Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához

Átírás

1 19/2005. (XI. 15.) rendelet 1. számú melléklete Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához Az előkészítés, a kivitelezés, az üzembe helyezés, az elkészült létesítmény működtetése során olyan elemek és események fordulhatnak elő, melyek a beruházás eredeti célkitűzésének megvalósulását veszélyeztetik vagy hátráltatják. Ezek lehetnek véletlenszerű események, hiányos ismeretek vagy információk, továbbá származhatnak megfelelő folyamatba épített ellenőrzés hiányából. A beruházó feladata ezeknek a kockázatoknak a felmérése, beazonosítása, a bekövetkezés esélyének és a lehetséges hatásoknak a csökkentése. A kockázatkezelési eljárás kidolgozásának javasolt menete: 1. Le kell szabályozni a kockázatkezelési eljárás rendjét, valamint az alkalmazott dokumentumok alaki és tartalmi követelményeit. A szabályozásnak tartalmaznia kell az egyes munkafolyamatok részletes leírását, azok elvégzésének gyakoriságát, a felelősöket és a határidőket. 2. A kockázatok felmérése, azonosítása beruházási szakaszonként. Kérdőívek kitöltése és feldolgozása, valamint munkamegbeszélések révén a beruházás lebonyolításában résztvevő valamennyi munkatárs bevonásával fel kell mérni és be kell azonosítani a célkitűzésre veszélyt jelentő kockázatokat. Célszerű ezeket kategóriánként csoportosítani és úgy írásba foglalni. Pl.: infrastruktúrális, gazdasági, jogi és szabályozási, környezetvédelmi, költségvetési, információs, technológiai stb. kockázatok 3. Ki kell jelölni az egyes kockázatok folyamatgazdáit, akik a kockázatok felismeréséért és kezeléséért felelnek. 4. A kockázatok értékelése. A kategóriákba sorolt kockázatokat egyesével minősíteni kell a bekövetkezés valószínűsége és a célkitűzésre gyakorolt hatása szerint. A beruházás jellegétől függően az eredmény meghatározásához célszerű portfólió mátrixot Swot-analízist, döntési táblát vagy egyéb más helyzetelemzési módszert alkalmazni. 5. Az értékelés eredménye alapján ki kell dolgozni azokat az intézkedéseket, melyek csökkentik a beazonosított kockázatok bekövetkezési esélyét. 6. Az értékelés eredménye alapján a kockázatok bekövetkezése esetére ki kell dolgozni a lehetséges reagálási alternatívákat. 7. Gondoskodni kell a kockázatkezelési eljárás rendszeres felülvizsgálatáról és fejlesztéséről.

2 19/2005. (XI. 15.) rendelet 2. számú melléklete Szakmai program Az elérni kívánt cél részletes leírását tartalmazza a következők szerint annak érdekében, hogy az itt rögzítettek alapján a különböző műszaki tervfázisok pontosan és egyértelműen az elképzelt létesítmény megvalósításának dokumentumai legyenek. Meghatározni szükséges a működtetés feltételeinek részletes funkcionális tartalmát, a helyiségek számát, nagyságát, azok funkcionális kapcsolatait, esetlegesen az épület szintjeiben való elhelyezkedésüket, tájolást, területigényt (pl.: sík terület, 5%-nál nem nagyobb tereplejtés, stb.) teleknagyságot, járulékos létesítményeket (sportpálya, gyakorlókert, stb.) üzemviteli létszámot, becsült üzemköltséget, becsült megvalósítási fedezetigényt, stb. úgy, hogy a megvalósítást követő üzembe helyezés után a létesítmény a meghatározott célra használható legyen.

3 19/2005. (XI. 15.) rendelet 3. számú melléklete BERUHÁZÁSI JAVASLAT (alternatívák szerint) I. Általános alapadatok: 1. A beruházó megnevezése. Címe 2. Az üzemeltető megnevezése: 3. A beruházás célja: 4. A beruházást jóváhagyó testület megnevezése: 5. A beruházás megnevezése: 6. A beruházás kapacitása: 7. A telepítés helye: 8. A beruházás becsült fedezetigénye: 9. A társberuházásban résztvevők megnevezése: 10. A megvalósítás tervezett kezdésének és befejezésének időpontja: 11. A beruházás tervezett üzembe helyezésének időpontja: II. A beruházás műszaki ismertetése: 1. A műszaki előkészítéshez rendelkezésre álló adatok: a.) A beruházás javasolt helyének pontos megjelölése, a kijelölt terület méretei, nagysága, a terep jellege, tulajdonjogi viszonyok: b.) Az alapberuházás rövid leírása: c.) A beruházás közmű kapcsolatai: - Vízellátás: - Szennyvízkezelés és csapadékvíz elvezetés: - Villamosenergia-ellátás: - Út-, járdaépítési szükséglet: - Hőellátás: d.) Kapcsolódó beruházások: 2. A beruházási javaslat előkészítése során bevont hatóságok és szervek felsorolása: 3. A beruházás lebonyolításának javasolt lépései: III. A beruházás gazdaságossága és finanszírozása 1. Az épület javasolt nettó alapterülete (vonalas létesítménynél fm): 2. Naturális mutatók: 3. Becsült fajlagos költségmutatók: 4. Első beruházásként biztosítandó berendezések és felszerelések becsült költsége:

4 5. A fejlesztés becsült forrásonkénti éves bontása ezer Ft Megnevezés Összesen 1. Állami támogatás Ebből: címzett támogatás céltámogatás 2. Saját bevétel 3. Átvett pénzeszköz 4. Hitel Összesen 6. A fejlesztés fedezetigényének éves ütemezése: ezer Ft Megnevezés Összesen Építés Gép Egyéb Beruházási költség összesen Első fogyóeszköz beszerzés Fejlesztési költség összesen ÁFA Fejlesztési fedezetigény összesen Előkészítés további lépéseinek becsült fedezetigénye ezer Ft Megnevezés Összesen Előkészítés költségei összesen: -Megvalósíthatósági tanulmány -Egyéb (pl. engedélyezési tervezés) Veszprém,

5 19/2005. (XI. 15.) rendelet 4. számú melléklete A megvalósíthatósági tanulmány általános tartalmi követelményei 1. A megvalósíthatósági tanulmány tartalmazza, hogy a tervezett beruházás, az arra irányuló megoldás a) szakmai, műszaki és pénzügyi szempontból megvalósítható, b) gazdaságos, c) az adott fejlesztéssel összefüggő megoldási lehetőségekre figyelemmel tartalmazza a beruházási cél megvalósulásának, az igények kielégítésének legelőnyösebb módját, d) az érintett önkormányzat, illetve a lakosság elviselhető anyagi teherviselését nem haladja meg, és ezzel összefüggésben az üzemeltetés feltételei is folyamatosan biztosíthatóak. 2. A megvalósíthatósági tanulmány építéssel járó beruházás esetén M=1:200 léptékű műszaki tervek gép-műszer beszerzésnél gép-műszer lista stb. alapján értékeli az alternatívák műszaki, technológiai, gazdaságossági mutatóit. 3. A megvalósíthatósági tanulmány elemzi a beruházás szakmai indokoltságát, az ellátandó feladat, a vonzáskörzet ellátottainak száma, a meglévő állapot, az igények várható alakulása, területi eloszlása, a beruházással elérni kívánt ellátottsági szint alapján. 4. A műszaki szempontok vizsgálata kitér a meglévő, illetve a megszüntetendő építmények állagának, az alkalmazott technológiák, berendezések műszaki színvonalának bemutatására, a bővítési lehetőségekre, valamint az új építmény építésére, a tulajdoni viszonyok, a tervezett anyagok, technológiák, a környezeti hatások elemzésére, a területfejlesztési koncepcióba, a területfejlesztési programba és területrendezési tervbe, az önkormányzat hatályos rendezési tervébe, valamint az egyéb fejlesztési koncepciókhoz történő illeszkedésre, a beruházás társulással történő megvalósítására. 5. Tartalmazza építéssel járó beruházás esetén M=1:200 léptékű műszaki terveket, gépműszer beszerzésnél gép-műszer listát stb. 6. A beruházás gazdaságosságának vizsgálatakor a megvalósíthatósági tanulmány bemutatja és elemzi a becsült beruházási költségeket, kitér a járulékos költségekre, a beruházási költségek évenkénti alakulására és a beszerzési lehetőségek vizsgálatára. 7. A beruházás forrás-összetételének vizsgálatakor a megvalósíthatósági tanulmány ágazati jellemzőknek megfelelően tartalmazza a) az önkormányzati saját forrást, b) az elkülönített állami pénzalapok és az egyéb állami támogatások tervezett igénybevételét, c) a lakossági források, a fejlesztési hozzájárulások, egyéb források (hitel, kötvény, alapítványi támogatás stb.) tervezett igénybevételét. 8. A megvalósíthatósági tanulmány elemzést ad az egyes források elmaradásának kezelésére, valamint a hitelfelvétel, kötvénykibocsátás megalapozottságának bemutatására. 9. Az üzemeltetés feltételeinek vizsgálata - az ágazati jellemzők figyelembevételével - kiterjed az üzemeltetés, illetve a közszolgáltatás jogi, intézményi kereteire, a jelenlegi és a beruházás üzembe helyezése után várható üzemeltetési költségekre. 10. Az üzemeltetési költségek összehasonlíthatósága érdekében az ágazatokra jellemző fajlagos mutatókat kell ismertetni. Be kell mutatni a különböző kihasználtsághoz tartozó fajlagos üzemeltetési költségeket, a főbb költségösszetevők arányát, valamint - szolgáltatás esetén - a díjszint, a díjszerkezet és a lakosságot érintő terhek változásának várható alakulását.

6 19/2005. (XI. 15.) rendelet 5. számú melléklete Engedélyokirat (Minta) 1.) Nyilvántartási szám: 2.) Jóváhagyó testületi határozat száma: 3.) Beruházó neve és címe: 4.) Beruházás megnevezése: 5.) Jellemző kapacitás: 6.) Telepítés pontos helye (város, utca, házszám, helyrajzi szám, műemléki törzsszám, stb): 7.) Amennyiben nem saját tulajdonú telken épül, vagy nem csak saját beruházásban valósul meg, a megkötött megállapodások nyilvántartási száma és lényege: 8.) A beruházás lebonyolításának lépései (határidőtáblázat): - Tervezés: - Kivitelezés a közbeszerzési folyamattal együtt: - Lebonyolítás, műszaki ellenőrzés: 9.) A fejlesztés fedezetigénye Megnevezés Összesen Építés Gép Egyéb : - tervezés - lebonyolítás - egyéb (pályázati díj, közbeszerzés költsége, stb.) Ingatlan vásárlás Technológia, berendezés Első fogyóeszköz beszerzés Fejlesztési költség összesen ÁFA Fejlesztés költsége mindösszesen 10.) Fejlesztés fedezetigényeinek forrásonkénti éves bontása Megnevezés Összesen

7 19/2005. (XI. 15.) rendelet 6. számú melléklete Üzembe helyezési okmány Iktatószám: Üzembe helyezési okmány sorszáma:. Beruházás azonosító, jelölő adatai 1./ A beruházás megnevezése és azonosító száma: 2./ A beruházó (üzemeltető) megnevezése és címe: Beruházó: Üzemeltető: 3./ A beruházó statisztikai számjele: 4./ A beruházás helye: Veszprém megye, 5./ A beruházás döntési jogköre: 6./ A beruházás jellege: 7./ A beruházás célja:

8 A beruházás költségelőirányzatára és üzembe helyezésére vonatkozó adatok 1./ A beruházás fejlesztési és költség-előirányzata eft Eredeti költség-előirányzat Beruházási költség Az üzembe helyezéskor érvényes költségelőirányzat Fejlesztési költség 2./ A jelen üzembe helyezési okmány kiállítása előtt a beruházásból már korábban üzembe helyezett tárgyi eszközök aktivált értéke: 3./ A jelenleg üzembe helyezett tárgyi eszközök aktivált értéke (leltárfelvételi egységenkénti részletezésben): eft 4./ Aktivált tárgyi eszköz értéke összesen: (2 + 3): eft 5./ Ebből: az aktiválásig nem számlázott, illetve pénzügyileg nem teljesített érték: 6./ Üzembe helyezett tárgyi eszköz kapacitása (műszaki jellemzője) - Az alapkapacitások megnevezése Mennyiségi egysége Mennyisége Jelen üzembe helyezési okmány kiállítása előtt belépett Jelen üzembe helyezéskor ténylegesen belépett 7./ A 4. sorban szereplő értékből: üzemgazdasági beruházási költség: 8./ Jelen üzembe helyezéssel: a./ az alapkapacitást nem érintő üzembe helyezés b./ az alapkapacitás részlegesen belépett c./ az alapvető kapacitás belépett d./ az egész beruházás üzembe helyezésre és teljes befejezésre került A beruházás üzembe helyezését (rendszeres használatba vételét) elrendelem. Kelt:. A beruházó szervezet vezetője