ÚTMUTATÓ ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. KEOP pályázati konstrukció

Átírás

1 ÚTMUTATÓ ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP pályázati konstrukció A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Összefoglaló A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása A projektgazda bemutatása A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai Háttér, környezet Érintett földrajzi terület bemutatása Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése Helyzetértékelés A fejlesztési szükségszerűség meghatározása, megfogalmazása Célkitűzések Indikátorok A projektjavaslat célcsoportjai A költség-haszon elemzés általános feltételezései Változatelemzés A változatelemzés módszere Előzetes elemzés a változatok meghatározása érdekében A projekt nélküli eset 0 változat A megvalósíthatatlan megoldások kizárása és egyéb okból elvetett változatok kizárásának bemutatása A, B, C. projektváltozatok A változatok értékelése A projektjavaslat ütemezése és költségvetése A projekt előkészítettségének bemutatása Intézkedési terv és ütemtervek a projektfejlesztésre A projekt megvalósításának ütemterve Rövidítések A tanulmány mellékletei

3 Bevezetés A as programozási időszakra a támogatási intézményrendszer a projekttervezés és végrehajtás módszereit az ISPA/Phare és Kohéziós, illetve strukturális alapok tapasztatai mentén továbbfejlesztette és alkalmazza, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló EU forrásokat teljes mértékig és hatékonyan fel lehessen használni. Az előbbiek alapján kialakított, as támogatási időszakra vonatkozó jogszabályok 1 határozzák meg a projektkiválasztás lehetséges módjait és a kiválasztás egyes lényeges lépéseit. A vonatkozó jogszabályok alapján kidolgozott egyes pályázati kiírások, útmutatók, sablonok és mellékleteik tartalmazzák a benyújtandó projektjavaslat részletes tartalmi követelményeit és eljárásokat mind a pályázat elbírálására, mind a későbbi fázisokra (támogatási szerződés, projektfejlesztés, mérföldkövek, kifizetés, ellenőrzés, második fordulóra történő benyújtás) vonatkozóan. A projekt előkészítés támogatásához, illetve a finanszírozásához igényelt támogatás előfeltétele többek között (a pályázati felhívás és útmutató szerint) a projektjavaslat Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányának (EMT) elkészítése az EMT útmutató és általános sablon alapján. Az EMT-hez szervesen kapcsolódik az elektronikus vagy papíralapú adatlap kitöltése, mely a projektjavaslatról csak a legfontosabb információkat tartalmazza, ezeknek azonban összhangban kell lenniük az EMT tartalmával. A projektjavaslat elbírálásához részletes, szakmai háttéranyagként, indoklásként az EMT szolgál, ezért kiemelten fontos, hogy az általános sablon és útmutató alapján a támogató teljes körű képet kapjon a projektjavaslat tartalmáról, elvárt eredményeiről, költségeiről, fenntartásáról és fejlesztésének lépéseiről. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmánynak célszerű követni a projekt generálás és fejlesztés folyamatát, a főbb döntési pontokat, és végül be kell mutatni azt a változatot, melynek részletes műszaki és gazdasági elemzését a részletes megvalósíthatósági tanulmány mutatja be. Ennek megfelelően az előzetes megvalósíthatósági tanulmány útmutató a következő logikai szerkezetet követi: 1. a földrajzi, gazdasági-társadalmi környezet bemutatása, helyzetelemzés; 2. a fejlesztési igény meghatározása, célok kitűzése; 3. a célkitűzések megvalósításának módjai, azaz különböző változatok bemutatása; 4. változatok definiált módszertan szerinti összehasonlítása, egy változat kiválasztása; 5. végül a kiválasztott változat részletes kidolgozásának ismertetése, azaz a projektfejlesztés munkaterve /2006. (XII.8.) Korm. rendelet a as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről; 16/2006. (XII.28) MeHVM-PM együttes rendelet a as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól 3

4 Az előzetes megvalósíthatósági tanulmánynak tartalmaznia kell, hogy a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez a részletes megvalósíthatósági tanulmány útmutató által meghatározott szerkezet szerint milyen további vizsgálatok, elemzések szükségesek, illetve röviden be kell mutatni a szükséges tervezési lépésekhez alkalmazni kívánt módszertant. A projektjavaslat további kidolgozásához szükséges tevékenységekhez költségeket kell rendelni. Ez alapján lesz megállapítható, hogy mekkora a projekt előkészítés teljes költségvetése és hogy ehhez a leendő támogató milyen mértékben tud hozzájárulni, illetve milyen mértékű/összegű önerőt kell biztosítania a projektgazdának. FONTOS! Az EMT útmutató és általános sablon a as programozási időszakra a KEOP pályázatokhoz rögzíti az EMT formátumát, és alapvető követelményeit, melyek pályázati konstrukciónként eltérőek. Így fontos minden projektjavaslat esetén a vonatkozó EMT útmutatót használni! Az útmutató és az általános sablon célja, hogy a projektjavaslatok előzetes megvalósíthatósági tanulmánya egységes formátummal és hasonló színvonalon álljon elő. Így egyrészt megkönnyíti a beérkező projektjavaslatok értékelését azáltal, hogy az egységes szerkezetű dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb időt vesz igénybe; másrészt felsorolja a legszükségesebb tartalmi elemeket, annak érdekében, hogy az értékelők és bírálók a megfelelő információ birtokában dönthessenek a projektjavaslat támogatásáról, adott esetben egymással versengő projektek rangsorolásáról. Ennél fogva kiemelten fontos, hogy a projektjavaslat készítői minden kérdésre kitérjenek, és kért adatot, információt közöljenek a bírálóval az EMT-n keresztül, ugyanis ezek hiányában a projektjavaslat elutasításra kerülhet. A fentiek miatt az EMT szerkezetének meg kell egyeznie az útmutató szerkezetével (ehhez az általános sablon ad segítséget). Az egyes pontoknál általában a megjelölt módszert kell alkalmazni, ott ahol külön fel van tüntetve, az ajánlott módszerek azonban az adott projektjavaslat sajátosságainak figyelembe vételével más módszerre cserélhetők. Ez utóbbi esetben az alkalmazott módszert részletesen be kell mutatni. Fejezetek (cím, alcím), táblázatok nem hagyhatóak el; ha a tanulmány készítője szerint a projektjavaslatra nem vonatkozik az adott fejezet (cím, alcím), táblázat, akkor azt az adott helyen kell jelezni, és megfelelő indoklást kell adni. Különösen akkor fordulhat elő ilyen, ha a projekt nem a teljes hulladékgazdálkodási rendszerre vonatkozik, hanem annak olyan önálló részére (elsősorban szelektív gyűjtési rendszer, szerves hulladék lerakótól történő eltérítése), ami a pályázati feltételek szerint külön is támogatható. Ekkor ugyanis nem szükséges a többi hulladékgazdálkodási részterületre vonatkozó adatok bemutatása (pl. csak a szelektív gyűjtési rendszer fejlesztésére irányuló projekt esetén nem kell bemutatni a lerakásra vonatkozó adatokat). 4

5 1 Összefoglaló A projekt javaslat általános, rövid vezetői összefoglalása. Az összefoglaló készítésének célja, hogy rövid átfogó képet adjon a megoldandó problémáról, a megoldás kiválasztásához szükséges további előkészítő munkákról és folyamatokról. Az összefoglaló terjedelme az általános sablonban található táblázaton kívül 1-2 oldal legyen. A vezetői összefoglalónak tartalmaznia kell a projektjavaslat leglényegesebb elemeit, és egyértelműen alá kell támasztania, hogy a projektjavaslat továbbfejlesztésére és az abban foglaltak későbbi megvalósítására szükség van-e, ill. a részletes projektjavaslat kidolgozásához előkészítési támogatás szükséges-e. Javasolt vázlat: 1) EMT főbb következtetései (6. pont alapján) 2) Kidolgozásra javasolt változatok rövid bemutatása (5. pont alapján) 3) Kidolgozás és megvalósítás javasolt ütem- és intézkedési tervének rövid ismertetése (7. pont alapján) 5

6 2 A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása 2.1 A projektgazda bemutatása A fejezet célja, hogy bemutassa: a projektgazda alkalmas és képes a projekt végrehajtására, az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó összes tevékenység ellátására, menedzselésére, ellenőrzésére. Amennyiben a projektgazda nem azonos a projektmenedzsment szervezettel ebben a fejezetben kell bemutatni a két szervezet közötti kapcsolatot, esetleg a projektmenedzsment szervezet kiválasztásának (tervezett) módját. Jelen fejezetet a 6. pontban kifejtett és kidolgozásra javasolt változat szerint kell bemutatni. Továbbá az 5. pontban bemutatott minden változatnak a jelenlegi helyzetre vonatkozóan itt leírtakon kell alapulnia. Először a projektgazdára vonatkozóan kell bemutatni, hogy a projektgazda (azaz a megvalósítója 2 ) az adott jogi, műszaki, pénzügyi környezetben a pályázati felhívás és útmutató szerint jogosult és alkalmas a projekt előkészítésére és végrehajtására. Jelen pontban azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az első fordulót követő projektfejlesztési szakasz eredményeképpen a pályázó személye megváltozhat (pl. önkormányzati társulás csak a projektfejlesztés folyamán jön létre). Amennyiben jelen projektjavaslat (1. forduló), valamint a kidolgozandó projektjavaslat (2. forduló) benyújtójának személye várhatóan különbözni fog, jelen pont pontját az EMT 6. pontjában kiválasztott preferált alternatíva szerinti pályázó személyére vonatkozóan is ki kell tölteni A projektgazda adatai a projekt előkészítés szakaszában A projektgazdára vonatkozó alapadatokat a projekt adatlap tartalmazza, itt csak a legszükségesebbeket kell megismételni, ill. a részletes kifejtést igénylő elemeket (pl. döntéshozatal folyamata) kifejteni. A projektgazda jogi státusza a támogatásra való jogosultság egyik szempontja. A projektgazda jogi formájának megjelölésén kívül röviden be kell mutatni, hogy a projektgazda milyen általános tevékenységeket folytat, ez milyen formában kapcsolódik a megvalósítandó projekthez, és miért a projektgazda pályázik a támogatásra. (Pl. a projektgazda jogszabályban előírt kötelezettsége a tevékenység végzése, jogszabály írja elő számára a fejlesztést, üzemeltetője egy adott, fejlesztendő közműnek, a projektgazda ismerte fel a fejlesztési szükségletet és kezdte el szervezni a projektet stb.) Ki kell térni továbbá az általános forgalmi adó elszámolhatóságára, amely a projekt előkészítés támogatási összegét módosítja attól függően, hogy a kedvezményezett jelen projektben jogosult-e az ÁFA levonására vagy nem a. szóló évi LXXIV. tv. 4.? szakasza alapján /2006 (XII.8.) Korm. rendelet 2. 1) bekezdés o) pont 6

7 Be kell mutatni a projektgazda jellemzőit az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ÚMFT) szintű horizontális politikák közül az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés vonatkozásában. (Pl.: környezetirányítási rendszer, esélyegyenlőségi terv megléte stb. - valamint ezek gyakorlati megvalósulásának főbb jellemzői.) Együttműködési formára vonatkozó speciális adatok Amennyiben a projektgazda több önkormányzat, önkormányzati társulás vagy a kedvezményezett más szervezettel partnerségben kívánja megvalósítani a projektjét, a vonatkozó szerződéses struktúrát az alábbiak szerint be kell mutatni. Az előkészítést érintő eljárási, képviseleti szabályokat, valamint döntési mechanizmusok menetét: a szervezeti felépítés és működés különös tekintettel a képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogkörének, valamint ehhez kapcsolódóan az előkészítésre vonatkozó döntések meghozatalára feljogosított szervezeti egységek/személyek hatáskörének meghatározására. A kompetenciákat és szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell. Amennyiben önkormányzati társulást, vagy egyéb együttműködési formát kíván létrehozni, és az erre vonatkozó információ rendelkezésre áll, fejtse ki a tag kiválása, illetve újabb tag felvétele esetén alkalmazandó eljárást is. A projekt előkészítés finanszírozásának szabályait: Társulások és egyéb együttműködési formák esetén bemutatandó az egyes tagok pénzügyi hozzájárulásának %- os aránya. Az 1. fordulós együttműködésre vonatkozó megállapodás másolatát pályázatához csatolnia kell. Amennyiben a pályázó önkormányzati társulás, vagy egyéb együttműködési forma a sablonban található táblázat szerint mutassa be, hogy önkormányzatokat tömörítő társulást, ezen belül is a évi CVII. tv. szerinti többcélú kistérségi társulást, a évi CXXXV. Tv-ben meghatározott jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli társulást, vagy éppen egyéb együttműködési formát hozott már létre, illetve melyek az együttműködés főbb pontjai. (Egyéb együttműködési forma lehet pl. költségvetési szervek tömörülése, ill. azok a vegyes együttműködések, ahol az önkormányzatok költségvetési szervekkel, ill. más szervezetekkel működnek együtt.) A különböző társulási és együttműködési formák bemutatásánál térjen ki a tagok megjelölésére a sablonban található táblázat kitöltésével. Társulásban résztvevő önkormányzatok: Gesztor önkormányzat: Az évi CXXXV. tv.-ben meghatározott jogi személyiség nélküli tárulás azon tagját kell megadni, amely az adott társulás nevében és érdekében eljárni jogosult a társulási megállapodás alapján. Jogi személyiségű társulás esetén nem alkalmazható. Partner / projektben résztvevő önkormányzatok: A évi CXXXV. tv.-ben meghatározott jogi személyiség nélküli tárulás gesztor önkormányzaton kívüli azon tagokat jelölje meg, amelyek a projekthez pénzügyileg hozzájárulnak és a projekt eredményeként létrejövő vagyontárgyon tulajdonjogot szereznek. A évi CVII. tv. szerinti többcélú kistérségi társulás, valamint az évi CXXXV. tv.-ben meghatározott jogi személyiségű társulás valamennyi tagját itt kell felsorolni. 7

8 Projekten kívüli tagok: Olyan önkormányzat, aki tagja a társulásnak, de a projektben nem vesz részt, tehát a finanszírozáshoz nem járul hozzá, és a beruházás következtében vagyont nem fog szerezni. Egyéb együttműködések nem önkormányzati tagjai: Gesztor szervezet alatt az egyéb együttműködések gesztor szervezetét értjük, amely az adott együttműködés nevében és érdekében eljárni jogosult az együttműködési megállapodás alapján. Ilyen gesztor szervezet megjelenítésére akkor van lehetőség, ha a projekt jelentős része állami tulajdonú közművagyon fejlesztésére irányul. Amennyiben a gesztor nem költségvetési szerv, akkor be kell mutatni, hogy a bevont szervezet miképpen felel meg a??16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet ában foglalt szabályoknak. Egyéb partnerek: Az egyéb együttműködések gesztor szervezetén, valamint önkormányzati tagjain kívüli azon tagokat kell megadni, amelyek a projekthez pénzügyileg hozzájárulnak és/vagy a projekt eredményeként létrejövő vagyontárgyon tulajdonjogot szereznek. Ilyen partnerek megjelenítése akkor lehetséges, ha a projektben van állami tulajdonú fejlesztési feladat. Amennyiben a partner nem költségvetési szerv, akkor be kell mutatni, hogy a bevont szervezet miképpen felel meg a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet ában foglalt szabályoknak. Nem önkormányzati tagok esetében részletesen be kell mutatni az érintett szervezet projektben betöltendő pontos szerepét, annak tervezett pénzügyi és vagyoni részarányát, valamint az együttműködés jogi, illetve szerződéses megalapozottságát. A társulásban részt vevő önkormányzatok és egyéb tagokra vonatkozó információk kitöltésénél Finanszírozás mértéke: A projekt előkészítéséhez biztosított önrész mértéke és aránya. Lakosságszám (fő): A projekttel érintett lakosok száma. Területi érintettség: A település területén beruházás történik-e jelen projekt keretében, (igen/nem). Tulajdonjogot szerez: A település tulajdonjogot szerez-e jelen projekt keretében, (igen/nem) Projektgazda adatai a projekt megvalósításának szakaszában Amennyiben a projektjavaslat és a már végleges projekt benyújtójának személye különbözik, jelen pontban kell bemutatni az előzetes megvalósíthatósági tanulmány 6. pontjában kiválasztott preferált alternatíva szerinti pályázó személyére vonatkozóan a valamint a pontokban meghatározottakra vonatkozó elképzeléseket. Ha még nem teljes körűen tisztázott, hogy a projektmegvalósítás fázisában milyen jogi és szabályozási keretek között működnek együtt a partnerek, illetve még nem tisztázott a projekt megvalósításban résztvevők köre, be kell mutatni a struktúra kialakításának ütemtervét (7.2.1 pontban). 8

9 2.2 A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai Ebben a fejezetben kell bemutatni, hogy a projektjavaslat előkészítésének kik, mely szervezetek, szervek (lesznek) a felelősei és végrehajtói Projekt előkészítés Be kell mutatni az előkészítési munkákat koordináló szervezet felépítését, szerződéses és szervezeti kapcsolódását a kedvezményezett projektgazdához. Az előkészítéssel kapcsolatos feladat- és munkamegosztás és felelősségi rendszer bemutatásának tartalmaznia kell legalább az alábbi tevékenységeket: a támogató intézményrendszerével (elsősorban a Közreműködő Szervezettel) való kapcsolattartás, jelentéstétel, ellenőrzés, minőségbiztosítás, pénzügyi feladatok, dokumentálás. Ezeket legalább a következő munkafázisokra részletezni kell: tervezési, előkészítési munkák közbeszerzése, lebonyolítása, a beruházás megvalósítás és üzemeltetés szervezeti és jogi struktúrájának kialakítása és esetleg a beruházás megvalósítási munkák közbeszerzése. A szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell! Az előkészítésért felelős projekt menedzsment egység bemutatásakor részletesen be kell mutatni résztvevő (és később alkalmazni tervezett) munkatársak pontos feladatait, felelősségét, képzettségét és eddigi (vagy elvárt) munkatapasztalatait. Ajánlott, hogy a szervezetet olyan személy vezesse, akinek legalább 5 éves beruházás lebonyolítási, beruházás tervezési tapasztalata van az adott szakterületen. Ezen felül a menedzsment egység felállítása során szem előtt kell tartani, hogy a projekt lebonyolítása folyamán felmerülő műszaki, jogi és pénzügyi kérdések megoldásáról, feladatok ellátásáról gondoskodni kell. A projekt előkészítésére felállított vagy felállításra kerülő szervezetet az általános sablonban található táblázat kitöltésén keresztül kell bemutatni. Projektmenedzsment szervezet A projektmenedzsment szervezet formájára vonatkozóan az utóbbi évek tapasztalata alapján többféle változat alakult ki. Az adott projekt szempontjából optimális változatot célszerű 9

10 ezekből kiválasztani. Ezek részletes ismertetésére útmutató 3 készült. A tervezést segíti az alábbi funkcionális táblázat. Funkció/ beosztá s A szervezet irányítása/pro jektmenedzsment szervezet vezetője A műszaki ügyek intézése/műsz aki ügyintéző(k) Pénzügyek intézése/ügyi ntéző(k) Jogi ügyek intézése/ügyi ntéző Belső ellenőrzés/bel ső ellenőr Közbeszerzési ügyek intézése/taan ácsadó PR, a nyilvánosság Fő feladatok Munkaidőszükséglet Egy személyben felelős a projektjavaslat 1 fő teljes előkészítéséért és projekt végrehajtásáért, munkaidőben előrehaladásáért. Aláírási, kötelezettségvállalási jogkörét szabályozni kell. Célszerű olyan személyt kiválasztani erre a feladatra, akinek van beruházási, beruházás- előkészítés és megvalósítás technikai és tervezési tapasztalata, átlátja a projekt pénzügyi feladatait. Képes a beosztottakat irányítani, ellenőrizni, motiválni. Célszerű ugyanazon személy alkalmazása az előkészítés és a megvalósítás során. A létszámot alapvetően annak függvényében 1-3 fő projektmérettől kell meghatározni, hogy a projektjavaslat és a későbbiekben a mennyire összetett, milyen további területekre mérnökkel kötött bontható. Szakmai összetétele a szerződés projektjavaslat jellegének függvényében függvényében alakítandó ki. Pl. közüzemi projekteknél célszerű az üzemeltetőt valamilyen módon bevonni. Mindenképpen szükség van beruházói és/vagy tervezési tapasztalatra, műszaki végzettségre. Feladata a finanszírozás tervezése, a 1-2 fő teljes megvalósítás során a források munkaidőben. összehangolásának biztosítása (különösen több kedvezményezett esetén). A szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a támogató felé. Feladata a projektre vonatkozó speciális jogi eseti kötelezettségek ellátása, támogatási és beszállítói szerződések előkészítése, megkötése, módosítása, a projekt előkészítése és megvalósítása során kialakuló jogi jellegű konfliktusok kezelése. A projektmenedzsment szervezet és a Szervezeti és kedvezményezett jogi kapcsolatától függően működési szabályzattól lehet szükséges külön ilyen funkció ellátására függően, belső erőforrást használni. folyamatosan, nem teljes munkaidőben szükséges. Közbeszerzési tanácsadó közbeszerzések előkészítése és lebonyolítása esetén szakaszosan teljes munkaidős intenzitás is indokolt lehet Kötelező tájékoztatási feladatok (emléktáblák jellemzően eseti külső stb.) vagy a projekt előkészítésen belül önálló szerződéssel. 3 Az úgynevezett PIU Útmutató a következő internetes helyről tölthető le: 10

11 Funkció/ Fő feladatok Munkaidőszükséglet beosztás tájékoztatása/ elem (kampány, piackutatás, környezeti ügyintéző Egyéb feladatok/ügyi ntéző(k) nevelés stb.) Pl. a szükséges képzések szervezése, horizontális vállalások gondozása, társadalmi egyeztetések, koordináció eseti Projekt megvalósítás Röviden be kell mutatni a projektgazda koncepcióját a projekt lebonyolítási fázisára vonatkozó menedzsment struktúráról, különös tekintettel arra az esetre, ha a projektjavaslatot nem az készíti elő, aki később a projekt végrehajtója lesz. Amennyiben ez ismert, akkor ezt a körülményt (az okokat, ettől vár előnyöket stb.) is meg kell adni. 11

12 3 Háttér, környezet A fejezet célja a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben vett projektkörnyezet bemutatása. Ismertetni kell, hogy a projektjavaslat által megoldandó probléma milyen környezetben merül fel, a projektet milyen környezetben kell végrehajtani és működtetni. Az itt leírtaknak alá kell támasztaniuk a fejlesztés szükségszerűségét (4.2 pont), a kidolgozásra javasolt változatot (6.2 pont), továbbá azon társadalmi-gazdaságikörnyezeti előnyöket, amelyeket a projekt megvalósításával szeretnének elérni. A fejezet tartalma meg kell, hogy alapozza a fejlesztésre vonatkozó, későbbiekben levont következtetéseket, azonban fontos, hogy lényegre törő legyen. A környezet (földrajzi, gazdasági-társadalmi) bemutatásakor ismertetni kell a fejlesztés által közvetlenül érintett területet, ill. a fejlesztés tágabb hatásterületének jellemzőit is. Az indokoláshoz felhasználható a szomszédos földrajzi egységgel vagy országos, regionális adatokkal, mutatókkal való összehasonlítás. Ahol a megértést segíti, az útmutató alapján kötelezően szerepeltetteken felül térképek, ábrák, grafikonok alkalmazása ajánlott. 3.1 Érintett földrajzi terület bemutatása A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek. Az általános sablonban található táblázat kitöltésével ismertetni kell a fejlesztés által érintett földrajzi területet (régió, megye, kistérség, települések felsorolása). Amennyiben a projekt több települést, kistérséget, megyét, ill. régiót érint, új sorokat kell illeszteni a táblázathoz. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott terület, a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során módosulhat. Alapvető követelmény az egységes projektterület létrehozása, de lehetőség van arra, hogy azokat a területeket, amelyek az EMT készítésekor még nem csatlakoztak a projekthez, a projekt előkészítési szakaszában vonják be a projektbe (pl. társulásba). Ebben az esetben a kockázatok bemutatásakor (5.3.5 pont) részletesen ki kell térni azokra a lépésekre, amely az egységes projektterület eléréséhez szükségesek, és elemezni kell annak a kockázatát, ha az egységes projektterület nem jön létre. Ebben az esetben a kockázatok bemutatásakor (5.3.5 pont) részletesen ki kell térni azokra a lépésekre, amely az egységes projektterület eléréséhez szükségesek, és elemezni kell annak a kockázatát, ha az egységes projektterület nem jön létre A terület természeti környezete Szöveges formában ki kell térni a természeti környezet jellemzőinek ismertetésére. Be kell mutatni az érintett terület geomorfológiai, geológiai, vízrajzi (felszíni és felszín alatti 12

13 vízbázisok), éghajlati (csapadékok) és ökológiai (NATURA 2000, védett természeti területek, védett fajok) viszonyait. Különösen ki kell térni azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolhatják a projektterületen megvalósítható változatokat, esetleg műszaki megoldásokat. A tervezett projektterület bemutatásakor az alábbi tényezőkre kell kitérni: a terület földtani és hidrogeológiai tulajdonságai, erózióveszély, a földtani közeg mozgása általi veszélyeztetettség, külön jogszabály szerint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi érintettség, külön jogszabályban rögzített előírás alapján a mezőgazdasági művelésre alkalmas közepes vagy annál jobb minőségű terület érintettsége, árvíz- és belvízveszély, továbbá ármentesítéssel nem rendelkező terület érintettsége, külön jogszabály szerinti természeti terület, védett és fokozottan védett természeti terület, valamint az Európai Közösségi jelentőségű terület (Natura 2000 terület) érintettsége, amennyiben nincs ilyen terület, azt is írja le, védetté nyilvánított régészeti lelőhely, műemléki ingatlan, műemléki műemléki jelentőségű terület érintettsége, környezet és energiaszállító vezetékek védősávja, működő, illetve felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területének érintettsége, ha a földtani közeg mozgása még nem konszolidálódott, továbbá bányaművelésre, távlati művelés céljából kijelölt terület érintettsége, azon földrengésveszélyes terület érintettsége, ahol a földrengés várható erőssége az Európai Makroszeizmikus Skálán (EMS) elérheti a VI. fokozatot, a terület érzékenysége, sérülékenysége, az ivóvízbázis veszélyeztetettsége, a környező lakó- és üdülőépületek, felszíni vizek érintettsége (védőtávolságok), minden olyan fel nem sorolt tényező, amit a pályázó az érintett környezet és lakosok szempontjából fontosnak tart. Hulladéklerakó tervezett építése esetén minden egyes tényező elemzése kötelező Jellemző településszerkezet Ismertetendő a pontban megadott területen található valamennyi belterület, valamint az azokon jellemzően előforduló településszerkezet (települések sűrűsége, térbeli 13

14 elrendezése, a beépítettség karaktere: falusias, kertvárosi, kisvárosi, lakótelep-paneles, lakóparkos stb.). A jellemző településszerkezeti leírások az alternatívák körének behatárolását is elősegítik. Amennyiben a projekt érinti hátrányos helyzetű kistérség 4 és/vagy önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok 5 területét, akkor ezt külön meg kell említeni Számszerűsítve be kell mutatni az adott területen található lakások számát lakás/település mértékegységben, az érintett lakosszámot fő/település mértékegységen. Meg kell adni a projekt által érintett 15 ezer lakosnál nagyobb népességű települések és ezek belterületének határától közúton mért 20 km sugarú körben lévő, kisebb népességű, más térségi, szelektív gyűjtés, illetve szerves hulladék lerakótól történő eltérítése céljából létrehozott hulladékgazdálkodási társuláshoz nem tartozó települések listáját. Számszerűsíteni kell a tervezett projektben résztvevő települések belterülete határának távolságát a már meglévő és a tervezett hulladékkezelő létesítményektől. 3.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása Demográfiai helyzet, tendenciák Statisztikai mutatókkal meg kell határozni a terület lakosságának demográfiai helyzetét és a prognosztizálható folyamatokat, tendenciákat (az érintett földrajzi terület teljes lakossága, népsűrűség, népességváltozás, a projektjavaslat által érintett háztartások száma (legalább 10 évre visszamenőleg), munkanélküliségi ráta). Figyelembe kell venni a pontban bemutatott földrajzi környezetet. A demográfiai helyzet alakulását az elmúlt 10 évben, valamint a várható alakulását (és ennek következményeit a hulladékgazdálkodási rendszer szempontjából) a fejlesztés és a fejlesztéssel megvalósuló beruházás működésének várható időtartamára grafikonon is be kell mutatni. Itt lehet bemutatni az elmúlt időszakban megvalósult, illetve jelenleg megvalósítás alatt lévő jelentősebb ingatlanfejlesztéseket is Gazdasági jellemzők Konkrét, számszerű adatokkal be kell mutatni a lakosság jövedelmi viszonyait, a lakónépesség és az aktív keresők arányát, munkanélküliségi adatokat, működő vállalkozások számát, méret szerinti összetételét, a legjelentősebb ipari és mezőgazdasági vállalatokat. A projektterület egészét bemutató, az ott található meglévő hulladékkezelési létesítményeket is feltüntető térképvázlatot csatolni kell! 4 64/2004. (IV.15) Korm.rendelet 3. számú melléklete, 240/2006 (XI.30.) Korm.rendelet 5. melléklete 5 Mindenkor a hatályos költségvetési törvény szerint 14

15 A meghatározó létesítmények, ill. jelentős térbeli tömörülések (pl. ipari park), üdülőövezetek, zártkerti övezetek, ill. egyéb nem szórványszerűen lakott külterületek elhelyezkedését grafikusan is jelezni kell a térképvázlatokon. A jelenlegi állapot bemutatása mellett röviden be kell mutatni az elmúlt 10 év hulladékgazdálkodási célú (ideértve a települési hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó háttéripart és kereskedelmet is) fejlesztéseit (a forrás pontos megjelölésével) és a folyamatban lévő kapcsolódó beruházásokat az érintett földrajzi területen. Ezenfelül be kell mutatni a helyi és területi hulladékgazdálkodási tervekhez igazodó viszonyt, bemutatva azok rövid- és középtávú általános terület- és településfejlesztési tervekkel, programokkal, fejlesztésekkel létesített kapcsolatát. Amennyiben a hulladékkezelés során (nem a közszolgáltatás keretében elszállításra kerülő) nem települési hulladékokat is be akarnak fogadni, ismertetni kell az ipari üzemek és a hulladékgazdálkodási/hulladékkezelési rendszer közti megállapodásokat. (A megállapodások, nyilatkozatok, szerződések másolatát mellékletben kell megadni.) A projekt nem települési hulladékok kezelésére irányuló fejlesztési hányada, amennyiben az adott hulladékok elszállítása nem képezi a közszolgáltatás részét, nem támogatható műszaki tartalom Társadalmi jellemzők Be kell mutatni azokat a társadalmi jellemzőket, amelyek lényegesen befolyásolhatják a beruházás kialakítását. Ilyen lehet a turizmus következtében kialakuló szezonalitás, a lakosság díjfizetőképessége és díjfizetési hajlandósága, a területen környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, civil kezdeményezések jelenléte. Itt kell bemutatni a kiemelt esélyegyenlőségi csoportok jelenlétét, helyzetét, képviseletét is. 15

16 4 A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése Ebben a fejezetben értékelni kell a fejlesztési igénnyel közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, meg kell határozni a problémát, a fejlesztés célkitűzéseit és a célkitűzés teljesítését mérő indikátorokat. 4.1 Helyzetértékelés Az előbb bemutatott háttér és környezet (3. pont) alapján ebben a fejezetben részletesen ki kell fejteni a projekt későbbi tartalmával közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, fejlesztendő tevékenységet. Fejlesztendő tevékenységnek nevezzük azt a folyamatot vagy folyamatsorozatot (kapcsolódó, megelőző, követő folyamatokkal együtt), amely(ek) megváltoztatása, javítása, korszerűsítése, bővítése, a projektjavaslat tárgyát képezi. A folyamatok leírásánál törekedni kell a fejlesztendő tevékenység egyértelmű és tömör behatárolására. Röviden be kell mutatni a fejlesztendő tevékenység történeti előzményeit, a tervezéskori állapot kialakulásához vezető folyamatokat, és a jelenleg is érvényes tendenciákat (rövid-, közép, és hosszú távú), illetve jellemezni kell a projektjavaslat kiinduló helyzetét (tervezéskori állapot), fontos paramétereit. Fontos, hogy a 3. pontban leírtak megfelelő mennyiségű és minőségű adatot szolgáltassanak az itt bemutatottakhoz. Be kell mutatni a fejlesztendő tevékenység és annak tágabb környezetének működési tapasztalatait. A projekt által érintett hulladékgazdálkodási térség jelenlegi települési szilárdhulladékgazdálkodási tevékenységének bemutatása során az alábbi részletes információkat kell megadni (az információk megadása során a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben és végrehajtási rendeleteiben, valamint az EU hatályos rendeleteiben foglalt fogalmi rendszert kell használni): A számszerűsíthető fajlagos (éves) adatokat lehetőség szerint 2000-től kezdődően évenkénti bontásban, táblázatos formában, esetlegesen grafikusan is ábrázolva, kell megadni. 1. A hulladékgazdálkodási térségben a települési szilárd hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését eredményező résztevékenység bemutatása, beleértve annak tervezését és ellenőrzését, az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást is. 2. A hulladékgazdálkodási térségben a hulladékkezelési résztevékenység bemutatása, beleértve a kapcsolódó tervezést és ellenőrzést, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást is. Az egyes szempontok kidolgozásánál az alábbiakat kell figyelembe venni: - a tevékenység jelenlegi működése: a hulladékkezelés általános jellegű ismertetése, a települési hulladékkezelési közszolgáltatásba, valamint a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok száma és aránya, a települési szilárdhulladék- 16

17 kezelés közszolgáltatás díjképzésének módja és a díj(ak) aktuális mértéke (a díj mértékét minden esetben meg kell adni Ft/t mértékegységben is), a hulladékgazdálkodási térségben képződő hulladékból a hasznosított (komposztált), az anyagában történő hasznosításra, az energetikai céllal történő hasznosításra, valamint az ártalmatlanításra átadott hulladék mennyisége, minden olyan további hulladékgazdálkodásra vonatkozó általános adat, ami a projekt szempontjából lényeges; - a tevékenység során kezelt hulladék alapadatai (az adatokat EWC kódokhoz, kódcsoportokhoz rendelve kell megadni): a kötelezően ellátandó közszolgáltatás keretében elszállított, előkezelt (tömörített, mechanikai-biológiai előkezeléssel kezelt stb.) és ártalmatlanított (lerakott és energetikai hasznosítás mellett égetett) hulladék eredete (háztartási, nem háztartási települési, nem a települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatás keretében kezelt), fajlagos mennyisége (t/év) és eredet szerinti aránya, valamint a főbb komponensekre kiterjedő összetétele; a közszolgáltatás keretében szelektíven kezelt (gyűjtött, begyűjtött és válogatott) hulladékáramok eredete (háztartási, nem háztartási települési, nem települési közszolgáltatás eredetű), fajlagos mennyisége (t/év) és eredet szerinti aránya hulladékáramonkénti bontásban; a települési hulladékkal együtt kezelt (pl. nem települési közszolgáltatás) hulladékok EWC kód szerinti fajlagos mennyisége (t/év) és jellemző adatai; a komposztált (és komposztként hasznosított), valamint az anyagában történő hasznosításra átadott hulladékfrakciók éves mennyisége; - a tevékenységhez kapcsolódó meglévő létesítmények és eszközök (hulladékgyűjtő sziget, hulladékbegyűjtő udvar, hulladékátrakó-állomás, hulladékválogató-mű, hulladékkomposztáló-telep, anaerób hulladékelőkezelő- hulladék telep, mechanikai-biológiai hulladékelőkezelő-telep, építési és bontási előkezelő, hulladékégető-mű, cementmű, erőmű, inerthulladék-lerakó, települési szilárdhulladék-lerakó, veszélyeshulladék-lerakó, átrakóállomáshoz szükséges speciális szállítójárművek, szelektív hulladékkezeléshez szükséges speciális szállítójárművek, kötelezően ellátandó közszolgáltatás szállítójárművei stb.) megnevezése, száma, helye (település); járművek esetén telephelye (település), üzembe helyezésének dátuma (év); amennyiben a létesítmény beruházásához a magánszféra is hozzájárult, annak mértéke és formája; a létesítmények működési engedélyének érvényessége, a működés tervezett befejezési dátuma; - a meglévő létesítmények tulajdonviszonyai: az adott létesítmény tulajdonosai és tulajdoni hányaduk; amennyiben a hulladékkezelést szolgáló létesítményhez tartozó ingatlan tulajdonjogilag nem része a létesítménynek, annak tulajdonosa; minden olyan további, a létesítmények tulajdonviszonyaira vonatkozó adat és ismeret, ami a projekt szempontjából lényeges; - a tevékenység fő folyamatai: az üzemeltetési szakaszban a hulladékkezelés folyamata létesítményenként/létesítménycsoportonként és az egyes létesítmények/létesítménycsoportok kapcsolatrendszere (a leíráshoz EWC kódos hulladékmérleget kell csatolni, a mérlegnek ki kell térnie az egyes technológiai folyamatok (különösen a mechanikai-biológiai hulladék-előkezelés és a komposztálás) technológiai veszteségeire is); amennyiben bármely tevékenység az utógondozási szakaszba került, akkor azt az üzemeltetési szakaszhoz 17

18 hasonlóan be kell mutatni; minden olyan további, a tevékenység fő folyamataira vonatkozó adat és ismeret, ami a projekt szempontjából lényeges; - a folyamatokban résztvevő szervezetek (tulajdonos, vagyonkezelő, közszolgáltató, fenntartó-üzemeltető szervezet stb.): a hulladékkezelés létesítményeinek működtetésében és a hulladékkezeléshez szükséges létesítmények létesítésében résztvevő szervezetek és azok kapcsolatrendszere. 4.2 A fejlesztési szükségszerűség meghatározása, megfogalmazása A helyzetértékelésben leírtak alapján (4.1 pont) ismertetni és részletesen indokolni kell az alábbiak szerint a projektjavaslat keretében megoldani/kezelni kívánt problémákat, a fejlesztési igények kielégítését Jogszabályi, szakpolitikai előírás Hivatkozni kell olyan helyi, regionális, országos vagy európai uniós szintű szakpolitikákra, programokra, tervekre, melyek a fejlesztési szükségletet megalapozzák. Fel kell sorolni, és röviden ismertetni kell a fejlesztés szükségszerűségét alátámasztó hatályos jogszabályokat és pontos jogszabályi helyeket, hatálybalépés dátumát (pl. bizonyos kibocsátási határértékek betartása stb.). Ebben a fejezetben kell részletesen, akár műszaki paraméterekre lebontva bemutatni a jogszabályi előírások és az aktuális helyzet közötti különbséget, valamint amennyiben rendelkezésre áll, ismertetni a vonatkozó hatósági kötelezést. A projektjavaslat megvalósítását, üzemeltetését közvetlenül befolyásoló nem csak környezetvédelmi tárgyú 6 jogszabályokat be kell mutatni, figyelembe véve a pályázati útmutatóban foglaltakat. Ismertetni kell különösen az alábbi jogszabályokhoz való kapcsolódást: a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet, a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet, a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet, 6 Ilyen lehet pl. a projektgazda gazdálkodására vonatkozó jogszabály projektet érintő előírása vagy a több földrajzi területet érintő vagy hátrányos helyzetű településeken megvalósuló fejlesztésre vonatkozó esetleges preferenciák, területfejlesztési jogszabályok stb. 18

19 a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet, a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet, a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről szóló 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet, az elemek, akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet, az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól szóló 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet; az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet; az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat; a területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. Be kell mutatni továbbá a projektnek a település(ek) területrendezési/szabályozási tervéhez történő kapcsolódását. E helyen szükséges összefoglalni a terület- és településfejlesztési tervekhez kapcsolódó olyan programokat, fejlesztéseket is, amelyek prognosztizálhatóan a településszerkezet változásához vezetnek. 19

20 4.2.2 Műszaki/gazdasági/társadalmi eredetű szükségszerűség Ismertetni kell, hogy melyek azok a műszaki, gazdasági, társadalmi tényezők, amelyek a jogszabályi kötelezettség mellett alátámasztják a fejlesztési terület működő folyamatába, jelenlegi állapotába való beavatkozást, annak megváltoztatását. Illetve be kell mutatni, hogy a fejlesztési szükségszerűség mely elemei azok, melyek ugyan nem szakpolitikai vagy jogszabályi előírásból erednek (4.2.1 pont), azonban a rendszer pénzügyi, műszaki fenntarthatósága, vagy társadalmi szempontok indokolják. Műszaki igény merülhet fel elavult technológia korszerűsítésére, elégtelen kapacitás növelésére, új feladat megoldására stb. Társadalmi igény, mint a tisztább, egészségesebb környezet iránti igény is erősítheti egy projektjavaslat megalapozottságát. E téren számot kell adni a lakosság bevonásáról a tervezési folyamat eddigi fázisába (pl. piackutatás eredménye, lakossági tájékoztatás stb.). A szükségességnél igazolni kell az alábbiakat is: a) A pályázó a projektterületen jelenleg üzemelő hulladékgazdálkodási rendszert (a támogatásból létrejövő új elemek hatékony kiépítésének alátámasztására) kielégítően bemutatta. Ebből a szempontból a jelenleg üzemelő rendszer vizsgálatakor figyelembe kell venni a projekt területén kívül található, költség-hatékonyan igénybe vehető hulladékkezelési létesítményeket is. b) A pályázó kielégítően bizonyította, hogy a hatékony hulladékkezelési kapacitásokban hiány van a térségben. 4.3 Célkitűzések M eg kell határozni az előbb (4.2.2 pont) ismertetett fejlesztési szükségszerűséget kielégítő célokat. A fejlesztés céljait az alábbi célkitűzési szempontok mentén kell megadni: Lakossági, ellátási célok; Környezetvédelmi és ökológiai célok. A célokat elsősorban a jogszabályi előírásokból (4.2.1 pont) kell levezetni. Amennyiben lehetséges a jogszabályban meghatározott határértékeket, hasznosítási arányokat stb. kell célul kitűzni az előírt határidőket is figyelembe véve. A lényegesebb jogszabályi előírásokat jelen útmutató 2. sz. melléklete tartalmazza. A különböző célkitűzéseket részletesen meg kell határozni, és amennyiben lehetséges számszerűsíteni kell. A különböző célkitűzések többféle igény, szükséglet megoldását is jelenthetik. Ezek más-más célcsoportot érinthetnek, akár különböző időtávokon, elérésüket különböző mutatókkal lehet mérni. 20

21 Az egyes célkitűzéseket egymással össze kell hangolni (az esetleges egymás ellen hatások kiküszöbölésére). A fejlesztés megvalósulásával előálló outputoknak (pl. hulladéklerakó építése, illetve szelektív hulladékkezeléshez szükséges létesítmények létesítése stb.) hozzá kell járulniuk a fejlesztés eredményéhez (pl. a szelektíven gyűjtött és hasznosított hulladék mennyiségének növelése, a biológiailag bontható szervas anyag tartalmú hulladék lerakásának csökkentése stb.). Az eredmények alapján el kell jutni a célként kitűzött hatásokhoz (az érintett hulladékgazdálkodási térség környezeti állapotának javulása vagy a további romlás megakadályozása). Ez a célkitűzések meghatározott hierarchiája, melyet a célokhoz rendelt indikátoroknak is követniük kell. A célkitűzések meghatározásakor ügyelni kell arra, hogy: A célkitűzések tárgya reális legyen: valós szükségleteket, igényeket jelenítsen meg, ami felmérésekkel, statisztikai adatokkal igazolható. A célkitűzések értéke reális legyen: a megvalósíthatósági tanulmányban a későbbiekben igazolni kell, hogy a kitűzött célértékek a projekttevékenység által gazdaságosan és műszaki szempontból elfogadható módon elérhetők, valamint később fenntarthatók. A célkitűzések illeszkedjenek a pályázat/konstrukció, az EU és hazai szakpolitikák célkitűzéseihez, járuljanak hozzá azok eléréséhez: ezek hiányában, illetve nem tökéletes illeszkedés esetén a projektjavaslat nem támogatható. Külön ismertetni kell, hogy a fejlesztés megvalósulása hogyan érvényesíti a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség horizontális alapelveket (ld. horizontális útmutatók). 4.4 Indikátorok A célkitűzések számszerűsítésére mutatókat (indikátorokat) kell alkalmazni. szintű célkitűzésekhez (4.3 pont) különböző szintű mutatók tartoznak: A különböző A projekt eredményére vonatkozó célkitűzés teljesülését az eredményindikátorok jelzik. Az eredmény az output létrehozásával, működtetésével jön létre, mutatói valamilyen teljesítményváltozást jeleznek (pl. a hasznosított, hasznosításra átadott hulladék mennyisége). Az eredménymutatóknál lehetőség szerint a 2. fordulós pályázati adatlapon meghatározott indikátorok szerepeljenek! A pályázati kiírásban szereplő indikátorokhoz nagyságrendileg pontos célértéket kell rendelni, ezen felül a 4.3 pont alapján további eredményindikátorok is meghatározhatók, a projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövő eredmények szerint. Az output mutatók a fejlesztés megvalósításának módjától is függenek, ezért azokat itt elegendő indikatív jelleggel bemutatni a preferált változat alapján. Az 1. fordulós adatlapon az indikátorokat az előkészítési szakaszra vonatkozóan kell szerepeltetni (elkészülő tanulmányok száma, beszerzett engedélyek száma, elkészített 21

22 közbeszerzési dokumentációk száma stb.). Ezeket nem itt, hanem a pontban kell pontosan meghatározni, és az alapján az adatlapba feltölteni. 4.5 A projektjavaslat célcsoportjai A projekt célcsoportjai azok a személyek, szervezetek, illetve ezek csoportjai, az élővilág, természeti környezet azon része, amely(ek) körülményeire a projekt megvalósítása (megvalósítás és működés) befolyással lehet. Be kell mutatni minden olyan célcsoportot, melyet a projekt eredménye, illetve hatása elérhet, így a projekt által közvetlenül és közvetve érintetteket (hatásterületen élők és tevékenykedők) is. A célcsoport(ok)at a 4.3 pontban meghatározott célkitűzések alapján kell meghatározni. A meghatározott célcsoportoknak illeszkedniük kell a környezeti vagy egyéb hatástanulmányokban meghatározott hatásviselőkkel, hatásterülettel, és később szerepet kapnak a költséghaszon elemzés társadalmi hasznainak és költségeinek vizsgálatakor is a részletes megvalósíthatósági tanulmány készítésekor. A hulladékgazdálkodási projektek elsődleges célcsoportja a szolgáltatással ellátandó állandó lakosok, intézmények és gazdálkodó szervezetek. A célcsoportba sorolhatók továbbá azok is, akik a létesítmény környezeti-közegészségügyi szolgáltatásából részesülnek, például turizmus vagy ingázás következtében. 22

23 5 A költség-haszon elemzés általános feltételezései Ebben a pontban bemutatásra kerülnek azok az általános feltételezések, amelyek a költség- 7.4 és 7.6 pontok Kiválasztott haszon elemzés valamennyi részére (6. pont Változatelemzés, változat pénzügyi és közgazdasági elemzése) érvényesek. Ebben a pontban különösen az alábbiakat kell megadni: Fejlesztési különbözet vagy történelmi költség módszer Árfolyam Infláció Reálértéken történő tervezés Vizsgált időtáv A pénzügyi diszkontráta meghatározása A társadalmi diszkontráta meghatározása ÁFA Az általános feltételezésekre vonatkozó további részletek megismerhetők az Általános KHE útmutatóból. 23

24 6 Változatelemzés Az EMT-ben bemutatott változatok közül itt az EMT-ben szereplő és a Közreműködő Szervezet által esetlegesen külön meghatározott változatokat kell részletesen kifejteni és bemutatni és a megvalósítás részleteiben eltérő műszaki változatait összehasonlítani. Röviden össze kell foglalni az alkalmazott módszertant, illetve, indokolni kell, hogy ennek eredményeként hogyan került(ek) a változat(ok) kiválasztásra. Be kell mutatni azokat a külső tényezőket, döntési pontokat, amelyek hatással voltak a változatok kijelölésére, és egyéb változatok vizsgálatára (pl. Közreműködő Szervezeti iránymutatás). Jelen konstrukció esetén 30 év az az időtáv, melyen minden egyes változat hatását, hatékonyságát (beruházás és fenntartás költségei) és kockázatait vizsgálni kell. Ennek meg kell egyeznie a 7.4 pontban bemutatott költség-haszon elemzés módszertanával. Fontos, hogy a változatok meghatározásakor a következő fejezetben (6.1 pont) bemutatásra kerülő változatelemzési módszertan szempontjait, - melyhez a mellékletben található Költség-haszon elemzés módszertani útmutató 4. fejezete nyújt segítséget - figyelembe vegyék. 6.1 A változatelemzés módszere Be kell mutatni, hogy melyik KH útmutató szerinti módszert (költség-hatékonyság elemzés, egyszerűsített költség-haszon elemzés, többszempontú értékelés) alkalmazzák. Jellemezni kell az alkalmazott módszert. 6.2 Előzetes elemzés a változatok meghatározása érdekében Az előzetes vizsgálatok lényege, hogy olyan kérdésekben hozzon döntés, amelyek önmagukban megfelelően, lehetőség szerint egyszerű, általában költség-hatékonysági módszerekkel, illetve műszaki megvalósíthatóság alapján vizsgálhatóak. 6.3 A projekt nélküli eset 0 változat A változat leírása, összefoglaló ismertetése Ezzel a változattal azt kell bemutatni, hogy a fejlesztés nélkül hogyan folytatódna a fejlesztendő tevékenység. Ismertetni kell, hogy a jövőben hogyan alakulnak azok a hatások, amelyek a fejlesztés szükségét előidézték (4.2 pont). Meglévő rendszer esetén ez a változat nem tévesztendő össze azzal az elméleti lehetőséggel, amikor magára marad az eddig fenntartott folyamat, és karbantartás hiányában a jellemzői romlani kezdenek. Ebben az esetben a 0 változat azt jelenti, hogy a szolgáltatást, működést, szükségszerű 24