SZEMÉLYÜGYI ÉS PÉNZÜGYI TÁJÉKOZTATÓ

Átírás

1 HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZEMÉLYZETI FŐOSZTÁLY HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI HIVATAL SZEMÉLYÜGYI ÉS PÉNZÜGYI TÁJÉKOZTATÓ A ÉVI SZERVEZETI ÁTALAKÍTÁSBAN ÉS LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSBEN ÉRINTETT KÖZTISZTVISELŐI ÁLLOMÁNY RÉSZÉRE 2006.

2 2 I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozatban foglalt feladatok, továbbá az MH katonai szervezetei ezzel összefüggő egyes feladatainak végrehajtása érdekében kiadásra került a 114/2006. (HK ) HM utasítás. A szervezeti korszerűsítésben és létszámcsökkentésben érintett szervezeteknél a foglalkoztatottakra vonatkozó döntéseket a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) és a végrehajtására kiadott rendelkezések betartásával kell meghozni. A tájékoztató kiadásának célja: a haderő-átalakítással összefüggő konkrét feladatvégrehajtás megkezdése előtt az érintett állomány kellő időben megismerhesse a változásokat és az információk birtokában döntésképes helyzetbe kerüljön a vele lefolytatandó személyi beszélgetés időpontjára. Jelen tájékoztató a november 01-én hatályos jogszabályok rendelkezései alapján készült, a vonatkozó helyeken külön megjelölve a január 01-től hatályos változásokat. A tájékoztató nem helyettesíthet jogszabályt, így joghatás sem fűződik hozzá. Az átalakításban érintett katonai szervezeteknél a személyügyi feladatok előkészítése első lépéseként meg kell tervezni a meglévő állomány átcsoportosításának célszerű változatait. Elemezni szükséges az állomány kor, egészségügyi, fizikai alkalmassági, iskolai végzettségi és szakképzettségi összetételét. Fel kell mérni az állomány mobilitási hajlandóságát. A szervezeti és egyéni érdekből kiáramló állomány esetében gondoskodni kell a járandóságok jogszerű és méltányos biztosításáról. Az átalakításban bármilyen módon érintett katonai szervezetnél az állomány további munkaviszonyát illetően személyre menő tervet kell készíteni, valamint a személyi beszélgetések lefolytatására bizottságot kell létrehozni. A bizottsági beszélgetések lefolytatását úgy kell megtervezni, hogy az illeszkedjen az újonnan létrejövő, illetve átalakuló katonai szervezetek humán erőforrás szükségleteihez. A bizottságnak a személyi beszélgetések előtt meg kell ismernie az érintettek egyéni körülményeit, érdekeit, illetve azokat az információkat, amelyek a problémák megnyugtató megoldását segítik elő. A bizottságnak a személyi beszélgetés során tájékoztatni kell az érintettet jogairól, illetve a további sorsa alakulásának lehetőségeiről. A személyi beszélgetésen elhangzottakról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az érintett és a bizottság tagjai írnak alá. A jegyzőkönyv egy példányát az érintett részére kell átadni. Az érintettet a személyi beszélgetés megkezdése előtt jegyzőkönyvben rögzítve nyilatkoztatni kell, hogy a beszélgetésen az érdekképviseleti szerv képviselője részt vegyen-e.

3 3 II. ELJÁRÁSOK A HM SZERVEZETEIT ÉRINTŐ SZERVEZETI ÁTALAKÍTÁS ÉS KORSZERŰSÍTÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN 1. A katonai szervezet, szervezeti elem, vagy munkakör megszűnése esetén követendő eljárással kapcsolatos tudnivalók tárcán belüli továbbfoglalkoztatás esetén A katonai szervezet, szervezeti elem, vagy munkakör megszűnése esetén az adott /állománytábla/ munkaköri jegyzék hatályon kívül helyezésével az ezt elrendelő intézkedésben rögzített időpontnak megfelelően a vonatkozó munkakörök megszűnnek. Ennek megfelelően megvizsgálásra kerül, hogy a köztisztviselő részére más katonai szervezetnél, esetleg más helyőrségben lehet e biztosítani munkakört, illetve azt az érintett elfogadja-e. (2007. január 01-től megszűnik a más munkakör felajánlhatóságának vizsgálatára vonatkozó munkáltatói kötelezettség.) Amennyiben van lehetőség és szándék a köztisztviselői jogviszony folytatására, a szükséges feladatokat, illetve a kinevezést végre kell hajtani. Az áthelyezés egy olyan munkaviszony-megszűnési forma, amely egyben egy új munkaviszony keletkezését is magába foglalja. Az áthelyezést a Ktv. és a Kjt. is szabályozza. A köztisztviselők esetében az áthelyezés egy háromoldalú megállapodás, amely a köztisztviselő, a régi, valamint az új munkáltató között jön létre. Áthelyezés csak a Ktv., Kjt., valamint a szolgálati törvények hatálya alá tartozó szervek között jöhet létre. Az áthelyezéshez a köztisztviselő beleegyezése szükséges, ellenkező esetben a végkielégítés felére jogosult (ha az egyéb feltételek fennállnak). A beleegyezés alól mégis van egy kivétel, nevezetesen, ha a főtisztviselői kar tagját a miniszterelnök áthelyezi, az érintett belegyezése nem szükséges. Az áthelyezés jelentősége abban áll, hogy a jogviszony megszűnése setén, mindkét (esetleg több) munkáltatónál eltöltött időtartam a szolgálati jogviszony számításakor beszámítandó. Különösen fontos ez a végkielégítés mértékének megállapításakor. A katonai szervezet, vagy hivatali szerv alaprendeltetési feladatai egy részének más alárendeltségbe történő átcsoportosítása esetén az érintett szervezetre vonatkozó állománytábla, munkaköri leírás nem szűnik meg, csak a szervezet irányítása részben, vagy egészben más alárendeltségben történik. Ebben az esetben az érintett munkakörök nem szűnnek meg, így a köztisztviselői jogviszony sem szűnik meg. Amennyiben új katonai szervezet, hivatali szerv vagy szervezeti elem kerül létrehozásra, az állománytáblában, munkaköri jegyzékben rendszeresített üres munkakörök jelennek meg. E munkakörök betöltésére pályázatok útján, illetve felajánlással kerülhet sor. Ebben az esetben létszámcsökkentés címén a szervezet másik, nem érintett szervezeti elemében dolgozó köztisztviselőire vonatkoztatva nincs lehetőség kiválni a szervezetből. 2. Amennyiben nincs lehetőség a tárca állományában történő foglalkoztatásra 2/1. Ha a köztisztviselői jogviszony a honvédségen belül nem biztosítható és az érintett személy a szükséges feltételekkel rendelkezik, lehetőség van arra, hogy más

4 4 közigazgatási szerv állományába annak fogadókészsége esetén áthelyezésre kerüljön. Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a köztisztviselővel kölcsönösen meg kell állapodnia. Az áthelyezés során meg kell állapodni a köztisztviselő új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezés előnyös a köztisztviselőnek, mivel az áthelyezését megelőző köztisztviselői jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el. Ennek megfelelően az új munkáltatónál az áthelyezést megelőző köztisztviselői jogviszonyt kell figyelembe venni a fizetési fokozat megállapításánál, a felmentési időnél, a végkielégítésnél és a jubileumi jutalom számításánál. 2/2. ha a köztisztviselő nem él az áthelyezés lehetőségével, és létszámcsökkentés után a további foglalkoztatására nincs lehetőség, a köztisztviselői jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. A köztisztviselők jogállásáról szóló (Ktv.) 15. (2) bekezdés d) pontja alapján a közszolgálati jogviszony felmentéssel is megszüntethető. A törvény 17. -a rögzíti a felmentés lehetséges eseteit is, vagyis ha pl. az Országgyűlés, a Kormány döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség, megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták, átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált. Mindezek alapján az átalakítás miatt megszüntetésre kerülő köztisztviselői munkakörökben alkalmazottak jogviszonyát a korengedményes nyugdíjazás esetét kivéve a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályok figyelembevételével felmentéssel kell megszüntetni. A csoportos létszámcsökkentés Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a közigazgatási szervnél harminc napon belül felmentésre tervezett köztisztviselők száma a) húsz főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább öt fő, b) húsznál több és száznál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább tíz fő, c) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a köztisztviselők tíz százaléka, d) háromszáz vagy annál több köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább harminc fő. Az a)-d) pontban meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a köztisztviselők és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.

5 5 A közigazgatási szerv a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során köteles a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét kikérni. A közigazgatási szerv a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésről az érintett köztisztviselőket, továbbá a közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi központot a felmentés közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A közigazgatási szerv a munkaügyi központtal köteles közölni a létszámcsökkentéssel érintett köztisztviselők nevét, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét. Ha az előzőek szerinti tájékoztatás közlésének időpontjában a köztisztviselő felmentési tilalom alatt áll, a felmentés csak a védelem megszűnését követően közölhető. a) A felmentés és felmentési járandóság A szervezeti átalakítás miatt közölt felmentés esetén a köztisztviselő hat havi felmentési időre jogosult. A felmentési időre az a köztisztviselő is jogosult, aki határozott idejű kinevezéssel rendelkezik, de esetében a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a jogviszonya a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna. Ha a határozott idejű kinevezés lejártához több mint hat hónap van hátra, a köztisztviselő akkor sem jogosult hat hónapnál hosszabb időre. Ugyanezt a szabályt kell figyelembe venni akkor is, hogy ha a határozott idejű kinevezés végét nem naptári időponthoz, hanem valamilyen, a jövőben biztosan bekövetkező eseményhez kötötték (pl. egy meghatározott feladat ellátása, a helyettesítés okának megszűnése). A köztisztviselőt a felmentési idő felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell. A munkáltatói jogkör gyakorlója úgy is dönthet, hogy a felmentési idő teljes időtartama alatt mentesíti a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól. Semmiképp sem dönthet azonban úgy, hogy megakadályozza a köztisztviselő újrafoglalkoztatását, illetve elhelyezkedését másik közigazgatási szervnél. A felmentési idő az öregségi nyugdíjasnak minősülő köztisztviselő kivételével ha a felmentési védelem időtartama a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap, amennyiben a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap elteltével kezdődhet el. A védelem nem vonatkozik azokra a köztisztviselőkre, akik nyugdíjasnak minősülnek. Az alábbi esetekben nem lehet a köztisztviselőt felmenteni (felmentési tilalom): a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság; a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés; a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság; a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság; a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak illetve a gyermek hároméves koráig fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama. A védelem nem vonatkozik azokra a köztisztviselőkre, akik nyugdíjasnak minősülnek.

6 6 A köztisztviselő akkor minősül nyugdíjasnak, ha a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve az előző pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy szolgálati nyugdíjban, vagy korengedményes nyugdíjban, vagy más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. A köztisztviselő jogviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni, és a munkaáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani. A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor), a köztisztviselő részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat. b) Végkielégítés A szervezeti átalakítás miatt felmentett köztisztviselő a felmentési időre járó illetményen felül végkielégítésre is jogosult, feltéve, hogy rendelkezik a törvény által megkívánt közszolgálati jogviszonyban eltöltött idővel. A végkielégítés mértéke a közszolgálati jogviszonyban töltött időtől függ. Ennek megfelelően a végkielégítés mértéke három évet meghaladóan: egy havi; öt év után: két havi; nyolc év után: három havi; tíz év után: négy havi; tizenhárom év után: öt havi; tizenhat év után: hat havi; húsz évet meghaladó idő esetén: nyolc havi illetményének megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra, vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a köztisztviselőt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. A felmentett köztisztviselő ezen kívül még néhány esetben nem jogosult végkielégítésre. Ilyen esetnek minősül, ha a köztisztviselő felmentésekor még a gyakornoki idejét tölti, vagy a felmentés közlésekor már nyugellátásra szerzett jogosultságot. Határozott időre létesített közszolgálati jogviszony esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni. Megjegyzés: a január 01-ét követően közölt felmentések vonatkozásában a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló évi LXXII törvény eltérő

7 7 szabályozást vezet be. E szerint: a köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult. Továbbá lényeges változás, ha a köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít: ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. c) A szabadság megváltása A köztisztviselő jogviszonyának megszűnésekor, ha a katonai szervezetnél eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. A szabadság egy napjára jutó távolléti díjat úgy kell meghatározni, hogy az utolsó munkában töltött hónapjára számított távolléti díjat osztani kell az adott hónap munkanapjainak számával. d) Tizenharmadik havi illetmény A köztisztviselő tizenharmadik havi illetményre jogosult a Ktv. 49. szerint, ha a tárgyévben tizenkét hónap közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik. Időarányosan illeti meg, ha az adott évben legalább három havi közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik. Ha a közszolgálati jogviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon a köztisztviselő részére ki kell fizetni. e) Tartalékállományba helyezés Ha a köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a szervezeti átalakítással összefüggő létszámcsökkentés miatt mentik fel, legfeljebb a felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni feltéve, hogy az ilyen esetre vonatkozó munkakörfelajánlás nem vezet eredményre abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állást ajánljanak fel. A tartalékállományban lévő köztisztviselőkről központi nyilvántartás készül és amennyiben valamely más közigazgatási szervnél üres állás keletkezne a nyilvántartásban szereplő köztisztviselők alkalmazása merül fel elsődlegesen. Amennyiben a köztisztviselő a tartalékállományból kerül kinevezésre, áthelyezéssel kerül az új szervezethez, tehát úgy kell ügyében eljárni, mintha a közszolgálati jogviszonya folyamatosan, törés nélkül (felmentés nélkül) fennállna. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba helyezéséhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik.

8 8 A tartalékállományba helyezés alatt a felmentésre és a végkielégítés kifizetésére vonatkozó szabályok az alábbi eltérésekkel kerülnek alkalmazásra: a köztisztviselő a felmentési időre járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult, a végkielégítés kizárólag a felmentési idő utolsó napján fizethető ki. A tartalékállományba helyezés nem érinti a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából eredő jogokat, illetve kötelezettségeket. Meg kell szüntetni a tartalékállományba helyezést, ha hat hónapon belül: a köztisztviselőt új munkakörbe helyezik át; a köztisztviselő tartalékállományból való törlését kéri. f.) A jubileumi jutalom Az öregségi nyugdíjra jogosult köztisztviselők esetében a közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kell fizetni a) a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat; b) a 30 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra; c) a 35 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra; d) a 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy ennél kevesebb van hátra. 3. A kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségei A lehetséges kedvezményeket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.), valamint a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: R. 1.), illetőleg a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: R. 2.) tartalmazza. Korkedvezményes nyugdíj: Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest (Tny. 7. ) kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett újabb öt (férfiaknál) illetve, négy (nőknél) évi munka után. Ezen rendelkezéseket a január 01-je előtt megszerzett korkedvezményes időre kell alkalmazni. A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékét a Tny. 1. számú melléklete tartalmazza. A mellékletben felsorolt munkakörben eltöltött időt korkedvezményre jogosultság szempontjából akkor is számításba kell venni, ha ezt az időt szolgálati időként figyelembe venni nem lehet. A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani.

9 9 A táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő keresőképtelenségének bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörbe (munkahelyen) dolgozott. A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében felsorolt munkaköri meghatározásokat kiterjesztően értelmezni nem lehet. A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a Tny. 1. (3) bekezdésében említett szerveknél korábban a fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél (a továbbiakban: fegyveres szerv) hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt, valamint a nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött és a hivatásos szolgálatba beszámított időt. Előrehozott öregségi nyugdíj: Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az ötvenötödik életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki a) december 31-e után született és legalább 38 év, b) 1945-ben született és legalább 37 év, c) 1944-ben született és legalább 36 év, d) 1943-ban született és legalább 35 év, e) január 01. előtt született és legalább 34 év szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinak, aki a) január 01. előtt született és legalább 37 év, b) december 31. után született és legalább 38 év szolgálati időt szerzett. Csökkentett összegű előre hozott öregségi nyugdíj: Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj jár ideértve az öregségi nyugdíj legkisebb összege szerinti ellátást is akinek az előrehozott öregségi nyugdíj szabályozásának meghatározott születési éve szerint meghatározott szolgálati idejéből legfeljebb öt év hiányzik. Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki a) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,1 %-kal, b) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,2 %-kal, c) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,3 %-kal, d) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,4 %-kal, e) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,5 %-kal, kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez. A korkedvezményt szerzett személynek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az előrehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorral jár, ahány évvel korábban őt a korkedvezménnyel jogosultság nélkül az előrehozott öregségi nyugdíj megilleti.

10 10 Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és a nyugdíjcsökkenés mértékének meghatározásánál a megszerzett szolgálati időt a korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni. A korkedvezményre jogot szerzett személy részére az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra meghatározott életkort megelőző időponttól is jár. Az előrehozott öregségi nyugdíj, illetőleg a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban meghatározott jogosultsághoz előírt szolgálati idő számításánál gyermekekként 1 évet, tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermekenként másfél évet szolgálati időként kell elismerni annál a személynél, aki gyermeket szült, vagy saját háztartásában legalább 10 éven át nevelt. Ez a kedvezmény legfeljebb 3 gyermek után vehető igénybe. A nyugdíjigénylő háztartásában nevelt gyermekeként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki iskolai tanulmányai folytatása avagy gyógykezelése stb. miatt átmenetileg tartózkodik háztartáson kívül. Jelen kedvezmény az örökbefogadott és a nevelt gyermek után is jár, nem értve ide a hivatásos nevelő szülő gondozásában levő gyermeket. A kedvezményt ugyanazon személy csak egy jogcímen veheti igénybe. Korengedményes nyugdíj: A munkáltató megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően legfeljebb 5 évvel, amennyiben a munkavállaló rendelkezik a Tny. 9. -ban vagy a 10. (1) bekezdésében meghatározott szolgálati idővel. Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott öregségi nyugdíjra vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult. A korengedményes nyugdíjazás további feltétele, hogy a munkáltató az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatár eléréséig a megállapított nyugdíjának az évenkénti emelések és kiegészítések nélküli összegét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára más járulékos költségekkel együtt egy összegben befizeti. A nyugdíjátvállalás feltétele az, hogy a legalább 10 éves időtartamú honvédségi jogviszony felmentés helyett közös megegyezéssel kerüljön megszüntetésre. A munkáltató a fentebb leírt fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a megállapító határozat visszavonásáról a Nyugdíjfolyósító saját hatáskörében intézkedik. 4.) A prémiumévek program Az Országgyűlés elfogadta a évi CXXII. törvényt a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról, amelynek rendelkezései január 1-jétől léptek hatályba. A törvény hatálya kiterjed: a) a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) hatálya alá tartozó köztisztviselőkre, ügykezelőkre, valamint munkáltatójukra; b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó közalkalmazottakra, valamint munkáltatójukra, illetőleg c) a Munka törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) XII. fejezete hatálya alá tartozó munkavállalókra és munkáltatójukra.

11 11 A prémiumévek programba történő belépésre, illetve a különleges foglalkoztatási állományba helyezésre december 31-ig kerülhet sor. A prémiumévek program alapján járó juttatások folyósítási ideje legkésőbb december 31-ig tart. (A program igénybevétele határidejének módosítására Kormány előterjesztés készült.) A programban való részvétel feltételei: A prémiumévek programba az a legalább 25 év közszférában jogviszonyban töltött idővel rendelkező, öt éven belül előrehozott öregségi nyugdíjra vagy öregségi nyugdíjra jogosulttá váló köztisztviselő, a különleges foglalkoztatási állományba az a legalább 10 év közszolgálati jogviszonyként elismert idővel rendelkező köztisztviselő kerülhet be, akinek a jogviszonyát a munkáltató működésével, vagy a munkakör megszűnésével összefüggő ok miatt kívánják felmentéssel megszüntetni. A prémiumévek programba és a különleges foglalkoztatási állományba csak az kerülhet, aki hozzájárul a határozatlan idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának határozott idejűvé történő módosításához és elfogadja, illetve vállalja a programokhoz kötődő eltérő jogszabályok betartását. Munkáltató kötelezettségei: A felmentésről való döntés esetén a munkáltatónak a törvényben meghatározott egyéb feltételek megléte estén kötelessége írásban felajánlani a prémiumévek programban vagy a különleges foglalkoztatási állományban való részvétel lehetőségét, és egyúttal tájékoztatni az érintettet a program szabályairól. Az érintett köztisztviselő, a felajánlás kézhezvételétől számított 14 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy elfogadja a programban való részvétel feltételeit, és hozzájárul kinevezésének, munkaszerződésének közös megegyezéssel történő módosításához. A felmentéssel járó juttatások igénybevétele helyett így a köztisztviselő választhatja azt, hogy a programokba bekerülve, átmenetei időre a további foglalkoztatása és jövedelme megoldott legyen. Fennálló jogviszonya így nem kerülhet megszüntetésre, hanem azt a felek közös megegyezéssel határozott időre szóló jogviszonnyá módosítják. A prémiumévek program választása esetén legfeljebb 5 évre, a különleges foglalkoztatási állományba helyezéshez való hozzájárulás esetén 1 évre szóló határozott idejű jogviszony jön létre. A prémiumévek programban és a különleges foglalkoztatási állományban való részvétel esetén az érintett számára a munkáltató munkavégzést rendelhet el. Ennek mértéke hetente munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában legfeljebb 12 óra időtartam lehet. A programban résztvevő munkakörrel nem rendelkezik, de a munkáltatónak ügyelnie kell arra, hogy a munkavállaló iskolai végzettségének és képzettségének megfelelő munkát ajánljon fel számára. A munkavégzés nem irányulhat egy konkrét munkakör betöltésére, csak egyes feladatok ellátására. A programban való foglalkoztatás nem jelenti azt, hogy a munkavállaló teljes egészében ellátja korábbi munkaköri feladatait. A programban résztvevő számára a munkavégzés elrendelése aránytalan sérelmet nem okozhat, s rendkívüli munkavégzésre sem vehető igénybe.

12 12 A programban résztvevők szabadságra nem jogosultak, de a munkáltató munkavégzésre nem adhat utasítást naptári évenként legfeljebb 2 olyan időtartamra vonatkozóan, amelyek együttes mértéke a programban résztvevőnek a programba való belépést közvetlenül megelőző évi rendes szabadságának felel meg. A résztvevők juttatásai: A köztisztviselő nem illetményben, hanem a prémiumévek programba történő belépését közvetlenül megelőzően irányadó illetménye, 70 %-ának megfelelő juttatásban részesül. Keresőképtelenség esetén a munkavállalónak nem jár a betegszabadság, táppénz, hanem a keresőképtelenség, betegség időtartamára is a 70 %-os juttatás jár. A programban résztvevőt, a számára foglalkoztatására irányuló jogviszonya alapján járó természetbeni étkezés vagy étkezési hozzájárulás 30 %-a illeti meg. A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében, a programban való részvétel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban töltött jogszerző időnek számít, a jubileumi jutalom összegét a 70 %-os juttatás alapulvételével kell megállapítani. A programban eltöltött idő társadalombiztosítási szempontból jogszerző időnek számít, de a kapott juttatást a nyugdíjalap kiszámításánál nem szükséges figyelembe venni (a korábbi, kedvezőbb összegű illetmény irányadó). A programban résztvevő foglalkoztatott nem fizet egyéni egészségbiztosítási járulékot sem a prémiumévek program, sem a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után. A foglalkoztatás megszűnése: A prémiumévek programban való részvétel a jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon pl. közös megegyezés, fegyelmi hatályú elbocsátás vagy hivatalvesztés, egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentés túl megszűnik továbbá, ha az érintett előrehozott öregségi, vagy öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeit megszerezte, vagy csökkent összegű előrehozott öregségei, vagy rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg részére. Különleges foglalkoztatási állomány is a fenti esetekben szűnik meg, de legkésőbb a foglalkoztatási állományba helyezéstől számított 1 év elteltével. A különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó speciális szabályok: A különleges foglalkoztatási állományban történő foglalkoztatás feltétele többek között, hogy a köztisztviselő hozzájárul közszolgálati jogviszonyának határozott idejű történő módosításához, továbbá vállalja a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét, és a munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevételét a program időtartama alatt. A különleges foglalkoztatási állományba helyezett köztisztviselő elhelyezkedését segítő munkaerő-piaci szolgáltatások és azok igénybevételének részletes szabályairól szóló 30/2004. (XII. 21.). FMM rendelet azokat a speciális rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a különleges foglalkoztatási állományba helyezett köztisztviselők elhelyezkedésének elősegítéséhez szükséges eljárás lefolytatását segítik elő.

13 13 III. Egyéb járandóságok elszámolása a) Előlegek, ruházati költségtérítés Általános szabály, hogy a Honvédségtől történő kiváláskor mindenféle pénzbeli előleggel el kell számolni. A törlesztetlen illetményelőleget az utolsó havi illetményből le kell vonni. Ha a közszolgálati jogviszony az itt nem említett ok miatt szűnik meg, a családalapítási támogatást az eredetileg meghatározott ütemben kell visszafizetni. Annak a köztisztviselőnek, akinek a közszolgálati jogviszonya nem saját kérelmére-, vagy nem neki felróható okból szűnik meg, a ruházati költségtérítés címen kifizetett (és elszámolt) összeget visszafizetni nem kell. b) Tanulmányi költségtérítés A tanulmányokhoz kapcsolódó költségeket a honvédség állományából kikerültek esetében, csak akkor lehet a továbbiakban is finanszírozni, ha átszervezés következtében, önhibáján kívül szűnik meg a köztisztviselői viszonya, s a korábban megkezdett tanulmányait addig az időpontig még nem fejezi be. A tanulmányokhoz kapcsolódó költségek közül csak azokat lehet megtéríteni, amelyek a tanulmányi szerződésben szerepelnek, így lehetőség nyílik a tandíjon és a vizsgadíjon kívül egyéb költségek (pld. az utazás, szállás, tankönyvek költségei) megtérítésére is, ha azok szerepelnek a tanulmányi szerződésben. Ugyanígy kell eljárni a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga, illetve nyelvtanulás költségeinek esetében is, vagyis ezek megtérítésére is csak akkor van lehetőség, ha az külön ki volt kötve a tanulmányi szerződésben. Az egyes költségtérítéseket az adott katonai szervezet vagy a jogutód szervezet számolja el a jogosult kérelmére. c) Az állomány biztosítása A létszámleépítésben érintett állományra a jogviszonya végéig érvényes a honvédség által kötött élet és balesetbiztosítás. A felmentési idő alatti biztosítási igény bejelentését a HM KPSZH részére kell megküldeni, aki a további feladatokat végrehajtja.

14 14 A TÁJÉKOZTATÓ ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JOGSZABÁLYOK Köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló évi CXXII. törvény A korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996 (XII. 6.) Kormányrendelet A Honvédelmi Minisztérium átalakításával, szervezeti korszerűsítésével kapcsolatos feladatokról szóló 74/2006. HM utasítás a baleset- és vagyonbiztosítás rendjéről szóló 79/1999. (HK 1/2000.) HM utasítás a tanulmányi szerződések megkötéséről szóló 2/2004. (HK 2.) HM utasítás. TÁJÉKOZTATÓ REKONVERZIÓS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Mindazok, akik a Magyar Honvédségből kilépve nem szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba kerülnek és elhelyezkedésük akadályba ütközik, a munkaügyi szerveken keresztül jogosulttá válnak az álláskeresőknek 1 járó támogatásokra. A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabály 2 alapján a személyügyi szerveken keresztül segíti az igénybe vehető támogatási formák megismerését és az azokhoz való hozzájutást, továbbá hozzájárul az újbóli elhelyezkedést segítő képzés finanszírozásához. A Magyar Honvédség - ugyancsak képzés finanszírozásához való hozzájárulással - támogatja azokat is, akik létszámcsökkentéssel összefüggésben szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba kerülnek. A jelen kiadvány általános tájékoztató, amely kizárólag a jogszabályok által létesített, visszailleszkedést segítő ellátások és igénybevételi eljárások ismertetésére szorítkozik. A jogszabállyal létesített ellátások kiegészítéseként - csoportos létszámleépítés esetén - a tárca a helyzethez igazodóan további támogatási formák alkalmazásával segíti a szervezetből kikerülőket. Az ilyen okból szervezett további támogatásokról az aktuális szervezési feladathoz kapcsolódó tájékoztatás keretében a humán szervek adnak tájékoztatást az érintettek részére.

15 15 1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény november 1- jétől hatályos módosításával átalakult a munka nélkül maradtakat ellátó rendszer. A jogalkotó a módosítások céljára azáltal is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy a törvény az eddig alkalmazott munkanélküli elnevezés helyett, az álláskereső kifejezést használja. 2. A személyi állomány pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet, 7-8. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAÜGYI KÖZPONTOKON KERESZTÜL IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL mindazoknak, akik ellátás nélkül (azaz nem szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba) kerülnek ki a Magyar Honvédségből MIRE JOGOSULT ÖN A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL FENNÁLLÓ SZOLGÁLATI VAGY MÁS JOGVISZONYA MEGSZŰNÉSE ELŐTT? Amennyiben Ön: 1. hivatásos, szerződéses katona, köztisztviselő, közalkalmazott vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló és kézhez kapja a szolgálati vagy más jogviszonyának létszámcsökkentéssel történő megszűntéséről szóló parancsot, határozatot; 2. hivatásos, szerződéses katona és kézhez kapja a szolgálati jogviszonyának az előmeneteli renddel összefüggésben történő megszűntéséről szóló parancsot; 3. szerződéses katona és szolgálati jogviszonya szerződése lejártával várhatóan egy éven belül megszűnik, a szolgálati (munka) helyének személyügyi munkatársaitól kért munkáltatói igazolással érdemes felkeresnie a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központot vagy annak legközelebbi kirendeltségét. Álláskeresőnek ugyan csak szolgálati vagy más jogviszonya megszűntével lesz minősíthető, ugyanakkor az újbóli elhelyezkedését segítő képzés finanszírozásának támogatását már kérheti az ezt megelőző egy év során is. Abban az esetben, ha a munkaügyi központ nem finanszírozza, vagy csak részben finanszírozza az Ön újbóli elhelyezkedéséhez szükséges képzést, az MH Szociálpolitikai Közalapítványhoz benyújtott pályázat útján igénybe veheti a Magyar Honvédség által adható képzési támogatást is. Figyelemmel arra, hogy a Magyar Honvédség legfeljebb Ft értékű támogatást nyújt (azaz nagyobb értékű képzések esetén az alapítványi támogatás nem fedezi a képzés teljes árát), érdemes a munkaügyi központok által támogatott képzési lehetőségek figyelmes áttekintése, hiszen az összeadódó támogatások akár a képzés teljes költségét is fedezhetik. Tekintettel a pályázat benyújtásának határidejére (ez kizárólag a felmentési vagy felmondási idő alatt, illetve a szerződésük lejártával távozók esetében legkésőbb az utolsó munkanapon történhet meg) nagy jelentősége van annak, hogy időben felkeresse a lakóhelye,

16 16 tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központot vagy annak kirendeltségét, és hogy időben tájékozódjon a támogatási formákról és a konkrét átképzési lehetőségekről. MIRE JOGOSULT ÖN A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL FENNÁLLÓ SZOLGÁLATI VAGY MÁS JOGVISZONY MEGSZŰNTÉVEL? Szolgálati vagy más jogviszonya megszűnésekor az újbóli elhelyezkedésének elősegítése valamint az esetlegesen állás nélkül töltött átmeneti időszakban igénybe vehető támogatásokhoz való hozzájutás érdekében javasolt felkeresnie a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központot vagy annak kirendeltségét. Az álláskeresőket kétféle támogatás illeti meg: álláskeresési járadék és álláskeresési segély, emellett támogatható át- és továbbképzésük valamint vállalkozóvá válásuk. Az alábbiakban tájékozódhat mindezek igénybevételének a kiadvány szerkesztésekor érvényes jogszabályok által meghatározott feltételeiről. I. ÁLLÁSKERESÉS 1. Ki tekinthető álláskeresőnek? Álláskereső az, akinek nincs állása, de szeretne elhelyezkedni, és nyilvántartásba veteti magát a lakóhelye, tartózkodási helye szerinti illetékes munkaügyi központban vagy annak kirendeltségén. A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás feltétele, hogy a kérelmező, illetve a már nyilvántartásban lévő megfeleljen az alábbi 9 feltételnek: I. Álláskereső az, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (ez az álláskereső olyan egészségi alkalmasságát jelenti, amely lehetővé teszi, hogy munkába kiközvetíthető legyen), 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet nem folytat, 5. az előző 4 pontban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központban, 6. maga is aktívan keres munkahelyet (aktív álláskeresőnek az tekinthető, aki 30 napon belül képes és kész munkába állni a felajánlott megfelelő munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaidő eléri a legalább 16 órát), 7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal álláskeresési megállapodást köt, 8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, 9. akit a munkaügyi központ álláskeresőként nyilvántart. 2. Mi minősül megfelelő munkahelynek? A munkahely akkor megfelelő, ha: - megfelel az álláskereső képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének; - egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas;

17 17 - a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri; - a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő odaés visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg; - az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik. 3. Mit jelent az álláskeresési megállapodás és mit tartalmaz? A nyilvántartásba vétel feltétele állás keresési megállapodás megkötése, amelyben az álláskereső és a munkaügyi központ közösen határozzák meg az álláskereső mielőbbi munkához jutását elősegítő feladatokat, illetve kötelezettségeket. A megállapodás tartalmazza az álláskereső által keresett munkahely főbb jellemzőit, valamint hogy a kirendeltség milyen információkkal, munkaerő-piaci szolgáltatásokkal és támogatásokkal segítheti az álláskeresőt. II. ÁLLÁS KERESÉSI JÁRADÉK 1. Ki jogosult álláskeresési járadékra? Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki: álláskereső, és az álláskeresővé válást megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. 2. Mikortól folyósítható az álláskeresési járadék? Ha munkaviszonyt a munkavállaló rendes, illetve a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskeresési járadék a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, feltéve, hogy a folyósításához szükséges feltételeknek az álláskereső megfelel. A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál vagy annak kirendeltségénél történő jelentkezésének a napja. 3. Mennyi az álláskeresési járadék folyósításának időtartama? A törvény szerint álláskeresési járadék - több más feltétel egyidejű fennállása esetén annak az álláskeresőnek állapítható meg, aki a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik. Ennek megfelelően - tekintettel arra, hogy egy napi járadékra való jogosultsághoz öt nap munkaviszonyban töltött idő szükséges az álláskeresési járadék folyósításának legrövidebb időtartama 73 nap (365nap / 5 nap) lesz, míg leghosszabb időtartama 270 nap. 4. Mennyi az álláskeresési járadék mértéke? A törvény az álláskeresési járadék folyósítási idejét két szakaszra bontja: a) Az első szakaszban, amelynek időtartama a folyósítási idő fele, de legfeljebb 91 nap, az álláskeresési járadék összege a korábbi átlagkereset 60 %-a, meghatározott összegű alsó és felső határ mellett. A járadék alsó határa a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka, a felső határ pedig a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka - azaz a 2006-ban garantált

18 Ft/hó minimálbér esetén az alsó határ Ft/hó ( Ft/nap), a felső határ Ft/hó (2.500 Ft/nap). b) A második szakasz időtartama a hátralévő jogosultsági napok száma, de legfeljebb 179 nap. A járadék mértéke ebben a szakaszban egységesen a minimálbér 60 százaléka - azaz a 2006-ban garantált Ft/hó minimálbér esetén Ft/hó (1.250 Ft/nap). Ha az átlagkereset az álláskeresési járadék alsó határánál alacsonyabb, akkor az álláskeresési járadék a folyósítás mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyező összeg! 5. Mikor kell az álláskeresési járadék folyósítását szüneteltetni? Ha az álláskereső: - terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára; - előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg; - közhasznú munkavégzést folytat; - rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy ezt bejelentette a munkaügyi központnak; - keresetpótló juttatásban részesül; - alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést folytat. Ha a folyósítás szüneteltetésének oka meg szűnik, és fennállnak az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei, a járadékot tovább kell folyósítani. 6. Mikor kell az álláskeresési járadék folyósítását megszüntetni? Ha az álláskereső: - kéri; - az álláskeresési megállapodásban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti; - öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá; - keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az 90 napnál rövidebb időtartamú, illetve, ha keresetpótló juttatásban részesül; - olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül; - oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat; - meghalt; - az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette III. ÁLLÁSKERESÉSI SEGÉLY 1. Milyen esetekben igényelhető álláskeresési segély? Álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha az álláskereső: rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, Munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, ÉS 1. álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását - folyósítási idő kimerítése miatt - megszüntették és kérelmét a megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta (I. típus) VAGY 2. álláskeresővé válását megelőző 4 éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik és álláskeresési járadékra nem jogosult (II. típus) VAGY

19 19 3. a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, a folyósítás időtartamát kimerítette, továbbá a) a folyósítás kimerítését követően 3 éven belül betöltötte a nyugdíjkorhatár mínusz 5 év életkort és b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (III. típus). 2. Mikortól folyósítható az állás keresési segély? Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési segély összege az egy hónapra jutó összeg harmincad része. 3. Mennyi az álláskeresési segély folyósításának időtartama? A. Az I. típus esetén: 90 nap vagy ha a kérelmező az 50. életévet betöltötte 180 nap. B. A II. típus esetén: 90 nap. C. A III. típus esetén: az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság megszerzéséig terjedő időtartam. 4. Mennyi az álláskeresési segély összege? Az álláskeresési segély összege: a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos minimálbér 40 %-a (ha az átlagkereset ennél alacsonyabb volt, akkor az átlagkeresettel megegyező összeg) - azaz a 2006-ban garantált Ft/hó minimálbér esetén Ft/hó (833 Ft/nap). 5. Mikor kell az álláskeresési segély folyósítását szüneteltetni? Ha az álláskereső: terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg; közhasznú munkavégzést folytat; rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy ezt bejelentette a munkaügyi központnak, keresetpótló juttatásban részesül. A III. típusba tartozók esetén az alábbiakban is: - kereső tevékenység idejére, függetlenül annak időtartamától; - ha az álláskeresési segély folyósításának szünetetetése alatt végzett kereső tevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot; - 90 napra, ha az álláskereső az általa folytatott kereső tevékenységhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségét elmulasztja. 6. Mikor kell az állás keresési segély folyósítását megszüntetni? Ha az álláskereső: kéri; az álláskeresési megállapodásban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti; öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá;

20 20 olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,; oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat; meghalt; az álláskeresési segély folyósítási idejét kimerítette. Az I. és II. típus esetében az alábbiakban is: kereső tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi munkavállalói könyvvel folytatott kereső tevékenységet. IV. KÉPZÉSI TÁMOGATÁS 5 1. Ki részesülhet képzési támogatásban? Támogatható a képzése annak: aki álláskereső; aki a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személyesetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot; aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül; 6 akinek a munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte; aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja; - aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. Képzési támogatásban részesíthetők továbbá a rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rokkantsági járadékban részesülők - beleértve a teljes munkaképtelen minősítéssel rendelkezőt is, feltéve, hogy szakmai alkalmassági vizsgálat igazolja, hogy a képzést követően a foglalkozás gyakorlására munkaviszony vagy egyéni vállalkozás keretében alkalmas. 2. Az álláskereső képzésének kiválasztása Az álláskereső és a munkaügyi központ együttesen választja ki az álláskereső számára leginkább megfelelő képzést. A munkaügyi központ elsősorban a felnőttképzést folytató intézmények jegyzékében szereplő ún. ajánlott képzésekben való részvételt támogatja, de az álláskereső kérelmére, konkrét tanfolyamok, képzések esetében a jegyzéken nem szereplő - de rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő képzést - is támogathat, ezek az ún. elfogadott képzések. 3. Milyen formában nyújtható a képzési támogatás? Képzési támogatásként adható kereset-kiegészítés vagy keresetpótló juttatás valamint a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése. A kereset-kiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet. A keresetpótló juttatás összege a minimálbér 60%-a. (Ha az álláskeresési támogatásban részesülő a munkaügyi