Menedzsment 7 Lauf László: Számviteli ismeretek menedzserek számára 12. rész. A teljesítés időpontja önkényesen nem határozható meg

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Menedzsment 7 Lauf László: Számviteli ismeretek menedzserek számára 12. rész. A teljesítés időpontja önkényesen nem határozható meg"

Átírás

1 SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI 2011/ 7 JÚLIUS MENEDZSER TUDÁS- ÉS VÁLASZKÖZPONT MENEDZSER TUDÁS- ÉS VÁLASZKÖZPONT MENEDZSER TUDÁS- ÉS VÁLASZKÖZPONT Tartalom Áfa 1 Bonácz Zsolt: A teljesítés időpontja önkényesen nem határozható meg 2 Bonácz Zsolt: Adólevonási jog adóhatósági kifogásolása Innovációs járulék 3 Kisgyörgy Ilona: Innovációs járulék Menedzsment 7 Lauf László: Számviteli ismeretek menedzserek számára 12. rész Számvitel a gyakorlatban 8 dr. Himber Péter: Könyvelési példák Határidők 11 Határidők Kérdések - válaszok 14 Kérdések válaszok Áfa Bonácz Zsolt: A teljesítés időpontja önkényesen nem határozható meg Az áfatörvény rendszerében a teljesítés időpontja határozza meg az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, illetve az adófizetési kötelezettség halaszthatósága esetén a teljesítés időpontjától kell a halasztás időtartamát számítani. Alapvető szabály, hogy a teljesítés időpontját az áfatörvény rendelkezései alapján kell megállapítani. Nincs hatályban olyan jogszabályi rendelkezés, amely lehetőséget adna az adóköteles ügyletben résztvevő felek számára, hogy a teljesítés időpontját saját döntésük alapján, önkényesen határozzák meg. Az áfatv ának hatálya alá tartozó ügyleteknél főszabály szerint a teljesítés időpontja a részkifizetés esedékessége. E rendelkezés lényegében lehetőséget ad arra a feleknek, hogy a teljesítés időpontját tetszőlegesen határozzák meg, hiszen az esedékesség időpontját a felek szabadon állapíthatják meg, amely ellentmond az előzőekben leszögezett alapelvnek, miszerint a felek a teljesítés időpontját önkényesen nem határozhatják meg. Azonban a főszabálytól eltérően, ha az elszámolási időszak (az az időszak, amely az adott részletre, illetve elszámolásra vonatkozik) időtartama meghaladja a 12 hónapot, akkor részteljesítési időpontnak kell tekinteni a 12. hónap utolsó napját, illetve, ha az adót a szolgáltatás igénybe vevője köteles fizetni, akkor a naptári év utolsó napját. E két rendelkezés egybevetése alátámasztja az említett alapelvet, amely szerint az áfatv. nem a felek döntése, hanem objektív körülmények határozzák meg a teljesítés időpontját. Amennyiben az elszámolási időszak nem haladja meg a 12 hónapot, akkor tulajdonképpen a felek szabadon állapítják meg a teljesítés időpontját, de az áfatv. ebben az esetben sem a felek döntésére hivatkozik, hanem az esedékesség időpontjára. Nagyon gyakori eset, hogy a felek nem veszik figyelembe az előzőekben részletezett adózási alapelvet, s a szerződésben a teljesítés időpontját önkényesen egy adott időpontban állapítják meg, miközben az áfatv. vonatkozó rendelkezései szerint a teljesítés időpontja ettől eltér. Tegyük fel, hogy a gazdasági társaság marketing tevékenységet végez a megrendelők részére. A marketing tevékenység keretében különböző médiumokban helyezi el a megrendelő reklámspotját. A társaság és a megrendelő a szerződésben közösen meghatároznak egy teljesítési időszakot, amely alatt a társaságnak a megrendelő reklámspotját a megjelölt médiumokban meghatározott alkalommal el kell helyeznie. A szerződésben a felek nem jelölik meg a médiumokat, valamint azokat az időpontokat, amikor a reklámspotot meg kell jeleníteni az adott médiában, hanem ezekben a kérdésekben a társaság jogosult saját belátása szerint eljárni, azonban a teljesítési időszakban a szerződésben rögzített mennyiségi követelményeknek (megjelenítési alkalmak) teljesülnie kell. A szerződés szerint a megrendelő a teljesítési időszakot megelőzően a szerződésben megállapított díjazás teljes összegét előlegként köteles megfizetni. A szerződés alapján a felek a teljesítés időpontjának a teljesítési időszak utolsó napját tekintik. A vázolt esetben a felek helytelenül tekintették a teljesítés időpontjának a teljesítési időszak utolsó napját. A szerződésben foglaltak szerint a gazdasági társaság arra vállalt kötelezettséget a megrendelő részére, hogy egy konkrétan meghatározott időszakon belül, átalánydíj fejében, a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíti. A felek által megállapított teljesítési időpont (a teljesítési időszak utolsó napja) semmiképpen sem tekinthető teljesítési időpontnak, mert ahhoz a felek konkrét kötelezettség teljesítését nem kötötték. A teljesítési időpont meghatározása tekintetében érdemben két álláspont jöhet szóba. Egyik álláspont szerint a szerződésben foglalt lényeges ügyleti körülmények (teljesítési elszámolási időszak kikötése, átalánydíj alkalmazása, a társaság számára konkrét teljesítési időpontok nem kerültek meghatározásra) alapján a teljesítés időpontját az áfatv a alapján kell meghatározni. Az áfatv ának az a lényege, hogy a teljesítés időpontja egy adott időponthoz nem köthető, mivel a teljesítésre kötelezett egy adott időszakon belül köteles a teljesítésre, így az áfatv. egy fiktív teljesítési időpontot állapít meg. A szerződésben kikötött ügyleti körülmények lényegében megegyeznek a könyvelési tevékenységnél általában alkalmazott szerződéses kikötésekkel, s a 2011/7 1

2 könyvelési tevékenység esetében nem vitatottan a teljesítés időpontját az áfatv ában foglaltak alapján kell megállapítani. Az áfatv ának hatálya alá tartozó adóköteles ügyletekhez kapcsolódóan az áfatv. kizárja előleg fizetésének lehetőségét. Ennek következtében a szerződésben foglaltakkal szemben a megrendelő által a teljesítési időszakot megelőzően fizetendő összeg előlegnek nem tekinthető. Az áfatv a értelmében az előleg kikötése akként értelmezendő, hogy a felek az esedékesség időpontjának a teljesítési ( elszámolási ) időszak első napját megelőző napot tekintették. Ebből adódóan a társaságnak a megrendelő által fizetett összegről nem előlegszámlát kell kibocsátania, hanem a szerződésben vállalt szolgáltatás szerződésben kikötött ellenértékét kell számláznia függetlenül a pénzügyi teljesítésétől, amelyen teljesítési időpontként az esedékesség időpontját kell feltüntetnie. Másik álláspont szerint a teljesítés időpontjának meghatározása szempontjában nem az a releváns, hogy a felek teljesítési elszámolási időszakot kötöttek ki, illetve átalánydíjat határoztak meg. Ezzel szemben az a releváns körülmény, hogy a társaságnak a szerződésben kikötött szolgáltatást meghatározott alkalommal kell teljesítenie, de az már nem releváns, hogy teljesítésének a szerződés szerint egy meghatározott időszakon belül kell megvalósulnia. Ebben az esetben a teljesítés időpontját az általános szabályok szerint kell meghatározni, amely szerint a teljesítés időpontjának az adóztatandó ügylet tényállásszerű megvalósulásának időpontját kell tekinteni. Tekintettel arra, hogy a felek a teljesítés tekintetében mennyiségi kikötést fogalmaztak meg, a társaság akkor teljesített (valósította meg az adóztatandó ügyletet), amikor a megállapított mennyiségi kikötés teljesült. Ekkor a megrendelő által, a teljesítésre rendelkezésre álló időszak előtt fizetett összeg előlegnek minősül. Az előleg előre nem számlázható. Előlegről számla kizárólag akkor bocsátható ki, ha az előleg kézhezvétele, jóváírása megtörtént, azaz a számla a másik fél részéről pénzügyi teljesítést nem igényelhet. A számlát a jóváírástól számított 15 napon belül kell kibocsátani, mivel az előleg olyan ügylethez kapcsolódik, amelyet áfa terhel. A kapott előlegről kibocsátott számlán fel kell tüntetni, hogy előleg számlázása történt, valamint azokat az adatokat is, amely alapján az alkalmazott adómérték, illetve adómentesség jogalapja megállapítható. A számlán a teljesítés időpontjaként a kézhezvétel, illetve jóváírás időpontját kell feltüntetni. A szerződésben megállapított díjazásról a teljesítés időpontját követő 15 napon belül ki kell állítani a számlát. A számlán a teljesítés teljes ellenértékét (adó nélküli összegét) és az azt terhelő adó összegét kell feltüntetni, amelynek összesítéseként adódik a bruttó összeg, s ebből kell levonni a megrendelő által fizetett előleget. Tekintettel arra, hogy a megrendelő az adóval növelt teljes ellenértéket előlegként megfizette, ezért nem keletkezik számára pótlólag fizetendő összeg. Véleményem szerint az elsőként kifejtett jogértelmezés az irányadó. Tegyük fel, hogy a felek a szerződésben nem határoznak meg teljesítési időszakot, hanem a szerződés szerint a társaságnak a szerződésben meghatározott alkalommal a megrendelő reklámspotját el kell helyeznie különböző médiumokban. Ebben az esetben egyértelmű, hogy a teljesítés időpontjának a szerződésben előírt megjelenítési alkalom teljesítésének napját kell tekinteni, s az ezt megelőzően fizetett, az ellenértékbe beszámítható összeg előlegnek minősül. Bonácz Zsolt: Adólevonási jog adóhatósági kifogásolása Mostanában több alkalommal találkoztam január 1-jét megelőző időszakra elvégzett adóhatósági ellenőrzés során azzal a megállapítással, amely szerint az adott számlára nem alapozható adólevonási jog, mivel a teljesítés helye nem belföld, így az általános forgalmi adó felszámítása nem volt jogszerű. A vizsgálati jegyzőkönyv az adólevonási jog elutasítását kizárólag erre alapozta, s egyébként a számla hitelességét nem vitatta, a jegyzőkönyv nem tartalmazott olyan tényt, körülményt, amely alapján a szóban forgó számla hitelessége megkérdőjelezhető lenne. Álláspontom szerint az adóhatóság álláspontja nem helytálló. Amennyiben az adott számla tartalmilag és alakilag hiteles, akkor annak birtokában a számlabefogadó adólevonásra jogosult. Az adóhatóság nem hagyhatja figyelmen kívül azt a körülményt sem, hogy a számlakibocsátó a szóban forgó számlákat áfabevallásában elszámolta-e, adófizetési kötelezettségének eleget tett-e. Az adóhatóság részéről kizárólag az általános forgalmi adó téves felszámítására alapozva a számlabefogadó adólevonási joga nem utasítható el. A téves adófelszámítás önmagában nem teszi a számlát hiteltelenné. Az adóhatóság nem vette figyelembe a december 31-ig hatályos, az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvénynek (továbbiakban: régi áfatv.) a számlahelyesbítéssel kapcsolatos szabályait. A régi áfatv. 45. (1) bekezdés a) pontja szerint, ha az adózó a számla kibocsátását követően az áthárított adó öszszegét bármilyen okból módosította például téves adófelszámítás miatt, akkor a számlát helyesbítenie kellett. A régi áfatv. 45. (3) (4) bekezdése szerint a helyesbítést az adóalany a helyesbítő számla, egyszerűsített számla kibocsátásának napját tartalmazó adómegállapítási időszakban volt köteles figyelembe venni, ha az áthárított általános forgalmi adó összege a) az adó alapjának csökkenésére [22. (5) bekezdése] volt visszavezethető, vagy b) az áthárított adó összegét egyébként csökkentette. A régi áfatv. 3. -a értelmében általános forgalmi adót kellett fizetni a) az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint b) az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belülről történő termékbeszerzés, valamint c) a termékimport után. Amennyiben a termékértékesítés, szolgáltatás teljesítésének helye nem belföld volt, akkor az ügylet után általános forgalmi adót nem kellett fizetni. Ha a számlakibocsátó a termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást nem belföldön teljesítette, s ennek ellenére a számlában általános forgalmi adót számított fel, akkor a régi áfatv. 45. (1) bekezdése alapján helyesbítő számlát kellett kibocsátania, amely által korrigálta a tévesen felszámított adót. A régi áfatv. 45. (5) bekezdése szerint a régi áfatv. 45. (3) (4) bekezdésben foglalt esetekben önellenőrzésnek nem volt helye. Ez a rendelkezés nem azt jelenti, hogy a számlakibocsátó részéről nem lehet szükség önellenőrzés benyújtására a fizetendő adó csökkenésének elszámolása érdekében. 2 Számviteli és Pénzügyi Tanácsadó

3 A szabályozás lényege, hogy a kibocsátónak a fizetendő adó csökkenését a helyesbítő számla keltét magában foglaló adóbevallási időszakban kellett elszámolni, azaz elvileg önellenőrzés benyújtására nem volt szükség. Amennyiben a helyesbítő számla keltét magában foglaló bevallási időszakban valamely okból nem került sor a fizetendő adó csökkenésének elszámolására, akkor azt a kibocsátó kénytelen volt önellenőrzés útján elszámolni. Ugyanis a régi áfatv. 45. (3) (4) bekezdése nem az elszámolhatóság kezdő időpontját határozta meg amelyet követően a számlakibocsátó bármikor elszámolhatta a fizetendő adó csökkentését, hanem a helyesbítő számlára alapozott adócsökkenés elszámolhatóságát egy adott időponthoz kötötte. A régi áfatv. 45. (6) bekezdése szerint a helyesbítő számlát befogadó adóalany bármely irányú helyesbítés esetén a régi áfatv. 45. (3) bekezdésben foglaltakat kellett alkalmazni, azaz az eredeti számlára alapozva elszámolt levonható adó csökkentését, illetve növelését a helyesbítő számla keltét magában foglaló bevallási időszakban kellett figyelembe venni. Az adóhatóság előzőekben említett álláspontja kiüresítené a régi áfatv át. Ugyanis a számlabefogadó részéről a régi áfatv ának alkalmazása fel sem merülhetett volna, ha a téves adófelszámítás okán már az eredeti számlára sem alapozódhatott volna adólevonási jog. Ha az lett volna a jogalkotó szándéka, hogy a számlabefogadó tévesen felszámított adót tartalmazó számlára függetlenül annak tartalmilag és alakilag meglévő hitelességétől alapozva adólevonási jogot nem gyakorolhat, akkor nem alkotott volna olyan tartalmú jogszabályi rendelkezést, amelynek értelmében a számlabefogadó a helyesbítő számla alapján az eredeti számlára alapozva levont adó összegét utólagosan és bármely irányban korrigálhatja, illetve korrigálni köteles. Megítélésem szerint álláspontomat támasztja alá az APEH honlapján megjelent következő tájékoztatás is: A bérlő adólevonási joga egyéb ingatlan bérbeadása esetén [az áfatörvény 30. (2) bekezdéséhez és 44. (5) bekezdéséhez] Archívumba került: Az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 44. (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a számlában, az egyszerűsített számlában feltüntetett adatok valódiságáért a kibocsátó a felelős. A bizonylatban vevőként feltüntetett adóalany adózással kapcsolatos jogai nem sérülhetnek, ha az adóköteles tényállás kapcsán az a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás körülményeit figyelembe véve kellő körültekintéssel járt el. Ennek alapján, amennyiben a bérbeadó az áfatörvény 2. számú mellékletének 10. pontja alá tartozó egyéb ingatlan bérbeadását általános forgalmi adóval terhelten számlázza, akkor a szolgáltatás igénybevevője alapvetően a bérbeadó által a felé tett nyilatkozat alapján győződhet meg arról, hogy a szolgáltatás nyújtója áfás adózást választott-e avagy sem. Éppen ezért amennyiben megállapítható, hogy a bérlő nem tudta és nem is tudhatta, hogy a bérbeadó milyen adózást alkalmaz az egyéb ingatlan bérbeadása tekintetében, a bérlő által gyakorolt levonási jogot ez a körülmény nem érintheti. Természetesen amennyiben megállapítást nyer, hogy a bérbeadó annak ellenére számlázott általános forgalmi adóval terhelten, hogy az egyéb ingatlan bérbeadása tekintetében nem választotta az általános szabályok szerinti adózást, akkor a számláit helyesbítenie kell majd a bérlő felé, aki a korábban a felé tévesen kiszámlázott és általa jóhiszeműen levont általános forgalmi adót a helyesbítő számla kibocsátására vonatkozó adómegállapítási időszakban rendezi el. (PM Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 2694/2007. APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ) Az adóhatóság tájékoztatása alapján a bérlő akkor is gyakorolhat adólevonási jogot a bérbeadó által kibocsátott számlára, ha a bérbeadó jogszerűtlenül számította fel az általános forgalmi adót, tekintettel arra, hogy jóhiszeműen feltételezhette a bérbeadó adókötelezettségét. Az adóhatóságnak a jóhiszeműség elvét kellene alkalmazni akkor is, amikor a számlakibocsátó nem belföldön teljesített termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás esetén a számlában általános forgalmi adót számít fel. Álláspontom szerint, ha a felek jóhiszeműen jutottak arra következtetésre, hogy a teljesítés helye belföld, s erre alapozva számított fel a kibocsátó általános forgalmi adót, akkor a számlabefogadó adólevonási joga nem vitatható. A felek jóhiszeműségét támaszthatják alá többek között az alábbi körülmények: a tévesen felszámított adót a számlabefogadó bizonyíthatóan megfizette a számlakibocsátó részére, számlakibocsátó a tévesen felszámított általános forgalmi adót bevallásában elszámolta, a számlakibocsátó az esetleg jelentkező befizetendő adót az adóhatóság részére befizette. Egyetértek az adóhatóság álláspontjával abban az esetben, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a számlakibocsátó a számlabefogadó bevonásával kizárólag adóelkerülési céllal számította fel az általános forgalmi adót. Az adóhatóság tájékoztatása egyébként nem említette a régi áfatv. 40. (6) bekezdését, amely szerint a régi áfatv. 40. (1) (5) bekezdésekben foglaltaktól függetlenül az adó megfizetésére kötelezett az is, aki (amely) adóösszeget és/vagy adómértéket, illetve a 44. (2) bekezdésében meghatározott százalékértéket tartalmazó bizonylatot bocsát ki. A régi áfatv. 40. (6) bekezdése alapján a bizonylatban szereplő vagy az annak adataiból kiszámítható adó összegét az adóbevallás készítésére kötelezett kibocsátó önadózás keretében vallja be, az adóbevallás készítésére nem kötelezett kibocsátó esetében az adó összegét az állami adóhatóság határozattal állapítja meg. E rendelkezés nem alkalmazható az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyra, ha az az általa kibocsátott bizonylatban szereplő ellenértéket és az adó összegét bevételei között elszámolta. Véleményem szerint jogi nonszensz lenne, ha egyébként tartalmilag és alakilag hiteles számlára a befogadó a téves adófelszámítás okán nem tudna adólevonási jogot gyakorolni úgy, hogy a számlában tévesen felszámított adó vonatkozásában a kibocsátó adófizetésre kötelezett, valamint a felek részéről a rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlás megvalósult. Innovációs járulék Kisgyörgy Ilona: Innovációs járulék Az Országgyűlés, annak érdekében, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erősítését, különösen a kutatás-fejlesztés és a létrehozott új tudás alkalmazásának megfelelő mértékű és kiszámítható finanszírozását, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatását, megalkotta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. törvényt. 2011/7 3

4 A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény, a hatálya alá tartozó gazdasági társaságok számára írja elő az elkülönített állami alap javára teljesítendő innovációs járulékelőleg, illetve innovációs járulék megfizetésének és bevallásának részletes szabályait. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény hatálya alá tartozik a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. Nem tartozik a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény hatálya alá, ezért innovációs járulékfizetésre nem kötelezett: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 3. (2) (3) bekezdése szerinti kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság, a cégbejegyzés évében, a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság A Kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény értelmében mikro-, kisés középvállalkozásnak (KKV-nak) minősül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatottak létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő pénzösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Kisvállalkozásnak minősül a KKV kategórián belül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás a KKV kategórián belül amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérleg főösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati joga alapján külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot. A KKV minősítéshez euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor az MNB által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló az Államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény szerint elkülönített állami pénzalap. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap rendeltetése, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, valamint tegye lehetővé a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a magyar gazdaság versenyképességének és innovációs teljesítményének javítását szolgálja. Az Alap pénzeszközeit a gazdasági társaságok által közvetve vagy közvetlenül megvalósított kutatási és technológiai innovációs tevékenységekre kell fordítani. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap tárgyévi forrásai a törvény hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék, a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás, az Alap tárgyévet megelőző pénzmaradványa, belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által teljesített, önkéntes befizetések, adományok, segélyek, nemzetközi szervezetektől és intézményektől származó támogatások, visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatások visszatérítései, valamint az Alapból nyújtott támogatással létrehozott gazdasági eredményből való részesedés és egyéb bevételek. A központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás éves mértéke nem lehet kevesebb, mint a járulék megfizetésére kötelezetteknek a tárgyévet két évvel megelőző évre elszámolt befizetéseinek az összege. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Az Alap pénzeszközeit a gazdasági társaságok által közvetve vagy közvetlenül megvalósított kutatási és technológiai innovációs tevékenységekre kell fordítani. Az Alap pénzeszközeit a pályázati úton kiválasztott kedvezményezettek a következő jogcímeken használhatják fel: a kutatás-fejlesztés kiadásainak, a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításának fedezetére, új tudományos és technológiai eredmények alkalmazásának elterjesztésére, beleértve az országos kutatásifejlesztési programok és projektek finanszírozását, a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére, beleértve a nemzetközi kutatási-fejlesztési hálózatokhoz, infrastruktúrákhoz való kapcsolódás megteremtésében és működtetésében történő részvételt, összhangban a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival, a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt erősítő szolgáltatások, innovációs hídképző és hálózatépítő tevékenységek támogatására, konferenciák tartásának, szakkiállítások rendezésének, kiadványok készítésének költségeire, a technológiai innováció ösztönzésére a régiókban és a kistérségekben, a régiók és a kistérségek innovációs képességének növelésére és innovációs forrásainak támogatására, a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés támogatására, a nemzetközi pályázatoknál érvényesülő, utófinanszírozással összefüggő likviditási problémák áthidalásának támogatására, kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozására és a kutatás és a technológiai innováció emberi erőforrásainak fejlesztésére, a kutatói utánpótlás és képzés, tehetséggondozás, a kutatói, oktatói továbbképzés támogatására, a kutatók-fejlesztők hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert hazatérő kutatók magyarországi szakmai beilleszkedésnek támogatására, a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására, a társadalomtudományi kutatások támogatására. 4 Számviteli és Pénzügyi Tanácsadó

5 Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá külön jogszabályban, nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint különösen: a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések hazai társfinanszírozására, a tudás- és technológia-intenzív kisés középvállalkozásokba befektető kockázati tőkealapokban történő részvétel révén, a tudományos kutatás és technológiai innováció szakpolitikai megalapozását szolgáló műszaki, közgazdasági, társadalomtudományi elemzések, tanulmányok, koncepciók készítésére, a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködésből adódó feladatokra, az innovációs tevékenységgel közvetlenül összefüggő konferenciák szervezésére, szakkiállítások rendezésére, kiadványok, szakkönyvek készítésére, információs- és könyvtárak fejlesztésére, innováció-ösztönzési célú díjakhoz történő hozzájárulásra. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból támogatás nyílt pályázati rendszerben nyerhető el, és pályázaton kívüli támogatás adható. Pályázaton kívüli támogatás adható a fejlesztési célú beruházások kivételével, az Alap céljaival és felhasználásának jogcímeivel összhangban, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács jóváhagyásával, az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3 százalékát meg nem haladó mértékben. A pályázaton kívüli támogatások az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3 százalékát meghaladó mértékén felül az Alapból biztosítható az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések ideértve a K+F nagy infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat társfinanszírozása, az Európai Szén- és Acélipari Kutatási Alapba fizetendő magyar hozzájárulás. A pályázaton kívüli támogatások az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3 százalékát meghaladó mértéken felül a nemzetközi European X-Ray FreeElectron Laser Facility (XFEL) GmbH-ban való tagi hozzájárulás és éves tagdíj a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv részére az Alapból biztosítható. A GmbH-ban a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv 1 százalékos részesedést szerezhet. A pályázaton kívüli támogatás nyújtására, beleértve a más jogszabályból, illetve nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségeket és támogatásokat a fejlesztési célú beruházások kivételével az Alap céljaival és felhasználásának jogcímeivel összhangban, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács jóváhagyása szükséges. Az Alap kezelése során felmerülő költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek azonban nem haladhatják meg az Alap tárgyévi eredeti kiadási előirányzatának 4,5 százalékát. Az Alap kezelése során felmerülő költségek lehetnek elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével kapcsolatos költségek, pályázatok megismertetésével és elbírálásával kapcsolatos költségek, a szerződések előkészítésével, megkötésével és lebonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel kapcsolatos költségek, az ellenőrzéssel és értékeléssel, továbbá a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervek működésével kapcsolatos költségek. Az Alap tárgyévi előirányzatának 25 százalékát regionális innovációs célokra kell fordítani. A regionális innovációs célú pénzeszközök felhasználására javaslatot: a Regionális Fejlesztési Tanácsok tesznek, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal terjeszti elő jóváhagyásra és a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács hagyja jóvá. Az Alap kiadási előirányzatairól a tárgyévi költségvetési törvény rendelkezik. Az Alap költségvetési címei között az alap felett rendelkező miniszter amenynyiben a felhasználás, illetve a kötelezettségállomány alakulása indokolja előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Az Alapból nyújtott támogatások igénybevételének feltételeiről a kedvezményezettel szerződésben kell megállapodni. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelése és ellenőrzése Az Alap feletti rendelkezési jogot a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter gyakorolja, és felelős annak felhasználásáért. A miniszter rendelkezési jogát az Alap működésével kapcsolatos feladatkörben a kutatás-fejlesztésért és innovációért felelős szerv vezetőjére ruházza. Az Alap működésével kapcsolatos feladatok körében a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv: javaslatot tesz a miniszternek az Alappal kapcsolatos, valamint egyéb, a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatására vonatkozó jogszabályok tartalmára, elkészíti és jóváhagyásra a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elé terjeszti az Alap felhasználási tervét, valamint a pályázati stratégiát, meghatározza az Alapból nyújtott támogatások felhasználása ellenőrzésének, az Alap követelései behajtásának, a pénzügyi garanciák érvényesítésének módját, dönt az Alap pénzeszközeinek felhasználásáról, ellátja az Alap felhasználásával kapcsolatos államháztartási információs feladatokat és az Alap pénzeszközei felhasználásának szakmai értékelésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az Alap felhasználásáról szóló éves beszámolót, gondoskodik az Alap pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozataláról. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács Az Alapra vonatkozó stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület, amely legfeljebb tizenöt tagból áll. Tagjait legfeljebb öt évre, a miniszter javaslata alapján a miniszterelnök bízza meg. Tagjainak többségét a gazdaság és a tudomány nem kormányzati képviselői alkotják. Egyetértési jogot gyakorol: az Alapra vonatkozó felhasználási terv, valamint a pályázati stratégiák kialakításában, a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása keretében az EU által társfinanszírozott intézkedések kivételével. Előzetes véleményezési joggal rendelkezik: a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása keretében az Alapból támogatott és az Európai Unió által társfinanszírozott intézkedések, különösen a felhasználási terv és a pályázati stratégiák tekintetében, az egyes támogatási programok szakmai irányító testületi összetételének meghatározásában, figyelemmel kíséri az Alapból nyújtott támogatások társadalmi és gazdasági hasznosulását, a felhasználás stratégiai céljainak megvalósulását, véleményezi az Alap pénzeszközeinek felhasználásáról a kormány részére évente készített beszámolót. Az innovációs járulék alapja Az innovációs járulék alapja a Helyi adókról szóló, többször módosított évi C. törvény 39. (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap. 2011/7 5

6 2009. január 1-jétől a helyi iparűzési adó alapjának meghatározása során, a külföldön létesített telephellyel összefüggésben az adóalaprész mentesítésére vonatkozó szabályozás hatással lehet az innovációs járulékalapra is. Az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele (-) az eladott áruk beszerzési értéke (-) az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke (-) az anyagköltség (=) Az innovációs járulék alapja Mentes január 1-jétől az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, közszolgáltató szervezetnek nem minősülő vállalkozó külföldi adóalaprésze esetén azonban csak akkor, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. A módosítás következtében megszűnik a 90 százalékos korlátozás, vagyis a külföldi telephelyen elért adóalap egésze, 100 százaléka levonható a helyi iparűzési adó alapjából, ha az adózót ezen adóalaprész után külföldön önkormányzati adófizetési kötelezettség terheli. Az innovációs járulék mértéke: a járulék éves bruttó összege évtől az innovációs járulékalap 0,3 százaléka. Az innovációs járulék éves bruttó összegéből levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint a Költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 2. (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költsége. A levonható költségeket mind a saját szervezetben végzett, mind a vásárolt kutatás-fejlesztés esetében csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatással. Kutatás-fejlesztésnek minősül az alapkutatás: az általános tudományos és technológiai tudásanyag bővítése, amely nem kapcsolódik ipari vagy kereskedelmi célkitűzéshez, a kutatás-fejlesztés: az alapkutatás, ipari vagy alkalmazott kutatás, valamint kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés, az ipari vagy alkalmazott kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy a megszerzett új tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban, a kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés: az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, új vagy továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások, eljárások tervezése, kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése is, a technológiai innováció: minden olyan tudományos, műszaki, szervezeti, pénzügyi és kereskedelmi jellegű tevékenység, amely ténylegesen vagy szándék szerint műszakilag új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások megvalósításához vezet, TéT: tudomány- és technológiapolitika. Nem minősül kísérleti fejlesztésnek: a termékeken, termelési eljárásokban, folyamatokban, létező szolgáltatásokon végzett rutinszerű változtatás. Az innovációs járulék/előleg bevallása és befizetése Az innovációs járulék bevallása A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság az önadózás keretében maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig: az innovációs járulék éves bruttó öszszegét, az innovációs járulék éves bruttó öszszegéből a felmerült kötelezettségcsökkentő tételek éves összegét és a kettő különbözeteként megállapított innovációs járulék éves nettó összegét. Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (előlegfizetési időszak) előleget kell fizetnie a harmadik hónapot követő hó 20. napjáig. A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra járulékelőleget kell bevallania az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével. Az innovációs járulékelőleg: az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt, az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben, az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott járulékelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) járulékelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig járulékelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság jogutódnak is minősül. Nem kell járulékelőleget bevallani: a járulékfizetésre kötelezettnek megszűnésekor, cégbejegyzési eljárás befejezése miatt beadott járulékbevallás esetén. A befizetett innovációs járulékelőleg és a járulék éves nettó összege közötti különbözetet az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig kell megfizetni, illetőleg a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. A járulékfizetésre kötelezett bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Adózás rendjéről szóló évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az innovációs járulék/előleg teljesítésének módja A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság előlegfizetési időszakonként átutalja az előleg összegét az APEH Innovációs járulék beszedési számlára: Az innovációs járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulékot az üzleti évre állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év első napján érvényes jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be és teljesíti járulékfizetési kötelezettségét, és fizet járulékelőleget. A járulékot az állami adóhatósághoz kell befizetni, amely a gazdasági társaságok által befizetett járulékot külön jogszabályban szabályozott módon utalja át a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. Kontírozás Az innovációs járulék előlegfizetési időszakonkénti előleg összegének átutalása az APEH Innovációs járulék számla javára: T Innovációs járulékfizetési kötelezettség számla K 384. Elszámolási betétszámla A tárgyévi éves innovációs járulékfizetési kötelezettség összegének elszámolása: T Elkülönített alapokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások K Innovációs járulékfizetési kötelezettség számla A befizetett előleg és a járulék éves nettó összege közötti többletbefizetés viszszaigényelt összegének megtérítése az állami adóhatóság által: T 384. Elszámolási betétszámla K Innovációs járulékfizetési kötelezettség számla 6 Számviteli és Pénzügyi Tanácsadó

7 Menedzsment Lauf László: Számviteli ismeretek menedzserek számára 12. rész Mérleg alapismeretek 7. Az elmúlt alkalommal a forgóeszközök közül a követeléseket vizsgáltuk meg, ebben a fejezetben pedig az értékpapírokkal fogunk foglalkozni. A jelenleg tárgyalt értékpapírok szintén a forgóeszközök között vannak kimutatva. Ez azt jelenti, hogy ezeket az értékpapírokat egy évnél rövidebb időtávon kívánja a vállalkozás a birtokában tartani. Amennyiben egy évnél hosszabb távú célok vannak az értékpapírokkal kapcsolatban, akkor annak a befektetett pénzügyi eszközök között van a helye, melyekkel korábban már megismerkedtünk. A forgóeszközként kezelt értékpapírok csoportosítása a következő: III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete A forgóeszközök között értékpapírként tehát a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. Nézzük az egyes sorok tartalmát és a velük kapcsolatos alapvető tudnivalókat! Részesedés kapcsolt vállalkozásban A részesedés azt jelenti, hogy egy vállalkozás egy másik vállalkozásban tulajdonos valamilyen mértékben, vagyis részesedik a másik vállalkozás irányításában és a felosztásra szánt jövedelmében. Ez úgy lehetséges, ha rendelkezik a másik vállalkozás által kibocsátott részvénnyel (részvénytársaság esetén), vagy pedig a másik vállalkozás üzletrészével (például egy kft. esetén). Kapcsolódhatnak a tulajdonosi joghoz egyéb jogosultságok is, de ezekről jelenleg nem ejtünk szót. Ennél a mérlegtételnél elsősorban tisztázni kell, hogy ki minősül kapcsolt vállalkozásnak. Ez több szempontból is fontos. A megfelelő számviteli besorolás azért fontos, hogy a vállalkozásról az üzleti partnerei pontos képet tudjanak kialakítani, adózási szempontból azonban pénzben is mérhetővé válhat, ha ezzel a fogalommal a döntéshozók nincsenek tisztában. Nagyon fontos tehát tudni, hogy mikor és mitől lesznek a felek kapcsoltak. Erre már akkor gondolni kell, amikor egy vállalkozás tervezi a különböző lépéseit, melyeknek később adóvonzata lehet. A különböző akciók adószempontból való előzetes elemzését adótervezésnek nevezik, melyről a további folytatásokban lesz még szó. Nehezíti a kapcsolt vállalkozások kezelésével kapcsolatos helyzetet az, hogy különböző törvények különbözőképpen határozzák meg ezt a fogalmat. Jelenleg a számviteli törvény (Sztv.), és a társasági adóról szóló törvény (Tao tv.) szabályozásával ismerkedünk meg, de jó tudni, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény (áfa) értelmezése ezektől eltér. Az Sztv. szerint kapcsolt vállalkozás: az anyavállalat és az alábbiakban meghatározott vállalkozások: anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol; leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az előbbiekben meghatározott anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni; közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az anyavállalatnál írtak szerinti jogosultságokkal paritásos alapon legalább 33 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják; társult vállalkozás: az a konszolidálásba teljes körűen be nem vont gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A Tao tv. szerint kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval a fentiekben meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval a fentiekben meghatározott viszonyban áll. A Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozás értelmezése céljából fel kell lapoznunk a Ptk. (Polgári Törvénykönyv) Tao tv. által hivatkozott rendelkezéseit, melyek szerint többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. 1. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese, és 2011/7 7

8 a) jogosult-e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. 2. A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. 3. A Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Egyéb részesedés Minden olyan tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból vásárolt befektetés, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozások szerinti részesedések közé. Saját részvények, saját üzletrészek A vállalkozó által visszavásárolt (megszerzett) tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések. A visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések között kell kimutatni a vállalkozó által ellenérték (visszaváltási érték) fejében megszerzett visszaváltható részvényeket is a megszerzéstől az alaptőke kötelező leszállításának cégbírósági bejegyzéséig. A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között azokat az értékpapírokat kell kimutatni, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, továbbá azokat, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak. A két számlaosztályban (befektetett eszközök és forgóeszközök) szereplő értékpapír számlacsoport között van kapcsolat és átjárhatóság. Egyrészt, amennyiben például egy részesedés megvásárlásakor a tervek szerint 1 évnél rövidebb ideig tartaná a vállalkozás a birtokában az üzletrészt (vagy részvényt), akkor a forgóeszközök közé kell nyilvántartásba venni. Ha később a tervek megváltoznak, és a részesedést 1 évnél hosszabb ideig tervezzük megtartani, akkor azt át kell vezetni a forgóeszközök közül a befektetett pénzügyi eszközök közé. Ezt nevezzük átsorolásnak, mely egyszerűen a következőképp néz ki a könyvelésben: B/III/2 egyéb részesedés A/III/3 egyéb tartós részesedés tartozik követel tartozik követel év eleji nyitás 0 Ft 0 Ft részesedés beszerzése Ft részesedés átsorolása Ft Ft egyenleg 0 Ft Ft Látható, hogy a részesedés egyszerűen átkerült a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé. Ennek jelentősége a már többször említett valós kép kialakításában van. Nem mindegy egy vállalkozás megítélésekor, hogy hosszú futamidejű befektetései vannak, vagy pedig rövid futamidejű, spekulatívnak minősíthető ügyletek is helyet kapnak a tevékenységében. Ha a vállalkozás a részesedést a forgóeszközök közül átsorolta a befektetett eszközök közé, az nem jelenti, hogy ne értékesíthetné az üzletrészt bármikor, ha a helyzete vagy egy nem várt jó üzleti lehetőség azt megkívánja. Tehát az átsorolással a vállalkozás nem állított maga elé semmilyen korlátot, csupán tisztábbá tette a róla alkotható képet. Másrészt pedig lehet olyan helyzet, hogy egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (pl. kötvény) törlesztése több éven át történik meg. Az értékpapír beszerzésekor a papírt a befektetett pénzügyi eszközök közé vesszük nyilvántartásba, de azt az összeget, amelyet az adós az értékpapírban elismert tartozásából egy éven belül törleszteni fog, a forgóeszközök közé kell könyvelni. Az értékpapírnak az egy éven túl esedékes törlesztéseket megtestesítő hányada a befektetett eszközök között marad. Az adóév zárási munkálatai során meg kell vizsgálni, hogy van-e az értékpapír esetében a következő évben (tehát egy éven belül) esedékes tőketörlesztés, és ha van, akkor át kell annak összegét sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közt nyilvántartott értékpapír-állományba. És ez így megy évről évre, minden évben a következő évi tőketörlesztés összegét forgóeszközzé minősítve addig, amíg az értékpapír nyilvántartott értéke (vagy másképp kifejezve, az értékpapír által megtestesített követelés összege) le nem nullázódik. Számvitel a gyakorlatban dr. Himber Péter: Könyvelési példák 4. Számlaosztály (Források) főkönyvi számláival kapcsolatos számlaösszefüggések 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben A főkönyvi számlán kerülnek elszámolásra az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól kapott rövid lejáratú kölcsönök, hitelek, előlegek, valamint az ilyen jellegű és fennálló szállítói tartozások, beruházási szállítói tartozások, továbbá faktoring tartozások, váltótartozások összegei. Ezen belül elkülönítetten kell nyilvántartani az egyes vállalkozással szemben fennálló kötelezettségeket. A főkönyvi számlán növekedésként elszámolt tételek jogcímei és könyvelésük: Nyitás az év elején T 491. Nyitómérleg számla K 459. Rövid lejáratú kötelezettsé- 8 Számviteli és Pénzügyi Tanácsadó

9 gek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben A kapcsolt vállalkozás által kiállított számla a teljesített szállításról vagy a szolgáltatásnyújtásról: T 1., 2. Számlaosztály érintett számlái K 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Kapcsolódó tétel: = a számla általános forgalmi adó tartalmának elszámolása: T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Devizás kötelezettség év végi értékelésekor elszámolt árfolyamveszteség öszszege: T Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegforduló-napi értékelésének öszszevont árfolyamvesztesége K 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben A főkönyvi számlán csökkenésként elszámolt tételek jogcímei és könyvelésük A szállítói számla pénzügyi rendezése terhelési értesítése alapján: T 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben K 384. Elszámolási betétszámla K 386. Devizabetét-számla Kapcsolódó tétel: = devizás kötelezettség pénzügyi rendezésekor realizált árfolyamnyereség: T 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben K Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége = devizás kötelezettség rendezésekor realizált árfolyamveszteség: T Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége K 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Devizában kapott előleg év végi értékelésekor elszámolt árfolyamnyereség összege: T 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben K Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegforduló-napi értékelésének összevont árfolyamnyeresége A kapcsolt vállalkozástól kapott engedmény megegyezés, jegyzőkönyv, számla alapján T 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben K 1., 2. Számlaosztály érintett számlái (ha az érintett eszközt még nem aktiváltuk, vagy felhasználtuk) K 964. Utólag kapott engedmények (ha az érintett eszközt már aktiváltuk, vagy felhasználtuk) Kapcsolódó tétel: = a számla általános forgalmi adó tartalmának elszámolása: T 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben K 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó A kapcsolt vállalkozásnak visszaküldött számla szerinti összege: T 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben K 1., 2. Számlaosztály érintett számlái K 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó Kapcsolt vállalkozással szembeni tartozás kiegyenlítése rövid lejáratú hitelből bankértesítés szerint: T 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben K 452. Rövid lejáratú hitelek Az üzleti év zárásakor: T 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben K 492. Zárómérleg számla 461. Társasági adó elszámolása Itt kell kimutatni év közben a fizetett társasági adó előleget, valamint az adóbevallásban kiszámított társasági adó tényleges összegét. Az adóelőleg befizetésének elszámolása év közben, az éves társasági adófizetési kötelezettség elszámolása év végén, a számlán jelentkező egyenleg pénzügyi rendezése a tárgyévet követő évben, a tulajdonos osztalékából levont osztalékadó elszámolása. A főkönyvi számlán növekedésként elszámolt tételek jogcímei és könyvelésük: Nyitás az év elején (ha vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van az előző évről): T 491. Nyitómérleg számla K 461. Társasági adó elszámolása Év végén az adóbevallás szerinti adófizetési kötelezettség: T 891. Társasági adó K 461. Társasági adó elszámolása Az előző évi adótúlfizetés visszatérítése az adóhatóság részéről: T 384. Elszámolási betétszámla K 461. Társasági adó elszámolása Az előző évi adótúlfizetés, ha az adóhatóság más adónemre betudja a többletet: T 368. Egyéb követelések K 461. Társasági adó elszámolása Kapcsolódó tétel: T 46. Az érintett befizetési kötelezettség számla K 368. Egyéb követelések Az üzleti év zárásakor (ha az üzleti év végén adó túlfizetése van a vállalkozásnak): T 492. Zárómérleg számla K 461. Társasági adó elszámolása A főkönyvi számlán csökkenésként elszámolt tételek jogcímei és könyvelésük Nyitás az év elején (ha vállalkozásnak adó túlfizetése van az előző évről): T 461. Társasági adó elszámolása K 491. Nyitómérleg számla Adóelőleg befizetése: T 461. Társasági adó elszámolása K 384. Elszámolási betétszámla Az üzleti év zárásakor (ha az üzleti év végén adótartozása van a vállalkozásnak): T 461. Társasági adó elszámolása K 492. Zárómérleg számla 462. Személyi jövedelemadó elszámolása Ezen a főkönyvi számlán kell kimutatni a levont személyi jövedelemadó előlegeket, a ténylegesen levont forrás és egyéb személyi jövedelemadót, valamint az adóhatóság felé a havi határidőre teljesített kifizetéseket. Ajánlott elkülönítetten kimutatni a számla alábontásával a munkaviszonyból, az egyéb jogviszonyból, a természetbeni juttatásokból és az osztalékból levont adók összegeit. A munkaviszonyból és azon kívüli egyéb összevonandó adóköteles jövedelemből, egyéb, vegyes jövedelmekből levont személyi jövedelemadó előleg elszámolása, részjegy, vagyonjegy utáni részesedésből, magánszemély tulajdonosnak fizetett osztalékból, részesedésből levont személyi jövedelemadó elszámolása, az adóhatóságot megillető, levont adóelőlegek átutalása, továbbá személyi jövedelemadó túlfizetése esetén a többlet, adóhátralék esetén a hátralék elszámolása. 2011/7 9

10 A főkönyvi számlán növekedésként elszámolt tételek jogcímei és könyvelésük: Nyitás az év elején (ha vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van az előző évről): T 491. Nyitómérleg számla K 462 Személyi jövedelemadó elszámolása Az adóköteles jövedelemből levont adóelőleg könyvelése: T 471. Jövedelemelszámolási számla K 462 Személyi jövedelemadó elszámolása A kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó elszámolása: T 52. Személyi jellegű ráfordítások K 462 Személyi jövedelemadó elszámolása Az üzleti év zárásakor (ha az üzleti év végén adótúlfizetése van a vállalkozásnak): T 492. Zárómérleg számla K 462. Személyi jövedelemadó elszámolása Megjegyzés: Egyes könyvelési elszámolások az év végén az adótúlfizetéseket az Egyéb követelések számlái között erre a célra megnyitott technikai számlára vezetik át. Ez esetben az év elején vissza kell azokat a tételeket a megfelelő számlákra vezetni. A főkönyvi számlán csökkenésként elszámolt tételek jogcímei és könyvelésük Nyitás az év elején (ha a vállalkozásnak adótúlfizetése van az előző évről): T 462. Személyi jövedelemadó elszámolása K 491. Nyitómérleg számla Adóelőleg befizetése: T 462. Személyi jövedelemadó elszámolása K 384. Elszámolási betétszámla Az üzleti év zárásakor (ha az üzleti év végén adótartozása van a vállalkozásnak): T 462. Személyi jövedelemadó elszámolása K 492. Zárómérleg számla 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek Itt kell kimutatni számlaalábontásokkal az adóhatósághoz fizetendő vállalkozót terhelő adófizetési kötelezettséget, amelyre külön főkönyvi számla nincs kijelölve. A befizetési kötelezettségek bevallásának elszámolása, a 464. számla egyenlegének átvezetése év végén, az összevezetés után a számlán jelentkező egyenleg pénzügyi rendezése az adóhatósággal. Ajánlott számlaalábontások (természetesen a vállalkozás tevékenységének megfelelően): Külkereskedelmi áruforgalommal és különleges természeti tényezőkkel kapcsolatos árkülönbözet Különleges helyzetből, természeti, termelési, kereskedelmi körülményekből származó jövedelem utáni befizetési kötelezettség Fogyasztási adó Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás Sertésállomány-mentesítési hozzájárulás Jövedéki adó Munkaadói járulék Munkavállalói járulék Egészségügyi hozzájárulás Külön fel nem sorolt befizetési kötelezettségek Vám- és pénzügyőrséggel kapcsolatos befizetési kötelezettségek A főkönyvi számlán növekedésként elszámolt tételek jogcímei és könyvelésük: Nyitás az év elején (ha vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van az előző évről és úgy döntött, hogy a főkönyvi számla egyenlegét csak a tárgyévet követő évben vezeti át a 464. főkönyvi számlára): T 491. Nyitómérleg számla K 463 Költségvetési befizetési kötelezettségek T 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek K 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek Az adóköteles jövedelem után elszámolt adó könyvelése: T 86. Egyéb ráfordítások K 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek A főkönyvi számlán csökkenésként elszámolt tételek jogcímei és könyvelésük Az üzleti év zárásakor (ha a vállalkozás döntése alapján nem vezeti át az év végén a 463. főkönyvi számlák egyenlegét a 464. főkönyvi számlára): T 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek K 492. Zárómérleg számla Az üzleti év zárásakor (ha a vállalkozás az év végén átvezeti: a 463. főkönyvi számla egyenlegét a 464. főkönyvi számlára) T 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek K 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek Megjegyzés: Célszerű az egyszerűség kedvéért az év végén a 463. főkönyvi számlák egyenlegeit a megfelelő 464. főkönyvi számlákra átvezetni, mert ekkor a 463. főkönyvi számla mindig a tárgyévi forgalmat fogja mutatni Költségvetési befizetési kötelezettségek Itt kell kimutatni 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek számlán tételesen felsorolt és elszámolt, az adóhatósághoz fizetendő adó és adójellegű tételek fizetési kötelezettsége teljesítésének kimutatására szolgál. A főkönyvi számla részletezése (alábontása) megegyezik a 463-számlánál alkalmazott bontással. A főkönyvi számlán növekedésként elszámolt tételek jogcímei és könyvelésük: Nyitás az év elején (ha a vállalkozásnak adótúlfizetése van az előző évről, és úgy döntött, hogy a 463. főkönyvi számla egyenlegét a tárgyévben vezeti át a 464. főkönyvi számlára): T 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek K 491. Nyitómérleg számla A befizetett (elszámolt) adó könyvelése: T 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek K 384. Elszámolási betétszámla Az üzleti év zárásakor (ha a vállalkozásnak adófizetési kötelezettsége van, és döntése alapján az év végén a 463. főkönyvi számlák egyenlegét átvezeti a 464. főkönyvi számlára): T 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek K 492. Zárómérleg számla A főkönyvi számlán csökkenésként elszámolt tételek jogcímei és könyvelésük Nyitás az év elején (ha a vállalkozásnak adóbefizetési kötelezettsége van az előző évről, és úgy döntött, hogy a 463. főkönyvi számla egyenlegét a tárgyévben vezeti át a 464. főkönyvi számlára): T 491. Nyitómérleg számla K 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek Az üzleti év zárásakor (ha a vállalkozás az év végén átvezeti: a 463. főkönyvi számla egyenlegét a 464. főkönyvi számlára) T 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek K 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek Az üzleti év zárásakor (ha a vállalkozásnak az év végén adótúlfizetése van, és döntése alapján az év végén a 463. főkönyvi számlák egyenlegét átvezette a 464. főkönyvi számlára): T 492. Zárómérleg számla K 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek Megjegyzés: Egyes könyvelési elszámolások az év végén az adótúlfizetéseket az Egyéb követelések számlái között erre a célra megnyitott technikai számlára vezetik át. Ez esetben az év elején vissza kell azokat a tételeket a megfelelő számlákra vezetni. 10 Számviteli és Pénzügyi Tanácsadó

11 Határidôk Adózási határidők: július 12-én Kötelezettség Az Art. 31. (2) bekezdése szerinti havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettségeiről Havi bevallás az egyszerűsített foglalkoztatással öszszefüggő kötelezettségről azon adózók számára, akik nem kötelezettek az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 31. (2) bekezdés szerint elektronikus bevallásra Havi bevallás az évi LXXX. törvény 56/A. szerinti kötelezettek részére a járulékokról és egyéb adatokról Befizetés száma Kire vonatkozik 1108 Magánszemély; egyéni 1158 Adószámmal rendelkező, áfa fizetésére nem kötelezett magánszemély; vállalkozó 1108E 1108INT Magánszemély; egyéni Egyszerűsített foglalkoztatást terhelő közteher Magánszemély; egyéni ; Háztartási alkalmazott után fizetendő regisztrációs díj Magánszemély A kifizető által a magánszemélytől levont különadó Magánszemély; egyéni A különadó alapja utáni egészségügyi hozzájárulás Magánszemély; egyéni A magánszemély által fizetendő különadó Magánszemély A kifizető által levont személyi jövedelemadó-előleg A munkáltató által levont személyi jövedelemadó-előleg A külföldi személytől levont adó Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás A munkaerő-piaci járulék Az egészségügyi hozzájárulás Start Programhoz kapcsolódó kártyával rendelkezőkre vonatkozó fizetési kötelezettség Munkáltató által levont járulék (tagdíj-kiegészítés) Kifizető által levont járulék (tagdíj-kiegészítés) Korkedvezmény-biztosítási járulék Egyéni Egyéni 2011/7 11

12 Kötelezettség A Tbj. 4. b) pontja szerinti egyéni vállalkozó által fizetendő járulék (tagdíj-kiegészítés) Társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék A magánszemély által a Tbj. 39. (2) bekezdése alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék Egyszerűsített vállalkozói adó előlege Szakképzési hozzájárulás előlege Hitelintézeti járadék előlege Átalányadó, tételes átalányadó előlege Adózási határidők július 15-én Kötelezettség Adatszolgáltatás Adatszolgáltatás a költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolás kiadásáról Pénzintézetek adatszolgáltatása a pénzforgalmi bankszámla megnyitásáról és megszüntetéséről Adatszolgáltatás az adózó által az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró, közösségi adószámmal nem rendelkező vevő(k) részére történt, az áfatörvényben meghatározott új közlekedési eszköz(ök) értékesítéséről száma száma 11K56 egiro 11A88 Egyéni vállalkozó Társaság Magánszemély Kire vonatkozik Evaalany egyéni vállalkozó; evaalany társaság Evaalany egyéni vállalkozó; evaalany társaság Társaság Magánszemély; egyéni Kire vonatkozik Társaság Adózási határidők július 20-án Kötelezettség az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), éves bevallás benyújtására kötelezett adózók részére Negyedéves/éves bevallás a fogyasztói árkiegészítés adatairól szolgáltatáscsoportonként a évben negyedéves/éves összesítő bevallás benyújtására kötelezett adózók részére az általános forgalmi adó kötelezettségének, illetve jogosultságának összegéről a speciális adózói körbe tartozó adózók egyes, határon átnyúló ügyleteivel összefüggő általános forgalmi adó kötelezettségekről az Art. 1. sz. mellékletének I/B/3. c) és e) pontja alapján száma Kire vonatkozik A215 Áfa fizetésére nem kötelezett egyéni vállalkozó; áfa fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó; evaalany egyéni vállalkozó; áfa fizetésére nem kötelezett társaság; áfa fizetésére kötelezett társaság; evaalany társaság 1165 Áfa fizetésére kötelezett magánszemély; áfa fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó; áfa fizetésére kötelezett társaság 1186 Adószámmal nem rendelkező magánszemély; adószámmal rendelkező magánszemély, aki nem alanya az általános forgalmi adónak (pl. munkáltatói minőségben); adószámmal rendelkező, áfa fizetésére nem kötelezett magánszemély; áfa fizetésére nem kötelezett egyéni vállalkozó; evaalany egyéni vállalkozó; áfa fizetésére nem kötelezett társaság; evaalany társaság, nonprofit szervezet, egyéb adóalanyok (alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár) és egyéb (pl. ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, közjegyzői iroda, magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, erdőbirtokossági társulat, MRP-célszervezet, közhasznú társaság, vizitársulat) a pénznyerő automaták, valamint a 1178 Egyéni játékautomaták játékadójáról az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséről Számviteli és Pénzügyi Tanácsadó

13 Kötelezettség a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló évi XCVIII. törvény (Gyftv.) által bevallásra kötelezettek részére Összesítő nyilatkozat az Európai Közösség területén belül történő közösségi termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, valamint az Európai Közösség területéről történő termékbeszerzésekről és szolgáltatás igénybevételekről Adatszolgáltatás A nyomtatványt forgalmazó (alforgalmazó) adatszolgáltatása Befizetés Általános forgalmi adó befizetése Társasági adó előleg (ha havonként és negyedévenként fizet adóelőleget) Rehabilitációs hozzájárulás előlege Szakképzési hozzájárulás előlege Innovációs járulékelőleg befizetése Cégautóadó Játékadó befizetése A gyógyszer forgalombahozatali engedély jogosultja, illetve a forgalmazó (ideértve a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránti kérelmet benyújtót is, ha az nem azonos a tápszer forgalmazójával, akkor a forgalmazót), a gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet (ideértve a tápszer-nagykereskedelmet folytatót), valamint az ismertető tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező személy fizetési kötelezettsége száma Kire vonatkozik 1151 Egyéni 11A60 ESZIG Áfa fizetésére kötelezett magánszemély; áfa fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó; áfa fizetésére kötelezett társaság Társaság Áfa fizetésére nem kötelezett egyéni vállalkozó; áfa fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó; áfa fizetésére nem kötelezett társaság; áfa fizetésére kötelezett társaság; nonprofit szervezet, egyéb adóalanyok (alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár) és egyéb (pl. ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, közjegyzői iroda, magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, erdőbirtokossági társulat, MRPcélszervezet, közhasznú társaság, vízitársulat) Társaság Magánszemély; egyéni Egyéni Egyéni Adózási határidők július 31-én (augusztus 1-jén) Kötelezettség száma a magánszemély egyes évi jövedelmeit terhelő 1053K különadóról Befizetés A magánszemély egyes évi jövedelmeit terhelő különadó Kire vonatkozik Adószámmal nem rendelkező magánszemély; adószámmal rendelkező magánszemély, aki nem alanya az általános forgalmi adónak (pl. munkáltatói minőségben); adószámmal rendelkező, áfa fizetésére nem kötelezett magánszemély Magánszemély 2011/7 13

14 Kérdések válaszok Egyszerűsített végelszámolás záró mérlegét szeretnénk elkészíteni egy bt.-nek, csakhogy tagi hitel van a cégben. Pénzeszköze nincs, tárgyi eszköze nincs a cégnek. Ki kell-e vezetnem a könyvelésből ezt a kötelezettséget, vagy így leadható a mérleg? Ha ki kell vezetnem, hogyan tehetem meg, hogy ne kelljen illetéket fizetnem? Zárójelentést is kell készítenünk, tudnának erre egy sémát küldeni? A végelszámolási eljárásnak feltétele a kötelezettségek pénzügyi rendezése a végelszámolás során. Tekintettel arra, hogy a végelszámolás esetén a cég vagyona elvileg minden hitelező követelésének a kielégítésére elegendő, nincs szükség a felszámolásnál irányadó szabály alkalmazására, miszerint a gazdálkodó szervezet valamenynyi tartozása a felszámolás kezdő időpontjában lejárttá, azaz esedékessé válik. A végelszámolás során a végelszámoló a lejárattól függetlenül, saját belátása szerint elégíti ki a céggel szembeni követeléseket. Amennyiben a rendelkezésre álló pénzeszközök nem elegendőek a követelések rendezésére, úgy a végelszámoló szükség szerint értékesítheti a vagyont. Lényegében a végelszámolón múlik, hogy a vagyont milyen formában, módon értékesíti, akár a nyilvánosságot is mellőzve. A végelszámoló a végelszámolás alatt gondoskodik a gazdálkodó szervezet vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, eljárása során a gazdálkodó szervezet érdekeit messzemenően szem előtt tartva, az adott helyzetben általában elvárható körültekintéssel köteles eljárni. A végelszámolói kötelezettségek megsértésével az alapítónak, illetve a megszűnő szervezet megmaradó vagyonával rendelkezni jogosult személyeknek, továbbá a hitelezőknek okozott károkért a végelszámoló a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint felel. Minta: Az ABC Bt.-re vonatkozó Vagyonfelosztási Javaslat és Zárójelentés Alulírott, XY, Az ABC Bt. (cím) végelszámolója a következő javaslatot teszem az ABC Bt. végelszámolása során fennmaradt vagyon felosztására vonatkozóan a tulajdonosok között. A felsorolt vagyontételek meglétének ellenőrzését elvégeztem, további követelésről vagy vagyontárgyról nincs tudomásom. A felosztás a következő információk alapján készült: AZ ABC Bt. tulajdonosai: feleség (beltag) férj (kültag) Felosztható vagyon: Ft IPA túlfizetés 2... Ft Bankszámlapénz Ft Tárgyi eszközök 4.. Ft Készpénz A felosztható vagyonból az üzletrészek tulajdonosai a következőképpen részesednek: Feleség IPA túlfizetés, bank pénztár egyenlege Férj tárgyi eszközök A vagyonfelosztási javaslat elfogadásával az üzletrészek tulajdonosai elismerik, hogy további vagyoni követelésük nem áll fenn. Tulajdonosok jóváhagyják, hogy a vagyonfelosztás szerinti összegeket és vagyontárgyat így veszik át. Az ABC Bt. végelszámolását lezárva a következőket állapítom meg: Az ABC Bt.-nek a megszűnést követően felmerülő kötelezettségéről nem tudok. A Társaság végelszámolási időszak során a magyar jogszabályok szerint működött. A végelszámolást követő zárómérleggel lezárt iratanyagok elhelyezésére a Társaság székhelyét (.) jelölöm ki, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben az iratok tárolása a törvény által előírt megőrzési időn belül ellehetetlenülne, akkor a végelszámoló a körülmények megvizsgálása mellett veszi át az iratanyagokat megőrzésre. A Társaság a végelszámolási időszakban kimutatott eredménye a vagyonfelosztási javaslat szerint felosztásra kerül. A Társaság jóváhagyott vagyonfelosztás tranzakcióit még nem tartalmazó zárómérlegét az üzletrészek tulajdonosai vagyonfelosztási javaslattal és zárójelentéssel együtt kapják meg. Budapest, 2011 Az intézményünknél egy építésiengedélyköteles felújítást végeztünk. A számlát kiállító az áfát nem építette be a számlájába, mert az áfát a szolgáltatást igénybe vevő fizeti meg. A számla kifizetését követően átutaltuk az áfát. Könyvelési tétel: T: K: 321 Előírom bevételként: T: K: T: K: Intézményünk nem igényelheti vissza az áfát, tehát az alaphoz mindenképpen hozzá kell adni, mert állományba áfával kell nyilvántartásba venni. A gondunk az, hogy a fenntartó azt az információt adta, hogy a fordított áfát a dologi kiadásokban kell kifizetni. A kontírozási lépések helyesek, és a fordított áfa kifizetését valóban a dologi kiadások között kell szerepeltetni. 1 Ha a beszerzés a fordított áfakörbe tartozik, akkor az áfakiadás elszámolása közgazdasági osztályozás szerint 2 Az áfa bevételként való elszámolása 3 Funkcionális osztályozás szerint fordított áfa elszámolása kiadás bevétel 1822, , , 9951 Amennyiben a munkáltató elengedi a korábban részletezett a munkavállalójának lakásvásárlásra adott kölcsönt, akkor a munkáltatót terheli adófizetési kötelezettség? Előző válaszában a munkavállalóra értette, hogy nem kell adóznia az elengedett kölcsön után? Igen, a számviteli törvény szerint az elengedett követelésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A vállalkozásnak társasági adófizetési kötelezettsége lesz. Egyik ügyfelünk, egy üzemanyagot (gázolaj, benzin) értékesítő kft. részben saját vállalkozásában, részben alvállalkozók igénybevételével végzett beruházási munkákat telephelyén. Az üzemanyagtartályokat a vállalkozás megvásárolta, a tartályokat irodánk tárgyi eszközként lekönyvelte. Az egyik tartályt földbe sülylyesztette, és ennek megvalósításához a szükséges építés-szerelési munkákat részben saját maga, részben alvállalkozó igénybevételével valósította meg. Saját maga végezte az üzemanyag-tartályok alatti betonalap, valamint a kiszolgáló terület betonozási munkáit is. A megvásárolt irodakonténerben a villanyszerelést és a lakatos munkát (rácsok készítése, szerelése) is a vállalkozás végezte el. A vállalkozás által végzett betonozási, villanyszerelési, illetve lakatos munkákat könyveléstechnikailag külön kell-e kezelni, vagy rá kell aktiválni a tartályra, illetve az irodakonténerre? A saját beruházás elvégzéséhez szükséges, vásárolt anyagok és a felmerült alvállalkozói k áfáját a bevallási időszakban, vagy az üzembe helyezés (aktiválás) időpontjában vonhatjuk le? 14 Számviteli és Pénzügyi Tanácsadó

15 A számvitelről szóló évi C. törvény 3. (4) bekezdésének 7. pontja szerint beruházásnak nevezzük a tárgyi eszköz saját vállalkozásban történő előállítása során annak használatbavétele érdekében, az üzembe helyezésig végzett tevékenységeket, úgymint tervezés, előkészítés, lebonyolítás, kivitelezés, hitel-igénybevétel, biztosítás, alapozás, próbaüzemelés, üzembe helyezés stb. Az 51. értelmében a saját rezsis beruházás bekerülési értékének részét képező költségtényezők három nagy csoportba oszthatók: amelyek az eszköz előállítása és üzembe helyezése során közvetlenül felmerültek, amelyek az eszköz előállításával bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, és amelyek az eszközre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével számszerűsítve elszámolhatók. Tehát a saját előállítású tárgyi eszköz bekerülési értékének (majdani bruttó érték) meghatározása során nemcsak az adott eszköz gyártásával, kivitelezésével, szerelésével kapcsolatban felmerült közvetlen költségeket kell számításba venni, hanem az előállítás folyamatához hozzárendelhető közvetlen költségeket is. Egy saját vállalkozásban végzett beruházásnál a gazdasági társaság saját gépeivel, szerszámaival, esetleg bérelt gépekkel, saját embereivel (munkavállalóival, személyesen közreműködő tagjaival), a beszerzett anyagok, alkatrészek beépítésével, összeszerelésével, felhasználásával hozza létre saját céljára a gazdasági tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi eszközt. Előfordulhat, hogy minden részelemet, alkatrészt készen szerez be a beruházó, de ha azt a saját embereivel szereli össze, akkor is saját rezsis beruházásról beszélünk. Saját rezsis beruházásként számoljuk el a tárgyi eszköz oly módon történő létesítését is, amikor ugyan a kivitelezést idegen vállalkozó végzi, de az eszközhöz szükséges anyagot, esetleg saját előállítású terméket, az előállításhoz szükséges gépet, szerszámot, egyéb szolgáltatásokat ingyenesen mi biztosítjuk a kivitelező számára. Nem számlázzuk ezeket a részére. Sőt, még az is felmerülhet, hogy a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezéséig felmerülő minden tevékenységet saját kivitelezésben valósítunk meg. Ilyen esetekben a külső vállalkozó által számlázott összeget, vagy közvetlenül a beruházás bekerülési értékeként könyveljük a 161-es számlára, vagy pedig mint igénybe vett szolgáltatást, melyet a saját vállalkozásban végzett beruházás költségét, a többi költséggel együtt hozzuk át a beruházás főkönyvi számlájára. Milyen költségtényezők nem szerepelhetnek az ilyen beruházás bekerülési értékében? Semmi olyan költségtényező nem szerepelhet a saját rezsis beruházás bekerülési értékében, amely nem hozható közvetlen összefüggésbe az előállított tárgyi eszközzel. A forgalmi költségeljárással készített eredménykimutatás felépítését figyelembe véve érzékelhetjük egyértelműbben, hogy melyek azok a költségek, amelyek nem lehetnek a közvetlen önköltség részei, még megosztásos alapon sem. Ezek elsősorban az értékesítés költségei (ez nem jellemző egy beruházásnál!) valamint az igazgatási költségek és egyéb általános költségek. Például nem lehet elszámolni semmilyen, a vállalkozás irányításával kapcsolatos költséget: a székhely világítási, fűtési, takarítási költségeit, esetleges értékcsökkenési leírását, a karbantartási költségeket, az irányítás igénybe vett szolgáltatásait, munkavédelmi költségeket, adatfeldolgozási költségeket, valamint a vezető- és adminisztrációs munkatársak bérét, közterheit. Ezen kívül szóba sem jöhetnek az ún. egyéb általános költségek (például: jóléti és szociális költségek, alapítás-átszervezés költségei, ISO stb.). A saját előállítású tárgyi eszköz közvetlen költségeiről elszámolást kell készíteni, melynek alapvető előírásait az értékelési szabályzatban, vagy ha van, akkor az önköltség-számítási szabályzatban (lásd bekezdést) kell rögzíteni. Szabályozni kell az előállítási költségek tartalmát és a meghatározás módszereit attól függően, hogy az önköltség megállapítása hogyan történik a vállalkozásnál (például: utókalkuláció). Amenynyiben a saját vállalkozásban megvalósított beruházást hitelből finanszírozzák, akkor annak az üzembe helyezés időpontjáig felmerült kamata, valamint az esetleges biztosítási díj elsősorban épületeknél szokott előfordulni a tárgyi eszköz bekerülési értékének része. Az január 1. napja után indult (illetve ezen időpont előtt indult, de az első adólevonási jog, illetve adófizetési kötelezettség azzal kapcsolatosan ezen időpont után keletkezett) saját vállalkozásban megvalósított beruházások esetében a beruházás során keletkező előzetesen felszámított adót levonhatósága az áfatörvény általános szabályai szerint ítélendő meg. Abban az esetben, ha kizárólag adóköteles gazdasági tevékenységet fog szolgálni a beruházás, akkor a beszerzések (igénybe vett szolgáltatások) áfája a beruházás folyamatában levonható, függetlenül attól, hogy az eszköz rendeltetésszerű használatba vétele mikor történik meg. Bevételi nyilvántartást vezető bt. a Nemzeti Kulturális alaptól 1 M Ft-os támogatást kapott egy művészeti folyóirat megjelenítéséhez. Az így kapott támogatás véleményünk szerint eva-alapot képez, de ügyfelünk ezt a tényt vitatja, mivel a támogatás felhasználását számlákkal kell igazolni az alap felé. Feltételezzük, hogy vissza nem térítendő támogatást kap a cég. Ez növeli az evaalapot, azaz a 30 százalék evát meg kell fizetni utána. Eva tv. 6. (1) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében a (2) (9) bekezdés szerint meghatározott összeg, más adóalany esetében a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel. (2) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bont, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül bevételnek: a) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása); (9) A (2) bekezdés szerinti bevétel csökkenthető a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összegével. 2011/7 15

16 A TK-ellátó által Önkormányzatunk felé kiszámlázott könyveket (normatíva terhére) milyen főkönyvre kell könyvelni? Könyvtári könyv vagy segély? Amennyiben a TK-ellátó által kiszámlázott könyvek felvételre kerülnek az iskola könyvtárába, és az ott tanuló diákok ezeket a könyveket használják, akkor könyvtári könyvként kell lekönyvelni, egyéb esetben pedig lehetséges segélyként is. Társas vállalkozás tagja nem rendelkezik máshol biztosítási jogviszonnyal. Jövedelmet nem vesz fel, de a járulékokat megfizeti. Szakképzési hozzájárulást kell fizetnie? Szakképzési hozzájárulás alapját a szakképzési törvény határozza meg: Szakképzési törvény (2003. LXXXVI.) 3. (1) A szakképzési hozzájárulás alapja a) a számvitelről szóló évi C. törvény 79. -ának (2) bekezdése által meghatározott bérköltség, Számviteli törvény (2000. C. törvény) 79. (2) Bérköltség minden olyan az üzleti évhez kapcsolódó kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. Ha nem történik kifizetés, akkor nincs a szakképzési hozzájárulásnak alapja, így nincs miután fizetni a szakképzési hozzájárulást (de ezt nem nézi jó szemmel az adóhivatal). A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (továbbiakban együtt: tárgyév) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét, és fizet előleget. Az a kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem a évi LXXXVI. törvény 4. -ban meghatározott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára fizeti. A hozzájárulásra kötelezett az első félévre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg összegét a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig kell bevallani és megfizetni. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év második hónapja 25. napjáig kell bevallani és megfizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózók negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig fizetik meg a szakképzési hozzájárulást, és az egyes negyedévekre megállapított előleget az adóévre vonatkozó Eva bevallásban vallják be. Az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az egyszerűsített vállalkozói adó megfizetésére előírt határidőig kell befizetni. A kettős könyvvitelt vezető adózó a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig bekövetkezett az üzleti évről készült bevallásában figyelembe nem vett változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be és fizeti meg. Adott egy bt., ahol mindkét tag személyében változás történt. A régi tagok tőkéje 2 M Ft, az új tagoké 5 E. A saját tőke negatív. Társasági szerződésben az szerepel, hogy a régi tagok vagyona törlésre kerül, az új tagok pedig befizették a házipénztárba. Helyes-e, ha a következőképpen könyvelem: új tagok: T3811 K411 5 E; régi tagok T411 K413 A régi tagok nem kaptak kifizetést, tehát a veszteséget rendezték a tőkéjükből. A kontírozás a leírtak szerint helyesen lett alkalmazva. Egyéni vállalkozó 2010-ben áfakörös volt, 2011-ben alanyi mentes lett. A megmaradt készlet áfájával mi a teendőm? Be kell vallani, és megfizetni utána az áfát, vagy létezik más megoldás is? Ha az egyéni vállalkozó az eszközökkel kapcsolatos előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte, visszaigényelte, akkor a megszűnéskor meglévő eszközeinek az áfáját meg kell fizetnie a megszűnés időpontját követő 30 napon belül adott bevallásában. A készletek: az anyag és az áru. Ezeket év végén fel kell leltározni, és nyilván kell tartani, de nem kell az áttérés miatt adót fizetni utánuk, ha továbbra is a vállalkozásban kerül felhasználásra. Csak akkor kellene adózni utánuk, ha kivonásra kerülnek a vállalkozásból. Korábbi években jóváhagyott, a könyvekben kötelezettségként szereplő, ki nem fizetett osztalék elévülése Egy cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt mindezidáig az osztalék kifizetésére nem került sor. Meddig szerepelhet a könyvekben ez a kötelezettség? Elévülnek-e, amennyiben igen, hány év az elévülési idő, és milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből mint a kötelezettség elengedése, amely illetékfizetési kötelezettséggel és adóalap-növeléssel jár. A tulajdonos részére járó osztalékra amennyiben az alapszabályban nincs eltérő előírás 5 éves elévülési idő vonatkozik. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy amennyiben a tulajdonos ez időn belül nem jelenti be az osztalék felvételére az igényt, úgy azt az elengedett kötelezettségek között számolja el a vállalkozás. De ha a beszámolókészítéshez minden évben íratunk egy nyilatkozatot, hogy a tulajdonos igazolja, hogy ki nem fizetett osztalékot tartanak nyilván számára, akkor soha nem évül el. (Elévülés szabályai Ptk. új kötelmi jog.) (Beszámoló alátámasztása leltárral: számviteli törvény.) Kiadja a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft Budapest, Nagy Lajos király útja 127. Tel: 06-1/ , fax: 06-1/ Felelős kiadó: Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. ügy ve ze tő igazgatója Szerkesztő: dr. Székely Krisztina Hirdetések felvétele: a kiadóban vagy a 06-1/ es telefonszámon Weboldal: www. menedzserpraxis.hu Nyomdai munkák: Menedzser Praxis Második évfolyam hetedik szám júliusissn Lapengedély szám:163/0169/3/2010 Kiadványunkban szereplő adatokat és információkat a legnagyobb gondossággal állítottuk össze. A közölt információkban tapasztalha tó idő közben bekö vetke zett esetleges változásokért nem áll módunkban felelősséget vállalni, ebben az esetben nem garantálhatunk teljes kifogástalanságot. Minden jog fenntartva! A Kiadó írásos engedélye nélkül a mű kivonatonként sem sokszorosítható semmiféle formában (elektro ni kus és mágneses vagy más adathordozón), így ennek terjesztése és értékesítése is tiltott. 16 Számviteli és Pénzügyi Tanácsadó

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény hatálya alá tartoznak:

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény hatálya alá tartoznak: Innovációs járulék A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény a hatálya alá tartozó gazdasági társaságok számára írja elő az elkülönített állami alap javára teljesítendő

Részletesebben

2003. évi XC. törvény. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

2003. évi XC. törvény. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról Az Országgyűlés, annak érdekében, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok

Részletesebben

2003. évi XC. törvény. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

2003. évi XC. törvény. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról Az Országgyűlés, annak érdekében, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan A(z).. (székhely: cégjegyzékszám:.., céget nyilvántartó bíróság a., mint Cégbíróság, adószám:.., statisztikai számjel:.., a továbbiakban:

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Az innovációs járulék

Az innovációs járulék ADÓVILÁG 2004.02.13. Az innovációs járulék 2004. január 1-jétől új kötelezettség, az innovációs járulékfizetés terheli a gazdasági társaságokat, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003.

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2014. évi XXII. törvény 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1 2014.8.15. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék 1. Értelmező rendelkezések 1 2. Az adókötelezettség, az adóalany 1 3.

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása Az év végi zárlati tételek könyvelési rendje 1. Előirányzat számlák zárása a) kiadási előirányzatok közgazdasági osztályozás szerint T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái K 496 Előirányzatok

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök Pénzügyi számvitel V. előadás Követelések, pénzeszközök A követelés fogalma jogszerű teljesített elfogadott, elismert pénzben kifejezett, kifejezhető FIZETÉSI IGÉNY Tágan értelmezve A számviteli szempontból

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben

I. Adókötelezettség 1..

I. Adókötelezettség 1.. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 33/2007/XII.28./., 23/2002/VIII.14./sz., 17/2002/VI.14./ sz., a 25/2001/XII.12./, a 29/2000/XII.21./sz., a 21/1999./VI.9./sz. és a 35/2011.(XII.20.)számú

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e az iparűzési adóról Hegyesd Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Ht.) 1. - ának

Részletesebben

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben)

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje) Helyi iparűzési adóbevallás 200. adóévről Albertirsa Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

Ügyiratszám: 340709/2008.III. Ügyintéző: Dr. Ráczné ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez - az iparűzési adóról szóló rendelet módosítására

Ügyiratszám: 340709/2008.III. Ügyintéző: Dr. Ráczné ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez - az iparűzési adóról szóló rendelet módosítására Ügyiratszám: 340709/2008.III. Ügyintéző: Dr. Ráczné ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez - az iparűzési adóról szóló rendelet módosítására Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet Az érintett belső szervezeti egység vezetőjének

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének

a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének ÚTMUTATÓ a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének számviteli elszámolásához Budapest, 2004. Készítette: dr. Nagy Gábor a Pénzügyminisztérium ny. főosztályvezetője 2 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 13

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

2014. évi XXII. törvény. a reklámadóról. 1. Értelmező rendelkezések

2014. évi XXII. törvény. a reklámadóról. 1. Értelmező rendelkezések 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja: 1. Értelmező rendelkezések 1. E törvény alkalmazásában: 1. médiaszolgáltatás:

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság Benyújtás, postára adás napja: év hó nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A HATÁROZOTT IDŐSZAKI ELSZÁMOLÁSÚ ÜGYLETEK SZÁMLÁZÁSÁNAK 2015. JÚLIUS 01-TŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A HATÁROZOTT IDŐSZAKI ELSZÁMOLÁSÚ ÜGYLETEK SZÁMLÁZÁSÁNAK 2015. JÚLIUS 01-TŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSÁRÓL BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelő KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/ 568-159; Fax: 34/369-159 E-mail: konyvvizsgalat@barama.hu Honlap: www.barama.hu TÁJÉKOZTATÓ A HATÁROZOTT IDŐSZAKI

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja: év hó nap megnevezése:

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe:

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe: HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 20 adóévről Velence önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről A bevallás elektronikus úton nem kitölthető,

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: -_- Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: - - _- ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (VI.28.) rendelete a helyi iparűzési adóról A Bakonyszentkirály Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Ht.)

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 16. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) PM rendelethez HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó... nap megnevezése: azonosító száma:...... Az átvevő

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről.

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről. Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről. Vámosmikola Község Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990.évi

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2009. adóévről VISEGRÁD önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év...

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről tölti ki! Benyújtás, postára adás napja év hó

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/1996.(XII.31.)KT számú rendelet. A rendelet hatálya kiterjed Balotaszállás Községi illetékességi területére.

A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/1996.(XII.31.)KT számú rendelet. A rendelet hatálya kiterjed Balotaszállás Községi illetékességi területére. A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/199.(XII.31.)KT számú rendelet Balotaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testület a helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:... év hó nap

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:... év hó nap Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:... év hó nap Az adóhatóság megnevezése: Monorierdő Községi Polgármesteri Hivatal Az adóhatóság címe: 2213 Monorierdő, Béke köz 13. Az iparűzési adószámla

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... címe (lakóhelye, székhelye):... ... telephelye:... ... levelezési címe:... ...

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... címe (lakóhelye, székhelye):... ... telephelye:... ... levelezési címe:... ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: 2008.... hó... nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma:.. az

Részletesebben

Számviteli alapfogalmak I.

Számviteli alapfogalmak I. Számviteli alapfogalmak I. 1. A számvitel fogalma: a gazdálkodás (a gazdasági tevékenység) rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. 2. A számvitel területei: a törvény

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje.)

2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje.) HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ZSÁMBÉK VÁROS önkormányzat illetékességi adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:...év...hó...nap Az adóhatóság megnevezése:...

Részletesebben

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Mintacím szerkesztése Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Általános szabályok szerint Az általános forgalmi adóra vonatkozó adókötelezettséget tartalmazó jogszabályok: 2007. évi CXXVII.

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2009. adóévben az Ordacsehi önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóben a/az önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja: év hó nap megnevezése: Medgyesegyháza Városi Önkormányzat azonosító száma:...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:...év...hó...nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:...év...hó...nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2010. adóévről VÁMOSÚJFALU önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Iparűzési adó beszedési számla: 11734169-15545813-03540000

Részletesebben

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzata a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

2.8. A Htv. 37. (2) b) pontja alapján állandó jellegű iparűzési törvény szerint mezőgazdasági. 4. Bevallási időszak..év hó.. naptól.. év. hó..

2.8. A Htv. 37. (2) b) pontja alapján állandó jellegű iparűzési törvény szerint mezőgazdasági. 4. Bevallási időszak..év hó.. naptól.. év. hó.. tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: 200... év..hó..nap átvevő aláírása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről a karcagi önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési

Részletesebben