Adattípusok és paramétertípusok
|
|
- Andor Kovács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SIMATIC STEP 7 programozás Adattípusok és paramétertípusok Kivonatos ismertetés, angol nyelvű STEP 7 szoftvert használóknak Ez a segédlet a SIMATIC S7-300, S7-400, C7, ET-200 IM CPU és az embedded, illetve PC-based (WinAC szoftver PLC) kontrollerek programozásához használható. Siemens Zrt. Ipari Szektor, Industry Automation & Drive Technologies Copyright Siemens Zrt STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 1
2 Az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. Részletes gépkönyvek és további dokumentumok világnyelveken letölthetők az Internetről: Magyar nyelvű segédletek letöltési címe: Katalógusok letöltési címe: SIMATIC internet oldal címe: Információ-kérés magyar nyelven: STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 2
3 Tartalom 1. Elemi adattípusok 2. Összetett adattípusok 3. Paramétertípusok STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 3
4 Adat- és paramétertípusok Bevezetés A felhasználói programokban alkalmazott Minden adatnak rendelkeznie kell valamilyen típusmegnevezéssel. A típuscsoportok a következők: elemi adattipusok, összetett adattipusok, paramétertipusok, amelyekkel olyan paramétereket definiálnak, amiket FB-k ill. FC-knek átadnak. Allgemeine Information Néhány adattipus különböző formátum-lehetőségekkel rendelkezik. Míg a bit, vagyis egy adat, amelynek csak két lehetséges értéke van, magától értetődően csak un. Bitminta formátumban jelenhet meg, addig pl. A szó (Word) megjelenítése több formátumban is lehetséges. A következő táblázat formátumokat mutat be, amelyekkel a változókat vagy állandókat meg lehet jeleníteni. Formátum Bitek száma Számábrázolás (példa) Hexadecimális 8, 16 und 32 W#16#A123 ( Bináris 8, 16 und 32 2#1011 IEC-Dátum 16 D# IEC-Idő 32 T# Fixpontos (integer) Karakter 8 A W#16#A123 W szóméretű (16-bites) 16 hexadecimális szám A123 hexadecimális ábrázolás (41251 decimális szám) # elválasztójel Ábrázoláskor alapvetően a szabály: ha a szám írásmódjában kifejezi típusát, akkor nem szükséges egyéb megkülönböztető jelzést alkalmazni. Pl. 132 kifejezi, hogy egészszám, és ennek legcélszerűbb megjelenítési módja a tizes számrendszer. A szám más formátumú megjelenítése esetén a fenti jeleket kell alkalmazni, tehát: A decimális 132 = B#16#84 hex. Formátumban. (A fenti ismertetés csak példa, a teljes formátum-szabályokat a következőkben látható táblázatok tartalmazzák.) Elemi adattípus A Siemens S7-es rendszerében minden olyan tipus elemi adattipus, amely maximálisan 32 bit hosszú, és nem áll más elemi adattipusból (pl. Ha egy nyolcbites tárolási egységet bájtként kezel a program, akkor az elemi adattipus, ha azonban nyolcbites tömbként (array, Feld, tömb), STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 4
5 akkor az összetett adattipus, mert nyolc darab elemi bit-ből áll, amelyek a tömbön belül különkülön megszólíthatók). Minden elemi adattipus meghatározott hosszal rendelkezik. A következő táblázat tartalmazza, az elemi típusokat. Típus (név) Bitek száma Formátumok Tartomány és számábrázolás (legalacsonyabb és legmagasabb érték) Példa BOOL (Bit) 1 Bool-Szöveges IGAZ/HAMIS IGAZ, 1 BYTE (bájt) 8 hexadecimális B#16#0. B#16#FF B#16#10 WORD (szó) 16 Bináris szám DWORD (duplaszó) INT (egészszám) DINT (egészszám) REAL (valós szám) S5TIME (SIMATIC-idő) TIME (IEC-idő) DATE (IEC-Dátum) TIME_OF_DAY (időpont) CHAR (karakter) hexadecimális szám BCD decimális szám előjel nélkül 32 Bináris szám hexadecimális szám decimális szám előjel nélkül 16 decimális szám előjellel 32 decimális szám előjellel 32 IEEE lebegőpontos szám 16 S7-időadat 10 ms lépésekben 32 IEC-időadat 1 ms lépésekben előjellel 16 IEC-Dátum 1- napos lépésekben 32 Időpont 1 ms lépésekben 2#0.. 2#1111_1111_1111_1111 W#16#0... W#16#FFFF C#0... C#999 B#(0,0)... B#(255,255) 2#0. 2#1111_1111_1111_1111_ 1111_1111_1111_1111 DW#16#0000_0000. DW#16#FFFF_FFFF B#(0,0,0,0). B#(255,255,255,255) bis L# L# Fölső határ: e+38 Alsó határ: e-38 S5T#0H_0M_0S_10MS... S5T#2H_46M_30S_0MS és S5T#0H_0M_0S_0MS - T#24D_20H_31M_23S_648MS. T#24D_20H_31M_23S_647MS D# D# TOD#0:0:0.0. TOD#23:59: ASCII-karakter A, B stb. E 2#0001_0000_0000_0000 W#16#1000 word#16#1000 C#998 B#(10,20) byte#(10,20) 2#1000_0001_0001_1000_ 1011_1011_0111_1111 DW#16#00A2_1234 dword#16#00a2_1234 B#(1, 14, 100, 120) byte#(1,14,100,120) L#1, e+13 S5T#0H_1M_0S_0MS S5TIME#0H_1H_1M_0S_0MS T#0D_1H_1M_0S_0MS TIME#0D_1H_1M_0S_0MS D# DATE# TOD#1:10:3.3 TIME_OF_DAY#1:10:3.3 STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 5
6 Az INT adattípus formátuma (16-Bites egészszám) Az egészszám előjellel rendelkezik, ami jelzi, hogy negatív vagy pozitív számról van szó. Az egészszám a tárban 16 bitet, tehát egy szó helyet foglal el. A következő ábra az INT tipus tartományát mutatja. Formátum Tartomány 16-Bites egészszám A +44 egészszám látható alábbiakban bináris alakban előjel Decimális érték: STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 6
7 A DINT adattípus formátuma (32-Bites egészszám) Az egészszám előjellel rendelkezik, ami jelzi, hogy negatív vagy pozitív számról van szó. Az egészszám a tárban 32 bitet, tehát egy szó helyet foglal el. A következő ábra az DINT tipus tartományát mutatja. Formátum Tartomány 32-Bites egészszám A egészszám látható alábbiakban bináris alakban. A bináris számrend-szerben egy egészszám negatív értékét a pozitív érték kettes komplemensével ábrázolják. Egy szám kettes komplemensét úgy képzik, hogy a szám minden bitjét megfordítják (invertálják), és az eredményhez +1-et hozzáadnak. elő jel STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 7
8 A REAL adattipus formátuma (lebegőpontos szám, valós szám) A valós számokat a következő általános alakban ábrázolják a matematikában: "szám = m b E ". A "b" alap és az "E" kitevő egészszámok, az m mantissza valós szám. Ennek az ábrázolási módnak az a nagy előnye, hogy igen kis helyen igen nagy és igen kis értékeket lehet ábrázolni. A mantissza és a kitevő megadására használt korlátozott mennyiségű bittel igen nagy számtartományt lehet átfogni. Hátránya a korlátozott számítási pontosság. A lebegőpontos formátum a STEP7-ben A STEP7 által használt lebegőpontos formátum megfelel az egyszerű szélességű alapformátumnak a , IEEE Standard for Binary Floating-Point Arithmetic ANSI/IEEE szabvány szerint. A számábrázoláshoz alkalmazott képlet elemei a következők: V előjel e a es állandóval megnövelt kitevő, tehát e = E m a mantissza törtrésze, maga a mantissza nem kerül a képletbe, mert az az érvényes számtartományban mindig = 1. A három alkotórész egy duplaszó helyet foglal a tárban. el őj expon ens:e Manti ssza: A következő táblázat az egyes bitek értékét mutatja A lebegőpontos szám részei Bit-szám Érték V Előjel 31-es bit e exponens e exponens e exponens m mantissza m mantissza m mantissza A három összetevő alkalmazásával az ebben a formátumban ábrázolt szám a következő képlet szerint történik: szám = 1,m 2 e-127 a képletben: e: 1 e 254 V: pozitív számnál V = 0, negatív számnál V = 1. A lebegőpontos számok tartománya a fenti képlet szerint ábrázolt lebegőpontos szám szerint: STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 8
9 Formátum Tartomány Az ANSI/IEEE szerinti lebegőpontos számok -3, E , E-38 és 0 és +1, E-38.+3, E+38 Pontosság a lebegőpontos számokkal történő számításoknál A nagy nagyságrendi különbségeket felmutató számokkal végrehajtott számításoknál (több tizes hatvány) pontetlanságok léphetnek fel a számítási eredményekben. A STEP7-ben használt lebegőpontos számok 6 tizedesjegyig pontosak. Ezért lebegőpontos állandók megadásánál csak max. 6 tizedesjeyet adhat meg. A 6-tizedes számítási pontosság pl. A következőt jelenti: a szám1 + szám2 = szám1 lehet, ha a szám1 nagyobb mint a szám2 * 10 y ahol az y>6. Pl.: = Példa a lebegőpontos számok ábrázolására A következő ábra az alábbi tizedes törteket (valós számokat) mutatja lebegőpontos számként bitminta formátumban. 10,0 Pi (3,141593) a 2 négyzetgyőke (1,414214) A 10,0 a fenti képlet szerint a következő képet mutatja lebegőpontos számként: e = = 130 m = 2-2 = 0,25 Ezzel: (1 + m) 2 (e-127) = 1, = 10,0 [1,25 2 ( ) = 1, = 10,0] STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 9
10 Decimális érték: 10,0 STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 10
11 Az S5TIME adattipus formátuma (időtartam) Ha az időműveleteknél az időtartam megadására az S5TIME adattipust használják, akkor a beadott értéket a rendszer BCD-formátumban fogja tárolni. A következő ábra az így beadott érték bitmintáját mutatja. A beadott érték 127 s: Időalap: Időérték BCD 1s formátumban Lényegtelen: ezeket az operációs rendszer figyelmen kívül hagyja Ha az S5TIME időadattal dolgoznak, akkor időértékre között lehet adatot bevinni, és meg kell adni az időalapot (lásd az alábbi táblázatot). Az időalap azt az intervallumot határozza meg, amellyel az operációs rendszer az időértéket visszaszámolja nulláig. Időalapok az S5TIME- adattipusnál Időalap Bináris kód 10 ms ms 01 1 s s 11 Ha tehát a 13-as és 12-es bitre az 10 kódot adják be, akkor az időalap 1 s, vagyis a beadott időértéket 1 másodpercenként számolja vissza nulláig. A következő szintaktikával be lehet vinni egy adott időértéket: L W#16#wxyz ahol: - w = időalap - xyz = időérték BCD-Formátumban L S5T#aH_bbM_ccS_dddMS ahol: - a = óra, bb = perc, cc = másodperc és ddd = Millisekundum ennél a szintaxisnál az időalapot az operációs rendszer automatikusan választja ki, és az értéket kerekíti az időalapnak megfelelő legkisebb következő értékre. A maximálisan bevihető időtartam ennél az időmegadásnál 9990 másodperc (10 s időalap, 999-es időérték) vagy 2H_46M_30S STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 11
12 Összetett adattipusok A Siemens S7-es rendszerében minden olyan tipus összetett adattipus, amely vagy 32 bit-nél hosszabb, vagy más elemi adattipusból tevődik össze (pl. Ha egy nyolcbites tárolási egységet bájtként kezel a program, akkor az elemi adattipus, ha azonban nyolcbites tömbként (array, Feld, tömb), akkor az összetett adattipus, mert nyolc darab elemi bit-ből áll, amelyek a tömbön belül külön-külön megszólíthatók). A STEP 7 a következő összetett adattipusokat tudja kezelni: DATE_AND_TIME STRING ARRAY (tömb, mátrix) STRUCT (Struktura) UDT (felhasználó által definiált típus) FB és SFB (ill. annak instant-db-je) A következő táblázat felsorolja és jellemzi az összetett adattipusokat. Ezeket vagy a függvények (FC, FB, OB) deklarációs részében vagy az adatmodulokban (adatblokkokban) lehet alkalmazni. Adattipus DATE_AND_TIME DT STRING ARRAY STRUCT UDT FB, SFB Leírás 64-bites területet határoz meg a tárban, amely a dátum és az időpont tárolására alkalmas. Az adatokat BCD-formátumban tárolja. Maximum 254 írásjel tárolására alkalmas területet határoz meg (254 db CHAR típus). A maximális méret e karaktersorozat számára 256 bájt: 254 karakter + 2 bájt fej. A karaktersorozat területét csökkenteni lehet azzal, hogy definiáláskor a hosszat is megadják. Ez a következőképpen történik: nev[9] siemens. Egy adott adattípus (lehet elemi vagy összetett) többdimenziós csoportját definiálja. Például: az ARRAY [1..2,1..3] OF INT definíció 2 x 3 egészszámból álló tömböt hoz létre. Az elemekhez az index megadásával lehet hozzáférni, a dimenziók száma max. 6 lehet. (részletek később) Tetszőleges adattipusokból álló változók csoportját definiálja. Az alkotó részek lehetnek elemi tipusok vagy összetett tipusok. (részletek később) Lehetővé teszi nagy adatmennyiség strukturálását és az adattipusok és adataik egyszerűbb bevitelét. Saját struktúrákat lehet létrehozni, és többszörösen felhasználni (tehát a programozó hozza létre a struktúrát és azt saját típusként deklarálja. Az UDT-k saját névvel rendelkeznek (legegyszerűbb esetben UDT1, UDT2 stb.). Az FB-k és SFB-k nem adattipusok, de a velük összekapcsolódó instant-db-k mintegy összetett adatként felfohatók, amelyeken keresztül sz FB-nek adatokat lehet egy tömbben átadni. A DATE_AND_TIME (Dátum és időpont) összetett tipus szerkezete Ha a STEP 7-es programozás során a dátumot és az időpontot a DATE_AND_TIME adattipussal akarják beadni, akkor bevitelük a tárban 8 bájtban fog elhelyezkedni, és a bevitt tartalom BCD-formátumban található. A DATE_AND_TIME adattipus (DT) a következő tartományt tudja befogadni: STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 12
13 DT# :0: DT# :59: A következő pédák mutatják azt a szintaxist, amellyel a dátumot és az időpontot egy DTváltozóban december 25. 8:12, 34,567 másodperc-re lehet beállítani. A következő két megadás lehetséges: DATE_AND_TIME# :12: DT# :12: A következő táblázat tartalmazza azt az összeállítást, amit fenti időpont megadása után a 8 egymás utáni bájt tartalmaz. A példa tehát az 1993.december 25., 8:12 óra és 34,567 másodperc adatot jeleníti meg: Bájt A tartalom megnevezése A bájt tartalma 0 év B#16#93 1 hónap B#16#12 2 nap B#16#25 3 óra B#16#08 4 perc B#16#12 5 másodperc B#16#34 6 Az MSEC két magasabb értékű számjegye B#16#56 7 (4MSB) 7 (4LSB) Az MSEC alacsonyabb értékű számjegye A hét napja 1 = vasárnap 2 = hétfő... 7 = szombat A "DATE_AND_TIME" lehetséges értékei: min.: DT# :0:0.0 max.: DT# :59: B#16#7_ B#16#_5 Möglicher Wertebereich Év BCD-Code Hónap Nap Óra Perc Másodperc Milliszekundum A hét napja Vasárnap - szombat 1-7 STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 13
14 Tömb (mátrix) alkalmazása az adatkezelésben Tömbök létrehozása A tömb egyfajta típusu (elemi vagy összetett) adatok összefüggő csoportját kapcsolja össze. Tömböt tömbökből nem lehet létrehozni. A tömb használata a Siemens PLC-iben a STEP7 bevezetésekor vált lehetségessé. A jólismert STEP5-ös rendszerben összetett típusokat és így természetesen a tömböt sem lehetett alkalmazni. Ennek ellenére minden műszaki feladatot meg lehetett oldani az S5-ös készülékekkel is. A tömb használata tehát nem elengedhetetlen, de jelentősen növeli az adatkezelés matematikai szinvonalát, rugalmasságát és áttekinthetőségét, egyszerűbb feladatoknál azonban szükségtelen. A tömb használatához először is olyan adatok kellenek, amelyek tömbbe szervezhetők. Ezekhez az adatokhoz a felhasználónak a tömböt létre kell hozni, másként kifejezve deklarálni kell. Tömböket DB-kben vagy a programmodulok (OB, FC, FB) deklarációs részében lehet deklarálni. Ez a deklarációs rész a STEP7 5-ös verziójában két különböző megjelenítési módban fordul elő. Az ábrán látható egy DB deklarációs táblája. A DB-ben deklaráltak egy tömböt, amelynek a Waerme_2x3 nevet adták. A deklarációhoz a Typ oszlopba az ARRAY kulcsszót kellett beadni, ez jelenti a tömböt, majd meg kellett adni a tömb tulajdonságait. A tömb két fontos tulajdonsággal rendelkezik: szerkezete és mérete: ezt a szögletes zárójelben megadott számok mutatják [1..2,1..3] A mező méretét egy indexel kell megadni. Az egyes dimenziók (max. 6 dimenzió) első és utolsó elemszámát kell ebben az idexben megadni. Az elemszámokat két ponttal, a dimenziókat vesszővel kell egymástól elválasztani. Az indexet szöletes zárójelben kell megadni. a benne tárolt adatok típusa: ezt a következő sor tartalmazza INT STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 14
15 A szögletes zárójelben látható, hogy a példa szerinti tömb kétdimenziós, a számok pedig azt mutatják, hogy a dimenziók hány elemet tartalmaznak. Az első dimenzió két elemű (1..2), a második háromelemű (1..3). Kezdeti érték beadása a tömb egyes elemeibe A tömb létrehozatalakor minden elemnek kezdeti értéket lehet beadni. Erre a STEP7-ben két lehetőség kínálkozik: az értékek egyenkénti beadása: a tömb elemeibe érvényes adatot adhat be (jelen esetben az INT típusnak megfelelő). A beadás a kezdeti érték (Anfangswert) nevű oszlopba történik, szögletes zárójelek közé az elemek sorrendjében: [1,1]. Az egyes elemeket egymástól vesszővel kell elválasztani. ismétlési tényező alkalmazása: abban az esetben, ha az egymás utáni elemek kezdeti értéke megegyezik, akkor a bevitel ismétlési tényező alkalmazásával egyszerüsíthető. Az ismétlési tényező beviteléhez a formátum x(y), ahol az x az ismétlési tényező, az y pedig az érték, amit ismételni kell. Ha a fenti példa szerinti tömböt használják, akkor a kezdeti értékeket az összes hat elemre, amennyiben ezek mind különböznek, a következő módon adhatják meg: 17, 23, -45, 556, 3342, 0. Ha azonban pl. minden elem kezdeti értéke 10, akkor célszerűbb a következő megoldást használni: 6(10). Az is lehetséges, hogy az első két elem eltérő, de a többi pl. mind 0, ekkor a megadás legcélszerűbb módja: 17, 23, 4(0). Hozzáférés a tömb elemeihez A tömb elemeihez az elem indexein keresztül lehet hozzáférni. Az előbbi példában egy DB látható, és benne egy tömb. Ha az első dimenzió második eleméhez akarnak hozzáférni, akkor a következő utasítást kell programozni: L Motor.Waerme_2x3[1,2]. Az utasítás az AKKU1-be tölti a Motor nevű DB Waerme_2x3 nevű tömbjéből az első dimenzió második elemét. Példák: 1. A következő ábra három egészszámot tartalmazó tömböt mutat. Az elemekhez a hozzáférés az indexszel lehetséges. Az index a szögletes zárójelben lévő szám. A második egészszám indexe pl. Op_Temp[2]. Az index tetszőleges egészszám lehet a bis tartományban, tehát akár negatív szám is lehet. STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 15
16 Ha feltesszük, hogy a fenti ábra egy Hőmérsékletek nevű DB deklarációs része (a név a globális szimbólumok listájában keresendő, erre utal az idézőjel!), akkor a hozzáférés a második elemhez: L Hőmérsékletek.Op_Temp[2] Hogy miért Hőmérsékletek., azt a struktúrákkal foglalkozó rész tartalmazza. 2. A következő ábrán kétdimenziós tömb látható, amelynek elemei ugyancsak egészszámok. A többdimenziós tömbben is az index nyújt lehetőséget az elemekhez való hozzáférésre. A kétdimenziós tömböt úgy lehet tekinteni, mint ha a második dimenzióban lévő elemekből az első dimenzióban megadott számú készlet lenne. Így hozzáféréskor, először meg kell adni a készlet sorszámát (1. vagy 2.), majd a megadott készletben az elemszámot (1., 2. vagy 3.), tehát: Betr_Temp[2, 2] vagyis ez a második készlet 2. eleme, másként kifejezve az össz elemszámból az 5. A STEP7 nyelvben maximálisan 6 dimenzió lehet (hat index) egy tömbben. Tehát a fenti tömböt hatdimenziós változatban pl. így deklarálhatnák. ARRAY [1..3,1..2,1..3,1..4,1..3,1..4] Az első elem indexe ebben az esetben Betr_Temp[1,1,1,1,1,1] lenne, míg az utolsó elemé Betr_Temp[3,2,3,4,3,4]. Tömb átadása paraméterként Tömbök paraméterként való használata rendkívül megkönnyíti nagyobb mennyiségű adatok átadását FC-nek vay FB-nek. Egy paraméterrel gyakorlatilag egy egész tömb átadható. Ez azonban feltételezi, hogy az adatokat tömbbe szervezték, és az FC ill. FB is tartalmaz deklarációjában egy ugyanolyan szerkezetű tömböt. A két tömb nevének nem kell mefelelni, csak az aktuális paraméternek és a formális paraméternek kell egyforma szerkezettel rendelkezni. Struktúra alkalmazása az adatkezelésben Struktúra A struktúra többféle típusú (elemi vagy összetett, beleértve a tömböket és struktúrákat) adatok összefüggő csoportját kapcsolja össze. STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 16
17 A tömb használata a Siemens PLC-iben a STEP7 bevezetésekor vált lehetségessé. A jólismert STEP5-ös rendszerben összetett típusokat és így természetesen a struktúrákat sem lehetett alkalmazni. Ennek ellenére minden műszaki feladatot meg lehetett oldani az S5-ös készülékekkel is. A struktúra használata tehát nem elengedhetetlen, de jelentősen növeli az adatkezelés matematikai szinvonalát, rugalmasságát és áttekinthetőségét, egyszerűbb feladatoknál azonban szükségtelen. A struktúra használatához először is olyan adatok kellenek, amelyek struktúrába szervezhetők. Ezen adatok kezeléséhez a felhasználónak a struktúrát létre kell hozni, másként kifejezve deklarálni kell. Struktúrákat DB-kben vagy a programmodulok (OB, FC, FB) deklarációs részében lehet deklarálni. Ez a deklarációs rész a STEP7 5-ös verziójában két különböző megjelenítési módban fordul elő. A következő ábrán egy struktúra látható, amely egy egészszámból, egy bájtból, egy karakterből és újra egy valós szám végül egy bitméretű változóból áll. A struktúrát max. 8 síkon lehet egymásba ágyazni, tehát struktúra, ami struktúrából, ami viszont tömbökből stb. áll. STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 17
18 A struktúra létrehozása Struktúrákat DB-kben vagy a programmodulok (OB, FC, FB) deklarációs részében lehet deklarálni. A következő ábrán struktúra deklarációja látható. A struktúrának nevet kell adni (itt. Stapel_1). A mellette beadandó változótípus STRUCT kulcsszó jelenti, hogy struktúráról van szó. Ezt követően be kell vinni a struktúra elemeit: Menge Ursprungsdaten Steuercode Temperatur Ende INT BYTE CHAR REAL BOOL A struktúra végét az END_STRUCT kulcsszó jelzi. A kezdeti értékek megadása itt egyszerűbb mint a tömb esetében, amennyiben elemi adatokról van szó. Az értéket egyszerűen a kezdeti érték oszlopba (Anfangswert) kell beírni. Hozzáférés a struktúra elemeihez Struktúrákat DB-ben vagy programmodulok deklarációs részében lehet létrehozni. A struktúra elemeihez való hozzáférés a számítástechnika szokásos szintaktikájával történik, de a STEP7- ben néhány eltérő sajátosságot is szem előtt kell tartani. Alapvetően igaz, hogy ey elem elérése a struktúra nevének, és az elem nevének megadásával történik, a két név egymástól ponttal van elválasztva. Tehát: ha a struktúra neve Stapel_1 és az elem neve Temperatur, akkor: L Stapel_1.Temperatur Az utasítás betölti az AKKU1-be a Stapel_1 nevű struktúra Temperatur nevű változóját. Ez a helyzet, ha a struktúrát egy programmodul deklarációjában hozták létre. Ha azonban ez a szerkezet egy DB-ben van, akkor figyelembe kell venni, hogy a DB már eleve egy struktúra, tehát a létrehozott struktúra már a DB-Struktúrába ágyazott második struktúra. STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 18
19 Tehát: ha a struktúra neve Stapel_1 és az elem neve Temperatur, és ezek az Daten nevű DBben vannak, akkor: L Daten. Stapel_1.Temperatur Daten az adatmodul szimbólikus neve globális szimbólummal, ezért az idézőjel Stapel_1 a Daten struktúrában elemként (ezért van ponttal elválasztva) definiált Stapel_1 struktúra Temperatur a Stapel_1 struktúrában elemként (ezért van ponttal elválasztva) definiált Temperatur nevű valós szám A PLC-ben lehetőség van azonban az abszolút címzésre is. Az általános szabály a címzéseknél, ha azok több részből (mint itt) tevődnek össze: vagy minden rész szimbólikus, vagy minden rész abszolút. A fenti ábrából megállapítható az elem abszolút címe, és tegyük fel, hogy a Daten nevű DB abszolút címe a DB20, akkor a fenti cím abszolút változatával az utasítás: L DB20.DBD6 Struktúra átadása paraméterként Struktúrák paraméterként való használata rendkívül megkönnyíti nagyobb mennyiségű adatok átadását FC-nek vagy FB-nek. Egy paraméterrel gyakorlatilag egy egész struktúra átadható. Ez azonban feltételezi, hogy az adatokat struktúrába szervezték, és az FC ill. FB is tartalmaz deklarációjában egy ugyanolyan szerkezetű struktúrát. A két sruktúra nevének nem kell mefelelni, csak az aktuális paraméternek és a formális paraméternek kell egyforma szerkezettel rendelkezni. A felhasználó által definiált adattipus (UDT) alkalmazása az adatkezelésben Felhasználó által definiált adattipus (UDT) A felhasználó által definiált adattipusok elemi és/vagy összetett adattípusokat kapcsolnak össze egy egységbe. Hasonlóak a korábban ismertetett struktúrákhoz. Ezeknek azonban úgy lehet nevet adni, hogy általuk a létrehozott adatcsomag a programban globálisan ismert többszörfelhasználható egységgé, tehát a felhasználók által definiált adattípussá válik. A létrehozott UDT a tervezet tartalomjegyzékében a program- és adatmodulokkal egyenrangúan, alkotóelemként megjelenik, önálló adatmodulként azonban nem használható, de mind a szabályos adatmodulokban mind a programmodulok deklarációs részében mint adattípus felhasználható. A következő ábra egy UDT szerkezetét mutatja. Ez az UDT ugyanolyan szerkezetű mint az előbb létrehozott struktúra, és ténylegesen is egy struktúra, de olyan, amely névvel rendelkezik, és adattípusként minden olyan helyen, ahol adattípusok előfordulnak készen felhasznáéható. Vagyis ezeken a helyeken anélkül, hogy az illető struktúrát újra létre kellene hozni, vagy az adatokat egyenként kellene deklarálni, az ábrán STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 19
20 látható névvel (UDT20) beilleszthető, és akár tetszőleges számban. Felhasználó által definiált adattípus létrehozása Az UDT létrehozása a STEP7 fejlesztőben történik úgy, hogy a létrehozandó objektum fajtájaként nem DB-t, nem FC-t stb. hanem UDT-t adnak meg. Az UDT szerkesztője tulajdonképpen a DB-szerkesztő, és ugyanolyan szabályok szerint kell az UDT-t létrehozni mint a DB-t. A következő ábrán az előbbi UDT látható úgy, ahogy a szerkesztőben létrehozták. Tároláskor, ha más nevet nem adtak, UDTx-ként (jelen esetben UDT20) kerül a többi objektum közé. Ha akarják, természetesen a létrehozatalkor vagy később a szimbólumszerkesztőben nevet is adhatnak az UDT-nek, pl. Prozessdaten. Miután létrehozták az UDT-t, a továbbiakban ugyanúgy használhatják, mint bármelyik összetett adattipust, pl. az előbbi DB-ben (DB20) létrehoztak egy struktúrát, az UDT-vel már egyszerűbb a feladat, mert ezt adattipusként használva, és beillesztve, a struktúra automatikusan létrejön, és annyiszor, ahányszor akarják. Milyen előnyöket eredményez az UDT használata DB-k esetében Az egyszer létrehozott UDT segítségével DB-k sokaságát lehet létrehozni ugyanolyan adatstruktúrával. Ezeket az adatmodulokat különböző aktuális értékek bevitelével könnyen lehet a feladathoz célszerűen illeszteni. Pl. létrehoznak egy UDT-t egy festék-recepthez majd ezzel az UDT-vel egy sorozat DB-t lehet készíteni, amelyben csak az összetevők arányát kell különkülön módosítani. STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 20
21 Paramétertípusok Az elemi és összetett adattípusok mellett, a programmodulok közötti adatátvitel céljából formális paraméterként paramétertípusokat is megadhatnak. A STEP7-ben a következő paramétertípusok alkalmazhatók. TIMER vagy COUNTER: ezek a paramétertípusok meghatározott időműveletet vagy számlálóműveletet (T... vagy C...) adnak át paraméterként, amelyekkel a függvény (FC vagy FB) feldolgozásakor a programnak alkalmaznia kell. Ha TIMER vagy COUNTER paramétertípust használnak, akkor a hozzá tartozó aktuális paraméternek természetesen egy bizonyos időműveletre vagy számlálóra kell mutatni, azaz Txx vagy Cxx címet kell megadni, ahol xx pozitív egészszám. BLOCK: a BLOCK paramétertípus egy olyan programmodul címét adja meg, amely a másik programmodul számára paraméterként bemenet vagy kimenet lesz. A paraméter deklarácója meghatározza a felhasználandó modul fajtáját (FB, FC, DB stb.). Ha BLOCK típusu paramétert használnak, akkor aktuális paraméterként egy FC, FB vagy DB címét kell meadni. Pl. FC101. POINTER: a POINTER (mutató) egy változó címét adja meg. A pointer tehát paraméterként érték helyett címet tartalmaz. Ha egy függvény POINTER típusú formális paraméterét kell aktuális paraméterrel ellátni, akkor címet adnak meg. A cím megadása történhet ppinter formátumban (ekkor: P#M50.0) vagy egyszerűen címként (ekkor: M50.0). Természetesen minden esetben az utóbbit használják, kívételt képez, amikor a pointer típusú megadás egyébb előnnyel szolgál. ANY: akkor használják, ha az aktuális paraméter adattípusa nem ismert, vagy nem lényeges és amikor egy függvény bemenetként vagy kimenetként egy területet akarnak típusfüggetlenül megadni (pl. adatátvitel a különböző típusu kommunikációkban (Profibus, Ethernet, Profinet stb.)). Közelebbi információ a továbbiakban. A POINTER típus formátuma A STEP 7-ben a POINTER paramétertipus 6 bájton tárolódik. A következő ábra mutatja a 6 bájt tartalmát. A POINTER lényegében egy indirekt cím és egy DB-cím. A 2., 3., 4. és 5. bájt a korábban ismertetett tartományon átnyúló indirekt címet tartalmazza, az első két bájt pedig a DB címét, ha a POINTER egy DB-ben lévő változóra mutat. Ha a változó nem DB-ben van, akkor ez a két bájt üresspeichert den Parametertyp POINTER in 6 Bytes (48 Bits). Nachfolgendes Bild zeigt die Art der Daten, die in jedem Byte gespeichert werden. Tárterület DB-szám vagy 0 A következő táblázat mutatja azokat a hexadecimális kódokat, amelyek a 2-es bájtban a tárterületeket azonosítják. Hexadecimális kód Tárterület Leírás b#16#81 E Bemenetek b#16#82 A Kimenetek b#16#83 M Belső változók b#16#84 DB Adatmodul STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 21
22 Hexadecimális kód Tárterület Leírás b#16#85 DI b#16#86 L Instant adatmodul b#16#87 V Előző lokális adatok A pointer megadása: P#M50.0 Ha a formális paramétert POINTER típusura választották, akkor elég az M50.0 A POINTER használata Pointert (mutató) alkalmazása akkor célszerű, ha az utasítás operandusát futás közben változtatni akarják. STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 22
23 Az ANY paramétertipus formátuma Az ANY paramétertipus használata Paraméterezhető programmodulok (FC, FB) számára olyan formális paramétert is megadhatnak, amelynél az adattípus változtatható, tehát a hozzárendelt aktuális paraméter típusa tetszőleges lehet. Ebben az esetben a programmodul deklarációs táblájában az említett formális paramétert ANY típusura kell választani. Másik nagy előnye ennek a paramétertípusnak az, hogy több elemi típust tud átadni egyszerre, ezért azoknál a programmoduloknál amelyek feladata adatátvitel egész területeket lehet átvinni ennek sgítségével. Az ANY formátuma adattípusoknál Elemi ill. Összetett adattípusoknál a következő adatokat tartalmazza: Adattípus Ismétlési tényező DB-szám Tárterület Az adatok kezdőcíme Az elemi és összetett adatok tárolt adatai 10 H ha S7 adattípus Ismétlési tényező DB-szám vagy 0 Tárterület Az ismétlési tényező határozza meg, hogy az adott adattipusból hány darabot kell átadni. A 0. bájt az S7-nél mindig 10 Hexa, adattípusok kódja, ha DB-re vonatkozik, akkor a DB címe, egyébként 0, és az utolsó 4 bájt a szokásos indirekt cím. STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 23
24 A következő táblázatok az adattípusok ill. tárterületek kódját tartalmazza. Adattípusok Hexadezimalcode Megnevezés b#16#00 NIL nulla-mutató b#16#01 BOOL bit b#16#02 BYTE bájt b#16#03 CHAR karakter b#16#04 WORD szó b#16#05 INT egészszám b#16#06 DWORD duplaszó b#16#07 DINT egészszám b#16#08 REAL Lebegőpontos szám b#16#09 DATE Datum b#16#0a TIME_OF_DAY (TOD) időpont b#16#0b TIME időtartam b#16#0c S5TIME S5TIME b#16#0e DATE_AND_TIME (DT) Dátum és időpont b#16#13 STRING karaktersorozat Tárterületek Leírás Hexadezimalcode b#16#81 E Bemenetek b#16#82 A Kimenetek b#16#83 M Belső változók b#16#84 DB Adatmodul b#16#85 DI Instant adatmodul b#16#86 L Előző lokális adatok b#16#87 V STEP 7 adattípusok és paramétertípusok 24
3. gyakorlat. Kettes számrendszer: {0, 1} Tízes számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} 16-os (hexadecimális számrendszer): {0, 1, 2,..., 9, A, B, C, D, E, F}
3. gyakorlat Számrendszerek: Kettes számrendszer: {0, 1} Tízes számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} 16-os (hexadecimális számrendszer): {0, 1, 2,..., 9, A, B, C, D, E, F} Alaki érték: 0, 1, 2,..., 9,... Helyi
RészletesebbenC programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika
C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek
RészletesebbenInformatikai Rendszerek Alapjai
Informatikai Rendszerek Alapjai Egész és törtszámok bináris ábrázolása http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRA 5/1 A mintavételezett (egész) számok bináris ábrázolása 2 n-1 2 0 1 1 0 1 0 n Most Significant
RészletesebbenAssembly programozás: 2. gyakorlat
Assembly programozás: 2. gyakorlat Számrendszerek: Kettes (bináris) számrendszer: {0, 1} Nyolcas (oktális) számrendszer: {0,..., 7} Tízes (decimális) számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} 16-os (hexadecimális
RészletesebbenSIMATIC. STEP 7 Magasabb szintű műveletek (STL)
SIMATIC STEP 7 Magasabb szintű műveletek (STL) Magasabb szintű utasítások részleges ismertetése STL (utasításlista) programozás esetére (angol, vagy német rövidítésekkel). Ez a segédlet a SIMATIC S7-300,
RészletesebbenAritmetikai utasítások I.
Aritmetikai utasítások I. Az értékadó és aritmetikai utasítások során a címzési módok különböző típusaira látunk példákat. A 8086/8088-as mikroprocesszor memóriája és regiszterei a little endian tárolást
RészletesebbenFixpontos és lebegőpontos DSP Számrendszerek
Fixpontos és lebegőpontos DSP Számrendszerek Ha megnézünk egy DSP kinálatot, akkor észrevehetjük, hogy két nagy család van az ajánlatban, az ismert adattipus függvényében. Van fixpontos és lebegőpontos
RészletesebbenA programozás alapjai előadás. A C nyelv típusai. Egész típusok. C típusok. Előjeles egészek kettes komplemens kódú ábrázolása
A programozás alapjai 1 A C nyelv típusai 4. előadás Híradástechnikai Tanszék C típusok -void - skalár: - aritmetikai: - egész: - eger - karakter - felsorolás - lebegőpontos - mutató - függvény - union
Részletesebben5-6. ea Created by mrjrm & Pogácsa, frissítette: Félix
2. Adattípusonként különböző regisztertér Célja: az adatfeldolgozás gyorsítása - különös tekintettel a lebegőpontos adatábrázolásra. Szorzás esetén karakterisztika összeadódik, mantissza összeszorzódik.
RészletesebbenLEBEGŐPONTOS SZÁMÁBRÁZOLÁS
LEBEGŐPONTOS SZÁMÁBRÁZOLÁS A fixpontos operandusoknak azt a hátrányát, hogy az ábrázolás adott hossza miatt csak korlátozott nagyságú és csak egész számok ábrázolhatók, a lebegőpontos számábrázolás küszöböli
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 2
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 2 Számrendszerek A leggyakrabban használt számrendszerek: alapszám számjegyek Tízes (decimális) B = 10 0, 1, 8, 9 Kettes (bináris) B = 2 0, 1 Nyolcas (oktális) B = 8
RészletesebbenProgramozás alapjai. 10. előadás
10. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Pointerek, dinamikus memóriakezelés A PC-s Pascal (is) az IBM PC memóriáját 4 fő részre osztja: kódszegmens adatszegmens stackszegmens heap Alapja:
RészletesebbenKészítette: Nagy Tibor István
Készítette: Nagy Tibor István A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke
RészletesebbenBevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök
Bevezetés a programozásba 5. Előadás: Tömbök ISMÉTLÉS Specifikáció Előfeltétel: milyen körülmények között követelünk helyes működést Utófeltétel: mit várunk a kimenettől, mi az összefüggés a kimenet és
RészletesebbenTömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása
Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző
Részletesebben5. Fejezet : Lebegőpontos számok
5. Fejezet : Lebegőpontos The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley College Linda
RészletesebbenKészítette: Oláh István mestertanár
BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék Villamos laboratórium 1. PLC-k programoza sa Mérési útmutató Készítette: Oláh István mestertanár (olah.istvan@aut.bme.hu) 2014. szeptember Bevezetés
Részletesebben4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása
4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson
RészletesebbenA C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
RészletesebbenA C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
RészletesebbenSegédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez
Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez Sándor Tamás, sandor.tamas@kvk.bmf.hu Takács Gergely, takacs.gergo@kvk.bmf.hu Lektorálta: dr. Schuster György PhD, hal@k2.jozsef.kando.hu
Részletesebben2. Fejezet : Számrendszerek
2. Fejezet : Számrendszerek The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley College
RészletesebbenC programozási nyelv
C programozási nyelv Struktúrák Dr Schuster György 2011 június 16 Dr Schuster György () C programozási nyelv Struktúrák 2011 június 16 1 / 11 Struktúrák Struktúrák A struktúra egy olyan összetett adatszerkezet,
Részletesebben10. gyakorlat Struktúrák, uniók, típusdefiníciók
10. gyakorlat Struktúrák, uniók, típusdefiníciók Házi - (f0218) Olvass be 5 darab maximum 99 karakter hosszú szót úgy, hogy mindegyiknek pontosan annyi helyet foglalsz, amennyi kell! A sztringeket írasd
RészletesebbenÓbudai Egyetem. C programozási nyelv
Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar C programozási nyelv Struktúrák és Unionok Dr. Schuster György 2016. október 6. Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar C programozási 2016. októbernyelv
Részletesebben3. Ezután a jobb oldali képernyő részen megjelenik az adatbázistábla, melynek először a rövid nevét adjuk meg, pl.: demo_tabla
1. Az adatbázistábla létrehozása a, Ha még nem hoztunk létre egy adatbázistáblát sem, akkor a jobb egérrel a DDIC-objekt. könyvtárra kattintva, majd a Létrehozás és az Adatbázistábla menüpontokat választva
RészletesebbenProgramozás alapjai. 5. előadás
5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális Rendszerek Számítógépek
RészletesebbenMiről lesz ma szó? A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1. Programtervezési stratégiák. Top-down tervezés. Top-down tervezés. Bottom-up tervezés. 4.
212. február 28. A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1 Vitéz András egyetemi adjunktus BME Híradástechnikai Tanszék vitez@hit.bme.hu Miről lesz ma szó? Programtervezési stratégiák Top-down Bottom-up Függvények Szintaxis
Részletesebben1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba
Hibaforrások Hiba A feladatok megoldása során különféle hibaforrásokkal találkozunk: Modellhiba, amikor a valóságnak egy közelítését használjuk a feladat matematikai alakjának felírásához. (Pl. egy fizikai
Részletesebben1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!
1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.
RészletesebbenSzámítógép architektúrák
Számítógép architektúrák Számítógépek felépítése Digitális adatábrázolás Digitális logikai szint Mikroarchitektúra szint Gépi utasítás szint Operációs rendszer szint Assembly nyelvi szint Probléma orientált
RészletesebbenBevezetés az informatikába gyakorló feladatok Utoljára módosítva:
Tartalom 1. Számrendszerek közti átváltás... 2 1.1. Megoldások... 4 2. Műveletek (+, -, bitműveletek)... 7 2.1. Megoldások... 8 3. Számítógépes adatábrázolás... 12 3.1. Megoldások... 14 A gyakorlósor lektorálatlan,
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák
Fixpontos számok Pl.: előjeles kétjegyű decimális számok : Ábrázolási tartomány: [-99, +99]. Pontosság (két szomszédos szám különbsége): 1. Maximális hiba: (az ábrázolási tartományba eső) tetszőleges valós
RészletesebbenThe Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003
. Fejezet : Számrendszerek The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons Wilson Wong, Bentley College Linda Senne,
Részletesebben5. Fejezet : Lebegőpontos számok. Lebegőpontos számok
5. Fejezet : Lebegőpontos The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley College Linda
RészletesebbenProgramozott soros szinkron adatátvitel
Programozott soros szinkron adatátvitel 1. Feladat Név:... Irjon programot, mely a P1.0 kimenet egy lefutó élének időpontjában a P1.1 kimeneten egy adatbitet ad ki. A bájt legalacsonyabb helyiértéke 1.
RészletesebbenVektorok. Octave: alapok. A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István
Vektorok A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Octave: alapok Az octave mint számológép: octave:##> 2+2 ans = 4 Válasz elrejtése octave:##> 2+2; octave:##> + - / * () Hatványozás:
RészletesebbenBevezetés az informatikába gyakorló feladatok Utoljára módosítva:
Tartalom 1. Számrendszerek közti átváltás... 2 1.1. Megoldások... 4 2. Műveletek (+, -, bitműveletek)... 7 2.1. Megoldások... 8 3. Számítógépes adatábrázolás... 10 3.1. Megoldások... 12 A gyakorlósor lektorálatlan,
RészletesebbenProgramozás I. Gyakorlás egydimenziós tömbökkel Többdimenziós tömbök Gyakorló feladatok V 1.0 ÓE-NIK-AII,
Programozás I. Gyakorlás egydimenziós tömbökkel Többdimenziós tömbök Gyakorló feladatok V 1.0 ÓE-NIK-AII, 2016 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a
RészletesebbenAdatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter
Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA02 1. EA Fehér Béla BME MIT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK VIMIAA02 1. EA Fehér Béla BME MIT Digitális Rendszerek Számítógépek Számítógép
RészletesebbenA PiFast program használata. Nagy Lajos
A PiFast program használata Nagy Lajos Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. Bináris kimenet létrehozása. 3 2.1. Beépített konstans esete.............................. 3 2.2. Felhasználói konstans esete............................
RészletesebbenAz Informatika Elméleti Alapjai
Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Törtszámok bináris ábrázolása, Az információ értelmezése és mérése http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 BMF NIK
Részletesebben5. Laborgyakorlat. Számláló funkciók, időzítő funkciók.
5. Laborgyakorlat Számláló funkciók, időzítő funkciók. A gyakorlat célja A számlálók és időzítők használata gyakori a folyamatirányításban. Gondoljunk egy futószalag indításának a késleltetésére, megállításánál
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
RészletesebbenProgramozás C- és Matlab nyelven C programozás kurzus BMEKOKAM603 Előfeldolgozó rendszer Tömbök. Dr. Bécsi Tamás 4. Előadás
Programozás C- és Matlab nyelven C programozás kurzus BMEKOKAM603 Előfeldolgozó rendszer Tömbök Dr. Bécsi Tamás 4. Előadás A?: operátor Nézzük meg a következő kifejezést: if (a>b) z=a; else z=b; Ez felírható
RészletesebbenA 32 bites x86-os architektúra regiszterei
Memória címzési módok Jelen nayagrészben az Intel x86-os architektúrára alapuló 32 bites processzorok programozását tekintjük. Egy program futása során (legyen szó a program vezérléséről vagy adatkezelésről)
RészletesebbenMatematikai alapok. Dr. Iványi Péter
Matematikai alapok Dr. Iványi Péter Számok A leggyakrabban használt adat típus Egész számok Valós számok Bináris számábrázolás Kettes számrendszer Bitek: és Byte: 8 bit 28 64 32 6 8 4 2 bináris decimális
RészletesebbenA C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.
A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,
Részletesebben1.1. A forrásprogramok felépítése Nevek és kulcsszavak Alapvető típusok. C programozás 3
Darvay Zsolt Típusok és nevek a forráskódban Állandók és változók Hatókörök és az előfeldolgozó Bevitel és kivitel Kifejezések Utasítások Mutatók Függvények Struktúrák és típusok Állománykezelés C programozás
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA02 1. EA
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 1. EA Fehér Béla BME MIT Digitális Rendszerek
RészletesebbenA C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.
A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,
RészletesebbenMatematikai alapok. Dr. Iványi Péter
Matematikai alapok Dr. Iványi Péter Számok A leggyakrabban használt adat típus Egész számok Valós számok Bináris számábrázolás Kettes számrendszer Bitek: 0 és 1 Byte: 8 bit 128 64 32 16 8 4 2 1 1 1 1 1
RészletesebbenBevezetés a számítástechnikába
Bevezetés a számítástechnikába Beadandó feladat, kódrendszerek Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010 október 12.
Részletesebben8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés
8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés Házi ellenőrzés Egy számtani sorozat első két tagja A1 és A2. Számítsa ki a sorozat N- dik tagját! (f0051) Egy mértani sorozat első két tagja A1 és A2.
RészletesebbenKifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016
Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezés versus utasítás C/C++: kifejezés plusz pontosvessző: utasítás kiértékeli a kifejezést jellemzően: mellékhatása is van például: értékadás Ada: n = 5;
RészletesebbenMintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
RészletesebbenSzámítógép és programozás 2
Számítógép és programozás 2 3. Előadás Típuskonstrukciók http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ ISMÉTLÉS Programkonstrukciók Elágazás kell, ha más kódra van szükség egyes esetekben Ciklus kell, ha ismételni
RészletesebbenAdattípusok. Dr. Seebauer Márta. Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár
Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár Adattípusok Dr. Seebauer Márta főiskolai tanár seebauer.marta@roik.bmf.hu Az adatmanipulációs fa z adatmanipulációs fa
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák
Bit: egy bináris számjegy, vagy olyan áramkör, amely egy bináris számjegy ábrázolására alkalmas. Bájt (Byte): 8 bites egység, 8 bites szám. Előjeles fixpontok számok: 2 8 = 256 különböző 8 bites szám lehetséges.
Részletesebben5.1.4 Laborgyakorlat: A Windows számológép használata hálózati címeknél
5.1.4 Laborgyakorlat: A Windows számológép használata hálózati címeknél Célok Átkapcsolás a Windows Számológép két működési módja között. A Windows Számológép használata a decimális (tízes), a bináris
RészletesebbenHarmadik gyakorlat. Számrendszerek
Harmadik gyakorlat Számrendszerek Ismétlés Tízes (decimális) számrendszer: 2 372 =3 2 +7 +2 alakiérték valódi érték = aé hé helyiérték helyiértékek a tízes szám hatványai, a számjegyek így,,2,,8,9 Kettes
Részletesebbentalálhatók. A memória-szervezési modell mondja meg azt, hogy miként
Memória címzési módok Egy program futása során (legyen szó a program vezérléséről vagy adatkezelésről) a program utasításai illetve egy utasítás argumentumai a memóriában találhatók. A memória-szervezési
RészletesebbenProgramozas 1. Strukturak, mutatok
Programozas 1 Strukturak, mutatok Strukturak Tömb: több egyforma típusú változó együttese Struktúra: több különböző típusú de logikailag egybetartozó változó együttese, amelyet az egyszerű kezelhetőség
RészletesebbenA C programozási nyelv V. Struktúra Dinamikus memóriakezelés
A C programozási nyelv V. Struktúra Dinamikus memóriakezelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv V. (Struktúra, memóriakezelés) CBEV5 / 1 A struktúra deklarációja 1.
RészletesebbenBevezetés az informatikába Tételsor és minta zárthelyi dolgozat 2014/2015 I. félév
Bevezetés az informatikába Tételsor és minta zárthelyi dolgozat 2014/2015 I. félév Az informatika története (ebből a fejezetből csak a félkövér betűstílussal szedett részek kellenek) 1. Számítástechnika
RészletesebbenÁTVÁLTÁSOK SZÁMRENDSZEREK KÖZÖTT, SZÁMÁBRÁZOLÁS, BOOLE-ALGEBRA
1. Tízes (decimális) számrendszerből: a. Kettes (bináris) számrendszerbe: Vegyük a 2634 10 -es számot, és váltsuk át bináris (kettes) számrendszerbe! A legegyszerűbb módszer: írjuk fel a számot, és húzzunk
Részletesebben(jegyzet) Bérci Norbert szeptember 10-i óra anyaga. 1. Számrendszerek A számrendszer alapja és a számjegyek
Egész számok ábrázolása (jegyzet) Bérci Norbert 2015. szeptember 10-i óra anyaga Tartalomjegyzék 1. Számrendszerek 1 1.1. A számrendszer alapja és a számjegyek........................ 1 1.2. Alaki- és
Részletesebben5. Gyakorlat. struct diak {
Rövid elméleti összefoglaló 5. Gyakorlat Felhasználó által definiált adattípusok: A typedef egy speciális tárolási osztály, mellyel érvényes típusokhoz szinonim nevet rendelhetünk. typedef létező_típus
RészletesebbenOOP. Alapelvek Elek Tibor
OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós
RészletesebbenA STEP 7 programozás alapjai
SIMATIC A STEP 7 programozás alapjai (utasításlista) A legfontosabb alaputasítások ismertetése angol nyelvű STEP 7 szoftvert használóknak Ez a segédlet a SIMATIC S7-300, S7-400, C7, ET-200 IM CPU és az
RészletesebbenFelvételi tematika INFORMATIKA
Felvételi tematika INFORMATIKA 2016 FEJEZETEK 1. Természetes számok feldolgozása számjegyenként. 2. Számsorozatok feldolgozása elemenként. Egydimenziós tömbök. 3. Mátrixok feldolgozása elemenként/soronként/oszloponként.
RészletesebbenAdatelérés és memóriakezelés
Adatelérés és memóriakezelés Jelen nayagrészben az Intel x86-os architektúrára alapuló 32 bites processzorok programozását tekintjük. Egy program futása során (legyen szó a program vezérléséről vagy adatkezelésről)
RészletesebbenKomputeralgebra Rendszerek
Komputeralgebra Rendszerek Számkezelés Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék 2015. február 24. TARTALOMJEGYZÉK 1 of 53 TARTALOMJEGYZÉK 1 TARTALOMJEGYZÉK 2 Az egzakt aritmetika Bignum aritmetika
RészletesebbenProgramozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós október 15. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. október 15. Leghosszabb 3D vektorok kikeresése 1 #i n c l u d e 2 #i n c l u d e 3 #d e f i n e MAX 1000
RészletesebbenKedves Diákok! A feladatok legtöbbször egy pontot érnek. Ahol ettől eltérés van, azt külön jelöljük.
Kedves Diákok! Szeretettel köszöntünk Benneteket abból az alkalomból, hogy a Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola informatika tehetséggondozásának első levelét olvassátok! A tehetséggondozással
RészletesebbenAPB mini PLC és SH-300 univerzális kijelző Általános használati útmutató
APB mini PLC és SH-300 univerzális kijelző Általános használati útmutató Fizikai összeköttetési lehetőségek: RS232 APB-232 RS485 A APB-EXPMC B SH-300 program beállítások: Kiválasztjuk a megfelelő PLC-t.
RészletesebbenKARAKTERFELISMERÉS AZ EVASYS-BEN
KARAKTERFELISMERÉS AZ EVASYS-BEN HOL HASZNÁLHATÓ, KI HASZNÁLHATJA A Miskolci Egyetem megvásárolta a kézírásfelismerés (ICR) modult az Evasys legutóbbi licencével együtt. Ezzel lehetőség nyílt a papír alapú
RészletesebbenINFO1 Számok és karakterek
INFO1 Számok és karakterek Wettl Ferenc 2015. szeptember 29. Wettl Ferenc INFO1 Számok és karakterek 2015. szeptember 29. 1 / 22 Tartalom 1 Bináris számok, kettes komplemens számábrázolás Kettes számrendszer
Részletesebbena statisztikai értékek feldolgozása
a statisztikai értékek feldolgozása A pivot táblában négy számított objektumot hozhatunk létre. Ebből kettőnek a képletét közvetlenül a felhasználó szerkeszti meg, a másik kettőét a program állítja össze.
RészletesebbenGyakorló feladatok az 1. nagy zárthelyire
Gyakorló feladatok az 1. nagy zárthelyire 2012. október 7. 1. Egyszerű, bevezető feladatok 1. Kérjen be a felhasználótól egy sugarat. Írja ki az adott sugarú kör kerületét illetve területét! (Elegendő
Részletesebben9. Képaláírás, kereszthivatkozás, tárgymutató és jegyzékek
, kereszthivatkozás, tárgymutató és jegyzékek Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu A tananyagot kizárólag a BME hallgatói használhatják fel tanulási céllal. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző engedélye
RészletesebbenOccam 1. Készítette: Szabó Éva
Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti
RészletesebbenProgramozás I. - 11. gyakorlat
Programozás I. - 11. gyakorlat Struktúrák, gyakorlás Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 16, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar
RészletesebbenKifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016
Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezések Lexika Szintaktika Szemantika Lexika azonosítók (változó-, metódus-, típus- és csomagnevek) literálok operátorok, pl. + zárójelek: (), [], {},
RészletesebbenProgramozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit
RészletesebbenDigitális rendszerek. Utasításarchitektúra szintje
Digitális rendszerek Utasításarchitektúra szintje Utasításarchitektúra Jellemzők Mikroarchitektúra és az operációs rendszer közötti réteg Eredetileg ez jelent meg először Sokszor az assembly nyelvvel keverik
RészletesebbenStruktúra nélküli adatszerkezetek
Struktúra nélküli adatszerkezetek Homogén adatszerkezetek (minden adatelem azonos típusú) osztályozása Struktúra nélküli (Nincs kapcsolat az adatelemek között.) Halmaz Multihalmaz Asszociatív 20:24 1 A
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális Rendszerek Számítógépek
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás Algoritmus-leíró eszközök Folyamatábra Irányított gráf, amely csomópontokból és őket összekötő élekből áll, egyetlen induló és befejező éle van, az
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I BINÁRIS SZÁMRENDSZER BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS BINÁRIS SZÁMRENDSZER HELYÉRTÉK. Dr. Lovassy Rita Dr.
26..5. DIGITÁLIS TEHNIK I Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör álint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet INÁRIS SZÁMRENDSZER 5. ELŐDÁS 2 EVEZETŐ ÁTTEKINTÉS 6. előadás témája a digitális rendszerekben
Részletesebben7. fejezet: Mutatók és tömbök
7. fejezet: Mutatók és tömbök Minden komolyabb programozási nyelvben vannak tömbök, amelyek gondos kezekben komoly fegyvert jelenthetnek. Először is tanuljunk meg tömböt deklarálni! //Tömbök használata
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális Rendszerek Számítógépek Számítógép
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnika és Informatika Tanszék. Önálló laboratórium
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnika és Informatika Tanszék Önálló laboratórium (BMEVIIIA355) Téma: Eaton-Moeller PLC-k alkalmazástechnikája
RészletesebbenPásztor Attila. Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez
Pásztor Attila Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez 3. ADATTÍPUSOK...26 3.1. AZ ADATOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI:...26 3.2. ELEMI ADATTÍPUSOK...27 3.3. ÖSSZETETT ADATTÍPUSOK...28
RészletesebbenHORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport
10-es Keressünk egy egész számokat tartalmazó négyzetes mátrixban olyan oszlopot, ahol a főátló alatti elemek mind nullák! Megolda si terv: Specifika cio : A = (mat: Z n m,ind: N, l: L) Ef =(mat = mat`)
RészletesebbenFeladat: Indítsd el a Jegyzettömböt (vagy Word programot)! Alt + számok a numerikus billentyűzeten!
Jelek JEL: információs értékkel bír Csatorna: Az információ eljuttatásához szükséges közeg, ami a jeleket továbbítja a vevőhöz, Jelek típusai 1. érzékszervekkel felfogható o vizuális (látható) jelek 1D,
RészletesebbenOOP #14 (referencia-elv)
OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet
Részletesebben