Útmutató RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

Átírás

1 Útmutató Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztéséhez RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Összefoglaló A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása A projektgazda bemutatása A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai Háttér, környezet Érintett földrajzi terület bemutatása Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése Helyzetértékelés A fejlesztési szükségszerűség ( probléma ) meghatározása, megfogalmazása Célkitűzések Indikátorok Célcsoportok A költség-haszon elemzés általános feltételezései Változatelemzés A változatelemzés módszere Előzetes elemzés a változatok meghatározása érdekében A projekt nélküli eset 0 változat A megvalósíthatatlan megoldások kizárása és egyéb okból elvetett változatok kizárásának bemutatása A, B, C. projektváltozatok A változatok értékelése A kiválasztott változat részletes ismertetése A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés A projekt hatásai Pénzügyi elemzés Közgazdasági költség-haszon elemzés Érzékenység és kockázatelemzés A projekt lebonyolítása A projekt előkészítettségének bemutatása Intézkedési terv és ütemtervek a projekt lebonyolítására Rövidítések A tanulmány mellékletei

3 Bevezetés A as programozási időszakra a támogatási intézményrendszer a projekttervezés és végrehajtás módszereit az ISPA/Phare és Kohéziós, illetve strukturális alapok tapasztatok mentén továbbfejlesztette és alkalmazza,, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló EU forrásokat teljes mértékig és hatékonyan fel lehessen használni. Az előbbiek alapján kialakított, a as támogatási időszakra vonatkozó jogszabályok 1 határozzák meg a projektkiválasztás lehetséges módjait és a kiválasztás egyes lényeges lépéseit. A vonatkozó jogszabályok alapján kidolgozott egyes pályázati kiírások, útmutatók és azok mellékletei tartalmazzák a benyújtandó részletes projektjavaslat tartalmi követelményeit és eljárásokat, mind a pályázat elbírálására, mind a későbbi fázisokra (támogatási szerződés, projektfejlesztés, mérföldkövek, kifizetés, ellenőrzés, második fordulóra történő benyújtás) vonatkozóan. Kétfordulós pályázat esetén a projekt előkészítés támogatásához, illetve a finanszírozásához igényelt támogatás előfeltétele többek között (a pályázati felhívás és útmutató szerint) a projektjavaslat Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányának (EMT) elkészítése, a pályázati kiírás szerinti EMT útmutató és sablon alapján. A megítélt előkészítési támogatást követően a következő fontos mérföldkő a projektfejlesztésben a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása és támogatási szerződés szerinti jóváhagyása. Ezt követi a részletes projektjavaslat (kidolgozott, elfogadott részletes megvalósíthatósági tanulmánnyal, tervekkel, engedélyekkel rendelkező) benyújtása a pályázat második fordulójára. Jelen útmutató a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (továbbiakban RMT) tartalmi követelményeit rögzíti egy- és kétfordulós pályázatra. Alapvető eltérések az EMT és az RMT között: Az RMT struktúrája az EMT-nél megismert szerkezetet követi. Alapvető különbséget a változatértékeléssel szembeni tartalmi követelmények és a pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzés jelentenek. Emellett az RMT-ben kevesebb elkészült EMT esetében az ott bemutatott változatok közül kiválasztott néhány változat, illetve a támogató által kijelölt vizsgálandó egyéb opciók részletesebb elemzését kell bemutatni. Ezekhez kell az RMT helyzetértékelő, -feltáró fejezeteinek megfelelő alátámasztást nyújtaniuk. Az RMT által bemutatott projektmenedzsment és kedvezményezetti struktúra, valamint az önrész-finanszírozás meg kell, hogy feleljen a pályázati kiírás, illetve az előkészítésre vonatkozó támogatási szerződésben, vagy az előkészítés folyamán korábban rögzített minden feltételnek. Az RMT-ben rögzített intézkedési és ütemterv (közbeszerzési terv, pénzügyi és lebonyolítási ütemterv) a projekt megvalósítás lehető legnagyobb részletezettséggel bemutatott, pontos ütemezését kell, hogy tartalmazza /2006. (XII.8.) Korm. rendelet a as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről; 16/2006. (XII.28) MeHVM-PM együttes rendelet a as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól 3

4 Az elfogadott EMT tartalmaz a részletes megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó utalásokat. Fontos, hogy ezeknek a készülő RMT megfeleljen. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nagyprojektek esetén (25 millió euro felett 2 ) az elfogadott RMT-t a pályázat hazai pozitív elbírálását követően az Európai Bizottságnak is be kell nyújtani. E dokumentum alapján hagyja jóvá az Európai Bizottság a projekt támogatását. A 2. Fordulóra benyújtandó részletes projektjavaslat részeként már egy aktualizált RMT-t kell benyújtani, hiszen az RMT-hez szervesen kapcsolódik az elektronikus és a papíralapú pályázati adatlap kitöltése, mely a részletes projektjavaslatról a legfontosabb információkat tartalmazza, ennek azonban összhangban kell lennie az RMT tartalmával. A részletes projektjavaslat elbírálásához szakmai háttérként, indoklásként az RMT szolgál, ezért kiemelten fontos, hogy a sablon és útmutató alapján a támogató teljes körű képet kapjon a projektjavaslat tartalmáról, elvárt eredményeiről, költségeiről, fenntartásáról és fejlesztésének lépéseiről. Ezért szükség lehet minden az EMT-ben már esetleg ismertetett a részletes projektjavaslatra is érvényes információ megismétlésére is (elsősorban a háttér, helyzetelemzés részeknél bemutatottakra). Fontos, hogy minden esetben a 2. fordulóra vonatkozó pályázati kiírás feltételeinek feleljen meg a bemutatott részletes projektjavaslat. A KEOP projektek értékelésében is mint minden, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként megvalósuló operatív programban kiemelt szerepet kapnak a horizontális értékelési szempontok. A vonatkozó, pályázati útmutató részeként csatolt ún. horizontális útmutató szerint tett vállalásokat a projektgazdának az RMT-ben alá kell támasztania. A projektgazdára vonatkozó horizontális szempontokat a szerveztet bemutató fejezetben (2.1.1), a projektfejlesztés és megvalósításkor alkalmazott elveket, horizontális célokat a fejlesztés céljánál (4.3) kell vázolni. A részletes megvalósíthatósági tanulmánynak az EMT-hez hasonlóan célszerű követni a projekt generálás és fejlesztés folyamatát, a főbb döntési pontokat, és végül be kell mutatni a vizsgált változatokat, a kiválasztott műszaki megoldást és annak részletes gazdasági elemzését. Ennek megfelelően az RMT útmutató a következő logikai szerkezetet követi: 1. a földrajzi, gazdasági-társadalmi környezet bemutatása, helyzetelemzés; 2. a fejlesztési igény meghatározása, célok kitűzése; 3. a célkitűzések megvalósításának módjai, azaz különböző változatok bemutatása; 4. változatok összehasonlítása, egy változat kiválasztása, pénzügyi és gazdasági elemzése; 5. végül a kiválasztott változat megvalósításának részletes intézkedési és ütemtervei /2006/EK rendelet 39. cikk 4

5 FONTOS! Az RMT Útmutató és sablon a as programozási időszakra a KEOP pályázatokhoz rögzíti az RMT formátumát és alapvető követelményeit, melyek pályázati konstrukciónként eltérőek. Így minden projektjavaslat esetén a vonatkozó RMT útmutatót kell használni! Az útmutató és sablon célja, hogy a részletes projektjavaslatok RMT-je egységes formátummal és hasonló színvonalon álljon elő. Ez egyrészt megkönnyíti a beérkező részletes projektjavaslatok értékelését azáltal, hogy az egységes szerkezetű dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb időt vesz igénybe; másrészt felsorolja a legszükségesebb tartalmi elemeket, annak érdekében, hogy az értékelők és bírálók a megfelelő információ birtokában dönthessenek a részletes projektjavaslat támogatásáról, adott esetben egymással versengő projektek rangsorolásáról. Ennél fogva kiemelten fontos, hogy a projektjavaslat kidolgozói minden kérdésre kitérjenek, és a kért adatokat, információkat közöljék a bírálóval az RMT-ben, hiszen ezek hiányában a részletes projektjavaslat elutasítására is sor kerülhet. A fentiek miatt az RMT szerkezetének meg kell egyeznie az útmutató szerkezetével (ehhez a sablon ad segítséget). Az egyes pontoknál általában a megjelölt módszert kell alkalmazni, ott ahol külön fel van tüntetve, az ajánlott módszerek azonban az adott projektjavaslat sajátosságainak figyelembe vételével más módszerre cserélhetők. Ez utóbbi esetben az alkalmazott módszert részletesen be kell mutatni. Fejezetek (cím, alcím), táblázatok nem hagyhatóak el; ha a tanulmány készítője szerint a projektjavaslatra nem vonatkozik az adott fejezet (cím, alcím), táblázat, akkor azt az adott helyen kell jelezni, és megfelelő indoklást kell adni. Különösen akkor fordulhat elő ilyen, ha a projekt nem a teljes hulladékgazdálkodási rendszerre vonatkozik, hanem annak olyan önálló részére (elsősorban szelektív gyűjtési rendszer, szerves hulladék lerakótól történő eltérítése), ami a pályázati feltételek szerint külön is támogatható. Ekkor ugyanis nem szükséges a többi hulladékgazdálkodási részterületre vonatkozó adatok bemutatása (pl. csak a szelektív gyűjtési rendszer fejlesztésére irányuló projekt esetén nem kell bemutatni a lerakásra vonatkozó adatokat). Minden, az RMT készítéséhez felhasznált háttértanulmányra pontosan (készítő, dátum, megrendelő, kiadó, megjelenés dátuma, URL cím, stb. feltüntetésével) kell hivatkozni. Amennyiben a háttértanulmány nem elérhető, az RMT-ben hivatkozott megállapításokra vonatkozó részeit, de legalább a tanulmány rövid kivonatát (pl. abstract, vezetői összefoglaló) csatolni kell. A települési szilárd hulladékgazdálkodás és egyéb önkormányzati hulladékgazdálkodási feladatok támogatási stratégiája alapján a vonatkozó fogalmakat a melléklet tartalmazza. 5

6 1. Összefoglaló A részletes projektjavaslat általános, rövid vezetői összefoglalása. Az összefoglaló készítésének célja, hogy rövid, átfogó képet adjon a projekt alternatíva kiválasztásának folyamatáról, a megoldandó problémáról, a javasolt projekt műszaki tartalomról, költségvetésről, és a megvalósítás tervezett ütemezéséről. Az összefoglaló terjedelme korlátozott, legfeljebb 5-10 oldal. Javasolt vázlat: 1) A megoldandó probléma rövid leírása 2) Az RMT főbb következtetései (6. pont alapján) 3) Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása (7. pont alapján) 4) A költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása 5) A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve (8. pont alapján) 6) Az EMT és az RMT közötti eltérések jegyzéke (1-4 fejezetben) 6

7 2. A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása 2.1. A projektgazda bemutatása A pályázó szervezet A fejezet célja, hogy bemutassa: a projektgazda alkalmas és képes a projekt a megvalósításhoz kapcsolódó összes tevékenység ellátására, menedzselésére, ellenőrzésére. Amennyiben a projektgazda nem azonos a projektmenedzsment szervezettel, ebben a fejezetben kell bemutatni a két szervezet közötti kapcsolatot. Amennyiben a korábban benyújtott EMT készítésekor még nem állt fel a megfelelő projektmenedzsment struktúra, vagy a projektfejlesztési szakaszban változott, kérjük indokolja meg a változás okát. Jelen fejezetet a 7. pontban kifejtett projektváltozat szerint kell bemutatni. Továbbá az 5. pontban bemutatott minden változatnak a jelenlegi helyzetre vonatkozóan az itt leírtakon kell alapulnia. Először a projektgazdát kell bemutatni. A projektgazda (azaz a projekt megvalósítója 3 ) az adott jogi, műszaki, pénzügyi környezetben a pályázati felhívás és útmutató szerint jogosult és alkalmas a projekt megvalósítására. Amennyiben a projektjavaslat 1. fordulóra történő benyújtása és a részletes projektjavaslat 2. fordulóra történő benyújtása között a pályázó személye megváltozott (pl. önkormányzati társulás csak a projektfejlesztés folyamán jön létre) be kell mutatni a változás okát és menetét (pl. felelősség átruházása, döntési pontok, jogosultságok átadása). A projektgazdára vonatkozó alapadatokat a pályázati adatlap tartalmazza, itt csak a legszükségesebbeket kell megismételni, ill. a részletes kifejtést igénylő elemeket (pl. döntéshozatal folyamata) bemutatni. A projektgazda jogi státusza a támogatásra való jogosultság egyik szempontja. A projektgazda jogi formájának megjelölésén kívül röviden be kell mutatni, hogy a projektgazda milyen általános tevékenységeket folytat, ez milyen formában kapcsolódik a megvalósítandó projekthez, és miért a projektgazda pályázik a támogatásra. (Pl. a projektgazda jogszabályban előírt kötelezettsége a tevékenység végzése, jogszabály írja elő számára a fejlesztést, üzemeltetője egy adott, fejlesztendő közműnek, stb.) Ki kell térni továbbá az általános forgalmi adó elszámolhatóságára, amely a támogatási összeget módosítja attól függően, hogy a kedvezményezett jelen projektben jogosult-e az ÁFA levonására vagy nem a évi LXXIV. tv. 4.. szakasza alapján. Be kell mutatni a projektgazda jellemzőit az ÚMFT szintű horizontális politikák közül az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés vonatkozásában. (Pl.: környezetirányítási rendszer, esélyegyenlőségi terv megléte, stb valamint ezek gyakorlati megvalósulásának főbb jellemzői) /2006 (XII.8.) Korm. rendelet 2. 1) bekezdés o) pont 7

8 Együttműködési formára vonatkozó speciális adatok Amennyiben a projektgazda több önkormányzat, önkormányzati társulás vagy a kedvezményezett más szervezettel partnerségben kívánja megvalósítani a projektjét, a vonatkozó szerződéses struktúrát az alábbiak szerint be kell mutatni. Az eljárási, képviseleti szabályokat, valamint döntési mechanizmusok menetét: szervezeti felépítés és működés, különös tekintettel a képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogkörének, valamint ehhez kapcsolódó döntések meghozatalára feljogosított szervezeti egységek/személyek hatáskörének meghatározására. A kompetenciákat és szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell. Amennyiben a projektgazda önkormányzati társulás vagy egyéb együttműködési forma mindenképpen fejtse ki a tag kiválása, illetve újabb tag felvétele esetén alkalmazandó eljárást is (vagyoni jogok megosztása, támogatásból létrejött eszközök aktiválása, kilépés szankciói, stb.). A finanszírozás szabályait: Társulások és egyéb együttműködési formák esetén bemutatandó az egyes tagok pénzügyi hozzájárulásának %-os aránya. A 2. fordulós együttműködésre vonatkozó megállapodás másolatát pályázatához csatolni kell. Amennyiben a pályázó önkormányzati társulás, vagy egyéb együttműködési forma a sablonban található táblázat szerint mutassa be, hogy önkormányzatokat tömörítő társulást, ezen belül is a évi CVII. tv. szerinti többcélú kistérségi társulást, a évi CXXXV. Tv-ben meghatározott jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli társulást, vagy éppen egyéb együttműködési formát hozott már létre, illetve melyek az együttműködés főbb pontjai. (Egyéb együttműködési forma lehet pl. költségvetési szervek tömörülése, ill. azok a vegyes együttműködések, ahol az önkormányzatok költségvetési szervekkel, ill. más szervezetekkel működnek együtt.) A különböző társulási és együttműködési formák bemutatásánál térjen ki a tagok megjelölésére a sablonban található táblázat kitöltésével: Társulásban résztvevő önkormányzatok: Gesztor önkormányzat: A évi CXXXV. tv-ben meghatározott jogi személyiség nélküli tárulás azon tagját kell megadni, amely az adott társulás nevében és érdekében eljárni jogosult a társulási megállapodás alapján. Jogi személyiségű társulás esetén nem alkalmazható. Partner önkormányzatok: A évi CXXXV. tv-ben meghatározott jogi személyiség nélküli társulás a gesztor önkormányzaton kívüli azon tagokat jelölje meg, amelyek a projekthez pénzügyileg hozzájárulnak és a projekt eredményeként létrejövő vagyontárgyon tulajdonjogot szereznek. A projektben résztvevő tagok: A évi CVII. tv. szerinti többcélú kistérségi társulás, valamint évi CXXXV. Tv-ben meghatározott jogi személyiségű társulás valamennyi tagját itt kell felsorolni. Projekten kívüli tagok: Olyan önkormányzat, aki tagja a társulásnak, de a projektben nem vesz részt, tehát a finanszírozáshoz nem járul hozzá, és a beruházás következtében vagyont nem fog szerezni. 8

9 Egyéb együttműködések nem önkormányzati tagjai: Gesztor szervezet alatt az egyéb együttműködések gesztor szervezetét értjük, amely az adott együttműködés nevében és érdekében eljárni jogosult az együttműködési megállapodás alapján. Ilyen gesztor szervezet megjelenítésére akkor van lehetőség, ha a projekt jelentős része állami tulajdonú közművagyon fejlesztésére irányul. Egyéb partnerek: Az egyéb együttműködések gesztor szervezetén, valamint önkormányzati tagjain kívüli azon tagokat kell megadni, amelyek a projekthez pénzügyileg hozzájárulnak és/vagy a projekt eredményeként létrejövő vagyontárgyon tulajdonjogot szereznek. Ilyen partnerek megjelenítése akkor lehetséges, ha a projektben van állami tulajdonú fejlesztési feladat. Nem önkormányzati tagok esetében részletesen be kell mutatni az érintett szervezet projektben betöltendő pontos szerepét, annak tervezett pénzügyi és vagyoni részarányát, valamint az együttműködés jogi, illetve szerződéses megalapozottságát. A társulásban részt vevő önkormányzatok és egyéb tagokra vonatkozó információk kitöltésénél Pénzügyi hozzájárulás mértéke: A projekt előkészítéséhez biztosított önrész mértéke és aránya Lakosságszám (fő): A projekttel érintett lakosok száma Területi érintettség: A település területén beruházás történik-e jelen projekt keretében, (igen/nem) Tulajdonjogot szerez: A település tulajdonjogot szerez-e jelen projekt keretében, (igen/nem) 2.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai Ebben a fejezetben kell bemutatni, hogy a részletes projektjavaslat megvalósításának lebonyolításáért, mely szervezetek, szervek felelősek. Be kell mutatni a koordináló szervezet felépítését, szerződéses és szervezeti kapcsolódását a kedvezményezett projektgazdához. A feladat- és munkamegosztás, valamint a felelősségi rendszer bemutatásának tartalmaznia kell legalább az alábbi tevékenységeket: a támogató intézményrendszerével (elsősorban a Közreműködő Szervezettel) való kapcsolattartás, jelentéstétel, ellenőrzés, minőségbiztosítás, pénzügyi feladatok, dokumentálás. 9

10 Ezeket legalább a következő munkafázisokra részletezni kell: közbeszerzések, lebonyolítása, a beruházás megvalósítás és üzemeltetés szervezeti és jogi struktúrájának kialakítása. A szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell! A projekt menedzsment egység bemutatásakor részletesen be kell mutatni résztvevő (és később alkalmazni tervezett) munkatársak pontos feladatait, felelősségét, képzettségét és eddigi (vagy elvárt) munkatapasztalatait. Ajánlott, hogy a szervezetet olyan személy vezesse, akinek legalább 5 éves beruházás lebonyolítási, beruházás tervezési tapasztalata van az adott szakterületen. Ezen felül a menedzsment egység felállítása során szem előtt kell tartani, hogy a projekt lebonyolítása folyamán felmerülő műszaki, jogi és pénzügyi kérdések megoldásáról, feladatok ellátásáról gondoskodni kell. A projekt lebonyolítására felállított vagy felállításra kerülő szervezetet a sablonban található táblázat kitöltésén keresztül kell bemutatni. A részletes projektjavaslat kidolgozását koordináló szervezet és a lebonyolítást (valamint üzemelést) koordináló szervezetek közötti kapcsolatot, átalakulást, esetleges személybeli átfedéseket külön be kell mutatni. Projektmenedzsment szervezet A projektmenedzsment szervezet formájára vonatkozóan az utóbbi évek tapasztalata alapján többféle változat alakult ki. Az adott projekt szempontjából optimális változatot célszerű ezekből kiválasztani. Ezek részletes ismertetésére útmutató 4 készült. A tervezést segíti az alábbi funkcionális táblázat Munkaidőszükséglet 1 / 1 fő teljes munkaidőben Funkció/ beosztás projektmenedzsment szervezet vezetője műszaki terület Fő feladatok Egy személyben felelős a projektjavaslat előkészítéséért és projekt végrehajtásáért, előrehaladásáért. Aláírási, kötelezettségvállalási jogkörét szabályozni kell. Célszerű olyan személyt kiválasztani erre a feladatra, akinek van beruházási, beruházástervezési tapasztalata, átlátja a projekt előkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait. Képes a beosztottakat irányítani, ellenőrizni, motiválni. Célszerű ugyanazon személy alkalmazása az előkészítés és a megvalósítás során. A létszámot alapvetően annak függvényében kell meghatározni, hogy a projektjavaslat mennyire összetett, milyen további területekre bontható. Szakmai összetétele a projektjavaslat jellegének függvényében alakítandó ki. Pl. közüzemi projekteknél 1 fő a műszaki tervezéstől kezdve / 1-3 fő projektmérettől és a mérnökkel kötött szerződés függvényében 4 Az úgynevezett PIU Útmutató a következő internetes helyről tölthető le: 10

11 Funkció/ beosztás pénzügyi terület jogi terület belső ellenőrzés Fő feladatok célszerű az üzemeltetőt valamilyen módon bevonni. Mindenképpen szükség van beruházói és/vagy tervezési tapasztalatra, műszaki végzettségre. Feladata a finanszírozás tervezése, a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása (különösen több kedvezményezett esetén). A szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a Közreműködő Szervezet felé. Feladata a projektre vonatkozó speciális jogi kötelezettségek ellátása, támogatási és beszállítói szerződések előkészítése, megkötése, módosítása, a projekt előkészítése és megvalósítása során kialakuló jogi jellegű konfliktusok kezelése. A projektmenedzsment szervezet és a kedvezményezett jogi kapcsolatától függően lehet szükséges külön ilyen funkció ellátására belső erőforrást használni. Munkaidőszükséglet 1 / 1-2 fő teljes munkaidőben. eseti Szervezeti és működési szabályzattól függően, folyamatosan, nem teljes munkaidőben szükséges. közbeszerzés Közbeszerzési tanácsadó közbeszerzések előkészítése és lebonyolítása esetén szakaszosan teljes munkaidős intenzitás is indokolt lehet PR, a nyilvánosság tájékoztatása Kötelező tájékoztatási feladatok (emléktáblák stb.) vagy a projekt előkészítésen belül önálló elem (kampány, piackutatás, környezeti nevelés, stb.) Egyéb Pl. a szükséges képzések szervezése, horizontális vállalások gondozása, társadalmi egyeztetések, koordináció jellemzően eseti külső szerződéssel. eseti. A projekt lebonyolítással kapcsolatos terveket és végrehajtandó lépéseket részletesen a pontban, az intézkedési terv keretében kell ismertetni. 11

12 3. Háttér, környezet A fejezet célja a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben vett projektkörnyezet bemutatása. Ismertetni kell, hogy a részletes projektjavaslat által megoldandó probléma milyen környezetben merül fel, a projektet milyen környezetben kell végrehajtani és működtetni. Az itt leírtaknak alá kell támasztaniuk a fejlesztés szükségszerűségét (4.2 pont), a kiválasztott változatot (7. pont), a költség-haszon elemzés háttéradatait (7.4 pont), továbbá azon társadalmi-gazdasági- környezeti előnyöket, amelyeket a projekt megvalósításával szeretnének elérni. A fejezet tartalma meg kell, hogy alapozza a fejlesztésre vonatkozó, későbbiekben levont következtetéseket, azonban fontos, hogy lényegre törő és terjedelmében korlátozott legyen. A környezet (földrajzi, gazdasági-társadalmi) bemutatásakor ismertetni kell a fejlesztés által közvetlenül érintett területet, ill. a fejlesztés tágabb hatásterületének jellemzőit is. Az indokoláshoz felhasználható a szomszédos földrajzi egységgel vagy országos, regionális adatokkal, mutatókkal való összehasonlítás. Az útmutató alapján kötelezően szerepeltetteken felül térképek, ábrák, grafikonok alkalmazása ajánlott Érintett földrajzi terület bemutatása A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek A sablonban található táblázat kitöltésével ismertetni kell a fejlesztés által érintett földrajzi területet (régió, megye, kistérség, települések felsorolása). Amennyiben a projekt több települést, kistérséget, megyét, ill. régiót érint, új sorokat kell illeszteni a táblázathoz. Amennyiben az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott terület a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során módosult, be kell mutatni a változás okait, a megváltozott helyzet előnyeit, hátrányait, kockázatait. (5.3.5 pont) A terület természeti környezete Szöveges formában ki kell térni a természeti környezet jellemzőinek ismertetésére. Átfogóan be kell mutatni az érintett terület geomorfológiai, geológiai, vízrajzi (felszíni és felszín alatti vízbázisok), éghajlati (csapadékok) és ökológiai (NATURA 2000, védett természeti területek) viszonyait. Különösen ki kell térni azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolhatják a projektterületen megvalósítható változatokat, műszaki megoldásokat Jellemző településszerkezet Be kell mutatni a projektterület jellemző településszerkezetét (vizsgálandó mutatók: népsűrűség, településsűrűség, települések népességnagyság kategória eloszlása, az lakóövezet-típusok szerinti népességeloszlás). A mutatókat az országos adatokhoz képest is értékelni kell. 12

13 Amennyiben a projekt érinti hátrányos helyzetű kistérség 5 és/vagy önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok 6 területét, akkor ezt külön meg kell említeni. A projektterület egészét bemutató, az ott található meglévő hulladékkezelő létesítményeket is feltüntető térképet csatolni kell! Számszerűsítve be kell mutatni az adott területen található lakások számát lakás/település mértékegységben, az érintett lakosszámot fő/település mértékegységen. Meg kell adni a projekt által érintett 15 ezer lakosnál nagyobb népességű települések és ezek belterületének határától közúton mért 20 km sugarú körben lévő, kisebb népességű, más térségi, szelektív gyűjtés, illetve szerves hulladék lerakótól történő eltérítése céljából létrehozott hulladékgazdálkodási társuláshoz nem tartozó települések listáját. A létesítendő jelentős környezeti hatást okozó kezelő létesítmények (lerakó, komposztáló, mechanikai illetve biológiai előkezelés) és a hozzájuk legközelebbi lakott hely illetve a legközelebbi település belterület határának távolságát meg kell határozni és szerepeltetni kell a tanulmányban Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása Demográfiai helyzet, tendenciák A projektterület demográfiai helyzetének bemutatása a következő mutatókon alapuljon: természetes szaporodás/fogyás, vándorlási különbözet, népességszám változás (a népszámlálást megelőzően és napjainkban). Alapesetben a tervezési időszakra vonatkozó lakosságszám, amennyiben a legutóbbi népszámlálás óta nincsenek jelentős változások, vehető konstans értékűnek. Abban az esetben, ha keletkező hulladékmennyiség becslésének alapja a lakosságszám várható jelentősebb emelkedése, szükséges egy a népességnövekedést megalapozó demográfiai elemzés, amelyben ki kell térni a várható növekedés gazdasági, társadalmi vetületeire (adatokkal alátámasztva). A sablonban szereplő táblázatos felsorolásban tételesen számot kell adni a területen található bel- és külterületek projekt által érintett lakónépességéről, a lakások számáról. Szükséges a utóbbi 10 évben bekövetkezett lakosságszám változás bemutatása a projektterületre vonatkozóan. Itt lehet bemutatni az elmúlt időszakban megvalósult, illetve jelenleg megvalósítás alatt lévő jelentősebb ingatlanfejlesztéseket is Gazdasági jellemzők Konkrét, számszerű adatokkal be kell mutatni a lakosság jövedelmi viszonyait, a lakónépesség és az aktív keresők arányát, munkanélküliségi adatokat, működő vállalkozások számát, méretét, a helyben legjelentősebb ipari és mezőgazdasági vállalatokat, a turisztikai 5 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről, ill. 240/2006 (XI.30) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, stb. településekről 6 Mindenkor a hatályos költségvetési törvény szerint 13

14 vonatkozásokat (kereskedelmi szálláshelyek számát) és ezek jellemző elhelyezkedését a területen belül valamint ezek időbeli alakulását az elmúlt néhány évben. A meghatározó létesítmények, ill. jelentős térbeli tömörülések (pl. ipari park), üdülőövezetek, zártkerti övezetek és egyéb külterületek elhelyezkedését is be kell mutatni. Amennyiben a hulladékkezelés során nem települési hulladékokat is be akarnak fogadni, ismertetni kell a hulladéktermelők és a hulladékgazdálkodási/hulladékkezelési rendszer közti megállapodásokat. (A megállapodások, nyilatkozatok, szerződések másolatát mellékletben kell megadni.) A projekt nem települési hulladékok kezelésére irányuló fejlesztési hányada nem támogatható műszaki tartalom Társadalmi jellemzők Be kell mutatni azokat a társadalmi jellemzőket, amelyek lényegesen befolyásolhatják a beruházás kialakítását. Ilyen lehet oktatási és kulturális intézményekkel való ellátottság, a turizmus következtében kialakuló szezonalitás, lakosság díjfizető képessége és díjfizetési hajlandósága, környezettudatossága, a területen környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, civil kezdeményezések jelenléte. 14

15 4. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése Ebben a fejezetben értékelni kell a fejlesztési igénnyel közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, meg kell határozni a problémát, a fejlesztés célkitűzéseit és a célkitűzés teljesítését mérő indikátorokat Helyzetértékelés Az előbb bemutatott háttér és környezet (3. pont) alapján ebben a fejezetben részletesen ki kell fejteni a projekt későbbi tartalmával közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, fejlesztendő tevékenységet. Fejlesztendő tevékenységnek nevezzük azt a folyamatot vagy folyamatsorozatot (kapcsolódó, megelőző, követő folyamatokkal együtt), amely(ek) megváltoztatása, javítása, korszerűsítése, bővítése, a részletes projektjavaslat tárgyát képezi. A folyamatok leírásánál törekedni kell a fejlesztendő tevékenység egyértelmű és tömör behatárolására. Röviden be kell mutatni a fejlesztendő tevékenység történeti előzményeit, a kialakulásához vezető folyamatokat, és a jelenleg is érvényes tendenciákat (rövid-, közép, és hosszú távú), illetve jellemezni kell a projektjavaslat kiinduló helyzetét (tervezéskori állapot), fontos paramétereit. Fontos, hogy a 3. pontban leírtak megfelelő mennyiségű és minőségű adatot szolgáltassanak az itt bemutatottakhoz. Be kell mutatni a fejlesztendő tevékenység és annak tágabb környezetének működési tapasztalatait. A projekt által érintett hulladékgazdálkodási térség jelenlegi települési szilárdhulladékgazdálkodási tevékenységének fenti szempontok szerinti bemutatása során az alábbi részletes információkat kell megadni (az információk megadása során a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben és végrehajtási rendeleteiben, valamint az EU hatályos rendeleteiben foglalt fogalmi rendszert kell használni): A számszerűsíthető fajlagos (éves) adatokat lehetőség szerint 2000-től kezdődően évenkénti bontásban, táblázatos formában, esetlegesen grafikusan is ábrázolva, kell megadni. A jelenlegi helyzet bemutatása egyben a vizsgált időszakra vonatkozó előrejelzést is jelent, a fejlesztés nélkül. 1. A hulladékgazdálkodási térségben a települési szilárd hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését eredményező résztevékenység bemutatása, beleértve annak tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást is. 2. A hulladékgazdálkodási térségben a hulladékkezelési résztevékenység bemutatása, beleértve a kapcsolódó tervezést és ellenőrzést, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást is. Az egyes szempontok kidolgozásánál az alábbiakat kell figyelembe venni: 15

16 - a tevékenység jelenlegi működése: a hulladékkezelés általános jellegű ismertetése, a települési hulladékkezelési közszolgáltatásba, valamint a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok száma és aránya, a települési szilárdhulladékkezelés közszolgáltatás díjképzésének módja és a díj(ak) aktuális mértéke (a díj mértékét minden esetben meg kell adni Ft/t mértékegységben is), a hulladékgazdálkodási térségben képződő hulladékból a hasznosított (komposztált), az anyagában történő hasznosításra, az energetikai céllal történő hasznosításra, valamint az ártalmatlanításra átadott hulladék mennyisége, minden olyan további hulladékgazdálkodásra vonatkozó általános adat, ami a projekt szempontjából lényeges; - a tevékenység során kezelt hulladék alapadatai; - a tevékenységhez kapcsolódó meglévő létesítmények (hulladékgyűjtő sziget, hulladékbegyűjtő udvar, hulladékátrakó-állomás, hulladékválogató-mű, hulladékkomposztáló-telep, anaerob hulladékelőkezelő-telep, mechanikai-biológiai hulladékelőkezelő-telep, építési és bontási hulladék előkezelő, hulladékégető-mű, cementmű, erőmű, inerthulladék-lerakó, települési szilárdhulladék-lerakó, veszélyeshulladék-lerakó, átrakóállomáshoz szükséges speciális szállítójárművek, szelektív hulladékkezeléshez szükséges speciális szállítójárművek, kötelezően ellátandó közszolgáltatás szállítójárművei stb.) megnevezése, száma, helye (település); járművek esetén telephelye (település), üzembe helyezésének dátuma (év); amennyiben a létesítmény beruházásához a magánszféra is hozzájárult, annak mértéke és formája; a létesítmények működési engedélyének érvényessége, a működés tervezett befejezési dátuma; - a meglévő létesítmények tulajdonviszonyai: az adott létesítmény tulajdonosai és tulajdoni hányaduk; amennyiben a hulladékkezelést szolgáló létesítményhez tartozó ingatlan tulajdonjogilag nem része a létesítménynek, annak tulajdonosa; minden olyan további, a létesítmények tulajdonviszonyaira vonatkozó adat és ismeret, ami a projekt szempontjából lényeges; - a tevékenység fő folyamatai: az üzemeltetési szakaszban a hulladékkezelés folyamata létesítményenként/létesítménycsoportonként és az egyes létesítmények/létesítménycsoportok kapcsolatrendszere (a leíráshoz hulladékmérleget kell csatolni, a mérlegnek ki kell térnie az egyes technológiai folyamatok (különösen a mechanikai-biológiai hulladék-előkezelés és a komposztálás) technológiai veszteségeire is); amennyiben bármely tevékenység az utógondozási szakaszba került, akkor azt az üzemeltetési szakaszhoz hasonlóan be kell mutatni; minden olyan további, a tevékenység fő folyamataira vonatkozó adat és ismeret, ami a projekt szempontjából lényeges; - a folyamatokban résztvevő szervezetek (tulajdonos, vagyonkezelő, közszolgáltató, fenntartó-üzemeltető szervezet stb.): a hulladékkezelés létesítményeinek működtetésében és a hulladékkezeléshez szükséges létesítmények létesítésében résztvevő szervezetek és azok kapcsolatrendszere. A fejlesztés megvalósítását, lehetséges változatait az 5. pontban kell ismertetni! 16

17 4.2. A fejlesztési szükségszerűség ( probléma ) meghatározása, megfogalmazása A helyzetértékelésben leírtak alapján (4.1 pont) ismertetni és részletesen indokolni kell az alábbiak szerint a projektjavaslat keretében megoldani/kezelni kívánt problémákat, a fejlesztési igények kielégítését Jogszabályi, szakpolitikai előírás Hivatkozni kell olyan helyi, regionális, országos vagy európai uniós szintű szakpolitikákra, programokra, tervekre, melyek a fejlesztési szükségletet megalapozzák. Fel kell sorolni és röviden ismertetni kell a fejlesztés szükségszerűségét alátámasztó hatályos jogszabályokat és pontos jogszabályi helyeket, hatálybalépés dátumát (pl. bizonyos kibocsátási határértékek betartása, stb.). Ebben a fejezetben kell részletesen, akár műszaki paraméterekre lebontva bemutatni a jogszabályi előírások és az aktuális helyzet közötti különbséget, valamint amennyiben rendelkezésre áll, ismertetni a vonatkozó hatósági kötelezést. A részletes projektjavaslat megvalósítását, üzemeltetését közvetlenül befolyásoló, műszaki paramétereit pontosan meghatározó nem csak környezetvédelmi tárgyú 7 - jogszabályokat, határozatokat be kell mutatni, figyelembe véve a pályázati útmutatóban foglaltakat. Ismertetni kell különösen o o o a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, o a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet, o o o o a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet, a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet, 7 Ilyen lehet pl. a projektgazda gazdálkodására vonatkozó jogszabály projektet érintő előírása vagy a több földrajzi területet érintő vagy hátrányos helyzetű településeken megvalósuló fejlesztésre vonatkozó esetleges preferenciák, területfejlesztési jogszabályok stb. 17

18 o o o o o o o a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet, a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet, a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet, o az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, o a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről szóló 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet, o az elemek, akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet, o az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól szóló 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet; O az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló 15/2004. (x. 8.) KvVM rendelet; o o o az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat; a területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet; továbbá a projektnek a település(ek) területrendezési/szabályozási tervéhez történő kapcsolódását. E helyen szükséges összefoglalni a terület- és településfejlesztési tervekhez kapcsolódó olyan programokat, fejlesztéseket is, amelyek prognosztizálhatóan a településszerkezet változásához vezetnek Műszaki/gazdasági/ társadalmi eredetű szükségszerűség Ismertetni kell, hogy melyek azok a műszaki, gazdasági, társadalmi tényezők, amelyek a jogszabályi kötelezettség mellett alátámasztják a fejlesztési terület működő folyamatába, jelenlegi állapotába való beavatkozást, annak megváltoztatását. Illetve be kell mutatni, hogy a fejlesztési szükségszerűség mely elemei azok, melyek ugyan nem szakpolitikai vagy jogszabályi előírásból erednek (4.2.1 pont), azonban a rendszer pénzügyi, műszaki fenntarthatósága, vagy társadalmi szempontok indokolják. 18

19 Műszaki igény merülhet fel elavult technológia korszerűsítésére (kizárólag hatósági kötelezés esetén, ill. a rekonstrukció megengedett mértékéig), elégtelen kapacitás növelésére, új feladat megoldására stb. Társadalmi igény, mint a tisztább, egészségesebb környezet iránti igény is erősítheti egy projektjavaslat megalapozottságát. E téren számot kell adni és dokumentumokkal szükséges igazolni a lakosság bevonását a tervezési folyamatba (piackutatás eredménye, lakossági tájékoztatás, szelektív gyűjtési hajlandóság felmérése, stb.). A jelenlegi állapot bemutatása mellett röviden, táblázatos formában be kell mutatni az elmúlt 10 év hulladékgazdálkodási célú fejlesztéseit (forrás pontos megjelölésével) és a folyamatban lévő kapcsolódó beruházásokat az érintett földrajzi területen. A szükségességnél igazolni kell az alábbiakat is: A pályázó a projektterületen jelenleg üzemelő hulladékgazdálkodási rendszert (a támogatásból létrejövő új elemek hatékony kiépítésének alátámasztására) kielégítően bemutatta. Ebből a szempontból a jelenleg üzemelő rendszer vizsgálatakor figyelembe kell venni a projekt területén kívül található, költség-hatékonyan igénybe vehető hulladékkezelési létesítményeket is. A pályázó kielégítően bizonyította, hogy hatékony kapacitásokban hiány van a projektterületen. A projektbe bevonásra került minden, a projekt által érintett 15 ezer lakosnál nagyobb település belterületének határától, közúton mért 20 km sugarú körben lévő, kisebb népességű, más térségi hulladékgazdálkodási rendszerhez nem tartozó település Célkitűzések Meg kell határozni az előbb (4.2.2 pont) ismertetett fejlesztési szükségszerűséget kielégítő célokat. A fejlesztés céljait az alábbi célkitűzési szempontok mentén kell megadni: Lakossági, ellátási célok; Környezetvédelmi és ökológiai célok. A célokat elsősorban a jogszabályi előírásokból (4.2.1 pont) kell levezetni. A jogszabályban meghatározott határértékeket, hasznosítási arányokat stb. kell célul kitűzni az előírt határidőket is figyelembe véve. A lényegesebb jogszabályi előírásokat jelen útmutató 2. sz. melléklete tartalmazza. A különböző célkitűzéseket részletesen meg kell határozni, és amennyiben lehetséges számszerűsíteni kell. A különböző célkitűzések többféle igény, szükséglet megoldását is jelenthetik. Ezek más-más célcsoportot érinthetnek, akár különböző időtávokon, elérésüket különböző mutatókkal lehet mérni. 19

20 Az egyes célkitűzéseket egymással össze kell hangolni (az esetleges egymás ellen hatások kiküszöbölésére). A fejlesztés megvalósulásával előálló outputoknak (pl. hulladéklerakó építése, illetve szelektív hulladékkezeléshez szükséges létesítmények létesítése stb.) hozzá kell járulniuk a fejlesztés eredményéhez (pl. a szelektíven gyűjtött és hasznosított hulladék mennyiségének növelése, a biológiailag bontható szervas anyag tartalmú hulladék lerakásának csökkentése stb.). Az eredmények alapján el kell jutni a célként kitűzött hatásokhoz (az érintett hulladékgazdálkodási térség környezeti állapotának javulása vagy a további romlás megakadályozása). Ez a célkitűzések meghatározott hierarchiája, melyet a célokhoz rendelt indikátoroknak is követniük kell. A célkitűzések meghatározásakor ügyelni kell arra, hogy: A célkitűzések tárgya reális legyen: valós szükségleteket, igényeket jelenítsenek meg, ami felmérésekkel, statisztikai adatokkal igazolható. Figyelembe kell venni a fejlesztendő terület későbbi üzemeltethetőségét, tehát nem lehetséges olyan célok kijelölése, amelyek működtetése a lakosság fizetőképességi korlátja alapján nem lesz megoldható, A célkitűzések értéke reális legyen: a megvalósíthatósági tanulmányban igazolni kell, hogy a kitűzött célértékek a projekttevékenység által gazdaságosan és műszaki szempontból elfogadható módon elérhetők és később fenntarthatók. A célkitűzések illeszkedjenek a pályázat/konstrukció, az EU és hazai szakpolitikák célkitűzéseihez, járuljanak hozzá azok eléréséhez: ezek hiányában, illetve nem tökéletes illeszkedés esetén a részletes projektjavaslat nem támogatható. Külön ismertetni kell, hogy a fejlesztés megvalósulása hogyan érvényesíti a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség horizontális alapelveket (ld. horizontális útmutatók) Indikátorok A célkitűzések számszerűsítésére mutatókat (indikátorokat) kell alkalmazni. A különböző szintű célkitűzésekhez (4.3 pont) különböző szintű mutatók tartoznak: A projekt eredményére vonatkozó célkitűzés teljesülését az eredményindikátorok jelzik. Az eredmény az output létrehozásával, működtetésével jön létre, mutatói valamilyen teljesítményváltozást jeleznek (pl. a hasznosított hulladék mennyisége). Az eredménymutatóknál lehetőség szerint a 2. fordulós pályázati adatlapon meghatározott indikátorok szerepeljenek! A pályázati kiírásban szereplő indikátorokhoz pontos célértéket kell rendelni, ezen felül a 4.3 pont alapján további eredményindikátorok is meghatározhatók, a részletes projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövő eredmények szerint. Az output mutatókat a 7. pontban bemutatott műszaki változatra kell a pontban számszerűsíteni! 20

21 4.5. Célcsoportok A projekt célcsoportjai azok a személyek, szervezetek, illetve ezek csoportjai, az élővilág, természeti környezet azon része, amely(ek) körülményeire a projekt megvalósítása (megvalósítás és működés) befolyással lehet. Be kell mutatni minden olyan célcsoportot, melyet a projekt eredménye, illetve hatása elérhet, így a projekt által közvetlenül és közvetve érintetteket (hatásterületen élők és tevékenykedők) is. A célcsoport(ok)at a 4.3 pontban meghatározott célkitűzések alapján kell meghatározni. A meghatározott célcsoportoknak illeszkedniük kell a környezeti vagy egyéb hatástanulmányokban meghatározott hatásviselőkkel, hatásterülettel, továbbá a költséghaszon elemzés társadalmi hasznainak és költségeinek vizsgálatánál is szerepet kapnak. A hulladékgazdálkodási projektek elsődleges célcsoportja a szolgáltatással ellátandó állandó lakosok, intézmények és gazdálkodó szervezetek. A célcsoportba sorolhatók továbbá azok is, akik a létesítmény környezeti-közegészségügyi szolgáltatásából részesülnek, például turizmus vagy ingázás következtében. 21

22 5. A költség-haszon elemzés általános feltételezései Ebben a pontban bemutatásra kerülnek azok az általános feltételezések, amelyek a költséghaszon elemzés valamennyi részére (6. pont Változatelemzés, 7.4 és 7.6 pontok Kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági elemzése) érvényesek. Ebben a pontban különösen az alábbiakat kell megadni: Fejlesztési különbözet vagy történelmi költség módszer Árfolyam Infláció Reálértéken történő tervezés Vizsgált időtáv A pénzügyi diszkontráta meghatározása A társadalmi diszkontráta meghatározása ÁFA Az általános feltételezésekre vonatkozó további részletek megismerhetők az Általános KHE útmutatóból. 22

23 6. Változatelemzés Az EMT-ben bemutatott változatok közül itt az EMT-ben szereplő és a Közreműködő Szervezet által esetlegesen külön meghatározott változatokat kell részletesen kifejteni és bemutatni és a megvalósítás részleteiben eltérő műszaki változatait összehasonlítani. Röviden össze kell foglalni az alkalmazott módszertant, illetve, indokolni kell, hogy ennek eredményeként hogyan került(ek) a változat(ok) kiválasztásra. Be kell mutatni azokat a külső tényezőket, döntési pontokat, amelyek hatással voltak a változatok kijelölésére, és egyéb változatok vizsgálatára (pl. Közreműködő Szervezeti iránymutatás). Jelen konstrukció esetén 30 év az az időtáv, melyen minden egyes változat hatását, hatékonyságát (beruházás és fenntartás költségei) és kockázatait vizsgálni kell. Ennek meg kell egyeznie a 7.4 pontban bemutatott költség-haszon elemzés módszertanával. Fontos, hogy a változatok meghatározásakor a következő fejezetben (6.1 pont) bemutatásra kerülő változatelemzési módszertan szempontjait, - melyhez a mellékletben található Költség-haszon elemzés módszertani útmutató 4. fejezete nyújt segítséget - figyelembe vegyék A változatelemzés módszere Be kell mutatni, hogy melyik KH útmutató szerinti módszert (költség-hatékonyság elemzés, egyszerűsített költség-haszon elemzés, többszempontú értékelés) alkalmazzák. Jellemezni kell az alkalmazott módszert Előzetes elemzés a változatok meghatározása érdekében Az előzetes vizsgálatok lényege, hogy olyan kérdésekben hozzon döntés, amelyek önmagukban megfelelően, lehetőség szerint egyszerű, általában költség-hatékonysági módszerekkel, illetve műszaki megvalósíthatóság alapján vizsgálhatóak A projekt nélküli eset 0 változat A változat leírása, összefoglaló ismertetése Ezzel a változattal azt kell bemutatni, hogy a fejlesztés nélkül hogyan folytatódna a fejlesztendő tevékenység. Ismertetni kell, hogy a jövőben hogyan alakulnak azok a hatások, amelyek a fejlesztés szükségét előidézték (4.2 pont). Meglévő rendszer esetén ez a változat nem tévesztendő össze azzal az elméleti lehetőséggel, amikor magára marad az eddig fenntartott folyamat, és karbantartás hiányában a jellemzői romlani kezdenek. Ebben az esetben a 0 változat azt jelenti, hogy a szolgáltatást, működést, szükségszerű felújításokat a projektgazda saját erőforrásából legalább a jelenlegi műszaki színvonalon állapotban fenntartja. Vizsgálni kell az aktuális tevékenység fenntarthatóságát, műszaki, gazdasági, szervezeti és jogi szempontból. Ki kell emelni azokat, amelyek a fejlesztési javaslat szempontjából 23