SZEMÉLYÜGYI, PÉNZÜGYI ÉS JOGI TÁJÉKOZTATÓ

Átírás

1 HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZEMÉLYZETI FOOSZTÁLY HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZGAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ÜGYNÖKSÉG HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM JOGI FOOSZTÁLY SZEMÉLYÜGYI, PÉNZÜGYI ÉS JOGI TÁJÉKOZTATÓ A SZERVEZETI ÁTALAKÍTÁSBAN ÉRINTETT KÖZALKALMAZOTTI ÁLLOMÁNY RÉSZÉRE 2007.

2 2 I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az Állami Egészségügyi Központ létrehozása érdekében szükségessé vált egyes feladatokról szóló 2058/2007. (III. 31.) Korm. határozatban foglalt feladatok, továbbá az MH katonai szervezetei ezzel összefüggo egyes feladatainak végrehajtása érdekében kiadásra került a Magyar Honvédség egészségügyi intézményrendszerének átalakításával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 49/2007. (HK 11.) HM utasítás. A szervezeti korszerusítésben és létszámcsökkentésben érintett szervezeteknél a közalkalmazottakra vonatkozó döntéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) és a végrehajtására kiadott rendelkezések betartásával kell meghozni. A tájékoztató kiadásának célja: a Magyar Honvédség átalakításával és szervezeti korszerusítésével összefüggo konkrét feladat-végrehajtás megkezdése elott az érintett közalkalmazotti állomány kello idoben megismerhesse a változásokat és az információk birtokában döntésképes helyzetbe kerüljön a vele lefolytatandó személyi beszélgetés idopontjára. Jelen tájékoztató a január 01-tol hatályos jogszabályok rendelkezései alapján készült. A tájékoztató nem helyettesíthet jogszabályt, így joghatás sem fuzodik hozzá. A szervezeti érdekbol a hadsereget elhagyni kényszerülo állomány esetében gondoskodni kell a járandóságok jogszeru és méltányos biztosításáról. A szervezeti korszerusítés során érintett közalkalmazottak munkaviszonyát illetoen személyre szabott tervet kell készíteni, valamint a személyi beszélgetések lefolytatására bizottságot kell létrehozni. A közalkalmazottak azon csoportját, akik a prémiumévek programban történo részvételhez szükséges feltételekkel rendelkeznek, (a évi CXXII. tv. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról 3. (3) bekezdése alapján) a személyi beszélgetés elott írásban tájékoztatni kell a részvétel lehetoségeirol és a legfontosabb szabályokról. A bizottságok által lefolytatandó személyi beszélgetéseket úgy kell megtervezni, hogy az illeszkedjen az újonnan létrejövo, illetve átalakuló szervezetek humán eroforrás szükségleteihez. Igény szerint érdekképviseleti képviselo jelenlétét is biztosítani kell. A bizottságnak a személyi beszélgetés során tájékoztatnia kell az érintettet jogairól, illetve sorsa további alakulásának lehetoségeirol. A személyi beszélgetésen az elhangzottakról jegyzokönyvet kell készíteni, melyet az érintett és a bizottság tagjai írnak alá. A jegyzokönyv egy példányát az érintett személy részére át kell adni. Az érintettet a személyi beszélgetés megkezdése elott jegyzokönyvben rögzítve nyilatkoztatni kell, hogy a beszélgetésen az érdekképviseleti szerv, vagy jogi képviselo részvételét kéri-e.

3 3 II. ELJÁRÁSOK A HM ÉS HÁTTÉRINTÉZMÉNYEIT/KATONAI SZERVEZETEIT ÉRINTO SZERVEZETI KORSZERUSÍTÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN 1. A katonai szervezet, szervezeti elem, vagy munkakör megszunése esetén követendo eljárással kapcsolatos tudnivalók továbbfoglalkoztatás esetén A katonai szervezet, szervezeti elem, vagy munkakör megszunése esetén az adott állománytábla, munkaköri jegyzék hatályon kívül helyezésével az ezt elrendelo intézkedésben rögzített idopontnak megfeleloen a vonatkozó munkakörök megszunnek. Ennek megfeleloen meg kell vizsgálni, hogy a közalkalmazott részére más katonai szervezetnél, esetleg más helyorségben lehet-e biztosítani munkakört, illetve azt az érintett elfogadja-e január 01-tol megszunt a más munkakör felajánlhatóságának vizsgálatára vonatkozó munkáltatói kötelezettség. Amennyiben van lehetoség és szándék a közalkalmazotti jogviszony folytatására, az áthelyezés szabályait kell alkalmazni. (A más katonai szervezet állományába átcsoportosításra kerülo katonai szervezetek közalkalmazottai jogviszonyát nem kell megszüntetni, esetükben a Kjt. 25. (2) bekezdés b) pontját, illetve a 26. -ban foglaltakat kell alkalmazni. Köztisztviseloi jogviszonyban foglalkoztató szervezethez, illetve gazdasági társasághoz áthelyezésre kerülok esetén a 25/A -t valamint a 25/B -t kell alkalmazni.) 2. Amennyiben nincs lehetoség a közalkalmazott továbbfoglalkoztatására, jogviszonyát felmentéssel (Kjt. 30. (1) bek. b) pont) meg kell szüntetni, mely során az alábbiakat kell figyelembe venni. A csoportos létszámcsökkentés Csoportos létszámcsökkentésnek minosül, ha a munkáltató a döntést megelozo féléves átlagos statisztikai létszáma szerint: húsz fo vagy annál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább öt fo, húsznál több és száznál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább tíz fo, száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább a közalkalmazottak tíz százaléka, háromszáz vagy annál több közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább harminc közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát kívánja harmincnapos idoszakon belül megszüntetni. Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelozoen legalább tizenöt nappal köteles a közalkalmazotti tanáccsal, közalkalmazotti tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkezo szakszervezetek és a munkavállalók képviseloibol létrehozott bizottsággal (a továbbiakban együtt: a munkavállalók képviseloi) konzultációt kezdeményezni és azt a döntésének meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig folytatni. A konzultációt megelozoen legalább hét nappal a munkáltató köteles a közalkalmazottak képviseloivel írásban közölni: a tervezett csoportos létszámcsökkentés okait;

4 4 foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a tervezett létszámcsökkentésben érintettek; illetve az Mt. 94/A. (1) bekezdésében meghatározott idoszakban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámát. A konzultáció során a munkáltató megfelelo idoben köteles a közalkalmazottak képviseloivel írásban közölni: a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett idotartamát és idobeni ütemezését; a kiválasztás szempontjait; valamint a jogviszony megszüntetésével járó, a jogszabályban, illetve a kollektív szerzodésben meghatározottól eltéro juttatás feltételeit, mértéke meghatározásának módját. A konzultációnak a megállapodás értelmében ki kell terjednie a csoportos létszámcsökkentés: elkerülésének lehetséges módjára, eszközére; elveire; következményeinek enyhítését célzó eszközökre; valamint az érintett közalkalmazottak számának csökkentésére. Ha a munkáltató és a munkavállalók képviseloi a konzultáció során megállapodást kötnek, azt írásba kell foglalni és meg kell küldeni a területileg illetékes munkaügyi központnak. A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékáról, valamint a Mt. 94/B. (3) és (4) bekezdésében meghatározott adatokról és körülményrol írásban értesíti az érintett alakulat helye, illetve önálló állománytáblával rendelkezo alakulatok esetén a saját helyük szerint illetékes munkaügyi központot. Az értesítést a közalkalmazottak képviseloi részére történo tájékoztatással egyidejuleg kell megküldeni a munkaügyi központnak, és ennek másolatát a közalkalmazottak képviseloinek át kell adni. A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésérol az érintett katonai szervezet helye szerint illetékes munkaügyi központot a felmentés közlését legalább harminc nappal megelozoen írásban tájékoztatja. Ennek során közli a létszámcsökkentéssel érintettek: személyi adatait (ideértve a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét is); utolsó munkakörét; szakképzettségét; átlagkeresetét. A munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésérol az érintett közalkalmazottat a felmentés közlését megelozoen legalább harminc nappal korábban írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatás másolatát meg kell küldeni a közalkalmazottak képviseloinek, illetve az illetékes munkaügyi központnak is.

5 5 Ha a tájékoztatás közlésének idopontjában a közalkalmazott meghatározott felmentési védelem alatt áll, a felmentés csak a védelem megszunését követoen közölheto. a) Felmentés és felmentési járandóság Ha a közalkalmazott nem él az áthelyezés lehetoségével, és a létszámcsökkentés után további foglalkoztatására nincs lehetoség, a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. A csoportos létszámleépítés esetén a felmentési tilalmakra vonatkozó szabályokat nem a felmentés közlésekor, hanem ezt legalább 30 nappal megelozoen a felmentésrol szóló tájékoztató kiadásakor kell alkalmazni. Az alábbi esetekben nem lehet a közalkalmazottat felmenteni (felmentési tilalom): a betegség miatti keresoképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követo egy év, továbbá a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresoképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság; a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés; a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság; a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggo kezelés, a terhesség, a szülést követo három hónap, illetve a szülési szabadság; a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak illetve a gyermek hároméves koráig fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermekgondozási segély folyósításának idotartama (tartósan beteg gyermek ápolása esetén 12 éves korig, TB törvény). Felmentés esetén a felmentési ido legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési idoben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerzodés sem ír elo ilyet, a hatvannapos felmentési ido a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a) öt év után egy hónappal; b) tíz év után két hónappal; c) tizenöt év után három hónappal; d) húsz év után négy hónappal; e) huszonöt év után öt hónappal; f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. Amennyiben a kollektív szerzodés a közalkalmazottra nézve kedvezoen tér el a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénytol, abban az esetben a kollektív szerzodésben foglalt eltéréseket kell figyelembe venni. A munkáltató legalább a felmentési ido felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A mentesítési ido legalább felének megfelelo idotartamban a közalkalmazott kívánságának megfelelo idoben és részletekben kell ot felmenteni a munkavégzés alól. Az egyes személyi döntések meghozatalakor a munkáltatói jogokat gyakorló elöljárók a honvédségtol kiválni kényszerülo közalkalmazottakat a felmentési ido teljes tartamára mentesíthetik a munkavégzési kötelezettség alól.

6 6 A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történo megszüntetése esetén, ha a közalkalmazott a felmentési ido alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése elotti idopontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a közalkalmazott által megjelölt idopontban megszüntetni. A munkajogi állományban lévo személyek közalkalmazotti jogviszonyának megszunése esetén az érintetteket írásban kell elozetesen értesíteni. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére csak a munkajogi állományból történt kikerülést követoen kerülhet sor. Ha a határozott ideju közalkalmazotti jogviszonyt létszámcsökkentés miatt meg kell szüntetni (a Kjt. 27. (2) bekezdését kell alkalmazni) a közalkalmazott részére egyévi, ha a határozott idobol még hátralévo ido egy évnél rövidebb, a hátralévo idore jutó átlagkeresetét elore ki kell fizetni. A közalkalmazott jogviszonya megszüntetésekor (megszunésekor) munkakörét az erre eloírt rendben köteles átadni, és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfeleloen biztosítani. A jogviszony megszüntetésekor (megszunésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a illetményét, a végkielégítés kivételével az egyéb járandóságát, valamint ki kell adni a jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban eloírt igazolásokat. A végkielégítést csakis a felmentési ido utolsó napján lehet folyósítani, ettol eltérni nem lehet. A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló évi LXXII törvény alapján a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlo részletekben jogosult. A közölt felmentések esetén, amennyiben a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidos jogviszonyt létesít: ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, a felmentési idobol hátralevo ido tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló idoszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. A közalkalmazotti igazolás tartalmazza: közalkalmazott személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év hónap, nap); a közalkalmazott TAJ számát; a munkáltatónál munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) töltött ido tartamát; a közalkalmazott illetményébol (munkabérébol) jogeros határozat, vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját (a munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét tartozás nem terheli);

7 7 a közalkalmazott által a munkaviszony megszunésének évében igénybe vett betegszabadság idotartamát. Az igazolásnak tartalmaznia kell a fentiek mellett a közalkalmazott pénztártag által választott magán-nyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdo munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt is jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét. Az elozoeken túlmenoen a közalkalmazotti igazolásnak tartalmaznia kell: a közalkalmazott munkakörét; a Kjt. 22. (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság idotartamát; minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszunésének évében munkában nem töltött idot, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült; jubileumi jutalom kifizetését és ennek idopontját; a közalkalmazott Kjt. 37. (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegu végkielégítésben való részesülését; a közalkalmazotti jogviszony megszunésének módját, és ha e törvény indoklási kötelezettséget ír elo, a megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellozni kell. b.) A végkielégítés A felmentéssel egyidejuleg a késobbiekben leírt kivételek figyelembevételével végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, amelynek mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ido legalább: három év: egy havi; öt év: két havi; nyolc év: három havi; tíz év: négy havi; tizenhárom év: öt havi; tizenhat év: hat havi; húsz év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelo összeg. A végkielégítés jogosultságának megállapításánál azt az idotartamot is figyelembe kell venni, amelyet az esetleges jogutódlás folytán a Kjt. hatálya alá kerülo munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott a jogelod munkáltatónál munkaviszonyban töltött el. A végkielégítés mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelozo öt éven belül szunik meg. Nem illeti meg az emelt összegu végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegu végkielégítésben részesült. Nem jár továbbá végkielégítés annak a közalkalmazottnak, aki a közalkalmazotti jogviszony megszunésének idopontjában nyugdíjasnak minosül.

8 8 A végkielégítést kizárólag a felmentési ido utolsó napján lehet a közalkalmazott részére kifizetni. Fontos megjegyezni, hogy tekintettel arra, hogy a törvény a végkielégítés tekintetében nem ad felhatalmazást a kollektív szerzodésekben való pozitív eltérésre, az ilyen tartalmú kollektív szerzodésbeli megállapodások semmisnek tekintendok. c.) A szabadság megváltása A közalkalmazott jogviszonyának megszunésekor, ha a katonai szervezetnél eltöltött idovel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. A szabadság egy napjára jutó távolléti díjat úgy kell meghatározni, hogy az utolsó munkában töltött hónapjára számított távolléti díjat osztani kell az adott hónap munkanapjainak számával. d.) A tizenharmadik havi illetmény A közalkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a közalkalmazottat idoarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Az elobbiek szerinti ido számításánál - a következokben foglaltak kivételével - nem veheto figyelembe a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének idotartama. Az idotartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság idotartamát, valamint - ha ezek együttes idotartama a hat hónapot nem haladja meg - a) a keresoképtelenséget okozó betegség, b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, c) a tartalékos katonai szolgálat idotartamát, valamint d) minden olyan munkában nem töltött idot, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült figyelembe kell venni. A tizenharmadik havi illetmény összege a közalkalmazott tárgyév december havi illetményének összegével egyezik meg. Ha a közalkalmazotti jogviszony év közben szunik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon a közalkalmazott részére ki kell fizetni. Ebben az esetben a tizenharmadik havi illetmény mértékét a kifizetés idopontjában megállapított illetmény összege alapján kell meghatározni. e.) A jubileumi jutalom A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezo közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom: a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öt havi illetményének megfelelo összeg.

9 9 Ha a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 30. (1) bekezdés e) pontja alapján szunik meg, részére a megszunés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszunik és - legkésobb a megszunés idopontjában - nyugdíjasnak minosül [Kjt. 37/B. (1) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszunésekor ki kell fizetni. 3. A kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetoségei A lehetséges kedvezményeket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.), valamint a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: R. 1.), illetoleg a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: R. 2.) tartalmazza. Korkedvezményes nyugdíj: Az igénylore irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest (Tny. 7. ) kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz, és az a no, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett újabb öt (férfiaknál) illetve, négy (noknél) évi munka után. Ezen rendelkezéseket a január 01-je elott megszerzett korkedvezményes idore kell alkalmazni. A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékét a R. 2. melléklete tartalmazza. Ezek a munkakörök december 31-ig jogosítanak korkedvezményre. A január 01- tol korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról külön törvény rendelkezik. A mellékletben felsorolt munkakörben eltöltött idot korkedvezményre jogosultság szempontjából akkor is számításba kell venni, ha ezt az idot szolgálati idoként figyelembe venni nem lehet. A korkedvezményre jogosító különbözo munkakörökben eltöltött idoket egybe kell számítani. A táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött idot abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító idoként figyelembe venni, ha az igénylo keresoképtelenségének bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörbe (munkahelyen) dolgozott. A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében felsorolt munkaköri meghatározásokat kiterjesztoen értelmezni nem lehet. A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a Tny. 1. (3) bekezdésében említett szerveknél hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati idot, valamint a nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött és a hivatásos szolgálatba beszámított idot. Elorehozott öregségi nyugdíj: Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az ötvenötödik életév betöltésétol (korkedvezményes idovel nem rendelkezo esetében az 57. életév betöltésétol), elorehozott öregségi nyugdíj jár annak a nonek, aki a) december 31-e után született és legalább 38 év, b) 1945-ben született és legalább 37 év, c) 1944-ben született és legalább 36 év,

10 10 d) 1943-ban született és legalább 35 év, e) január 01. elott született és legalább 34 év szolgálati idot szerzett. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétol elorehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinak, aki a) január 01. elott született és legalább 37 év, b) december 31. után született és legalább 38 év szolgálati idot szerzett. Csökkentett összegu elore hozott öregségi nyugdíj: Csökkentett összegu elorehozott öregségi nyugdíj jár ideértve az öregségi nyugdíj legkisebb összege szerinti ellátást is akinek az elorehozott öregségi nyugdíj szabályozásának meghatározott születési éve szerint meghatározott szolgálati idejébol legfeljebb öt év hiányzik. Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki a) nappal rövidebb szolgálati idovel rendelkezik, annyiszor 0,1 %-kal, b) nappal rövidebb szolgálati idovel rendelkezik, annyiszor 0,2 %-kal, c) nappal rövidebb szolgálati idovel rendelkezik, annyiszor 0,3 %-kal, d) nappal rövidebb szolgálati idovel rendelkezik, annyiszor 0,4 %-kal, e) nappal rövidebb szolgálati idovel rendelkezik, annyiszor 0,5 %-kal, kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez. A korkedvezményt szerzett személynek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az elorehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorral jár, ahány évvel korábban ot a korkedvezménnyel jogosultság nélkül az elorehozott öregségi nyugdíj megilleti. Az elorehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és a nyugdíjcsökkenés mértékének meghatározásánál a megszerzett szolgálati idot a korkedvezmény idotartamával növelve kell figyelembe venni. A korkedvezményre jogot szerzett személy részére az elorehozott és a csökkentett összegu elorehozott öregségi nyugdíjra meghatározott életkort megelozo idoponttól is jár. Az elorehozott öregségi nyugdíj, illetoleg a csökkentett összegu elorehozott öregségi nyugdíjban meghatározott jogosultsághoz eloírt szolgálati ido számításánál gyermekenként 1 évet, tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minosülo gyermekenként másfél évet szolgálati idoként kell elismerni annál a személynél, aki gyermeket szült, vagy saját háztartásában legalább 10 éven át nevelt. Ez a kedvezmény legfeljebb 3 gyermek után veheto igénybe. A nyugdíjigénylo háztartásában nevelt gyermekeként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki iskolai tanulmányai folytatása avagy gyógykezelése stb. miatt átmenetileg tartózkodik háztartáson kívül. Jelen kedvezmény az örökbefogadott és a nevelt gyermek után is jár, nem értve ide a hivatásos neveloszülo gondozásában levo gyermeket. A kedvezményt ugyanazon személy csak egy jogcímen veheti igénybe. Korengedményes nyugdíj: A munkáltató megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelozoen legfeljebb 5 évvel, amennyiben a munkavállaló rendelkezik a Tny. 9. -ban vagy a 10. (1) bekezdésében

11 11 meghatározott szolgálati idovel. Nem kötheto megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az elorehozott öregségi nyugdíjra vagy a csökkentett összegu elorehozott öregségi nyugdíjra jogosult. A korengedményes nyugdíjazás további feltétele, hogy a munkáltató az elorehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatár eléréséig a megállapított nyugdíjának az évenkénti emelések és kiegészítések nélküli összegét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára más járulékos költségekkel együtt egy összegben befizeti. A nyugdíjátvállalás feltétele az, hogy a legalább 10 éves idotartamú honvédségi jogviszony felmentés helyett közös megegyezéssel kerüljön megszüntetésre. Ha a munkáltató a fentebb leírt fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a megállapító határozat visszavonásáról a Nyugdíjfolyósító saját hatáskörében intézkedik. 4.) A prémiumévek program Az Országgyulés elfogadta a évi CXXII. törvényt a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról, amelynek rendelkezései január 1-jétol léptek hatályba. A törvény hatálya többek között kiterjed a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó közalkalmazottakra, valamint munkáltatójukra. A prémiumévek programba történo belépésre, illetve a különleges foglalkoztatási állományba helyezésre január december 31. között kerülhet sor. A prémiumévek program alapján járó juttatások folyósítási ideje legkésobb december 31- ig tart. A programban való részvétel feltételei: A prémiumévek programba az a legalább 25 év közszférában jogviszonyban töltött idovel rendelkezo, öt éven belül elorehozott öregségi nyugdíjra vagy öregségi nyugdíjra jogosulttá váló közalkalmazott kerülhet be, akinek a jogviszonyát a munkáltató muködésével, vagy a munkakör megszunésével összefüggo ok miatt kívánják felmentéssel megszüntetni. A prémiumévek programba csak az kerülhet, aki hozzájárul a határozatlan ideju foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának határozott idejuvé történo módosításához és elfogadja, illetve vállalja a programokhoz kötodo eltéro jogszabályok betartását. A munkáltató kötelezettségei: A felmentésrol való döntés esetén a munkáltatónak a törvényben meghatározott egyéb feltételek megléte estén kötelessége írásban felajánlani a prémiumévek programban való részvétel lehetoségét és egyúttal tájékoztatni az érintettet a program szabályairól. Az érintett a felajánlás kézhezvételétol számított 14 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy elfogadja a programban való részvétel feltételeit, és hozzájárul kinevezésének közös megegyezéssel történo módosításához. A felmentéssel járó juttatások igénybevétele helyett így a közalkalmazott választhatja azt, hogy a programokba bekerülve, átmenetei idore a további foglalkoztatása és jövedelme megoldott legyen. Fennálló jogviszonya így nem kerülhet megszüntetésre, hanem azt a felek

12 12 közös megegyezéssel határozott idore szóló jogviszonnyá módosítják. A prémiumévek program választása esetén legfeljebb 5 évre szóló határozott ideju jogviszony jön létre. A prémiumévek programban való részvétel esetén az érintett számára a munkáltató munkavégzést rendelhet el. Ennek mértéke hetente munkaidokeret alkalmazása esetén a munkaidokeret átlagában legfeljebb 12 óra idotartam lehet. A programban résztvevo munkakörrel nem rendelkezik, de a munkáltatónak ügyelnie kell arra, hogy a munkavállaló iskolai végzettségének és képzettségének megfelelo munkát ajánljon fel számára. A munkavégzés nem irányulhat egy konkrét munkakör betöltésére, csak egyes feladatok ellátására. A programban való foglalkoztatás nem jelenti azt, hogy a munkavállaló teljes egészében ellátja korábbi munkaköri feladatait. A programban résztvevo számára a munkavégzés elrendelése aránytalan sérelmet nem okozhat, s rendkívüli munkavégzésre sem veheto igénybe. A programban résztvevok szabadságra nem jogosultak, de a munkáltató munkavégzésre nem adhat utasítást naptári évenként legfeljebb 2 olyan idotartamra vonatkozóan, amelyek együttes mértéke a programban résztvevonek a programba való belépést közvetlenül megelozo évi rendes szabadságának felel meg. A résztvevok juttatásai: A résztvevo nem munkabérben, nem illetményben, hanem a prémiumévek programba történo belépését közvetlenül megelozoen irányadó illetménye, munkabére 70 % -ának megfelelo juttatásban részesül. A programban résztvevot a számára foglalkoztatására irányuló jogviszonya alapján járó természetbeni étkezés vagy étkezési hozzájárulás 30 %-a illeti meg. A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében, a programban való részvétel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban töltött jogszerzo idonek számít, a jubileumi jutalom összegét a 70 %-os juttatás alapulvételével kell megállapítani. A programban eltöltött ido társadalombiztosítási szempontból jogszerzo idonek számít, de a kapott juttatást a nyugdíjalap kiszámításánál nem szükséges figyelembe venni (a korábbi, kedvezobb összegu illetmény irányadó). A programban résztvevo foglalkoztatott nem fizet egyéni egészségbiztosítási járulékot sem a prémiumévek program, sem a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után. A foglalkoztatás megszunése: A prémiumévek programban való részvétel a jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon pl. közös megegyezés, fegyelmi hatályú elbocsátás vagy hivatalvesztés, egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentésen túl megszunik továbbá, ha az érintett elorehozott öregségi, vagy öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeit megszerezte, vagy csökkentett összegu elorehozott öregségi, vagy rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg részére. A programban való részvétel megszunik új munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony létesítésével is. Amennyiben a programban részt vevo legkésobb a program 24. hónapjára járó juttatásának kifizetését megelozoen munkaviszonyt létesít ide

13 13 nem értve a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyt, valamint a Ktv. Hatálya alá tartozó szervvel, illetoleg a legalább 50 %-os állami, önkormányzati részesedéssel muködo nonprofit szervezettel létesített munkaviszonyt a 24. hónapig hátralévo idore járó juttatást, de legfeljebb a prémiumévek programba belépés idopontjában ot megilleto felmentési idobol a munkavégzés alóli mentesítés idotartamára járó díjazás és végkielégítés együttes összegét a részére legkésobb a foglalkoztatási jogviszony megszunésekor ki kell fizetni. III. EGYÉB JÁRANDÓSÁGOK ELSZÁMOLÁSA a.) Elolegek, ruházati költségtérítés A honvédségtol történo kiváláskor mindenféle pénzbeli eloleggel el kell számolni. A törlesztetlen illetményeloleget az utolsó havi illetménybol le kell vonni. Annak a közalkalmazottnak, akinek a közalkalmazotti jogviszonya nem saját kérelemre, vagy nem neki felróható okból szunik meg, a ruházati költségtérítés címen kifizetett (és számlával elszámolt) összeget visszafizetnie nem kell. b.) Tanulmányi költségtérítés A tanulmányokhoz kapcsolódó költségeket a honvédség állományából kikerültek esetében csak akkor lehet a továbbiakban is finanszírozni, ha átszervezés következtében, önhibáján kívül szunik meg a közalkalmazott munkaviszonya, s a korábban megkezdett tanulmányait addig az idopontig még nem fejezi be. A tanulmányokhoz kapcsolódó költségek közül csak azokat lehet megtéríteni, amelyek a tanulmányi szerzodésben szerepelnek, így lehetoség nyílik a tandíjon és a vizsgadíjon kívül egyéb költségek (pld. az utazás, szállás, tankönyvek költségei) megtérítésére is, ha azok szerepelnek a tanulmányi szerzodésben. Ugyanígy kell eljárni a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga, illetve nyelvtanulás költségeinek esetében is, vagyis ezek megtérítésére is csak akkor van lehetoség, ha az külön ki volt kötve a tanulmányi szerzodésben. Az egyes költségtérítéseket az adott katonai szervezet vagy a jogutód szervezet pénzügyi szerve számolja el a jogosult kérelmére. A felmerülo kiadásokat a Külso személyi juttatások megfelelo tételeinek (állományon kívüliek utazási költségtérítése, állományon kívülieknek kifizetett egyéb más költségtérítések és juttatások) terhére kell kifizetni (elszámolni). c.) Élet - és balesetbiztosítás A létszámleépítésben érintett közalkalmazottra a jogviszonya végéig érvényes a honvédség által kötött élet- és balesetbiztosítás. A felmentési ido alatt felmerülo biztosítási igény bejelentését a HM KPÜ részére kell megküldeni.

14 14 d.) Lakhatás, lakhatási támogatások Lásd a Magyar Honvédség állományában szolgáló katonák és polgári alkalmazottak (köztisztviselok, közalkalmazottak, közszolgálati munkavállalók) lakhatásáról szóló részletes tájékoztatónkban. A honvédelmi szervvel fennálló jogviszony megszunése esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója: 1. A Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévo lakások és helyiségek bérletérol, elidegenítésérol, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) (továbbiakban: HM Lakásrendelet) ában meghatározottak szerint a felmentési ido megkezdését követo 15 napos határido betartásával értesíteni köteles: a) HM rendelkezésu lakás-, szálló- és személygépkocsi tároló bérloje esetén a területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet; b) vissza nem térítendo juttatásban és / vagy munkáltatói kölcsön támogatásban részesült foglalkoztatott esetében a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlangazdálkodási egységét, c) lakbértámogatásban, lakásüzemeltetési hozzájárulásban vagy albérleti díj hozzájárulásban részesült foglalkoztatott esetében a kifizeto hely szerint illetékes pénzügyi és számviteli szolgálatot. 2. Állami kezességvállalásban részesült foglalkoztatott esetében 8 napos határido betartásával értesíteni köteles az illetékes hitelintézetet:közalkalmazott tekintetében a Kjt. 78/A (6) és (7) bekezdéseinek rendelkezései szerinti esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlójaként. Mi történik a HM rendelkezésu lakás bérlojével? A HM rendelkezésu lakás bérletének, illetve bérlojének további sorsa több tényezo függvénye. Függ egyrészt attól, hogy a lakásbérleti szerzodés milyen tartalommal, s azon belül is milyen tartamra szól. a) Határozatlan idotartamra szóló bérlet Ha a HM rendelkezésu lakást határozatlan idotartamra bérelte a bérlo, és a szolgálati jogviszonya a haderoreformmal összefüggésben megszunik, a bérleti szerzodés tekintetében nem történik változás, a meglévo bérleményét bérloként változatlanul jogszeruen használhatja. Ekkor a bérlonek nem kell intézkedés végett a helyi lakásgazdálkodási szervhez fordulnia. Ez az esetkör akkor áll fenn, ha a határozatlan idotartamra szóló bérbeadás után történt. Amennyiben a határozatlan tartamú bérbeadásra elott került sor, s a bérlo folyamatosan ott lakott, a jogviszonyával egyidejuleg a lakásbérleti szerzodés is megszunik (Lakástörvény 75. ). Ez alól kivétel az az esetkör, ha a lakásbérlo nyugállományba kerül. Ez esetben a bérlo változatlan feltétekkel használhatja a lakását. b) Feltétel bekövetkezéséig szóló bérlet A lakásjuttatás során tipikus az, hogy a HM rendelkezésu lakást valamely feltétel bekövetkezéséig kaphatja bérbe az arra jogosult. Ha e feltétel bekövetkezik, megszunik a lakásbérleti szerzodés is (Lakástörvény 23. (2) bekezdés).

15 15 b.1.) Ha a lakást a honvédelmi szervvel fennálló jogviszony megszunéséig mint feltétel bekövetkezéséig (azaz a HM Lakásrendelet 28. (1) bekezdése szerint) bérelte az arra jogosult és a haderoreformmal összefüggésben a szolgálati jogviszonya s ezzel egyidejuleg a lakásbérleti szerzodése megszunik. Ez esetben a következo lehetoségek illetik meg az érintett közalkalmazotti állományt (HM Lakásrendelet 30. (1) bekezdés): Ha a 28. (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerzodés azért szunik meg, mert a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlo közalkalmazotti jogviszonya - a munkáltató jogutód nélküli megszunésével, - rendkívüli lemondással, továbbá - felmentéssel szunt meg, kérelmére ugyanazt a lakást egyebekben változatlan feltételekkel határozatlan idotartamra bérbe kell adni, feltéve, ha annak kizáró oka nincs (azaz: nem esik a 8. (1) bekezdésében és a 30/A. -ban foglalt kizáró rendelkezések hatálya alá).ha a közalkalmazott felmentésére alkalmatlansága miatt került sor, a fenti lehetoség csak akkor alkalmazható, ha az alkalmatlanság megállapítása egészségügyi okból történt. b.2.) Az adott helyorségben betöltött beosztás megszunéséig mint feltétel bekövetkezéséig szóló bérlet. Ez igen gyakori azon esetekben, amikor az érintett személy lakásügyi helyzete a HM Lakásrendelet 8. (1) bekezdés valamely, igényjogosultságot kizáró rendelkezésének hatálya alá esik, és ez alól a HM Központi Lakásbizottság ilyen tartalmú döntéssel mentette fel. A jogviszony megszunésekor a lakás végleges jellegu bérbeadásra foszabályként nincs jogi lehetoség. Ennek oka az, hogy ok korábban már igénybevettek a honvédelmi tárcától olyan támogatást pl. munkáltatói kölcsön vagy éltek olyan lehetoséggel a lakásbérleményük megvásárlása -, ami lakhatásuk végleges megoldását jelentette. c) A határozott idotartamra szóló lakásbérlet A határozott idotartamra szóló lakásbérlet tipikusan a határozott idotartamra kinevezett közalkalmazottak lakásjuttatásakor merülhet fel. A szerzodés a határozott idotartam lejártával a törvény erejénél fogva megszunik. Ezt követoen nem kérheti a lakás határozatlan idotartamra szóló bérbeadását, hanem azt önként, kiürítve, térítés nélkül el kell hagynia. Fontos kiemelni az itt jelzett esetek elsosorban a hadero-átalakítással kapcsolatos (létszámleépítéssel, beosztás-megszunéssel) szervezeti döntések személyügyi kihatásaival függenek össze. Más a lakásjogi helyzet akkor, ha a hadero-átalakítás során az egyén hozza meg azt a döntést, hogy a honvédelmi szerv kötelékébol önként távozik, például lemondás útján, közös megegyezést kezdeményezve stb. Ebben az esetben ugyanis nem a haderoátalakítás tényét kell a lakásügyi helyzet tisztázásakor vizsgálni, hanem az önkéntes, egyéni döntésekhez fuzodo lakásjogi következményeket kell alkalmazni. Mi történik a szállóbérleti szerzodéssel, ha a szállón elhelyezett személy közalkalmazotti jogviszonya megszunik? A szállóférohely-elhelyezésre a jogosultság megszunik akkor, ha az elhelyezett személynek a honvédelmi szervvel fennálló közalkalmazotti jogviszonya megszunik. Ezért a helyi lakásgazdálkodási szervnek a fennálló bérleti szerzodést fel kell mondania, s a szállóférohelyet ki kell üríteni. Amennyiben az egyéni körülmények indokolják, lehetoség van arra, hogy a rászoruló személy igényjogosultság hiányában a továbbiakban is szállón legyen elhelyezve. Ez esetben a kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv útján, annak érdemi

16 16 javaslatával a HM központi lakásgazdálkodási szervhez (HM Védelemgazdasági Foosztály) kell címezni. A közalkalmazotti jogviszony megszunését követoen, hogy történik a kölcsön visszafizetése? A közalkalmazott jogviszony megszunését követoen a kölcsöntartozás visszafizetése fo szabály szerint változatlan feltételek mellett történik, azaz továbbra is kamatmentesen, a már megállapított részletekben. A foszabályt akkor kell alkalmazni, ha a szolgálati viszony megszunésére nem önhibából, hanem pl. a hadero-átalakítással összefüggésben felmentéssel került sor. Ha a közalkalmazotti jogviszony megszunésére önhibából például lemondással, egészségügyi ok kivételével alkalmatlanság miatt felmentéssel szunt meg, a munkáltatói kölcsönt fel kell mondani és a már jóváírt engedményt vissza kell vonni. Ennek a következménye az, hogy a jóváírt engedménnyel megnövelt, még vissza nem térített kölcsöntartozást az adós egyösszegben köteles visszafizetni. IV. JOGORVOSLAT A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésébol származó igényének érvényesítése érdekében az intézkedés közlésétol számított harminc napon belül keresetet terjeszthet elo az illetékes munkaügyi bíróságon. V. A TÁJÉKOZTATÓ ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ SZABÁLYZÓ K Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény; A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény A hivatásos, szerzodéses és hadköteles katonák, valamint a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseirol szóló 21/2002. (IV. 10.) HM rendelet; A személyi állomány pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet; a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6. ) Korányrendelet; A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló évi CXXII. törvény A Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévo lakások és helyiségek bérletérol, elidegenítésérol, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM Rendelet (HM Lakásrendelet); A HM rendelkezésu lakás bérbeadásával és a lakáscélú támogatásokkal összefüggo, a honvédelmi szervekre háruló egyes feladatok ellátásáról, a lakásgazdálkodási és a lakóházkezelési szervek feladatairól, a lakásbizottságok muködésérol, továbbá a szálló férohely gazdálkodás és a szálló bérlet szabályairól szóló 63/1995. (HK. 33.) HM Utasítás (HM Lakásutasítás). a baleset- és vagyonbiztosítás rendjérol szóló 79/1999. (HK 1/2000.) HM utasítás a tanulmányi szerzodések megkötésérol szóló 2/2004. (HK 2.) HM utasítás

17 17 a honvédségi közalkalmazottak ruházati költségtérítésérol szóló 17/1994. (HK 9.) HM utasítás a hivatásos, szerzodéses és hadköteles katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes illetményen kívüli pénzbeli szociális juttatásairól szóló 14/2002. (III. 29.) HM rendelet TÁJÉKOZTATÓ REKONVERZIÓS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Mindazok, akik a Magyar Honvédségbol kilépve nem szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba kerülnek és elhelyezkedésük akadályba ütközik, a munkaügyi szerveken keresztül jogosulttá válnak az álláskeresoknek 1 járó támogatásokra. A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabály 2 alapján a személyügyi szerveken keresztül segíti az igénybe veheto támogatási formák megismerését és az azokhoz való hozzájutást, továbbá hozzájárul az újbóli elhelyezkedést segíto képzés finanszírozásához. A Magyar Honvédség - ugyancsak képzés finanszírozásához való hozzájárulással - támogatja azokat is, akik létszámcsökkentéssel összefüggésben szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba kerülnek. A jelen kiadvány általános tájékoztató, amely kizárólag a jogszabályok által létesített, visszailleszkedést segíto ellátások és igénybevételi eljárások ismertetésére szorítkozik. A jogszabállyal létesített ellátások kiegészítéseként - csoportos létszámleépítés esetén - a tárca a helyzethez igazodóan további támogatási formák alkalmazásával segíti a szervezetbol kikerüloket. Az ilyen okból szervezett további támogatásokról az aktuális szervezési feladathoz kapcsolódó tájékoztatás keretében a humán szervek adnak tájékoztatást az érintettek részére. 1. A foglalkoztatás elosegítésérol és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény november 1- jétol hatályos módosításával átalakult a munka nélkül maradtakat ellátó rendszer. A jogalkotó a módosítások céljára azáltal is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy a törvény az eddig alkalmazott munkanélküli elnevezés helyett, az álláskereso kifejezést használja. 2. A személyi állomány pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet, 7-8. MUNKÁBA HELYEZÉST ELOSEGÍTO BIZOTTSÁGOK A MEB rendeltetése: A létszámcsökkentésben érintett munkavállalók számára az újbóli elhelyezkedés elosegítése, az önálló munkahelykeresés motiválása, valamint az önfoglalkoztatás keretében egyéni, illetve társas vállalkozás indításának segítése. Ennek keretében az érintett munkavállalók igényeinek felmérése, rendszeres munkaero-piaci információkkal való ellátásuk, számukra megfelelo egyéni vagy csoportos foglalkozások, jogi, vállalkozási és szociális tanácsadás, álláskeresési technikák oktatása, új munkalehetoségek felkutatásának megszervezése, illetoleg minden olyan program biztosítása, amely segíthet a minél gyorsabb újbóli elhelyezkedésben.

18 18 A MEB alkalmazásának várható elonyei: A munkáltató számára: tompíthatja a munkahelyi indulatokat, a humánus megoldások következtében növeli a munkáltató, illetve a humán szolgálat megítélését, csökkenthetok a munkaügyi érdekvédelmi viták, segít megelozni a stresszhatások, és konfliktusok kialakulását. A munkavállalók számára: segítséget kapnak az állása elvesztésével kapcsolatos egyéni és családi problémáik megoldásában, hozzásegíti az újbóli munkavállalás lehetoségéhez, tompítja az indulatokat, enyhíti a munkahely elvesztése következtében kialakuló feszültségeket, könnyebben elviselheto a felmondással együtt járó nehézség, ha szervezet módón foglalkoznak az álláskereséssel, és korai idoszakban megkapják a szükséges információkat a lehetséges új munkahelyekrol, megmaradhat a felmondási idore és végkielégítésre kapott pénzösszeg, ami megalapozhatja a pályamódosítást. A MEB megalakítása: Az elokészíto fázis fontos állomása az adott munkahelyen az érdekeltekkel való elso helyszíni találkozás (továbbiakban EHT) megszervezése. Itt nyílik mód arra, hogy a munkaügyi központ képviseloje találkozzék a munkaadóval, a munkavállalók érdekképviseleti szervezeteivel (szakszervezet), Közalkalmazotti Tanács vezetoivel. A munkaügyi központ képviseloje és a Munkaeropiaci Innovációs Iroda feladata az érdekelt felek közti párbeszéd kezdeményezése, az együttmuködés kialakítása. Az EHT során, elsoként a munkaadó ismerteti a létszámleépítés jelenlegi helyzetét, valamint az érintett munkavállalók becsült számát, szakmai összetételét. Ezt követoen a munkavállalói érdekképviseletek ismertetik a döntéssel kapcsolatos álláspontjukat, valamint az általuk felajánlható szolgáltatásaikat (pl. szakszervezeti jogsegélyszolgálat, szakmai ágazaton belüli munkaközvetítés stb). Az önkormányzat képviseloje tájékoztatójában ismerteti a térség gazdasági helyzetét, a letelepedni szándékozó vállalkozásokat, azok várható munkaeroigényeit. Ezt követoen a korábbi, valamit a konkrét helyszínen szerzett információra építve a megyei munkaügyi központ és a Munkaeropiaci Innovációs Iroda (továbbiakban:: Iroda) munkatársai ismertetik a létszámleépítést segíto szolgáltatásaikat. A résztvevok közös elhatározással létrehozzák az együttmuködési megállapodást, amelyben a felek kölcsönösen kinyilvánítják az együttdolgozás szándékát, másrészt megfogalmazzák, hogy mely konkrét feladatok vállalásával, eroforrások biztosításával segíti a létszámleépítésben érintettek mielobbi munkába helyezését. A MEB a munkáltatónál már korábban muködo a Mt. 94/A szakaszának (3) bekezdésében szereplo konzultációs bizottságból is átalakulhat, de létrejöhet teljesen új bizottságként is.

19 19 A MEB összetétele: munkáltató képviseloi, munkavállalók érdekképviseleti szervezetének képviseloi, közalkalmazotti tanács képviseloi, a létszámcsökkentésben érintett munkavállalók képviseloi, A bizottság munkájában meghívottként vehetnek részt mindazok, akik valamilyen módon segítséget tudnak nyújtani a MEB tevékenységében: munkaügyi központ szakemberei, az érintett térség önkormányzatának képviseloje, Munkaeropiaci Innovációs Iroda képviseloje, átképzéssel foglalkozó szervezetek, vállalkozásfejleszto szervezetek, magán tanácsadó cégek. A MEB irányítása: I. A bizottság ajánlott létszáma: 5-10 fo A bizottságot lehetoleg a felektol független, a munkavállalók körében köztiszteletben álló, gazdasági, munkaügyi ismeretekkel rendelkezo, a felek által elfogadott személy irányítsa, akit a bizottság alakuló ülésén kell megválasztani. A bizottság elnökének feladata a MEB irányítása, programjainak megszervezése, a feladatok MEB tagok közötti szétosztása, számonkérése, és a muködés felügyelete. A MEB tagok által megválasztott személy hivatalból a bizottság tagjává válik. A MEB tevékenysége: A bizottság muködési feltételeinek megteremtése, pályázat beadása a munkaügyi központhoz, Az elbocsátottak informálása a bizottság létrejöttérol; Csoportos tájékoztatók, majd egyéni tanácsadások megszervezése (jogi, vállalkozási, képzési, munkavállalási, pszichológiai stb); Szükség esetén ideiglenesen kihelyezett ügyfélszolgálati iroda létrehozása; Az érintett emberek elhelyezkedését segíto személyes adatok, motivációk, igények kérdoíves felmérése; Munkaügyi Központ munkaero-piaci szolgáltatások felvonultatása (munkaközvetítés, álláskereso klub stb.); A meghirdetett országos képzési programokra irányuló a Munkaügyi Központ által elkészítendo pályázatok összeállításában való közremuködés; A megszervezett programokra való mozgósítás; Üres, rejtett álláshelyek feltárásában a munkaügyi kirendeltség segítése; A megyei munkaügyi központtal, kirendeltséggel, a különbözo programok (képzések) helyi finanszírozásának elokészítése;

20 20 Információs és módszertani kapcsolattartás a Regionális Átképzo Központokkal, a helyi önkormányzattal, a Munkaeropiaci Innovációs Irodával, Az elbocsátott munkavállalók sorsának, újbóli munkába állásának, esetleg vállalkozóvá válásának nyomon követése; A bizottság eredményeinek mérése, A csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás feltételeit, nagyságát és a felhasználás szabályait a 4/2000. (IV.12.) SzCsM rendelettel módosított 6/1996. (III. 4) MüM rendelet tartalmazza. A MEB tevékenységének zárása: A munka során MEB többször is értékeli saját tevékenységét. Általában 6-8 hónapig muködo bizottság eloször hetente, majd szükség szerint ülésezik. Amikor a leépített dolgozók dönto többségének letelik a felmondási ideje, leszukül a szolgáltatások iránti igény, MEB hozzákezd munkájának átfogó értékeléséhez, az összefoglaló elkészítéséhez, pénzügyi elszámolás elkészítéséhez, melyet át ad a munkáltatónak, a munkaügyi központnak, és a Munkaeropiaci Innovációs Irodának A MUNKAÜGYI KÖZPONTOKON KERESZTÜL IGÉNYBE VEHETO SZOLGÁLTATÁSOK Mindazoknak, akik ellátás nélkül (azaz nem szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba) kerülnek ki a Magyar Honvédségbol. MIRE JOGOSULT ÖN A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL FENNÁLLÓ SZOLGÁLATI VAGY MÁS JOGVISZONYA MEGSZUNÉSE ELOTT? Amennyiben Ön: 1. hivatásos, szerzodéses katona, köztisztviselo, közalkalmazott vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló és kézhez kapja a szolgálati vagy más jogviszonyának létszámcsökkentéssel történo megszuntésérol szóló parancsot, határozatot; 2. hivatásos, szerzodéses katona és kézhez kapja a szolgálati jogviszonyának az elomeneteli renddel összefüggésben történo megszuntésérol szóló parancsot; 3. szerzodéses katona és szolgálati jogviszonya szerzodése lejártával várhatóan egy éven belül megszunik, a szolgálati (munka) helyének személyügyi munkatársaitól kért munkáltatói igazolással érdemes felkeresnie a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központot vagy annak legközelebbi kirendeltségét. Álláskeresonek ugyan csak szolgálati vagy más jogviszonya megszuntével lesz minosítheto, ugyanakkor az újbóli elhelyezkedését segíto képzés finanszírozásának támogatását már kérheti az ezt megelozo egy év során is.