Cross Border Business Legislation (Határ menti üzleti jog) Jegyzet

Átírás

1 Cross Border Business Legislation (Határ menti üzleti jog) Jegyzet

2 Referiri la websiteul programului: Declaratie referitoare la refuzul responsabilitatii: The content of the present device does not necesarily reflect the official point of view of the European Union. Titlul proiectului sau macar acronimul:decreasing Unemployment by Cross-border Education and Approach Development (DUCEAD) Codul proiectului: HURO/1001/100/2.3.2

3 ÁLTALÁNOS JOGI ISMERTEK... 7 Jog definíciója... 7 Az állam fogalma Államforma, államszervezet Az országgyűlés Köztársasági elnök Alkotmánybíróság Kormány Önkormányzat Számvevőszék Az Európai Unió Intézményrendszere TÁRSASÁGI JOG A magyar társasági jog alapelvei Társaság alapítása közös szabályok A társaság létszakaszai Alapítás Átalakulás Egyesülés Szétválás Jogutód nélküli megszűnés SZERZŐDÉSEK Szerződésekre vonatkozó általános szabályok Szerződés létrejötte Szerződés teljesítése Szerződés biztosítékai Adásvétel Használati szerződés Vállalkozási szerződés Munkaszerződés... 50

4 1. OBJECTIVES OF THE MODULE/MODUL CÉLJA/SCOPUL MODULULUI: Ma a jog és közgazdaság a legszorosabb kapcsolatban állnak egymással. Egy konkrét munkahelyi probléma megoldásánál gyakran legalább annyi jogi ismeretre van szükség, mint tudásra amennyi közgazdasági. A modul célja, hogy segítséget nyújtson eligazodni - a jogi végzettséggel nem rendelkezők, de az üzleti életben részt vevők számára - az üzleti jog rejtelmes, néha kaotikus világában. A résztvevők a hétköznapi életben is hasznosítható általános jogi ismeretek mellett a kereskedelmi ügyletekre vonatkozó szabályozásokkal ismerkedhetnek meg. A modul kiemelten foglalkozik a társasági jog témakörével. A tantárgy oktatásának célja egyfelől a hallgatónak olyan speciális szakmai komptenciakészlettel való gyarapítása, amely képessé teszi őt a munkahelyi és/vagy társadalmi környezetének felelős formálására, valamint a szükséges szakmai szerepkövetelmények sikeres ellátására. További célja a jelenlegi/(majdani aktuális) munkatevékenység, munkakör gyakorlásához szükséges speciális szakműveltség kialakítása. A gazdasági jog oktatásának célja a gazdasági folyamatok jogi hátterének, dinamikájának feltárása és összefüggéseinek megértése. Mindezt a vonatkozó európai jogi ismeretekkel szerves egységben oktatjuk. 2. SUBJECT CONTENT, TOPICS OF THE MODULE AND COMPETENCES TO BE DEVELOPED/A MODUL TARTALMA, TEMATIKÁJA, ILLETVE A MEGSZERZENDŐ KOMPETENCIÁK/CONŢINUTUL ŞI TEMATICA MODULULUI, PRECUM ŞI COMPETENŢELE PE CARE LE DEZVOLTĂ : MEGSZEREZHETŐ KOMPETENCIÁK: A résztvevő képes lesz az alapvető jogi fogalmakat megérteni Képes megkülönböztetni az államszervezet alkotmányos szervei között A képzésben résztvevő képes lesz egyéni és társas vállalkozás alapítására, az alapítással összefüggő feladatokat ellátni 4

5 Különbséget tud tenni a különböző gazdálkodási formák között, tudja értelmezni az alapítással kapcsolatos jogszabályokat Képes lesz összehasonlítani a nemzetközi és a magyar társasági jog szabályozásait Fel tudja sorolni a legfontosabb gazdasági jogi szabályokat, amelyek a vállalkozások működtetéséhez kapcsolódnak Képes a szerződések világában eligazodni A MODUL TARTALMA: ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK - A jog fogalma - Jogszabálytan - Jogviszonytan - A jogalkalmazás Államfogalom, államszervezet - Az állam fogalma - Államforma Államszervezet - Az Országgyűlés - A Köztársasági Elnök - A kormány - Alkotmánybíróság - Számvevőszék - Területi, települési önkormányzatok Az Európai Unió intézményrendszere TÁRSASÁGI JOG - A magyar társasági jog alapelvei - A társasági jog kapcsolódó jogterületei A hatályos magyar társasági jog - A társaság létszakaszai - Alapítás 5

6 - Átalakulás - Egyesülés, szétválás - Jogutód nélküli megszűnés - A gazdasági társaság szervei SZERZŐDÉSEK - A szerződésekre vonatkozó általános szabályok - A szerződés létrehozása - A szerződés hatálya és érvényessége - Szerződéses biztosítékok - A szerződés módosítása és megszüntetése - A szerződés teljesítése és a szerződésszegés - A szerződésből eredő igények érvényesítése és az időmúlás - Adásvétel - Használati, Vállalkozási, Ügyviteli, Munka-, szerződések 6

7 ÁLTALÁNOS JOGI ISMERTEK Jog definíciója 1. normarendszer 2. általános, tartós magatartás szabály Döntések és jog: -> Jogalkalmazók: jogalkalmazásra feljogosított bíróság, hatóság, arra feljogosított állami szervek döntéseket hoznak. 3. eszménytartalmakat hordoz, közvetít 4. jog egyfajta nyelv is (szabályozott, megfogható) /a jognak van egy szakszótára/ A jog feladata: - Legfontosabb feladata a társadalom normális működéséhez szükséges rendet és biztonságot kialakítsa és fenntartsa; - közreműködik a társadalomban élő emberek magatartásának tudatos alakításában; - a társadalomtagjai között keletkező konfliktusok megoldása. - jogot állami intézmények hozzák létre állami érdekeket rögzít - jog a munkamegosztás egy sajátos ága - állami kényszerrel biztosított általános és tartós magatartás szabály - keletkezése, szankcionálása állami szervekhez fűződik közhatalmú kényszerrel biztosítják Szokás -emberi együttélésből fakad a szokás jellegű forma (pl.: a divat) erkölcsi normák - erkölcsi normák, melyek az életünket nagyban irányítják 7

8 jog - állammal együtt jött létre Szokás, erkölcsi norma, jog < ez a három metszi egymást, együtt létezik A jognak van egy optimális várakozása,épüljön be az emberek életébe (az ember erkölcsi kötelességnek érezze) Modern társadalomban nincs annyi jog által elzárt terület (régebben több minden volt jogilag szabályozva) A jogalkotás rendszere arra ad választ, hogy milyen hierarchikus kapcsolat áll fenn a jogalkotó szervezetek között, meghatározza azt a feltétel, hogy alsóbb szintű jogszabály magasabbal nem ütközhet. Jogforrás: mely szerv milyen formában alkothat jogszabályt. Minden olyan kötelező tartalmú aktus, amely az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek jogviszonyait szabályozza és amelyet az arra hatáskörrel rendelkező szervezet jogalkotó jogkörében hozott létre, és nyilvánosságra. Külső és belső jogforrás: A belső jogforrás azt a tényezőt jelenti, amelyből a jog származik, azaz magát a jogalkotó szervet. A külső jogforrás az az érzékelhető megnyilvánulási forma, amelyben a jog megjelenik. A norma: általános, tartós magatartás szabály 3 részből áll: 1. hipotézis (tényállás élethelyzetet ír le) - azokat a körülményeket, feltételeket határozza meg, amelyek megléte esetén az adott norma alkalmazható. 8

9 2. diszpozíció (rendelkezés körül ír egy magatartást, amit egy hipotézis beálltakor tanúsítani kell) - előírja, hogy a tényállás fennállása esetén a jogalanyoknak milyen magatartást kell tanúsítaniuk. Parancsot, tiltást, vagy magatartásmegengedést tartalmazhat. 3. szankció (jogkövetkezmény pl. büntetés, előnytől elesés) - olyan hátrány, amelyet a törvény azzal szemben helyez kilátásba, aki a jogszabály előírásainak nem tesz eleget A 3 rész egymásból következik! a diszpozíció lehet: kógens (kötelező) -> parancs, eltérni nem lehet tőle - azok a jogi normák, amelyek a jogalanyok akaratától függetlenül, feltétlenül kötelezőek, tekintet nélkül arra, hogy a felek az adott kérdésben rendelkeztek-e vagy sem. diszpozitív (megengedő) ->dönthet, választhat - azok a szabályok, amelyektől a felek egyező akarattal eltérhetnek. A polgári jogi norma a legtöbb esetben diszpozitív - Jogszabály: amiben a norma megjelenik A jogszabály érvényesség és hatályosság - érvényes: - ha az alkotta meg, aki arra feljogosított - betartotta az alkotásra vonatkozó szabályokat - megfelelően kihírdette (tehát a magyar közlönyben megjelenik) - hatályosság: - egy jogszabály alkalmazható, alkalmazandó, követhető Milyen hatálya van egy törvénynek: - időbeli hatály (mikortól-meddig kell egy jogszabályt követni) o mikortól: kihírdetés napja (kivétel, ha a jogszabály mást határoz meg) o meddig: egy azonos szintű jogszabály hatályon kívül nem helyezi időbeli hatályt mindig vizsgálni kell - területi hatály: egész köztársaságra hatályos (kivéve ha a jogszabály mást nem jelöl) 9

10 - személyi hatály: kire vonatkozik az adott jogszabály (a magyar állam jogszabálya mindenkire vonatkozik, aki Magyarországon tartózkodik) - tárgyi hatály: mire vonatkozik, hol kell alkalmazni Melyik jogalkotó milyen jogot alkotott Jogalkotó jogszabály állami irányítás egyéb jogi eszközei közzététel módja, helye Orsz.gyűlési törvény (kitüntetett szerepe van: alkotmányok) határozat Saját (orsz.gy. munkáját Magyar Közlöny 1 Országgyűlés szabályozza) 2 Kormány kormányrendelet (nem lehet ellentétes a törvényekkel) Kormány határozat Határozatok Magyar Közlöny tára 3 Kormánytagok (miniszterelnök) Rendeleteket alkothatnak (miniszteri) utasítás Tárca Közlöny 4 Önkormányzat önk.) (helyi Rendeleteket alkothatnak határozat helyben szokásos módon kell közzétteni (pl. kiszögezni a falra) Kivételek és specialitások - törvény erejű rendelet (TVR) > ami még nem vesztette hatályát az törvénynek tekinthető - MNB rendelkezés (Kormány rendelet szintjén van) Jogrendszer A jogrendszer formális értelemben egy adott államban, egy adott időpontban hatályba lévő jogszabályok összessége. Nemzetközi szerződések Úgy válik a belső jog részévé, ha azt a megfelelő magyar jogalkotó beemeli (becikkelyezi) a magyar jogba (ENSZ alapokmány) 10

11 Jogrendszer tagozódása (jogrendszer klasszikus felosztása) - közjogi jogág: közéleti, szabálysértési állam és az egyén viszonya, a társadalom működésének, politikai rendszerének szabályozása - magánjogi jogág: polgári jog, szerzői jog, szerzői jog stb. az egyének autonóm cselekvéseit szabályozza - nemzetközi jogág, melynek két fő területe alakult ki: 1. nemzetközi közjog az államok közti akarat-megegyezés során létrejött normák összessége (pl ENSZ); 2. nemzetközi magánjog az egyének, nemzetközi gazdasági szervezetek közti viszonyokat szabályozza. - Az állam fogalma Az állam fogalma legegyszerűbben úgy határozható meg, hogy a társadalom közügyeinek intézésére rendelt, a közhatalmat legitim és formalizált módon gyakorló szervezetrendszer. Az állam a társadalomban a hatalom koncentrátuma (főhatalom), erőszakszervezet, amely a közjó érdekében legitim módon rendelkezik a közhatalmi kényszer alkalmazásának lehetőségével. Az állam kialakulásának lényegében két belső és egy nemzetközi feltétele van: az államterület, az állampolgárság és a nemzetközi elismerés. Államforma, államszervezet Államforma lényegében kettő van: királyság (császárság stb.), illetve a köztársaság. Kormányforma viszont több. Mindenekelőtt megkülönböztetünk egykamarás,illetve kétkamarás (alsóház-felsőház) parlamenttel rendelkező országokat. A szövetségi államok általában kétkamarás rendszert működtetnek (pl. Németország), de például történeti okokból kétkamarás rendszer van Angliában is. A végrehajtó hatalom felépítése szempontjából megkülönböztetünk prezidenciális és parlamentáris rendszereket. Aprezidenciális rendszer egyik megvalósítójaaz Amerikai Egyesült Államok, ahol az elnök államfő és miniszterelnök egyszemélyben. Mérsékeltebb megvalósítója a prezidenciális rendszereknek Franciaország, ahol a végrehajtó hatalom feje az elnök és neki alárendelten (a parlamenttel való sajátos kettős kötöttségben) működik a miniszterelnök, illetve a kormány. A parlamentáris rendszerekben az államfő nem része a végrehajtó hatalomnak és a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős. A parlamentáris rendszer lehet 11

12 alkotmányos királyság (pl. Anglia, Svédország, Dánia, Norvégia) vagy köztársaság (pl. Ausztria, Svájc) Magyarország egykamarás parlamentáris rendszert működtető köztársaság az 1990-es rendszerváltozás óta. A magyar alkotmány formálisan még es szocialista alkotmány, de ezt 1989-től kezdve részben alkotmánymódosítások sorozatával, részben alkotmánybírósági gyakorlattal átformálták alkotmányos demokratikus jogállami alkotmánnyá. Az országgyűlés A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormány szervezetét, irányát és feltételeit. Az országgyűlés feladata és hatásköre - megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát - törvényeket alkot - meghatározza az ország társadalmi-gazdasági rendjét - megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását - dönt a Kormány programjáról - megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket - megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az Országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt - a kormány javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról, és a fővárosi kerületek kialakításáról - közkegyelmet gyakorol 12

13 Köztársasági elnök - a prezidenciális köztársaságokban az államfő a végrehajtó hatalom feje, kiterjedt döntési jogosítványokkal bír, általában közvetlenül választják, így legitimitása elég magas - a köztársasági elnök nem része a végrehajtó hatalomnak, attól, s minden más hatalmi ágtól független - a köztársasági elnököt az Országgyűlés 5 évre választja - legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani - a választást az Országgyűlés elnöke tűzi ki - a közt.eln. más állami, társadalmi és politikai tisztséget nem viselhet, kereső tevékenységet nem folytathat a köztársasági elnök megbízatása megszűnik - a megbízatás idejének lejártával - az elnök halálával - az elnöki feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapottal - az összeférhetetlenség kimondásával - lemondással - az elnöki tisztségtől való megfosztással Köztársasági elnök feladata és hatásköre - képviseli a magyar államot - kitűzi az orsz.gyűlési képviselők, a helyi önkorm. Képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját - részt vehet és felszólhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein - javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére - népszavazást kezdeményezhet - a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köthet 13

14 - kinevezi és felmenti az államtitkárokat - külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét - adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket, és engedélyezi viselésüket - gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát - dönt az állampolgársági ügyekben - dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal Alkotmánybíróság - A jogállamiság védelmére, az Alkotmány, az alkotmányosság érvényesülése céljából alakult meg az alkotmánybíróság. - Az Alkotmány szerint az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. - az alkotmánybíróság 11 tagját az Országgyűlés választja - az alkotmánybíróság elnökét 3 évre az alk.bíróság választja meg, az elnök újraválasztható - alkotmánybíró lehet minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki 45. életévét betöltötte - az alk.bíróságban betöltött tagság megszűnik: 70. életév betöltésével; megbízatási időtartam leteltével; halállal; lemondással; összeférhetetlenség megállapításával; felmentéssel; kizárással Az alkotmánybíróság hatásköre - a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Orsz.gy. ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezési alkotmányellenességének előzetes vizsgálata - a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata 14

15 - jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára - az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása - az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, ill. az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése - az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezésére Kormány Parlamentáris rendszerben a végrehajtó hatalom központi szerve a parlamentek felelős kormánya. A kormány a politikai rendszer része, közvetíti és formálja a társadalom politikai-gazdasági tagoltságát és érdekeit. - miniszterelnökből és miniszterekből áll - a kormány tagjai a kormánynak és az OGY-.nek felelősek - a kormány tagjai részt vehetnek, és felszólalhatnak az OGY. ülésein - a min. elnök vezeti a kormány üléseit, gondoskodik a kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról Önkormányzat A helyi önkormányzat joga és kötelezettsége, hogy a jogszabályi keretek között a közügyek lényegi részét saját hatáskörében szabályozza és igazgassa a lakosság érdekében. Az önkormányzat jogi személy. Helyi önkormányzat szervei: - képviselő-testület, a fővárosban a fővárosi közgyűlés - a polgármester, a fővárosban a főpolgármester - képviselő-testület bizottságai - részönkormányzat testülete 15

16 - a képviselőtestület hivatala - a jegyző területi önkormányzatok szervei - megyei közgyűlés - megyei főjegyző - megyei önkormányzat hivatala Számvevőszék Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát, és amely általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel, illetve az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzését. Az Állami Számvevőszék jogállását és hatáskörét az Alkotmány és az ÁSZ-törvény határozza meg. Az ÁSZ Stratégiája kimondja, hogy a szervezet küldetése "szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és hozzájáruljon a jó kormányzáshoz". Felépítése Az Állami Számvevőszék személyi állománya elnökből, egy alelnökből, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, ügykezelőkből és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottakból áll. Az ÁSZ közel 600 munkatárssal dolgozik az országszerte. Feladata Az Állami Számvevőszék tevékenységét ellenőrzési terv alapján végzi, amit az elnök hagy jóvá. A Számvevőszéknek ellenőrzést végezhet mindenütt, ahol közpénzt használnak fel. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek gyakoriságát törvény, törvényi szabályozás hiányában az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg. 16

17 Törvényben meghatározott feladatkörében az Állami Számvevőszék köteles ellenőrzést lefolytatni az Országgyűlés döntése alapján, és ellenőrzést végezhet a kormány, illetve nemzetközi szervezetek felkérésére. Az Állami Számvevőszék elsődleges feladata, hogy ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, a nemzeti vagyon kezelését. Az ÁSZ ellenőrzése során értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső kontrollrendszerének működését. Az Állami Számvevőszék egyik kiemelkedő feladata, hogy ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, véleményezi a költségvetési javaslatot. Az Állami Számvevőszék a pártok gazdálkodását törvényességi szempontok szerint ellenőrzi. Az Állami Számvevőszék elnöke részt vesz az Állami Számvevőszék jogállását, feladatkörét érintő, az államháztartás működési rendjéről, és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló, az államháztartás számviteli rendjével kapcsolatos jogszabályok előkészítésében. Az Állami Számvevőszék ellenőrzései Az Állami Számvevőszék az ellenőrzések szakmai szabályait maga alakítja ki a különböző nemzetközi standardok figyelembe vételével. Az ellenőrzés szakmai szabályai nyilvánosak, letölthető az ÁSZ honlapjáról Az ellenőrzések típusai Az ellenőrzéseket többféle szempont szerint lehet csoportosítani (megbízó, nagyságrend, időpont, gyakoriság, stb.). Az ÁSZ ellenőrzéseit azonban alapvetően három kategóriába soroljuk, ezek: 1. szabályszerűségi ellenőrzések, 2. teljesítmény ellenőrzések, illetve 3. átfogó ellenőrzések. A szabályszerűségi ellenőrzés szervezetekre és azok működésére, illetve tevékenységekre, programokra, a kapcsolódó pénzügyi folyamatokra, elszámolásokra és az azokról való beszámolásokra irányul. Célja azok törvényességének, szabályszerűségének megítélése. 17

18 A teljesítmény-ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a szervezetek a projekteket, tevékenységeket gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtották-e végre. Az átfogó ellenőrzés rendszerszemléletben értékeli az állami feladatok ellátásának szervezeti kereteit, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, valamint mindezek összhangját. Egyidejűleg kiemelt figyelmet fordít a belső kontrollrendszerek működésére, és az abban rejlő kockázatok feltárására. Módszerében a hangsúlyt a teljesítmény ellenőrzési megoldásokra helyezi. A számvevőszéki jelentések Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentést készít. A számvevőszéki jelentés tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket. A 2011 július 1-jétől hatályos új ÁSZ-törvény értelmében az Állami Számvevőszék minden jelentése nyilvános. Az ellenőrzések egy részének elkészítése az ÁSZ törvényi kötelezettsége, míg más jelentések az ÁSZ elnökének egyedi döntése alapján készülnek el. Az 1989 és 2010 közötti időszakban az ÁSZ jelentéseivel kapcsolatban nem volt intézkedési kötelezettség, de az új jogszabály kimondja, hogy az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani, és azt a jelentés kézhezvételét számított harminc napon belül az Állami Számvevőszék részére megküldeni. A Számvevőszék munkájának hatása Az ÁSZ hivatal, nem hatóság vagy bíróság, ami azt jelenti, hogy nem bírságol és szabályoz, nem hoz döntéseket jogi vitás kérdésekben, illetve nem is folytat nyomozást. Az ÁSZ megállapításokat és javaslatokat tesz, illetve szükség szerint eljárást kezdeményez. A számvevőszéki munka továbbá nem helyettesíti az adott szervezet belső ellenőrzését sem, legfeljebb kiegészíti és ellenőrzi azt. Az ÁSZ munkájának célja a közpénzzel való gazdálkodás jobbítása, így kiemelkedően fontos, hogy a számvevőszéki munka a gyakorlatban is hasznosuljon. A hasznosulás épp a hivatali jelleg miatt nem közvetlenül történik, az Állami Számvevőszék egyfajta társadalmi őrkutya szerepet tölt be. A jelentések hasznosulása történhet úgy, hogy az ellenőrzött intézkedést hoz, a jelentés ajánlásai beépülnek a jogszabályokba, az ellenőrzött gazdálkodása és működése megváltozik az ajánlások alapján, illetve úgy is, hogy az ÁSZ büntetőfeljelentést, eljárást kezdeményez egy jelentés nyomán. A 18

19 számvevőszéki munka hasznosulását jelenti az is, hogy a jelentések segítségével az állampolgárok tájékoztatást kapnak az általuk befizetett adóforintok felhasználásáról. Számvevőszék eddigi elnökei : Hagelmayer István : Kovács Árpád 2010 : Domokos László Az Európai Unió Intézményrendszere 4 fő intézménye: Parlament Tanács Bizottság Bíróság Az Európai Parlament: a lakosok érdekképviselete Európa lakossága ötévente választja meg az Európai Parlamentet érdekei képviseletére. A 2009 júniusában megválasztott jelenlegi Parlament az EU 27 országából származó 736 képviselőből áll.a Parlament fő feladata a törvényhozás. Ezen a felelősségen az Európai Unió Tanácsával osztozik, az új törvényekre pedig az Európai Bizottság tesz javaslatokat. A Parlament és a Tanács osztoznak az évi 100 milliárd eurós EU-költségvetés jóváhagyásának hatáskörén is. A Parlamentnek jogában áll feloszlatni az Európai Bizottságot. Az Európai Parlament tagjai nem nemzeti szekciókat alkotnak, hanem hét európai szinten szerveződött politikai csoportba tömörülnek. Ezek közül a legnagyobb a jobb-közép beállítottságú Európai Néppárt (kereszténydemokraták), utána következnek a szocialisták, a liberálisok, és a zöldek. Az európai integrációban létező összes politikai nézet az erőteljesen pro-föderalista beállítódástól a nyílt euroszkepticizmusig képviseltetve van az európai parlament tagjai között. A Parlament plenáris üléseit Strasbourgban, egyéb üléseit Brüsszelben tartja. Munkája során a többi uniós intézményhez hasonlóan a Közösség 23 hivatalos nyelvét használja. 19

20 A Parlament választja az európai ombudsmant, aki a polgárok EU-intézményekben tapasztalt hivatali visszásságokra vonatkozó panaszaival foglalkozik. Az Európai Unió Tanácsa: a tagállamok érdekképviselete Az Európai Unió Tanácsa: melyet korábban Miniszterek Tanácsának hívtak a Parlamenttel osztozik a törvénykezés és a politikákkal kapcsolatos döntéshozatal felelősségében. Elsősorban a Tanács a felelős mindazon lépésekért, amit az EU a közös külés biztonságpolitika területén, illetve az igazsággal és szabadsággal kapcsolatos ügyekben tesz. A Tanács az EU-országok nemzeti kormányainak minisztereiből áll. Az üléseken az éppen szóban forgó témákért felelős miniszterek vesznek részt: külügyminiszterek, gazdasági és pénzügyminiszterek, agrárminiszterek és így tovább. A Tanácsban minden ország adott számú szavazattal rendelkezik, amely hozzávetőlegesen népessége arányát tükrözi, noha a szavazatok elosztásának súlyozása a kisebb országoknak kedvez. A legtöbb döntést többségi szavazással hozzák meg, ám bizonyos kényes kérdések, pl. az adózás, a menekültügy és bevándorlás vagy a kül- és biztonságpolitika kérdései egyhangú határozathozatalt igényelnek. A tagállamok kormányfői, illetve miniszterelnökei évente legfeljebb négy alkalommal üléseznek, mint Európai Tanács. A csúcstalálkozókon az EU politikájának minden területét megvitatják. Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a tagállamok felváltva töltik be. A Tanács elnökségét hat hónapos időszakokban (januártól júniusig, illetve júliustól decemberig), a tagállamok előre meghatározott sorrendben töltik be. A Tanács elnöksége elsődleges szerepet játszik az intézmény munkájának szervezésében, különösen a jogalkotási és a politikai döntéshozatali folyamat ösztönzésében. Az elnökség szervezi és vezeti az üléseket, beleértve a számos munkacsoportot is, valamint kompromisszumokat dolgoz ki. Az Európai Bizottság: A közös ügy érdekében Az Európai Bizottság feladata egész Európa közös érdekeinek képviselete és támogatása. A Bizottság független a nemzeti kormányoktól. Az intézmény új európai jogszabályokra vonatkozó javaslattervezeteket készít, melyeket az Európai Parlamentnek és 20

21 a Tanácsnak nyújt be. Az EU-politikák végrehajtásának napi menetét és az EU-alapok szétosztását irányítja. Figyelemmel kíséri továbbá az európai szerződések és törvények betartását. A szabálysértők ellen felléphet, és szükség esetén a Bíróságnál pert is indíthat ellenük. A Bizottság testülete 27 főből áll: minden EU-ország egy biztost delegál. Munkájukat mintegy tisztviselő segíti, ezek többsége Brüsszelben dolgozik. A Bizottság elnökét az EU-kormányok választják az Európai Parlament hozzájárulásával. A többi biztost a leendő elnökkel történő egyeztetés után nemzeti kormányaik a Parlament jóváhagyásával nevezik ki. A biztosok nem hazájuk kormányát képviselik, hanem mindegyikük az EUpolitikák egy adott területéért felelős. A Bizottság elnökét és a tagokat ötéves időszakra nevezik ki, mely egybeesik azzal a periódussal, amelyre az Európai Parlamentet választják. A Bíróság: a törvényesség felügyelete Az Európai Közösségek Bíróságának feladata biztosítani, hogy az EU-jogszabályokat a tagállamok azonos módon értelmezzék és alkalmazzák, s ily módon a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak. Gondoskodik például arról, hogy a nemzeti bíróságok ne hozhassanak ugyanabban az ügyben eltérő határozatot. A Bíróság biztosítja továbbá, hogy az EU tagállamai és intézményei a törvényi előírásoknak megfelelően működjenek. A luxembourgi székhelyű Bíróság testületébe minden ország egy-egy bírót delegál. TÁRSASÁGI JOG (2006. évi IV. tv.) Társaságok osztályozása: - személy egyesítő, vagyon egyesítő, személy és vagyon egyesítő. Személy egyesítő: a működés alapját tagok személyében rejlő szaktudás, szakértelem, ügyesség adja és kismértékű vagyon. Formái: KKT, BT. Jogi személyi társaságok. Vagyon egyesítő: a fő mozgatórugója a bevitt pénz, vagyon. Formái: Rt. Jogi személyiséggel rendelkező társaság. Személy és vagyonegyesítő társaság: átmenet a két forma között. Formái. Kft. Jogi személyiségi társaság. 21

22 A magyar társasági jog alapelvei 1., A társulási szabadság elve Alkotmányból: Mo. piacgazdaság, elismeri és támogatja a vállalkozás jogát párhuzam szerződési szabadság elvével, ezen belül szerződéskötési szabadsággal a jogalkotó a gazdaság alanyait, ha szeretnének társulni, akaratukban nem korlátozhatóak ha nem akarnak társulni, erre nem kényszeríthetőek Korlátok: 1., típuskényszer /numerus clausus/ = minden jogalany szabadon alapíthat társaságot, de csak a törvényben meghatározott társasági formák valamelyikét ( Gazdasági társaság csak e tvben szabályozott formában alapítható ) = kkt, bt, kv, kft, rt (ezen alapformák kialakítása, és ezek alapvonásainak szabályozása a kockázat kiszámíthatósága és a forgalom biztonsága érdekében szükséges) 2., Gt. 6. (1): tv előírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott társasági formában végezhetőek (pl. banki ill. biztosítási tevékenységet gt. csak rt formában gyakorolhat /de gt. alapítása nem kötelező, lehet szövetkezeti formában is ilyet, DE HA gt-i formában csinálják, akkor muszáj az rt-t választaniuk/ & Emellett bármilyen tv előírhatja, hogy meghatározott gazdasági tev csak meghatározott gt-i formában végezhető (pl. közraktár kizárólag rt-ként működhet, befektetési vállalkozások minden fajtája dettó) 3.,Van olyan tev, amire kötelező gt-ot létrehozni, tehát nem mondhatom, hogy nem hozok létre gt-t, ha biz dologgal foglalkozok pl.a koncessziós szerz jogosultjai kötelesek a koncesszióköteles tev folytatására belföldi székhelyű gt-t alapítani (de ezen belül nincs meghatározva, hogy melyiket) 2., Társult tagok egyenlőségének elve 22