HATÁROZAT. bírságot szabok ki.

Átírás

1 332-4/2014/HO Tárgy: Batthyány Pusztai Mezőgazdasági Kft. (székhely: 2870 Kisbér, Batthyány puszta 0225/38., adószám: ) terhére bírság kiszabása a veszélyes áru közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt Ügyintéző: Telefonszám: HATÁROZAT A Batthyány Pusztai Mezőgazdasági Kft. (székhely: 2870 Kisbér, Batthyány puszta 0225/38., adószám: , a továbbiakban: ügyfél) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt Ft,- azaz Egyszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámára, banki átutalás útján köteles megfizetni. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. Tájékoztatom, hogy az Államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 42. (3) bekezdése alapján a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett , - Ft - ja után 400, - Ft, de legalább 5000, - Ft, és legfeljebb , - Ft, amit a fellebbezés benyújtásakor az eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel kell megfizetni. A forintot meghaladó eljárási illeték kiszabása alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. 1

2 Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség. INDOKOLÁS Az ügyfelet Ft,- összegű bírsággal sújtom a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: április 15-én az ügyfél székhelyével azonos telephelyén a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tatabányai Katasztrófavédelmi Kirendeltségének munkatársai (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. -ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának telephelyi ellenőrzését végezték. Az ellenőrző hatóság az ügyfelet az ellenőrzésről, valamint a vizsgálni kívánt dokumentumokról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 57. (2) bekezdésében foglaltak alapján - ha az előzetes értesítés a szemle eredményességét veszélyeztetné, a szemletárgy birtokosát a szemléről annak megkezdésekor szóban kell tájékoztatni - az ellenőrzés megkezdése előtt szóban tájékoztatta. Az ellenőrző hatóság az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatta az ügyfelet a Ket. 5. (1) bekezdésében foglal jogairól és kötelezettségeiről. Az ellenőrzés során a /2014/TKHAT. számon iktatott Ellenőrzési jegyzőkönyv veszélyes áru szállítás telephelyi ellenőrzéshez (a továbbiakban: ellenőrzési jegyzőkönyv) irat került felvételre. Az ügyfél a számú cégjegyzékszámában feltüntetett a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerének (TEÁOR) besorolása alapján gabonafélék (kivéve: rizs), hüvelyes növények, olajos magok termesztésével foglalkozik. A telephelyen folytatott tevékenységéhez kapcsolódóan a telephelyre - ADR 1. 4 fejezet szerint címzetthez - veszélyes anyag (növény védőszer, gázolaj, műtrágya) érkezik, melyek átvétele után Ügyfél munkavállalói rakják be a növény védőszer raktárba, illetve a telephelyen keletkező veszélyes hulladékokat- ADR 1. 4 fejezet szerint feladóként- adja fel szállításra. Ügyfél tevékenységi köréhez kapcsolódóan a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló 7/2011. (III. 8.) NFM rendelet (a továbbiakban: R4) szerint Mezőgazdasági vegyszer, üzemanyag mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő belföldi közúti szállítását végzik. Az ellenőrzés alá vont ügyfél az ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltak szerint megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló évi CX. törvény (a továbbiakban: Tv.), valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi 2

3 alkalmazásáról szóló 61/2013. (X.17.) NFM rendelet (a továbbiakban: R2.) egyes rendelkezéseit. Az ellenőrzés során megvizsgált iratok és a helyszínen tapasztaltak alapján megállapítást nyert, hogy ügyfél résztvevői besorolása az ADR 1.4 fejezet alapján feladó, szállító és címzett. Az ADR 1.2 fejezet alapján feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási művelet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti. Az ADR 1.2 fejezet alapján fuvarozó/szállító: az a vállalkozás, amely az árutovábbítást végzi, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül. Az ADR 1.2 fejezet alapján címzett (átvevő): a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, a RID/ADR értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a fuvarozást szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekintendő címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut megveszi. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy ügyfél által foglalkoztatott 4 fő a R4. szerint Mezőgazdasági vegyszer, üzemanyag mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő belföldi közúti szállítására vonatkozó szabályokból sikeres vizsgát tettek. A sikeres vizsga R (1) alapján biztosítja ezen személyek számára, hogy a Mezőgazdasági vegyszer és üzemanyag belföldi közúti szállításánál szállítóegység vezetői lehetnek az adott személyek. Az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben foglalt megállapítások: Az ügyfél munkavállalóinak az ADR szakasza alapján részesülniük kell ADR-es oktatásban, mivel az ügyfél az ADR 1.4 fejezete alapján feladói, szállítói és címzetti besorolású. Az ADR alapján: Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek a feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áru szállításra vonatkozó előírásokból. Az szakasz szerinti képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk, olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. Az ügyfelet az ADR 1.4 fejezete szerinti feladói, szállítói és címzetti besorolásához kapcsolódó kötelezettségek terhelik, amelyeket a fent hivatkozott az ADR szakasza alapján az ADR szakaszában foglalt a veszélyes áru fuvarozása/szállítása során jelentkező kockázati tényezők csökkentése érdekében a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátott személyek részére oktatnia kell. Az ADR alapján: A veszélyes áru fuvarozásában/szállításában részvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. A 3

4 RID/ADR előíresíti azonban mindenképpen be kell tartani Feladó kötelezettségei: A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át fuvarozásra/szállításra, amely megfelel az RID/ADR előírásainak. A feladóra az szakasz figyelem bevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható; b) el kell látnia a szállítót információval és adatokkal visszakövethető formában, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira; c) csak olyan csomagoló eszközöket, nagy csomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartálykocsikat/tartányjárműveket, leszerelhető tartányos kocsikat/leszerelhető tartányokat, battériás kocsikat, járműveket, MEG- konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölések kel; d) be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat; e) biztosítania kell, hogy még az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartályok (tartálykocsik/tartányjárművek, leszerelhető tartányos kocsik/leszerelhető tartányok, battériás kocsik/járművek, MEG- konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek) ill. az üres, tisztítatlan kocsik/járművek, valamint az ömlesztett áruhoz használt üres, tisztítatlan nagy- és kiskonténerek is ellegyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres, tisztítatlan tartányok ugyan olyan tömören le legyenek zárva, mint meg töltött állapotban Címzett kötelezettsége: a címzett kötelezettsége az áru átvétele - kivéve, ha az átvétel megtagadásra kellő indokokkal rendelkezik -, illetve kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő RID/ADR előírásokat betartották A szállító (fuvarozóra) kötelezettségei: A szállítóra (fuvarozóra) - az szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru a RID/ADR szerint szállítható; b) meg kell győződnie arról, hogy a feladó szállítás előtt a szállítandó veszélyes árura vonatkozó, a RID/ADR által előírt minden információt a szállítás előtt megadott; az előírt okmányok a szállítóegységen vannak; vagy hogy ha az írásos dokumentáció helyett elektronikus adatfeldolgozási (EDP) vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikát használnak, akkor az adatok a szállítás alatt legalább annyira hozzáférhetőek, mint írásos dokumentáció esetén; c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; d) meg kell győződnie arról, hogy a tartálykocsi/tartányjármű, battériás kocsi/jármű, leszerelhető tartányos kocsi/ leszerelhető tartány, mobil tartány, tankkonténer vagy MEG- konténer következő időszakos vizsgálatának határideje még nem járt le; e) ellenőriznie kell, hogy a kocsik/járművek ne legyenek túlterhelve; f) meg kell győződnie arról, hogy a kocsikra/járműre előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve; 4

5 g) meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak. Az előzőeket - értelemszerűen - a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani. Az ügyfél munkavállalóinak az alábbi az ADR 1.3 fejezeti szerinti képzésben kell részesülniük A képzés jellege: Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő formájú képzés szükséges: Általános tájékoztató oktatás: A személyzetnek meg kell ismernie a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános előírásokat Munkakörre (feladatra) szakosított oktatás: A személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítását szabályozó előírásokra. A Tv., valamint az R2. 1. melléklet 3. pontja értelmében az ADR Szabályzat szakasza szerinti oktatásokat a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja. Az R2. 1. melléklet 5. pontja értelmében, az ADR Szabályzat szakasza szerinti oktatásra vonatkozó iratot az alábbi adattartalommal kell elkészíteni: a) az oktatás helye, időpontja; b) az oktatás jellegének, témaköreinek megjelölése az 1. melléklet szakasza szerint; c) az előadó(k) biztonsági tanácsadó bizonyítványának száma, érvényességének lejárati ideje; d) az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre e) az előadók és a résztvevők aláírása A munkáltató az oktatásban résztvevő részére igazolást állít ki. A Kkt. 20. (1) bekezdés e) pontja alapján a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők. Az előzőek miatt az elkövetett szabálytalanság a R1. 5. (1) bekezdés és a 2. számú melléklet III. kockázati kategória általános leírásába A vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni. sorolandó, amely miatt a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 5. számú melléklet 3. táblázatának 6. pontja szerinti bírságösszeg kiszabása indokolt. 5

6 Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy jelen szabálytalanság nem tartozik a R1. és R3. nevesített szabálytalanságai közé, így hatóságom a R3. 5. számú melléklet 3. táblázatának 6. pontja szerinti III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás kategóriába sorolta, mivel az ADR oktatás hiánya kismértékű kockázattal jár. Fentiek hiánya a R1. 2. számú melléklet III. kockázati kategória alá tartozik, mely jogszabálysértés esetén a rendelkezés megsértőjét a R3. 5. számú melléklet 3. táblázatának 6. pontja alapján ,-Ft, azaz Egyszázezer forint bírság kiszabásával rendeli büntetni. Jelen határozatomban a megnevezett telephelyen, a fenti időpontban végrehajtott telephelyi ellenőrzése során felvett ellenőrzési jegyzőkönyv, valamint annak mellékletét képező dokumentumok alapján megállapítást nyert, hogy az Ügyfél az ADR-ben meghatározott kötelezettségét megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. Hatóságom az ügyintézési határidőt a döntés meghozatala során nem lépte túl. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20. (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben, valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendeletben, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényben foglalt rendelkezésein alapul. A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. 6

7 A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékességét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 22. (1) b) pontja és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése és az 1. melléklet a) 12. pontja határozza meg. Tatabánya, május 26. 7