Természetes személy (cím) és Természetes személy (cím) ügyfeleket tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés megszegése miatt

Átírás

1 Szám: 35830/838-1/2016.ált. Tárgy: Lakcím, természetes személy és természetes személy tűzvédelmi bírság ügye H A T Á R O Z A T Ü. i.:... Tel.: Természetes személy (cím) és Természetes személy (cím) ügyfeleket tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés megszegése miatt ,- Ft, azaz negyvenezer forint tűzvédelmi bírsággal sújtom. A pénzbírságot a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú letéti számlájára jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a tűzvédelmi bírság megnevezést, jelen határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását. Felhívom a figyelmét, hogy a tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, a hatóságomhoz benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell. A határozat elleni fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb forint. A fellebbezési eljárás illetékét a fellebbezési iraton illetékbélyeggel, vagy a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság számú előirányzat felhasználási-keretszámlájára átutalással, az átutalás közleményrovatában az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, valamint az ügyszám feltüntetésével kell megfizetni. A forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az eljáró hatóság az illetéket kizárólag akkor tekinti megfizetettnek, ha az illetékköteles iraton az állami adóhatóság igazolja az illetékkiszabásra

2 történő benyújtás tényét. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. I N D O K O L Á S május 1-jén tűzeset történt Természetes személy (cím) és Természetes személy (cím) tulajdonosok Cím szám alatti ingatlana területén. A fent nevezett helyen a családi házzal egybeépített garázs Ny-i sarkában keletkezett a tűz, melynek alapterülete kb. 4 m2 volt. A tűz során kötegelt újságpapírok és egyéb használati tárgyak égtek. A kötegelt újságpapírokon a kazánból származó hamu, salak volt. A vegyes tüzelésű kazánban az tűz keletkezésekor tüzelést nem végeztek. Az egység a tűz oltását 1 db D sugárral végezte, a garázsból 1 db 11,5 kg gázpalackot (K34269V), valamint 1 db CITROËN C3 szgk. hozott ki (alvázszám: Szám), amelyek a tűzben nem károsodtak május 1-jén történt tűzeset ügyében a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kapuvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség tűzvédelmi célellenőrzést tartott Természetes személy (cím) és Természetes személy (cím) tulajdonosok cím alatti ingatlana területén, mely során 35830/838/2016.ált. ikt. számon jegyzőkönyv készült. A helyszínen készített, május 1-jén kelt, 35830/838/2016.ált. számú tűzvédelmi célellenőrzési jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az 54/2014. (XII. 5.) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendelet rendelkezései nem kerültek betartásra. Az ellenőrzés során az alábbi szabálytalanságok kerültek megállapításra: 1. A tárgyi helyen lévő családi házzal egybeépített garázsban tűz keletkezett. A tűz a garázs NY-i sarkában keletkezett, ahol kötegelt újságpapírok és egyéb használati tárgyak égtek. A tűz alapterülete kb. 4 m2. Az éghető anyagok és a kazán közötti legkisebb távolság kb. 1 méter. Valamint a garázsban nagy mennyiségű éghető és nem éghető anyag, ill. használati tárgy található. A garázs alapterülete kb. 50 m2 (befoglaló méret 6x8 méter). Fenti cselekedetével megszegte az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 177. (4) bekezdésének előírásait. Mely szerint: A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. 2. A garázs D-i sarkából 1 db 11,5 kg gázpalack (K34269V) került kihozásra, melyet hő és tűzterhelés nem ért, hőmérséklete kézmeleg - langyos.

3 Fenti cselekedetével megszegte az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 191. (6) bekezdésének előírásait. Mely szerint: Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. 3. A kötegelt újságpapírokon a kazánból származó hamu, salak található. Fenti cselekedetével megszegte az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 195. (5) bekezdésének előírásait. Mely szerint: Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba vagy a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. Az ügyfél a szabálytalansággal kapcsolatban május 1-jén nyilatkozatot tett (ügyiratszám: 35830/838/2016.ált.), miszerint: A kazánban legutóbb án tüzeltem. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. (1) bekezdése alapján A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 2-9., , , , és 38. sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. A Korm. rendelet 1. melléklet 42. pontjában meghatározott tűzvédelmi szabálytalanság: a tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt egyéb előírások megszegése, mely esetén a kiszabható tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke Ft, legnagyobb mértéke Ft. A bírság mértékének megállapításánál figyelembe vettem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94/A. (1) bekezdésében foglaltakat, miszerint Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé ide nem értve a 61. szerinti eljárási bírságot, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében jogszabály eltérő rendelkezése hiányában mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

4 A bírság összegének megállapításánál enyhítő körülményként értékeltem, hogy az ügyfelekkel szemben korábban bírság kiszabására nem került sor, a tűz következtében egyéb épület nem rongálódott meg. Súlyosbító körülményként értékeltem, hogy a szabálytalanságok közvetlen veszélyt jelentettek az ott lakókra, valamint a beavatkozó egységre. A fenti tényállásokkal több tűzvédelmi szabályt is megszegett. A fentiek alapján, a tűzvédelmi jogszabály megszegése miatt ,- Ft tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A késedelmi kamat mértékét, valamint a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 43. (3) bekezdése határozza meg, illetve biztosítja. A Korm. rendelet 9. (4) bekezdése alapján A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. Döntésem a fenti jogszabályhelyeken alapul. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban. Ket.) bekezdés a) pontja alapján a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől számított nyolc napon belül értesítettem. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Határozatom a Ket. 71. (1) bekezdésén, a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 11. -án alapul. Hatáskörömet a Korm. rendelet 8. (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. -a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. A Ket. 98. (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyik a megtámadott döntést hozta. A Ket. 99. (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a Korm. rendelet 2. (1) bekezdése alapján az Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket a az irányadó. A fellebbezési illeték összegét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, megfizetésének módját a 73. (1) és (7) bekezdése határozza meg.

5 Kelt, Kapuvár, május 3. Kiadmányozó Záradék Készült: 2 példányban Terjedelme: 5 oldal Kapják: 1. Természetes személy 2. Irattár