Készítette: Nagy Tibor István

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készítette: Nagy Tibor István"

Átírás

1 Készítette: Nagy Tibor István

2 A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke egy kifejezésben lekérdezhető

3 Típus A változó típusa meghatározza: A változóban elhelyezhető érték jellegét (logikai, egész szám, valós szám, ) Az értékhalmazt, melyből a változó felveheti értékét (pl.: [0; 255], [igaz; hamis], [A; Z]) Az ábrázolás módját: mekkora helyet foglal a változó a memóriában (8, 16, 32, 64, 128 bit) hogyan tárolódnak benne az értékek (pl.: egy valós számnál a mantissza kettes komplemens kódban, rejtett bit használatával, a karakterisztika pedig többletes formában tárolódhat)

4 Változókkal végezhető tevékenységek C#-ban Deklaráció A változó nevének és típusának megadása Értékadás Érték elhelyezése a változóban Érték lekérdezése A változó tartalmának kiolvasása. Az érték a kiolvasás után is megmarad a változóban

5 Változókkal végezhető tevékenységek C#-ban Deklaráció int szam; azonos típusú változók nevei vesszőkkel elválasztva típus változónév Értékadás szam = 25; vagy szam = 6 * 2 29; érték Érték lekérdezése 5 * 10 szam + 2 kifejezés a név helyettesítődik a változó értékével

6 Változókkal végezhető tevékenységek C#-ban A tevékenységek sorrendje: 1. Deklaráció 2. Értékadás 3. Érték lekérdezése A fentiek közül akármelyik tevékenységet szeretnénk is végrehajtani, előbb a sorrendben őt megelőző tevékenységet kell elvégezni! A deklaráció és a kezdeti értékadás összevonható egy utasításba

7 Változókkal végezhető tevékenységek C#-ban (melyik kód helyes?) int i; Console.WriteLine(i); int j = i * 5 2; int i; i = 8; int i; int i; int j = i * 2 8; Console.WriteLine(i); i = 8; int i; int i; i = 8; Console.WriteLine(i);

8 Típusok C#-ban byte, short, int, long, sbyte, ushort, uint, ulong Egész szám Logikai bool Alaptípusok Valós szám float, double, decimal Karakter char Sztring string

9 Típusok a C#-ban Név Értékhalmaz Helyfoglalás (bit) bool [true; false] char U 16 string U * db karakter byte, sbyte [0; 255], [-128; 127] 8 short, ushort [-32708; 32767], [0; 65535] 16 int, uint [-2,1*10 9 ; 2,1*10 9 ], [0; 4,2*10 9 ] 32 long, ulong [-9*10 18 ; 9*10 18 ], [0; 18*10 18 ] 64 float [-3,4*10 38 ; 3,4*10 38 ] (7 tizedes) 32 double [±5* ; ±1,7* ] (15-16 tizedes) 64 decimal [-7,9*10 28 ; 7,9*10 28 ] (28-29 tizedes) 128 U = a Unicode karakterek halmaza

10 Értékadás Baloldalon csak változó (vagy tulajdonság, vagy indexelő) szerepelhet A baloldal és jobboldal típusa meg kell, hogy egyezzen (vagy léteznie kell a jobboldalt baloldali típusúvá alakító implicit konverziónak) Ha a két oldal típusa nem egyezik, akkor konverzióval a jobb oldalt át kell alakítani a baloldal típusára

11 Típuskonverzió (beépített típus) (Sztring Adott típus) Általános formátum: celtipus.parse(sztring_kifejezes); Példa: string s = "986"; int i = int.parse(s); float f = float.parse("986"); bool b = bool.parse("false");

12 Típuskonverzió (beépített típus) (Adott típus Sztring) Általános formátum: adott_tipusu_kifejezes.tostring() Példa: int i = 986; string s = i.tostring(); string s2 = 986.ToString(); string s3 = (986 * 2 / 124).ToString(); string s4 = i.tostring(); string s5 = i.tostring();

13 Típuskonverzió (beépített típus) (Típus1 Típus2) Sem az átalakítandó kifejezés, sem a céltípus nem sztring Általános formátum: (tipus2)tipus1_tipusu_kifejezes Példa: double d = ; int i = (int)d; int j = (int)456.78; int k = (int)(34, * 2);

14 Literálok A programkódba közvetlenül beírt értékek A literáloknak is van típusuk A literálokkal műveletek végezhetők Példa: int k = 28; double d = 5.67; string s = "Hello!"; char c = 'L'; bool b = true; egész literál valós literál sztring literál karakter literál logikai literál

15 Egész literálok Formátumuk: decimális: 255; hexadecimális: 0xFF; Típusuk: int, uint, long, vagy ulong (ebben a sorrendben) attól függően, hogy melyik típusban fér el a megadott érték A literál típusa módosítható a literál mögé írt betűkkel U : uint, vagy ulong (pl.: 255U) L : long vagy ulong (pl.: -356L) UL : ulong (pl.: 222UL)

16 Egész literálok (milyen típusúak a következő literálok?) L 2 000L 2 000U 2 000UL L U UL

17 Valós literálok Formátumuk: hagyományos: tudományos: E-2 Típusuk: alapértelmezésben double A típusuk módosítható a literál mögé írt betűkkel: F : float (pl.: 3.45F) D : double (pl.: 3.45D) M : decimal (pl.: 3.45M)

18 Karakterliterálok Típusuk char Formátumuk: Karakter konkrét megadása: 'A' Megadás hexa unicode-dal: ' \x1234 ' vagy ' \u1234 ' Speciális karakter megadása: Karakter Megadása Karakter Megadása ' \' form feed \f " \" új sor \n \ \\ kocsi vissza \r null \0 horiz. tabulátor \t alert \a vertik. tabulátor \v backspace \b

19 Sztringliterálok Formátumuk: Normál megadás: "karakterek sorozata" "Szó szerinti" sorozata" Típusuk string

20 Sztringliterálok (mi jelenik meg a képernyőn?) Console.Write("Szia\nHello\nViszlát"); Console.Write("Szia, \"Jenő\"!"); Console.Write("\\\\server\\share\\file.txt");

21 A tömb Több, memóriában elhelyezkedő rekesz együttese Több, azonos típusú értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (az elemek típusa) Elemei a tömbön belüli sorszámukkal (index) érhetők el Egy elem értéke értékadással módosítható Egy elem értéke egy kifejezésben lekérdezhető

22 Tömbbel végezhető tevékenységek Deklaráció A tömb nevének és elemei típusának megadása Tömblétrehozás A tömb méretének meghatározása Értékadás Érték elhelyezése egy tömbelemben Érték lekérdezése Egy tömbelem tartalmának kiolvasása. Az érték a kiolvasás után is megmarad a tömbelemben

23 Tömbbel végezhető tevékenységek C#-ban 1. Deklaráció int[] tomb; 2. Tömblétrehozás tomb = new int[10]; 3. Értékadás tomb[5] = 25; vagy tomb[5] = 6 * 2 29; 4. Érték lekérdezése 5 * 10 tomb[5] + 2 A deklaráció és a tömblétrehozás összevonható: int[] tomb = new int[10];

24 Tömbelem elérése (indexelés) A tömb egy adott eleméhez a tömb neve után szögletes zárójelek között megadott sorszámmal (index) férhetünk hozzá: tömbnév[index] Az index csak egész szám lehet A tömb első elemének indexe: 0 A tömb utolsó elemének indexe: elemszám 1 Kisebb, vagy nagyobb index megadása futási hibát okoz tomb tomb = new int[5]; tomb[3]

25 Tömb hosszának (elemei számának) lekérdezése Általános formátum: tömbnév.length A tömbben lévő elemek számát adja meg tomb tomb = new int[5]; tomb.length

26 Tömb inicializálása A tömb deklarációja, létrehozása és elemeinek megadása egy utasításban is elvégezhető Formátuma: típus tömbnév = {elem1, elem2,, elemn}; Példa: double[] valosak = {2.0, -3, 5, 8.2, }; bool[] logikai = {true, false, false, false, true, true}; int[,] egeszmatrix = {{1, 2, 3, 4}, {5, 6, 7, 8}, {9, 0, 1, 2} };

27 Tömbbel végezhető tevékenységek C#-ban A tevékenységek sorrendje: 1. Deklaráció 2. Tömblétrehozás 3. Értékadás egy tömbelemnek, vagy egy tömbelem értékének lekérdezése A fentiek közül akármelyik tevékenységet szeretnénk is végrehajtani, előbb a sorrendben őt megelőző tevékenységet kell elvégezni! A tömbelemeknek nem kötelező értéket adni az érték lekérdezése előtt Értékadás hiányában a tömbelem a típus alapértékét veszi fel

28 Tömbbel végezhető tevékenységek C#-ban (melyik kód helyes?) int[] tomb; Console.WriteLine(tomb[2]); int[] tomb = new int[4]; Console.WriteLine(tomb[-1]); int[] tomb = new int[4]; Console.WriteLine(tomb[4]); int[] tomb = new int[4]; Console.WriteLine(tomb[0]); int[] tomb = new int[4]; Console.WriteLine( tomb[tomb.length]); int[] tomb = new int[4]; tomb[3] = 22; Console.WriteLine(tomb[3]);

29 Többdimenziós tömbök 2 dimenziós tömb sorok és oszlopok elem elérése 2 indexszel 3 dimenziós tömb sorok, oszlopok, lapok elem elérése 3 indexszel N dimenziós tömb 0., 1., N. dimenzió elem elérése N indexszel

30 Többdimenziós tömbök Deklaráció Általános formátum: típus[ vesszők ] tömbnév; A szögletes zárójelbe dimenziószám-1 darab vesszőt kell tenni Példák: int[,] matrix; bool[,,] haromdimenziostomb; double[,,,,] otdimenziostomb;

31 Többdimenziós tömbök Tömblétrehozás Általános formátum: tömbnév = new tipus [elemszám1,, elemszámn] Az egyes dimenziók elemszámait vesszőkkel elválasztva kell megadni A deklaráció és a tömblétrehozás itt is összevonható Példák matrix = new int[3, 5]; haromdimenziostomb = new bool [4, 2, 5]; otdimenziostomb = new double[3, 3, 4, 1, 7]; int t[,,] = new int[3, 3, 3];

32 Tömbelem elérése (indexelés) A szögletes zárójelek közé a tömbelem minden egyes dimenzióján belüli sorszámait kell vesszőkkel elválasztva megadni: tömbnév[index1, index2,, indexn] Az indexekre vonatkozó szabályok u.a., mint az egydimenziós tömbnél pontosan annyi indexet kell megadni, ahány dimenziós a tömb tomb tomb = new int[2, 5]; tomb[1, 3]

33 Tömb hosszának (elemei számának) lekérdezése Elemek számának lekérdezése: Összes tömbben lévő elem darabszáma: tömbnév.length Egy adott dimenzió elemszáma (sorok száma, oszlopok száma, ): tömbnév.getlength(dimenziósorszám); tomb = new int[ 2, 5 ]; tomb tomb.getlength(1); tomb.getlength(0);

34 Változók hatóköre Hatókör a programkód azon része, melyben a változóra csupán a nevével (minősítés nélkül) hivatkozhatunk Változók fajtái hatókör szerint (blokkra) lokális változó tagváltozó

35 Blokkra lokális változó Az őt deklaráló blokkon belül létezik A deklaráció helyétől a blokkot záró kapcsos zárójelig használható A metódus-paraméterek is ide tartoznak A metódus-paraméterek a metódus törzsén belül használhatóak Két lokális változó csak egymástól elkülönülő blokkokban deklarálható azonos néven, egymásba ágyazott blokkokban ez nem lehetséges!

36 Blokkra lokális változó (melyik kód helyes?) void Met() { Console.Write(i); int i = 6; } void Met() { } int i = 6; if(i % 6 == 0) { } Console.Write(i);

37 Blokkra lokális változó (melyik kód helyes?) void Met() { for(int i=0;i<2;++i) { int j = 20; } Console.Write(i+j); } void Met() { } int j; for(int i=0;i<2;++i) { } Console.Write(i); Console.Write(j);

38 Blokkra lokális változó (melyik kód helyes?) void Met() { int i = 9; if(i > 0) { int i = 12; } } void Met() { } for(int i=0;i<2;++i) { } Console.Write(i); int i = 6; Console.Write(i);

39 Blokkra lokális változó (melyik kód helyes?) void Met() { for(int i=0; i<2;++i) { for(int i=0;i<4;++i) { } } } void Met() { for(int i=0;i<2;++i) { Console.Write(i); } for(int i=0;i<8;++i) { Console.Write(i); } }

40 Érték- és referenciatípusú változók Értéktípusú változók Konkrét értéket tárolnak Az "a = b" értékadáskor a b értéke átmásolódik a-ba egész, valós, logikai, karakter, felsorolás típusok Referenciatípusú változók Csak egy hivatkozást tárolnak a konkrét értékre Az "a = b" értékadáskor a b ugyanazon memóriacímen lévő értékre fog hivatkozni, mint a. tömb, osztály, interfész, delegált, esemény típusok

41 Változók a memóriában (sematikus ábra) Memória cím1 a 345 b true cím3 d 34.45

42 Érték típusú változók a memóriában 1. (sematikus ábra) Memória cím1 a int a;

43 Érték típusú változók a memóriában 2. (sematikus ábra) Memória cím1 a 25 int a; a = 25;

44 Érték típusú változók a memóriában 3. (sematikus ábra) Memória cím1 a 25 int a; a = 25; Console.Write( a );

45 Érték típusú változók a memóriában 4. (sematikus ábra) Memória cím1 a 25 int a; a = 25; Console.Write( a ); int b; b

46 Érték típusú változók a memóriában 5. (sematikus ábra) Memória cím1 a 25 b 25 int a; a = 25; Console.Write( a ); int b; b = a;

47 Érték típusú változók a memóriában 6. (sematikus ábra) Memória cím1 a 10 b 25 int a; a = 25; Console.Write( a ); int b; b = a; a = 10;

48 Érték típusú változók a memóriában 7. (sematikus ábra) Memória cím1 a 10 b 25 int a; a = 25; Console.Write( a ); int b; b = a; a = 10; Console.Write( a );

49 Érték típusú változók a memóriában 8. (sematikus ábra) Memória cím1 a 10 b 25 int a; a = 25; Console.Write( a ); int b; b = a; a = 10; Console.Write( a ); Console.Write( b );

50 Referencia típusú változók a memóriában 1. (sematikus ábra) Memória cím1 a null int[] a;

51 Referencia típusú változók a memóriában 2. (sematikus ábra) Memória cím1 a null 0 int[] a; a = new int[1];

52 Referencia típusú változók a memóriában 3. (sematikus ábra) Memória cím1 a 0 int[] a; a = new int[1];

53 Referencia típusú változók a memóriában 4. (sematikus ábra) Memória cím1 a 25 int[] a; a = new int[1]; a[0] = 25;

54 Referencia típusú változók a memóriában 5. (sematikus ábra) Memória cím1 a 25 int[] a; a = new int[1]; a[0] = 25; Console.Write( a[0] );

55 Referencia típusú változók a memóriában 6. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b null 25 int[] a; a = new int[1]; a[0] = 25; Console.Write( a[0] ); int[] b;

56 Referencia típusú változók a memóriában 7. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b cím4 25 cím4 0 int[] a; a = new int[1]; a[0] = 25; Console.Write( a[0] ); int[] b; b = new int[1];

57 Referencia típusú változók a memóriában 8. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b cím4 25 cím4 25 int[] a; a = new int[1]; a[0] = 25; Console.Write( a[0] ); int[] b; b = new int[1]; b[0] = a[0]; Ez még érték típusú változók értékadása!

58 Referencia típusú változók a memóriában 9. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b cím4 10 cím4 25 a[0] = 10;

59 Referencia típusú változók a memóriában 10. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b cím4 10 cím4 25 a[0] = 10; Console.Write( a[0] );

60 Referencia típusú változók a memóriában 11. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b cím4 10 cím4 25 a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] );

61 Referencia típusú változók a memóriában 12. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b 10 cím4 25 a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); b = a; Referencia típusú változók értékadása!

62 Referencia típusú változók a memóriában 13. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b 10 cím4 25 a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); b = a; Console.Write( a[0] );

63 Referencia típusú változók a memóriában 14. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b 10 cím4 25 a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); b = a; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] );

64 Referencia típusú változók a memóriában 15. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b 20 cím4 25 a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); b = a; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); a[0] = 20;

65 Referencia típusú változók a memóriában 16. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b 30 cím4 25 a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); b = a; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); a[0] = 20; b[0] = 30;

66 Referencia típusú változók a memóriában 17. (sematikus ábra) Memória cím1 a cím3 b 10 cím4 25 Azt a memóriaterületet, amelyre egyetlen referenciaváltozó sem hivatkozik, a GC automatikusan felszabadítja

67 Referencia típusú változók a memóriában - Feladat Rajzolja le lépésről-lépésre, mi történik a memóriában a következő kód végrehajtásakor: int[] t = new int[2]; t[0] = 5; t[1] = 10; int[] t2 = new int[2]; int i; for(i = 0; i<2; ++i) t2[i] = t[i] * t[i]; Console.WriteLine("Számok és négyzeteik"); for(i = 0; i<2; ++i) Console.WriteLine(t[i] + " négyzete = " + t2[i]);

68 Referencia típusú változók a memóriában - Feladat Rajzolja le lépésről-lépésre, mi történik a memóriában a következő kód végrehajtásakor: int[] t = new int[2]; t[0] = 5; t[1] = 10; int[] t2 = new int[2]; int i; t2 = t; for(i = 0; i<2; ++i) t2[i] = t[i] * t[i]; Console.WriteLine("Számok és négyzeteik"); for(i = 0; i<2; ++i) Console.WriteLine(t[i] + " négyzete = " + t2[i]);

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! 1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.

Részletesebben

C# gyorstalpaló. Készítette: Major Péter

C# gyorstalpaló. Készítette: Major Péter C# gyorstalpaló Készítette: Major Péter Adattípusok Logikai változó Egész szám (*: előjel nélküli) Lebegőponto s szám Típus Típusnév másképpen (egyenértékű) Helyigény (bit) Példa bool Boolean 8 (!) true,

Részletesebben

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit

Részletesebben

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV A C# PROGRAMOZÁSI NYELV 2010.02.23. Bevezetés C# nyelv jellemzői 2 Kis és NAGY betű érzékeny Minden utasítást pontos vessző zár. Utasítás zárójel a:,. .NET Framework keretrendszerek 3 Microsoft.NET Framework

Részletesebben

Programozás I. Metódusok C#-ban Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu

Programozás I. Metódusok C#-ban Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Programozás I. 3. előadás Tömbök a C#-ban Metódusok C#-ban Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Szoftvertechnológia

Részletesebben

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem C# nyelv alapjai Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag Tartalom Bevezetés Lokális változó Utasítások Szójáték Why do all real

Részletesebben

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,

Részletesebben

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,

Részletesebben

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási Tanszék www.kjit.bme.hu Programozás

Részletesebben

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606 Dr. Bécsi Tamás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási

Részletesebben

Objektumorientált Programozás I.

Objektumorientált Programozás I. Objektumorientált Programozás I. Algoritmizálási alapismeretek Algoritmus végrehajtása a számítógépen Adattípusok Típuskonverziók ÓE-NIK, 2011 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok,

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás 8. előadás. Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés. Dinamikus memóriakezelés. Dinamikus memóriakezelés

Alkalmazott modul: Programozás 8. előadás. Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés. Dinamikus memóriakezelés. Dinamikus memóriakezelés Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás 8. előadás Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Részletesebben

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző

Részletesebben

Programozás I. C# bevezető. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 17.

Programozás I. C# bevezető. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 17. Programozás I. 2. előadás C# bevezető Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2012. szeptember 17. Sergyán (OE NIK) Programozás I. 2012. szeptember

Részletesebben

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás A tárgy órái Előadás hetente (St101) csüt. 8:15 Bécsi Tamás C elmélet Ajánlott irodalom Dennis Ritchie: A C programozási nyelv Gyakorlat hetente

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás 10. fejezet. Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés. Giachetta Roberto

Alkalmazott modul: Programozás 10. fejezet. Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés. Giachetta Roberto Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás 10. fejezet Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés Giachetta Roberto A jegyzet az ELTE Informatikai Karának 2015.

Részletesebben

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN vizsgatételek 1. Az objektumorientált programozás szemlélete, az objektum fogalma 2. Az objektumorientált programozás alapelvei 3. A Java nyelv története, alapvető

Részletesebben

5. Gyakorlat. struct diak {

5. Gyakorlat. struct diak { Rövid elméleti összefoglaló 5. Gyakorlat Felhasználó által definiált adattípusok: A typedef egy speciális tárolási osztály, mellyel érvényes típusokhoz szinonim nevet rendelhetünk. typedef létező_típus

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

Programozási nyelvek Java

Programozási nyelvek Java Programozási nyelvek Java 2. gyakorlat Függvények Általános prototípus Módosítószavak Láthatóság: public, protected, private. Ha nem definiált, akkor úgynevezett package-private láthatóság. Lehet abstract

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 2. gyakorlat Változók, típusok, bekérés Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer - És Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: September 21, 2009 1 tar@dcs.vein.hu

Részletesebben

tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is

tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is A tétel (record) tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is A tétel elemei mezők. Például tétel: személy elemei: név, lakcím, születési

Részletesebben

1. Alapok. Programozás II

1. Alapok. Programozás II 1. Alapok Programozás II Elérhetőség Név: Smidla József Elérhetőség: smidla dcs.uni-pannon.hu Szoba: I916 2 Irodalom Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv 3 Irodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv A nyelv alapjai Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/34 Java információ források

Részletesebben

Programozás I. Szöveges fájlok kezelése Felsorolástípus Objektumtömb Gyakorló feladatok

Programozás I. Szöveges fájlok kezelése Felsorolástípus Objektumtömb Gyakorló feladatok Programozás I. Szöveges fájlok kezelése Felsorolástípus Objektumtömb Gyakorló feladatok 1 Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát

Részletesebben

C programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és

C programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és C programozás 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és lokális változók 1.Azonosítók A program bizonyos összetevőire névvel (azonosító) hivatkozunk Első karakter: _ vagy betű (csak ez lehet,

Részletesebben

Programozás alapjai. 5. előadás

Programozás alapjai. 5. előadás 5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök

Bevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök Bevezetés a programozásba 5. Előadás: Tömbök ISMÉTLÉS Specifikáció Előfeltétel: milyen körülmények között követelünk helyes működést Utófeltétel: mit várunk a kimenettől, mi az összefüggés a kimenet és

Részletesebben

Információs Technológia

Információs Technológia Információs Technológia A C programozási nyelv (Típusok és operátorok) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatika Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010 szeptember

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 9. gyakorlat Sztringkezelés, mutatók Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 2, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar

Részletesebben

3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel

3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel 3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel Parancssori argumentumok Minden Java programnak adhatunk indításkor paraméterek, ezeket a program egy tömbben tárolja. public static void main( String[] args ) Az

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 7. ELŐADÁS - ABSZTRAKT ADATTÍPUS 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája

Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája Adatszerkezetek Összetett adattípus Meghatározói: A felvehető értékek halmaza Az értékhalmaz struktúrája Az ábrázolás módja Műveletei Adatszerkezet fogalma Direkt szorzat Minden eleme a T i halmazokból

Részletesebben

Programozás I. Első ZH segédlet

Programozás I. Első ZH segédlet Programozás I. Első ZH segédlet Ezen az oldalon: kiírás az alapértelmezett (hiba) kimenetre, sztring konkatenáció, primitív típusok, osztály létrehozás, példányosítás, adattagok, metódusok Kiíratás alapértelmezett

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3)

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3) Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.17. -1- Tömbök Azonos típusú adatok tárolására. Index

Részletesebben

Függvények. Programozás I. Hatwágner F. Miklós november 16. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Függvények. Programozás I. Hatwágner F. Miklós november 16. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás I. Széchenyi István Egyetem, Gy r 2014. november 16. Áttekintés kel kapcsolatos fogalmak deklaráció Több, kompatibilis változat is elképzelhet. Meg kell el znie a fv. hívását. Mindenképp rögzíti

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 3. ELŐADÁS - PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

Programozás 1. Dr. Iványi Péter

Programozás 1. Dr. Iványi Péter Programozás 1. Dr. Iványi Péter 1 C nyelv B.W. Kernighan és D.M. Ritchie, 1978 The C Programming language 2 C nyelv Amerikai Szabványügy Hivatal (ANSI), 1983 X3J11 bizottság a C nyelv szabványosítására

Részletesebben

A számok kiíratásának formátuma

A számok kiíratásának formátuma A számok kiíratásának formátuma Alapértelmezésben a Matlab négy tizedesjegy pontossággal írja ki az eredményeket, pl.» x=2/3 x = 0.6667 A format paranccsal átállíthatjuk a kiíratás formátumát. Ha több

Részletesebben

Programozás 3. Dr. Iványi Péter

Programozás 3. Dr. Iványi Péter Programozás 3. Dr. Iványi Péter 1 Egy operandus művelet operandus operandus művelet Operátorok Két operandus operandus1 művelet operandus2 2 Aritmetikai műveletek + : összeadás -: kivonás * : szorzás /

Részletesebben

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Tömbök, osztályok, objektumok, konstruktorok Tömbök 2 Referencia típusú változó Elemtípus Primitív Referencia: osztály,

Részletesebben

Szövegek C++ -ban, a string osztály

Szövegek C++ -ban, a string osztály Szövegek C++ -ban, a string osztály A string osztály a Szabványos C++ könyvtár (Standard Template Library) része és bár az objektum-orientált programozásról, az osztályokról, csak később esik szó, a string

Részletesebben

Forráskód formázási szabályok

Forráskód formázási szabályok Forráskód formázási szabályok Írta: Halmai Csongor, Webcenter Bt. A php és html kódrészletek Ugyanazon fájlon belül nem szerepelhet php kód és html tartalom. E kettő különválasztására smarty-t vagy más

Részletesebben

Írjon olyan programot a standard könyvtár alkalmazásával, amely konzolról megadott valós adatokból meghatározza és kiírja a minimális értékűt!

Írjon olyan programot a standard könyvtár alkalmazásával, amely konzolról megadott valós adatokból meghatározza és kiírja a minimális értékűt! Írjon olyan programot a standard könyvtár alkalmazásával, amely konzolról megadott valós adatokból meghatározza és kiírja a minimális értékűt! valós adatokat növekvő sorrendbe rendezi és egy sorba kiírja

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

Bevezetés a C++ programozási nyelvbe

Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Oktatási segédlet Összeállította: Ficsor Lajos 2001. 1. A C++ programozási nyelv története A C++ programozási nyelv

Részletesebben

7. Strukturált típusok

7. Strukturált típusok 7. Strukturált típusok 1. Mintafeladat a különböző tömbtípusok konstanssal való feltöltésére és kiíratására! (minta7_1) program minta7_1; fejlec:array[1..8] of char = 'Eredmény'; adatok:array[1..4] of

Részletesebben

Az alábbi kód egy JSON objektumot definiál, amiből az adtokat JavaScript segítségével a weboldal tartalmába ágyazzuk.

Az alábbi kód egy JSON objektumot definiál, amiből az adtokat JavaScript segítségével a weboldal tartalmába ágyazzuk. JSON tutorial Készítette: Cyber Zero Web: www.cyberzero.tk E-mail: cyberzero@freemail.hu Msn: cyberzero@mailpont.hu Skype: cyberzero_cz Fb: https://www.facebook.com/cyberzero.cz BEVEZETÉS: A JSON (JavaScript

Részletesebben

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok A szemantikus elemzés helye Forrásprogram Forrás-kezelő (source handler) Lexikális elemző (scanner) A szemantikus elemzés feladatai Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Szintaktikus elemző (parser)

Részletesebben

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot

Részletesebben

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában

Részletesebben

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés)

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés) Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés) Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 02. 27. Java III.: Osztály definíció JAVA3 / 1 Szintaktikai jelölések A továbbiakban

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

Helyes-e az alábbi kódrészlet? int i = 1; i = i * 3 + 1; int j; j = i + 1; Nem. Igen. Hányféleképpen lehet Javaban megjegyzést írni?

Helyes-e az alábbi kódrészlet? int i = 1; i = i * 3 + 1; int j; j = i + 1; Nem. Igen. Hányféleképpen lehet Javaban megjegyzést írni? A "java Villa -v" parancs jelentése: A java interpreter elindítja a Villa osztály statikus main metódusát, és átadja neki paraméterként a "-v" stringet. A java interpreter elindítja először a Villa osztály

Részletesebben

Programozási technológia I.

Programozási technológia I. Programozási technológia I. 2.gyakorlat A tárgy célja A tárgy alapvető Java ismeretek nyújt. A fő célja, hogy a hallgatók képesek legyenek az UML diagramokból Java kód előállítására. Félév tematikája Bevezetés,

Részletesebben

Függvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3)

Függvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3) Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből áll. A függvény (alprogram) jó absztrakciós eszköz a programok

Részletesebben

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei

3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei 3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei 3.1 Azonosítók Betűk és számjegyek sorozata, betűvel vagy _ (aláhúzás) karakterrel kell kezdődnie. A nagy- és kisbetűk különbözőek. Az azonosítók tetszőleges

Részletesebben

Magas szintű programozási nyelvek 2 Előadás jegyzet

Magas szintű programozási nyelvek 2 Előadás jegyzet Magas szintű programozási nyelvek 2 Előadás jegyzet 1. Rendszerfejlesztés 0. lépés: Elemzés (analízis) 1. lépés: Tervezés a, technológia független rész b, technológia függő rész 2. lépés: Megvalósítás

Részletesebben

Informatikai Rendszerek Alapjai

Informatikai Rendszerek Alapjai Informatikai Rendszerek Alapjai Egész és törtszámok bináris ábrázolása http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRA 5/1 A mintavételezett (egész) számok bináris ábrázolása 2 n-1 2 0 1 1 0 1 0 n Most Significant

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 70

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 70 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 2. ELŐADÁS - IMPERATÍV PARADIGMA 2014 Bánsághi Anna 1 of 70 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

A C programozási nyelv IV. Deklaráció és definíció

A C programozási nyelv IV. Deklaráció és definíció A C programozási nyelv IV. Deklaráció és definíció Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv IV. (Deklaráció és definíció) CBEV4 / 1 Definíció és deklaráció Definíció: meghatározza

Részletesebben

Speciális valós értékek: Adatok. Deklarálás C#-ban: típus változónév;

Speciális valós értékek: Adatok. Deklarálás C#-ban: típus változónév; Adatok Deklarálás C#-ban: típus változónév; - a változónév első karaktere csak betű vagy alulvonás (_) lehet, a többi karakter szám is - a kis- és nagybetűk különböznek (x és X két különböző változó) -

Részletesebben

Programozás C és C++ -ban

Programozás C és C++ -ban Programozás C és C++ -ban 2. További különbségek a C és C++ között 2.1 Igaz és hamis A C++ programozási nyelv a C-hez hasonlóan definiál néhány alap adattípust: char int float double Ugyanakkor egy új

Részletesebben

Adatszerkezetek és algoritmusok

Adatszerkezetek és algoritmusok 2012. október 18. Ismétlés El z órai anyagok áttekintése Ismétlés Ismerjük: Az algoritmizálás alapjait Kifejezések fogalmát Vezérlési szerkezeteket Egyszer programozási tételeket... és néhány példát Specikáció

Részletesebben

INFORMATIKA MATEMATIKAI ALAPJAI

INFORMATIKA MATEMATIKAI ALAPJAI INFORMATIKA MATEMATIKAI ALAPJAI Készítette: Kiss Szilvia ZKISZ informatikai szakcsoport Az információ 1. Az információ fogalma Az érzékszerveinken keresztül megszerzett új ismereteket információnak nevezzük.

Részletesebben

hatására hátra lép x egységgel a toll

hatására hátra lép x egységgel a toll Ciklusszervező utasítások minden programozási nyelvben léteznek, így például a LOGO-ban is. LOGO nyelven, (vagy legalábbis LOGO-szerű nyelven) írt programok gyakran szerepelnek az iskola számítástechnikai

Részletesebben

1. Alapok. #!/bin/bash

1. Alapok. #!/bin/bash 1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk

Részletesebben

Programozási technológia I 1. gyakorlat. A Java nyelvi alapjai, a NetBeans környezet

Programozási technológia I 1. gyakorlat. A Java nyelvi alapjai, a NetBeans környezet Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozási technológia I 1. gyakorlat A Java nyelvi alapjai, a NetBeans környezet 2012.02.16. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Részletesebben

1. Gyakorlat. Rövid elméleti összefoglaló. típus változónév <= kezdőérték><, >;

1. Gyakorlat. Rövid elméleti összefoglaló. <tárolási osztály>típus <típus > változónév <= kezdőérték><, >; Rövid elméleti összefoglaló 1. Gyakorlat A C++ nyelv hatékony, általános célú programozási nyelv, amely hagyományos fejlesztőeszközként és objektum-orientált programozási nyelvként egyaránt használható.

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 2. gyakorlat Változók, kiiratás, bekérés Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 24, 2007 1 tar@dcs.vein.hu

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 5. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.05. C++ A C++ egy magas szint programozási nyelv. A legels változatot Bjarne Stroutstrup dolgozta ki 1973 és 1985 között, a C nyelvb

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 9. gyakorlat Intelligens tömbök, mátrixok, függvények Surányi Márton PPKE-ITK 2010.11.09. C++-ban van lehetőség (statikus) tömbök használatára ezeknek a méretét fordítási időben

Részletesebben

VB C++ C# JScript J# Common Language Specification. ADO.NET and XML. Base Class Library. Common Language Runtime. Operating System

VB C++ C# JScript J# Common Language Specification. ADO.NET and XML. Base Class Library. Common Language Runtime. Operating System P r o g r a m o z á s i n y e l v e k I I. C # E jegyzet másolata nem használható fel szabadon,az előadás anyagának kivonata. Ezen teljes jegyzetről,vagy annak bármely részéről bármely másolat készítéséhez

Részletesebben

Számítógép és programozás 2

Számítógép és programozás 2 Számítógép és programozás 2 3. Előadás Típuskonstrukciók http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ ISMÉTLÉS Programkonstrukciók Elágazás kell, ha más kódra van szükség egyes esetekben Ciklus kell, ha ismételni

Részletesebben

A Java nyelv. Bevezetés, alapok Elek Tibor

A Java nyelv. Bevezetés, alapok Elek Tibor A Java nyelv Bevezetés, alapok Elek Tibor A Java nyelv jellemzıi Interpreteres Forrás file fordítás Bytekódú file-ok (class fileok, nem gépikód, nem futtatható, egy új forrásnyelv) Interpreter: betölti,

Részletesebben

Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás

Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás Kódgenerálás Memóriagazdálkodás Kódgenerálás program prológus és epilógus értékadások fordítása kifejezések fordítása vezérlési szerkezetek fordítása Kódoptimalizálás L ATG E > TE' E' > + @StPushAX T @StPopBX

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net ESEMÉNYVEZÉRELT PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 1. ELŐADÁS - C# ÁTTEKINTÉS - 1 2015 Bánsághi Anna 1 of 84 TEMATIKA I. C# ÁTTEKINTÉS II. WPF III. Modern UI 2015 Bánsághi Anna 2 of 84

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 6. gyakorlat C++ alapok, szövegkezelés Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.12. Forrásfájlok: *.cpp fájlok Fordítás: a folyamat, amikor a forrásfájlból futtatható állományt állítunk

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

8. Mezőutasítások. Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu. 8. Mezőutasítások. v2013.10.24.

8. Mezőutasítások. Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu. 8. Mezőutasítások. v2013.10.24. Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu A tananyagot kizárólag a BME hallgatói használhatják fel tanulási céllal. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző engedélye szükséges! 1 Mezőutasítások (1) A Word lehetőségeit

Részletesebben

Problémaosztályok algoritmusok. Ciklusok

Problémaosztályok algoritmusok. Ciklusok Problémaosztályok algoritmusok Ciklusok Ciklus Valamely tevékenység sorozat ismételt végrehajtását jelenti. Az ismétlés lehet: feltételhez kötött előírt lépésszám szerint Három fajtája van: Elöl tesztelő

Részletesebben

Objektum elvű alkalmazások fejlesztése Kifejezés lengyel formára hozása és kiértékelése

Objektum elvű alkalmazások fejlesztése Kifejezés lengyel formára hozása és kiértékelése Objektum elvű alkalmazások fejlesztése Kifejezés lengyel formára hozása és kiértékelése Készítette: Gregorics Tibor Szabóné Nacsa Rozália Alakítsunk át egy infix formájú aritmetikai kifejezést postfix

Részletesebben

Java és web programozás

Java és web programozás Budapesti M szaki Egyetem 2013. szeptember 25. 3. El adás User public class User { private String realname_; private String nickname_; private String password_; public User(String realname, String nickname)

Részletesebben

A meteorológia az időjárás tudománya

A meteorológia az időjárás tudománya Ismerd meg! A meteorológia az időjárás tudománya A meteorológia a légkörben végbemenő folyamatok, jelenségek vizsgálatával foglalkozó tudomány, amelyen belül különös hangsúlyt fektetnek az időjárási és

Részletesebben

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016 Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2015-2016 Objektumorientált programozás OOP PHP-ben 2 A PHP az 5.0-as verziójától megvalósítja az OO eszközrendszerét OO eszközök:

Részletesebben

Programozási nyelvek Java

Programozási nyelvek Java Objektum-orientált szemlélet - Egységbe zárás (incapsulation) - Információ elrejtés - Öröklődés altípusosság dinamikus kötés Öröklődés Programozási nyelvek Java - kiterjesztem, kibővítem, megváltoztatom

Részletesebben

Objektumorientált Programozás IV.

Objektumorientált Programozás IV. Objektumorientált Programozás IV. Műveletek karaktersorozatokkal Feladatok 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.

Részletesebben

Szerver oldali Java programozás 2007-08/II. 1. óra. Elemkönyvtárak. Elemkönyvtárak használata Saját elemkönyvtár készítése. szenasi.sandor@nik.bmf.

Szerver oldali Java programozás 2007-08/II. 1. óra. Elemkönyvtárak. Elemkönyvtárak használata Saját elemkönyvtár készítése. szenasi.sandor@nik.bmf. Szerver oldali Java programozás 2007-08/II. 1. óra Elemkönyvtárak Elemkönyvtárak használata Saját elemkönyvtár készítése szenasi.sandor@nik.bmf.hu Adatbázisok elérése Témakörök Elemkönyvtárak használata

Részletesebben

117. AA Megoldó Alfréd AA 117.

117. AA Megoldó Alfréd AA 117. Programozás alapjai 2. (inf.) pót-pótzárthelyi 2011.05.26. gyak. hiányzás: kzhpont: MEG123 IB.028/117. NZH:0 PZH:n Minden beadandó megoldását a feladatlapra, a feladat után írja! A megoldások során feltételezheti,

Részletesebben

Programozás III CSOMAGOK. Az összetartozó osztályok és interfészek egy csomagba (package) kerülnek.

Programozás III CSOMAGOK. Az összetartozó osztályok és interfészek egy csomagba (package) kerülnek. Programozás III CSOMAGOK Az összetartozó osztályok és interfészek egy csomagba (package) kerülnek. A Java is csomagok halmaza: csomagokban van a fejlesztő környezet és az osztálykönyvtárak is: rt.jar fájl

Részletesebben

Programozás 5. Dr. Iványi Péter

Programozás 5. Dr. Iványi Péter Programozás 5. Dr. Iványi Péter 1 Struktúra Véges számú különböző típusú, logikailag összetartozó változó együttese, amelyeket az egyszerű kezelhetőség érdekében gyűjtünk össze. Rekord-nak felel meg struct

Részletesebben

A Java programozási nyelv

A Java programozási nyelv 1. óra A Java programozási nyelv Bevezetés, alapfogalmak Változók, egyszerű típusok, tömb Vezérlési szerkezetek Standard I/O legradi.gabor@nik.bmf.hu szenasi.sandor@nik.bmf.hu Java programozási nyelv Témakörök

Részletesebben

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag C# osztálydeníció Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem.net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag Tartalom 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció

Részletesebben

Python tanfolyam Python bevezető I. rész

Python tanfolyam Python bevezető I. rész Python tanfolyam Python bevezető I. rész Mai tematika Amiről szó lesz (most): Interpretált vs. fordított nyelvek, GC Szintakszis Alaptípusok Control flow: szekvencia, szelekció, iteráció... Függvények

Részletesebben