MEGJELENT! TARTALOM. Belföldi és nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása. VIII. évfolyam 3. szám, március

Átírás

1 VIII. évfolyam 3. szám, március A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja TARTALOM 2 Vira Sándor Engedmények elszámolása a forgalmi adó rendszerében Az engedmények rendszere Kedvezmények az adó alapjában Engedmények (a skontó, a vásárlás mennyiségére tekintettel nyújtott engedmény és az üzletpolitikai célú engedmény) Természetben nyújtott engedmények Pénzvisszatérítés Belföldi és nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása MEGJELENT! 8 Dr. Csátaljay Zsuzsanna Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2017-es változásai (3. rész) Az ingatlan fogalmának jogszabályba iktatása Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások általános fogalommeghatározása Nevesítetten ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások a teljesítési hely tekintetében Nem ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások a teljesítési hely tekintetében Adatszolgáltatás a személygépkocsik alvázszámáról Adatszolgáltatás online pénztárgép Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár megemelkedése 16 Bonácz Zsolt A közösségi adószám használata A közösségi adószám funkciója Az Irányelv a közösségi adószámmal kapcsolatban alaki követelményeket fogalmaz meg Termék Közösségen belüli beszerzése speciális adóalanyi körnél Közösségi adószám jogsértő használata láncügyletnél

2 VIRA SÁNDOR ROVATA ENGEDMÉNYEK ELSZÁMOLÁSA A FORGALMI ADÓ RENDSZERÉBEN A gazdaságban gyakran alkalmazott vásárlásösztönző technika a különböző promóciók, programok keretében biztosított árengedmények rendszere. A marketingakciók költségtervezése során mindig visszatérő kérdéskör a promóció adókötelezettségének meghatározása. Ennek keretében kiemelt vizsgálati szempont a marketingakcióhoz kapcsolódó forgalmiadó-kötelezettség vizsgálata is. A gazdasági szereplők által alkalmazott vásárlásösztönzési technikák áfarendszerbeli kezelését érdemes mindig kiemelt figyelemmel kísérni, mivel egy esetleges adóhatósági ellenőrzés az álláspontunktól eltérő véleményt fogalmazhat meg. A különböző marketingakciók, árengedményes konstrukciók forgalmi adózásban történő kezelésére nincs egységes, kialakult adóhatósági álláspont. Az áfatörvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szűkszavúan fogalmazza meg azokat a rendelkezéseket, melyekből az engedményekre vonatkozó adójogi konzekvenciákat levonhatná a jogalkalmazó, így az ügyletek jelentős adókockázatot hordoznak magukban. Az engedmények rendszere Az áfatörvény az engedményekre vonatkozó szabályokat jellemzően az adóalap meghatározására vonatkozó rendelkezések között említi. Az engedmények különböző típusai az adó alapjára vannak egyes esetekben lehetnek kihatással. Kedvezmények az adó alapjában El kell különíteni az engedmények körét azoktól az esetektől, amikor a felek a vételárat már eleve alacsonyabb ellenértékben határozzák meg. A két kedvezménytípus között az alapvető különbség abban mutatkozik, hogy az engedmények esetében az elérhető kedvezmények bizonyos vásárlási feltételek, körülmények bekövetkezéséhez kötöttek, míg a vevő által kialkudott vételár a felek között létrejövő kölcsönös megállapodáson alapul. Gyakran előforduló eset, hogy az autókereskedőnél a vásárló az eladásra kínált új személygépkocsi gyári felszereltségtől függő listaárából alkudni szeretne. Az új autó listaárát úgy kalkulálják ki, hogy a vevő az új autó vásárlásánál jelentős kedvezményt tudjon az alku végén realizálni, ami a vevőt vásárlásra ösztönzi. Ebben az esetben nem beszélhetünk árengedménytől, hiszen a kereskedő jellemzően nem határozza meg előre a vevő számára az érvényesíthető maximális engedmény összegét, így a kialkudott vételár, illetve az elért kedvezmény összege vevőnként változhat. A kialkudott nettó ár az Áfa tv ának rendelkezése alapján a személygépkocsi-értékesítés adóalapja. A gyártók vásárlásösztönzés céljából a termékek csomagolásában ajándékot rejtenek el, vagy az általuk kínált termékhez különböző szezonális ajándékokat csomagolnak. A csomagolás egységes szerkezetű, az ajándékokat a csomagolás megbontása nélkül nem lehet leválasztani a termékről. Ebben az esetben nem beszélhetünk az Áfa tv a szerinti azonnali engedményről, illetve kis értékű termékátadás sem történik az értékesítés során. Az ajándék a termék járulékos elemének tekintendő, így a termék adóalapját az ajándék értékével együtt kell meghatározni az Áfa tv ának rendelkezése alapján. A nagyobb üdítőital-gyártók új termékeik bevezetésénél üdítőital-csomagokat állítanak össze, melyekben az eredetileg forgalmazott termékeket a piacra bevezetni szánt új ízű itallal egybecsomagolják. E több darabból álló csomagot kedvezményes áron hirdetik meg a fogyasztóknak, ezzel ösztönözve a vásárlókat az új termék megismerésére, fogyasztására. A csomag szerkezete, ára egységes, így nem beszélhetünk a vásárlónak nyújtott árengedményről, hiszen a kedvezményes ár már az adóalap meghatározása során érvényesül. Továbbá nem beszélhetünk a vásárláshoz kapcsolódó kedvezményről abban az esetben sem, ha a bolthálózatot üzemeltető kiskereskedelmi egység saját márkás termékeiből ajándékkosarat készít. Amenynyiben a fogyasztó saját maga szeretné azonos ter- 2 ÁFA & SZÁMLÁZÁS

3 mékösszetétellel megtölteni az ajándékkosarat, magasabb áron tudná megvásárolni a benne lévő termékeket, mint a bolt által kínált ajándékkosár fogyasztói ára. Ebben az esetben sem lehet szó vásárláskor adott árengedményről, hiszen az ajándékosárnak, mint egy darab terméknek kerül meghatározásra az ellenértéke. Ennek okán a forgalmi adó szempontjából az ellenérték meghatározására az Áfa tv ának rendelkezéseit kell alkalmazni. Engedmények Az engedményeket többféle módon lehet csoportosítani. A legelterjedtebb módszer alapján megkülönböztethetünk vásárlás során nyújtott, illetve vásárlást követően nyújtott engedményeket. Az azonnali, teljesítésig adott engedményekre az Áfa tv a tartalmaz rendelkezéseket, míg a teljesítést követően, utólagosan adott engedmények szabályait az Áfa tv i tartalmazzák. A két típus közötti alapvető különbség, hogy míg az azonnali árengedmények esetében, ha a törvényi feltételek teljesülnek, az árengedmény összege a vásárlás során az adóalapban rea lizálódik, vagyis az engedmény értéke nem tartozik bele az adott ügylet adóalapjába, addig az utólagos árengedmény esetén az árengedmény alapjául szolgáló ügylet adóalapja utólag, a vásárlást követően korrigálható az engedmény összegével. Az utólagosan adott engedményt az eladó, választása szerint számlázott, illetve nem számlázott engedmény formájában nyújthatja a vevőnek. Amennyiben az ügylet teljesítését követően válnak ismertté az árengedményre jogosító feltételek, akkor a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapját utólag nem szükséges módosítani. Az utólagos adóalapkorrekció egy opció, a választást a jogalkotó az ügyletben résztvevő felekre bízza. A nem számlázott engedményre rendszerint akkor kerül sor, amikor a számlakorrek ciót érintő ügyletek száma nagyobb volument képvisel. Az engedmény összegéről ebben az esetben is készül elszámolási bizonylat, de a módosító bizonylat alaki és tartalmi kellékek hiányában általában számviteli bizonylatként értelmezhető. A bizonylaton bónusz vagy engedmény címén egy tételként kerül feltüntetésre az előre meghatározott kedvezmény összege. Az árengedményről legyen az azonnali vagy utólagosan adott árengedmény az adóhatóság hivatalos jogértelmezéséből adódóan a feleknek előre meg kell állapodniuk, vagy az értékesítőnek az általános szerződési feltételekben meg kell jelenítenie az elérhető engedményre vonatkozó feltételeket. Ugyanakkor nem kifogásolható az a megoldás sem, amikor az eladó nyilvánosan, bárki számára elérhető módon meghirdetett akció keretében teszi közzé az engedményeinek listáját, feltételeit. A kreatív jogalkalmazók gyakran terveznek olyan marketingakciót, amely során az ügylet összes körülményeit figyelembe véve a vevő már a vásárlást megelőzően engedményben részesül. Az engedmények kapcsán fontos megemlíteni, hogy az engedmény az alapügylettel egyidejűleg vagy azt követően nyújtható. Az adóhatóság álláspontja szerint nincs arra lehetőség, hogy az engedmény juttatása az alapügyletet megelőzze. Engedményről csak abban az esetben beszélhetünk, ha ahhoz a felek között az engedmény nyújtásával egyidejűleg vagy azt megelőzően egy olyan ügylet kapcsolódik, amelyre tekintettel az engedményt adják, azaz kell lennie egy olyan ügyletnek, amelyből az engedmény nyújtása történik. Nem beszélhetünk sem azonnali, sem pedig utólag nyújtott engedményről akkor, ha az ügylet az engedmény okán gyakorlatilag ellenérték nélkülivé válik. Az azonnali és az utólag adható engedményeknek is alapvetően három altípusa van: 1) a skontó, 2) a korábbi vásárlás mennyiségére tekintettel nyújtott engedmény, 3) az üzletpolitikai célú engedmény. Az utólag adott engedmények szabályai visszautalnak a teljesítésig adott árengedmények rendelkezéseire. Skontó A skontós értékesítési konstrukcióban a termék értékesítője, illetve a szolgáltatás nyújtója a teljesítésig vagy utólag engedményt nyújt a termék beszerzője, a szolgáltatást igénybe vevő fél részére akkor, ha a vevő a fizetési határidőhöz képest hamarabb kifizeti az ügylet értékének egy részét vagy egészét. A skontó alkalmazása esetében az engedmény megszerzésének alapját biztosító előre fizetés határidejét a szerződésben, megállapodásban kikötik, és rendszerint időintervallumokra osztják, vagy az előre fizetés határidejének egyetlen időpontot jelölnek meg. Egyes időintervallumokhoz az eladó meghatározott rendszerint csökkenő mértékű kedvezményeket társít. Az adott skontó a forgalmi adó rendszerében azonnali, illetve a teljesítést követően nyújtott engedményként nyújtható. Az áfatörvény a skontó fogalmát nem nevesíti ugyan, de az adó alapjának meghatározása során a tartalmát rögzíti. Az Áfa tv. 71. (1) bekezdés a) pontja értelmében nem tartozik az ügylet adóalapjába az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés, amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekin- ÁFA & SZÁMLÁZÁS 3

4 tettel a teljesítésig adnak. Az Áfa tv. 77. (3) bekezdése alapján az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül az Áfa tv. 71. (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti árengedményt. Amennyiben a skontó adását az eladó az ügylet teljesítési időpontját megelőző fizetéshez köti, akkor kérdésként merülhet fel, hogy a kifizetés időpontjában előleg jogcímen keletkezhet-e adókötelezettség. Egy adott ügylet adójogi megítélését a felek által létrejövő szerződés valós tartalma, illetve az ügylet összes körülménye alapján kell vizsgálni. A skontó megszerzésének alapját biztosító előre fizetés során a teljesítést megelőzően, jellemzően pénz, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz átadása történik, mely az ügylet ellenértékének kiegyenlítését szolgálja. Ugyanakkor az Áfa tv. 59. (1) bekezdése szerinti előleg tényállása csak abban az esetben valósul meg, ha az ügylet teljesítése előtti fizetés egy kétoldalú megállapodáson alapul, vagyis az eladónak előre kérnie kell az ellenérték egy részének/egészének a teljesítést megelőzően történő kiegyenlítését. Skontós értékesítésnél a vevő teljesítést megelőzően történő fizetése nem kötelező, hanem opcionális jellegű. A fizetés a vevő egyoldalú magatartásával valósul meg, melynek célja a fizetéshez kapcsolódó árengedmény megszerzése. Amenynyiben a vevő saját akaratából a teljesítést megelőzően az ügylet ellenértékének egy részét/egészét kiegyenlíti, akkor az Áfa tv ának rendelkezéséből adódóan nem beszélhetünk előlegről, csupán előre fizetésről. Alapvetően a skontó a gyakorlatban utólagos számlamódosítás formájában érvényesül, de lehetősége van az eladónak, hogy már az értékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlában érvényesítse azt. A terméket értékesítő a vállalkozás likviditási helyzetének megszilárdítása érdekében minden üzleti partnerének 5%-os mértékű engedményt biztosít a termék árából abban az esetben, ha a vételárat a vevő a teljesítés időpontját követő harminc napon belül maradéktalanul kiegyenlíti. Az értékesítőnek két lehetséges módja van a skontó számlában történő megjelenítésére. 1. A gyakorlatban jellemző módon a termék értékesítője az ügyletről kiállított számlában nem tünteti fel a skontó összegét, mivel még a számla kibocsátásának időpontjában a vevő nem teljesítette a skontó megszerzésének a feltételét, vagyis a vételárat maradéktalanul nem egyenlítette ki. A termékértékesítés adóalapja a termék skontó nélküli ellenértéke lesz. Amennyiben a vételár a teljesítési időpontot követő harminc napon belül maradéktalanul kiegyenlítésre kerül, akkor az eladó módosító számlát állít ki a vevő részére, mely alapján a termék adóalapja utólagosan csökken. 2. Amennyiben a vevő a teljesítést követően, de a számla kibocsátását megelőzően elutalja a vételár teljes egészét, akkor az értékesítő az ügyletről kiállított számlában érvényesíteni tudja az engedmény összegét, így nincs szükség utólagos számlamódosításra, mivel az engedményre vonatkozó feltételek már teljesültek. 3. Lehetőség van arra is, hogy az eladó a vételár kiegyenlítése nélkül az ügyletről kiállított számlán feltüntesse a skontó értékét. Ebben az esetben az eladó megelőlegezi a bizalmat a vevőnek, és az engedménnyel csökkentett adóalappal állítja ki az ügyletről a számlát. Amennyiben a vevő harminc napon belül a vételárat kiegyenlíti, akkor a kedvezmény véglegessé válik, számlakorrekcióra nincs szükség. Ha azonban a vevő az előre fizetésre nyitva álló határidőt megelőzően nem fizet, akkor az eladónak az eredetileg kiállított számlát módosítania kell. A számlamódosítás okán a termékértékesítés adóalapja növekszik, így az értékesítőnek (fő szabály szerint) az ügylet teljesítési időpontját magában foglaló bevallási időszakra vonatkozóan önellenőrzést kell végrehajtania, illetve ehhez kapcsolódóan az általános szabályok szerint önellenőrzési pótlék megállapítási és fizetési kötelezettsége keletkezik. A vásárlás mennyiségére tekintettel nyújtott engedmény Az engedmények másik körét a vásárlás mennyiségére tekintettel nyújtott engedmények alkotják. Az áfatörvény rendelkezése értelmében nem tartozik bele az adó alapjába a korábban beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény vagy más üzletpolitikai célú teljesítési időpontig adott árengedmény. A rendelkezés két külön engedménytípust nevesít, melyet szét kell választani. A vásárlás mennyiségére tekintettel nyújtott engedmény a teljesítéssel egyidejűleg, illetve utólag is nyújtható. A vásárlás mennyiségére tekintettel nyújtott engedménynek két feltétele van, melyeknek csak az együttes teljesülése okozhat azonnali vagy utólagos adóalap-csökkenést. Az adóalap-csökkentés érvényesíthetőségének egyik feltétele, hogy legyen olyan korábbi termékvásárlás, szolgáltatás-igénybevétel, melyhez az engedmény kapcsolódik, másrészt előre meg kell határozni azt a mennyiséget, mely után az engedmény biztosított. 4 ÁFA & SZÁMLÁZÁS

5 A vásárlás mennyiségére tekintettel nyújtott engedmény esetében nem kell alkalmazni az üzleti célú engedmény többletfeltételeit. Nem szükséges minden üzleti partnernek azonos feltételek szerint biztosítani a vásárolt mennyiségre tekintettel érvényesíthető engedményt. Továbbá nincs tiltó rendelkezés arra vonatkozóan sem, hogy egy előre meghatározott termékmennyiség vásárlása esetén az üzleti partnereknél egyedi mennyiségi kedvezményt alkalmazzon a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója. Azonnali engedmény nyújtása alapvetően abban az esetben valósulhat meg, ha a vevő a korábbi időszak vásárlásaival az előre meghatározott mennyiséget elérte, és az újabb vásárlás során a következő terméket, szolgáltatást már kedvezményesen kapja. A számlában a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás adóalapja az árengedmény összegével csökken, így nincs szükség számlahelyesbítésre. Kérdésként merül fel, hogy mit tekintünk korábbi vásárlásnak. Az adóhatóság tudomásom szerint hivatalos álláspontot nem fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy mit lehet korábbi vásárlásnak tekinteni. A törvény nem tartalmaz arra vonatkozó megfogalmazást, hogy melyik az az engedmény nyújtásának időpontjához legközelebb álló vásárlás, melyre tekintettel az árengedmény nyújtható. Így a törvény pusztán grammatikai értelmezése alapján teljesülhet a korábbi vásárlás feltétele abban az esetben is, ha az engedmény alapjául szolgáló mennyiség értékesítése és az engedmény juttatása egy ügylet keretében valósul meg. Ide sorolhatók azok az akciók is, melyek során a vevő két raklap árut megvásárol, a harmadik raklap termékhez pedig féláron jut. A vevőnek a vásárlása során minimum három raklap árut kell megvásárolnia ahhoz, hogy a kedvezményt érvényesítse. Kettő raklap terméknél a teljes ellenértéket, míg az áfatörvény vásárlás mennyiségére tekintettel nyújtott engedmény összegével a harmadik termék adóalapja csökkenthető. Ugyanezen rendező elv szerint kell eljárni abban az esetben, ha a termék egységára 127 Ft (100 Ft + 27 Ft áfa), de az egyedi megállapodás alapján ezer darab vásárlása esetén az egységár 108 Ft (85 Ft + 23 Ft áfa). Ekkor is a vásárlás mennyiségére tekintettel nyújtott engedményről beszélünk, mivel teljesül az a törvényi feltétel, hogy a kedvezményes egységár eléréséhez a korábbi vásárlásoknak el kell érnie az előre meghatározott darabszámot. Vásárlás mennyiségére tekintettel utólag adott engedményről abban az esetben beszélhetünk, ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője az előre meghatározott vásárlási volument elérte, és az eredeti számla(k) kiállítását követően történik az engedmény nyújtása. Amennyiben az eladó, döntése alapján utólag a kedvezmény alapjául szolgáló értékesítés adóalapját csökkenti, akkor ahhoz számla módosítása szükséges. A helyesbítő számla kibocsátásánál azonban figyelemmel kell lenni a korrekciós bizonylat kötelező tartalmi elemeire. Ha a módosítás több számlát érint, akkor a számlák módosítása az Áfa tv ának rendelkezéseit figyelembe véve elvégezhető egy bizonylattal, vagy akár számlánként kiállított módosító bizonylattal is. Üzletpolitikai célú engedmény Amennyiben az engedmény elszámolásának alapjául szolgáló feltétel nem kötődik az ügylet fizetési határidejét megelőzően történő fizetéshez, illetve az engedmény megszerzése nem a vásárolt mennyiségéhez kapcsolódik, akkor az engedmény összegét csak akkor lehet adóalapba nem tartozó tételként figyelembe venni, illetve az engedmény alapja utólag csak abban az esetben csökkenthető, ha az engedmény üzleti célúnak minősül. Az Áfa tv. 71. (2) bekezdése alapján üzleti célúnak minősül az árengedmény abban az esetben, ha az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is azonos feltételek mellett észszerűen elérhető, vagy az árengedmény nyújtójától független féllel is azonos feltételek mellett köthető, és számára észszerűen elérhető, megállapodásban előre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett adó nélkül számított összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett adó nélkül számított összesített ellenértéke. A leírtak alapján az üzleti célú engedmény nyújtásának forgalmi adó szempontjából három feltétele van. 1. Az engedménynek független fél számára is észszerűen elérhetőnek kell lennie. Az üzleti célú engedmény adóalap-csökkentésének egyik kritériuma, hogy az értékesítő által biztosított engedmény feltételrendszerét úgy kell kialakítani, hogy a vállalkozástól független felek számára is észszerű keretek között elérhető legyen. Amenynyiben a vállalkozás nem független felek (például kapcsolt vállalkozás, a vállalkozás dolgozói) részére árengedményt nyújt, akkor az árengedmény megszerzését más független fél számára is elérhetővé kell tenni ahhoz, hogy a kedvezmény összege az adóalap meghatározása során, illetve utólag érvényesüljön. ÁFA & SZÁMLÁZÁS 5

6 Amennyiben a dolgozóknak bizonyos termékfajtákra 20%-os mértékű engedményt biztosítanak a karácsonyi ünnepek alkalmával, akkor az árengedményre vonatkozó szabályokat úgy kell kialakítani, hogy más vásárlói csoportok számára is elérhető legyen a kedvezmény mértéke. Ebben az esetben a dolgozóknak értékesített termékre jutó engedmény összegével a termék adóalapja csökkenthető. Független feleknek nyújtott árengedmény esetében is meg kell teremteni annak a feltételét, hogy az árengedményre több üzleti partner is jogosulttá válhasson. Az eladónak nem szükséges független féllel kötött megállapodással rendelkeznie ahhoz, hogy az árengedmény üzleti célúnak minősüljön, de a lehetőséget meg kell teremteni a független felek által történő eléréshez. Nem beszélhetünk üzleti célú engedményről akkor, ha az ügyletben szereplő felek közötti árengedmény nyújtása egyedi megállapodáson alapul, vagy más üzleti partner azonos tartalmú megállapodást az árengedmény feltételéül szabott körülményekből adódóan eleve nem köthet. Álláspontom szerint az üzleti célú árengedmény adóalapban történő érvényesítésének nem feltétele, hogy bárki számára azonos feltételek alapján történjen az árengedmény nyújtása, mivel az áfatörvény ilyen feltételt nem támaszt. Amennyiben az értékesítő valamilyen objektív rendezőelv szerint kategorizálja a vásárlóit, és e kategóriákra vonatkozóan eltérő árengedményt alkalmaz, akkor e szelektálási módszer elegendő a fent említett feltétel teljesítéséhez. 2. Az árengedmény feltételeit megállapodásban rögzítsék. Az üzleti célú árengedmény nyújtásának feltétele, hogy a felek az árengedmény megszerzésének körülményeit megállapodásban előre rögzítsék. A megállapodásban történő rögzítésnek elfogadható formája lehet, ha a felek az ügyletről írásban megkötött szerződésben az árengedmény feltételeit rögzítik. Ugyanakkor nem kifogásolható az a megoldás sem, ha az eladó a potenciális üzleti partner számára nyilvános módon elérhető általános szerződési feltételek között közzéteszi az árengedmény megszerzésének feltételeit. 3. Az engedmény összege kisebb legyen, mint az engedmény alapjául szolgáló ügyletek ellenértéke. Üzleti célú árengedmény csak abban az esetben valósulhat meg az áfatörvény fogalomrendszerében, ha az árengedmény alapjául szolgáló ügyletek összesített értéke nagyobb, mint a vevő számára nyújtott árengedmény adó nélküli összege. Amennyiben a termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások összesített ellenértéke megegyezik az engedmény összegével, akkor az ügylet ingyenessé válik, és az ingyenes termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Egy gépjármű-bérbeadással foglalkozó vállalkozás a saját tulajdonában lévő személygépkocsiját hosszú távra bérbeadja egy másik vállalkozásnak. Amennyiben a bérleti szerződés a naptári év egészében fennáll, akkor az év utolsó hónapjára jutó bérleti díjat nem kell megfizetnie a bérlőnek. A bérbeadó az utolsó hónapról elkészíti a számlát, melyen feltünteti a bérleti díj összegét, de árengedmény jogcímen a bérleti díjjal azonos összeget ír jóvá a számlában, így a számla végösszege nulla forint lesz. Kérdésként merül fel, hogy a decemberi bérleti díj összege üzleti célból adott árengedménynek minősül-e vagy az ügyletre az ingyenes szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabályok az irányadóak. Az Áfa tv. 71. (2) bekezdése kimondja, hogy az érvényesített árengedmény pénzben kifejezett összegének kisebbnek kell lennie, mint az árengedmény alapjául szolgáló ügyletek összesített értéke. Az árengedmény alapjául szolgáló ügyletek összesített értékénél a januártól decemberig tartó bérleti díjak összegét kell figyelembe venni. Az hónap bérleti díjának összege minden hónapban azonos bérleti díjat feltételezve meghaladja az árengedmény összegének alapját képező utolsó hónap bérleti díját. A nyújtott árengedmény összegét nem lehet pusztán az év utolsó hónapjának bérleti díjával összevetni, hiszen a felek által előre rögzített megállapodás alapján a bérlő az árengedményt az egész évben fennálló bérleti jogviszonyra tekintettel kapja. Ugyanakkor nincs az áfatörvénynek olyan rendelkezése, mely szerint a korábbi időszakra tekintettel megszerzett árengedmény összegét a következő ügyletben, teljesítésig adott engedményként ne lehessen érvényesíteni, még akkor sem, ha az árengedmény összegének érvényesítésével a következő időszaki számla végösszege nulla lesz. Ennek okán a 12. hónapban nem beszélhetünk ingyenes szolgáltatásnyújtásról, mivel egy korábbi időszakra tekintettel adott árengedmény érvényesül a következő időszakra vonatkozó bérleti díj számlázása során. Az árengedmény juttatásának feltételei megfeleltethetők az üzleti célú árengedményre vonatkozó törvényi feltételeknek. Természetben nyújtott engedmények A teljesítésig, illetve a teljesítést követően, utólag nyújtott engedmények szabályai között külön figyelmet érdemel, ha az engedmény nem pénzben, ha- 6 ÁFA & SZÁMLÁZÁS

7 nem termékben vagy szolgáltatásban testesül meg. A természetben nyújtott engedmény nyújtható korábbi vásárlásra tekintettel, illetve üzletpolitikai célú kedvezményként is. A természetben nyújtott engedménynek egyik triviális formája, amikor az értékesítő a vásárlással egyidejűleg a vásárolt mennyiségre tekintettel egy plusz termékre jogosult. A természetben nyújtott engedménynek tipikus esete a kettőt fizet, hármat vihet akció. Amennyiben a vevő kettő terméket megvásárol, akkor a harmadik terméket ingyen kapja. Az eladó a teljesítéssel egyidejűleg ad a vevőnek természetben árengedményt. Az eladó a számlán kétféle módon tüntetheti fel a kedvezményt. Az eladónak lehetősége van a számlán feltüntetni a három termék teljes ellenértékét, majd kedvezmény címén a harmadik termék értékét negatív előjellel jelenítheti meg. Azonban az értékesítőnek lehetősége van a számlán a harmadik termék 0 forint ellenértékkel történő feltüntetésére is. Az ingyenes termékátadás szabályai ezen ügyletre nem alkalmazhatók, hiszen a harmadik termék ingyenes átadása az előző két termék megvásárlásán alapul, mely a jogszabályi rendelkezések egyéb feltételeit nem vizsgálva megfelel az Áfa tv. 71. (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak. Sajátos megítélés alá esik az engedmény forgalmi adó szerinti megítélése akkor, ha a természetben nyújtott engedményt a korábbi vásárlásokra tekintettel utólag biztosítja az eladó. A korábbi vásárlásra tekintettel nyújtott engedmények esetében a felek a megállapodásukban előre rögzítik, hogy a korábbi időszakban teljesített termékmennyiség vásárlása után a vevő meghatározott termékre jogosult. A termék átadása történhet a vevő következő vásárlásával egyidejűleg vagy egyéb más termék vásárlásától függetlenül. A természetben nyújtott engedményeknél nem lehet a teljesítést követően, utólag adott engedmény szabályait alkalmazni, mivel az engedményként szolgáló termék átadása is teljesítésként értelmezhető. A teljesítéssel egyidejűleg nyújtott engedmények esetében pedig az Áfa tv. 71. (1) bekezdés b) pontja az irányadó. Egy édesipari nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozás kiskereskedelmi partnerei részére olyan akciót hirdet, hogy az a vevő, aki hat hónap alatt legalább 5 millió forint értékben vásárol, egy 150 ezer forint értékű kávéfőzőt kap ajándékba. A kávéfőző átadása a korábbi vásárlás mennyiségére tekintettel történik, így az Áfa tv. 71. (1) bekezdés b) pontjának megfelel. Ha a kávéfőző átadása egy újabb vásárlás során valósul meg, akkor a vásárolt termékek mellett az eladó a számlán feltüntetheti a kávéfőző teljes ellenértékét, majd engedmény címén ugyanazon összeget negatív előjellel. Ugyanakkor lehetőség van a számlán a kávéfőzőt nulla forintértéken feltüntetni, de a számlán javasolt megjegyezni, hogy a kávéfőző átadása a korábbi vásárlás értékére tekintettel történik ingyenesen. Amennyiben a kávéfőző átadása nem kapcsolódik más egyéb termék vásárlásához, akkor javasolható, hogy az átadáshoz kapcsolódóan az értékesítő számlát állítson ki. A számlán tüntesse fel a kávéfőző árát, majd a kávéfőző árával megegyező mértékű árengedményt jelenítsen meg. A számlán meg kell jeleníteni az engedmény okát. A termékértékesítés ekkor látszólag ellenérték nélkülivé válik, de ebben az esetben az ingyenes termékátadás szóba sem jöhet, mivel az árengedmény nyújtása a korábbi vásárlások menynyiségére tekintettel történik. Pénzvisszatérítés január 1-jétől az Áfa tv. 77. (4) bekezdése alapján, ha az adóalany a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítését követően az üzletpolitikájában részletesen rögzített feltételek szerint vásárlásösztönzési célból pénzt térít vissza olyan adóalany vagy nem adóalany részére, aki (amely) azt a terméket, szolgáltatást, amelynek beszerzése, igénybevétele pénzvisszatérítésre jogosít, nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe, a pénzt visszatérítő adóalany utólag csökkentheti azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása adóalapját, amelyre vonatkozóan a pénzt visszatéríti. Az eddig ismertetett ügyletek esetében az engedményt az eladó minden esetben a közvetlenül vele szerződéses kapcsolatban álló vevőjének nyújtotta. E konstrukció viszont egy olyan háromszereplős ügyletet takar, ahol az árengedmény összegét az értékesítő olyan adóalanynak téríti vissza, aki közvetlenül nem tőle vásárolt. Az árengedmény összege nem fut keresztül az értékesítési láncon, a közbenső szereplők számláiban a vásárlást követően nyújtott árengedmény összege nem jelenik meg. Az árengedmény nyújtója közvetlenül az akcióban szereplő végső vevőnek juttatja az árengedmény összegét, illetve az utólagos adóalap-korrekció rendezése is e két szereplő között történik. E konstrukció alkalmazásának egyik feltétele, hogy a pénzvisszatérítésre jogosult részére teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye belföld legyen, illetve a visszatérítendő összegnek kisebbnek kell lennie, mint a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi adatának és az adott vásárlásösztönzési program keretében, bármely adóalap ÁFA & SZÁMLÁZÁS 7

8 csökkentésre jogosító ügylet vonatkozásában az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás legalacsonyabb, adóval növelt egységárának szorzataként adódó öszszeg. A visszatérített összeget úgy kell tekinteni, mint amely az áfa összegét is tartalmazza. A pénzt visszatérítő vállalkozás a visszatérítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban csökkentheti az adó alapját. Amennyiben a vevő adóalany, és a pénzvisszatérítéshez kapcsolódó ügyletre tekintettel adólevonási joga volt, akkor a pénzvisszatérítésre jogosultnak pótlólagosan áfafizetési kötelezettsége keletkezik. A pénzvisszafizetésre kötelezettnél az adó alapja abban az esetben csökkenthető, ha az alábbi bizonylatok a rendelkezésére állnak: a pénzvisszatérítésre jogosult nevére szóló, a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését tanúsító számla másolati példánya, amely egyértelműen igazolja, hogy az adott ügylet belföldön teljesített adóköteles ügylet, valamint a pénz átutalásáról vagy a készpénz kifizetéséről szóló bizonylat, amely egyértelműen igazolja, hogy a pénzt visszatérítő adóalany a pénzvisszatérítés jogosultja részére az üzletpolitikájában rögzített összeget megtérítette. A kifizetést igazoló bizonylaton meg kell jeleníteni a pénzvisszatérítésre jogosult nevét, lakcímét és adóalany esetén adószámát. Továbbá a pénzvisszatérítésre jogosultnak nyilatkoznia kell, hogy az árengedményre jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás vonatkozásában jogosult volt-e adólevonásra. E konstrukciót csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az árengedmény pénz. Természetben adott engedményekre a leírt szabályok nem vonatkoznak. Vira Sándor igazgatóhelyettes, Saldo Zrt. DR. CSÁTALJAY ZSUZSANNA ROVATA AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY 2017-ES VÁLTOZÁSAI (3. RÉSZ) Cikksorozatunkban az áfatörvény és a kapcsolódó jogszabályok 2017-től hatályos változásait mutatjuk be. A harmadik részben az ingatlanokat érintő módosításokat és az egyéb, vegyes rendelkezéseket ismer tetjük. Az ingatlan fogalmának jogszabályba iktatása január 1-jétől a közösségi jogalkotó bevezetett egy egységes ingatlanfogalmat, amelyet Magyarországon is kötelezően alkalmazni kell az Áfa tv.-be való külön implementáció nélkül is. A 1042/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet által módosított 282/2011/ EU tanácsi végrehajtási rendelet január 1-jétől hatályos ingatlanfogalma (13b. cikk) leszögezi, hogy a Héa-irányelv tekintetében mindenhol és nemcsak a teljesítési hely vonatkozásában ezt az ingatlanfogalmat kell alkalmazni. Ez az új fogalom várhatóan Magyarországon is módosítani fogja az eddigi ingatlanfogalmat a szolgáltatások teljesítési helye, az ingatlanbérbeadás adómentessége és a fordított adózás tekintetében is. A Vhr. módosítása eredményeképpen a 13b. cikk a következőképpen határozza meg az ingatlan fogalmát. (Figyelemre méltó, hogy a meghatározás a Héairányelvnek nemcsak a teljesítésihely-szabályaira utal, hanem általános jelleggel mondja ki, hogy a Héa-irányelv alkalmazásában az alábbiak tekintendők ingatlannak.) Az ingatlan fogalma: a) a föld bármely meghatározott területe, akár a földfelszínen vagy a földfelszín alatt, amely tulajdonjog tárgyát képezheti és amely birtokba vehető; b) bármely épület vagy építmény, amely tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani; c) az épület vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelem, amelyet már beépítettek, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek; 8 ÁFA & SZÁMLÁZÁS

9 d) az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelem, felszerelés vagy gép, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el. E fogalom magyarázatára az Európai Bizottság a tagállamok közreműködésével október 24-én Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozóan a héa tekintetében 2017-ben hatálybalépő uniós szabályok magyarázata címmel megjegyzéseket (a továbbiakban: Magyarázat) adott ki, amelyek ugyan formálisan nem kötelező érvényűek, de nyilvánvalóan a jövőben majd mindenki által követett és irányadó értelmezéseket tartalmaznak. A Magyarázat értelmezi az ingatlan fogalmát is. Egyértelműsíti, hogy a fogalom tulajdonképpen négy kategóriát takar, s amennyiben az egyikbe beletartozik egy termék, akkor már ingatlannak minősül. Vannak olyan termékek, amelyek két kategóriába is beletartoznak, de attól még az azokra irányuló szolgáltatásra is igaz az, hogy csak akkor lesz ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás, ha az ingatlannal való kapcsolat kellően közvetlen. [A konyhabútor és a márványlépcső például mind a c) mind a d) pont alá tartozhat.] Ugyanakkor az is fontos, hogy a lista kimerítő: nincsen ezeken kívül más ingatlannak tekinthető dolog, termék. Leszögezi, hogy léteznek olyan termékek amelyek nem mozognak és nem is mozdíthatók el könnyen (például fák, földterület, épületek), ezek mindenképpen önmagukban ( saját jogukon ) ingatlannak minősülnek. [Ez a kategória szerepel a definíció a)-b) pontjában.] De ezen kívül léteznek olyanok, amelyek mozognak és elmozdíthatók, de mégis ingatlannak minősülnek azért, mert az a)-b) pont szerinti ingatlanhoz szorosan kapcsolódnak, vagy abba be vannak építve (pl. liftek, ajtók, ablakok) [Ez a c)-d) pontban szereplő meghatározás.] Ahhoz, hogy egy termék az a) pont szerint ingatlan legyen, kettős feltételnek kell megfelelnie: a föld meghatározott területe legyen, akár a földfelszínen, akár az alatt, és tulajdonjog tárgyát képezhesse és birtokba vehető legyen. A föld magában foglalja a talajt és az altalajt, tehát mindent, ami alatta van. Lehet olyan föld is, amit víz borít, vagy például lehet út is. De nem minden talajon álló termék minősül ingatlannak, ehhez a földbe bele kell épülniük, bele kell gyökerezniük. A növények csak addig minősülnek ingatlannak, amíg a földben vannak, ha kivágják őket, akkor már nem. A víz is addig tekinthető ingatlannak, amíg a mederben, medencében van, ha kimerik, már nem az. Az olaj, az ásványok, a föld alatti erőforrások, a víz alatti föld ingatlannak tekintendő mindaddig, amíg ki nem termelik. E helyütt is ki kell azonban emelni, hogy ez nem azt jelenti, hogy minden az itt felsorolt dolgokhoz kapcsolódó szolgáltatást ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni, hanem csak akkor, ha kellően közvetlen a kapcsolat. A tulajdonjog és a birtoklás fogalma egységes közösségi értelmezést igényel, a nemzeti polgári jog rendelkezéseit nem lehet figyelembe venni. Még akkor is megtörténhet a tulajdonoskénti rendelkezési jog átruházása, így tulajdonjog tárgya lehet az a dolog, ha a tulajdonjog polgári jogi értelemben nem kerül át. Ezért első körben azt kell megvizsgálni, hogy az ingatlan felett tulajdonjoggal rendelkeznek-e, ami túlmutat az egyszerű tulajdonjogon, egyfajta ellenőrzési és használati jogot jelent. Elegendő az is, ha potenciálisan tulajdonba és birtokba vehető az a termék, annak nincs jelnetősége, hogy az ügylet időpontjában rendelkezik-e valaki felette. A tulajdoni lapon kívül más is figyelembe vehető, meg kell határozni anélkül is, hogy létrehozható-e azon tulajdonjog vagy birtokjog. A b) pont az épületeket, építményeket nevesíti ingatlanként. A Magyarázat szerint az épület falakkal és tetővel rendelkező, ember alkotta szerkezet, például ház, gyár, azaz minden földhöz rögzített vagy földön létesített építmény épületnek tekintendő. Az építmény fogalma ennél tágabb fogalom. Olyan ember alkotta szerkezetek minősülnek építménynek, amelyek nem épületek (pl. út, híd stb.). Az építmény és az épület minden alkotóelemükkel együtt ingatlannak minősülnek. Az ingatlanná minősítésnél annak nincs jelentősége, hogy ténylegesen befejezett-e vagy romos; tehát a félkész épület is ingatlan. Az sem számít, hogy rendeltetésszerűen nem használható. (Például a már csak a puszta falakból álló műemlékek is idetartoznak.) Lényeges, hogy az ember alkotta szerkezetek közül az épület és az építmény kimerítő felsorolás, más ezen kívüli saját jogán ingatlan nem lehet. Az ingatlanná minősítésnek kettős feltétele van az épületeknél és az építményeknél: földbe vagy földhöz rögzítettnek kell lennie (akár a tengerszint alatt, akár afelett); nem lehet könnyen elbontani vagy elmozdítani. A földbe rögzítettség mint kritérium nem feltétlenül jelenti azt, hogy csak a teljesen fix rögzítés felel meg ennek, hiszen például a Leichenich-ügyben étteremdiszkóként használt lakóhajó kapcsán is arra jutott az EUB, hogy ingatlannak minősül, annak ellenére, hogy kötelekkel, horgokkal stb. volt rögzítve. Ehhez hasonlóan a Maierhofer-ügyben is nem teljesen fixen rögzített, hanem előre gyártott elemekből máshol újra felépíthető mobilházakat tekintett ingatlannak az EUB. ÁFA & SZÁMLÁZÁS 9

10 A másik kritérium az, hogy könnyen el lehet-e bontani vagy mozdítani. A könnyű elmozdíthatóságnak van egy fizikai és egy gazdasági oldala, ugyanis azt jelenti, hogy fizikai erőfeszítések és nem elhanyagolható költségek nélkül elmozdítható-e. A mobilházak, hajók is ingatlannak minősülhetnek tehát akkor, ha nem lehet könnyen, erőfeszítések, költségek nélkül elmozdítani őket. Ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy könynyen elbontható-e a dolog, a következő szempontokat kell vizsgálni: kell-e az elbontáshoz szakmai alkalmasság (például daru, teherautó, vontató stb.); a bontási művelet költsége összevetve a dolog értékével milyen arányt mutat; a bontáshoz mennyi idő szükséges; a bontás az építmény lerombolását vagy jelentős értékcsökkenését eredményezi-e. Fontos lehet továbbá az ügylet időpontjában a tényleges használati cél és szándék, az, hogy a tevékenység állandó helyszíneként tervezik-e használni. A c) pont szerinti fogalomnál a következő szempontokat kell mérlegelni. Először is meghatározza a Magyarázat az alkotóelem fogalmát: minden olyan többlet szerkezeti elem, ami szerves részét képezi az ingagtlannak, azért, mert be van építve állandó jelleggel, és az épülettel annyiban szerves egységet alkot, hogy nélküle az ingatlan nem lenne befejezve vagy integritása megváltozna. Kérdés, hogy mit jelent az olyan szerves részét képező alkotóelem, amit beépítenek, ami nélkül az ingatlan nincs befejezve. Beépítés során előre elkészített részeket, elemet építenek hozzá az ingatlanhoz. Az, hogy ez a beépített elem az épület szerves részét képezi-e, mindig az épület célja határozza meg, más szükséges például egy lakóháznál, egy hídnál vagy egy gyárnál. Az a lényeg, hogy az eltávolításával nem lenne az ingatlan a rendeltetési célnak megfelelően használható. Azonban azok az elemek, amelyeket ugyan beépítenek, de nem veszítik el integritásukat, amelyek nélkül is használható az épület, nem tartoznak ide, mert ezek nélkül is teljes marad az ingatlan. Ugyanakkor ezek közül azok az elemek mégis idetartoznak, amelyek eltávolításával az épület lerombolódna. Ez ugyanis a d) pont szerinti fogalom alá tartozik, és már tisztáztuk, hogy elég, ha egyetlen pontnak megfelel az adott termék. Azoknál a befejező alkotóelemeknél, amelyek nem az épület stabilitását, szilárdságát adják meg, az a döntő szempont, és akkor részei az ingatlan fogalmának, ha ezek hiányában az ingatlan nem használható rendeltetésszerűen. Az is ingatlanná minősíti ezeket az elemeket, ha szükségesek ahhoz, hogy az építmény a megfelelő besorolást kapja. Például a szigetelés, közfalak, burkolatok fűtőrendszer, elektromos vezetékek stb. akkor tartoznak ide, ha ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az épület a rendeltetésének megfelelően befejezett legyen. Az alkotóelemek kapcsán le kell szögezni, hogy ezek beépítése előtt és beépítése nélkül is ingatlan volt az a) és b) pont szerinti föld, épület, építmény, de azzal, hogy beépítésre kerülnek, ezek az elemek is ingatlannak minősülnek. A d) pont szerinti alkotóelemek akkor minősülnek ingatlannak, ha lerombolás vagy megváltoztatás nélkül nem távolíthatók el. Vizsgáljuk meg ezt a fogalmat is. A jogszabályban a felszerelés, gép van nevesítve, de ezen kívül bármilyen alkotóelem lehet. Az állandó jelleggel beépítettséget mint feltételt azok az alkotóelemek valósítják meg, amelyeket konkrét, hosszú távra és változatlan használatra terveztek, de legalábbis tartósan bizonyos ideig arra használják, amire beépítették. Az is vizsgálat tárgya kell legyen, hogy az alkotóelemek eltávolíthatók-e anélkül, hogy az épületet lerombolnák vagy megváltoztatnák. A lerombolás nem igényel különösebb magyarázatot, azonban a megváltoztatásról el kell mondani, hogy megváltoztatásnak minősül bármi, amit hozzákapcsoltak, majd eltávolítanak. (Ugyanakkor, ha apró vagy jelentéktelen károkat vagy változásokat okoz az eltávolítás, akkor az ingatlanná minősítést nem lehet alkalmazni.) Azt, hogy mi minősül jelentős munkának az eltávolítás kapcsán, az ahhoz szükséges idő és a költségek szempontjából kell megítélni, továbbá aszerint, hogy használhatatlan lesz-e az alkotóelem. Lényeges, hogy az ingatlanhoz való hozzákapcsolódásnak elég erősnek kell lennie. Az elhatároláshoz szempont a c) és a d) pontnál is, hogy a beépített alkotóelem az épület fő szerkezetének része: pl. falak, gerenda, padló, tartószerkezet, szennyvízcsatorna, az épület fő hűtő- és fűtőrendszere, ugyanakkor a beszerelt nem része a szerkezetének. Támpont lehet, hogy az alkotóelemet csak akkor kell ingatlannak tekinteni, ha az eltávolítása befolyásolja az ingatlan integritását. Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások általános fogalommeghatározása A Vhr. először is általánosságban meghatározza az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások minősítési szempontjait és fogalmát a 31a. cikkében. E szerint az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások csak azokat a szolgáltatásokat foglalhatják magukban, amelyek kellőképpen közvetlen kapcsolatban állnak az adott ingatlannal. A szolgáltatás az alábbi esetekben te- 10 ÁFA & SZÁMLÁZÁS

11 kintendő az ingatlannal kellőképpen közvetlen kapcsolatban állónak: a) a szolgáltatás az ingatlanból ered és az ingatlan a szolgáltatás alkotóeleme, valamint a nyújtott szolgáltatás szempontjából központi és nélkülözhetetlen szerepet tölt be; b) a szolgáltatást az ingatlan érdekében vagy arra irányulva nyújtják, és célja az ingatlan fizikai vagy jogi helyzetének megváltoztatása. A Magyarázat is kiemeli, hogy egy szolgáltatás ingatlanhoz való minősítésének az az alapfeltétele, hogy kellően közvetlen kapcsolatban álljon az ingatlannal, amely tényt objektív szempontok alapján kell minősíteni. A fenti meghatározásban szereplő a) pont azokat a szolgáltatásokat jelöli, amelyeknél a szolgáltatás eredménye az ingatlanból származik (például halászati jog, ingatlanlízing stb.), a b) pontba pedig azok a szolgáltatások tartoznak, amelyeknél az ingatlan van a szolgáltatás középpontjában (például épületjavítás). Hangsúlyozza a Magyarázat, hogy annak nincs jelentősége, hogy kinek nyújtják, akár a tulajdonosnak, akár bérlőnek, fővállalkozónak, a szolgáltatás tartalma a döntő. Ingatlanból akkor ered a szolgáltatás [a) pont], ha az ingatlant használják a szolgáltatás nyújtására, az ingatlan képezi a szolgáltatás fő és meghatározó elemét. Ha ide nem sorolandó, akkor a szolgáltatásnak az ingatlan fizikai vagy jogi helyzetének megváktoztatására kell irányulnia [b) pont], azaz az ingatlan jogállásának vagy fizikai jellemzőinek megváltoztatására kell irányulnia. A fizikai változás lehet bármilyen jelentéktelen, apró. Lényeges, hogy az a) és b) pont nem kettős feltétel, az is ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás, amelyik csak az egyiket valósítja meg. Ugyanakkor a fentiek szerinti értékelést csak azoknál a szolgáltatásoknál kell elvégezni, amelyek nincsenek külön nevesítve mint ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások. Nevesítetten ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások a teljesítési hely tekintetében A teljesítési hely tekintetében az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások minősítésének feltételrendszerén túlmenően felsorol néhány legtipikusabb ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatást a Vhr. Lényeges, hogy ez a lista nem kimerítő felsorolás, tehát vannak még természetesen itt nem említett ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, csak az alábbi szolgáltatásoknál nem kell elvégezni az általános feltételeknek megfelelő minősítést, ugyanis ezek a jogszabály erejénél fogva ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősülnek. (Hangsúlyozzuk, hogy ez a lista viszont csak az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások teljesítési helye tekintetében mérvadó.) A következő szolgáltatások tehát mindenképpen ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősülnek a teljesítési hely tekintetében: a) egy meghatározott telekre szánt épület vagy épület részei terveinek elkészítése, tekintet nélkül arra, hogy az épület megépül-e; b) építésfelügyeleti vagy biztonsági szolgáltatások nyújtása; (Ha az ingatlan egy ingóságát őrzik, például egy gépet, akkor is idetartozik, s akkor is idesorolandó, ha távolról nyújtják.); c) épület adott földterületen történő megépítése, valamint épületen vagy épület részein végzett építési és bontási munkák; d) adott földterületen állandó szerkezetek építése, valamint állandó szerkezeteken, például gáz-, víz-, szennyvíz- és hasonló csővezeték-rendszeren végzett építési és bontási munkák; e) földmunkák, ideértve a mezőgazdasági szolgáltatásokat is, például a szántást, vetést, öntözést és trágyázást; (De a mezőgazdasági szolgáltatások csak akkor sorolhatók ide, ha ingatlanhoz kapcsolódnak, például az állattartás, az aratás utáni csomagolás, címkézés, válogatás, szállítás stb. nem tartozik ide.) f) az ingatlan állapotának és kockázatainak felmérése és értékelése; g) az ingatlan értékbecslése, ideértve azt az esetet is, amikor a szolgáltatásra biztosítási célokból van szükség, a hitel biztosítékaként szolgáló ingatlan értékének megállapítása vagy viták esetén a kockázatok és károk felmérése érdekében; h) a (3) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó esetek kivételével ingatlan bérbe vagy haszonbérbe adása, ideértve azt az esetet is, amikor a termékek tárolására az ingatlan meghatározott részét az igénybevevő kizárólagos használatára jelölik ki; (Ez azt jelenti, hogy akkor tartozik ide, ha meghatározott ideig használja az ingatlant a bérlő oly módon, hogy az ingatlan használatából más személy ki van zárva. A raktározási, tárolási szolgáltatás akkor tartozik csak ide, ha az ingatlan meghatározott részét kizárólagos használatra jelölik ki, és az ingatlan a szolgáltatásban központi és nélkülözhetetlen elem. Az összetett raktározási szolgáltatások akkor minősülnek az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás járulékának, ha szorosan kapcsolódnak a raktározáshoz, azzal objektíve oszthatatlan szolgáltatást képezve, és a kiegészítő szolgáltatásokat ÁFA & SZÁMLÁZÁS 11

12 csak a raktározás jobb megvalósulása érdekében nyújtják.) i) szállásnyújtás a szállodaiparban vagy hasonló funkciót betöltő ágazatban, például nyári táborhelyeken vagy kemping céljára kialakított területeken, ideértve az időben megosztott használati jogok és hasonlók beváltásából eredő, meghatározott helyen való tartózkodás jogát; j) a h) és i) pontok hatálya alá tartozó esetek kivételével ingatlan egészének vagy részeinek használatához való jogok átengedése vagy átruházása, ideértve az ingatlan részének használatára szóló engedélyt, mint például halászati vagy vadászati jog, repülőterek váróiba történő belépéshez való jog, vagy díjköteles infrastruktúra, például híd vagy alagút használatának biztosítása; (Idetartozik például az autópályadíj is.) k) épület vagy épület részeinek karbantartása, felújítása és javítása, ideértve az olyan munkákat is, mint a takarítás, csempézés, tapétázás és parkettázás; l) állandó szerkezetek, mint például gáz-, víz-, szennyvíz- és hasonló csővezeték-rendszerek karbantartása, felújítása és javítása; m) olyan gépek vagy berendezések beépítése vagy összeszerelése, amelyek a beépítést vagy összeszerelést követően ingatlannak minősülnek; n) gépek vagy berendezések karbantartása és javítása, ellenőrzése és felügyelete, amennyiben a gépek vagy berendezések ingatlannak minősülnek; o) kereskedelmi, ipari vagy lakóingatlan működtetésére irányuló, az ingatlan tulajdonosa által vagy megbízásából végzett ingatlankezelés, a (3) bekezdés g) pontjának hatálya alá tartozó, ingatlanba történt befektetésekre vonatkozó portfóliókezelés kivételével; p) ingatlan értékesítése, bérbe vagy haszonbérbe adása, valamint ingatlannal kapcsolatos bizonyos jogok vagy dologi jogok (függetlenül attól, hogy birtokba vehető dolognak minősülnek-e vagy sem) létesítése vagy átruházása tekintetében végzett közvetítés, a (3) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó közvetítés kivételével; q) ingatlanon fennálló jog átruházásához, ingatlannal kapcsolatos bizonyos jogok vagy dologi jogok (függetlenül attól, hogy birtokba vehető dolognak minősülnek-e vagy sem) létesítéséhez vagy átruházásához kapcsolódó jogi szolgáltatások, mint például közjegyzői szolgáltatások vagy ingatlan adásvételére irányuló szerződés elkészítéséhez kapcsolódó jogi szolgáltatások, abban az esetben is, ha az ingatlan jogi helyzetének megváltoztatását eredményező alapul szolgáló ügylet nem valósul meg; Nem ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások a teljesítési hely tekintetében A Vhr. azokról a szolgáltatásokról is összeállított egy listát, amelyek semmiképpen nem tekinthetők ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak a teljesítési hely tekintetében. Ezek a következők: a) épület vagy épület részei terveinek elkészítése, amennyiben azokat nem meghatározott telekre szánják; b) termék ingatlanban történő tárolása, amennyiben az ingatlan meghatározott részét nem jelölik ki az igénybevevő kizárólagos használatára; c) hirdetési szolgáltatás nyújtása, abban az esetben is, ha ez ingatlan használatával jár; d) a szállodaiparban vagy hasonló funkciót betöltő ágazatban, mint például nyári táborhelyeken vagy kemping céljára kialakított területeken történő szállásnyújtás tekintetében végzett közvetítés, amenynyiben a közvetítő más nevében és javára jár el; e) kiállítási stand helyének biztosítása vásárok vagy kiállítások helyszínén, a kiállító számára tárgyak bemutatását lehetővé tevő egyéb kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt, mint például a kiállítási stand megtervezése, a tárgyak fuvarozása és tárolása, gépek rendelkezésre bocsátása, kábelfektetés, biztosítás és reklámozás; f) gépek vagy berendezések beépítése vagy összeszerelése, karbantartása és javítása, ellenőrzése vagy felügyelete, amennyiben a gép vagy berendezés nem képezi az ingatlan részét vagy nem válik az ingatlan részévé; g) ingatlanba történt befektetésekre vonatkozó portfóliókezelés; h) a (2) bekezdés q) pontjának hatálya alá tartozó esetek kivételével a szerződésekhez kapcsolódó jogi szolgáltatások, ideértve az ingatlan adásvételi szerződés feltételeire, az ilyen szerződés végrehajtására vagy létezésének bizonyítására vonatkozó tanácsadást, amennyiben e szolgáltatások nem kifejezetten valamely ingatlanon fennálló jog átruházására vonatkoznak. Kimondja Vhr. azt is, hogy amennyiben az igénybevevőnek ingatlanon végzendő munka céljából berendezéseket bocsátanak a rendelkezésre, úgy ez az ügylet csak akkor tekintendő ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatásnyújtó felelősséget vállal a munka kivitelezéséért. Ha a szolgáltatásnyújtó a berendezést a működtetéséhez elegendő személyzettel együtt bocsátja az igénybevevő rendelkezésére munka végzése céljából, azt kell vélelmezni, hogy a szolgáltatásnyújtó felelősséget vállal a munka kivite- 12 ÁFA & SZÁMLÁZÁS