Cross Border Business Legislation (Határ menti üzleti jog) Jegyzet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Cross Border Business Legislation (Határ menti üzleti jog) Jegyzet"

Átírás

1 Cross Border Business Legislation (Határ menti üzleti jog) Jegyzet

2 Referiri la websiteul programului: Declaratie referitoare la refuzul responsabilitatii: The content of the present device does not necesarily reflect the official point of view of the European Union. Titlul proiectului sau macar acronimul:decreasing Unemployment by Cross-border Education and Approach Development (DUCEAD) Codul proiectului: HURO/1001/100/2.3.2

3 ÁLTALÁNOS JOGI ISMERTEK... 7 Jog definíciója... 7 Az állam fogalma Államforma, államszervezet Az országgyűlés Köztársasági elnök Alkotmánybíróság Kormány Önkormányzat Számvevőszék Az Európai Unió Intézményrendszere TÁRSASÁGI JOG A magyar társasági jog alapelvei Társaság alapítása közös szabályok A társaság létszakaszai Alapítás Átalakulás Egyesülés Szétválás Jogutód nélküli megszűnés SZERZŐDÉSEK Szerződésekre vonatkozó általános szabályok Szerződés létrejötte Szerződés teljesítése Szerződés biztosítékai Adásvétel Használati szerződés Vállalkozási szerződés Munkaszerződés... 50

4 1. OBJECTIVES OF THE MODULE/MODUL CÉLJA/SCOPUL MODULULUI: Ma a jog és közgazdaság a legszorosabb kapcsolatban állnak egymással. Egy konkrét munkahelyi probléma megoldásánál gyakran legalább annyi jogi ismeretre van szükség, mint tudásra amennyi közgazdasági. A modul célja, hogy segítséget nyújtson eligazodni - a jogi végzettséggel nem rendelkezők, de az üzleti életben részt vevők számára - az üzleti jog rejtelmes, néha kaotikus világában. A résztvevők a hétköznapi életben is hasznosítható általános jogi ismeretek mellett a kereskedelmi ügyletekre vonatkozó szabályozásokkal ismerkedhetnek meg. A modul kiemelten foglalkozik a társasági jog témakörével. A tantárgy oktatásának célja egyfelől a hallgatónak olyan speciális szakmai komptenciakészlettel való gyarapítása, amely képessé teszi őt a munkahelyi és/vagy társadalmi környezetének felelős formálására, valamint a szükséges szakmai szerepkövetelmények sikeres ellátására. További célja a jelenlegi/(majdani aktuális) munkatevékenység, munkakör gyakorlásához szükséges speciális szakműveltség kialakítása. A gazdasági jog oktatásának célja a gazdasági folyamatok jogi hátterének, dinamikájának feltárása és összefüggéseinek megértése. Mindezt a vonatkozó európai jogi ismeretekkel szerves egységben oktatjuk. 2. SUBJECT CONTENT, TOPICS OF THE MODULE AND COMPETENCES TO BE DEVELOPED/A MODUL TARTALMA, TEMATIKÁJA, ILLETVE A MEGSZERZENDŐ KOMPETENCIÁK/CONŢINUTUL ŞI TEMATICA MODULULUI, PRECUM ŞI COMPETENŢELE PE CARE LE DEZVOLTĂ : MEGSZEREZHETŐ KOMPETENCIÁK: A résztvevő képes lesz az alapvető jogi fogalmakat megérteni Képes megkülönböztetni az államszervezet alkotmányos szervei között A képzésben résztvevő képes lesz egyéni és társas vállalkozás alapítására, az alapítással összefüggő feladatokat ellátni 4

5 Különbséget tud tenni a különböző gazdálkodási formák között, tudja értelmezni az alapítással kapcsolatos jogszabályokat Képes lesz összehasonlítani a nemzetközi és a magyar társasági jog szabályozásait Fel tudja sorolni a legfontosabb gazdasági jogi szabályokat, amelyek a vállalkozások működtetéséhez kapcsolódnak Képes a szerződések világában eligazodni A MODUL TARTALMA: ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK - A jog fogalma - Jogszabálytan - Jogviszonytan - A jogalkalmazás Államfogalom, államszervezet - Az állam fogalma - Államforma Államszervezet - Az Országgyűlés - A Köztársasági Elnök - A kormány - Alkotmánybíróság - Számvevőszék - Területi, települési önkormányzatok Az Európai Unió intézményrendszere TÁRSASÁGI JOG - A magyar társasági jog alapelvei - A társasági jog kapcsolódó jogterületei A hatályos magyar társasági jog - A társaság létszakaszai - Alapítás 5

6 - Átalakulás - Egyesülés, szétválás - Jogutód nélküli megszűnés - A gazdasági társaság szervei SZERZŐDÉSEK - A szerződésekre vonatkozó általános szabályok - A szerződés létrehozása - A szerződés hatálya és érvényessége - Szerződéses biztosítékok - A szerződés módosítása és megszüntetése - A szerződés teljesítése és a szerződésszegés - A szerződésből eredő igények érvényesítése és az időmúlás - Adásvétel - Használati, Vállalkozási, Ügyviteli, Munka-, szerződések 6

7 ÁLTALÁNOS JOGI ISMERTEK Jog definíciója 1. normarendszer 2. általános, tartós magatartás szabály Döntések és jog: -> Jogalkalmazók: jogalkalmazásra feljogosított bíróság, hatóság, arra feljogosított állami szervek döntéseket hoznak. 3. eszménytartalmakat hordoz, közvetít 4. jog egyfajta nyelv is (szabályozott, megfogható) /a jognak van egy szakszótára/ A jog feladata: - Legfontosabb feladata a társadalom normális működéséhez szükséges rendet és biztonságot kialakítsa és fenntartsa; - közreműködik a társadalomban élő emberek magatartásának tudatos alakításában; - a társadalomtagjai között keletkező konfliktusok megoldása. - jogot állami intézmények hozzák létre állami érdekeket rögzít - jog a munkamegosztás egy sajátos ága - állami kényszerrel biztosított általános és tartós magatartás szabály - keletkezése, szankcionálása állami szervekhez fűződik közhatalmú kényszerrel biztosítják Szokás -emberi együttélésből fakad a szokás jellegű forma (pl.: a divat) erkölcsi normák - erkölcsi normák, melyek az életünket nagyban irányítják 7

8 jog - állammal együtt jött létre Szokás, erkölcsi norma, jog < ez a három metszi egymást, együtt létezik A jognak van egy optimális várakozása,épüljön be az emberek életébe (az ember erkölcsi kötelességnek érezze) Modern társadalomban nincs annyi jog által elzárt terület (régebben több minden volt jogilag szabályozva) A jogalkotás rendszere arra ad választ, hogy milyen hierarchikus kapcsolat áll fenn a jogalkotó szervezetek között, meghatározza azt a feltétel, hogy alsóbb szintű jogszabály magasabbal nem ütközhet. Jogforrás: mely szerv milyen formában alkothat jogszabályt. Minden olyan kötelező tartalmú aktus, amely az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek jogviszonyait szabályozza és amelyet az arra hatáskörrel rendelkező szervezet jogalkotó jogkörében hozott létre, és nyilvánosságra. Külső és belső jogforrás: A belső jogforrás azt a tényezőt jelenti, amelyből a jog származik, azaz magát a jogalkotó szervet. A külső jogforrás az az érzékelhető megnyilvánulási forma, amelyben a jog megjelenik. A norma: általános, tartós magatartás szabály 3 részből áll: 1. hipotézis (tényállás élethelyzetet ír le) - azokat a körülményeket, feltételeket határozza meg, amelyek megléte esetén az adott norma alkalmazható. 8

9 2. diszpozíció (rendelkezés körül ír egy magatartást, amit egy hipotézis beálltakor tanúsítani kell) - előírja, hogy a tényállás fennállása esetén a jogalanyoknak milyen magatartást kell tanúsítaniuk. Parancsot, tiltást, vagy magatartásmegengedést tartalmazhat. 3. szankció (jogkövetkezmény pl. büntetés, előnytől elesés) - olyan hátrány, amelyet a törvény azzal szemben helyez kilátásba, aki a jogszabály előírásainak nem tesz eleget A 3 rész egymásból következik! a diszpozíció lehet: kógens (kötelező) -> parancs, eltérni nem lehet tőle - azok a jogi normák, amelyek a jogalanyok akaratától függetlenül, feltétlenül kötelezőek, tekintet nélkül arra, hogy a felek az adott kérdésben rendelkeztek-e vagy sem. diszpozitív (megengedő) ->dönthet, választhat - azok a szabályok, amelyektől a felek egyező akarattal eltérhetnek. A polgári jogi norma a legtöbb esetben diszpozitív - Jogszabály: amiben a norma megjelenik A jogszabály érvényesség és hatályosság - érvényes: - ha az alkotta meg, aki arra feljogosított - betartotta az alkotásra vonatkozó szabályokat - megfelelően kihírdette (tehát a magyar közlönyben megjelenik) - hatályosság: - egy jogszabály alkalmazható, alkalmazandó, követhető Milyen hatálya van egy törvénynek: - időbeli hatály (mikortól-meddig kell egy jogszabályt követni) o mikortól: kihírdetés napja (kivétel, ha a jogszabály mást határoz meg) o meddig: egy azonos szintű jogszabály hatályon kívül nem helyezi időbeli hatályt mindig vizsgálni kell - területi hatály: egész köztársaságra hatályos (kivéve ha a jogszabály mást nem jelöl) 9

10 - személyi hatály: kire vonatkozik az adott jogszabály (a magyar állam jogszabálya mindenkire vonatkozik, aki Magyarországon tartózkodik) - tárgyi hatály: mire vonatkozik, hol kell alkalmazni Melyik jogalkotó milyen jogot alkotott Jogalkotó jogszabály állami irányítás egyéb jogi eszközei közzététel módja, helye Orsz.gyűlési törvény (kitüntetett szerepe van: alkotmányok) határozat Saját (orsz.gy. munkáját Magyar Közlöny 1 Országgyűlés szabályozza) 2 Kormány kormányrendelet (nem lehet ellentétes a törvényekkel) Kormány határozat Határozatok Magyar Közlöny tára 3 Kormánytagok (miniszterelnök) Rendeleteket alkothatnak (miniszteri) utasítás Tárca Közlöny 4 Önkormányzat önk.) (helyi Rendeleteket alkothatnak határozat helyben szokásos módon kell közzétteni (pl. kiszögezni a falra) Kivételek és specialitások - törvény erejű rendelet (TVR) > ami még nem vesztette hatályát az törvénynek tekinthető - MNB rendelkezés (Kormány rendelet szintjén van) Jogrendszer A jogrendszer formális értelemben egy adott államban, egy adott időpontban hatályba lévő jogszabályok összessége. Nemzetközi szerződések Úgy válik a belső jog részévé, ha azt a megfelelő magyar jogalkotó beemeli (becikkelyezi) a magyar jogba (ENSZ alapokmány) 10

11 Jogrendszer tagozódása (jogrendszer klasszikus felosztása) - közjogi jogág: közéleti, szabálysértési állam és az egyén viszonya, a társadalom működésének, politikai rendszerének szabályozása - magánjogi jogág: polgári jog, szerzői jog, szerzői jog stb. az egyének autonóm cselekvéseit szabályozza - nemzetközi jogág, melynek két fő területe alakult ki: 1. nemzetközi közjog az államok közti akarat-megegyezés során létrejött normák összessége (pl ENSZ); 2. nemzetközi magánjog az egyének, nemzetközi gazdasági szervezetek közti viszonyokat szabályozza. - Az állam fogalma Az állam fogalma legegyszerűbben úgy határozható meg, hogy a társadalom közügyeinek intézésére rendelt, a közhatalmat legitim és formalizált módon gyakorló szervezetrendszer. Az állam a társadalomban a hatalom koncentrátuma (főhatalom), erőszakszervezet, amely a közjó érdekében legitim módon rendelkezik a közhatalmi kényszer alkalmazásának lehetőségével. Az állam kialakulásának lényegében két belső és egy nemzetközi feltétele van: az államterület, az állampolgárság és a nemzetközi elismerés. Államforma, államszervezet Államforma lényegében kettő van: királyság (császárság stb.), illetve a köztársaság. Kormányforma viszont több. Mindenekelőtt megkülönböztetünk egykamarás,illetve kétkamarás (alsóház-felsőház) parlamenttel rendelkező országokat. A szövetségi államok általában kétkamarás rendszert működtetnek (pl. Németország), de például történeti okokból kétkamarás rendszer van Angliában is. A végrehajtó hatalom felépítése szempontjából megkülönböztetünk prezidenciális és parlamentáris rendszereket. Aprezidenciális rendszer egyik megvalósítójaaz Amerikai Egyesült Államok, ahol az elnök államfő és miniszterelnök egyszemélyben. Mérsékeltebb megvalósítója a prezidenciális rendszereknek Franciaország, ahol a végrehajtó hatalom feje az elnök és neki alárendelten (a parlamenttel való sajátos kettős kötöttségben) működik a miniszterelnök, illetve a kormány. A parlamentáris rendszerekben az államfő nem része a végrehajtó hatalomnak és a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős. A parlamentáris rendszer lehet 11

12 alkotmányos királyság (pl. Anglia, Svédország, Dánia, Norvégia) vagy köztársaság (pl. Ausztria, Svájc) Magyarország egykamarás parlamentáris rendszert működtető köztársaság az 1990-es rendszerváltozás óta. A magyar alkotmány formálisan még es szocialista alkotmány, de ezt 1989-től kezdve részben alkotmánymódosítások sorozatával, részben alkotmánybírósági gyakorlattal átformálták alkotmányos demokratikus jogállami alkotmánnyá. Az országgyűlés A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormány szervezetét, irányát és feltételeit. Az országgyűlés feladata és hatásköre - megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát - törvényeket alkot - meghatározza az ország társadalmi-gazdasági rendjét - megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását - dönt a Kormány programjáról - megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket - megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az Országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt - a kormány javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról, és a fővárosi kerületek kialakításáról - közkegyelmet gyakorol 12

13 Köztársasági elnök - a prezidenciális köztársaságokban az államfő a végrehajtó hatalom feje, kiterjedt döntési jogosítványokkal bír, általában közvetlenül választják, így legitimitása elég magas - a köztársasági elnök nem része a végrehajtó hatalomnak, attól, s minden más hatalmi ágtól független - a köztársasági elnököt az Országgyűlés 5 évre választja - legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani - a választást az Országgyűlés elnöke tűzi ki - a közt.eln. más állami, társadalmi és politikai tisztséget nem viselhet, kereső tevékenységet nem folytathat a köztársasági elnök megbízatása megszűnik - a megbízatás idejének lejártával - az elnök halálával - az elnöki feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapottal - az összeférhetetlenség kimondásával - lemondással - az elnöki tisztségtől való megfosztással Köztársasági elnök feladata és hatásköre - képviseli a magyar államot - kitűzi az orsz.gyűlési képviselők, a helyi önkorm. Képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját - részt vehet és felszólhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein - javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére - népszavazást kezdeményezhet - a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köthet 13

14 - kinevezi és felmenti az államtitkárokat - külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét - adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket, és engedélyezi viselésüket - gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát - dönt az állampolgársági ügyekben - dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal Alkotmánybíróság - A jogállamiság védelmére, az Alkotmány, az alkotmányosság érvényesülése céljából alakult meg az alkotmánybíróság. - Az Alkotmány szerint az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. - az alkotmánybíróság 11 tagját az Országgyűlés választja - az alkotmánybíróság elnökét 3 évre az alk.bíróság választja meg, az elnök újraválasztható - alkotmánybíró lehet minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki 45. életévét betöltötte - az alk.bíróságban betöltött tagság megszűnik: 70. életév betöltésével; megbízatási időtartam leteltével; halállal; lemondással; összeférhetetlenség megállapításával; felmentéssel; kizárással Az alkotmánybíróság hatásköre - a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Orsz.gy. ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezési alkotmányellenességének előzetes vizsgálata - a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata 14

15 - jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára - az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása - az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, ill. az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése - az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezésére Kormány Parlamentáris rendszerben a végrehajtó hatalom központi szerve a parlamentek felelős kormánya. A kormány a politikai rendszer része, közvetíti és formálja a társadalom politikai-gazdasági tagoltságát és érdekeit. - miniszterelnökből és miniszterekből áll - a kormány tagjai a kormánynak és az OGY-.nek felelősek - a kormány tagjai részt vehetnek, és felszólalhatnak az OGY. ülésein - a min. elnök vezeti a kormány üléseit, gondoskodik a kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról Önkormányzat A helyi önkormányzat joga és kötelezettsége, hogy a jogszabályi keretek között a közügyek lényegi részét saját hatáskörében szabályozza és igazgassa a lakosság érdekében. Az önkormányzat jogi személy. Helyi önkormányzat szervei: - képviselő-testület, a fővárosban a fővárosi közgyűlés - a polgármester, a fővárosban a főpolgármester - képviselő-testület bizottságai - részönkormányzat testülete 15

16 - a képviselőtestület hivatala - a jegyző területi önkormányzatok szervei - megyei közgyűlés - megyei főjegyző - megyei önkormányzat hivatala Számvevőszék Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát, és amely általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel, illetve az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzését. Az Állami Számvevőszék jogállását és hatáskörét az Alkotmány és az ÁSZ-törvény határozza meg. Az ÁSZ Stratégiája kimondja, hogy a szervezet küldetése "szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és hozzájáruljon a jó kormányzáshoz". Felépítése Az Állami Számvevőszék személyi állománya elnökből, egy alelnökből, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, ügykezelőkből és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottakból áll. Az ÁSZ közel 600 munkatárssal dolgozik az országszerte. Feladata Az Állami Számvevőszék tevékenységét ellenőrzési terv alapján végzi, amit az elnök hagy jóvá. A Számvevőszéknek ellenőrzést végezhet mindenütt, ahol közpénzt használnak fel. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek gyakoriságát törvény, törvényi szabályozás hiányában az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg. 16

17 Törvényben meghatározott feladatkörében az Állami Számvevőszék köteles ellenőrzést lefolytatni az Országgyűlés döntése alapján, és ellenőrzést végezhet a kormány, illetve nemzetközi szervezetek felkérésére. Az Állami Számvevőszék elsődleges feladata, hogy ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, a nemzeti vagyon kezelését. Az ÁSZ ellenőrzése során értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső kontrollrendszerének működését. Az Állami Számvevőszék egyik kiemelkedő feladata, hogy ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, véleményezi a költségvetési javaslatot. Az Állami Számvevőszék a pártok gazdálkodását törvényességi szempontok szerint ellenőrzi. Az Állami Számvevőszék elnöke részt vesz az Állami Számvevőszék jogállását, feladatkörét érintő, az államháztartás működési rendjéről, és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló, az államháztartás számviteli rendjével kapcsolatos jogszabályok előkészítésében. Az Állami Számvevőszék ellenőrzései Az Állami Számvevőszék az ellenőrzések szakmai szabályait maga alakítja ki a különböző nemzetközi standardok figyelembe vételével. Az ellenőrzés szakmai szabályai nyilvánosak, letölthető az ÁSZ honlapjáról Az ellenőrzések típusai Az ellenőrzéseket többféle szempont szerint lehet csoportosítani (megbízó, nagyságrend, időpont, gyakoriság, stb.). Az ÁSZ ellenőrzéseit azonban alapvetően három kategóriába soroljuk, ezek: 1. szabályszerűségi ellenőrzések, 2. teljesítmény ellenőrzések, illetve 3. átfogó ellenőrzések. A szabályszerűségi ellenőrzés szervezetekre és azok működésére, illetve tevékenységekre, programokra, a kapcsolódó pénzügyi folyamatokra, elszámolásokra és az azokról való beszámolásokra irányul. Célja azok törvényességének, szabályszerűségének megítélése. 17

18 A teljesítmény-ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a szervezetek a projekteket, tevékenységeket gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtották-e végre. Az átfogó ellenőrzés rendszerszemléletben értékeli az állami feladatok ellátásának szervezeti kereteit, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, valamint mindezek összhangját. Egyidejűleg kiemelt figyelmet fordít a belső kontrollrendszerek működésére, és az abban rejlő kockázatok feltárására. Módszerében a hangsúlyt a teljesítmény ellenőrzési megoldásokra helyezi. A számvevőszéki jelentések Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentést készít. A számvevőszéki jelentés tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket. A 2011 július 1-jétől hatályos új ÁSZ-törvény értelmében az Állami Számvevőszék minden jelentése nyilvános. Az ellenőrzések egy részének elkészítése az ÁSZ törvényi kötelezettsége, míg más jelentések az ÁSZ elnökének egyedi döntése alapján készülnek el. Az 1989 és 2010 közötti időszakban az ÁSZ jelentéseivel kapcsolatban nem volt intézkedési kötelezettség, de az új jogszabály kimondja, hogy az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani, és azt a jelentés kézhezvételét számított harminc napon belül az Állami Számvevőszék részére megküldeni. A Számvevőszék munkájának hatása Az ÁSZ hivatal, nem hatóság vagy bíróság, ami azt jelenti, hogy nem bírságol és szabályoz, nem hoz döntéseket jogi vitás kérdésekben, illetve nem is folytat nyomozást. Az ÁSZ megállapításokat és javaslatokat tesz, illetve szükség szerint eljárást kezdeményez. A számvevőszéki munka továbbá nem helyettesíti az adott szervezet belső ellenőrzését sem, legfeljebb kiegészíti és ellenőrzi azt. Az ÁSZ munkájának célja a közpénzzel való gazdálkodás jobbítása, így kiemelkedően fontos, hogy a számvevőszéki munka a gyakorlatban is hasznosuljon. A hasznosulás épp a hivatali jelleg miatt nem közvetlenül történik, az Állami Számvevőszék egyfajta társadalmi őrkutya szerepet tölt be. A jelentések hasznosulása történhet úgy, hogy az ellenőrzött intézkedést hoz, a jelentés ajánlásai beépülnek a jogszabályokba, az ellenőrzött gazdálkodása és működése megváltozik az ajánlások alapján, illetve úgy is, hogy az ÁSZ büntetőfeljelentést, eljárást kezdeményez egy jelentés nyomán. A 18

19 számvevőszéki munka hasznosulását jelenti az is, hogy a jelentések segítségével az állampolgárok tájékoztatást kapnak az általuk befizetett adóforintok felhasználásáról. Számvevőszék eddigi elnökei : Hagelmayer István : Kovács Árpád 2010 : Domokos László Az Európai Unió Intézményrendszere 4 fő intézménye: Parlament Tanács Bizottság Bíróság Az Európai Parlament: a lakosok érdekképviselete Európa lakossága ötévente választja meg az Európai Parlamentet érdekei képviseletére. A 2009 júniusában megválasztott jelenlegi Parlament az EU 27 országából származó 736 képviselőből áll.a Parlament fő feladata a törvényhozás. Ezen a felelősségen az Európai Unió Tanácsával osztozik, az új törvényekre pedig az Európai Bizottság tesz javaslatokat. A Parlament és a Tanács osztoznak az évi 100 milliárd eurós EU-költségvetés jóváhagyásának hatáskörén is. A Parlamentnek jogában áll feloszlatni az Európai Bizottságot. Az Európai Parlament tagjai nem nemzeti szekciókat alkotnak, hanem hét európai szinten szerveződött politikai csoportba tömörülnek. Ezek közül a legnagyobb a jobb-közép beállítottságú Európai Néppárt (kereszténydemokraták), utána következnek a szocialisták, a liberálisok, és a zöldek. Az európai integrációban létező összes politikai nézet az erőteljesen pro-föderalista beállítódástól a nyílt euroszkepticizmusig képviseltetve van az európai parlament tagjai között. A Parlament plenáris üléseit Strasbourgban, egyéb üléseit Brüsszelben tartja. Munkája során a többi uniós intézményhez hasonlóan a Közösség 23 hivatalos nyelvét használja. 19

20 A Parlament választja az európai ombudsmant, aki a polgárok EU-intézményekben tapasztalt hivatali visszásságokra vonatkozó panaszaival foglalkozik. Az Európai Unió Tanácsa: a tagállamok érdekképviselete Az Európai Unió Tanácsa: melyet korábban Miniszterek Tanácsának hívtak a Parlamenttel osztozik a törvénykezés és a politikákkal kapcsolatos döntéshozatal felelősségében. Elsősorban a Tanács a felelős mindazon lépésekért, amit az EU a közös külés biztonságpolitika területén, illetve az igazsággal és szabadsággal kapcsolatos ügyekben tesz. A Tanács az EU-országok nemzeti kormányainak minisztereiből áll. Az üléseken az éppen szóban forgó témákért felelős miniszterek vesznek részt: külügyminiszterek, gazdasági és pénzügyminiszterek, agrárminiszterek és így tovább. A Tanácsban minden ország adott számú szavazattal rendelkezik, amely hozzávetőlegesen népessége arányát tükrözi, noha a szavazatok elosztásának súlyozása a kisebb országoknak kedvez. A legtöbb döntést többségi szavazással hozzák meg, ám bizonyos kényes kérdések, pl. az adózás, a menekültügy és bevándorlás vagy a kül- és biztonságpolitika kérdései egyhangú határozathozatalt igényelnek. A tagállamok kormányfői, illetve miniszterelnökei évente legfeljebb négy alkalommal üléseznek, mint Európai Tanács. A csúcstalálkozókon az EU politikájának minden területét megvitatják. Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a tagállamok felváltva töltik be. A Tanács elnökségét hat hónapos időszakokban (januártól júniusig, illetve júliustól decemberig), a tagállamok előre meghatározott sorrendben töltik be. A Tanács elnöksége elsődleges szerepet játszik az intézmény munkájának szervezésében, különösen a jogalkotási és a politikai döntéshozatali folyamat ösztönzésében. Az elnökség szervezi és vezeti az üléseket, beleértve a számos munkacsoportot is, valamint kompromisszumokat dolgoz ki. Az Európai Bizottság: A közös ügy érdekében Az Európai Bizottság feladata egész Európa közös érdekeinek képviselete és támogatása. A Bizottság független a nemzeti kormányoktól. Az intézmény új európai jogszabályokra vonatkozó javaslattervezeteket készít, melyeket az Európai Parlamentnek és 20

21 a Tanácsnak nyújt be. Az EU-politikák végrehajtásának napi menetét és az EU-alapok szétosztását irányítja. Figyelemmel kíséri továbbá az európai szerződések és törvények betartását. A szabálysértők ellen felléphet, és szükség esetén a Bíróságnál pert is indíthat ellenük. A Bizottság testülete 27 főből áll: minden EU-ország egy biztost delegál. Munkájukat mintegy tisztviselő segíti, ezek többsége Brüsszelben dolgozik. A Bizottság elnökét az EU-kormányok választják az Európai Parlament hozzájárulásával. A többi biztost a leendő elnökkel történő egyeztetés után nemzeti kormányaik a Parlament jóváhagyásával nevezik ki. A biztosok nem hazájuk kormányát képviselik, hanem mindegyikük az EUpolitikák egy adott területéért felelős. A Bizottság elnökét és a tagokat ötéves időszakra nevezik ki, mely egybeesik azzal a periódussal, amelyre az Európai Parlamentet választják. A Bíróság: a törvényesség felügyelete Az Európai Közösségek Bíróságának feladata biztosítani, hogy az EU-jogszabályokat a tagállamok azonos módon értelmezzék és alkalmazzák, s ily módon a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak. Gondoskodik például arról, hogy a nemzeti bíróságok ne hozhassanak ugyanabban az ügyben eltérő határozatot. A Bíróság biztosítja továbbá, hogy az EU tagállamai és intézményei a törvényi előírásoknak megfelelően működjenek. A luxembourgi székhelyű Bíróság testületébe minden ország egy-egy bírót delegál. TÁRSASÁGI JOG (2006. évi IV. tv.) Társaságok osztályozása: - személy egyesítő, vagyon egyesítő, személy és vagyon egyesítő. Személy egyesítő: a működés alapját tagok személyében rejlő szaktudás, szakértelem, ügyesség adja és kismértékű vagyon. Formái: KKT, BT. Jogi személyi társaságok. Vagyon egyesítő: a fő mozgatórugója a bevitt pénz, vagyon. Formái: Rt. Jogi személyiséggel rendelkező társaság. Személy és vagyonegyesítő társaság: átmenet a két forma között. Formái. Kft. Jogi személyiségi társaság. 21

22 A magyar társasági jog alapelvei 1., A társulási szabadság elve Alkotmányból: Mo. piacgazdaság, elismeri és támogatja a vállalkozás jogát párhuzam szerződési szabadság elvével, ezen belül szerződéskötési szabadsággal a jogalkotó a gazdaság alanyait, ha szeretnének társulni, akaratukban nem korlátozhatóak ha nem akarnak társulni, erre nem kényszeríthetőek Korlátok: 1., típuskényszer /numerus clausus/ = minden jogalany szabadon alapíthat társaságot, de csak a törvényben meghatározott társasági formák valamelyikét ( Gazdasági társaság csak e tvben szabályozott formában alapítható ) = kkt, bt, kv, kft, rt (ezen alapformák kialakítása, és ezek alapvonásainak szabályozása a kockázat kiszámíthatósága és a forgalom biztonsága érdekében szükséges) 2., Gt. 6. (1): tv előírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott társasági formában végezhetőek (pl. banki ill. biztosítási tevékenységet gt. csak rt formában gyakorolhat /de gt. alapítása nem kötelező, lehet szövetkezeti formában is ilyet, DE HA gt-i formában csinálják, akkor muszáj az rt-t választaniuk/ & Emellett bármilyen tv előírhatja, hogy meghatározott gazdasági tev csak meghatározott gt-i formában végezhető (pl. közraktár kizárólag rt-ként működhet, befektetési vállalkozások minden fajtája dettó) 3.,Van olyan tev, amire kötelező gt-ot létrehozni, tehát nem mondhatom, hogy nem hozok létre gt-t, ha biz dologgal foglalkozok pl.a koncessziós szerz jogosultjai kötelesek a koncesszióköteles tev folytatására belföldi székhelyű gt-t alapítani (de ezen belül nincs meghatározva, hogy melyiket) 2., Társult tagok egyenlőségének elve 22

Kis- és középvállalkozások. Társas vállalkozások. Gazdasági társaságok. Ügyvezetés I. és II.

Kis- és középvállalkozások. Társas vállalkozások. Gazdasági társaságok. Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. Társas vállalkozások Külön jogszabályban rögzített Korlátolt és korlátlan felelősség Jogi és természetes személy alapíthatja Kettős könyvvezetés Társasági

Részletesebben

GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK évi IV. törvény

GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK évi IV. törvény GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 2006. évi IV. törvény DR SZALAI ERZSÉBET 1 A gt-k ismétlése és + ismeretanyag - alapítók és korlátok - alapítói vagyon - létesítő iratra vonatkozó szabályok - vezető tisztségviselők

Részletesebben

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN CÉGELJÁRÁS CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN Tvszék, mint cégbíróság 1 2 Cégbíróság feladatai cégbejegyzési (változásbejegyzési) adat)cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése, cégnyilvántartásból

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 14.EA

Vállalkozási ismeretek 14.EA Vállalkozási ismeretek 14.EA A legfőbb szervek és vezetőség A szervezetekre és a tisztségviselőkre vonatkozó szabályok legfőbb szervekre vonatkozó szabályok összehívásukat a tagok kezdeményezhetik évente

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Nyrt.: nyilvánosan működik az a részvénytársaság,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. Rövidítésjegyzék 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. Rövidítésjegyzék 13 Előszó 11 Rövidítésjegyzék 13 1. FEJEZET / JOGTANI ÉS ÁLLAMSZERVEZETI ALAPOK 15 1.1 Jogtan 15 1.1.1 A jog fogalma 15 1.1.1.1 A jog összetevői 15 1.1.1.2 A jogkeletkezés útjai jogcsaládok 17 1.1.1.3 A jogrendszer

Részletesebben

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben)

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Készítette Szeidel Julianna 1. Mely állításokkal ért egyet a vállalkozásokkal

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

Részletesebben

e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társasá

e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társasá Közkereseti társaság Dr. Kenderes Andrea 2011. március 26. Gt. 88. (1) A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006.

Részletesebben

CSENTERICS ügyvédi iroda

CSENTERICS ügyvédi iroda CSENTERICS ügyvédi iroda ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK, INFORMÁCIÓK 1.1. A társaság teljes magyar elnevezése: 1.2. A társaság külföldi elnevezése nem kötelező elem (szerződésminta

Részletesebben

ALBENSIS Fejér Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ALAPÍTÓ OKIRATA

ALBENSIS Fejér Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ALAPÍTÓ OKIRATA ALBENSIS Fejér Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ALAPÍTÓ OKIRATA ~ 1 ~ ALAPÍTÓ OKIRAT A Fejér Megyei Önkormányzat alapító a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)

Részletesebben

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat 7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

Társasági jog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Társasági jog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Társasági jog Egy kis történelem 1875. évi XXXVII. törvény a kereskedelmi törvényről 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

A gazdasági társaságok

A gazdasági társaságok A gazdasági társaságok Gazdasági társaságok (társas vállalkozások): olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, vagyonukat a tagok bocsájtják a társaság rendelkezésére,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9.

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. Vagyonegyesítő társaságok Korlátolt felelősségű társaság ( Kft.) Részvénytársaság: Nyilvános alapítsású Rt. ( NyRt.) Zártalapítású (ZRt.) Az Rt. lehet:

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

MAGYAR NEMZETI BANK ALAPÍTÓ OKIRATA

MAGYAR NEMZETI BANK ALAPÍTÓ OKIRATA A MAGYAR NEMZETI BANK ALAPÍTÓ OKIRATA 1. Fejezet: A TÁRSASÁG ADATAI 1.1 A társaság cégneve: (a továbbiakban: MNB) Magyar Nemzeti Bank Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001.

Részletesebben

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár 2 Tartalomjegyzék 1. Közkereseti társaság szerződésmintája... 3. o. 2. Betéti társaság szerződésmintája... 9. o. 3. Korlátolt felelősségű társaság szerződésmintája...

Részletesebben

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Pontozás Osztályozás A.) Vállalkozások általános jellemzői (40 pont) I. A vállalkozások közös jellemzői (25 pont) II. A vállalkozások csoportosítása (15 pont) B.)

Részletesebben

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozások alapítása Magyarországon Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alapvető jogszabály 2006. évi IV. törvény a Gazdasági Társaságokról és a 2006. évi V. törvény a Cégnyilvánosságról,

Részletesebben

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

Olasz társasági jog 2013.

Olasz társasági jog 2013. Olasz társasági jog 2013. Az olasz társasági jog főbb jellemzői Szabályozás elsősorban az olasz Ptk. (Codice Civile) V. fejezetében. Az új társasági törvény 2004. január 1-jén lépett hatályba. Az előírások

Részletesebben

Olasz társasági jog Szikora Veronika

Olasz társasági jog Szikora Veronika Olasz társasági jog Szikora Veronika Társasági jog Európában 2013/14-es tanév Szikora Veronika Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Tájékoztató közkereseti és betéti társaságokról /forrás:www.magyarország.hu/ A közkereseti és a betéti társaság jellege, fogalma Mindkét társasági forma személyegyesítő jellegű, vagyis a tagok személyes

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák száma: 2 óra/hét Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő

Részletesebben

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA 3:63. [Az egyesület fogalma] (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített,

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Alulírott részvényes, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi egyszemélyes zártkörűen

Részletesebben

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály 8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok. Vállalkozási alapismeretek 1. III. Előadás Onyestyák Nikoletta

Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok. Vállalkozási alapismeretek 1. III. Előadás Onyestyák Nikoletta Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok Vállalkozási alapismeretek 1. III. Előadás Onyestyák Nikoletta Korlátolt felelősségű társaság A korlátolt felelősségű társaság (kft.) jogi személyiséggel

Részletesebben

A tagok (a részvényesek) vagyoni hozzájárulása

A tagok (a részvényesek) vagyoni hozzájárulása II. A tagok (a részvényesek) vagyoni hozzájárulása A korábbi szabályozás helyett az új Ptk.-ban háromszintű szabályozás érvényesül. Így egy adott gazdasági társaság esetében alkalmazni kell az adott társasági

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

Mohl Gergely. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html

Mohl Gergely. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html Mohl Gergely Introitus (-) 2009. február 3.-4. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html Mohl Gergely egyetemi tanársegéd Pénzügyi Számvitel Tanszék E300 gergely.mohl@uni-corvinus.hu Fogadóóra: szerda 8 00-9

Részletesebben

II. Köztársasági Elnökség

II. Köztársasági Elnökség II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006.

Részletesebben

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2016. május 25.-ei ülésére Nyílt ülésen

Részletesebben

b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1.1. A társaság cégneve:... Zártkörűen Működő Részvénytársaság

b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1.1. A társaság cégneve:... Zártkörűen Működő Részvénytársaság Alapító okirat Alulírott alapító (részvényes), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, szerződésminta alkalmazásával a következők szerint állapítja meg

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

III. Az egyes társasági formák

III. Az egyes társasági formák III. Az egyes társasági formák 1. Közkereseti társaság (8.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 2. Betéti társaság (120.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 3. Korlátolt felelősségű társaság (220.000)

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) 1.1. A társaság cégneve:... Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog Dr. Szalay András munkajogász A jog: tenger. Nem kimerni kell, hanem hajózni rajta. I. Gazdasági társaságok Gazdasági társaságok közös jellemzői

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA.

9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító (részvényes), a gazdasági társaságokról szóló 2006.

Részletesebben

Havasi Ügyvédi lroda lawyer o ce recbtaamvaltkanzlei stwdio legale

Havasi Ügyvédi lroda lawyer o ce recbtaamvaltkanzlei stwdio legale Havasi Ügyvédi lroda lawyer o ce recbtaamvaltkanzlei stwdio legale Győri Fejlesztési Pólus Szolgáltató Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT 2006. január... Készítette és ellenjegyezte: f1--9022 Gy ár. Xia J. u. 7/.i (36

Részletesebben

EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS

EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS A(z) /2011. (VI. 30.) Kgy. határozat 1. melléklete EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS Amely létrejött a 2006. évi IV. törvény (Gt.) alapján a SOPRON HOLDING Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cg.: 08-10-001790

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni Kommunikációs Központ Kft. létrehozásáról

Jegyzőkönyvi kivonat. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni Kommunikációs Központ Kft. létrehozásáról Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015. július 9-ei I. rendkívüli közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

POLGÁRMESTER ELŐ TERJESZTÉS. a CSEPELI PIAC Kft. alapító okiratának módosításáról

POLGÁRMESTER ELŐ TERJESZTÉS. a CSEPELI PIAC Kft. alapító okiratának módosításáról BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER ELŐ TERJESZTÉS a CSEPELI PIAC Kft. alapító okiratának módosításáról Készítette: Lakatos Sándorné ügyvezető igazgató Dr. Hricsovinyi István társasági jogi képviselő

Részletesebben

EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi

Részletesebben

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

73/2011. (IV. 28.) MÖK

73/2011. (IV. 28.) MÖK 73/2011. (IV. 28.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megye Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. a mellékelt Alapító Okirat szerint megalapítsa

Részletesebben

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel Kereskedelmi jog jegyzet lap: gazdasági társaságokról szóló törvény 2006.évi IV. törvény. 1. általános rész: minden cégformára egyenlő - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel - általános

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

Duna Charta Egyesület. Alapszabálya

Duna Charta Egyesület. Alapszabálya A Duna Charta Egyesület Módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya A Duna Charta Egyesület (bírósági lajstromszáma: Pk.60830/2002) 2009. évi rendes Közgyűlésén 2009. január 21-én és a közhasznú

Részletesebben

A KÖZKERESETI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A KÖZKERESETI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A KÖZKERESETI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi közkereseti társaság társasági szerződését: 1.

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

Fedőlap. Az előterjesztés közgyűlés elé kerül Az előterjesztés tárgyalásának napja:

Fedőlap. Az előterjesztés közgyűlés elé kerül Az előterjesztés tárgyalásának napja: Fedőlap Az előterjesztés közgyűlés elé kerül Az előterjesztés tárgyalásának napja: 2016. 09.22. Javaslat a DSZSZ Kft. saját tőke jegyzett tőke arányának helyreállítására Előadó: Előkészítő: Meghívott:

Részletesebben

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Vállalkozásgazdaságtan Katona Ferenc franzkatona@gmail.com A vállalat fogalma A vállalatok személyi és anyagi eszközök mikrogazdasági rendszereit alkotják, amelyeknek a piaci környezetben önálló céljaik

Részletesebben

E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet

E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet amely létrejött egyrészről a E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (székhelye: Tatabánya Csaba u. 19., statisztikai

Részletesebben

TULAJDONOSI BIZOTTSÁGÁNAK

TULAJDONOSI BIZOTTSÁGÁNAK NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TULAJDONOSI BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE (( SOPRON 2013 A Nyugat-magyarországi Egyetem (a továbbiakban: egyetem) Tulajdonosi Bizottsága a nemzeti

Részletesebben

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 13.EA

Vállalkozási ismeretek 13.EA Vállalkozási ismeretek 13.EA Az egyébi vállalkozó, mint vállalkozási forma előnyei Létesítése legegyszerűbb, legolcsóbb nincs kötött tőkeigénye Felszámolása legegyszerűbb Továbbá az elért profitot a vállalkozó

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03.

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény 1 2 KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? MEGÉLHETÉSI LEHETŐSÉGET NYÚJT AZOKNAK, AKIK SAJÁT KÖZREMŰKÖDÉSSEL,

Részletesebben

TARTALOM. A könyvben használt rövidítések 13 Bevezetés 17. I. fejezet A polgári jogi felelősség 21

TARTALOM. A könyvben használt rövidítések 13 Bevezetés 17. I. fejezet A polgári jogi felelősség 21 TARTALOM A könyvben használt rövidítések 13 Bevezetés 17 I. fejezet A polgári jogi felelősség 21 1. A felelősségi jog fogalma és fejlődése 21 2. A polgári jogi felelősség alapelvei 26 2.1. Marton és Eörsi

Részletesebben

Éves beszámoló és könyvvezetés

Éves beszámoló és könyvvezetés Éves beszámoló és könyvvezetés (Számvitel III.) 2008. Szeptember 15-16. Tantárgyfelelős: Róth József (315-ös szoba) Telefon: 482-5040 e-mail: szamvitel-3@uni-corvinus.hu Honlapunk: www.uni-corvinus.hu/szamvitel

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet Egyesületek

Magyar Jogász Egylet Egyesületek Magyar Jogász Egylet 2016.02.25. Egyesületek Alapszabály kötelező tartalmi elemei: Ptk. 3:5. A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. GT II. 2006: IV: Általános szabályok

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. GT II. 2006: IV: Általános szabályok A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK GT II. 2006: IV: Általános szabályok I. A tv. szerkezete és általános rendelkezései II. A társaság létszakai III. A társaság szervei I. A tv. szerkezete

Részletesebben

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Katona.ferenc@kgk.bmf.hu Katonaferenc.tar.hu Turul.banki.hu (tematika)

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Katona.ferenc@kgk.bmf.hu Katonaferenc.tar.hu Turul.banki.hu (tematika) Vállalkozásgazdaságtan Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Katona.ferenc@kgk.bmf.hu Katonaferenc.tar.hu Turul.banki.hu (tematika) A vállalat fogalma A vállalatok személyi és anyagi eszközök mikrogazdasági

Részletesebben

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog)

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) 1. A jogrendszer felépítése, jogágak Bevezetés jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) jogcsalád: hasonló jogrendszerek egy jogcsaládba tartoznak

Részletesebben

Egyesületi alapszabály

Egyesületi alapszabály EASZ-01 - Egyesület adatai 1. Kötelező rendelkezések az általános rendelkezések körében 1.1. az egyesület neve Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület 1.2. az egyesület székhelye Irányítószám Község, város Közterület

Részletesebben

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi korlátolt felelősségű társaság társasági

Részletesebben

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Társasági szerződés módosítása

Társasági szerződés módosítása Társasági szerződés módosítása A kiemelten közhasznú Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Gazdasági Társaság (1082 Budapest, Üllői út 82.), a taggyűlés.. sz. határozata értelmében, a gazdasági

Részletesebben

J A V A S L A T. az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. Felügyelő Bizottsága Ügyrendjének jóváhagyására

J A V A S L A T. az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. Felügyelő Bizottsága Ügyrendjének jóváhagyására J A V A S L A T az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. Felügyelő Bizottsága Ügyrendjének jóváhagyására Ózd, 2015. október 29. Előterjesztő: Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft ügyvezetője Ózd Város

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

A Szent Gellért Diákszövetség. - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA december 19.

A Szent Gellért Diákszövetség. - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA december 19. A Szent Gellért Diákszövetség - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA 1 2015. december 19. 1. Általános rendelkezések: 1.1. Az egyesület neve: Szent Gellért Diákszövetség 1.2. Az egyesület

Részletesebben

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK VG Termelésökonómia és enedzsment Tanszék VÁAATGADASÁGTAN VÁAKOÁS FORÁK Tantárgyfelelős/előadó: Prof. Dr. llés B. Csaba egyetemi tanár 2010. A vállalkozás formáját befolyásoló tényezők: ilyen tevékenységet

Részletesebben