Bevezetés a C++ programozási nyelvbe

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés a C++ programozási nyelvbe"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Oktatási segédlet Összeállította: Ficsor Lajos 2001.

2 1. A C++ programozási nyelv története A C++ programozási nyelv a jólismert C programozási nyelv objektum orientált kiterjesztése. Az ANSI-C nyelvet - néhány megszorítással - valódi részhalmazaként tartalmazza. A C++ nyelv elsÿ implementációja az AT&T Bell Labs számára készült el Bjarne Stroustrup vezetésével, a nyolcvanas évek elején. Ez egy pre-compiler volt, amely a C++ kódot C kódra fordította, ami aztán a szokásos C fordítóval volt feldolgozható. A C++ rohamosan terjedése és a nyelvet használó programozók tapasztalatai alapján a C++ definíciója is változott, bÿvült, és felmerült az igény a szabványosításra is. Jelenleg a nyelv leghitelesebb, ingyen hozzáférhetÿ definíciójának az ANSI-hoz szabványként való elismerésre benyújtott, december 2. dátumú szabványtervezet tekinthetÿ. Ez a körülbelül 700 oldalas dokumentum a nyelvi elemek leírásán kívül szabványosításra ajánl osztálykönyvtárakat is. A hivatalos szabvány szám: ISO/EIC A C++ jelenleg általánosan elterjedt programozási nyelv, gyakorlatilag minden architektúra támogatja, számos elÿre definiált osztálykönyvtár áll rendelkezésre a különbözÿ jelleg feladatok megoldásának támogatására, és sok fejlesztÿeszköz épül erre a nyelvre. A C++ nyelvet a leggyakrabban az alábbi módokon használják: funkcionális szemlélet programok készítésére, kényelmi szolgáltatásokkal ellátott C nyelvként (az osztály és objektum használata nélkül) funkcionális szemlélet programok készítésére, tetszÿleges típusokkal bÿvíthetÿ nyelvként (kihasználva a C++ szinte valamennyi nyelvi konstrukcióját) objektum orientált szemlélet programok implementálására 2. ANSI-C emlékeztetÿ Ebben a fejezetben felhívjuk a figyelmet az ANSI-C nyelv néhány olyan elemére, amelyek a C++ nyelv programokban gyakrabban, vagy nagyobb súllyal szerepelnek, illetve pontos ismeretük a C++ nyelv elsajátításához fontos. 2

3 2.1. A const minÿsítÿ Névvel ellátott konstans: const int a=3; Az "a" nem változó, így értéke nem változtatható meg kötelezô inicializálni Konstansra mutató pointer: const char *nev = "Ficsór"; A konstans értéke így nem változtatható meg a pointeren keresztül, de a pointer tetszÿlegesen újradefiniálható. Konstans pointer: char *const nev = "Ficsór"; A pointer értéke nem változtatható meg (hiszen konstans). Konstansra mutató konstans pointer: conts char *const nev = "Ficsor"; Sem a pointer értéke, sem az általa címzett érték nem változtatható meg Függvényekre mutató pointerek Az ANSI-C megengedi, hogy függvényekre mutató pointereket definiáljunk. A függvénypointer használható értékadásban, elhelyezhetÿ tömbben, szerepelhet struktúra mezÿjeként, lehet függvények paramétere vagy visszatérési értéke. A tömbazonosítóval analóg módon a függvény neve a fordítóprogram számára a függvényre mutató konstans mutatót jelent. Egy kis (formális)példa a függvénypointerek deklarálására és használatára: 3

4 #include <stdio.h> void fgv1 (int); */ int fgv2 (float); void (*fgvpointer) (int); */ /* Fgv. Prototípusok /* Ez nem prototípus! main() int i=5,j; float f; fgv1(i); /* Egyszerÿ függvényhívás */ fgvpointer = fgv1; /* A fgv. neve pointer! */ f = 5; j = fgv2(f); fgvpointer(j); /* Fgv. hívás pointeren keresztül */ void fgv1 (int a) printf ("%d\n",a); int fgv2 (float a) return int(a*a); 3. Egyszerÿ kiterjesztések Ebben a fejezetben a C++ olyan, az ANSI-C nyelvhez képest új elemeit ismertetjük, amelyek nem igénylik az osztály fogalmát. Ezeket az elemeket a C nyelvi elemekkel együtt alkalmazva egy kényelmesebben használható C nyelvet kapunk. A legtöbb kiterjesztés azonban a késÿbbiekben az objektum orientált szemléletbe illeszkedÿnek fog bizonyulni. 3.1 Megjegyzés A // (dupla törtvonal) olyan megjegyzés elejét jelzi, amelynek a vége a következÿ sorváltás karakter. Bárhol alkalmazható A definíció A definíció végrehajtható utasításnak számít, így bárhol elÿfordulhat, ahol utasítás írható. Alapszabályként a definiált objektum hatásköre a definíciótól az azt magábanfoglaló blokk végéig terjed. Az alapszabály alól van egy kivétel: A for utasításban foglalt elsÿ két kifejezésben, illetve az if, while és switch utasítások feltételében deklarált változók ezen utasításokra nézve lokális változók. Példa: 4

5 for (int index=1; index<8; index++) printf ("%d ",index); char betu = index+65; printf ("%c\n",betu); Ebben a példában a betu és index egyaránt lokális a ciklusmagra nézve. A különbség csak az, hogy mivel a betu definíciója ténylegesen a ciklusmagot képezÿ blokk belsejében van, így a ciklusmag minden végrehajtásakor létrejön, a végén pedig megsz nik Fontos megjegyzés: A most hatályos szabvány elÿtt nem létezett ez a kivétel, így a fenti példában az index változó hatásköre a ciklusutasítást magában foglaló blokk végéig tartott. A jelenlegi fordítóprogramok a régebbi kódok felhasználását elÿsegítve mindkét esetet tudják kezelni. A kétféle értelmezés között kapcsolókkal lehet választani, Nem egységesek azonban abban, hogy mi legyen az alaértelmezett viselkedés: páldául a Visul C a régi stílust, míg a Borland C 5.5 és a GCC az új stílust tételezi fel. További megjegyzés, hogy a a késÿbb tárgyalandó un. névterek és catch blokkok esetére további szabályok vonatkoznak Hivatkozás típusú változó Ahogyan minden alaptípusból pointer típus származtatható, a C++ ezen kívül hivatkozás típus származtatását is megengedi. Formája: típusnév & A hivatkozás valamely objektum alternatív neveként szerepel, mindig kötelezÿ tehát inicializálni. Például egy hivatkozás típusú változó szabályos definíciója: int valt; int& masik=valt; A hivatkozás típust a leggyakrabban a függvény paraméterének és visszatérési értékének típusaként használjuk Felsorolás, struktúra vagy unió típusú objektumok deklarálása A C++ a fenti típusú objektumok deklarálása esetén nem követeli meg a deklarációban az enum, struct illetve union kulcszavak alkalmazását, az adatszerkezetek deklarációjában szereplÿ nevek önmagukban típusnévként használhatók. Példa: struct datum int ev; char honap[15]; int nap; 5

6 ; datum ma,holnap,szulinap; // a "struct" alapszó // elmaradhat 3.5. Név nélküli unió Struktúra egyik mezÿjeként deklarálható olyan unió, amelynek nincs neve. Ez egyszer síti az unió valamely mezÿjére való hivatkozást, de következetlen használata számos hiba forrása lehet! Példa: struct gepkocsi float onsuly; union int szemely; float raksuly; ; ; gepkocsi trabant,ifa; trabant.szemely = 4; ifa.raksuly = 2500.; float s = trabant.raksuly; történik? // Kérdés: mi 3.6. Típuskonverzió A cast stílusú típuskonverzió helyett használható az alábbi forma is: típusnév(kifejezés) Tehát pl. (char)a helyett char(a) is írható, és a két forma keverhetÿ egy programon belül Dinamikus memóriakezelés A C programokban megszokott memóriakezelÿ függvények (malloc(), free() és társai) helyett a C++ két új operátort vezet be. Ezeknek nem teljeskör ismertetését tartalmazza ez a pont A new operátor Formája: new típusnév vagy new típusnév[elemek száma] Az operátor a típusnév (és ha adott, az elemek száma) által meghatározott méret helyet kísérel meg lefoglalni a memóriában. Ha a helyfoglalás sikeres volt,a m velet eredménye egy típusnev* típusú érték, amely a lefoglalt terület kezdÿcímét adja, egyébként az eredmény 0. 6

7 Egyszer példák: int *p=new int; értéknek int *pp; pp = new int[200]; egész // helyfoglalás egy egész // helyfoglalás egy 200 elemÿ // tömbnek A delete operátor Egy objektum törlése és az általa elfoglalt hely felszabadítása a memóriából: delete pointer; Egy tömb törlése: delete [] pointer; Csak a new operátorral értéket kapott pointerrel alkalmazható, egyébként az eredménye definiálatlan. Ez alól kivétel a NULL pointer, amellyel alkalmazva hatástalan. Tömb törlése az egyszer formájú operátorral, vagy egy objektum törlése a tömbökre vonatkozó formával szintén definiálatlan hatású Az ANSI-C helyfoglaló függvényei A C++ ismeri az ANSI-C helyfoglaló függvényeit is, tehát (elsÿsorban kompatibilitási okokból) azok is használhatóak. Tilos azonban a két allokációs mechanizmus együttes alkalmazása egy programon belül: ennek hatása definiálatlan Újabb alaptípusok A C++ két alaptípussal bÿvíti a C típusválasztékát A bool alaptípus Az alaptípus logikai értékek tárolására szolgál, ebbÿl következik, hogy értéke igaz vagy hamis lehet. A C++ nyelvben a logikai kifejezések végeredménye bool típusú. Integrális típus, és ha szükséges, egy bool típusú érték a C konvenció értelmében a 0 vagy 1 értékre, egy egész érték pedig 0 esetén a hamis, nem 0 esetén az igaz értékre konvertálódik A wchar_t alaptípus Az egy byte-nál hosszabb kódú karaktereket alkalmazó karakterkészletek egy elemét tárolni képes típus. Szintén integrális típus. 7

8 4. Függvényekre vonatkozó kiterjesztések 4.1. Hivatkozás (cím) szerinti paraméterátadás A C++ bevezeti a függvény-paraméterek érték szerinti paraméterátadása mellett a hovatkozás szerinti paraméterátadást is. Ehhez az adott formális paramétert hivatkozási típusúnak kell deklarálni, az aktuális paraméter pedig alaptípusú balérték kell legyen. A hivatkozás szerinti paraméternek a címe adódik át, a függvényben azonban nem kell indirekciót alkalmazni a változó értékének elérésére. Ha a függvény értékadást tartalmaz a formális paraméterrre, akkor azzal az aktuális paraméterének az értékét is megváltoztatja. Egy egyszer példa: #include <stdio.h> void csere (int &a, int &b); main() int a=5, b=10; csere (a,b); printf ("%d %d\n",a,b); void csere (int &a, int &b) int i; i=a; a=b; b=i; 4.2. Alapértelmezés szerinti paraméter értékek Ha egy formális paraméterhez = jellel egy kifejezést kapcsolunk, az a paraméter híváskor elmaradhat, de a kifejezésnek megfelelÿ kezdÿértéket veszi fel. (Az alapértelmezés szerinti paraméterérték megadása formálisan is egy inicializálásnak felel meg.) Szabályok: Ha egy paraméternek van alapértelmezés szerinti (default) értéke, akkor az utána következÿ valamenyi paraméternek kell legyen. A kifejezés értékének típusa a paraméter típusával kompatibilis kell legyen. 8

9 Egy példa: Egy adott paraméter default értékét vagy a prototípusban, vagy a definícióban kell megadni, mindkét helyen tilos! Szokásos eljárás, hogy valamennyi default értéket a prototípusban adunk meg, hiszen az mindig publikus, a függvény definíció pedig nem mindig az. A kifejezés kiértékelése a hívás során futási idÿben történik. Default értékkel nem rendelkezÿ formális paraméter helyére kötelezÿ aktuális paramétert írni. int kobtart (int hossz, int szel=3, int mag=5); main () int x=10, y=12, z=2, k; k = kobtart (x,y,z); k = kobtart (x,y); // k= kobtart(x,y,5; k = kobtart (x); // k = kobtart(x,3,5); k = kobtart (); // Ez hibás! int kobtart (int hossz, int szel, int mag) return hossz*szel*mag; 4.3. Az inline függvény Ha egy függvényt a deklarációjában az inline minÿsítÿvel látunk el, feljogosítjuk a fordítóprogramot arra, hogy a függvény hívását ne a szokásos módon fordítsa (paraméterátadás elÿkészítése, majd ugrás a függvény törzsébÿl generált, elkülönített kódra), hanem a függvény definíciójából és az aktuális paraméterekbÿl készített kódsorozattal helyettesítse. A fordítóprogram ilyenkor hasonlóképpen m ködik, mint a makrófeldolgozó. Az inline függvény függvény törzse tehát annyiszor kerülhet bemásolásra a kódba, ahányszor a hívása szerepel. Ennek a lehetÿségnek a beépítését a C++ nyelvbe az alábbiak indokolják: A C++-ban gyakori az, hogy nagyon rövid, egyszer a függvény törzse. Ilyenkor a hívás helyén történÿ kódgenerálás rövidebb kódot eredményezhet, mint a paraméterátadás adminisztrálása és az ugrás majd visszatérés. Így a kód összességében éppen hogy rövidülhet a látszólagos ismétlések ellenére. Jól használható a makrók kiváltására. Az inline függvényt nem az elÿfeldolgozó, hanem a fordítóprogram dolgozza fel, amely képes a típusellenzórzésre. A C++ pedig erÿsebben típusos nyelv, mint a C. Az inline minÿsítÿ nem kötelezi a fordítóprogramot az inline módú hivásfeldolgozásra, tehát a fordítóprogram bonyolultsága határozza meg, hogy milyen optimalizációs stratégiát alkalmaz. 9

10 4.4. Függvény overloading A függvény overloading azt jelenti, hogy azonos hatáskörben (ennek pontos jelentését csak késÿbb tudjuk tisztázni) azonos névvel, de különbözÿ paraméterszignatúrával különbözÿ függvényeket definiálhatunk. Paraméterszignatúra alatt a formális paraméterek számát és típus-sorrendjét értjük. A függvény neve a híváskor ebben az esetben nem határozza meg, hogy melyik függvény hívásáról van szó. A fordítóprogram az aktuális paraméterek szignatúráját sorban egyezteti az összes azonos nev definíció formális paramétereinek szignatúráival. Ennek az egyeztetésnek az alábbi eredményei lehetnek: Pontosan egy illeszkedÿt talál: ilyenkor az ennek megfelelÿ függvény hívását fordítja be. Egyetlen illeszkedÿt sem talál: hibajelzést ad Több egyformán illeszkedÿt talál: hibajelzést ad Ezt a mechanizmust a legtöbbször tagfüggvények (a fogalmat lásd késÿbb) esetén alkalmazzuk, de bármely függvény esetén használható. 10

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3)

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3) Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.17. -1- Tömbök Azonos típusú adatok tárolására. Index

Részletesebben

Programozás 5. Dr. Iványi Péter

Programozás 5. Dr. Iványi Péter Programozás 5. Dr. Iványi Péter 1 Struktúra Véges számú különböző típusú, logikailag összetartozó változó együttese, amelyeket az egyszerű kezelhetőség érdekében gyűjtünk össze. Rekord-nak felel meg struct

Részletesebben

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem C# nyelv alapjai Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag Tartalom Bevezetés Lokális változó Utasítások Szójáték Why do all real

Részletesebben

Bevezetés a C programozási nyelvbe. Az Általános Informatikai Tanszék C nyelvi kódolási szabványa

Bevezetés a C programozási nyelvbe. Az Általános Informatikai Tanszék C nyelvi kódolási szabványa Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Bevezetés a C programozási nyelvbe Az Általános Informatikai Tanszék C nyelvi kódolási szabványa Oktatási segédletek a levelező műszaki informatikus hallgatók

Részletesebben

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN vizsgatételek 1. Az objektumorientált programozás szemlélete, az objektum fogalma 2. Az objektumorientált programozás alapelvei 3. A Java nyelv története, alapvető

Részletesebben

A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1. Függvény mint függvény paramétere. Függvény mint függvény paramétere. Függvény mint függvény paramétere

A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1. Függvény mint függvény paramétere. Függvény mint függvény paramétere. Függvény mint függvény paramétere 2012. április 10. A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1 Vitéz András egyetemi adjunktus BME Híradástechnikai Tanszék vitez@hit.bme.hu Miről lesz ma szó? alaki szabályok használata - mintapélda használata - mintapélda

Részletesebben

Információs Technológia

Információs Technológia Információs Technológia A C programozási nyelv (Típusok és operátorok) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatika Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010 szeptember

Részletesebben

C# gyorstalpaló. Készítette: Major Péter

C# gyorstalpaló. Készítette: Major Péter C# gyorstalpaló Készítette: Major Péter Adattípusok Logikai változó Egész szám (*: előjel nélküli) Lebegőponto s szám Típus Típusnév másképpen (egyenértékű) Helyigény (bit) Példa bool Boolean 8 (!) true,

Részletesebben

Programozás II gyakorlat. 4. Öröklődés

Programozás II gyakorlat. 4. Öröklődés Programozás II gyakorlat 4. Öröklődés Feladat Egy játékfejlesztő cég olyan programot fejleszt, amely nyilvántartja az alkalmazottai adatait. Tároljuk minden személy: Nevét (legfeljebb 50 karakter) Születési

Részletesebben

Információs Technológia

Információs Technológia Információs Technológia (Struktúra, mutatók, függvényhívás) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatika Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010 október 14/21. Struktúra

Részletesebben

Osztály és objektum fogalma

Osztály és objektum fogalma Osztály és objektum fogalma A C++ programozási nyelv I. CPP1/ 1 Az osztály (class) class: adatok és módszerek (method) (függvények) együttese, amely absztrakt adattípusként működik. objektum: egy osztály

Részletesebben

Körkörös listák. fej. utolsó. utolsó. fej

Körkörös listák. fej. utolsó. utolsó. fej Körkörös listák fej utolsó fej utolsó Példa. Kiszámolós játék. Körben áll n gyermek. k-asával kiszámoljuk őket. Minden k-adik kilép a körből. Az nyer, aki utolsónak marad. #include using namespace

Részletesebben

2.3. A C nyelv utasításai

2.3. A C nyelv utasításai 2.3. A C nyelv utasításai A C szabvány hét csoportban osztályozza a C nyelv utasításait: Csoport Kulcsszavak, ill. jelölések Kifejezés utasítás Üres utasítás: ; Összetett utasítás: } Szelekciós utasítások:

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven III.

Objektumorientált programozás C# nyelven III. Objektumorientált programozás C# nyelven III. Kivételkezelés Tulajdonságok Feladatok Készítette: Miklós Árpád Dr. Kotsis Domokos Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és

Részletesebben

Programozás alapjai II. (2. ea) C++

Programozás alapjai II. (2. ea) C++ Programozás alapjai II. (2. ea) C++ C++ kialakulása, nem OOP újdonságok: Szeberényi Imre BME IIT M Ű E G Y T E M 1 7 8 2 C++ programozási nyelv BME-IIT Sz.I. 2011.02.15. -1- C++ kialakulása

Részletesebben

Programozás II gyakorlat. 6. Polimorfizmus

Programozás II gyakorlat. 6. Polimorfizmus Programozás II gyakorlat 6. Polimorfizmus Típuskonverziók C-ben: void * ptr; int * ptr_i = (int*)ptr; Ez működik C++-ban is. Használjuk inkább ezt: int * ptr_i = static_cast(ptr); Csak egymással

Részletesebben

Bevezetés a C++ programozásba

Bevezetés a C++ programozásba Bevezetés a C++ programozásba A program fogalma: A program nem más, mint számítógép által végrehajtható utasítások sorozata. A számítógépes programokat különféle programnyelveken írhatjuk. Ilyen nyelvek

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 3. rész Tulajdonságok Indexelık Kivételkezelés Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendı anyag vázlatát

Részletesebben

Programozás alapjai II. (9. ea) C++ többszörös öröklés, cast, perzisztencia

Programozás alapjai II. (9. ea) C++ többszörös öröklés, cast, perzisztencia Öröklés ism. Programozás alapjai II. (9. ea) C++ többszörös öröklés, cast, perzisztencia Szeberényi Imre BME IIT Egy osztályból olyan újabb osztályokat származtatunk, amelyek rendelkeznek

Részletesebben

3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel

3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel 3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel Parancssori argumentumok Minden Java programnak adhatunk indításkor paraméterek, ezeket a program egy tömbben tárolja. public static void main( String[] args ) Az

Részletesebben

1. Alapok. Programozás II

1. Alapok. Programozás II 1. Alapok Programozás II Elérhetőség Név: Smidla József Elérhetőség: smidla dcs.uni-pannon.hu Szoba: I916 2 Irodalom Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv 3 Irodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph

Részletesebben

Programozás alapjai II. (1. ea) C++

Programozás alapjai II. (1. ea) C++ Programozás alapjai II. (1. ea) C++ C++ kialakulása, nem OO újdonságok: Szeberényi Imre BME IIT Veszélyforrások csökkentése C + javítások C++ kialakulása C++ Objektum orientált szemlélet

Részletesebben

Java VI. Egy kis kitérő: az UML. Osztály diagram. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07.

Java VI. Egy kis kitérő: az UML. Osztály diagram. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI. Öröklődés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Egy kis kitérő: az UML UML: Unified Modelling Language Grafikus eszköz objektum

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

Programozás I. Metódusok C#-ban Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu

Programozás I. Metódusok C#-ban Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Programozás I. 3. előadás Tömbök a C#-ban Metódusok C#-ban Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Szoftvertechnológia

Részletesebben

Programozás alapjai 1. (BMEVIEEA100)

Programozás alapjai 1. (BMEVIEEA100) Programozás alapjai 1. (BMEVIEEA100) Gyakorlat anyaga az 6. oktatási héten (4-5. gyakorlat) A 7. oktatási hét péntekje előbbre csúszik a 6. hét szombatjára, ezért a 7. heti anyagot a szokottnál előbb kapjátok

Részletesebben

Programozás C++ -ban 2007/4

Programozás C++ -ban 2007/4 Programozás C++ -ban 2007/4 1. Az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése Egy C programban a struktúrák minden része mindig elérhető. Ugyanakkor ez nem a legkedvezőbb helyzet. Több szempontból is hasznos

Részletesebben

Programozás 1. Dr. Iványi Péter

Programozás 1. Dr. Iványi Péter Programozás 1. Dr. Iványi Péter 1 C nyelv B.W. Kernighan és D.M. Ritchie, 1978 The C Programming language 2 C nyelv Amerikai Szabványügy Hivatal (ANSI), 1983 X3J11 bizottság a C nyelv szabványosítására

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak

Részletesebben

Származtatási mechanizmus a C++ nyelvben

Származtatási mechanizmus a C++ nyelvben Származtatási mechanizmus a C++ nyelvben Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CPP2 / 1 Az öröklődés s fogalma 1. Egy osztály deklarálható valamely más osztály(ok) leszármazottjaként. Az deklaráció

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2)

Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2) Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.05. -1- Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből

Részletesebben

Függvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3)

Függvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3) Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből áll. A függvény (alprogram) jó absztrakciós eszköz a programok

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

Vezérlési szerkezetek

Vezérlési szerkezetek Vezérlési szerkezetek Szelekciós ok: if, else, switch If Segítségével valamely ok végrehajtását valamely feltétel teljesülése esetén végezzük el. Az if segítségével valamely tevékenység () végrehajtását

Részletesebben

PHP II. WEB technológiák. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) PHP II. 2014 1 / 19

PHP II. WEB technológiák. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) PHP II. 2014 1 / 19 PHP II. WEB technológiák Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2014 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) PHP II. 2014 1 / 19 Tartalomjegyzék Objektum Orientált Programozás 1 Objektum Orientált Programozás Öröklődés 2 Fájlkezelés

Részletesebben

C# osztályok. Krizsán Zoltán

C# osztályok. Krizsán Zoltán C# osztályok Krizsán Zoltán Fogalma Önálló hatáskőrrel rendelkező, absztrakt adattípus, amely több, különböző elemet tartalmazhat. Minden esetben a heap-en jön létre! A programozó hozza létre, de a GC

Részletesebben

Elıírt lépésszámú ciklusok

Elıírt lépésszámú ciklusok Programozás tankönyv VI. Fejezet Elıírt lépésszámú ciklusok Ismétlés a tudás anyja. Hernyák Zoltán 61/312 Az eddig megírt programok szekvenciális mőködésőek voltak. A program végrehajtása elkezdıdött a

Részletesebben

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net ESEMÉNYVEZÉRELT PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 2. ELŐADÁS - C# ÁTTEKINTÉS - 2 2015 Bánsághi Anna 1 of 64 TEMATIKA I. C# ÁTTEKINTÉS II. WPF III. Modern UI 2015 Bánsághi Anna 2 of 64

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 1. rész Osztályok és objektumok Mezık és metódusok Konstruktor és destruktor Névterek és hatókörök Láthatósági szintek Osztály szintő tagok Beágyazott osztályok

Részletesebben

117. AA Megoldó Alfréd AA 117.

117. AA Megoldó Alfréd AA 117. Programozás alapjai 2. (inf.) pót-pótzárthelyi 2011.05.26. gyak. hiányzás: kzhpont: MEG123 IB.028/117. NZH:0 PZH:n Minden beadandó megoldását a feladatlapra, a feladat után írja! A megoldások során feltételezheti,

Részletesebben

Bevezetés a Programozásba II 11. előadás. Adatszerkezetek megvalósítása. Adatszerkezetek megvalósítása Adatszerkezetek

Bevezetés a Programozásba II 11. előadás. Adatszerkezetek megvalósítása. Adatszerkezetek megvalósítása Adatszerkezetek Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar Bevezetés a Programozásba II 11. előadás 2014.05.12. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Adatszerkezetek

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Mutatók és címek (ism.) Indirekció (ism)

Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Mutatók és címek (ism.) Indirekció (ism) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.07. -1- Mutatók és címek (ism.) Minden változó és függvény

Részletesebben

Mutatók és címek (ism.) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Indirekció (ism) Néhány dolog érthetőbb (ism.) Változók a memóriában

Mutatók és címek (ism.) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Indirekció (ism) Néhány dolog érthetőbb (ism.) Változók a memóriában Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat Szeberényi mre BME T Programozás alapjai. (C nyelv, gyakorlat) BME-T Sz.. 2005.11.07. -1- Mutatók és címek (ism.) Minden változó és függvény

Részletesebben

Magas szintű programozási nyelvek 2 Előadás jegyzet

Magas szintű programozási nyelvek 2 Előadás jegyzet Magas szintű programozási nyelvek 2 Előadás jegyzet 1. Rendszerfejlesztés 0. lépés: Elemzés (analízis) 1. lépés: Tervezés a, technológia független rész b, technológia függő rész 2. lépés: Megvalósítás

Részletesebben

VB C++ C# JScript J# Common Language Specification. ADO.NET and XML. Base Class Library. Common Language Runtime. Operating System

VB C++ C# JScript J# Common Language Specification. ADO.NET and XML. Base Class Library. Common Language Runtime. Operating System P r o g r a m o z á s i n y e l v e k I I. C # E jegyzet másolata nem használható fel szabadon,az előadás anyagának kivonata. Ezen teljes jegyzetről,vagy annak bármely részéről bármely másolat készítéséhez

Részletesebben

Elôszó a magyar kiadáshoz A Kiadó Elôszó

Elôszó a magyar kiadáshoz A Kiadó Elôszó Elôszó a magyar kiadáshoz A C programnyelvet eredetileg a Bell Laboratóriumban az UNIX operációs rendszerhez, az alatt fejlesztették ki PDP-11_ számítógépen. A kifejlesztése óta eltelt évek során bebizonyosodott,

Részletesebben

tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is

tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is A tétel (record) tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is A tétel elemei mezők. Például tétel: személy elemei: név, lakcím, születési

Részletesebben

Programozás II. Fájlkezelés

Programozás II. Fájlkezelés Programozás II. Fájlkezelés Kocsis Zoltán Tamás 2013. 03. 28 Fájlkezelés Az stdio.h-ban megadott FILE* típusú pointerrel és függvényekkel lehet elérni a fájlunkat. FILE *fp; /* fájl mutató (file pointer/handle)

Részletesebben

Programozás C++ -ban

Programozás C++ -ban 8. Dinamikus objektumok Programozás C++ -ban Ahhoz hogy általános prolémákat is meg tudjunk oldani, szükség van arra, hogy dinamikusan hozhassunk létre vagy szüntethessünk meg objektumokat. A C programozási

Részletesebben

5. Gyakorlat. struct diak {

5. Gyakorlat. struct diak { Rövid elméleti összefoglaló 5. Gyakorlat Felhasználó által definiált adattípusok: A typedef egy speciális tárolási osztály, mellyel érvényes típusokhoz szinonim nevet rendelhetünk. typedef létező_típus

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,

Részletesebben

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás A tárgy órái Előadás hetente (St101) csüt. 8:15 Bécsi Tamás C elmélet Ajánlott irodalom Dennis Ritchie: A C programozási nyelv Gyakorlat hetente

Részletesebben

Programozas 1. Strukturak, mutatok

Programozas 1. Strukturak, mutatok Programozas 1 Strukturak, mutatok Strukturak Tömb: több egyforma típusú változó együttese Struktúra: több különböző típusú de logikailag egybetartozó változó együttese, amelyet az egyszerű kezelhetőség

Részletesebben

Országzászlók (2015. május 27., Sz14)

Országzászlók (2015. május 27., Sz14) Országzászlók (2015. május 27., Sz14) Írjon programot, amely a standard bemenetről állományvégjelig soronként egy-egy ország zászlójára vonatkozó adatokat olvas be! Az egyes zászlóknál azt tartjuk nyilván,

Részletesebben

Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015

Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 Objektumorientált programozás Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 2. ELİADÁS Visual Basic bevezetı Visual Basic.NET nyelvi elemek 2 Visual Basic.NET programozási nyelv Nyelvi elemek: Általában

Részletesebben

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter 1 inline függvények Bizonyos függvények annyira rövidek, hogy nem biztos hogy a fordító függvényhívást fordít, hanem inkább az adott sorba beilleszti a kódot. #include

Részletesebben

Programozás 3. Dr. Iványi Péter

Programozás 3. Dr. Iványi Péter Programozás 3. Dr. Iványi Péter 1 Egy operandus művelet operandus operandus művelet Operátorok Két operandus operandus1 művelet operandus2 2 Aritmetikai műveletek + : összeadás -: kivonás * : szorzás /

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 1. rész Osztályok és objektumok Mezık és metódusok Konstruktor és destruktor Láthatósági szintek Névterek és hatókörök Osztály szintő tagok Beágyazott osztályok

Részletesebben

A meteorológia az időjárás tudománya

A meteorológia az időjárás tudománya Ismerd meg! A meteorológia az időjárás tudománya A meteorológia a légkörben végbemenő folyamatok, jelenségek vizsgálatával foglalkozó tudomány, amelyen belül különös hangsúlyt fektetnek az időjárási és

Részletesebben

4. Öröklődés. Programozás II

4. Öröklődés. Programozás II 4. Öröklődés Programozás II Mielőtt belevágunk Egy Tárgy típusú objektumokat tároló tömb i. elemében tároljunk el egy új tárgyat Rossz módszer: tomb[i].setnev( uj.getnev() ); tomb[i].setertek( uj.getertek()

Részletesebben

Emlékeztető: a fordítás lépései. Szimbólumtábla-kezelés. Információáramlás. Információáramlás. Információáramlás.

Emlékeztető: a fordítás lépései. Szimbólumtábla-kezelés. Információáramlás. Információáramlás. Információáramlás. Emlékeztető: a fordítás lépései Forrás-kezelő (source handler) Szimbólumtábla-kezelés Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Lexikális elemző (scanner) Szintaktikus elemző (parser) Szemantikus elemző

Részletesebben

PROGRAMOZÁSI NYELVEK - CPP. GYAKORLAT JEGYZET

PROGRAMOZÁSI NYELVEK - CPP. GYAKORLAT JEGYZET PROGRAMOZÁSI NYELVEK - CPP. GYAKORLAT JEGYZET Szerkesztette: Balogh Tamás 2013. április 12. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! -

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Internet programozása. 3. előadás

Internet programozása. 3. előadás Internet programozása 3. előadás Áttekintés Hogyan használjuk az if szerkezetet arra, hogy bizonyos sorok csak adott feltételek teljesülése mellett hajtódjanak végre? Hogyan adhatunk meg csak bizonyos

Részletesebben

Forráskód formázási szabályok

Forráskód formázási szabályok Forráskód formázási szabályok Írta: Halmai Csongor, Webcenter Bt. A php és html kódrészletek Ugyanazon fájlon belül nem szerepelhet php kód és html tartalom. E kettő különválasztására smarty-t vagy más

Részletesebben

4. Programozási nyelvek osztályozása. Amatőr és professzionális

4. Programozási nyelvek osztályozása. Amatőr és professzionális 4. Programozási nyelvek osztályozása. Amatőr és professzionális programozási nyelvek. Számítási modellek (Neumann-elvű, automataelvű, funkcionális, logikai). Programozási nyelvekkel kapcsolatos fogalmak

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István

Készítette: Nagy Tibor István Készítette: Nagy Tibor István A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási Tanszék www.kjit.bme.hu Programozás

Részletesebben

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit

Részletesebben

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3) Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float, double változók deklarációja operátorok (aritmetikai, relációs, logikai,

Részletesebben

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben

Bevezetés a programozásba 2

Bevezetés a programozásba 2 Bevezetés a programozásba 2 7. Előadás: STL konténerek, sablonok http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Vector int int main() { vector v(10); int int sum=0; for for (int i=0;i

Részletesebben

Programozás C nyelven (9. ELŐADÁS) Sapientia EMTE

Programozás C nyelven (9. ELŐADÁS) Sapientia EMTE Programozás C nyelven (9. ELŐADÁS) Sapientia EMTE 2015-16 1 POINTEREK ismétlés double x = 3.14, *px = &x; unsigned char *p, *p1, *p2; p1 = (unsigned char*)px; p2 = p1 + sizeof(double); for ( p = p2-1 ;

Részletesebben

Programozás alapjai II. (1. ea) C++

Programozás alapjai II. (1. ea) C++ Programozás alapjai II. (1. ea) C++ C++ kialakulása, nem OO újdonságok: Szeberényi Imre BME IIT M Ű E G Y E T E M 1 7 8 2 C++ programozási nyelv BME-IIT Sz.I. 2016.02.15. - 1 - C++ kialakulása

Részletesebben

Programozás. C++ osztályok. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.

Programozás. C++ osztályok. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein. Programozás C++ osztályok Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. február 25. Osztályok C++ osztályok Bevezetés Objektum-orientáltság

Részletesebben

Farkas Gyula Szakkollégium Bit- és számtologatók. DirectX9 felhasználása számítógépes grafikában (bevezető egy primitív keretrendszer)

Farkas Gyula Szakkollégium Bit- és számtologatók. DirectX9 felhasználása számítógépes grafikában (bevezető egy primitív keretrendszer) Farkas Gyula Szakkollégium Bit- és számtologatók DirectX9 felhasználása számítógépes grafikában (bevezető egy primitív keretrendszer) 2006. április 26. Róth Ágoston DirectX 9.0 SDK telepítése után A fejlesztői

Részletesebben

OAF Gregorics Tibor: Minta dokumentáció a 3. házi feladathoz 1.

OAF Gregorics Tibor: Minta dokumentáció a 3. házi feladathoz 1. OAF Gregorics Tibor: Minta dokumentáció a 3. házi feladathoz 1. Feladat Szimuláljuk különféle élőlények túlélési versenyét. A lények egy pályán haladnak végig, ahol váltakozó viszonyok vannak. Egy lénynek

Részletesebben

Feladat: Hogyan tudunk létrehozni egy olyan vector nevű tömb típust, amely egy háromdimenziós térbeli vektort reprezentál?

Feladat: Hogyan tudunk létrehozni egy olyan vector nevű tömb típust, amely egy háromdimenziós térbeli vektort reprezentál? Típus definiálás Ennek általános alakja: typedef típus név Feladat: Hogyan tudunk létrehozni egy olyan vector nevű tömb típust, amely egy háromdimenziós térbeli vektort reprezentál? typedef double vector[3];

Részletesebben

A JavaScript főbb tulajdonságai

A JavaScript főbb tulajdonságai JavaScript alapok A JavaScript főbb tulajdonságai Script nyelv azaz futás közben értelmezett, interpretált nyelv Legfőbb alkalmazási területe: a HTML dokumentumok dinamikussá, interaktívvá tétele Gyengén

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 5. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.05. C++ A C++ egy magas szint programozási nyelv. A legels változatot Bjarne Stroutstrup dolgozta ki 1973 és 1985 között, a C nyelvb

Részletesebben

Utasítások. Excel VII. Visual Basic programozás alapok. A Visual Basic-kel megoldható feladatok típusai Objektumok, változók Alprogramok

Utasítások. Excel VII. Visual Basic programozás alapok. A Visual Basic-kel megoldható feladatok típusai Objektumok, változók Alprogramok Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA Dr.Dudás László 0. Excel VII. Visual Basic programozás alapok A Visual Basic-kel megoldható feladatok típusai Objektumok, változók Alprogramok

Részletesebben

A C programozási nyelv I. Bevezetés

A C programozási nyelv I. Bevezetés A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,

Részletesebben

Egységes és objektumközpontú adatbázis-kezelés (2. rész)

Egységes és objektumközpontú adatbázis-kezelés (2. rész) Egységes és objektumközpontú adatbázis-kezelés (2. rész) A folytatásában a bemutatjuk, hogyan kezelhetünk Qt rendszer alatt SQL sormutatót, és készíthetünk grafikus felületet programoknak a Qt Designer

Részletesebben

PROGRAMOZÁS ALAPJAI (ANSI C NYELVEN)

PROGRAMOZÁS ALAPJAI (ANSI C NYELVEN) PROGRAMOZÁS ALAPJAI (ANSI C NYELVEN) Mérnök informatikus duális képzést támogató oktatási anyag Összeállította: Dr. Baksáné dr. Varga Erika Dr. Hornyák Olivér Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai

Részletesebben

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606 Dr. Bécsi Tamás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási

Részletesebben

/* Az iter függvény meghívása és a visszatérő érték átadása a gyok változóba */ gyok = iter( n, a, e ) ;

/* Az iter függvény meghívása és a visszatérő érték átadása a gyok változóba */ gyok = iter( n, a, e ) ; 1. Írjunk programot, amely függvény alkalmazásával meghatározza n a értékét, (a az n-edik gyök alatt), az általunk megadott pontossággal, iterációval. Az iteráció képlete a következő: ahol : n-1 x uj =

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek emelt szint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában

Részletesebben

Programozási alapismeretek 2009/2010

Programozási alapismeretek 2009/2010 Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás 1 Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás 2 Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás 3 Ennek a játék a betűkkel -szerű absztrakciónak

Részletesebben

Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése 2011.10.23.

Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése 2011.10.23. Szoftverprototípus készítése Dr. Mileff Péter A prototípus fogalma: a szoftverrendszer kezdeti verziója Mi a célja? Arra használják, hogy bemutassák a koncepciókat, kipróbálják a tervezési opciókat, jobban

Részletesebben

C programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és

C programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és C programozás 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és lokális változók 1.Azonosítók A program bizonyos összetevőire névvel (azonosító) hivatkozunk Első karakter: _ vagy betű (csak ez lehet,

Részletesebben

PROGRAMOZÁSI NYELVEK - CPP. GYAKORLAT JEGYZET

PROGRAMOZÁSI NYELVEK - CPP. GYAKORLAT JEGYZET PROGRAMOZÁSI NYELVEK - CPP. GYAKORLAT JEGYZET Szerkesztette: Balogh Tamás 2013. március 31. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! -

Részletesebben

C programozás. 1 óra Bevezetés

C programozás. 1 óra Bevezetés C programozás 1 óra Bevezetés A C nyelv eredete, fő tulajdonságai 1. Bevezető C nyelv alapelemei többsége a BCPL (Basic Combined Programming Language {1963}) Martin Richards B nyelv Ken Thompson {1970}

Részletesebben

Karbantartás. Az ESZR Karbantartás menüjébentudjuk elvégezni az alábbiakat:

Karbantartás. Az ESZR Karbantartás menüjébentudjuk elvégezni az alábbiakat: Karbantartás Az ESZR Karbantartás menüjébentudjuk elvégezni az alábbiakat: Jelszó módosítása: A felhasználói jelszavunkat módosíthatjuk ebben a menüpontban, a régi jelszavunk megadása után. Általánosan

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 2. gyakorlat Változók, kiiratás, bekérés Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 24, 2007 1 tar@dcs.vein.hu

Részletesebben

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget

Részletesebben

1 Rev 4. A C++ programozás alapjai- segédlet

1 Rev 4. A C++ programozás alapjai- segédlet 1 A C++ programozás alapjai- segédlet Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...5 1.1 POSIX specifikáció...6 1.2 Fordítók és fejlesztői környezetek...7 1.2.1 GNU-LINUX GCC...8 1.2.2 Windows Cygwin...8 1.2.3 Windows:

Részletesebben