SZEMÉLYÜGYI, PÉNZÜGYI ÉS JOGI TÁJÉKOZTATÓ

Átírás

1 HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZEMÉLYZETI FOOSZTÁLY HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZGAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ÜGYNÖKSÉG HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM JOGI FOOSZTÁLY SZEMÉLYÜGYI, PÉNZÜGYI ÉS JOGI TÁJÉKOZTATÓ A SZERVEZETI ÁTALAKÍTÁSBAN ÉS ÉRINTETT HIVATÁSOS ÉS SZERZODÉSES ÁLLOMÁNY RÉSZÉRE 2007.

2 2 Ezen tájékoztató az Állami Egészségügyi Központ létrehozása érdekében szükségessé vált egyes feladatokról szóló 2058/2007. (III. 31.) Korm. határozatban foglalt feladatok, továbbá a Magyar Honvédség egészségügyi rendszerének átalakításával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 49/2007. (HK. 11.) HM utasítás 8. (4) bekezdésében kapott feladatszabás alapján került kiadásra. I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az Állami Egészségügyi Központ létrehozása érdekében szükségessé vált egyes feladatokról szóló 2058/2007. (III. 31.) Korm. határozatban foglalt feladatok, továbbá az MH katonai szervezetei ezzel összefüggo egyes feladatainak végrehajtása érdekében kiadásra került a Magyar Honvédség egészségügyi intézményrendszerének átalakításával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 49/2007. (HK 11.) HM utasítás. A szervezeti korszerusítésben és létszámcsökkentésben érintett szervezeteknél a hivatásos és szerzodéses katonákra vonatkozó döntéseket a Magyar Honvédség hivatásos és szerzodéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény (továbbiakban Hjt.) és a végrehajtására kiadott rendelkezések alapján kell meghozni. Ezek közül a legfontosabbak: a) A hivatásos és szerzodéses katonai szolgálat létesítésérol, módosításáról, megszüntetésérol, tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és egységes nyilvántartás rendjérol szóló többször módosított 10/2002. (III. 5.) HM rendelet; b) A katonák illetményérol és illetményjellegu juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló többször módosított 3/2002. (I. 25.) HM rendelet; c) A hivatásos, szerzodéses és hadköteles katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes illetményen kívüli pénzbeli szociális juttatásairól szóló 14/2002. (III. 29.) HM rendelet; d) A hivatásos, szerzodéses és hadköteles katonák, valamint a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseirol szóló 21/2002. (IV. 10.) HM rendelet; e) A személyi állomány pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet; f) A foglalkoztatás elosegítésérol és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény. A tájékoztató kiadásának célja: az átalakításban és létszámcsökkentésben érintett hivatásos és szerzodéses állomány részére olyan szakmai kiadvány elkészítése, mely a Magyar Honvédség egészségügyi intézményrendszerének átalakításával összefüggo konkrét feladat-végrehajtás megkezdése elott ismerteti, összefoglalja az érintett állomány részére a szolgálati viszony módosításával, megszüntetésével kapcsolatosan legfontosabb tudnivalókat, s ezáltal megalapozottabb döntésképes helyzetbe kerüljön a vele lefolytatandó személyi beszélgetés idopontjára. A tájékoztató nem helyettesíthet jogszabályt, így joghatás sem fuzodik hozzá. A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos feladatok végrehajtása csak a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések alapján történhet.

3 3 Általános tudnivalók az MH katonai szervezeteinek átalakításával és szervezeti korszerusítésével összefüggo személyügyi eljárás rendjérol. Az átalakításban érintett katonai szervezeteknél a személyügyi feladatok elokészítése elso lépéseként a meglévo állomány átcsoportosításának egyes változatai megtervezésre kerülnek. Az állomány kor, rendfokozati, egészségügyi, fizikai alkalmassági, iskolai végzettségi és szakképzettségi összetételének elemzése, továbbá az állomány mobilitási hajlandóságának felmérése szükséges. Az átalakításban bármilyen módon érintett szervezetnél az állomány további szolgálati, illetve munkaviszonyát illetoen személyre meno terv készül, valamint a személyi beszélgetések lefolytatására bizottság áll fel. A bizottsági beszélgetések lefolytatását úgy kell megtervezni, hogy az illeszkedjen az újonnan létrejövo, illetve átalakuló katonai szervezetek humán eroforrás szükségleteihez. A bizottság a személyi beszélgetések elott megismeri az érintettek egyéni körülményeit, érdekeit, illetve azokat az információkat, amelyek a problémák megnyugtató megoldását segítik elo. A bizottságnak a személyi beszélgetés során tájékoztatni kell az érintettet jogairól, illetve a további sorsa alakulásának lehetoségeirol. A személyi beszélgetésen elhangzottakról jegyzokönyvet kell készíteni, melyet az érintett és a bizottság tagjai írnak alá. A jegyzokönyv egy példányát az érintett részére át kell átadni. Az érintettet a személyi beszélgetés megkezdése elott jegyzokönyvben rögzítve nyilatkoztatni kell, hogy a beszélgetésen érdekképviseleti szerv, vagy jogi képviselo segítségét igénybe kívánja e venni. Az érintett szervezetnél a személyi beszélgetések két lépcsoben kerülnek végrehajtásra. Amennyiben a katonai szervezetnél lefolytatott személyi beszélgetésen az érintett személy szolgálati viszonyával kapcsolatban állományilletékes parancsnoki hatáskörben nem születik döntés, akkor a HM személyzeti foosztályvezeto által vezetett bizottsági beszélgetésen fog döntés születni a szolgálati viszony további alakulásáról. Az átszervezés miatt szolgálati viszonyukat megszünteto állomány esetében a kiadott személyügyi határozatokat követoen a pénzbeli járandóságok jogszeru és lehetoség szerint méltányos biztosítása történik. Tisztában kell lenni azzal is, hogy a hadero átalakítással összefüggésben beosztásba helyezésekre csak akkor kerülhet sor, ha az illeszkedik az elomeneteli rend szabályaihoz, és az érintett személy rendelkezik a tervezett beosztáshoz rendelt követelményekkel. 1. Az adott szervezet, szervezeti elem vagy beosztás megszunése esetén követendo eljárással kapcsolatos tudnivalók A katonai szervezet, szervezeti elem, vagy beosztás megszunése esetén az adott munkaköri jegyzék, vagy állománytábla hatályon kívül helyezésével az ezt elrendelo intézkedésben rögzített idopontnak megfeleloen a szolgálati beosztások megszunnek. Ennek megfeleloen kell megvizsgálni, hogy az érintett részére más katonai szervezetnél, esetleg más helyorségben lehet-e biztosítani beosztást, illetve azt az érintett elfogadja-e. Amennyiben van lehetoség és szándék a szolgálati viszony folytatására, a magasabb beosztásba kinevezés,

4 4 azonos beosztásba áthelyezés, alacsonyabb beosztásba, illetve rendelkezési állományba helyezés esetei alkalmazhatók. Kinevezés, áthelyezés esetében az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban kérelmére különös méltánylást érdemlo egyéni érdekét figyelembe kell venni. Alacsonyabb beosztásba helyezés a hivatásos állomány tagjának méltányolható kérelmére a viselt rendfokozatánál eggyel alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztásba történhet. Fontos tudnivaló, hogy az új beosztásba történo helyezést követoen, az illetmény és az egyéb járandóságok az új beosztáshoz rendelt mutatókon alapulnak. 2. A katonai szervezet egyes feladatainak más alárendeltségbe történo átcsoportosítása esetén követendo személyügyi eljárással kapcsolatos tudnivalók A katonai szervezet alaprendeltetésébol adódó feladatai egy részének más szervezet alárendeltségbe történo átcsoportosítása esetén az érintett katonai szervezetre vonatkozó munkaköri jegyzék nem szunik meg, csak a szervezet irányítása részben, vagy egészben más alárendeltségbe kerül. Ebben az esetben az érintett beosztások sem szunnek meg. 3. Új katonai szervezet, vagy szervezeti elem létrehozása esetén követendo eljárással kapcsolatos tudnivalók Amennyiben új katonai szervezet, vagy szervezeti elem kerül létrehozásra, az új állománytáblában, munkaköri jegyzékben rendszeresített üres beosztások betöltésére pályázatok útján, vagy a beosztás betöltésének felajánlásával kerül sor. Tisztában kell lenni azzal is, hogy az új beosztásba helyezésekre csak akkor kerülhet sor, ha az illeszkedik az új elomeneteli rend szabályaihoz, és az érintett személy megfelel a tervezett beosztáshoz rendelt iskolai, szakképesítési és egyéb követelményeknek. II. Az átalakításban érintett katonai szervezeteknél a hivatásos állomány helyzetének rendezésével összefüggo eljárások rendje: Amennyiben a honvédség nem tud az érintett részére iskolai végzettségének (szakképesítésének) és rendfokozatának megfelelo beosztást biztosítani, vagy a katona nem kívánja a honvédségen belül a szolgálati viszonyát folytatni, az érintett személy elott az alábbi lehetoségek állnak: 1. Más közszolgálati jogviszonyba történo áthelyezés (Hjt. 63. ): Ha az érintett további szolgálati viszonya a honvédségen belül nem biztosítható és a szükséges feltételekkel rendelkezik, beleegyezésével más közszolgálati jogviszonyba, más fegyveres szerv, vagy testület állományába annak fogadókészsége esetén áthelyezésre kerülhet. A más közszolgálati viszonyba áthelyezés esetén a hivatásos katona szolgálati viszonya az áthelyezéssel egyidejuleg megszunik, a közszolgálati jogviszonyt azonban

5 5 folyamatosnak kell tekinteni. Ha a hivatásos katona a más közszolgálati jogviszonyba történo áthelyezés idopontjában szolgálati nyugdíj-jogosultságot szerzett, áthelyezésével egyidejuleg a szolgálati nyugdíját meg kell állapítani (szolgálati nyugállományba helyezés). 2. Rendelkezési állományba helyezés [Hjt. 48. (1) bek. b) pont] A hivatásos katona beleegyezésével rendelkezési állományba helyezheto, ha a beosztása a szolgálat felso korhatárának betöltését megelozo egy éven belül megszunt, illetve ha a beosztása a jelzett okok miatt szunt meg, de a késobbiekben más (konkrét) beosztásba tervezik helyezni. A rendelkezési állományba helyezés idotartama nem haladhatja meg az egy évet. 3. Szolgálati jogviszony megszuntetése felmentéssel [Hjt /A. ]: Jogviszonya felmentéssel megszüntetheto, ha létszámcsökkentést kell végrehajtani, vagy az átszervezés következtében szolgálati beosztása megszunt. Aki legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idovel rendelkezik, vagy megfelel a 203. (2) bekezdésében foglaltaknak, a felmentési ido végén szolgálati nyugállományba kell helyezni. 4. Szolgálati jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel [Hjt /A. ]: Amennyiben az érintett részére beosztás nem biztosítható, illetve a felajánlott beosztást méltánylást érdemlo egyéni körülményekre tekintettel nem fogadta el, továbbá ha a katona és a szervezet érdekei egybeesnek, lehetoség van arra, hogy a szolgálati viszony közös megegyezéssel kerüljön megszüntetésre. A közös megegyezés lehetoségének alkalmazása esetén, a megszüntetést bármelyik fél, bármikor kezdeményezheti. E lehetoség igénybevételét sem a hadero-átalakítással összefüggo létszámcsökkentés ténye, sem pedig más körülmény nem akadályozza. A közös megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszonyból eredo, a felek egymás iránti jogait és kötelezettségeit is. A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történo megszüntetésének. Közös megegyezés esetén a szolgálati viszony felmentés nélkül kerül megszüntetésre, ezért a felmentéssel összefüggo járandóságok nem kerülnek megállapításra. III. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK, KIFIZETÉSRE KERÜLO PÉNZÜGYI JÁRANDÓSÁGOK, HA A LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSBEN, ÁTSZERVEZÉSBEN ÉRINTETT KATONA NEM SZEREZ JOGOSULTSÁGOT SZOLGÁLATI NYUGELLÁTÁSRA ÉS SZOLGÁLATI VISZONYA FELMENTÉSSEL KERÜL MEGSZÜNTETÉSRE.

6 6 A felmentési ido hat hónap, de az állomány tagjának kezdeményezésére a felek írásban ennél rövidebb idotartamban is megállapodhatnak. A szerzodéses állomány tagjának felmentési ideje az eredeti szerzodés határnapján nem terjedhet túl. A hivatásos szolgálati viszony a felmentési ido elteltével szunik meg. A felmentés idotartamának felére a az állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a szolgálati viszony megszüntetésére jogosult elöljáró az állomány tagját az elöljáró parancsnok javaslatának megfeleloen a teljes felmentési idore mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól. Ha az állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel, vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidos jogviszonyt létesít, ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni. Ezt követoen az érintett: - a felmentési idobol hátralevo ido tekintetében távolléti díjra nem jogosult, - hivatásos katona végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló idoszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. A szerzodéses katonák leszerelési segélye a szolgálati viszony megszunése esetén a szolgálati viszony utolsó napján kerül kifizetésre (akkor is, ha költségvetési szervnél, vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezetnél teljes, vagy részmunkaidos jogviszonyt létesít), levonva abból a toborzópénz összegét. A leszerelési segély összegének megállapításánál a szolgálatteljesítés alóli mentesítés idejét is figyelembe kell venni. A felmentési ido legkorábbi kezdete az adott szervezési idoszak elso napja, legkésobbi kezdete a szervezési idoszak utolsó napja lehet. Ennek eldöntése, illetve erre vonatkozó javaslat eloterjesztése figyelemmel a katonai szervezet, illetve az állomány tagjának érdekeire az állományilletékes parancsnok hatáskörébe tartozik. Szolgálati viszony felmentéssel történo megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére végkielégítés kerül kifizetésre. (Hjt. 67. ) A szolgálati viszony felmentéssel történo megszüntetése esetén a szükséges személyügyi határozatok kiadását követoen az idoarányos illetmény, a szabadság megváltás összege, valamint az idoarányos 13. havi illetmény a szolgálatteljesítés utolsó munkanapján, míg a végkielégítés, valamint a leszerelési segély a felmentési ido utolsó munkanapján kerül átutalásra. Felmentési idore fizetendo járandóság Az állomány tagja a felmentési ido alatti munkavégzés idotartamára illetményre, míg a mentesítés idotartamára távolléti díjra [Hjt ] jogosult. A felmentési idore járó távolléti díj havonta egyenlo részletekben kerül kifizetésre.

7 7 Végkielégítés A hivatásos állomány tagját felmentése esetén, amennyiben nyugellátásra nem szerzett jogosultságot, vagy nem alkalmatlansága miatt mentették fel (kivéve az egészségi, pszichikai alkalmatlanságot), vagy a hivatásos szolgálatra nem vált méltatlanná, akkor végkielégítés illeti meg. Ennek összege a tényleges szolgálati viszonyban eltöltött évektol függoen változik, az alábbiak szerint: A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább a) három év: egy havi; b) öt év: két havi; c) nyolc év: három havi; d) tíz év: négy havi; e) tizenhárom év: öt havi; f) tizenhat év: hat havi; g) húsz év: nyolc havi távolléti díjnak megfelelo összeg. A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha azért mentették fel, mert áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos (hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatti stb.) indokkal tagadta meg. A hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának felmentéssel történo megszunésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követoen szolgálati viszonyban töltött idot lehet figyelembe venni. A szerzodéses állományból hivatásos állományba átvett személy szerzodéses állományban eltöltött szolgálati idejét a végkielégítés szempontjából hivatásos szolgálatban eltöltött idoként kell figyelembe venni. A szolgálati viszony felmentéssel járó megszüntetése esetén a végkielégítést a felmentési ido utolsó napján kell kifizetni. Leszerelési segély A szerzodéses katona a szerzodésben vállalt szolgálati ido letöltésekor, illetoleg amennyiben a szolgálati viszony ezelott szunik meg, a szolgálati viszony megszuntekor leszerelési segélyre jogosult. A leszerelési segély összege, ha a szerzodéses állomány felmentett tagja szerzodéses szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött ideje: a) 0-5 évig évenként 1,6 havi b) 6-10 év után évenként 1,2 havi c) év után évenként 1 havi

8 8 Tört idoszak esetén idoarányos összeg jár. A leszerelési segély összegének a kiszámításánál a szolgálati viszony megszunése idopontjában a távolléti díj számításának alapját képezo illetményelemeket kell alapul venni. Nem jár leszerelési segély annak a szerzodéses katonának, a) akit szolgálatának megszakítása nélkül hivatásos állományba vettek, b) akinek a szolgálati viszonya lemondással, a próbaido alatt azonnali hatállyal, fegyelmi-, illetve büntetoeljárás, összeférhetetlenség miatt szunik meg, vagy a szolgálatra méltatlanná vált c) akinek a szolgálati viszonya rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszerzése miatt szunt meg, d) akinek szolgálati viszonya három évnél rövidebb szolgálati ido alatt szunik meg, kivéve, ha szolgálati viszonyának megszüntetésére átszervezés vagy létszámcsökkentés alapján került sor. Szabadság megváltása A szolgálati viszony megszunésekor az elévülési idon belül ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani, melynek címén a ki nem vett szabadsággal arányos összegu távolléti díj jár. A szabadság egy napjára jutó távolléti díjat úgy kell meghatározni, hogy a szolgálati viszony megszunésének hónapjára számított távolléti díjat osztani kell 21 munkanappal. Külön juttatás Az állomány tagja egyhavi távolléti díjra (tizenharmadik havi illetmény) jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap szolgálati viszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény az állomány tagját idoarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi szolgálati viszonnyal rendelkezik (A külön juttatás esetében alkalmazandó szolgálati viszony (szolgálati ido) számításra vonatkozó szabályokat a Hjt rendelkezései tartalmazzák.) Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya év közben szunik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni. Ebben az esetben a tizenharmadik havi illetmény mértéke a kifizetés idopontjában megállapított távolléti díj alapján kerül meghatározásra. Az állomány csoportos balesetbiztosítása A létszámleépítésben érintett állományra a szolgálati jogviszony végéig felmentés esetén a felmentési ido utolsó napjáig érvényes a honvédség által kötött csoportos balesetbiztosítás. A felmentési ido alatti, illetve az elévülési idon belüli biztosítási igény bejelentését a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség, Vezetés és Programtámogató Igazgatóság, Jogi és Kártérítési Osztály részére kell megküldeni, aki a további feladatokat végrehajtja.

9 9 Tanulmányi költségtérítés Az állomány létszámleépítésben érintett tagja részére a tanulmányi költségeket az alábbiak szerint kell megtéríteni: a) ha az állomány tagját kötelezték a tanulmánya elvégzésére, akkor a szolgálati viszony megszüntetését követoen a honvédség térítési kötelezettsége megszunik, vagy a tanulmányi szerzodésben/parancsban foglaltak az irányadóak. b) ha az állomány tagja tanulmányi szerzodéssel rendelkezik és az érvényes szerzodés nem rendezi a jogviszony ilyen irányú megszunése esetére vonatkozó a szerzodésben foglalt költségtérítéseket a szerzodésben foglalt határidoig a honvédség megtéríti. Elolegek Általános szabály, hogy a honvédségtol történo kiváláskor mindenféle pénzbeli eloleggel el kell számolni. A törlesztetlen parancsnoki illetményeloleget az utolsó havi illetménybol le kell vonni. Eltéro szabályok vonatkoznak a családalapítási (elolegre) támogatásra. Ha a szolgálati viszony nem ún. minosített ok miatt szunik meg, a családalapítási támogatást az eredetileg meghatározott ütemben kell visszafizetni. [Lásd még: 14/2002. (III. 29.) HM rendelet] IV. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK, KIFIZETÉSRE KERÜLO PÉNZÜGYI JÁRANDÓSÁGOK, HA A LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSBEN, ÁTSZERVEZÉSBEN ÉRINTETT KATONA SZOLGÁLATI NYUGELLÁTÁSRA SZEREZ JOGOSULTSÁGOT ÉS SZOLGÁLATI VISZONYA FELMENTÉSSEL KERÜL MEGSZÜNTETÉSRE. A felmentési ido hat hónap, de az állomány tagjának kezdeményezésére a felek írásban ennél rövidebb idotartamban is megállapodhatnak. A szerzodéses állomány tagjának felmentési ideje az eredeti szerzodés határnapján nem terjedhet túl. A hivatásos szolgálati viszony a felmentési ido elteltével szunik meg. A felmentés idotartamának felére a hivatásos katonát a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a szolgálati viszony megszüntetésére jogosult elöljáró a hivatásos katonát az elöljáró parancsnok javaslatának megfeleloen a teljes felmentési idore mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól. Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel, vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidos jogviszonyt létesít ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni. Ezt követoen az érintett: - a felmentési idobol hátralevo ido tekintetében távolléti díjra nem jogosult.

10 10 A felmentési ido legkorábbi kezdete az adott szervezési idoszak elso napja, legkésobbi kezdete a szervezési idoszak utolsó napja lehet. Ennek eldöntése, illetve erre vonatkozó javaslat eloterjesztése figyelemmel a katonai szervezet, illetve a hivatásos katona érdekeire az állományilletékes parancsnok hatáskörébe tartozik. Szolgálati nyugállományba helyezés esetén a hivatásos katona végkielégítésben nem részesülhet. A szolgálati viszony felmentéssel történo megszüntetése esetén a szükséges személyügyi határozatok kiadását követoen az idoarányos illetmény, a szabadság megváltás összege, valamint az idoarányos 13. havi illetmény a szolgálatteljesítés utolsó munkanapján, míg a nyugdíj helyett folyósított két havi illetmény a szolgálati nyugállomány kezdo napját megelozo utolsó munkanapon kerül kifizetésre. Felmentési idore fizetendo járandóság Az állomány tagja a felmentési ido alatti munkavégzés idotartamára illetményre, míg a mentesítés idotartamára távolléti díjra [Hjt ] jogosult. A felmentési idore járó távolléti díj havonta egyenlo részletekben kerül kifizetésre. Szabadság megváltása A szolgálati viszony megszunésekor az elévülési idon belül ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani, melynek címén a ki nem vett szabadsággal arányos összegu távolléti díj jár. A szabadság egy napjára jutó távolléti díjat úgy kell meghatározni, hogy a szolgálati viszony megszunésének hónapjára számított távolléti díjat osztani kell 21 munkanappal. Külön juttatás Az állomány tagja egyhavi távolléti díjra (tizenharmadik havi illetmény) jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap szolgálati viszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény az állomány tagját idoarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi szolgálati viszonnyal rendelkezik (A külön juttatás esetében alkalmazandó szolgálati viszony (szolgálati ido) számításra vonatkozó szabályokat a Hjt rendelkezései tartalmazzák.) Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya év közben szunik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni. Ebben az esetben a tizenharmadik havi illetmény mértéke a kifizetés idopontjában megállapított távolléti díj alapján kerül meghatározásra Jubileumi jutalom A jubileumi jutalom mértéke: a) 25 év szolgálati viszonyban töltött ido esetén 2 havi; b) 30 év szolgálati viszonyban töltött ido esetén 3 havi; c) 35 év szolgálati viszonyban töltött ido esetén 5 havi; d) 40 és azt követo minden 5 év szolgálati viszonyban töltött ido esetén 7 havi távolléti díjnak megfelelo összeg. A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött ido elérésének napján esedékes.

11 11 Szolgálati viszony megszunésekor (felmentés esetén a felmentési ido utolsó munkanapján), a tényleges szolgálati viszonyban töltött ido figyelembevételével jubileumi jutalom kifizetésre kerül az alábbiak szerint: kifizetésre kerül a szolgálati viszony megszunése évében esedékessé váló jubileumi jutalom; a 30 év szolgálati viszonyban töltött ido után járó jubileumi jutalom, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idobol 2 év vagy ennél kevesebb van hátra; a 35 év szolgálati viszonyban töltött ido után járó jubileumi jutalom, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idobol 3 év vagy ennél kevesebb van hátra; a 40 év és az azt követo minden 5 év szolgálati viszonyban töltött ido után járó jubileumi jutalom, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idobol 4 év vagy ennél kevesebb van hátra. Nyugdíj helyett folyósított 2 havi illetmény: A nyugállományba helyezést követo két hónapra nyugdíj helyett az állomány nyugállományba helyezett tagja az utolsó havi illetménye alapján megállapított távolléti díj kétszeresének számított személyi jövedelemadóval csökkentett összegét nyugellátás címén a nyugállomány kezdo napját megelozo utolsó munkanapon kell kifizetni, ami nem lehet kevesebb, mint ami a jogosultat a nyugdíjazás elso két hónapjára nyugdíj címén megillette volna. Mivel az érintett nyugdíjának megállapítására csak késobb kerül sor, ezért a két havi nyugdíj és a nyugdíj helyett folyósított 2 havi illetmény számított személyi jövedelemadóval csökkentett összegének az esetleges különbözetét nyugdíj jellegu juttatásként utólag rendezni kell. Szolgálati nyugdíj a) Teljes összegben folyósítható a szolgálati nyugdíj: ha a szolgálati viszony a hivatásos szolgálat felso korhatárának elérésekor szunt meg; ha az érintett 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idovel rendelkezik: és szolgálati viszonya létszámcsökkentés, átszervezés, rendfokozatára megállapított maximális várakozási ido elérése, vagy képviselové, polgármesterré választása miatt, esetleg egészségi, pszichikai, továbbá neki fel nem róható nemzetbiztonsági alkalmatlanság miatt szunt meg. b.) Szolgálati nyugdíj összege: A szolgálati nyugdíj összege a nyugdíjazást közvetlenül megelozo 12 hónap alatt a szolgálati viszony keretében elért a kifizetés idopontjában hatályos jogszabályok szerint a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló alapilletménynek, illetmény-kiegészítésnek, illetménypótlékoknak, a külön juttatásnak és a jutalomnak a számított személyi jövedelemadóval csökkentett összegei egyhavi átlaga alapján kell megállapítani. A repüléstol egészségi okokból véglegesen eltiltott repülohajózó nyugdíját az eltiltáskor vele azonos rendfokozatú továbbá hasonló beosztású és minosítésu repülo-hajózók

12 12 illetménye és illetményjellegu juttatásai alapulvételével kell megállapítani, ha ez számára kedvezobb. A szolgálati nyugdíj összege a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe veheto szolgálati ido tartamától és a számított illetmény egy havi átlagától függ: Szolgálati ido/év Havi átlagkereset százaléka 25 65, , , , , , , , , , , ,0 37 és ennél több 83,0 Fontos tudni, hogy a szolgálati nyugdíjjogosultságra való jogosultság és a szolgálati nyugdíj mértékének megállapítása a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség, Illetmény, Munkaügyi és Nyugdíjmegállapító Igazgatóság, Nyugdíjmegállapító Osztály mint a honvédség társadalombiztosítási szerve hatáskörébe tartozik, ezért a hivatásos katona csak abban az esetben helyezheto szolgálati nyugállományba, ha a szolgálati nyugdíjra való jogosultságot a Nyugdíjmegállapító Osztály Határozat - ban állapítja meg. Az állomány csoportos balesetbiztosítása A létszámleépítésben érintett állományra a szolgálati jogviszony végéig felmentés esetén a felmentési ido utolsó napjáig érvényes a honvédség által kötött csoportos balesetbiztosítás. A felmentési ido alatti, illetve az elévülési idon belüli biztosítási igény bejelentését a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség, Vezetés és Programtámogató Igazgatóság, Jogi és Kártérítési Osztály részére kell megküldeni, aki a további feladatokat végrehajtja. Tanulmányi költségtérítés Az állomány létszámleépítésben érintett tagja részére a tanulmányi költségeket az alábbiak szerint kell megtéríteni: a) ha az állomány tagját kötelezték a tanulmánya elvégzésére, akkor a szolgálati viszony megszüntetését követoen a honvédség térítési kötelezettsége megszunik, vagy a tanulmányi szerzodésben/parancsban foglaltak az irányadóak. b) ha az állomány tagja tanulmányi szerzodéssel rendelkezik és az érvényes szerzodés nem rendezi a jogviszony ilyen irányú megszunése esetére vonatkozó

13 13 teendoket, akkor a szerzodésben foglalt költségtérítéseket a szerzodésben foglalt határidoig a honvédség megtéríti. Elolegek Általános szabály, hogy a honvédségtol történo kiváláskor mindenféle pénzbeli eloleggel el kell számolni. A törlesztetlen parancsnoki illetményeloleget az utolsó havi illetménybol le kell vonni. Eltéro szabályok vonatkoznak a családalapítási (elolegre) támogatásra. Ha a szolgálati viszony nem ún. minosített ok miatt szunik meg, a családalapítási támogatást az eredetileg meghatározott ütemben kell visszafizetni. [Lásd még: 14/2002. (III. 29.) HM rendelet] V. JOGORVOSLAT 1. Az állomány tagja, ha a határozatot ide nem értve a fegyelmi, kártérítési, a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggését érinto, valamint nyugdíjügyben hozott elso fokú határozatot, parancsot, intézkedést vagy mulasztást (a továbbiakban együtt: döntés) sérelmesnek tartja, szolgálati panaszt terjeszthet elo, melyet a döntés tudomásra jutásától számított 30 napon, de legfeljebb a döntés meghozatalától számított egy éven belül lehet benyújtani. 2. Az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha a szolgálati panaszát elutasították vagy jogszabályban eloírt határidon belül nem bírálták el, illetoleg az elso fokú határozat elleni fellebbezését elutasították; a sérelmezett döntést a miniszter hozta; az elozo két pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatt joghátrány érte. 3. Az állomány tagja a nyugdíjügyben hozott elso fokú határozat ellen a kézbesítéstol számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be. JOGI TANÁCSADÁSOK 1. Jogi Tanácsadás

14 14 A Katonák a Törvényességért és a Jogbiztonságért Közhasznú Alapítvány minden második hét szerdáján között Jogtanácsos: HM: a Lehel u. 41. II. épület földszint 8. számú helyiségében szolgálati és munkaviszonnyal összefüggo jogi tanácsadást nyújt a hivatásos és szerzodéses állomány tagjai számára. Ennek keretében jogi segítséget nyújt a jogok megismertetésében, különösen a szolgálati jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jogosultságokról, járandóságokról; a polgári életben való munkavállalás, elhelyezkedés lehetoségeirol, feltételeirol; a jogok érvényesítése eljárási rendjérol; az átképzési rendszerrol, a képzési költségek viselésérol, az ezzel kapcsolatos támogatásokról; a szolgálati jogviszony megszunése után a jogviszonyon alapuló jogokról, kedvezményekrol stb. 2. Jogsegélyszolgálat Honvédszakszervezet A szakszervezeti tagok számára az Alapszabályának megfeleloen a szakszervezet központjában ingyenesen igénybe veheto jogsegélyszolgálatot minden hét szerdáján között muködtet. A szakszervezeti tagok a HOSZ irodavezetojénél telefonon elozetesen be kell jelentkezni, az ügy megjelölésével, annak részletezése nélkül. Honvédszakszervezet Telefon: Cím: 1087 Budapest, Kerepesi u. 29/b. Fax: Levélcím: 1581 Budapest Pf iroda@hsz.hu TÁJÉKOZTATÓ REKONVERZIÓS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Mindazok, akik a Magyar Honvédségbol kilépve nem szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba kerülnek és elhelyezkedésük akadályba ütközik, a munkaügyi szerveken keresztül jogosulttá válnak az álláskeresoknek 1 járó támogatásokra. A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabály 2 alapján a személyügyi szerveken keresztül segíti az igénybe veheto támogatási formák megismerését és az azokhoz való hozzájutást, továbbá hozzájárul az újbóli elhelyezkedést segíto képzés finanszírozásához. 1 A foglalkoztatás elosegítésérol és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény novemb er 1- jétol hatályos módosításával átalakult a munka nélkül maradtakat ellátó rendszer. A jogalkotó a módosítások céljára azáltal is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy a törvény az eddig alkalmazott munkanélküli elnevezés helyett, az álláskereso kifeje zést használja. 2 A személyi állomány pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet, 7-8.

15 15 A Magyar Honvédség - ugyancsak képzés finanszírozásához való hozzájárulással támogatja azokat is, akik létszámcsökkentéssel összefüggésben szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba kerülnek. A jelen kiadvány általános tájékoztató, amely kizárólag a jogszabályok által létesített, visszailleszkedést segíto ellátások és igénybevételi eljárások ismertetésére szorítkozik. A jogszabállyal létesített ellátások kiegészítéseként - csoportos létszámleépítés esetén - a tárca a helyzethez igazodóan további támogatási formák alkalmazásával segíti a szervezetbol kikerüloket. Az ilyen okból szervezett további támogatásokról az aktuális szervezési feladathoz kapcsolódó tájékoztatás keretében a humán szervek adnak tájékoztatást az érintettek részére. Munkába helyezést elosegíto bizottságok A MEB rendeltetése: A létszámcsökkentésben érintett munkavállalók számára az újbóli elhelyezkedés elosegítése, az önálló munkahelykeresés motiválása, valamint az önfoglalkoztatás keretében egyéni, illetve társas vállalkozás indításának segítése. Ennek keretében az érintett munkavállalók igényeinek felmérése, rendszeres munkaero-piaci információkkal való ellátásuk, számukra megfelelo egyéni vagy csoportos foglalkozások, jogi, vállalkozási és szociális tanácsadás, álláskeresési technikák oktatása, új munkalehetoségek felkutatásának megszervezése, illetoleg minden olyan program biztosítása, amely segíthet a minél gyorsabb újbóli elhelyezkedésben. A MEB alkalmazásának várható elonyei: A munkáltató számára: tompíthatja a munkahelyi indulatokat, a humánus megoldások következtében növeli a munkáltató, illetve a humán szolgálat megítélését, csökkenthetok a munkaügyi érdekvédelmi viták, segít megelozni a stresszhatások, és konfliktusok kialakulását. A munkavállalók számára: segítséget kapnak az állása elvesztésével kapcsolatos egyéni és családi problémáik megoldásában, hozzásegíti az újbóli munkavállalás lehetoségéhez, tompítja az indulatokat, enyhíti a munkahely elvesztése következtében kialakuló feszültségeket,

16 16 könnyebben elviselheto a felmondással együtt járó nehézség, ha szervezet módón foglalkoznak az álláskereséssel, és korai idoszakban megkapják a szükséges információkat a lehetséges új munkahelyekrol, megmaradhat a felmondási idore és végkielégítésre kapott pénzösszeg, ami megalapozhatja a pályamódosítást. A MEB megalakítása: Az elokészíto fázis fontos állomása az adott munkahelyen az érdekeltekkel való elso helyszíni találkozás (továbbiakban EHT) megszervezése. Itt nyílik mód arra, hogy a munkaügyi központ képviseloje találkozzék a munkaadóval, a munkavállalók érdekképviseleti szervezeteivel (szakszervezet), Közalkalmazotti Tanács vezetoivel. A munkaügyi központ képviseloje és a Munkaeropiaci Innovációs Iroda feladata az érdekelt felek közti párbeszéd kezdeményezése, az együttmuködés kialakítása. Az EHT során, elsoként a munkaadó ismerteti a létszámleépítés jelenlegi helyzetét, valamint az érintett munkavállalók becsült számát, szakmai összetételét. Ezt követoen a munkavállalói érdekképviseletek ismertetik a döntéssel kapcsolatos álláspontjukat, valamint az általuk felajánlható szolgáltatásaikat (pl. szakszervezeti jogsegélyszolgálat, szakmai ágazaton belüli munkaközvetítés stb). Az önkormányzat képviseloje tájékoztatójában ismerteti a térség gazdasági helyzetét, a letelepedni szándékozó vállalkozásokat, azok várható munkaeroigényeit. Ezt követoen a korábbi, valamit a konkrét helyszínen szerzett információra építve a megyei munkaügyi központ és a Munkaeropiaci Innovációs Iroda (továbbiakban:: Iroda) munkatársai ismertetik a létszámleépítést segíto szolgáltatásaikat. A résztvevok közös elhatározással létrehozzák az együttmuködési megállapodást, amelyben a felek kölcsönösen kinyilvánítják az együttdolgozás szándékát, másrészt megfogalmazzák, hogy mely konkrét feladatok vállalásával, eroforrások biztosításával segíti a létszámleépítésben érintettek mielobbi munkába helyezését. A MEB a munkáltatónál már korábban muködo a Mt. 94/A szakaszának (3) bekezdésében szereplo konzultációs bizottságból is átalakulhat, de létrejöhet teljesen új bizottságként is. A MEB összetétele: munkáltató képviseloi, munkavállalók érdekképviseleti szervezetének képviseloi, közalkalmazotti tanács képviseloi, a létszámcsökkentésben érintett munkavállalók képviseloi, A bizottság munkájában meghívottként vehetnek részt mindazok, akik valamilyen módon segítséget tudnak nyújtani a MEB tevékenységében: munkaügyi központ szakemberei, az érintett térség önkormányzatának képviseloje, Munkaeropiaci Innovációs Iroda képviseloje, átképzéssel foglalkozó szervezetek, vállalkozásfejleszto szervezetek, magán tanácsadó cégek.

17 17 I. A bizottság ajánlott létszáma: 5-10 fo A MEB irányítása: A bizottságot lehetoleg a felektol független, a munkavállalók körében köztiszteletben álló, gazdasági, munkaügyi ismeretekkel rendelkezo, a felek által elfogadott személy irányítsa, akit a bizottság alakuló ülésén kell megválasztani. A bizottság elnökének feladata a MEB irányítása, programjainak megszervezése, a feladatok MEB tagok közötti szétosztása, számonkérése, és a muködés felügyelete. A MEB tagok által megválasztott személy hivatalból a bizottság tagjává válik. A MEB tevékenysége: A bizottság muködési feltételeinek megteremtése, pályázat beadása a munkaügyi központhoz, Az elbocsátottak informálása a bizottság létrejöttérol; Csoportos tájékoztatók, majd egyéni tanácsadások megszervezése (jogi, vállalkozási, képzési, munkavállalási, pszichológiai stb); Szükség esetén ideiglenesen kihelyezett ügyfélszolgálati iroda létrehozása; Az érintett emberek elhelyezkedését segíto személyes adatok, motivációk, igények kérdoíves felmérése; Munkaügyi Központ munkaero-piaci szolgáltatások felvonultatása (munkaközvetítés, álláskereso klub stb.); A meghirdetett országos képzési programokra irányuló a Munkaügyi Központ által elkészítendo pályázatok összeállításában való közremuködés; A megszervezett programokra való mozgósítás; Üres, rejtett álláshelyek feltárásában a munkaügyi kirendeltség segítése; A megyei munkaügyi központtal, kirendeltséggel, a különbözo programok (képzések) helyi finanszírozásának elokészítése; Információs és módszertani kapcsolattartás a Regionális Átképzo Központokkal, a helyi önkormányzattal, a Munkaeropiaci Innovációs Irodával, Az elbocsátott munkavállalók sorsának, újbóli munkába állásának, esetleg vállalkozóvá válásának nyomon követése; A bizottság eredményeinek mérése, A csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás feltételeit, nagyságát és a felhasználás szabályait a 4/2000. (IV.12.) SzCsM rendelettel módosított 6/1996. (III. 4.) MüM rendelet tartalmazza. A MEB tevékenységének zárása: A munka során MEB többször is értékeli saját tevékenységét. Általában 6-8 hónapig muködo bizottság eloször hetente, majd szükség szerint ülésezik. Amikor a leépített dolgozók dönto többségének letelik a felmondási ideje, leszukül a szolgáltatások iránti igény, MEB hozzákezd munkájának átfogó értékeléséhez, az összefoglaló elkészítéséhez, pénzügyi elszámolás

18 18 elkészítéséhez, melyet át ad a munkáltatónak, a munkaügyi központnak, és a Munkaeropiaci Innovációs Irodának A MUNKAÜGYI KÖZPONTOKON KERESZTÜL IGÉNYBE VEHETO SZOLGÁLTATÁSOK Mindazoknak, akik ellátás nélkül (azaz nem szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba) kerülnek ki a Magyar Honvédségbol. MIRE JOGOSULT ÖN A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL FENNÁLLÓ SZOLGÁLATI VAGY MÁS JOGVISZONYA MEGSZUNÉSE ELOTT? Amennyiben Ön: 1. hivatásos, szerzodéses katona, köztisztviselo, közalkalmazott vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló és kézhez kapja a szolgálati vagy más jogviszonyának létszámcsökkentéssel történo megszuntésérol szóló parancsot, határozatot; 2. hivatásos, szerzodéses katona és kézhez kapja a szolgálati jogviszonyának az elomeneteli renddel összefüggésben történo megszuntésérol szóló parancsot; 3. szerzodéses katona és szolgálati jogviszonya szerzodése lejártával várhatóan egy éven belül megszunik, a szolgálati (munka) helyének személyügyi munkatársaitól kért munkáltatói igazolással érdemes felkeresnie a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központot vagy annak legközelebbi kirendeltségét. Álláskeresonek ugyan csak szolgálati vagy más jogviszonya megszuntével lesz minosítheto, ugyanakkor az újbóli elhelyezkedését segíto képzés finanszírozásának támogatását már kérheti az ezt megelozo egy év során is. Abban az esetben, ha a munkaügyi központ nem finanszírozza, vagy csak részben finanszírozza az Ön újbóli elhelyezkedéséhez szükséges képzést, az MH Szociálpolitikai Közalapítványhoz benyújtott pályázat útján igénybe veheti a Magyar Honvédség által adható képzési támogatást is. Figyelemmel arra, hogy a Magyar Honvédség legfeljebb Ft értéku támogatást nyújt (azaz nagyobb értéku képzések esetén az alapítványi támogatás nem fedezi a képzés teljes árát), érdemes a munkaügyi központok által támogatott képzési lehetoségek figyelmes áttekintése, hiszen az összeadódó támogatások akár a képzés teljes költségét is fedezhetik. Tekintettel a pályázat benyújtásának határidejére (ez kizárólag a felmentési vagy felmondási ido alatt, illetve a szerzodésük lejártával távozók esetében legkésobb az utolsó munkanapon történhet meg) nagy jelentosége van annak, hogy idoben felkeresse a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központot vagy annak kirendeltségét, és hogy idoben tájékozódjon a támogatási formákról és a konkrét átképzési lehetoségekrol.

19 19 MIRE JOGOSULT ÖN A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL FENNÁLLÓ SZOLGÁLATI VAGY MÁS JOGVISZONY MEGSZUNTÉVEL? Szolgálati vagy más jogviszonya megszunésekor az újbóli elhelyezkedésének elosegítése valamint az esetlegesen állás nélkül töltött átmeneti idoszakban igénybe veheto támogatásokhoz való hozzájutás érdekében javasolt felkeresnie a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központot vagy annak kirendeltségét. Az álláskeresoket kétféle támogatás illeti meg: álláskeresési járadék és álláskeresési segély, emellett támogatható át- és továbbképzésük valamint vállalkozóvá válásuk. Az alábbiakban tájékozódhat mindezek igénybevételének a kiadvány szerkesztésekor érvényes jogszabályok által meghatározott feltételeirol. I. ÁLLÁSKERESÉS 1. Ki tekintheto álláskeresonek? Álláskereso az, akinek nincs állása, de szeretne elhelyezkedni, és nyilvántartásba veteti magát a lakóhelye, tartózkodási helye szerinti illetékes munkaügyi központban vagy annak kirendeltségén. A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás feltétele, hogy a kérelmezo, illetve a már nyilvántartásban lévo megfeleljen az alábbi 9 feltételnek: Álláskereso az, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (ez az álláskereso olyan egészségi alkalmasságát jelenti, amely lehetové teszi, hogy munkába kiközvetítheto legyen), 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minosülo jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereso tevékenységet nem folytat, 5. az elozo 4 pontban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétol számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központban, 6. maga is aktívan keres munkahelyet (aktív álláskeresonek az tekintheto, aki 30 napon belül képes és kész munkába állni a felajánlott megfelelo munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaido eléri a legalább 16 órát), 7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal álláskeresési megállapodást köt, 8. a megfelelo munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, 9. akit a munkaügyi központ álláskeresoként nyilvántart. 2. Mi minosül megfelelo munkahelynek? A munkahely akkor megfelelo, ha: - megfelel az álláskereso képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelo képzési lehetoség figyelembevételével megszerezheto képzettségének vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének; - egészségi állapota szerint az álláskereso a munka elvégzésére alkalmas; - a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetoleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelezo legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelezo legkisebb munkabér összegét eléri; - a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történo odaés visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelo no és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelo férfi álláskereso esetében a két órát nem haladja meg;

20 20 - az álláskereso foglalkoztatása munkaviszonyban történik. 3. Mit jelent az álláskeresési megállapodás és mit tartalmaz? A nyilvántartásba vétel feltétele állás keresési megállapodás megkötése, amelyben az álláskereso és a munkaügyi központ közösen határozzák meg az álláskereso mielobbi munkához jutását elosegíto feladatokat, illetve kötelezettségeket. A megállapodás tartalmazza az álláskereso által keresett munkahely fobb jellemzoit, valamint hogy a kirendeltség milyen információkkal, munkaero-piaci szolgáltatásokkal és támogatásokkal segítheti az álláskeresot. II. ÁLLÁS KERESÉSI JÁRADÉK 1. Ki jogosult álláskeresési járadékra? Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki: álláskereso, és az álláskeresové válást megelozo négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelo munkahelyet felajánlani. 2. Mikortól folyósítható az álláskeresési járadék? Ha munkaviszonyt a munkavállaló rendes, illetve a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskeresési járadék a munkaviszony megszunését követo 90 nap elteltével folyósítható, feltéve, hogy a folyósításához szükséges feltételeknek az álláskereso megfelel. A járadék folyósításának kezdo napja az álláskeresonek a munkaügyi központnál vagy annak kirendeltségénél történo jelentkezésének a napja. 3. Mennyi az álláskeresési járadék folyósításának idotartama? A törvény szerint álláskeresési járadék - több más feltétel egyideju fennállása esetén annak az álláskeresonek állapítható meg, aki a munkanélkülivé válását megelozo négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik. Ennek megfeleloen - tekintettel arra, hogy egy napi járadékra való jogosultsághoz öt nap munkaviszonyban töltött ido szükséges az álláskeresési járadék folyósításának legrövidebb idotartama 73 nap (365nap / 5 nap) lesz, míg leghosszabb idotartama 270 nap. 4. Mennyi az álláskeresési járadék mértéke? A törvény az álláskeresési járadék folyósítási idejét két szakaszra bontja: a) Az elso szakaszban, amelynek idotartama a folyósítási ido fele, de legfeljebb 91 nap, az álláskeresési járadék összege a korábbi átlagkereset 60 %-a, meghatározott összegu alsó és felso határ mellett. A járadék alsó határa a kötelezo legkisebb munkabér 60 százaléka, a felso határ pedig a kötelezo legkisebb munkabér 120 százaléka - azaz a 2006-ban garantált Ft/hó minimálbér esetén az alsó határ Ft/hó ( Ft/nap), a felso határ Ft/hó (2.500 Ft/nap). b) A második szakasz idotartama a hátralévo jogosultsági napok száma, de legfeljebb 179 nap. A járadék mértéke ebben a szakaszban egységesen a minimálbér 60 százaléka - azaz a 2006-ban garantált Ft/hó minimálbér esetén Ft/hó (1.250 Ft/nap). Ha az átlagkereset az álláskeresési járadék alsó határánál alacsonyabb, akkor az álláskeresési járadék a folyósítás mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyezo összeg! 5. Mikor kell az álláskeresési járadék folyósítását szüneteltetni? Ha az álláskereso: