HATÁROZAT Ft,- azaz húszezer forint összegű tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem.

Átírás

1 Szám: 786-5/2014/HATÓ Tárgy: Ügyfél (Lakcím) kötelezése tűzvédelmi bírság megfizetésére HATÁROZAT Ügyfelet (Lakóhely: Lakcím) a tűzvédelemre vonatkozó kötelezettségek megsértése miatt Ft,- azaz húszezer forint összegű tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámára banki átutalás útján köteles megfizetni. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a tűzvédelmi bírság szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét. Felhívom a kötelezett figyelmét, hogy késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság és a késedelmi pótlék, adók módjára behajtandó köztartozás. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását. A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével ismételten kiszabható. A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. Jelen határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (3300 Eger, Klapka Gy. u. 11.) címzett, de a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltségénél (3200 Gyöngyös, Kossuth Lajos út 1.) benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett ,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5.000,-Ft, és legfeljebb ,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke forint. Fentiek alapján így a fellebbezés illetéke 5.000,-Ft. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni. I N D O K O L Á S A Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség (továbbiakban: Kirendeltség) képviselői július 07-én Település külterületén keletkezett lábonálló gabona és tarló tűzesettel kapcsolatban 1

2 tűzvédelmi célellenőrzést hajtottak végre a hrsz. helyrajzi számú területen. A célellenőrzésről, annak megkezdése előtt Ügyfelet szóban tájékoztatták. A tűzvédelmi ellenőrzés során a tűzvédelmi jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, valamint a tevékenységgel kapcsolatos tűzvédelmi előírások érvényesülését vizsgálták. A jegyzőkönyvben foglaltak alapján Ügyfél tulajdonában lévő földterületen a Fortschritt E-514 és a Claas Dominator 106 típusú munkagépekkel betakarítást végeztek és a területen tűz keletkezett. A Fortschritt E-514 és a Claas Dominator 106 kombájn munkagépek, a Fiat típusú traktor vonatkozásában készített gépszemle jegyzőkönyveit a helyszínen Ügyfél nem tudta bemutatni, a dokumentumok a járműveken nem voltak elhelyezve. Az eljárás során megállapításra került, hogy a megnevezett munkagépekre vonatkozó tervezett gépszemle időpontjáról szóló bejelentést sem hatóságunk elektronikus levelezési címére, sem postai küldeményként nem tette meg és a gépszemle jegyzőkönyveket a szemlét követő 8 napon belül hatóságunknak nem küldte meg. A megalapozott döntés meghozatalához szükséges volt a tényállás pontos tisztázása, ezért a Kirendeltség ügyintézője iratbemutatásra és nyilatkozattételre hívta fel az ingatlan tulajdonosát, Ügyfelet. Ügyfél szeptember 03-án kelt, 786-4/2014/HATÓ iktatószámú jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatában előadta, hogy a munkagépek a tűzeset időpontjában az ő üzemeltetésében voltak és a tervezett gépszemle időpontjáról szóló bejelentést az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak elfelejtette megtenni. A szemléről készült június 15-én kelt jegyzőkönyveket szeptember 03-án mutatta be hatóságunknak, mely a 786-4/2014/HATÓ iktatószámú jegyzőkönyv mellékletét képezi. Arról, hogy a járműveken a gépszemle jegyzőkönyvet miért nem helyezte el nem nyilatkozott. A helyszíni ellenőrzés során a 786-1/2014/HATÓ számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, valamint a nyilatkozat és bemutatott iratok alapján az alábbi tűzvédelmi hiányosságok kerültek megállapításra: Ügyfél a Fortschritt E-514 és Claas Dominator 106 típusú kombájnok, Fiat típusú traktor üzemeltetője, a tervezett gépszemle időpontjáról szóló bejelentést nem tette meg az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóság felé. A készített gépszemle jegyzőkönyvek a járműveken nem voltak elhelyezve. A gépszemle jegyzőkönyveket a szemlét követő 8 napon belül az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak nem küldte meg. A hiányosságok fennállását az ügyfél a 786-4/2014/HATÓ iktatószámú jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatában elismerte. A rendelkezésre álló adatok figyelembevételével a Ket. 94. (1) bekezdés b) pontja szerint Hatóságom augusztus 27. napjával hivatalból hatósági eljárást indított. A hivatalból indított eljárásról szóló értesítés a 786-3/2014/HATÓ iktatószámú levéllel megküldésre került az ügyfélnek, így biztosított volt az iratbetekintés és a nyilatkozattétel joga. 2

3 A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy Ügyfél megsértette a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) 15. (1) bekezdését, mely előírja: A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. E törvény 15. (2) bekezdése kimondja: A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. A fenti hiányosságok fennállásával megsértette az alábbiakat: Megsértette az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 607. (1) bekezdését, mely szerint: A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül az I. fokú tűzvédelmi hatóságnak meg kell küldeni. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény II. fejezet a alapján: A tűzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárást folytat le és hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tűzvédelmi kötelezettségeiket megsértőkkel szemben tűzvédelmi bírságot szab ki. E törvény 43. (2) bek.-e kimondja: A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot a jogszabályban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki. A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról (a továbbiakban: R ) II. Fejezet 7. (1)-(3) bek. alapján: A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1 8., a), , , 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén az 5. szerinti eljárások kivételével a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. (2) Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. (3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb forint. A R 1. melléklet 40. pontja szerint Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén a tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke Ft, legnagyobb mértéke Ft. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94/A. (1) bekezdése alapján: Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé ide nem értve a 61. szerinti eljárási bírságot, a hatóság az eset összes 3

4 körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében jogszabály eltérő rendelkezése hiányában mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. A bírság kiszabásának alapjául szolgáltak az alábbiak: a jogsértő magatartásával előidézett kár nagysága (a tűzesetben körülbelül 11 ha gabona és tarló semmisült meg). A káresemény felszámolására, a tűz eloltására tűzoltói beavatkozásra volt szükség. Enyhítő körülményként vettem figyelembe, az ügyfél együttműködő magatartását. Ügyfél szeptember 03-án a Kirendeltség hivatali helyiségében bemutatta a fent nevezett járművek gépszemle jegyzőkönyveit. A bírság az R 1. melléklet vonatkozó pontja, valamint a Ket. 94/A. (1) bekezdésének figyelembevételével: Ft A bírság mértékét a fentiek figyelembevételével Ft -ban (húszezer forintban) állapítom meg. A R 9. (4) bek.-e alapján: A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a jogsértésről a hatóság július 07- én szerzett tudomást. A jelen határozatomban megnevezett fenti időpontban végrehajtott célellenőrzés során felvett 786-1/2014/HATÓ iktatószámú ellenőrzési jegyzőkönyv, iratbemutatás és nyilatkozattétel alapján megállapítást nyert, hogy a jogszabályokban meghatározott kötelezettségét Ügyfél megszegte, ezért a fentiekben részletezettek, továbbá a bírság kiszabásának alapjául szolgáló körülmények alapján határozatom rendelkező részében foglaltak szerint a bírság kiszabása mellett döntöttem. A bírság kiszabásának és mértékének meghatározásánál a fentiekben felsoroltak szerint, a jogsértés elkövetésekor hatályos jogszabályokat, az ellenőrzésen készült jegyzőkönyvben, iratbemutatás és nyilatkozatban, továbbá a R 16. -ában foglaltakat vettem figyelembe. A R 16. -a kimondja: A tűzvédelmi bírságot a szabálytalanság észlelésekor hatályos rendelet alapján kell kiszabni. Amennyiben a szabálytalanság észlelésének, illetve a bírság kiszabásának időpontjában különböző szabályozás volt érvényben a tűzvédelmi bírság kiszabására, úgy a szabálytalanságot elkövető számára kedvezőbb jogi szabályozást kell alkalmazni a tűzvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezések közül. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 11. -a, a Kirendeltség hatáskörét és illetékességét a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. (1), valamint 8. (1) bek.-e és a Katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. -a, valamint 1. melléklete határozza meg. 4

5 Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról nem rendelkeztem. Határozatomat a Ket. 71. (1) bekezdésének és 72. (1) bekezdésének megfelelően adtam ki. A bírság összegének meghatározása a Ket 94/A. (1) bekezdésének, valamint a R 1. melléklet 40. pontja figyelembe vételével történt. A bírság megfizetésének módját a R 8/A. (1), (2) bek.-ei figyelembevételével állapítottam meg. A bírság meg nem fizetése tekintetében a évi XXXI. törvény 43. (2) bek.-e rendelkezik. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket án illetve a Ttv. 43. (3) bek.-én alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket a rögzíti. A fizetési kedvezményre vonatkozó rendelkezések a Ket án alapulnak. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. (1) és a 99. (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezés elbírálására a R 2. (1) bek.-e alapján a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Gyöngyös, szeptember 8. 5