Szám:156-3/2014/ADR Tárgy: Foodpack Kft. veszélyes áru szállítási bírsággal kapcsolatos fellebbezési ügye

Átírás

1 Szám:156-3/2014/ADR Tárgy: Foodpack Kft. veszélyes áru szállítási bírsággal kapcsolatos fellebbezési ügye HATÁROZAT A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint tárgyi ügyben másodfokon eljáró hatóság részéről, a Foodpack Korszerű Csomagolóanyag Gyártó és Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott fellebbezési kérelem vizsgálatának eredményeként, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt ,- Ft bírságot kiszabó 169-5/2014/H. számú elsőfokú határozatát helybenhagyom. A bírság összegét, az Ügyfél jelen határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámára, banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. Határozatom a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ellene fellebbezésnek helye nincs. Határozatom ellen, annak közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett, de a Győr-Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz benyújtott keresettel élhet. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor tárgyalás tartását kérheti, annak elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. I N D O K O L Á S A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltségének állománya június 10-én a veszélyes áruk szállításának telephelyi előkészítésére vonatkozó ellenőrzését végezte az Ügyfél által üzemeltetett telephelyen. Az ellenőrzést követően az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az Ügyfél megsértette Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete (a továbbiakban: ADR) kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló évi CX. törvény rendelkezéseit. Az okmányok és a fióktelephely átvizsgálásakor az ellenőrök az alábbiakat állapították meg: Az ellenőrzés időpontjában a telephelyen az alábbi - az ADR hatálya alá tartozó - anyagokat tárolták:

2 2 UN 3080 MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY IZOCIANÁTOK M.N.N. (OLAJOS EMULZIÓ) 700 kg UN 3077 KÖRNYZETRE VESZÉLYES, SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (OLAJJAL SZENNYEZETT TEXTÍLIA, FELITATÓ) 9/M7/II. 257 kg Az elsőfokú hatóság az ellenőrzésről készült 08-03/162-1/2014/MH számú ellenőrzési jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) 7. pontja alapján megállapította, hogy az Ügyfél az ADR bekezdése szerinti címzetti, az ADR bekezdése szerinti csomagolói, valamint az ADR bekezdése szerinti feladói feladatkört lát el a veszélyes áru szállítás során. Az elsőfokú hatóság a jegyzőkönyv 14. pontja alapján megállapította, hogy a telephelyen dolgozó munkavállalók részére az ADR 1.3 fejezete és bekezdése által előírt képzéseket nem tartották meg. Az elsőfokú hatóság eljárása során a 169-3/2014/H számú végzésben adatszolgáltatásra hívta fel az Ügyfelet. Az Ügyfél válaszához csatolt dokumentum alapján az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az Ügyfél munkavállalói július 4-én, a hatósági ellenőrzést követően részesültek az előírt oktatásban, tehát az ellenőrzés időpontjában és azt megelőzően nem rendelkeztek az ADR 1.3 fejezete és pontja szerinti képzéssel. Az elsőfokú hatóság a telephelyen feltárt mulasztás kapcsán az ADR alábbi rendelkezéseit hivatkozta A veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek, az ADR 1.3 fejezet szerinti feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Ez az előírás a jármű üzemben tartója, a feladó és a szállítmányozó által alkalmazott személyzetre és a veszélyes áruk be- vagy kirakását végzőkre, ill. a veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő olyan járművezetőkre is vonatkozik, akik nem rendelkeznek a szakasz szerinti bizonyítvánnyal Hatály és alkalmazási terület Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az szakasz szerinti képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk; olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. A veszélyes árukkal kapcsolatos közbiztonsági előírásokról szóló 1.10 fejezet képzési követelményeit is figyelembe kell venni. Megjegyzés: 1. A biztonsági tanácsadó képzésére lásd az szakaszt. 2. A járművezető képzésére lásd a 8.2 fejezetet. 3. A 7 osztályra vonatkozó képzésre lásd az bekezdést is. 4. A személyzetet még a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos feladat megkezdése előtt kell a képzésben részesíteni A képzés jellege Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő képzés szükséges: Általános tájékoztató oktatás A személyzetnek ismernie kell a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános előírásokat.

3 Munkakörre (feladatra) szakosított oktatás A személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályzatok előírásaira. Ha a veszélyes árut multimodális szállítással továbbítják, a személyzetnek a többi szállítási módra vonatkozó előírásokat is ismernie kell Biztonsági képzés A személyzetet ki kell oktatni a veszélyes áruk által képviselt veszélyekről és kockázatról azzal arányban, hogy a veszélyes áruk szállításakor, be- vagy kirakásakor bekövetkező baleset esetén mekkora a sérülés veszélye, ill. mennyire van kitéve a veszélyes áru hatásának. Az oktatás célja, hogy a személyzet tudatában legyen a biztonságos árukezelés szabályainak és a veszélyhelyzet elhárítására teendő intézkedéseknek A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal Dokumentálás Az e fejezet szerinti oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak meg kell őriznie és kérés esetén a munkavállaló vagy az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni. Az iratokat a munkáltatónak az illetékes hatóság által meghatározott időtartamig kell megőriznie. Az oktatásra vonatkozó iratokat új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell. A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. (1) bekezdés e) pontja alapján a veszélyes árut szállító közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára és fogadójára, illetőleg továbbítására vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők. Az elsőfokú hatóság mérlegelési jogkörében eljárva az ADR bekezdésében meghatározott általános oktatás hiánya miatt a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) mellékletének 2. táblázatában 13. sorszám alatt A II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás meghatározott cselekményt állapította meg. Az elsőfokú hatóság a döntésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. (1) bekezdés ec) pontja alapján a mérlegelési jogkör gyakorlásában szerepet játszó alábbi szempontokat és tényeket vette figyelembe. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a raktározott anyagok veszélyeiből adódóan a munkavállalók képzésének hiánya egy esetleges baleset vagy káresemény alkalmával haláleset, súlyos személyi sérülés vagy környezetkárosodás kockázatával járhat. A tárolt veszélyes anyagok egy esetleges baleset következtében a környezetszennyezésen kívül tüzet is okozhatnak, amely komoly veszélyt jelenthet a telephely dolgozóira, valamint annak környezetében élőkre. A munkavállalók képzésük során elsajátíthatják azokat az ismereteket, melyek segítségével egy esetleges baleset során megakadályozhatják az áru kiszabadulását és nagyobb káresemény kialakulását.

4 4 Az elsőfokú hatóság eljárása során megállapította továbbá, hogy a 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdés c) pontjában leírtak alapján, a tárolt anyagok veszélyeiből és mennyiségéből adódóan az Ügyfél nem kötelezett biztonsági tanácsadó alkalmazására. Az elsőfokú hatóság eljárása során megállapította, hogy az Ügyfél az eljárásban benyújtotta a ( ) számú SZ kísérőjegyhez tartozó fuvarlevél mellékletét, melyben szerepeltek az ADR szerinti helyes szállítási megnevezések, így a jegyzőkönyv 18. pontjának állításai nem megalapozottak, és a fuvarokmányok helytelen kitöltése mulasztás nem valósult meg. Az előzőekben részletezettek alapján az elsőfokú hatóság a 169-5/2014/H. számú határozatával az Ügyfelet, mint a veszélyes áru feladóját, csomagolóját és címzettjét, a munkavállalói részére az ADR 1.3 fejezete és pontja szerinti képzés biztosításának hiánya miatt Ft azaz háromszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte. Az Ügyfél 169-5/2014/H. számú elsőfokú határozat ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 99. (1) bekezdése alapján biztosított törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be, melyben a következőket adta elő. Az Ügyfél szerint vitatható, hogy az ADR ben meghatározott általános oktatás hiánya miatt az R mellékletének 2. táblázatában 13. sorszám alatti - II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás - bírságtételt állapított meg az elsőfokú hatóság. Az Ügyfél előadta, hogy a jegyzőkönyv 9. pontjában foglaltak szerint az ellenőrzéskor 257 kg UN 3077 Környezetre veszélyes szilárd anyag M.N.N. (olajjal szennyezett felitató anyag, textília) 9, III, valamint 700 kg UN 3082 Környezetre veszélyes folyékony anyag M.N.N. (olajos emulzió) 9, III volt a telephelyen. Az Ügyfél álláspontja szerint ezek az anyagok (hulladékok) az ADR pontja értelmében a környezetre veszélyes szilárd, ill., folyékony anyagok, az egészséget, testi épséget közvetlenül nem veszélyeztetik. Az eljárás során vizsgált hulladékok veszélyességi jellemzője a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény alapján H14 - környezetre veszélyes (anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják) Az Ügyfél előadta, hogy a közvetlen környezetszennyezés megakadályozásának elsődleges módja az anyag tulajdonságainak ellenálló anyagú, megfelelő állapotú csomagolóeszköz kiválasztása. A fent hivatkozott telephelyi ellenőrzési jegyzőkönyv 21. pontja alapján az elsőfokú hatóság képviselői megvizsgálták az alkalmazott csomagolóeszközt (hordó), és azt megfelelőnek találták. Ennek értelmében az ADR ben meghatározott általános oktatás hiánya miatti bírság mértéke az R2. 5. mellékletének 3. táblázatában a 6. sor alatt szereplő - a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás összeg, mert a raktározott anyagok veszélyeiből adódóan a munkavállalók ADR képzésének a hiánya egy esetleges baleset esetén személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár. Az Ügyfél szerint a fentieket megerősíti, hogy a) valamennyi munkavállaló évente ismétlődő munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi oktatásban részesül, ahol a veszélyes anyagok, hulladékok biztonságos

5 5 kezelésével kapcsolatos valamennyi ismeretet, elsajátítják, megismerik az alkalmazott veszélyes anyagok biztonsági adatlapjainak tartalmát. b) a textíliát, védőkesztyűt szennyező, veszélyes hulladékká váló olajos anyagok, valamint az emulzió a vonatkozó Biztonsági adatlapok tartalma szerint nem tartoznak az ADR hatálya alá. Az Ügyfél tekintettel arra, hogy a feltárt szabálytalanság véleménye szerint a III. kockázati kategóriába sorolandó, és az emberi életet, testi épséget vagy egészséget közvetlenül nem veszélyezteti, továbbá mivel az ellenőrzést követően pótolták az elmaradt ADR oktatást, kérte a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 12/A. (1) bekezdésének alkalmazását, tehát a bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazását. A fellebbezésben foglaltakat, valamint az elsőfokú eljárásban hozott sérelmezett határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett iratokat megvizsgáltam és a következőket állapítottam meg: Az ellenőrzés és az elsőfokú eljárás során keletkezett dokumentumok alapján az elsőfokú hatósággal egyezően megállapítottam, hogy a telephely nem felelt meg a hatályos jogszabályi előírásoknak. A másodfokú eljárás során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az elsőfokú hatósággal egyezően megállapítottam, hogy az Ügyfél a veszélyes áruk közúti szállításában mint feladó, csomagoló és mint címzett vett részt. Az ellenőrzési jegyzőkönyv, valamint az Ügyfél nyilatkozatához csatolt, az oktatás utólagos megtartását igazoló dokumentum alapján a másodfokú eljárás során megállapítottam, hogy a telephelyen dolgozó munkavállalók részére a hatósági ellenőrzés napjáig nem tartották meg az ADR 1.3 fejezetében és bekezdésében előírt képzést. Megállapítottam, hogy a fenti szabálytalanság elkövetésének ténye fennáll és megfelelően bizonyított, azonban nem tartozik a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: R1.) 2. számú mellékletében, valamint az R2. 5. számú mellékletében nevesített szabálytalanságok közé. Az R1. 2. számú melléklete alapján a szabálytalanságok három kockázati kategóriába (I., II., III. kockázati kategóriába) vannak sorolva, melyből az I. kategória a legsúlyosabb. A megfelelő kockázati kategóriát az ellenőrzést végző hatóságnak a konkrét körülményeket mérlegelve kell meghozni. Megállapítottam, hogy az ADR-ben előírt oktatás hiányában a telephelyi dolgozók nem lehetnek kellően képzettek a veszélyes árukkal kapcsolatosan kialakulható veszélyekkel kapcsolatban, valamint nem lehetnek kellően felkészülve a veszélyes anyagokkal kapcsolatosan kialakulható balesetek megelőzésére és elhárítására. A másodfokú eljárás során megállapítottam, hogy az R1. 2. számú melléklete a képzések hiányával kapcsolatosan kizárólag A járművezetőnek nincs érvényes oktatási bizonyítványa mulasztást nevesíti az I. kockázati kategória 17. pontjában, ezért az ADR 1.3 fejezete által előírt képzés hiányát a kockázati kategóriák általános leírása alapján lehet besorolni. Az ADR 1.3 fejezete által előírt képzés hiánya a fent említett oktatási bizonyítvány hiányánál kisebb súlyú szabálytalanságnak minősül, amiként az 1.3 fejezet szerinti képzési követelmény is más, mint a járművezetők oktatására vonatkozó követelmény. Ennek megfelelően az elsőfokú hatóság a Ket. 72. (1) bekezdés ec) pontja alapján a mérlegelési jogkör gyakorlásában

6 6 szerepet játszó szempontok és tények figyelembe vételével a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően sorolta a fenti szabálytalanságot az I. kockázati kategóriánál alacsonyabb kockázatot jelentő II. kockázati kategóriába. Az előzőek alapján megállapítottam továbbá, hogy az elsőfokú hatóság mérlegelve a szabálytalanság súlyosságát és jellegét, megfelelően sorolta az R1. 2. melléklete szerinti II. kockázati kategóriába, valamint az R mellékletének 2. táblázatában 13. sorszám alatt szereplő, a II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztások közé. Az R2. 5. melléklet 2. táblázat 6. pontja - A II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás - alapján ,- Ft, azaz háromszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti. Az Ügyfél által fellebbezésében hivatkozott munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi oktatást nem vettem figyelembe, hiszen azok nem felelnek meg az ADR szerint előírt veszélyes áru biztonsági tanácsadó által megtartott 1.3 fejezet szerinti oktatás követelményeinek. Szintén nem helytálló az Ügyfél azon érvelése, mely szerint a textíliát, védőkesztyűt szennyező, veszélyes hulladékká váló olajos anyagok, valamint az emulzió a vonatkozó biztonsági adatlapok tartalma szerint nem tartoznak az ADR hatálya alá, mivel az ellenőrzés során megvizsgált SZ kísérőjegyek és fuvarokmányok adatai alapján UN 3077 és UN 3082 számok alá sorolt veszélyes áruként szállították ezeket az anyagokat. A másodfokú eljárás során az Ügyfél azon érvelését, mely szerint az ellenőrzés óta pótolták az ADR 1.3 fejezete által előírt oktatást nem vettem figyelembe, mert az ellenőrzéskor megállapított szabálytalanság tényén ez nem változtat. Az Ügyfél fellebbezésében előadottak okán, megvizsgáltam Kkv. 12/A -ban előírtakat. 12/A. (1) bekezdés szerint a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. (2) Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet, b) a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával környezetkárosodás következett be, c) a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy d) a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor. Az R1. 2. melléklete I., II, és III. kockázati kategóriákba sorolja az elkövetett szabálytalanságokat/mulasztásokat. Az R1. 5. (1) bekezdése szerint, ha az ellenőrző hatóság az ellenőrzés során a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos szabálytalanságot állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak

7 7 szerint kell eljárni és az ott meghatározott szankciókat alkalmazni. Az R2. 5. melléklete a kockázati kategóriák általános leírását az alábbiak szerint határozza meg: I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás: Az ADR előírásainak megszegése, amennyiben az haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezet-károsodás okozásának nagyfokú kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedések történnek, például a jármű feltartóztatása (a továbbhaladás megakadályozása). II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás: Az ADR előírásainak megszegése, amennyiben az személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, például a hiba elhárítására való kötelezés, ha lehetséges és célszerű, akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor. III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás: Az ADR előírásainak megszegése, amennyiben az személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni. A fenti tényállások mindegyike emberi élet, egészség veszélyeztetésével jár, ezért e tényállásoknál a Kkv. 12/A. (1) bekezdésébe foglalt figyelmeztetés, illetve a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott hatósági felhívás alkalmazása a Kkv. 12/A. (2) bekezdés a) pontjára tekintettel kizárt. Ennek okán az ügyfél kis- és középvállalkozói minőségének vizsgálatával összefüggő eljárási cselekményeket mellőzni szükséges. Amikor a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával környezetkárosodás következett be, akkor a Kkv. 12/A. (2) bekezdés b) pontjára történő hivatkozással a hatósági felhívás is kizárt. Továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet 2. (5) bekezdése kimondja, hogy a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (1) bekezdés b) 20. (1) bekezdés e) pontja alapján a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében foglalt esetekben, van helye. A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja szerint Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. Ellenben a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjában foglaltak értelmében Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja ha azt jogszabály - a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével - azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné,.

8 8 E jogszabályi pont alapján került kiadásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet, melynek 2. (5) bekezdés b) pontja értelmében A Ket. 94. (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény 20. (1) bekezdés e) pontja alapján a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében foglalt esetekben van helye. A fentiek alapján az Ügyfél részére a bírság kiszabásától eltekinteni és helyette figyelmeztetést alkalmazni jogszerűen nem lehet. Az előzőekben leírtakat figyelembe véve a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 169-5/2014/H. számú elsőfokú a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt ,- Ft bírságot kiszabó határozatát helybenhagytam és az Ügyfelet a fentiekben részletezettek szerint ,-Ft azaz háromszázezer forint bírság megfizetésére köteleztem. Felhívom az Ügyfél figyelmét, hogy a Ket. 74. (2) bekezdése szerint a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. Hatóságom a Ket. 33. (1) bekezdése alapján megállapított ügyintézési határidőt nem lépte túl. A Ket. 72. (1) dd) és de) pontjai alapján az eljárási költségről, valamint annak viseléséről rendelkeztem. A kiszabott bírság megfizetésének késedelmes teljesítése esetén a Ket alapján késedelmi pótlék fizetési kötelezettség keletkezik. Határozatom jogalapja a Kkt a, az R1., az R2., R3., illetve a Ket és a 105. (1) bekezdése. A bírósági felülvizsgálat a Ket án, továbbá a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 22. (2) bekezdésén és 326. (1) bekezdésén, valamint a 330. (2) bekezdésén alapul. Keresetlevél benyújtása esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor az Ügyfél tárgyalás tartását kérheti a Pp (2) bekezdése alapján. Ennek elmulasztása miatt azonban igazolásnak nincs helye.

9 9 A Ket. 73/A. (4) bekezdés értelmében az első fokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé. A Ket (2) bekezdése szerint az ügyfél a keresetlevélben kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a Ket a, a Kkt. 20. (2) bekezdése, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 22. (1) bekezdés a) pontja, valamint az R3. 2. bf) pontja állapítja meg. B u d a p e s t, szeptember 14. Készült: 3 példányban Terjedelme: 9 oldal Kapják: 1) Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (9021 Győr, Munkácsy Mihály u 4.) 2) Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon keresztül a Foodpack Kft. 3) Irattár BM OKF Költségvetési Főosztálya (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.) (elektronikus úton)