyesen közreműködő tag, akinek már van valahol legalább heti 36 órát elérő munkaviszonya. (Ezzel azonos a felsővagy középfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében végzett tanulmány.) Amennyiben a tagnak van másik kifizetőnél olyan jogviszonya, amely alapján megfizeti a szociális hozzájárulási adót, a további jogviszonyaiban mentesül az adó megfizetése alól, kivéve, ha jövedelemben részesül ezen jogviszonyaira tekintettel. Mind a munkaviszonyhoz, mind a többes jogviszonyhoz kapcsolódó mentesség feltétele, hogy a magánszemély a kifizetőnek erről a tényről írásban nyilatkozzon. A minimálbér ebben az esetben a garantált bérminimum. Az adó mértéke 27%. Az adóból adókedvezmény vehető igénybe, a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez kapcsolódóan. A kedvezmény mértéke Ft munkabérig Ft. Az e feletti összeg esetén csökken a kedvezmény a Ft feletti rész 14%-ával. Adókedvezmény érvényesíthető a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban foglalkoztatott munkavállalók után fizetett adóból is. Ide tartozik a FEOR főcsoportjába tartozó, szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatatása. Ebből az adóból lehet figyelembe venni a START foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket. Az adót havonta kell bevallani és befizetni a tárgyhót követő hónap 12. napjáig. 12

13 5 Elvárt béremelés A Kormány december 22-én fogadta el az elvárt béremelésről szóló 298/2011. számú Korm. rendeletet. Az elvárt béremelés végrehajtása esetén adókedvezmény jár a szociális hozzájárulási adóból. A béremelést nem lehet béren kívüli juttatások formájában adni. Az adókedvezményt akkor lehet igénybe venni, ha valamennyi foglalkoztatott munkavállaló megkapja az adott hónapban az elvárt jövedelmet. A béremelést a havi átlagos Ft feletti jövedelemig kell biztosítani, azoknak a munkavállalóknak, akik november 1-je és december 31-e között munkaviszonyban álltak. Az elvárt jövedelememelés értékét a rendelet melléklete tartalmazza. Ez Ft-tól 500 Ft közötti havi béremelést jelent. A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséhez kapcsolódó béremelés értéke figyelembe vehető az elvárt béremelés számítása során. A viszonyítási alap a munkavállaló évi személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak egész havi átlaga. Mely hónapok jövedelme alapján kell az átlagot számítani? 1. Nem volt személyialapbér-emelés 2011-ben: a január 1-je és december 31-e közötti jövedelem. 2. Volt személyialapbér-változás október 31-e előtt: a változás időpontjától december 31-ig tartó időszak jövedelme. 3. Volt személyialapbér-változás október 31-e után: az október 31-e előtti utolsó béremelés (ha ez nem volt 2011-ben, akkor január 1-je) és a béremelés időpontjáig terjedő időszak. 4. Október 31-e utáni munkakezdés: a munkakezdés és december 31-e közötti időszak jövedelme. A személyi alapbér a munkaszerződés szerinti alapbér. A rendszeres bérpótlékok azok a pótlékok, melyek a munkavállalót a munkavégzés során folyamatosan megilletik, akár a munkaviszonyra vonatkozó szabályozás, akár a munkaszerződésben rögzítettek alapján. Amennyiben egy nem havibéres dolgozó elvárt béremelését szeretnénk meghatározni, akkor a törvényben meghatározott jövedelemsávra jutó összeget teljes foglalkoztatás esetén 174 órával kell osztani. Ettől eltérő rövidebb vagy hosszabb foglalkoztatás esetén arányosan kell figyelembe venni a 174 órát. Ha a munkavállaló munkaideje október 31-e után változott, akkor a munkaidő-változás arányában kell korrigálni a viszonyítás alapját képező bért. A bérrendezés módja, a évi rendszeres bér alapján megállapítjuk, melyik kategóriába tartozik a dolgozó, és az ehhez kapcsolódó béremelést kell megadni olyan arányban, mint a személyi alapbér és a rendszeres bér hányadosa. A béremelést személyialapbér-emelésként kell figyelembe venni. Egyszerűsítési lehetőség, hogy a évi személyi alapbér figyelembevételével határozzuk meg az elvárt béremelést, és ezt az összeget kapja meg a dolgozó a évi személyi alapbér emeléseként. 13

14 A választási lehetőséget úgy kell megtenni, hogy minden dolgozóra egységes módszert kell alkalmazni, és ezt később sem lehet megváltoztatni. Teljesítménybér esetén a teljesítménytényezőket is úgy kell módosítani, hogy 100%-os teljesítés esetén az elvárt béremelés megtörténjen. Nem hajtotta végre a munkáltató az elvárt béremelést, ha a béremelés során a munkavállaló személyi alapbére, rendszeres bérpótlékai és/vagy a teljesítménytényezők a munkavállaló számára hátrányosan változnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium a honlapján útmutatót tett közzé, mellyel segíteni kívánja az elvárt béremelésről szóló törvény gyakorlati végrehajtását és a kapcsolódó adókedvezmények igénybevételét. Ez a dokumentum innen tölthető le: 14

15 6 Az áfatörvény változásai Az áfatörvény leglényegesebb változása, hogy az általános 25% adókulcs 27%-ra emelkedik. A többi adókulcs továbbra is változatlanul megmarad. (Ezek 18%, 5% és 0%.) A 27% adókulcs esetén a bruttó árban lévő áfa-tartalom 21,26% lesz. (Ez az érték a 25% áfa esetén 20% volt.) Az áfa-mérték változása jelentős problémát okoz az áthúzódó teljesítmények, az áfatörvény szerinti folyamatos szolgáltatások és értékesítések, valamint az előlegek elszámolása tekintetében. Főszabály szerint a december 31-e után keletkező adófizetési kötelezettségekre már az új, 27%-os adókulcs vonatkozik. Speciális átmeneti (számlázási) szabály érvényesül az időszakos elszámolású (folyamatos teljesítésű) ügyletek esetében. A pénztárgépek és taxaméterek átállítását február 29-éig kell elvégezni. A pénztárgépek átállítását lehetőség szerint az évfordulót követően minél előbb el kell végeztetni. Az átállításig kézi kiállítású nyugta alkalmazható. A kézi nyugták szigorú számadású bizonylatok, és nyilvántartás szükséges róluk. A nyilvántartásnak tartalmazni kell a nyugtákról és a számlákról elkülönítve a következőket: a nyomtatvány sorszámtartománya (az első sorszámtól az utolsó sorszámig), a nyomtatvány beszerzését igazoló számla sorszáma, a beszerzés kelte, a nyomtatvány használatba vételének napja, a nyomtatvány-felhasználás befejezésének napja (a nyomtatvány betelte), a nyomtatvány kiselejtezésének napja. A pénztárgépek átállítását követően az addig teljesített forgalmat egy összegben rögzíteni kell a pénztárgépben. Az egyösszegű bevezetést a kézi nyugtákon jelölni kell, és a kézi nyugtákat legalább 8 évig meg kell őrizni. A pénztárgépek átállítását az arra feljogosított szerviz végezheti el, és hogy melyek ezek a szervizek, azt az adóhatóság a honlapján közzé teszi. Ha a pénztárgép alkalmas arra, hogy előre programozzák, akkor az átállítást követően kiállított bizonylatok megfelelőek. Az adómemória-átállítással egyidejűleg ki kell íratni a pénztárgépek évi forgalmát is. Erre a 24/1995 (XI. 22.) PM rendelet kötelezi a vállalkozásokat. A kiíratás célja, hogy az éves forgalmat a könyvelésben elszámolt bevétellel egyeztetni lehessen. Lehetőség van a pénztárgépek tovább használatára, ha a nyugtán, az áfa mértéke nem jelenik meg. Ekkor a január 1-jét követő forgalmak esetén az adót a napi forgalmi jelentések adatiból, már az új, 27% áfa-mértékkel kell kiszámítani. Ebben az esetben az átállításkor a évi forgalmi adatok kiíratása mellett a évi forgalmat is ki kell íratni. (Kivéve, ha az adómemória alkalmas a napi forgalmi adatokat áfa-mértékenként külön kimutatni.) Minden pénztárgép átállítását el kell végezni, azokét is, melyek használaton kívül vannak. Amennyiben az üzlet idényjelleggel működik, lehetőség van arra, hogy az átállítást a nyitást napjáig végezzék el. Erre nem szükséges külön engedélyt kérni. 15

16 Az elvégzett átállításokról szervizadatot kell szolgáltatni az adóhatóság számára az előírt nyomtatványokon, a határidőben megtörtént átállításokról március 31-ig, az ezt követően történt átállítások esetén pedig folyamatosan minden hónap utolsó napjáig. Az új adómértéket azokra az értékesítésekre kell először alkalmazni, amelyeknél a teljesítés időpontja december 31-ét követően van. Azaz az áfa megállapításának időpontja január 1-jén vagy ezt követően esedékes. Ebben mindig az áfatörvény szerinti teljesítést kell figyelembe venni. Néhány példa melyben bemutatom, hogy egyes esetekben mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség, mi a mérvadó a teljesítés időpontjának megállapítására: Termékértékesítés: a tényleges teljesítés időpontja, amely a szerződés szerinti átadásátvétel időpontja (ez alapján kell megállapítani az áfa-kulcsot akkor is, ha a számlakiállításra később kerül sor) Fuvarozás: a lerakás napja Fordított adózás: az adófizetési kötelezettség keletkezésének napja: - a számla kelte, - az ellenérték megfizetésének napja, - legkésőbb a tényleges teljesítés napját követő hónap 15. napja. Amelyik ebből a háromból először valósul meg, azon a napon kell az áfát megállapítani. Ha ebből a hármas követelményből bármelyik 2011-ben megtörtént, akkor az áfa 25%, egyéb esetekben 27%. (Például, ha a termék november hónapban beérkezik, de a számla csak évben érkezik meg, és az ellenértéket sem fizetik ki csak a számla beérkezését követően, akkor az ügylet teljesítésének napja december 15- e, azaz a felszámítandó áfa 25% lesz. Azonban ha ez a termék december hónapban érkezik, és a többi feltétel változatlan, akkor a teljesítés évi, és a felszámított áfa 27%. Az első esetben a decemberi áfa-bevallásban szerepel az áfa, a második esetben január haviban.) Fordított adózás alá tartozik a közösségi termékbeszerzés, és a belföldi építőipari szolgáltatás is. A fordított adózáshoz kapcsolódóan kifizetett előleg nem tartalmaz áfát, így ezeknél kizárólag a teljesítéskori adómértéket kell figyelembe venni. EU közösségen belülről vagy harmadik országból igénybe vett szolgáltatás: amennyiben a főszabály alapján az igénybevevő fizeti az áfát, és a külföldi számlája tartalmaz teljesítési időpontot, akkor a teljesítés időpontja szerinti áfa-kulcsot kell felszámítani, egyéb esetben a számla keltét kell teljesítési időpontnak tekinteni. Részteljesítés: a részteljesítés napja a teljesítés időpontja (Például, ha a részteljesítés 2011-ben történik meg, de a végteljesítés már 2012-ben, akkor a részteljesítés 25%-os, a végteljesítés különbözet már 27%-os áfa-mértékkel számlázandó.) Előleg: az előleg önálló teljesítésnek minősül, a pénzösszeg kézhezvételekor keletkezik adófizetési kötelezettség. A 2011-ben megkapott előleg 25% áfát tartalmaz. (Például 2011-ben átvett pénzösszegre 25% áfát, míg a 2012-ben átvett pénzösszegre már 27% áfát kell felszámítani.) Speciális eset, ha az előleg megfizetése 2011-ben, de a végszámla kiállítása 2012-ben történik. Eltérően történik az elszámolás, ha a megállapodásban szereplő érték bruttó vagy nettó értéknek minősül. Bruttó értékben történő megállapodás esetén a felek az átadási árban állapodtak meg, és így az árból le kell vonni az előleg összegét és a különbözetből kell visszaszámítani az új adómértékkel a fennmaradó nettó értéket. Ebben az esetben az eladó fizeti meg az áfa-változás miatti különbözetet. 16

17 bruttó érték nettó érték áfa szerződés szerinti bruttó ár áfa mértéke előlegként kifizetett összeg % fennmaradó összeg % összesítve Gazdálkodó felek között általában nettó értékben való megállapodás a jellemző. Ekkor a szerződés szerinti nettó összegből le kell vonni a már teljesített előleg nettó értékét, és a különbözetre az új áfa-mértékkel kell felszámítani az áfát. Ebben az esetben a vevő fizeti meg az áfa-változás miatti különbözetet. bruttó érték nettó érték áfa szerződés szerinti bruttó ár áfa mértéke előlegként kifizetett összeg % fennmaradó összeg % összesítve Folyamatos teljesítésű, elszámolási időszakhoz kötött ügylet: a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, ekkor a teljesítés napja a fizetési határidő, azaz az ellenérték megtérítésének esedékessége. Ide tartoznak jellemzően a közüzemi szolgáltatások, a bérbeadások, a minden hónapban számlázott szolgáltatások. Itt az áfa mértékének meghatározáshoz meg kell állapítani, mikor történt a tényleges teljesítés, mikor van a fizetési határidő. 25% áfa 27% áfa a teljesítési időszak és a fizetési határidő is 2011 a teljesítési időszak 2011, a fizetési határidő 2012 a teljesítési időszak 2012, a fizetési határidő 2011 a teljesítési időszak egy része 2011, egy része 2012, a fizetési határidő 2011 X X X X a teljesítési időszak egy része 2011, egy része 2012, a fizetési határidő 2012 X X az adóalapokat a naptári napok aránya alapján kell megosztani a teljesítési időszak és a fizetési határidő is 2012 X 17

18 6.1 Áfa-levonási tilalom feloldása január 1-jével megszűnik a gépkocsibérlethez és a lízinghez kapcsolódóan áthárított áfára vonatkozó adólevonási tilalom. A fenti törvényváltozás mind a személygépjárművek, mind pedig más közlekedési járművek bérbevételével összefüggésben alkalmazható. Az a szabály továbbra is érvényben van, hogy az adóköteles gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan lehetséges az előzetesen felszámított áfa levonása. Amennyiben a gépjármű nem kizárólagosan üzleti használatú, csak olyan arányban lehetséges az áfa levonása, amilyen arányban üzleti célú használat valósult meg. Az üzleti célú használatot igazolni lehetséges útnyilvántartás vezetésével. A levonási lehetőség a január 1-jén, vagy ezt követően kezdődő elszámolási időszakokra vonatkozik. 6.2 Importszolgáltatásokhoz kapcsolódó előleg A főszabály szerinti teljesítés hely meghatározása esetén, ha az áfa fizetésére a vevő kötelezett, akkor előleg fizetése esetén is meg kell állapítani az előlegre jutó áfa-kötelezettséget. Az előleget nem lehet úgy tekinteni, mint amely a fizetendő adó összegét is tartalmazza, tehát a fizetett összegre kell az áfát rászámítani. Az áfát az összesítő nyilatkozatban is jelenteni kell. Ezt legkorábban a január 1-jén történő előlegek fizetésekor, kézhezvételekor kell alkalmazni. 6.3 Arányosítás változása Az előzetesen számított forgalmi adó megosztása esetén a gazdaságilag nem független felek közötti termékértékesítések és szolgáltatások során a szokásos piaci árat kell figyelembe venni a ténylegesen megfizetett ellenérték helyett. Ezt először a évben meghatározott arányszámok esetén kell alkalmazni. 6.4 Önellenőrzés évtől gyakorlatilag egy esetben sem kell önellenőrizni, ha a fizetendő adó csökken. Ez azt jelenti, hogy téves számlázás esetén csak akkor kell majd önellenőrzési bevallást benyújtani és az adót pótlólagosan megfizetni, ha az eredetileg kibocsátott számla alacsonyabb adóértéket tartalmaz, mint a módosított. Önellenőrzés helyett az aktuális áfa-bevallásban szerepel az is, ha utólag válik nyilvánvalóvá, hogy a szerződésben szereplő adatoknál tévesen magasabb értéket számláztak ki. Az előleg részben vagy egészben történő visszatérítése esetén sem kell az adózónak önellenőriznie a korábbi bevallását. 18

19 7 Az ismételten kötelező kamarai regisztráció január 1-je után alakult vállalkozásoknak (a társaságoknak és az egyéni vállalkozásoknak) a bejegyzésüket követő 5 napon belül regisztrálniuk kell a székhely szerinti illetékes gazdasági kamaránál. Nem vonatkozik ez a mezőgazdasági vállalkozásokra. A már működő vállalkozásoknak 60 nap áll rendelkezésre, hogy beadják regisztrációjukat. A regisztráció történhet papír alapon vagy elektronikusan. A kamarai tagnak hozzájárulást kell fizetni minden év március 31-ig. Ennek értéke 5000 Ft évente. A meg nem fizetett hozzájárulás köztartozásnak minősül, és behajtható. A gazdálkodó szervekről vezetett adatok nyilvánosságát a kamaráknak kell biztosítani. Ennek hatálybalépése június 1-je. A kamarai tagok számára a kamarák ingyen biztosítják a következő szolgáltatásokat: tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben, üzletipartner-keresés, pályázatfigyelés. A kamarai nyilvántartás a gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza: név, székhely, telephely(ek), fióktelep(ek), főtevékenység, ténylegesen végzett egyéb tevékenység(ek), a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti besorolás. A vállalkozás köteles 5 napon belül bejelenteni, ha a nyilvántartott adataiban változás következett be, és a megszűnését is köteles bejelenteni. 19

20 8 A számviteli törvény néhány változása A törvény változásai az adminisztráció egyszerűsítését és az adótörvényekkel kapcsolatos összhang biztosítását eredményezik. A kötelező könyvvizsgálat értékhatára 2012-től: 200 millió Ft éves árbevétel és 50 fő foglalkoztatott. A sajátos éves egyszerűsített éves beszámoló értékhatárai a következők: mérlegfőösszeg 65 millió Ft nettó árbevétel 130 millió Ft foglalkoztatottak száma 10 fő A jogi személyiség nélküli vállalkozások élhetnek ezzel a lehetőséggel. Számukra egyszerűsítés még, hogy egyszerű számviteli politikát készíthetnek, nem kell külön leltárkészítési és értékelési szabályzatot elfogadniuk, a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenést számolják el a számvitel szerint is, és nem kell kiegészítő mellékletet sem készíteniük. A mérlegközzététel időpontjait nem napokban határozzák meg, hanem hónapokban. Ezt már a évi beszámoló benyújtásakor lehet alkalmazni. Tehát a évi beszámolót május 31-ig kell benyújtani. A pénznemváltozás esetén is 5 hónap a mérlegközzététel határideje. Eddig 90 nap állt rendelkezésre. A naptári évtől eltérő üzleti évet lehet választani, ha a működés jellemzői ezt indokolják. Így lehetősége van minden vállalkozásnak, hogy a működése sajátosságaihoz igazodva válassza meg a beszámolókészítés időpontját. Nem élhetnek ezzel a lehetőséggel az eva alatt adózó vállalkozások, és a sajátos éves egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozások. A házipénztárban tartható pénz mennyisége az eddigi 2% helyett az előző évi bevétel 10%- át nem haladhatja meg. De a minimum összeg továbbra is Ft lehet. Akkor alkalmazhatja ezt a vállalkozás, ha a pénzkezelési szabályzatában átvezeti ezt a változást. A közüzemi számlákban szereplő, kötelezően felszámított díjak a beszerzési ár részét képezik, és anyagköltségként elszámolhatók a földgáz, a villamos energia és az ivóvíz beszerzése esetén. A leltározással kapcsolatos előírások szigorodtak. Kötelező dokumentálni a leltározás során elvégezett egyeztetéseket az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi adatok között. A menynyiségi felvételt elegendő 3 évente elvégezni, ha a vállalkozás folyamatosan vezet mennyiségi és értékbeni nyilvántartást. Az árukészlet leltározását a fordulónap előtti vagy a követő negyedévben lehet elvégezni. Devizában felmerült tételek elszámolása esetén lehetséges a számvitelben is az áfatörvényben meghatározott árfolyamokat alkalmazni. Amikor valutában történik a beszerzés, a valuta könyv szerinti értékét lehet alkalmazni a beszerzés elszámolásánál. 20

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011. december 8. 1 Összevont adóalap megállapítása Adóalap-kiegészítés (29 (3)) 2424 ezer forint éves jövedelemig 0% Éves

Részletesebben

Vállalati Tervezés 2012

Vállalati Tervezés 2012 Vállalati Tervezés 2012 Adóváltozások(k) SZJA-t érintő változások, bérkompenzáció 2011. december 7. Radisson Blu Béke Hotel Főbb személyi jövedelemadó változások adóalap I. Az új szabályok szerint évi

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! 2011/3 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Az adótörvényeket módosító T/4662 számú törvényjavaslatot a Parlament hosszas vita után, nagyon sok kiegészítés, benyújtott egyéni és bizottsági módosító indítvány

Részletesebben

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások CAFETERIA 2016 Béren kívüli és más juttatások A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban csak annyi, hogy nem nevesített

Részletesebben

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft.

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Könyvelés- Bérszámfejtés www.eurotantusz.hu MINIMÁLBÉR SZAKKÉPZETTEK GARANTÁLT BÉRMINIMUMA M E G J E G Y Z É S Besorolási bér 2011 2012 2011 2012 78 000 93

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

ÁFA kulcs változás. 2012. január 1-től

ÁFA kulcs változás. 2012. január 1-től ÁFA kulcs változás 2012. január 1-től 2011. évi CLVI. törvény 112-133. Tartalom: 1. Főszabály 2. Külön szabály az 58. esetében 3. Előleg részteljesítés végszámla készítette: Vadász Iván Budapest, 2012.

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Reprezentáció és üzleti ajándék

Reprezentáció és üzleti ajándék Reprezentáció és üzleti ajándék A társasági adóbevallások elkészítésénél fontos odafigyelni a reprezentáció és üzleti ajándék megváltozott szabályaira. 2010. január 1-jétıl a társasági adóalanyoknál a

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

Adóváltozások 2012. (A Kormány által eredendően benyújtott T/4662-es törvényjavaslat alapján) Lucz Zoltánné adószakértő

Adóváltozások 2012. (A Kormány által eredendően benyújtott T/4662-es törvényjavaslat alapján) Lucz Zoltánné adószakértő Adóváltozások 2012 (A Kormány által eredendően benyújtott T/4662-es törvényjavaslat alapján) Lucz Zoltánné adószakértő Személyi jövedelemadó Page 2 Adójóváírás, bruttósítás Megszűnik az adójóváírás. Sávos

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Adócsökkentő kedvezmények Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

Személyi jövedelemadó - 2012

Személyi jövedelemadó - 2012 Személyi jövedelemadó - 2012 Bérleti díj adózása Általánossá vált a kifizető adóelőleg-levonási kötelezettsége [Szja tv. 46. (4) bekezdés]. A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania: az őstermelői

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Cafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény

Cafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény Cafeteria 2015 Adómentes juttatások Sportrendezvény 2015-től a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet juttatása továbbra is korlátlan értékben lesz adómentes, amennyiben az adott sportrendezvény a

Részletesebben

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Jó, ha tudjuk, hogy nem mindig a bevétel teljes összege képezi az adó

Részletesebben

és egyéb változások 2015

és egyéb változások 2015 és egyéb változások 2015 A béren kívüli juttatások köre: Erzsébet utalvány - 8.000 Ft/hó Munkahelyi étkeztetés 12.500 Ft/hó Helyi közlekedési bérlet bérlet árának összegéig Iskolakezdési támogatás min.

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások

A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások Gábriel Péter BKIK gabriel.peter@bkik.hu gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kw) cégautóadó Az adó a hengerűrtartalom (kamratérfogat)

Részletesebben

A juttatás adhatóságának esetei:

A juttatás adhatóságának esetei: Cafetéria rendszer juttatási szabályzat ((Minta) A cafetéria rendszer a jelen szabályzatban meghatározott feltételekkel a következő szociális és jóléti juttatásokat tartalmazza: a) Erzsébet-utalvány (meleg

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

4.1. Étkezési hozzájárulás

4.1. Étkezési hozzájárulás 4.1. Étkezési hozzájárulás 4.2.1. Jogszabályi háttér Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére: vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től Személyi jövedelem adókulcs: 16% Minimálbér, bruttó: 105 000 Garantált bérminimum, bruttó

Részletesebben

Személyi jövedelemadó 2013

Személyi jövedelemadó 2013 Összevont adóalap Személyi jövedelemadó 2013 Megszűnik az adóalap-kiegészítés, teljes egészében érvényesül a 16 százalékos adómérték. A kiszámított jövedelem 78 százaléka minősül adóalapnak akkor, ha a

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

10 éve foglalkozom kis- és középvállalkozások tanácsadásával. Rendszeresen tartok előadást adóváltozásokról, az aktuális adójogszabályok

10 éve foglalkozom kis- és középvállalkozások tanácsadásával. Rendszeresen tartok előadást adóváltozásokról, az aktuális adójogszabályok Pénzügy Bemutatkozás Az OFA Kooperáció program pénzügyi szakértője vagyok. Végzettségemet tekintve gazdasági mérnök és mérlegképes könyvelő. Ezen kívül 2003-ban a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete)

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) Elfogadva: 2013. július 23., hatályba lép: 2013. július 25-én Módosítva: 2015. március

Részletesebben

Tisztelt Ügyfeleink! ÁFA

Tisztelt Ügyfeleink! ÁFA Tisztelt Ügyfeleink! Az alábbiakban a legfontosabb 2012-es adóváltozásokat próbáltuk meg adónemenként összefoglalni. Tájékoztatónk nem teljes körű, csak a legtöbbeket érintő kérdésekre tértünk ki. Tekintve,

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő kedvezmények Korrigált

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Kötelező minimálbér 2012., garantált bérminimum 2012.

Kötelező minimálbér 2012., garantált bérminimum 2012. Adótanácsadó, Vállalkozásszervező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Tisztelt jelenlegi és leendő Ügyfeleink! A parlament 2011. második félévében több menetben, esetenként visszamenőleges hatállyal,

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA

AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS Részletes feltételeit a 239/2009. (X.20.)

Részletesebben

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl 2011. január 1-jétıl megszőnik a természetbeni juttatás fogalma, és egy új a béren kívüli juttatásé lép hatályba. Számos, eddig ebbe a körbe

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA

ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelő KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/ 568-159; Fax: 34/369-159 E-mail: barama.kft @ t-online.hu Honlap: www.barama.uw.hu ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA 2012.

Részletesebben

Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról

Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról /Cafeteria/ 2014 A 2014. évi cafeteriát és az egyes meghatározott juttatásokat érintő legfontosabb adóváltozások nem sok újat hoztak a 2013. évi

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Hogy ne kelljen számolgatnia, ebben a táblázatban megtalálja az elvárt emelés mértékét, amelynek végrehajtása esetén, a kompenzációt igénybe veheti:

Hogy ne kelljen számolgatnia, ebben a táblázatban megtalálja az elvárt emelés mértékét, amelynek végrehajtása esetén, a kompenzációt igénybe veheti: Internet: Tisztelt Ügyfelünk! Elsőként szeretnék a Rezon Iroda minden dolgozója nevében szerencsés és BOLDOG ÚJ ÉVET kívánni. Nemcsak a BÚÉK betűi, mi is egy kicsit megrészegedtünk a sok változástól, ami

Részletesebben

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS

KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS REPREZENTÁCIÓ, ÜZLETI AJÁNDÉK ÉS A TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK 2011-ES VÁLTOZÁSAI A korábbi években megszokott természetbeni juttatások fogalma 2011-től megszűnt,

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

2012. évi adó- és járulékváltozások röviden

2012. évi adó- és járulékváltozások röviden 2012. évi adó- és járulékváltozások röviden Az alábbiakban megpróbáltuk a gyakran módosuló törvényekből a vállalkozásokat leginkább érintő 2012 évi változásokat összeállítani. Személyi jövedelemadó 2012.-től

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK AZ ADÓJOGSZABÁLYOKBAN

VÁLTOZÁSOK AZ ADÓJOGSZABÁLYOKBAN VÁLTOZÁSOK AZ ADÓJOGSZABÁLYOKBAN SZJA 1. 2007.01.01-től: ha valaki nyugdíj mellett szerez jövedelmet, akkor a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttes összege után kell az SZJA-t megállapítani, majd az

Részletesebben

A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011.

A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011. A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011. Személyi jövedelemadó változások 1. Az adó mértéke Megszűnik a sávosan progresszív adózás! 2011-től 16 százalékos egységes személyi

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben