ÚTMUTATÓ A RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó informatikai rendszer fejlesztése

Átírás

1 ÚTMUTATÓ A RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ KEOP /B KEOP /B A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó informatikai rendszer fejlesztése A projektek az európai unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Összefoglaló A projektgazda bemutatása A projektgazda bemutatása a projekt előkészítése során A projektgazda bemutatása a projekt megvalósítása során Háttér, környezet Érintett földrajzi terület bemutatása Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése Helyzetértékelés A probléma meghatározása Célkitűzések Változatelemzés Elemzések a változatok meghatározása érdekében A változatelemzés módszere A projekt nélküli eset A, B, C projektváltozatok A változatok értékelése, kiválasztott változat meghatározása A kiválasztott változat ismertetése A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés A projekt hatásai A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése A költség-haszon elemzés általános feltételezései Pénzügyi elemzés Közgazdasági költség-haszon elemzés Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés Cselekvési terv a projekt megvalósítására A projekt irányítási struktúrája Lebonyolítási tervek a projekt megvalósítására Kockázatok bemutatása és kockázatkezelési stratégia Rövidítések A tanulmány mellékletei... Az útmutató 1. számú melléklete: Fenntarthatósági intézkedések... Az útmutató 2. számú melléklete: Esélyegyenlőségi intézkedések... Az útmutató 3. sz. melléklete: Az egyes elvárt kommunikációs csomagok tartalma

3 Bevezetés A as programozási időszakra a támogatási intézményrendszer a projekttervezés és végrehajtás módszereit az ISPA/Phare és Kohéziós, illetve strukturális alapok tapasztalatok mentén továbbfejlesztette és alkalmazza, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló EU forrásokat teljes mértékig és hatékonyan fel lehessen használni. Az előbbiek alapján kialakított, a as támogatási időszakra vonatkozó jogszabályok 1 határozzák meg a projektkiválasztás lehetséges módjait és a kiválasztás egyes lényeges lépéseit. A vonatkozó jogszabályok alapján kidolgozott egyes pályázati kiírások, útmutatók és azok mellékletei, illetve a támogatási szerződés tartalmazzák a benyújtandó részletes projektjavaslat tartalmi követelményeit és eljárásokat, mind a pályázat elbírálására, mind a későbbi fázisokra (projektfejlesztés, mérföldkövek, kifizetés, ellenőrzés, második fordulóra történő benyújtás) vonatkozóan. Kétfordulós pályázat esetén a projekt előkészítés támogatásához, illetve a finanszírozásához igényelt támogatás előfeltétele többek között (a pályázati felhívás és útmutató szerint) a projektjavaslat Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányának (EMT) elkészítése, a pályázati kiírás szerinti EMT útmutató és sablon alapján. A megítélt előkészítési támogatást követően a következő fontos mérföldkő a projektfejlesztésben a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása és támogatási szerződés szerinti jóváhagyása. Ezt követi a részletes projektjavaslat (kidolgozott, elfogadott részletes megvalósíthatósági tanulmánnyal, tervekkel, engedélyekkel rendelkező) benyújtása a pályázat második fordulójára. Jelen útmutató a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (továbbiakban RMT) tartalmi követelményeit rögzíti 1. a támogatási szerződés szerinti jóváhagyásra a projektfejlesztés során és 2. a második fordulóba történő benyújtására. FONTOS! A RMT Útmutató és sablon a as programozási időszakra a KEOP pályázatokhoz rögzíti az RMT formátumát és alapvető követelményeit, melyek pályázati konstrukciónként eltérőek. Így minden projektjavaslat esetén a vonatkozó RMT útmutatót kell használni! Az útmutató és sablon célja, hogy a részletes projektjavaslatok RMT-a egységes formátummal és hasonló színvonalon álljon elő. Ez egyrészt megkönnyíti a beérkező részletes projektjavaslatok értékelését azáltal, hogy az egységes szerkezetű dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb időt vesz igénybe; másrészt felsorolja a legszükségesebb tartalmi elemeket, annak érdekében, hogy az értékelők és bírálók a megfelelő információ birtokában dönthessenek a részletes projektjavaslat támogatásáról, adott esetben egymással versengő projektek rangsorolásáról. Ennél fogva kiemelten fontos, 1 255/2006. (XII.8.) Korm. rendelet a as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről; 16/2006. (XII.28) MeHVM-PM együttes rendelet a as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól 3

4 hogy a projektjavaslat kidolgozói minden kérdésre kitérjenek, és a kért adatokat, információkat közöljék a bírálóval a RMT-ban, hiszen ezek hiányában a részletes projektjavaslat elutasítására is sor kerülhet. A fentiek miatt a RMT szerkezetének meg kell egyeznie az útmutató szerkezetével (ehhez a sablon ad segítséget). Az egyes pontoknál általában a megjelölt módszert kell alkalmazni, ott ahol külön fel van tüntetve, az ajánlott módszerek azonban az adott projektjavaslat sajátosságainak figyelembe vételével más módszerre cserélhetők. Ez utóbbi esetben az alkalmazott módszert részletesen be kell mutatni. Fejezetek (cím, alcím), táblázatok nem hagyhatóak el; ha a tanulmány készítője szerint a projektjavaslatra nem vonatkozik az adott fejezet (cím, alcím), táblázat, akkor azt az adott helyen kell jelezni, és megfelelő indoklást kell adni. Minden, az RMT készítéséhez felhasznált háttértanulmányra pontosan (készítő, dátum, megrendelő, kiadó, megjelenés dátuma, URL cím, stb. feltüntetésével) kell hivatkozni. Amennyiben a háttértanulmány nem elérhető, az RMT-ben hivatkozott megállapításokra vonatkozó részeit, de legalább a tanulmány rövid kivonatát (pl. abstract, vezetői összefoglaló) csatolni kell. RMT sablon az útmutatóhoz A sablon elkészítésének célja volt, hogy az Útmutató a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez című dokumentum mellett további segítséget nyújtson a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez. További cél volt a beérkező projektjavaslatok értékelésének megkönnyítése azáltal, hogy az egységes szerkezetű dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb időt vesz igénybe, ezért a sablon használata kötelező, annak figyelembevételével, hogy a projekt sajátosságainak megfelelően a sablon további táblázatokkal bővíthető. A sablon teljes mértékben az útmutató logikai szerkezetét követi, így annak minden címsora megtalálható sablonban. Ennek következtében nincsenek a szövegben kereszthivatkozások a másik dokumentumra, hiszen a címsorok számozása alapján egyszerű a sablon és az útmutató kölcsönös megfeleltetése egymásnak. A sablon az alábbiak szerint épül fel: o o o Az útmutatóban ismertetett tartalom szerinti címsor; Kitöltendő táblázat, A szükséges hely a részletes bemutatáshoz (tetszőlegesen vagy a megadott karakterszámig növelhető). A sablon kötelező táblázatain kívül bárhol alkalmazható tetszőleges szerkezetű kiegészítő táblázat vagy kiegészítő leírás amennyiben ez a megértést segíti és nem növeli feleslegesen a tanulmány terjedelmét. 4

5 EMT és RMT közti kapcsolat Az RMT struktúrája alapvetően az EMT-nél megismert szerkezetet követi. Alapvető különbséget a változatelemzéssel szembeni tartalmi követelmények és a pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzés jelentenek, illetve míg a jóváhagyási fázisban még nem, de a 2. fordulóra benyújtott RMT lebonyolítási fejezetei már pontosan, részletesen kidolgozottak. Emellett az RMT-ben kevesebb elkészült EMT esetében az ott bemutatott változatok közül kiválasztott néhány változat, illetve a támogató által kijelölt vizsgálandó egyéb opciók részletesebb elemzését kell bemutatni. A részletes projektjavaslat elbírálásához szakmai háttérként, indoklásként az RMT szolgál, ezért kiemelten fontos, hogy a sablont és az útmutatót követő RMT alapján a támogató teljes körű képet kapjon a projektjavaslat tartalmáról, elvárt eredményeiről, költségeiről, fenntartásáról és fejlesztésének lépéseiről. Ezért szükség lehet minden az EMT-ben már esetleg ismertetett, a részletes projektjavaslatra is érvényes információ megismétlésére is (elsősorban a háttér, helyzetelemzés részeknél bemutatottakra). Ha az RMT módosít az EMT-hez képest, akkor azt az RMT-ben meg kell jelölni, megadva az EMT-ben szerepeltetett eltérő információkat is. Ebben az esetben részletesen meg kell indokolni a módosítás okait. A költség-haszon elemzés (CBA) és az RMT közti kapcsolat A költség-haszon elemzés elvégzését támogatja a Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez, 2009 című dokumentum (a továbbiakban: KHE útmutató), mely összefoglalja a költség-haszon elemzés módszertanát általánosan, továbbá az egyes támogatási konstrukciókra vonatkozó sajátosságokat. Az RMT sablon tartalmazza a költség-haszon elemzési részekben minimálisan kitöltendő táblázatokat. Az RMT útmutató a költség-haszon elemzési részek módszertani követelményeit nem részletezi, hanem hivatkozik a KHE útmutatóra. Az RMT útmutató a költség-haszon elemzési részeknél néhány fontos magyarázatot, követelményt megad, ezek együttesen alkalmazandók a KHE útmutatóban meghatározottakkal. Az egyes projektek összes elszámolható beruházási költségük, valamint jövedelemtermelő mivoltuk alapján különböző csoportokba sorolhatók. Az egyes típusokba tartozó projektek esetén az RMT fejezeteit eltérő részletezettséggel kell elkészíteni az RMT útmutató és sablon, valamint a KHE útmutató szerint. Ezt foglalja össze az alábbi táblázat. Az egyes projekt kategóriák elvárt részletezettségi szintje 5

6 Szempont 1mEUR alatt 1-25m EUR nem jövedelemtermelő változatelemzés egyszerűsített kell kell kell pénzügyi elemzés egyszerűsített kell kell kell közgazdasági elemzés érzékenység és kockázat elemzés nem kell, hatások részletes bemutatása Csak egyszerűsített, nem számszerűsített kockázat elemzés kell 1 mrd Ft beruházási költség fölött kell Csak egyszerűsített, nem számszerűsített kockázat elemzés kell 1-25m EUR jövedelemtermelő 1 mrd Ft beruházási költség fölött kell kell Az RMT támogatási szerződés szerinti jóváhagyása a projektfejlesztés során és a 2. fordulós projektdokumentációban szereplő végleges RMT kapcsolata A 2. fordulóra benyújtandó részletes projektjavaslat részeként már egy, a jóváhagyáshoz képest aktualizált RMT-t kell benyújtani, hiszen az RMT-hez szervesen kapcsolódik az elektronikus és a papíralapú pályázati adatlap kitöltése, mely a részletes projektjavaslatról a legfontosabb információkat tartalmazza, ennek azonban összhangban kell lennie az RMT tartalmával. A következőekben részletesen bemutatjuk, hogy mit kell ismertetni, véglegesíteni az RMT jóváhagyása, valamint a második fordulós projektdokumentáció részeként. A jóváhagyásra benyújtott RMT-hoz változtatási jegyzéket szükséges csatolni, mely az EMThoz képest tett főbb, tartalmi változásokat tartalmazza fejezet/oldalszám hivatkozással, a változás okát megjelölve. A második fordulóra benyújtott RMT-hoz változtatási jegyzéket szükséges csatolni, mely a jóváhagyott RMT-hoz képesti főbb, tartalmi változásokat tartalmazza fejezet/oldalszám hivatkozással, a változás okát megjelölve. 2. A projektgazda bemutatása A támogatási szerződés szerinti jóváhagyásra benyújtott RMT Amennyiben a projektjavaslat 1. fordulóra történő benyújtása és a részletes projektjavaslat RMT jóváhagyásra történő benyújtása között (projektfejlesztési szakasz) a pályázó személye megváltozik (pl. önkormányzati társulás csak a projektfejlesztés folyamán jön létre) be kell mutatni a változás okát és folyamatát (pl. felelősség átruházása, döntési pontok, jogosultságok átadása). Második fordulós projektdokumentációban szereplő végleges RMT Alapvetően megegyezik a jóváhagyott RMT-vel, lényeges eltérés attól nem lehet. Az esetleges apróbb változásokat be kell mutatni. 3. Háttér, környezet A támogatási szerződés szerinti jóváhagyásra benyújtott RMT Alapvetően megegyezik az EMT-vel. 6

7 Második fordulós projektdokumentációban szereplő végleges RMT Alapvetően megegyezik a jóváhagyott RMT-vel. 4. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése A támogatási szerződés szerinti jóváhagyásra benyújtott RMT Alapvetően megegyezik az EMT-vel. Második fordulós projektdokumentációban szereplő végleges RMT Alapvetően megegyezik a jóváhagyott RMT-vel. 5. A változatelemzés A támogatási szerződés szerinti jóváhagyásra benyújtott RMT Az EMT-ben bemutatott változatoktól történő eltérési lehetőségeket jelen RMT útmutató releváns pontja részletesen tartalmazza. Második fordulós projektdokumentációban szereplő végleges RMT A változatelemzés gyakorlatilag megegyezik a jóváhagyott RMT-ben szereplő elemzéssel. 6. A kiválasztott változat részletes ismertetése A támogatási szerződés szerinti jóváhagyásra benyújtott RMT A RMT jóváhagyásra történő benyújtásakor az EMT-hez, valamint az RMT változatelemzéshez képest a műszaki ismertetést a tervezési fázisnak megfelelő részletezettséggel bővíteni szükséges. Ez jelenti mindenekelőtt az előzetes vizsgálat 2 eredményét, a dokumentáció tartalmát, illetve esetlegesen az IPPC engedélyezésre készített dokumentáció tartalmának bemutatását (technológia, BAT, etc.) eredményét, a környezeti hatásvizsgálat során vizsgált műszaki változat, a változat hatásainak, illetve a kibocsátás csökkentő intézkedések bemutatását, engedélyek csatolását. Második fordulós projektdokumentációban szereplő végleges RMT Műszaki szempontból a pályázati útmutatóban meghatározott engedélyeket a pályázathoz kell csatolni, a végleges RMT-ben elég hivatkozni rájuk. A részletesebb tervek, valamint az engedélyezés során bekövetkezett változásokkal a leírást aktualizálni kell. 7. A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése A támogatási szerződés szerinti jóváhagyásra benyújtott RMT A RMT jóváhagyásra történő benyújtásakor a kiválasztott változat leírásához illeszkedően kell elkészíteni, a KH útmutató adott projekttípusra vonatkozó teljeskörű részletezésével. 2 A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint. 7

8 Második fordulós projektdokumentációban szereplő végleges RMT A második pályázati fordulóra a pontos tervezési adatokkal, tervezői költségbecslés alapján javítani és bővíteni szükséges a jóváhagyásra benyújtott RMT-t (elsősorban műszaki tartalom és lebonyolítási fejezetek), ill. a tervezés során adódó pontos beruházási és működési költség adatokkal pontosítani kell a költség-haszon elemzést. A jóváhagyott RMThez képest jelentős eltérések már nem lehetnek. Az eltéréseket magyarázni szükséges. 8.Cselekvési terv a megvalósításra A támogatási szerződés szerinti jóváhagyásra benyújtott RMT Az RMT jóváhagyás során ezt a fejezetet nem hagyja jóvá a támogató, elégséges a benyújtáskori állapottal frissítve gyakorlatilag az EMT tartalmi követelményeinek megfelelő változatot benyújtani. Be kell mutatni, hogy a projekt előkészítésének hátralévő lépéseiben és a projekt megvalósításában milyen partnerekkel szükséges együttműködni. Az egyes partnereknek milyen szerepük van a projekt megvalósításában és működtetésében, milyen megállapodások, hogyan is mikor jönnek létre a projektgazda és a partnerek között, stb. Ki kell térni arra, hogy az egyes feladatok az EMT-hez képest hogyan haladtak előre, milyen lépések vannak hátra, ezeket milyen ütemben tervezik megvalósítani. Második fordulós projektdokumentációban szereplő végleges RMT A 2. fordulóra benyújtott RMT-nek pontos és részletes információt kell tartalmaznia a projekt lebonyolításáról (ütemezés, szervezet, stb.) annak érdekében, hogy a bíráló bizottság megítélhesse a pályázati kiírás, illetve az előkészítésre vonatkozó támogatási szerződésben, vagy az előkészítés folyamán korábban rögzített feltételeknek való megfelelőséget, különös tekintettel arra, hogy ez a 2. pályázati fordulót követően megkötött támogatási szerződés része lesz. Egyebek Fontos, hogy minden esetben a 2. fordulóra vonatkozó pályázati kiírás feltételeinek feleljen meg a bemutatott részletes projektjavaslat. A KEOP projektek értékelésében is mint minden, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként megvalósuló operatív programban kiemelt szerepet kapnak a horizontális értékelési szempontok. A vonatkozó, pályázati útmutató részeként csatolt ún. horizontális útmutató szerint tett vállalásokat a projektgazdának az RMT-ben alá kell támasztania. A projektgazdára vonatkozó horizontális szempontokat a szervezetet bemutató fejezetben (2.2.1), a projektfejlesztés és megvalósításkor alkalmazott elveket, horizontális célokat a fejlesztés céljánál (4.3) kell vázolni. Minden olyan sablonban szereplő táblázatban, ahol a sablonban év szerepel, az adott projektben a releváns évszámokat kell beírni. 1. év a projekt kezdetének első éve. A sablonban megadott táblázatok mellett általában a szöveges kifejtés is szükséges. 8

9 1. Összefoglaló A részletes projektjavaslat általános, rövid vezetői összefoglalása. Az összefoglaló készítésének célja, hogy rövid, átfogó képet adjon a projekt alternatíva kiválasztásának folyamatáról, a megoldandó problémáról, a javasolt projekt műszaki tartalomról, költségvetésről, és a megvalósítás tervezett ütemezéséről. Az összefoglaló terjedelme korlátozott, legfeljebb 5-10 oldal. Javasolt vázlat: 1) A megoldandó probléma rövid leírása 2) A változatelemzés főbb következtetései (5. pont alapján) 3) Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása (6.pont alapján) 4) A költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása (7. pont alapján) 5) A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve (8. pont alapján) 6) Az EMT és az RMT közötti eltérések jegyzéke (1-5 fejezetben) 7) A minőségbiztosítás által elfogadott RMT és a 2. fordulós pályázat részeként benyújtott RMT közötti eltérések jegyzéke A projekt főbb adatait és a megvalósítás ütemezését a sablon táblázatai szerint kel összefoglalni (1. táblázat (Főbb adatok), 2. táblázat (A megvalósítás ütemezése)). 9

10 2. A projektgazda bemutatása 2.1. A projektgazda bemutatása a projekt előkészítése során Rövid összefoglalás az első forduló szerinti helyzetről (maximum 600 karakter) 2.2. A projektgazda bemutatása a projekt megvalósítása során A projektgazda szervezetének bemutatása A fejezet célja, hogy bemutassa, hogy a projektgazda alkalmas és képes a projektmegvalósításhoz kapcsolódó összes tevékenység ellátására, a pályázati felhívás és útmutató szerint jogosult a pályázati konstrukció támogatására. Amennyiben a projektgazda nem azonos a projektmenedzsment szervezettel, ebben a fejezetben kell bemutatni a két szervezet közötti kapcsolatot. Amennyiben a korábban benyújtott EMT készítésekor még nem állt fel a megfelelő projektmenedzsment struktúra, vagy a projektfejlesztési szakaszban változott, kérjük, indokolja meg a változás okát. Jelen fejezetet a 6. pontban kifejtett projektváltozat szerint kell bemutatni. Továbbá a 5. pontban bemutatott minden változatnak a jelenlegi helyzetre vonatkozóan az itt leírtakon kell alapulnia. Először a projektgazdát kell bemutatni. A projektgazda (azaz a projekt megvalósítója 3 ) az adott jogi, műszaki, pénzügyi környezetben a pályázati felhívás és útmutató szerint jogosult és alkalmas a projekt megvalósítására. Amennyiben a projektjavaslat 1. fordulóra történő benyújtása és a részletes projektjavaslat 2. fordulóra történő benyújtása között a pályázó személye megváltozott (pl. önkormányzati társulás csak a projektfejlesztés folyamán jön létre) be kell mutatni a változás okát és menetét (pl. felelősség átruházása, döntési pontok, jogosultságok átadása). A projektgazdára vonatkozó alapadatokat a pályázati adatlap tartalmazza, itt csak a legszükségesebbeket kell megismételni, ill. a részletes kifejtést igénylő elemeket (pl. döntéshozatal folyamata) bemutatni. A projektgazda jogi státusza a támogatásra való jogosultság egyik szempontja. A projektgazda jogi formájának megjelölésén kívül röviden be kell mutatni, hogy a projektgazda milyen általános tevékenységeket folytat, ez milyen formában kapcsolódik a megvalósítandó projekthez, és miért a projektgazda pályázik a támogatásra. (Pl. a projektgazda jogszabályban előírt kötelezettsége a tevékenység végzése, jogszabály írja elő számára a fejlesztést, üzemeltetője egy adott, fejlesztendő közműnek, stb.) Ki kell térni továbbá az általános forgalmi adó elszámolhatóságára, amely a támogatási összeget módosítja attól függően, hogy a kedvezményezett jelen projektben jogosult-e az ÁFA levonására vagy nem a évi CXXVII. törvény alapján /2006 (XII.8.) Korm. rendelet 2. 1) bekezdés o) pont

11 Be kell mutatni a projektgazda jellemzőit az ÚMFT szintű horizontális politikák közül az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés vonatkozásában (ld. bővebben és pontban). (Pl.: környezetirányítási rendszer, esélyegyenlőségi terv megléte, stb. valamint ezek gyakorlati megvalósulásának főbb jellemzői). A pályázati útmutató kiválasztási kritériumai szerint a pályázó szervezetnek meg kell felelnie az esélyegyenlőségi és a környezeti fenntarthatósági szempontoknak. Fontos hangsúlyozni, hogy az említett szempontok kizáró kritériumnak minősülnek, azaz az ezeknek nem megfelelő pályázót a további értékelésből kizárják Együttműködési formára vonatkozó speciális adatok Amennyiben a projektgazda több önkormányzat, önkormányzati társulás vagy a kedvezményezett más szervezettel partnerségben kívánja megvalósítani a projektjét, a vonatkozó szerződéses struktúrát az alábbiak szerint be kell mutatni. Az eljárási, képviseleti szabályokat, valamint döntési mechanizmusok menetét: szervezeti felépítés és működés, különös tekintettel a képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogkörének, valamint ehhez kapcsolódó döntések meghozatalára feljogosított szervezeti egységek/személyek hatáskörének meghatározására. A kompetenciákat és szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell. Amennyiben a projektgazda önkormányzati társulás vagy egyéb együttműködési forma mindenképpen fejtse ki a tag kiválása, illetve újabb tag felvétele esetén alkalmazandó eljárást is (vagyoni jogok megosztása, támogatásból létrejött eszközök aktiválása, kilépés szankciói, stb.). A finanszírozás szabályait: Társulások és egyéb együttműködési formák esetén bemutatandó az egyes tagok vagyoni hozzájárulásának %-os aránya. A 2. fordulós együttműködésre vonatkozó megállapodás másolatát pályázatához csatolni kell. Amennyiben a pályázó önkormányzati társulás, a sablonban található táblázat szerint mutassa be, hogy önkormányzatokat tömörítő társulást, ezen belül is a évi CVII. tv. szerinti többcélú kistérségi társulást, a évi CXXXV. Tv-ben meghatározott jogi személyiségű társulást, az együttműködés főbb pontjait. A különböző társulási formák bemutatásánál térjen ki a tagok megjelölésére a sablonban található táblázat kitöltésével (3. táblázat (Az önerő finanszírozásának bemutatása) ) Társulásban résztvevő önkormányzatok: A projektben résztvevő tagok: A évi CVII. tv. szerinti többcélú kistérségi társulás, valamint évi CXXXV. Tv-ben meghatározott jogi személyiségű társulás valamennyi tagját itt kell felsorolni. Projekten kívüli tagok: Olyan önkormányzat, aki tagja a társulásnak, de a projektben nem vesz részt, tehát a finanszírozáshoz nem járul hozzá, és a beruházás következtében vagyont nem fog szerezni. 11

12 Nem önkormányzati tagok esetében részletesen be kell mutatni az érintett szervezet projektben betöltendő pontos szerepét, annak tervezett pénzügyi és vagyoni részarányát, valamint az együttműködés jogi, illetve szerződéses megalapozottságát. A társulásban részt vevő önkormányzatok és egyéb tagokra vonatkozó információk kitöltésénél Pénzügyi hozzájárulás mértéke: A projekt előkészítéséhez biztosított önrész mértéke és aránya Lakosságszám (fő): A projekttel érintett lakosok száma Területi érintettség: A település területén beruházás történik-e jelen projekt keretében, (igen/nem) Tulajdonjogot szerez: A település tulajdonjogot szerez-e jelen projekt keretében, (igen/nem) 12

13 3. Háttér, környezet A fejezet célja a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben vett projektkörnyezet bemutatása. Ismertetni kell, hogy a részletes projektjavaslat által megoldandó probléma milyen környezetben merül fel, a projektet milyen környezetben kell végrehajtani és működtetni. A projekt helyszínének meghatározása során a fejlesztések helyszínének meghatározása mellett (pl. radarállomás telepítése, szerver elhelyezése, mobil GPS bázisállomások beszerzése) a fejlesztés eredményeként létrejövő új vagy magasabb színvonalú szolgáltatással (elektronikus környezeti tartalomszolgáltatás, időjárási veszélyjelzések stb.) érintett területekre is figyelemmel kell lenni. (Az elemzés során azt is figyelembe kell venni, hogy indokolt esetben nem állandó helyszín is megadható, és az egyes alprojektek különböző helyszíneken valósulhatnak meg, illetve más projektekhez kapcsolódhatnak.) Tekintettel az e-környezetvédelemmel kapcsolatos projektek sajátosságaira, itt kell továbbá bemutatni a fejlesztéssel érintett terület adott projekt szempontjából releváns környezet- és természetvédelmi, vízügyi (a működő információs rendszerek bemutatása, a környezeti monitoring helyzete, elektronikus ügyintézés, adatszolgáltatás szintje, elektronikus környezeti tartalomszolgáltatás, környezettudatosság, környezeti demokrácia fejlettsége stb.), valamint info-kommunikációs (IT infrastruktúra fejlettsége, internet penetráció stb.) jellemzőit. Az itt leírtaknak alá kell támasztaniuk a fejlesztés szükségszerűségét (3.2 pont), a kidolgozásra javasolt változatot (6. pont), a költség-haszon elemzés háttéradatait (6.4. pont), továbbá azon társadalmi-gazdasági előnyöket, amelyeket a projekt megvalósításával szeretnének elérni. A fejezet tartalma meg kell, hogy alapozza a fejlesztésre vonatkozó, későbbiekben levont következtetéseket, azonban fontos, hogy lényegre törő és terjedelmében korlátozott legyen. A környezet (földrajzi, gazdasági-társadalmi) bemutatásakor ismertetni kell a fejlesztés által közvetlenül érintett területet, ill. a fejlesztés tágabb hatásterületének jellemzőit is. Az indokoláshoz felhasználható a szomszédos földrajzi egységgel vagy országos, regionális adatokkal, mutatókkal való összehasonlítás. Ahol a megértést segíti az útmutató alapján kötelezően szerepeltetteken felül térképek, ábrák, grafikonok alkalmazása ajánlott Érintett földrajzi terület bemutatása A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek, A sablonban található 4. táblázat (A projektterület területi elhelyezkedése) kitöltésével ismertetni kell a fejlesztés által érintett földrajzi területet (régió, megye, kistérség, települések felsorolása). 13

14 Amennyiben a projekt több települést, kistérséget, megyét, ill. régiót érint, új sorokat kell illeszteni a táblázathoz. A táblázatban a települések a közigazgatási egységek hierarchikus sorrendjében, a kategóriákon belül betűrendben szerepeljenek. Az egyéb területi egység oszlop lehetőséget ad a projekt tartalma szerinti a részletesebb lehatárolás megadására (pl.: természetvédelmi területek, vízgyűjtő területek, vízbázisok, stb.), amely így segíti a fejlesztéssel érintett terület minél pontosabb meghatározását. Amennyiben a fejlesztés országos rendszert érint, akkor nem szükséges a fenti táblázat kitöltése, ennek jelzése elegendő a leíró részben. Amennyiben az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott terület a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során módosult, be kell mutatni a változás okait, a megváltozott helyzet előnyeit, hátrányait-kockázatait (5.2.5 pont). (maximum 3000 karakter) A terület természeti környezete Amennyiben a fejlesztés szempontjából lényeges (pl. radarállomás telepítése, időjárás jelző berendezések telepítése) szöveges formában ki kell térni a természeti környezet jellemzőinek ismertetésére, a projekt szempontjából lényeges jellemzőkre koncentrálva. Be kell mutatni az érintett terület geomorfológiai, geológiai, vízrajzi (felszíni és felszín alatti vízbázisok), éghajlati (hőmérséklet, csapadék) és ökológiai (NATURA 2000, védett természeti területek, védett fajok) viszonyait. Különösen azokra a tényezőkre fontos kitérni, amelyek befolyásolhatják a projektterületen megvalósítható változatokat, esetleges műszaki megoldásokat. Informatikai fejlesztéseknél (adatbázis fejlesztés, továbbfejlesztés, szerver elhelyezése, mobil GPS bázisállomások beszerzése) itt kell bemutatni azon intézményeket és települési helyzetüket, amelyeknél a fejlesztés, illetve beszerzés megvalósul, illetve felhasználóként vagy partnerként kapcsolatokat építenek ki a szakterületi információs rendszerekkel. (maximum 6000 karakter) 3.2. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása Az érintett terület társadalmi-gazdasági bemutatása azon releváns adatokkal és elemzéssel alátámasztva, amely a projekt indokoltságának alátámasztásához, a változatelemzéshez, a kiválasztott változat bemutatásához, illetve költség-haszon elemzéséhez szükséges. (Maximum 6000 karakter) Informatikai fejlesztések esetében megfelelően be kell mutatni a kedvezményezett IT jellemzőit, így különösen az IT infrastruktúrát, a meglévő alapszoftvereket és alkalmazásokat; az adatátviteli és lokális hálózatok hardver és szoftver eszközeit; a meglévő szervereket, adatbázisokat; az IT biztonság helyzetét; valamint a releváns szakági IT alkalmazásokat (szakági információs rendszereket). Az e-környezetvédelmi projektek esetében be kell mutatni a potenciális végfelhasználók információs esélyegyenlőségi helyzetét (legalább az akadályozott kommunikációjú, 14

15 fogyatékos végfelhasználók körét, és az általuk jellemzően használt infokommunikációs eszközöket), és amennyiben vannak rá adatok a fent leírtakon kívül célszerű lehet a digitális szakadék (IKT hozzáférés, ellátottság, számítógépes írástudás, képzés stb.) társadalmi jellemzőinek, az IKT infrastruktúra, az IKT termékek iránti kereslet bemutatása. 15

16 4. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése Ebben a fejezetben értékelni kell a fejlesztési igénnyel közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, meg kell határozni a problémát, a fejlesztés célkitűzéseit és a célkitűzés tejesítését mérő indikátorokat Helyzetértékelés Az előbb bemutatott háttér és környezet (3. pont) alapján ebben a fejezetben részletesen ki kell fejteni a projekt későbbi tartalmával közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, fejlesztendő tevékenységet. Fejlesztendő tevékenységnek nevezzük azt a folyamatot vagy folyamatsorozatot (kapcsolódó, megelőző, követő folyamatokkal együtt), amely(ek) megváltoztatása, javítása, korszerűsítése, bővítése, a részletes projektjavaslat tárgyát képezi. A folyamatok leírásánál törekedni kell a fejlesztendő tevékenység egyértelmű és tömör behatárolására. Röviden be kell mutatni a fejlesztendő tevékenység történeti előzményeit, a kialakulásához vezető folyamatokat, és a jelenleg is érvényes tendenciákat (rövid-, közép, és hosszú távú), illetve jellemezni kell a projektjavaslat kiinduló helyzetét (tervezéskori állapot), fontos paramétereit. Fontos, hogy a 3. pontban leírtak megfelelő mennyiségű és minőségű adatot szolgáltassanak az itt bemutatottakhoz. Be kell mutatni a fejlesztendő tevékenység és annak tágabb környezetének működési tapasztalatait Jelenlegi helyzet vizsgálata Röviden be kell mutatni a fejlesztendő tevékenység történeti előzményeit, a kialakulásához vezető folyamatokat, és a jelenleg is érvényes tendenciákat A szövegből ki kell derülnie annak, hogy a helyzet miért nem optimális, melyek azok az okok és szempontok, amelyek miatt a fejlesztés szükséges. Amennyiben a projekt során az informatikai fejlesztésekhez kapcsolódóan időjárási radarok, meteorológiai mérőállomások, mérőpontok, vagy egyéb építmények kerülnek kialakításra, a meglévő rendszerek bővítése történik, akkor a sablon 5. táblázatában (A fejlesztéssel érintett létesítmények meghatározása) meg kell adni a már meglévő a projekt által érintett - létesítmények helyének EOV koordinátáját. Szükséges továbbá a táblázat alapján, átnézeti helyszínrajzon ezen objektumokat ábrázolni és az RMT mellékleteként becsatolni Infrastruktúra környezet Ebben a fejezetben lehet bemutatni az intézmény jelenlegi informatikai infrastruktúráját, ha az a projekt végrehajtását befolyásolja. Ennek megfelelően: Szerverek, Munkaállomások, operációs rendszerek, 16

17 Hálózati környezet, Adatbázis környezet, Szakrendszerek, alkalmazások bemutatása. Ez a fejezet ismerteti azokat az szakrendszereket, melyek a projekt keretében létrehozandó szakrendszerrel, alkalmazásokkal kapcsolatba kerülhetnek, vagy amelyeket a projekt eredményei kiváltanak majd. Itt szükséges bemutatni az 5. táblázatban felsorolt időjárási radarok, mérő pontok kialakítását, műszaki jellemzőit, a mérésekre vonatkozó információkat Kapcsolódó projektek Kapcsolódó projektek alatt azokat a projekteket értjük, melyeket az intézmény a jelen projekttel párhuzamosan végrehajt, és amelyek végrehajtása nem függetleníthető a jelenlegitől. Ha a fejlesztendő rendszer az OKIR része lesz, akkor különösen nagy figyelmet kell fordítani az OKIR összes párhuzamos fejlesztési projektjeire Stratégiákhoz illeszkedés E fejezetben lehet megemlíteni azokat a távolabbi célokat (különösen rendszerszervezésre vonatkozóan), melyeket a jelen projekt még nem tűz maga elé, de melyek felé az utat nyitva kell tartani A probléma meghatározása A 4.1. pont alapján egy szöveges értékelés a megoldandó problémákról. Ki kell térni különösen az alábbiakra: jogszabályi, hatósági követelményeknek való megfelelés, ebből adódó fejlesztési feladatok programok, stratégiák, fejlesztési tervek által meghatározott fejlesztési feladatok műszaki nem megfelelőségből adódó fejlesztési feladatok költség-hatékonyság növelése miatt szükséges fejlesztési feladatok 4.3. Célkitűzések Meg kell határozni az előbb (4.2 pont) ismertetett fejlesztési szükségszerűséget kielégítő célokat. 17

18 A célkitűzések meghatározása Alapvetően a problémák bemutatására támaszkodó szöveges célmeghatározást kell itt készíteni. A fejlesztés céljait az alábbi célkitűzési szempontok mentén kell megadni: A környezettudatosság növelését, a részvételi demokrácia erősítését szolgáló tájékoztatási, tartalomszolgáltatási célok (a hozzáférés javítása, a részvételre való képesítés biztosítása stb.); A környezeti adatokkal rendelkező különböző szaktárcák, szakhatóságok és egyéb intézmények együttműködését, szabályozó és végrehajtó tevékenységének összehangolását támogató célkitűzések; A hatósági ügyintézés, ellenőrzés minőségét javító, a környezetpolitika formálását, környezeti stratégiák támogatását szolgáló, valamint a K+F-et segítő mennyiségi és minőségi informatikai fejlesztések (adatbázisok létrehozása, elektronikus ügyintézés, iratkezelés, elektronikus adatszolgáltatás stb.). A VKI-hez kapcsolódó adatbázis-fejlesztések esetén azt, hogy a projekt miképpen járul hozzá a Víz Keretirányelvből adódó feladatok teljesítéséhez A területfejlesztési és vidékfejlesztési programok összehangolása az országos és regionális környezetvédelmi és természet-megőrzési programokkal. (Megteremtve pl. a lehetőségét és feltételeit annak, hogy a fejlesztések során tapasztalt tájszerkezeti, tájökológiai változások fajokra, élőhelyekre kiható hatásai, következményei egy monitoring rendszerben feldolgozásra kerüljenek, elősegítve a visszacsatolást a tervezési és a támogatási rendszerbe.) A vidékfejlesztés támogatási és értékelési rendszerének kialakításakor kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti indikátorok használatára, valamint az értékelési eredmények megfelelő visszacsatolására. A célokat elsősorban a jogszabályi előírásokból (4.2 pont) kell levezetni. Amennyiben lehetséges a jogszabályban meghatározott határértékeket, hasznosítási arányokat stb. kell célul kitűzni az előírt határidőket is figyelembe véve. A különböző célkitűzéseket részletesen meg kell határozni, és amennyiben lehetséges számszerűsíteni kell. A különböző célkitűzések többféle igény, szükséglet megoldását is jelenthetik. Ezek más-más célcsoportot érinthetnek, akár különböző időtávokon, elérésüket különböző mutatókkal lehet mérni. Az egyes célkitűzéseket egymással össze kell hangolni (az esetleges egymás ellen hatások kiküszöbölésére). A célkitűzéseket lehetőség szerint priorizálni kell, a prioritási sorrendet be kell mutatni és indokolni kell. A fejlesztés megvalósulásával előálló outputoknak (pl. adatbázis bővítése, illesztése a meglévő informatikai rendszerhez) hozzá kell járulniuk a fejlesztés eredményéhez, illetve az eredmények alapján el kell jutni a célként kitűzött hatásokhoz. Ez a célkitűzések meghatározott hierarchiája, melyet a célokhoz rendelt indikátoroknak is követniük kell. Az 18

19 MT-ben meghatározott célokat és hozzájuk tartozó eredményindikátorokat a pályázati kiírásban és útmutatóban meghatározott eredményekhez kell illeszteni. A célkitűzések meghatározásakor ügyelni kell arra, hogy: A célkitűzések tárgya reális legyen: valós szükségleteket, igényeket jelenítsenek meg, amely felmérésekkel, kutatásokkal, statisztikai adatokkal igazolható. A célkitűzések értéke reális legyen: a megvalósíthatósági tanulmányban a későbbiekben igazolni kell, hogy a kitűzött célértékek a projekttevékenység által elérhetők. A célkitűzések illeszkedjenek a pályázat/konstrukció, az EU és hazai szakpolitikák célkitűzéseihez, járuljanak hozzá azok eléréséhez: ezek hiányában, illetve nem tökéletes illeszkedés esetén a részletes projektjavaslat nem támogatható. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fentiek szerint a megfelelő szakaszokba integráltan is ismertetni kell, hogy a fejlesztés megvalósulása hogyan járul hozzá a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség horizontális célokhoz Indikátorok A célkitűzések számszerűsítésére mutatókat (indikátorokat) kell alkalmazni. A különböző szintű célkitűzésekhez (4.3.1 pont) különböző szintű mutatók tartoznak. A projekt eredményére vonatkozó célkitűzés teljesülését az eredményindikátorok jelzik. Az eredmény az output létrehozásával, működtetésével jön létre, mutatói valamilyen teljesítményváltozást jeleznek (pl. az informatikai rendszert használó, az elért ügyfelek számának növekedése). Az eredménymutatóknál lehetőség szerint a 2. fordulós pályázati adatlapon meghatározott indikátorok szerepeljenek a sablonban megadott táblázat szerint (6. táblázat: A mutatók megnevezése). A pályázati kiírásban szereplő indikátorokhoz pontos célértéket kell rendelni, ezen felül a további eredményindikátorok is meghatározhatók, a részletes projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövő eredmények szerint. 19

20 5. Változatelemzés A változatelemzés az RMT minőségbiztosításra kerülő, továbbtervezésre javasolt változatában Az RMT-ben az EMT változatelemzése továbbfejlesztésre kerül. Az EMT-ben szereplő, elsősorban a célkitűzések meghatározására irányuló változatelemzés kiegészül a műszaki megoldások kiválasztására irányuló változatelemzéssel. Ez nem mindig szükséges, előfordulhat, hogy az EMT változatelemzése lényegében megtartható. Ekkor is indokolni kell azonban a kiválasztott műszaki megoldást. Az EMT-ben bemutatott változatok közül itt az EMT-ben szereplő és a Közreműködő Szervezet által esetlegesen külön meghatározott változatokat kell részletesen kifejteni és bemutatni és a megvalósítás részleteiben eltérő műszaki változatait összehasonlítani. Az EMT-ben szereplő, és a Közreműködő Szervezet által esetlegesen külön meghatározott változatokat kell itt részletesen kifejteni és bemutatni, és a megvalósítás részleteiben eltérő műszaki változatokat összehasonlítani. Röviden össze kell foglalni az alkalmazott módszertant, illetve indokolni kell, hogy ennek eredményeként hogyan került(ek) a változat(ok) kiválasztásra. Be kell mutatni azokat a külső tényezőket, döntési pontokat, amelyek hatással voltak a változatok kijelölésére, és egyéb változatok vizsgálatára (pl. Közreműködő Szervezet iránymutatása, egyeztetés az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel). A változatelemzés a 2. fordulós pályázat részeként benyújtásra kerülő RMT-ben A változatelemzés gyakorlatilag megegyezik a továbbtervezésre javasolt RMT-ben szereplő elemzéssel, attól a tervezés során pontosításra kerülő adatok alapján térhet csak el. Ezeket külön, részletesen be kell mutatni és indokolni. A változatelemzésben lévő kiválasztott változat kismértékben eltérhet a kiválasztott változattól, hiszen a változat kidolgozása az előkészítés egy korábbi pontján készül, így a kiválasztott változat már éppen a változatelemzés tapasztalatai alapján finomodhat Elemzések a változatok meghatározása érdekében Itt kell összefoglalóan bemutatni a változatelemzés teljes folyamatát az EMT-től a végleges RMT-ig. Összefoglaló, áttekintő jelleggel meg kell adni az egyes változatelemzési szakaszokban vizsgált változatok közti főbb eltéréseket, az adott szakaszban alkalmazott változatelemzési módszert. A változatelemzés folyamatának áttekintése során bemutatott korábbi változatelemzési lépések bemutatása szükséges, célszerűen egy-egy szakasz legyen egy további alpont. Előfordulhat, hogy egyes fázisok nagyvonalúak, a végiggondolást mutatják, a megvalósíthatatlan változatok egyszerűbb indoklással történő elvetése, különböző szűrési 20

21 lépések is ilyen szakasznak tekinthetők. Minden egyes szakasz esetében az alkalmazott módszer bonyolultságának megfelelően - be kell mutatni: az adott szakaszban a változatok meghatározásának módját a változatok főbb jellemzői a változatelemzési módszertant Ennek a pontnak a végén kell egy rövid összefoglaló arról, hogy milyen végső változatokat fog elemezni a további pontokban, mik a releváns eltérések a végső változatok között Amennyiben a projekt jellegéből adódóan a fejlesztés nélküli eset és a fejlesztés megvalósítása mellett más ésszerű változat nem vehető számításba, megfelelő indokolással elegendő a változatelemzés folyamatának, a változatok végiggondolásának bemutatása, nem szükséges végső változatokat megfogalmazni és elemezni.. Ez esetben az indoklás részeként azt is igazolni kell, hogy a projektben megfogalmazott célkitűzések más rendszerfejlesztésekkel nem érhetők el A változatelemzés módszere Be kell mutatni, hogy melyik KH útmutató szerinti módszert (csak költség-hatékonyság elemzés, vagy egyszerűsített költség-haszon elemzés választható) alkalmazzák. Jellemezni kell az alkalmazott módszert. Ez a pont adja meg az egyes változatok leírásának struktúráját. Indokolni kell, hogy miért hagy ki egyes jellemzési szempontokat. Alapesetben ugyanazokat az általános feltételezéseket kell alkalmazni, amit a kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzésénél, ha esetleg ettől a változatelemzésben eltér, akkor azt külön indokolni kell A projekt nélküli eset A fejlesztési különbözet alkalmazásához a projekt nélküli eset részletes, számszerűsített leírása szükséges a fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásához a CBA elemzésekben. A leírásban nem kell megismételni a helyzetfeltárásban már bemutatottakat, azokra esetleg csak utalni szükséges A projekt nélküli eset leírása Ismertetni kell, hogy a jövőben hogyan alakulnak azok a hatások, amelyek a fejlesztés szükségét előidézték (4.2 pont). Meglévő rendszer esetén ez az eset nem tévesztendő össze azzal az elméleti lehetőséggel, amikor magára marad az eddig fenntartott folyamat, és karbantartás hiányában a jellemzői romlani kezdenek. A projekt nélküli eset részletes számszerűsített leírása szükséges a fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásához a 21

22 CBA elemzésekben. A leírásban nem kell megismételni a helyzetfeltárásban már bemutatottakat, azokra esetleg csak utalni szükséges. IT fejlesztés esetében ismertetni kell, hogy projektgazda az egyes informatikai rendszerein, adatbázisain, webes szolgáltatásain stb. támogatás nélkül milyen (hardver és szoftver) fejlesztéseket/pótlásokat/javításokat tervez. Emellett ki kell térni arra, hogy a fejlesztés elmaradása miatt a jogszabály/irányelv (amennyiben van ilyen) által előírt kötelezettségek nem teljesítése, vagy késedelmes teljesítése miatt milyen szankciók érik, milyen büntetésekkel számolhat Költségek, bevételek és hasznok becslése Költségbecslést kell készíteni a fejlesztés nélküli állapotra vonatkozóan. A változatnál számolni kell a biztonságos és hosszú távú működés, fenntartás becsült költségeivel, a felmerülő pótlási és felújítási költségekkel együtt (összehangoltan a műszaki szempontoknál ismertetettekkel). A számításhoz felhasznált adatok forrását és az alkalmazott feltételezéseket (pl. inflációs ráta, reálköltségek változása) meg kell jelölni, és az egyes változatoknál is e szerint konzekvensen kell alkalmazni. Amennyiben pénzügyi és közgazdasági számításokhoz is használni kell a projekt nélküli eset költségeit, illetve bevételeit, akkor itt a pénzügyi és a közgazdasági költségeket, illetve pénzügyi bevételeket is meg kell adni. Ahol releváns, számot kell adni a várható bevételekről is Fontos, hogy a működtetési költségekből és bevételekből készüljenek a projektre jellemző fajlagos értékek, melyek alkalmasak lehetnek a többi változat üzemeltetési költségeinek és bevételének közelítő becslésére és a változatok összevetésére is. Amennyiben pénzügyi és közgazdasági számításokhoz is használni kell a projekt nélküli eset költségeit, illetve bevételeit, akkor itt a pénzügyi és a közgazdasági költségeket, illetve bevételeket is meg kell adni. A költségtáblázatokat lehetőség szerint a kiválasztott változatban leírt struktúra szerint kell ismertetni Egyéb releváns szempontok Vizsgálni kell az aktuális tevékenység fenntarthatóságát, műszaki, gazdasági, szervezeti és jogi szempontból. Ki kell emelni azokat, amelyek a fejlesztési javaslat szempontjából meghatározóak. Ezek a paraméterek legyenek összehasonlíthatók a későbbiekben a fejlesztési változatokat bemutató paraméterekkel A, B, C projektváltozatok Az EMT-ben kiválasztott fejlesztési irányhoz kapcsolódó, továbbá a Közreműködő Szervezet által esetlegesen külön meghatározott változatokat kell részletesen kifejteni és bemutatni a 22

23 lenti tagolásnak megfelelően egymást követő fejezetekben (5.4, 5.5, 5.6, stb.). A részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez kapcsolódó sablon a szükséges mértékben, új fejezetek beszúrásával bővíthető. A változatok bemutatásánál figyelembe kell venni az alkalmazott összehasonlítási szempontokat (5.2. pont), azokhoz megfelelő adatokat, információt kell bemutatni. A változatelemzés néhány kritikus kérdése: A projektváltozatok kidolgozásának és bemutatásának az egyes változatoknál azonos mélységűnek és kidolgozottságúnak kell lennie. A változatok bemutatása a választott változatelemzési módszert követi, ebből következően az alábbi tartalomjegyzék bővíthető, esetleg az és pontok elhagyhatók, továbbá az egyes pontok kifejtése nem szükségszerűen részletes. A változatok leírásánál koncentrálni kell az egyes változatok közti eltérések leírására. Az egyes változatok leírásában lehet az elsőként bemutatott változatra hivatkozni, nem kell megismételni részeket, amennyiben azok azonosak a változatok esetében. A változatelemzés általában közgazdasági költségbecslést tartalmaz. Ha a választott változatelemzési módszer pénzügyi értékelési szempontot is tartalmaz, csak akkor szükséges a pénzügyi költségek és bevételek becslése is. A változatelemzés általában közgazdasági költségbecslést tartalmaz. Ha a választott változatelemzési módszer pénzügyi értékelési szempontot is tartalmaz, csak akkor szükséges a pénzügyi költségek és bevételek becslése is A változatok leírása, műszaki ismertetése Ki kell fejteni, hogy az adott fejlesztési változatok esetén a beruházás hogyan éri el a.4.3. pontban definiált célkitűzéseit. Részletesen le kell írni a fejlesztési változatot, illetve a tervezett műszaki megoldást megalapozó tervezési alapadatokat, számszerűsítve a főbb műszaki paramétereket. Ismertetni kell a tervezés, engedélyezési folyamatok becsült költség és időszükségleteit. Be kell mutatni a tervezett változat keretében megvalósuló fejlesztést projektelemenként. A megfelelő szakaszokba integráltan ismertetni kell a fejlesztés illeszkedését, hozzájárulását a konstrukció céljaihoz, eredményeihez: A projekt hozzájárulása az EU kötelezettségek, illetve hazai jogszabályi feltételek teljesítéséhez (konkrét és nevesített jogszabályi hivatkozásokra történő utalással); A projekt kapcsolódása az OKIR-hoz, illetve a VIZIR-hez (mellékelni kell a hivatkozott rendszerek gazdáinak a specifikációs, műszaki és üzemviteli egyeztetés pontjait tartalmazó befogadó nyilatkozatát); 23

24 Kormányzati informatikai ajánlások (ITB, KIB) követése (konkrét hivatkozással történő utalással az ajánlásokra, be kell mutatni, hogy az ajánlásokat milyen formában alkalmazza és, hogy a figyelembe vett ajánlásoknak megfelelően hogyan építi fel a projektet, az ajánlások hogyan érvényesülnek a megvalósítás folyamán) A várható eredmények, hatások bemutatása A fejezetben össze kell foglalni a projektváltozat megvalósulása nyomán a vizsgált időtávon (10 év) létrejövő eredményeket. (A vizsgált időtáv minimum 5 év is lehet, ha a projekt főként hardvereszközök, valamint nem a projekt keretében kifejlesztett szoftverek vásárlására irányul.) Be kell mutatni a fejlesztés gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, hatásterületét a beruházás ideje alatt, és a beruházást követően a vizsgált időtávon. A környezeti hatásokra vonatkozólag az RMT célszerűen tartalmazza értelemszerűen amennyiben a tervezett létesítmény(ek) a jogszabályok hatálya alá tartozik a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás (314/2005 (XII.25.) Korm. rend.) szerinti részletes vizsgálat főbb következtetéseit (felügyelőségi határozatokat, engedélyeket csatolva). Amennyiben az engedélyezés folyamatban van, pontosan (dokumentumok mellékletben történő csatolásával) be kell mutatni az engedélyezés helyzetét. Be kell mutatni az adott változat környezeti hatásainak rövid összefoglalását Költségek és bevételek becslése A becsléseket és számításokat a KH Útmutató szerint kell elvégezni. A számításhoz felhasznált adatok forrását meg kell jelölni és a bázisévet meghatározni. A következő pontokban a számítás részletes bemutatása szükséges, beleértve a felhasznált adatok forrását, illetve az alkalmazott feltételezéseket. A változatnál számolni kell biztonságos és hosszú távú működés, fenntartás becsült költségeivel, a felmerülő pótlási és felújítási költségekkel együtt a vizsgált időtávon (összehangoltan a műszaki szempontoknál ismertetettekkel) Beruházási költségek Működési költségek Maradványérték 24