Készítette: Nagy Tibor István

Save this PDF as:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készítette: Nagy Tibor István"

Átírás

1 Készítette: Nagy Tibor István

2 A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke egy kifejezésben lekérdezhető

3 Típus A változó típusa meghatározza: A változóban elhelyezhető érték jellegét (logikai, egész szám, valós szám, ) Az értékhalmazt, melyből a változó felveheti értékét (pl.: [0; 255], [igaz; hamis], [A; Z]) Az ábrázolás módját: mekkora helyet foglal a változó a memóriában (8, 16, 32, 64, 128 bit) hogyan tárolódnak benne az értékek (pl.: egy valós számnál a mantissza kettes komplemens kódban, rejtett bit használatával, a karakterisztika pedig többletes formában tárolódhat)

4 Változókkal végezhető tevékenységek C#-ban Deklaráció A változó nevének és típusának megadása Értékadás Érték elhelyezése a változóban Érték lekérdezése A változó tartalmának kiolvasása. Az érték a kiolvasás után is megmarad a változóban

5 Változókkal végezhető tevékenységek C#-ban Deklaráció int szam; azonos típusú változók nevei vesszőkkel elválasztva típus változónév Értékadás szam = 25; vagy szam = 6 * 2 29; érték Érték lekérdezése 5 * 10 szam + 2 kifejezés a név helyettesítődik a változó értékével

6 Változókkal végezhető tevékenységek C#-ban A tevékenységek sorrendje: 1. Deklaráció 2. Értékadás 3. Érték lekérdezése A fentiek közül akármelyik tevékenységet szeretnénk is végrehajtani, előbb a sorrendben őt megelőző tevékenységet kell elvégezni! A deklaráció és a kezdeti értékadás összevonható egy utasításba

7 Változókkal végezhető tevékenységek C#-ban (melyik kód helyes?) int i; Console.WriteLine(i); int j = i * 5 2; int i; i = 8; int i; int i; int j = i * 2 8; Console.WriteLine(i); i = 8; int i; int i; i = 8; Console.WriteLine(i);

8 Típusok C#-ban byte, short, int, long, sbyte, ushort, uint, ulong Egész szám Logikai bool Alaptípusok Valós szám float, double, decimal Karakter char Sztring string

9 Típusok a C#-ban Név Értékhalmaz Helyfoglalás (bit) bool [true; false] char U 16 string U * db karakter byte, sbyte [0; 255], [-128; 127] 8 short, ushort [-32708; 32767], [0; 65535] 16 int, uint [-2,1*10 9 ; 2,1*10 9 ], [0; 4,2*10 9 ] 32 long, ulong [-9*10 18 ; 9*10 18 ], [0; 18*10 18 ] 64 float [-3,4*10 38 ; 3,4*10 38 ] (7 tizedes) 32 double [±5* ; ±1,7* ] (15-16 tizedes) 64 decimal [-7,9*10 28 ; 7,9*10 28 ] (28-29 tizedes) 128 U = a Unicode karakterek halmaza

10 Értékadás Baloldalon csak változó (vagy tulajdonság, vagy indexelő) szerepelhet A baloldal és jobboldal típusa meg kell, hogy egyezzen (vagy léteznie kell a jobboldalt baloldali típusúvá alakító implicit konverziónak) Ha a két oldal típusa nem egyezik, akkor konverzióval a jobb oldalt át kell alakítani a baloldal típusára

11 Típuskonverzió (beépített típus) (Sztring Adott típus) Általános formátum: celtipus.parse(sztring_kifejezes); Példa: string s = "986"; int i = int.parse(s); float f = float.parse("986"); bool b = bool.parse("false");

12 Típuskonverzió (beépített típus) (Adott típus Sztring) Általános formátum: adott_tipusu_kifejezes.tostring() Példa: int i = 986; string s = i.tostring(); string s2 = 986.ToString(); string s3 = (986 * 2 / 124).ToString(); string s4 = i.tostring(); string s5 = i.tostring();

13 Típuskonverzió (beépített típus) (Típus1 Típus2) Sem az átalakítandó kifejezés, sem a céltípus nem sztring Általános formátum: (tipus2)tipus1_tipusu_kifejezes Példa: double d = ; int i = (int)d; int j = (int)456.78; int k = (int)(34, * 2);

14 Literálok A programkódba közvetlenül beírt értékek A literáloknak is van típusuk A literálokkal műveletek végezhetők Példa: int k = 28; double d = 5.67; string s = "Hello!"; char c = 'L'; bool b = true; egész literál valós literál sztring literál karakter literál logikai literál

15 Egész literálok Formátumuk: decimális: 255; hexadecimális: 0xFF; Típusuk: int, uint, long, vagy ulong (ebben a sorrendben) attól függően, hogy melyik típusban fér el a megadott érték A literál típusa módosítható a literál mögé írt betűkkel U : uint, vagy ulong (pl.: 255U) L : long vagy ulong (pl.: -356L) UL : ulong (pl.: 222UL)

16 Egész literálok (milyen típusúak a következő literálok?) L 2 000L 2 000U 2 000UL L U UL

17 Valós literálok Formátumuk: hagyományos: tudományos: E-2 Típusuk: alapértelmezésben double A típusuk módosítható a literál mögé írt betűkkel: F : float (pl.: 3.45F) D : double (pl.: 3.45D) M : decimal (pl.: 3.45M)

18 Karakterliterálok Típusuk char Formátumuk: Karakter konkrét megadása: 'A' Megadás hexa unicode-dal: ' \x1234 ' vagy ' \u1234 ' Speciális karakter megadása: Karakter Megadása Karakter Megadása ' \' form feed \f " \" új sor \n \ \\ kocsi vissza \r null \0 horiz. tabulátor \t alert \a vertik. tabulátor \v backspace \b

19 Sztringliterálok Formátumuk: Normál megadás: "karakterek sorozata" "Szó szerinti" sorozata" Típusuk string

20 Sztringliterálok (mi jelenik meg a képernyőn?) Console.Write("Szia\nHello\nViszlát"); Console.Write("Szia, \"Jenő\"!"); Console.Write("\\\\server\\share\\file.txt");

21 A tömb Több, memóriában elhelyezkedő rekesz együttese Több, azonos típusú értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (az elemek típusa) Elemei a tömbön belüli sorszámukkal (index) érhetők el Egy elem értéke értékadással módosítható Egy elem értéke egy kifejezésben lekérdezhető

22 Tömbbel végezhető tevékenységek Deklaráció A tömb nevének és elemei típusának megadása Tömblétrehozás A tömb méretének meghatározása Értékadás Érték elhelyezése egy tömbelemben Érték lekérdezése Egy tömbelem tartalmának kiolvasása. Az érték a kiolvasás után is megmarad a tömbelemben

23 Tömbbel végezhető tevékenységek C#-ban 1. Deklaráció int[] tomb; 2. Tömblétrehozás tomb = new int[10]; 3. Értékadás tomb[5] = 25; vagy tomb[5] = 6 * 2 29; 4. Érték lekérdezése 5 * 10 tomb[5] + 2 A deklaráció és a tömblétrehozás összevonható: int[] tomb = new int[10];

24 Tömbelem elérése (indexelés) A tömb egy adott eleméhez a tömb neve után szögletes zárójelek között megadott sorszámmal (index) férhetünk hozzá: tömbnév[index] Az index csak egész szám lehet A tömb első elemének indexe: 0 A tömb utolsó elemének indexe: elemszám 1 Kisebb, vagy nagyobb index megadása futási hibát okoz tomb tomb = new int[5]; tomb[3]

25 Tömb hosszának (elemei számának) lekérdezése Általános formátum: tömbnév.length A tömbben lévő elemek számát adja meg tomb tomb = new int[5]; tomb.length

26 Tömb inicializálása A tömb deklarációja, létrehozása és elemeinek megadása egy utasításban is elvégezhető Formátuma: típus tömbnév = {elem1, elem2,, elemn}; Példa: double[] valosak = {2.0, -3, 5, 8.2, }; bool[] logikai = {true, false, false, false, true, true}; int[,] egeszmatrix = {{1, 2, 3, 4}, {5, 6, 7, 8}, {9, 0, 1, 2} };

27 Tömbbel végezhető tevékenységek C#-ban A tevékenységek sorrendje: 1. Deklaráció 2. Tömblétrehozás 3. Értékadás egy tömbelemnek, vagy egy tömbelem értékének lekérdezése A fentiek közül akármelyik tevékenységet szeretnénk is végrehajtani, előbb a sorrendben őt megelőző tevékenységet kell elvégezni! A tömbelemeknek nem kötelező értéket adni az érték lekérdezése előtt Értékadás hiányában a tömbelem a típus alapértékét veszi fel

28 Tömbbel végezhető tevékenységek C#-ban (melyik kód helyes?) int[] tomb; Console.WriteLine(tomb[2]); int[] tomb = new int[4]; Console.WriteLine(tomb[-1]); int[] tomb = new int[4]; Console.WriteLine(tomb[4]); int[] tomb = new int[4]; Console.WriteLine(tomb[0]); int[] tomb = new int[4]; Console.WriteLine( tomb[tomb.length]); int[] tomb = new int[4]; tomb[3] = 22; Console.WriteLine(tomb[3]);

29 Többdimenziós tömbök 2 dimenziós tömb sorok és oszlopok elem elérése 2 indexszel 3 dimenziós tömb sorok, oszlopok, lapok elem elérése 3 indexszel N dimenziós tömb 0., 1., N. dimenzió elem elérése N indexszel

30 Többdimenziós tömbök Deklaráció Általános formátum: típus[ vesszők ] tömbnév; A szögletes zárójelbe dimenziószám-1 darab vesszőt kell tenni Példák: int[,] matrix; bool[,,] haromdimenziostomb; double[,,,,] otdimenziostomb;

31 Többdimenziós tömbök Tömblétrehozás Általános formátum: tömbnév = new tipus [elemszám1,, elemszámn] Az egyes dimenziók elemszámait vesszőkkel elválasztva kell megadni A deklaráció és a tömblétrehozás itt is összevonható Példák matrix = new int[3, 5]; haromdimenziostomb = new bool [4, 2, 5]; otdimenziostomb = new double[3, 3, 4, 1, 7]; int t[,,] = new int[3, 3, 3];

32 Tömbelem elérése (indexelés) A szögletes zárójelek közé a tömbelem minden egyes dimenzióján belüli sorszámait kell vesszőkkel elválasztva megadni: tömbnév[index1, index2,, indexn] Az indexekre vonatkozó szabályok u.a., mint az egydimenziós tömbnél pontosan annyi indexet kell megadni, ahány dimenziós a tömb tomb tomb = new int[2, 5]; tomb[1, 3]

33 Tömb hosszának (elemei számának) lekérdezése Elemek számának lekérdezése: Összes tömbben lévő elem darabszáma: tömbnév.length Egy adott dimenzió elemszáma (sorok száma, oszlopok száma, ): tömbnév.getlength(dimenziósorszám); tomb = new int[ 2, 5 ]; tomb tomb.getlength(1); tomb.getlength(0);

34 Változók hatóköre Hatókör a programkód azon része, melyben a változóra csupán a nevével (minősítés nélkül) hivatkozhatunk Változók fajtái hatókör szerint (blokkra) lokális változó tagváltozó

35 Blokkra lokális változó Az őt deklaráló blokkon belül létezik A deklaráció helyétől a blokkot záró kapcsos zárójelig használható A metódus-paraméterek is ide tartoznak A metódus-paraméterek a metódus törzsén belül használhatóak Két lokális változó csak egymástól elkülönülő blokkokban deklarálható azonos néven, egymásba ágyazott blokkokban ez nem lehetséges!

36 Blokkra lokális változó (melyik kód helyes?) void Met() { Console.Write(i); int i = 6; } void Met() { } int i = 6; if(i % 6 == 0) { } Console.Write(i);

37 Blokkra lokális változó (melyik kód helyes?) void Met() { for(int i=0;i<2;++i) { int j = 20; } Console.Write(i+j); } void Met() { } int j; for(int i=0;i<2;++i) { } Console.Write(i); Console.Write(j);

38 Blokkra lokális változó (melyik kód helyes?) void Met() { int i = 9; if(i > 0) { int i = 12; } } void Met() { } for(int i=0;i<2;++i) { } Console.Write(i); int i = 6; Console.Write(i);

39 Blokkra lokális változó (melyik kód helyes?) void Met() { for(int i=0; i<2;++i) { for(int i=0;i<4;++i) { } } } void Met() { for(int i=0;i<2;++i) { Console.Write(i); } for(int i=0;i<8;++i) { Console.Write(i); } }

40 Érték- és referenciatípusú változók Értéktípusú változók Konkrét értéket tárolnak Az "a = b" értékadáskor a b értéke átmásolódik a-ba egész, valós, logikai, karakter, felsorolás típusok Referenciatípusú változók Csak egy hivatkozást tárolnak a konkrét értékre Az "a = b" értékadáskor a b ugyanazon memóriacímen lévő értékre fog hivatkozni, mint a. tömb, osztály, interfész, delegált, esemény típusok

41 Változók a memóriában (sematikus ábra) Memória cím1 a 345 b true cím3 d 34.45

42 Érték típusú változók a memóriában 1. (sematikus ábra) Memória cím1 a int a;

43 Érték típusú változók a memóriában 2. (sematikus ábra) Memória cím1 a 25 int a; a = 25;

44 Érték típusú változók a memóriában 3. (sematikus ábra) Memória cím1 a 25 int a; a = 25; Console.Write( a );

45 Érték típusú változók a memóriában 4. (sematikus ábra) Memória cím1 a 25 int a; a = 25; Console.Write( a ); int b; b

46 Érték típusú változók a memóriában 5. (sematikus ábra) Memória cím1 a 25 b 25 int a; a = 25; Console.Write( a ); int b; b = a;

47 Érték típusú változók a memóriában 6. (sematikus ábra) Memória cím1 a 10 b 25 int a; a = 25; Console.Write( a ); int b; b = a; a = 10;

48 Érték típusú változók a memóriában 7. (sematikus ábra) Memória cím1 a 10 b 25 int a; a = 25; Console.Write( a ); int b; b = a; a = 10; Console.Write( a );

49 Érték típusú változók a memóriában 8. (sematikus ábra) Memória cím1 a 10 b 25 int a; a = 25; Console.Write( a ); int b; b = a; a = 10; Console.Write( a ); Console.Write( b );

50 Referencia típusú változók a memóriában 1. (sematikus ábra) Memória cím1 a null int[] a;

51 Referencia típusú változók a memóriában 2. (sematikus ábra) Memória cím1 a null 0 int[] a; a = new int[1];

52 Referencia típusú változók a memóriában 3. (sematikus ábra) Memória cím1 a 0 int[] a; a = new int[1];

53 Referencia típusú változók a memóriában 4. (sematikus ábra) Memória cím1 a 25 int[] a; a = new int[1]; a[0] = 25;

54 Referencia típusú változók a memóriában 5. (sematikus ábra) Memória cím1 a 25 int[] a; a = new int[1]; a[0] = 25; Console.Write( a[0] );

55 Referencia típusú változók a memóriában 6. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b null 25 int[] a; a = new int[1]; a[0] = 25; Console.Write( a[0] ); int[] b;

56 Referencia típusú változók a memóriában 7. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b cím4 25 cím4 0 int[] a; a = new int[1]; a[0] = 25; Console.Write( a[0] ); int[] b; b = new int[1];

57 Referencia típusú változók a memóriában 8. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b cím4 25 cím4 25 int[] a; a = new int[1]; a[0] = 25; Console.Write( a[0] ); int[] b; b = new int[1]; b[0] = a[0]; Ez még érték típusú változók értékadása!

58 Referencia típusú változók a memóriában 9. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b cím4 10 cím4 25 a[0] = 10;

59 Referencia típusú változók a memóriában 10. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b cím4 10 cím4 25 a[0] = 10; Console.Write( a[0] );

60 Referencia típusú változók a memóriában 11. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b cím4 10 cím4 25 a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] );

61 Referencia típusú változók a memóriában 12. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b 10 cím4 25 a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); b = a; Referencia típusú változók értékadása!

62 Referencia típusú változók a memóriában 13. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b 10 cím4 25 a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); b = a; Console.Write( a[0] );

63 Referencia típusú változók a memóriában 14. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b 10 cím4 25 a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); b = a; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] );

64 Referencia típusú változók a memóriában 15. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b 20 cím4 25 a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); b = a; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); a[0] = 20;

65 Referencia típusú változók a memóriában 16. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b 30 cím4 25 a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); b = a; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); a[0] = 20; b[0] = 30;

66 Referencia típusú változók a memóriában 17. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b 10 cím4 25 Azt a memóriaterületet, amelyre egyetlen referenciaváltozó sem hivatkozik, a GC automatikusan felszabadítja

67 Referencia típusú változók a memóriában - Feladat Rajzolja le lépésről-lépésre, mi történik a memóriában a következő kód végrehajtásakor: int[] t = new int[2]; t[0] = 5; t[1] = 10; int[] t2 = new int[2]; int i; for(i = 0; i<2; ++i) t2[i] = t[i] * t[i]; Console.WriteLine("Számok és négyzeteik"); for(i = 0; i<2; ++i) Console.WriteLine(t[i] + " négyzete = " + t2[i]);

68 Referencia típusú változók a memóriában - Feladat Rajzolja le lépésről-lépésre, mi történik a memóriában a következő kód végrehajtásakor: int[] t = new int[2]; t[0] = 5; t[1] = 10; int[] t2 = new int[2]; int i; t2 = t; for(i = 0; i<2; ++i) t2[i] = t[i] * t[i]; Console.WriteLine("Számok és négyzeteik"); for(i = 0; i<2; ++i) Console.WriteLine(t[i] + " négyzete = " + t2[i]);

Objektumorientált Programozás V.

Objektumorientált Programozás V. Objektumorientált Programozás V. A Microsoft Visual Studio 2010 használata Műveletek tömbökkel Érték- és referenciatípusú változók Feladatok 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok,

Részletesebben

Objektum Orientált Programozás V.

Objektum Orientált Programozás V. Objektum Orientált Programozás V. A Microsoft Visual Studio 2010 használata Műveletek tömbökkel Érték- és referenciatípusú változók Feladatok 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok,

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

Programozás I. Gyakorlás egydimenziós tömbökkel Többdimenziós tömbök Gyakorló feladatok V 1.0 ÓE-NIK-AII,

Programozás I. Gyakorlás egydimenziós tömbökkel Többdimenziós tömbök Gyakorló feladatok V 1.0 ÓE-NIK-AII, Programozás I. Gyakorlás egydimenziós tömbökkel Többdimenziós tömbök Gyakorló feladatok V 1.0 ÓE-NIK-AII, 2016 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István

Készítette: Nagy Tibor István Készítette: Nagy Tibor István Operátorok Műveletek Egy (vagy több) műveleti jellel írhatók le A műveletet operandusaikkal végzik Operátorok fajtái operandusok száma szerint: egyoperandusú operátorok (pl.:

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! 1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.

Részletesebben

C# gyorstalpaló. Készítette: Major Péter

C# gyorstalpaló. Készítette: Major Péter C# gyorstalpaló Készítette: Major Péter Adattípusok Logikai változó Egész szám (*: előjel nélküli) Lebegőponto s szám Típus Típusnév másképpen (egyenértékű) Helyigény (bit) Példa bool Boolean 8 (!) true,

Részletesebben

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit

Részletesebben

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV A C# PROGRAMOZÁSI NYELV 2010.02.23. Bevezetés C# nyelv jellemzői 2 Kis és NAGY betű érzékeny Minden utasítást pontos vessző zár. Utasítás zárójel a:,. .NET Framework keretrendszerek 3 Microsoft.NET Framework

Részletesebben

Programozás I. Matematikai lehetőségek Műveletek tömbökkel Egyszerű programozási tételek & gyakorlás V 1.0 OE-NIK,

Programozás I. Matematikai lehetőségek Műveletek tömbökkel Egyszerű programozási tételek & gyakorlás V 1.0 OE-NIK, Programozás I. Matematikai lehetőségek Műveletek tömbökkel Egyszerű programozási tételek & gyakorlás OE-NIK, 2013 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Szintaktikai alapok Alapvető típusok, ismétlés C# típus.net típus Méret (byte) Leírás byte System.Byte 1Előjel nélküli 8 bites egész szám (0..255) char

Részletesebben

Programozás I. Metódusok C#-ban Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu

Programozás I. Metódusok C#-ban Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Programozás I. 3. előadás Tömbök a C#-ban Metódusok C#-ban Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Szoftvertechnológia

Részletesebben

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem C# nyelv alapjai Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag Tartalom Bevezetés Lokális változó Utasítások Szójáték Why do all real

Részletesebben

Kifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016

Kifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016 Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezések Lexika Szintaktika Szemantika Lexika azonosítók (változó-, metódus-, típus- és csomagnevek) literálok operátorok, pl. + zárójelek: (), [], {},

Részletesebben

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,

Részletesebben

BME MOGI Gépészeti informatika 5.

BME MOGI Gépészeti informatika 5. BME MOGI Gépészeti informatika 5. 1. feladat Készítsen alkalmazást, mely feltölt egy egydimenziós tömböt adott tartományba eső, véletlenszerűen generált egész értékekkel! Határozza meg a legkisebb és a

Részletesebben

1.1. A forrásprogramok felépítése Nevek és kulcsszavak Alapvető típusok. C programozás 3

1.1. A forrásprogramok felépítése Nevek és kulcsszavak Alapvető típusok. C programozás 3 Darvay Zsolt Típusok és nevek a forráskódban Állandók és változók Hatókörök és az előfeldolgozó Bevitel és kivitel Kifejezések Utasítások Mutatók Függvények Struktúrák és típusok Állománykezelés C programozás

Részletesebben

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,

Részletesebben

A C programozási nyelv I. Bevezetés

A C programozási nyelv I. Bevezetés A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,

Részletesebben

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget

Részletesebben

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Console I/O bővebben Lásd mintaprogram 2015.09.21. Számítástechnika I. 2. Előadás 2 Számábrázolásról

Részletesebben

8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés

8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés 8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés Házi ellenőrzés Egy számtani sorozat első két tagja A1 és A2. Számítsa ki a sorozat N- dik tagját! (f0051) Egy mértani sorozat első két tagja A1 és A2.

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási Tanszék www.kjit.bme.hu Programozás

Részletesebben

Pásztor Attila. Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez

Pásztor Attila. Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez Pásztor Attila Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez 3. ADATTÍPUSOK...26 3.1. AZ ADATOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI:...26 3.2. ELEMI ADATTÍPUSOK...27 3.3. ÖSSZETETT ADATTÍPUSOK...28

Részletesebben

Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat

Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat 2017. október 2-6. Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat 1 / 32 A 4. gyakorlat tematikája Tömbök A java.util.arrays osztály A String osztály A StringBuffer

Részletesebben

OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos

OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk Készítette: Dr. Kotsis Domokos Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendı anyag vázlatát képezik. Ismeretük

Részletesebben

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606 Dr. Bécsi Tamás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási

Részletesebben

Objektumorientált Programozás I.

Objektumorientált Programozás I. Objektumorientált Programozás I. Algoritmizálási alapismeretek Algoritmus végrehajtása a számítógépen Adattípusok Típuskonverziók ÓE-NIK, 2011 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok,

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS

SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS 2.ELŐADÁS A VB programozási nyelv Az Excel programozása 2 A VB programozási nyelv Adattípusok Adatok kezelése Vezérlőszerkezetek Adattípusok és műveletek Egész adattípusok

Részletesebben

Informatika terméktervezőknek

Informatika terméktervezőknek Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások

Részletesebben

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás A tárgy órái Előadás hetente (St101) csüt. 8:15 Bécsi Tamás C elmélet Ajánlott irodalom Dennis Ritchie: A C programozási nyelv Gyakorlat hetente

Részletesebben

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző

Részletesebben

Imperatív és procedurális programozás a Javában

Imperatív és procedurális programozás a Javában Imperatív és procedurális programozás a Javában Kozsik Tamás kto@elte.hu http://kto.web.elte.hu/ Eötvös Loránd Tudományegyetem Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék 2008. Kozsik Tamás (ELTE)

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás 8. előadás. Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés. Dinamikus memóriakezelés. Dinamikus memóriakezelés

Alkalmazott modul: Programozás 8. előadás. Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés. Dinamikus memóriakezelés. Dinamikus memóriakezelés Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás 8. előadás Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás 10. fejezet. Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés. Giachetta Roberto

Alkalmazott modul: Programozás 10. fejezet. Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés. Giachetta Roberto Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás 10. fejezet Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés Giachetta Roberto A jegyzet az ELTE Informatikai Karának 2015.

Részletesebben

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek 10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19.

Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19. Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19. Programkészítés Megrendelői igények begyűjtése Megoldás megtervezése (algoritmuskészítés)

Részletesebben

OOP #14 (referencia-elv)

OOP #14 (referencia-elv) OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet

Részletesebben

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN vizsgatételek 1. Az objektumorientált programozás szemlélete, az objektum fogalma 2. Az objektumorientált programozás alapelvei 3. A Java nyelv története, alapvető

Részletesebben

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek 10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK futtatási módok AWK parancs, közvetlen programkódmegadás: awk 'PROGRAMKÓD' FILE példa: ls -l awk '{print $1, $5}' a programkód helyére minden indentálás

Részletesebben

Pénzügyi algoritmusok

Pénzügyi algoritmusok Pénzügyi algoritmusok A C++ programozás alapjai Tömbök (3. rész) Konstansok Kivételkezelés Tömbök 3. Többdimenziós tömbök Többdimenziós tömbök int a; Többdimenziós tömbök int a[5]; Többdimenziós tömbök

Részletesebben

Programozás I. C# bevezető. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 17.

Programozás I. C# bevezető. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 17. Programozás I. 2. előadás C# bevezető Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2012. szeptember 17. Sergyán (OE NIK) Programozás I. 2012. szeptember

Részletesebben

Szoftvertervezés és -fejlesztés I.

Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Microsoft Visual Studio 2013 Hello C# World! Változók típusai Gyakorló feladatok Algoritmus alkotási feladatok ÓE-NIK-AII, 2017 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

A programozás alapjai előadás. A C nyelv típusai. Egész típusok. C típusok. Előjeles egészek kettes komplemens kódú ábrázolása

A programozás alapjai előadás. A C nyelv típusai. Egész típusok. C típusok. Előjeles egészek kettes komplemens kódú ábrázolása A programozás alapjai 1 A C nyelv típusai 4. előadás Híradástechnikai Tanszék C típusok -void - skalár: - aritmetikai: - egész: - eger - karakter - felsorolás - lebegőpontos - mutató - függvény - union

Részletesebben

Szoftvertervezés és -fejlesztés I.

Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Operátorok Vezérlési szerkezetek Gyakorlás 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.

Részletesebben

Occam 1. Készítette: Szabó Éva

Occam 1. Készítette: Szabó Éva Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti

Részletesebben

5. Gyakorlat. struct diak {

5. Gyakorlat. struct diak { Rövid elméleti összefoglaló 5. Gyakorlat Felhasználó által definiált adattípusok: A typedef egy speciális tárolási osztály, mellyel érvényes típusokhoz szinonim nevet rendelhetünk. typedef létező_típus

Részletesebben

tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is

tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is A tétel (record) tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is A tétel elemei mezők. Például tétel: személy elemei: név, lakcím, születési

Részletesebben

Programozási nyelvek Java

Programozási nyelvek Java Programozási nyelvek Java 2. gyakorlat Függvények Általános prototípus Módosítószavak Láthatóság: public, protected, private. Ha nem definiált, akkor úgynevezett package-private láthatóság. Lehet abstract

Részletesebben

Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat

Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat 2017. október 2-6. Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat 1 / 29 A 4. gyakorlat tematikája Tömbök A java.util.arrays osztály A String osztály StringBuilder

Részletesebben

1. feladat Készítse el szövegszerkesztővel, majd mentse osztály.txt néven a következő tartalmú szöveges fájlt:

1. feladat Készítse el szövegszerkesztővel, majd mentse osztály.txt néven a következő tartalmú szöveges fájlt: BME MOGI Gépészeti informatika 12. 1. feladat Készítse el szövegszerkesztővel, majd mentse osztály.txt néven a következő tartalmú szöveges fájlt: Matematika;Fizika;Történelem;Irodalom;Nyelvtan;Angol;Testnevelés;

Részletesebben

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós április 4. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós április 4. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. április 4. Számok rendezése Feladat: Fejlesszük tovább úgy a buborék rendez algoritmust bemutató példát, hogy a felhasználó adhassa meg a

Részletesebben

Szoftvertechnológia alapjai Java előadások

Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz e-mail: fandrew@mit.bme.hu tárgy honlap: http://home.mit.bme.hu/~fandrew/szofttech_hu.html A mai előadás tartalma: Miért pont Java?

Részletesebben

Programozás alapjai gyakorlat. 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek

Programozás alapjai gyakorlat. 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek Programozás alapjai gyakorlat 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek Házi ellenőrzés (f0069) Valósítsd meg a linuxos seq parancs egy egyszerűbb változatát, ami beolvas két egész számot, majd a kettő

Részletesebben

Objektumorientált Programozás II.

Objektumorientált Programozás II. Objektumorientált Programozás Adattípusok ismétlés Operátorok Hello C# World Vezérlési szerkezetek Gyakorlás II. 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk

Részletesebben

1. Alapok. Programozás II

1. Alapok. Programozás II 1. Alapok Programozás II Elérhetőség Név: Smidla József Elérhetőség: smidla dcs.uni-pannon.hu Szoba: I916 2 Irodalom Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv 3 Irodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph

Részletesebben

Típusok és konstansok

Típusok és konstansok Programozás I. Széchenyi István Egyetem, Gy r 2013. október 3. Szimbólumok Forráskód részei: szimbólumok (szintaktikai egységek, tokenek) fehér karakterek (összevonás, gyelmen kívül hagyás) Szimbólumok:

Részletesebben

Objektum Orientált Programozás. 11. Kivételkezelés 44/1B IT MAN

Objektum Orientált Programozás. 11. Kivételkezelés 44/1B IT MAN Objektum Orientált Programozás 11. Kivételkezelés 44/1B IT MAN B IT v: 2016.05.03 MAN Pici elmélet A Java kivételkezelésének célja a programfutás során keletkezett hibák kiszűrése és megfelelő kezelése.

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 2. gyakorlat Változók, típusok, bekérés Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer - És Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: September 21, 2009 1 tar@dcs.vein.hu

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv A nyelv alapjai Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/34 Java információ források

Részletesebben

Karakterkészlet. A kis- és nagybetűk nem különböznek, a sztringliterálok belsejét leszámítva!

Karakterkészlet. A kis- és nagybetűk nem különböznek, a sztringliterálok belsejét leszámítva! A PL/SQL alapelemei Karakterkészlet Az angol ABC kis- és nagybetűi: a-z, A-Z Számjegyek: 0-9 Egyéb karakterek: ( ) + - * / < > =! ~ ^ ; :. ' @ %, " # $ & _ { }? [ ] Szóköz, tabulátor, kocsivissza A kis-

Részletesebben

Programozás I. Szöveges fájlok kezelése Felsorolástípus Objektumtömb Gyakorló feladatok

Programozás I. Szöveges fájlok kezelése Felsorolástípus Objektumtömb Gyakorló feladatok Programozás I. Szöveges fájlok kezelése Felsorolástípus Objektumtömb Gyakorló feladatok 1 Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát

Részletesebben

3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel

3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel 3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel Parancssori argumentumok Minden Java programnak adhatunk indításkor paraméterek, ezeket a program egy tömbben tárolja. public static void main( String[] args ) Az

Részletesebben

5. gyakorlat. Konstansok Tömbök Stringek

5. gyakorlat. Konstansok Tömbök Stringek 5. gyakorlat Konstansok Tömbök Stringek Konstansok A C nyelvben a konstansok preprocesszor makrókkal vannak megvalósítva. Konstansdefiniálás alakja: #define NÉV érték Az érték bármi lehet, később a fordítás

Részletesebben

Programozás alapjai gyakorlat. 2. gyakorlat C alapok

Programozás alapjai gyakorlat. 2. gyakorlat C alapok Programozás alapjai gyakorlat 2. gyakorlat C alapok 2016-2017 Bordé Sándor 2 Forráskód, fordító, futtatható állomány Először megírjuk a programunk kódját (forráskód) Egyszerű szövegszerkesztőben vagy fejlesztőkörnyezettel

Részletesebben

OOP: Java 8.Gy: Abstract osztályok, interfészek

OOP: Java 8.Gy: Abstract osztályok, interfészek OOP: Java 8.Gy: Abstract osztályok, interfészek 26/1 B ITv: MAN 2019.04.03 Abszrakt metódus és absztrakt osztály. Gyakran előfordul a tervezés során, hogy egy osztály szintjén tudjuk, hogy valamilyen metódus

Részletesebben

Bevezetés a C++ programozási nyelvbe

Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CPP0 / 1 Története A C++ programozási nyelv a C programozási nyelv objektum orientált kiterjesztése. Az ANSI-C nyelvet

Részletesebben

Információs Technológia

Információs Technológia Információs Technológia A C programozási nyelv (Típusok és operátorok) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatika Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010 szeptember

Részletesebben

BME MOGI Gépészeti informatika 4.

BME MOGI Gépészeti informatika 4. BME MOGI Gépészeti informatika 4. 1. feladat önálló feladatmegoldás Generáljon két 1 és 10 közötti véletlen egész számot, majd kiírja ezekre a számokra a tízes szorzótáblákat! Ha az első generált szám

Részletesebben

HORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport

HORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport 10-es Keressünk egy egész számokat tartalmazó négyzetes mátrixban olyan oszlopot, ahol a főátló alatti elemek mind nullák! Megolda si terv: Specifika cio : A = (mat: Z n m,ind: N, l: L) Ef =(mat = mat`)

Részletesebben

Programozási nyelvek Java

Programozási nyelvek Java -en objektumot tárolunk. Automatikus változók Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 3. előadás - végrehajtási vermen (execution stack) jönnek létre - alprogramok

Részletesebben

Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet

Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Témakör 4. Összefoglalás 1. A kódolás eszközei Általános szövegszerkesztő Programozói szövegszerkesztő Fejlesztői környezet Vizuális fejlesztői környezet Általános

Részletesebben

OOP: Java 11.Gy: Enumok, beágyazott osztályok. 13/1 B ITv: MAN

OOP: Java 11.Gy: Enumok, beágyazott osztályok. 13/1 B ITv: MAN OOP: Java 11.Gy: Enumok, beágyazott osztályok 13/1 B ITv: MAN 2019.04.24 ArrayList Rugalmas tömb A tömbök korlátai Fix méret, nem lehet menet közben megnövelni Ha túl nagyra választjuk, fölösleges helyfoglalás

Részletesebben

C programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és

C programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és C programozás 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és lokális változók 1.Azonosítók A program bizonyos összetevőire névvel (azonosító) hivatkozunk Első karakter: _ vagy betű (csak ez lehet,

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök

Bevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök Bevezetés a programozásba 5. Előadás: Tömbök ISMÉTLÉS Specifikáció Előfeltétel: milyen körülmények között követelünk helyes működést Utófeltétel: mit várunk a kimenettől, mi az összefüggés a kimenet és

Részletesebben

Programozás alapjai. 5. előadás

Programozás alapjai. 5. előadás 5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk

Részletesebben

Programozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával)

Programozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával) Programozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával) I. A nyelv története C++ C (ős: B???) 1972 Ritchie AT&T Bell laboratórium UNIX 1978 Kernighan & Ritchie az első tankönyv,

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 7. ELŐADÁS - ABSZTRAKT ADATTÍPUS 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája

Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája Adatszerkezetek Összetett adattípus Meghatározói: A felvehető értékek halmaza Az értékhalmaz struktúrája Az ábrázolás módja Műveletei Adatszerkezet fogalma Direkt szorzat Minden eleme a T i halmazokból

Részletesebben

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós március 3. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós március 3. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. március 3. Függvények Mi az a függvény (function)? Programkód egy konkrét, azonosítható, paraméterezhet, újrahasznosítható blokkja Miért

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 9. gyakorlat Sztringkezelés, mutatók Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 2, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar

Részletesebben

// keressük meg a legnagyobb faktoriális értéket, ami kisebb, // mint százmillió

// keressük meg a legnagyobb faktoriális értéket, ami kisebb, // mint százmillió BME MOGI Gépészeti informatika 3. 1. feladat Végezze el a következő feladatokat! Kérjen be számokat 0 végjelig, és határozza meg az átlagukat! A feladat megoldásához írja meg a következő metódusokat! a.

Részletesebben

7. fejezet: Mutatók és tömbök

7. fejezet: Mutatók és tömbök 7. fejezet: Mutatók és tömbök Minden komolyabb programozási nyelvben vannak tömbök, amelyek gondos kezekben komoly fegyvert jelenthetnek. Először is tanuljunk meg tömböt deklarálni! //Tömbök használata

Részletesebben

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás Számítástechnika II. BMEKOKAA153 1. Előadás Dr. Bécsi Tamás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási Tanszék www.kjit.bme.hu A tantárgyi

Részletesebben

OOP III. A C# nyelv alapelemei II.

OOP III. A C# nyelv alapelemei II. OOP III. A C# nyelv alapelemei II. Alaptípusok (2. rész) Operátorok és precedenciájuk (2. rész) Érték- és referenciatípusok Utasítások: for, foreach, continue, return, goto Mőveletek karaktersorozatokkal

Részletesebben

Programozás I. Első ZH segédlet

Programozás I. Első ZH segédlet Programozás I. Első ZH segédlet Ezen az oldalon: kiírás az alapértelmezett (hiba) kimenetre, sztring konkatenáció, primitív típusok, osztály létrehozás, példányosítás, adattagok, metódusok Kiíratás alapértelmezett

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,

Részletesebben

Bevezetés a C++ programozási nyelvbe

Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Oktatási segédlet Összeállította: Ficsor Lajos 2001. 1. A C++ programozási nyelv története A C++ programozási nyelv

Részletesebben

Programozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós szeptember 27. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Programozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós szeptember 27. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. szeptember 27. Háromszög szerkeszthet ségének ellen rzése ANSI C (C89) megvalósítás #i n c l u d e i n t main ( v

Részletesebben

Osztályok. 4. gyakorlat

Osztályok. 4. gyakorlat Osztályok 4. gyakorlat Az osztály fogalma Az objektumok formai leírása, melyek azonos tulajdonsággal és operációkkal rendelkeznek. Osztályból objektum készítését példányosításnak nevezzük. Minden objektum

Részletesebben

Függvények. Programozás I. Hatwágner F. Miklós november 16. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Függvények. Programozás I. Hatwágner F. Miklós november 16. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás I. Széchenyi István Egyetem, Gy r 2014. november 16. Áttekintés kel kapcsolatos fogalmak deklaráció Több, kompatibilis változat is elképzelhet. Meg kell el znie a fv. hívását. Mindenképp rögzíti

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3)

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3) Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.17. -1- Tömbök Azonos típusú adatok tárolására. Index

Részletesebben

OOP III. A C# nyelv alapelemei

OOP III. A C# nyelv alapelemei OOP III. A C# nyelv alapelemei 2. rész Alaptípusok (2. rész) Operátorok és precedenciájuk (2. rész) Érték- és referenciatípusok Utasítások: for, foreach, continue, return, goto Műveletek karaktersorozatokkal

Részletesebben

A számok kiíratásának formátuma

A számok kiíratásának formátuma A számok kiíratásának formátuma Alapértelmezésben a Matlab négy tizedesjegy pontossággal írja ki az eredményeket, pl.» x=2/3 x = 0.6667 A format paranccsal átállíthatjuk a kiíratás formátumát. Ha több

Részletesebben

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok A szemantikus elemzés helye Forrásprogram Forrás-kezelő (source handler) Lexikális elemző (scanner) A szemantikus elemzés feladatai Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Szintaktikus elemző (parser)

Részletesebben

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés)

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés) Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés) Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 02. 27. Java III.: Osztály definíció JAVA3 / 1 Szintaktikai jelölések A továbbiakban

Részletesebben