FHB Index Európai Lakáspiacok

Átírás

1 FHB Index Európai Lakáspiacok Lendületben az európai lakáspiacok Az FHB Index elemzéseiben minden év tavaszán foglalkozunk a nemzetközi lakáspiacokkal. Mint arra tavaly is rávilágítottunk, az európai lakáspiacok többsége lendületben van, az árak folyamatos emelkedést mutatnak. Ugyanakkor bár a piacok jellemző megosztottság valóban jelentősen csökkent, továbbra is akad egy-két terület, ahol a lakáspiac még mindig a ciklus negatív oldalán helyezkedik el (1. ábra.). 1. ábra. A lakásárak alakulása az Európai Unióban és az euróövezetben (Forrás: Eurostat) A lakáspiac teljesítményére a legnagyobb befolyással a gazdasági helyzet alakulása bír, a nagyobb gdp növekedés, és a bővülő jövedelmek a lakásárak növekedését táplálják, míg a gazdasági stagnálás a lakáspiacra is negatív hatással van. Az idei évben elemzésünkben arra kerestük a választ, hogy a gazdaság alakulásához képest hogyan teljesítenek az európai lakáspiacok, vagyis mennyire támasztja alá a lakásárak bővülését vagy éppen csökkenését az adott ország gazdaságának teljesítménye. Eredményeink több országban is rávilágítanak a lakáspiac felfűtöttségére, mint például Ausztria, Németország, vagy Lettország esetében (1. térkép).

2 1. térkép. A reál lakásárak GDP-hez képesti szintjének alakulása a hosszú távú trendhez képest (Forrás: adatok: BIS, OECD, Eurostat, FHB Index számítás) A lakáspiaci lufi fújódásától való félelem a növekvő árakat látva erősödik, ugyanakkor mivel a lakáspiacok nem mozognak annyira együtt, mint korábban, nincs általános lakáspiaci buborék (1. grafika). A jelentősen felfűtött lakáspiaccal rendelkező országokat azonban érdemes jobban megvizsgálni. Szintén jellemző ugyanakkor, hogy az egyes országokon belül is eltérően alakulnak a lakásárak a különböző területegységek esetében, az árak emelkedésének a motorját sok esetben egy-egy nagyobb város vagy egy kiemelt terület jelenti, ami azt jelentheti, hogy egyes lokális piacok tűlfűtöttek lehetnek. 2

3 1. grafika. A reál lakásárak GDP-hez képesti aránya hogyan alakul az egyes országokban a hosszú távú trendhez képest, hol tartanak az országok a lakáspiaci ciklusban? (Forrás: adatok: BIS, OECD, Eurostat, FHB Index számítás) Az European Systemic Risk Board egyelőre 8 országra adott ki tavaly novemberben figyelmeztetést a lakáspiac túlfűtöttsége miatt, ezek közé tartozik Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Luxemburg, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság. Ezekben az esetekben ugyanis a lakásárak már elérték a 2008 előtti szintjüket, és a jelentős emelkedést követően meg is haladták azt

4 A legtöbbet drágult lakáspiacok Európában 2. térkép. A lakásárak drágulása a válság utáni mélypont és 2016 között (forrás: BIS) Az európai lakáspiacok közül jó néhány van túl jelentős emelkedésen, több országban is több mint 30 százalékkal emelkedetek az árak, míg Franciaországban, Olaszországban, Görögországban, és Cipruson lefelé tart a piac (2. térkép). A jelentős emelkedés a reál lakásárakat több esetben is már a válság előttinél magasabb szintre lökte, de a különbségek fokozatosan csökkennek a többi országban is, már csak pár terület maradt, ahol a válság előtti maximumhoz képestinél több mint 30 százalékkal kevesebbért lehet lakóingatlant vásárolni (3. térkép). 4

5 Szárnyaló lakáspiacok 3. térkép. A 2016-os reál lakásárak viszonya a válság előtti szinthez képest (Forrás: BIS) A szárnyaló piacoknak az egyes országok közül azokat tekintettük, ahol a reál lakásárak és a reál-gdp egymáshoz képesti aránya jelentősen eltért annak hosszú távú trendjétől (2. ábra). A csoportot 16 ország alkotja, mely így a legnépesebb az általunk meghatározott három közül, és egyben mutatja az előzőekben már megállapítottakat, hogy a nemzetközi lakáspiacok jelentős része erősen felfűtött állapotban van. A lakásárak a leginkább Ausztriában, Svájcban, Lettországban, Svédországban, az USA-an, Romániában és Németországban emelkedtek el a gazdasági helyzet alapján prognosztizálhatótól. De a szárnyaló piacok közé tartozik Hollandia, Portugália Luxemburg, Belgium, Finnország, Norvégia, Izland és Észtország mellett hazánk is, ahol szintén pozitív irányban tér el a hosszú távú trendjétől a lakásárak gdp-hez képesti aránya. Ausztria vezető helye nem meglepő, az árak immár 2008 óta folyamatosan emelkednek, több mint 36 százalékkal növekedett az ingatlanok reálértéke, miközben a válság csak meglegyintette a piacot, és csupán 2007-ben volt megfigyelhető némi csökkenés. Ráadásul az árnövekedés mérséklődése sem látszik, sőt ban több mint 6 százalékos drágulásra került sor 2015 átlagos értékeihez képest. Mint már korábban bemutattuk, 5

6 Ausztria az egyike azoknak az országoknak melyekre figyelmeztetést adtak ki a lakáspiac sérülékenysége miatt. Ennek hátterében elsősorban a lakásárak gyors növekedése áll, különösen Bécsben tűnik magasabbnak az árszint a fundamentumok alapján indokoltnál, az ország többi részén azonban a fundamentumokkal párhuzamosan mozognak az árak. A lakásárak emelkedése összefügg a jelentős jelzáloghitelezéssel is, a hitelhez jutó háztartások egyes csoportjai esetében pedig magas a kölcsön jövedelemhez képesti és a fedezeti értékhez képesti aránya. 2 Hollandia esetében az IMF elsősorban továbbra is magas háztartási adóssági szintet és az alacsony fedezettséget találta problémásnak, vannak ugyanis olyan esetek mikor a hitelek szintje eléri a lakás értékét. A svéd piac sérülékenységét a lakásárak hirtelen megugrása, és a lakóingatlanok túlértékeltségével függ össze, de emellett a növekvő eladósodottság is fokozza. Belgium esetében elsősorban a háztartások gyorsuló eladósodottságát és a már egyébként is magas adósságállományával függ össze a lakáspiac növekvő sérülékenysége, miközben az árak a korábbi években jelentős emelkedésen vannak túl 3, közel vannak a válság előtti szintjükhöz, és a fundamentumokhoz képest a túlértékeltség jeleit mutatják, ami az általuk végzett vizsgálat is megerősít, hiszen az árak gdp-hez képesti aránya évek óta magas. Németországban a lakásárak ismét jelentős növekedést produkáltak 2016-ban, így a hatodik éve emelkednek töretlenül, annak ellenére, hogy itt sem volt számottevő visszaesés a 2008-as válság hatására. Összességében az IMF nem adott ki figyelmeztetést a lakáspiac sérülékenysége miatt egyelőre, de az ország több szempontból is közelíthet ehhez. A sérülékenységi vizsgálat az országban több tényező esetében is növekvő érzékenységet mutatott ki. A lakásárak éves 4,7 százalékos növekedése, illetve a korábbi csúcsponthoz képest az árak alakulása, a lakosság eladósodottsága, a lakásárak jövedelmekhez képesti magas aránya, egyelőre azonban ezek középtávon csak csekély mértékben fenyegethetnek a lakáspiac túlhevülésével. Az érzékenységi vizsgálat Magyarország esetében is azt jelezte, hogy középtávon nem kell buborék kialakulásától tartani, bár a lakásárak növekedése kiemelkedő, a többi paraméter nem indokolta a figyelemfelhívást egyelőre. Portugáliában a lakáspiac a gazdaság rosszabb eredménye ellenére teljesít jól, így bár a reál növekedés még mérsékelt, a mélyponthoz képest csupán valamivel több mint 6 százalékos, a gazdasági teljesítményhez hasonlítva mégis jelentős felpattanást mutat

7 2. ábra. A reál lakásárak és gdp hányadosának eltérése a hosszú távú trendtől (Forrás: adatok: BIS, OECD, Eurostat, FHB Index számítás) Felívelő piacok A felívelő piacok csoportjába azok az országok kerültek, melyek esetében a reál lakásárak gdp-hez képesti aránya növekedést mutat, ugyanakkor még nem érték el a hosszú távú trend szerinti értéküket (3. ábra). Ebbe a csoportba tartozik a fentiek alapján Bulgária, Dánia, Írország, Csehország, az Egyesült Királyság, Litvánia, Szlovénia, Szlovákia, és Lengyelország. Annak ellenére, hogy az említett országokban tehát még elmarad a lakásárak szintje a gdp-hez képest a hosszú távon várttól, azért itt is akadnak olyan országok melyek lakáspiacára már figyelmeztetést adott ki a European Systemic Risk Board annak sérülékenysége miatt. Dánia, és az Egyesült Királyság is ebbe a csoportba tartozik. Dánia esetében részben az árak gyors növekedése különösen a nagyobb városokban tapasztalt drágulás okozza a lakáspiac érzékenységét. A nagyobb városokban a lakásárak ráadásul közelítik a válság előtti értéküket. Az országon belüli különbségeket jól mutatja, hogy míg az ország egészét 3,5 százalékos drágulás jellemezte 2016 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest, addig Koppenhágában 10,4 százalékos drágulás volt megfigyelhető. A lakásárak okozta érzékenységet fokozzák a hitelpiaci folyamatok is, a lakosság eladósodottsága magas, ráadásul törlesztő részletek jövedelemhez képesti aránya szintén magas

8 Az Egyesült Királyság lakáspiaca esetében jelenleg sok a bizonytalanság, a lakásárakhoz kapcsolódó érzékenység már a Brexit szavazás előtt is megjelent, és jelenleg ez utóbbi miatt különösen nehéz megítélni, hogy a lakáspiac milyen irányba halad majd a jövőben. Amennyiben a lakásárakban némi csökkenés figyelhető majd meg, - ahogy azt a Bank of England előre jelezte tavaly augusztusi jelentésében az lakáspiac érzékenysége csökkenhet az országban, amennyiben azonban a lakásárak növekedése tovább folytatódik, az érzékenység ismét nőhet. Jelenleg az érzékenységet szintén jelentősen növeli a nagy mértékű drágulás mellett, hogy az árak szintje a jövedelemhez képest nagyon magas, valamint hiteloldalon is találhatóak gyengeségek, mint a háztartások 5 adósságának magas aránya, vagy a magas törlesztő részlet aránya a jövedelemhez képest a European Systemic Risk Board jelentése szerint 6. Írországban mérséklődött a lakásárak növekedése a korábbiakhoz képest, míg 2015 és 2014 között még több mint 9 százalékkal emelkedtek reálértelemben az árak, addig 2016-ra a drágulás már csak 4,8 százalékos volt. Ez azt is jelenti, hogy kormányzat piac hűtő intézkedései sikerrel jártak. Az áremelkedés lassulása Dublinban még szembetűnőbb volt, az árak növekedése 2016 július és 2015 július között csupán reál értelemben 3,3 százalékos volt. 3. ábra. A reál lakásárak és gdp hányadosának eltérése a hosszú távú trendtől (Forrás: adatok: BIS, OECD, Eurostat, FHB Index számítás) A fordulópont környékén toporgók Az országok utolsó, és egyben a legkevesebb tagból álló csoportjába azok kerültek, melyek esetében a lakásárak GDP-hez képesti aránya csökkenő tendenciát mutat (4. ábra). Ezen országok közül a legjobban Spanyolország áll, ahol a lakásárak emelkednek ugyan, de a GDP növekedésénél ennek mértéke elmarad és emiatt még mindig esik a lakásár/gdp arány, a spanyol lakások átlagosan 3,5 százalékkal drágultak a mélyponthoz képest hónapjának végéig, de hasonló a helyzet Horvátországban is, ahol a reál lakásárak 2016-os növekedése ellenére csökkent a lakásár/gdp hányados. Franciaországban, Olaszországban és Cipruson is talán már a fordulópont környékén toporog a lakáspiac, legalábbis az árak csökkenése minimálisra mérséklődött vagy meg is állt. De némi javulás Görögországban is látszik, ahol az árak csökkenésének üteme egyre inkább mérséklődik, 2016 utolsó 5 forrás: Globalpropertyguide.com 6 8

9 negyedévében már csupán 0,6 százalékkal csökkentek az árak az országban, míg a korábbi negyedévekben még 1,5-4,2 százalékos volt a zsugorodás a Görög Nemzeti Bank adatai szerint. 7 Franciaországban az árak csökkenése megállni látszik, lassan átveszi a helyét a növekedés, a talpra állás azonban jelentős területi differenciákat mutat. Párizsban például az emelkedés már 2015 vége óta tapasztalható, de az ország egyes részein még csökkennek az árak. A lakásárak 2016 második negyedévére 2,8 százalékkal emelkedtek egy év alatt a francia fővárosban, 8100 eurót, vagyis 2,43 millió forintot kellett fizetni négyzetméterenként, míg tavaly 7880 euró környékén mozgott az átlagár. A lakáspiac kilátásai az országban kedvezőek, a lakásárak jövőbeli növekedését segítheti elő az élénkülő kereslet, amit az alacsony kamatkörnyezet támogat. 8 Olaszországban az átlagos reál lakásár már csak 0,6 százalékkal csökkent 2016 első 9 hónapjában 2015 átlagos értékeihez képest, a piac tehát erősen közelít az aljához, a válság előtti csúcsponthoz képest az ingatlanok összesen eddig 24 százalékot veszítettek értékükből. Már találhatóak olyan területek az országban, ahol az árcsökkenés átadja helyét a növekedésnek, ezek közé tartozik például a Comói-i tó környéke, ahol 1,2 százalékkal emelkedtek az árak 2016-ban, az árak csökkenése Rómában is megállt tavaly, míg Pisa környékén 0,5 százalékos drágulást mértek. A lakáspiac talpra állása tehát az országban is erős különbségeket mutat, a pozitív példák ellenére ugyanis az ország más részein még 8-14 százalékos csökkenésre is még sor került tavaly ábra. A reál lakásárak és gdp hányadosának eltérése a hosszú távú trendtől (Forrás: adatok: BIS, OECD, Eurostat, FHB Index számítás) A lakásépítések is beindulnak Európában Bár a lakásárak emelkedése azt mutatja, hogy a piacok a legtöbb európai ország esetében magukra találtak a válság után, a lakásépítések terén a lakáspiaci fellendülés csak lassabban következett be. A válság előtti szinthez képest az Európai Unióban több mint 60 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki 2016-ban az elérhető, első 9 hónapra vonatkozó adatok alapján, mint a 2006-os csúcsponton (5. ábra). Az építési engedélyek száma azért bővült, míg 2015-ben a 2013-as mélyponthoz képest még csak 12 százalékos növekedés látszott, addig 2016 első 9 hónapjának átlagos értékei alapján az engedélyezés 21 százalékkal bővülést mutatott a legrosszabb évhez képest. Ugyanakkor az egyes országok között jelentős különbségek vannak a lakásépítések alakulásában Forrás: Global Property Guide (300 Ft/Euró árfolyammal számolva) 9 9

10 5. ábra. Az építési engedélyek alakulása az Európai Unióban és az euróövezetben 2010=100 (Forrás: Eurostat) Az építési engedélyek számának alakulását érdemes összehasonlítani a válság előtti illetve a mélyponton tapasztalt szintjével. Mint a 6. ábrán látható, jó néhány országban jelentős felpattanás volt tapasztalható a tervezett építkezések terén a korábbi visszaesést követően, az országok közel felében több mint 50 százalékkal növekedett a kiadott építési engedélyek száma. A vezető helyen Magyarország áll, ahol a növekedés több mint 300 százalékos volt, ebben azonban nagy szerepet játszott az alacsony bázisérték, illetve az új lakásépítések beindulásához hozzájárult a kormányzati ösztönzők (CSOK, áfacsökkentés) 2016-os bevezetése is. Több országban azonban továbbra is alig érzékelhető élénkülés az építések terén, így Romániában, Olaszországban, Szlovéniában vagy Görögországban. Ugyanakkor a válság előtti csúcspontot még továbbra sem érte el a építési engedélyek szintje, a legnagyobb különbség jelenleg Görögország, Spanyolország, Portugália, Írország, Olaszország, Lettország és Luxemburg esetében tapasztalható. 10

11 6. ábra. Az építési engedélyek számának alakulása a válság előtti csúcshoz illetve az azt követő mélyponthoz képest Európában (Forrás: Eurostat) Elemzésünkben szintén megvizsgáltuk az egyes országok esetében a lakásállomány megújulásának sebességét, vagyis hogy az új lakások száma hogyan aránylik az összes lakóingatlan számához. Mint a 7. ábrán látható, több ország esetében a megújulása ráta jócskán eltér a 2006-os szinttől. A 2015-ös épített lakásszámok alapján a legalacsonyabb a lakásállomány megújulásának sebessége Spanyolországban, Portugáliában illetve hazánkban, mind a három esetben 0,2 százalék alatt maradt az új lakások aránya a meglévő állományhoz képest. A leggyorsabban a 2015-ös számok alapján Lengyelországban, ahol meghaladja az 1 százalékot is, míg a második és harmadik helyen Belgium és Hollandia áll. 11

12 7. ábra. A lakásállomány megújulási rátája, vagyis az épített lakások lakásállományhoz képesti aránya Európa egyes országaiban (Forrás: Eurostat: Housing statistics in the EU 2010, statista.com, Housing Europe: State of Housing in EU 2015) Összességében - mint a számokból látszik - a lakásépítések is kezdenek magukhoz térni Európában, egyre több új lakás épül, a válság előtti szinteket kezdik közelíteni az engedélyek a legtöbb esetben. Ugyanakkor egyes helyeken vélhetően soha nem hozzák majd be a lemaradást, valószínűleg a jelentős építési boom, mint amilyen Portugáliában, Írországban vagy Spanyolországban tapasztalható volt a válság előtt, nem fog megismétlődni. Mekkora új lakást lehet venni kb. 60 millió forintból Európában? A Deloitte 2016 közepén vizsgálta 10 meg az országok újlakás-piacain uralkodó különbségeket. A vizsgálat arra irányult, hogy 60 millió forintból, vagyis 200 ezer euróból mekkora újépítésű lakást lehet vásárolni. Az eredmények rávilágítanak, hogy jelentősek a különbségek az egyes országok között az árakat illetően. Magyarországon, Portugáliában és Lengyelországban több mint 5 szobás új ingatlan is vásárolható volt a fenti összegből, Csehországban, Hollandiában, Németországban, Belgiumban és Szlovéniában körülbelül 4 szobás lakás. Mivel nyugatabbra drágábbak a lakások, az Egyesült Királyságban például már csak egy egy-szobás lakásra (39 nm) futotta a fenti összegből. A városok szintjén (minden ország három legnagyobb városa) pedig még nagyobbak a különbségek. 60 millió forintból a legdrágább városban mindössze 11 négyzetméteres új ingatlan vásárolható, míg a legolcsóbbnál akár 201 négyzetméteres is kijöhet. A legnagyobb lakást egyébként épp Magyarországon, Debrecenben lehet venni, a második helyen Jekatyerinburg áll 200 négyzetméterrel, míg a harmadik Győr szerezte meg (188 nm). De még Budapest is előkelő helyen szerepelt, 162 négyzetméterrel a 6. az 50-es listán. Brüsszelben azonban már csak 69, Madridban 67 négyzetméteres, Berlinben 63 négyzetméteres, Amszterdamban 55 négyzetméteres, Dublinban 47 négyzetméteres, míg Münchenben 33 négyzetméteres otthonra futja csak a sok millióból. A legkisebb ingatlant Londonban lehet venni (11 nm), de Párizsban sem sokkal jobb a helyzet, ott 19 négyzetméteres új lakáshoz elég a 60 millió forint

13 Régiós különbségek A lakásárak közötti különbséget a régiós fővárosok között is megvizsgáltuk. A belvárosok árazását, vagyis a központi irodapiacot illetve a jelentős irodaterület mellett található, tömegközlekedéssel jól megközelíthető városrészek árazását hasonlítottuk össze (4. térkép). Prága esetében az 1. és a 4. kerület árazását vetettük össze, a budapesti 5. és 13. kerülettel, Bukarest esetében pedig Avatiei, Tei, Dorobanti, és Primaverii városrészek, valamint a belváros árait vettük figyelembe. Pozsonyban a belvárosi ingatlanok átlagárát vizsgáltuk, mivel az A kategóriás irodaterületek jelentős része itt található, és ezáltal a legjelentősebb irodapiaci lokációnak számít. Az ingatlanok közül a felújított, újszerű állapotban lévő használt ingatlanokat, vagy új lakásokat vettük figyelembe. 4. térkép. Az hirdetési eladási árak és bérleti díjak az egyes városokban, a belvárosokban, és a fontosabb irodaterület mellett található, jó közlekedéssel rendelkező területen Forrás: homesweethome.cz, otthonterkep.hu, whitemountain.ro, bucharestapartment.net, expats.cz, numbeo.com Az eredmények az mutatták, hogy a vizsgált régiós fővárosok közül a legnehezebb otthonhoz jutni Prágában, ahol mind a belvárosban, mind pedig az egyik legfontosabb irodapiaci lokációban a legmagasabbak voltak az árak és a bérleti díjak is. Vásárolni és bérelni Bukarest belvárosában tűnik a legolcsóbbnak, ugyanakkor a népszerű irodapiaci lokációhoz közeli területein a második legmagasabbak a hirdetési eladási árak. Ebben azonban nagy szerepet játszik a lokáció természeti környezete, a folyó melletti fekvése, amely önmagában is jelentős prémiumot biztosíthat az ott található ingatlanoknak. 13

14 Az FHB Indexhez kapcsolódó szolgáltatásaink Az FHB Lakásárindexet negyedéves gyakorisággal tesszük közzé. A hazai ingatlanpiaci gyakorlatban ez a mutató mind időintervallumában, mind adatminőségében, mind módszertani megalapozottságában kiemelkedik a magyar lakáspiaci adatok közül. Az első, 2009-es publikálás óta az MNB (Magyar Nemzeti Bank), az RICS nemzetközi szervezete (The Royal Institution of Chartered Surveyors), az IMF, a European Mortgage Federation és az Európai Bizottság is kiemelt lakáspiaci mutatóként hivatkozott már az FHB Indexre. Rendszeresen publikáljuk az FHB egyedi témát feldolgozó speciális lakáspiaci elemzéseit, az FHB Termőföldindexet és a Lakásárprognózist. Lakáspiaci előrejelzésünk modellen alapuló módszertana az alábbi pillérekre támaszkodik: I. Nemzetközi és magyar tapasztalatok alapján azonosítunk összefüggéseket a kiválasztott magyar makrogazdasági indikátorok, pénzpiaci és hitelpiaci környezet mutatószámai, lakáspiac forgalmi adatai és a lakásárak között. (A makrogazdasági és pénzügyi környezet várható alakulásáról főként a Magyar Nemzeti Bank kiadványaiban szereplő előrejelzések alapján alakítjuk ki képünket.) II. Az FHB Bankcsoport több mint egy évtizede egyik meghatározó szereplője a magyar lakásfinanszírozási piacnak. Működésünk földrajzilag lefedi az országot, a meghatározó ingatlanértékelők széles körétől jutunk információkhoz, melyhez az FHB Ingatlan Zrt. saját szakértői tapasztalata is hozzájárul. Ezért előrejelzéseinkben felhasználjuk a feldolgozott és ellenőrzött lokális helyzetértékeléseket is. Az FHB Indexhez felhasznált teljes körű magyarországi adatbázis és az Index előállításához elvégzett módszertani fejlesztés lehetővé teszi, hogy a pénzügyi szektor számára kötelező, a fedezeti portfólióban lévő ingatlanok értékének monitorozására, és felülvizsgálatára, gyors és költséghatékony megoldást biztosítson. Az Európai Parlament és Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) amely a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményeket szabályozza (CRR), írja elő a fedezeti portfólióban lévő ingatlanok értékének monitorozását, és a rendeletben meghatározott időközönkénti érték felülvizsgálatát. Büszkék vagyunk rá, hogy szolgáltatásunkat már több jelentős hazai pénzintézet is igénybe vette. A bankoknak a jövőben is meg kell felelniük a szigorú felügyeleti követelményeknek, ezért hasznos alkalmazni a nemzetközi standardoknak megfelelő, a hatóságok felé is megfelelően dokumentálható módszertannak megfelelő eljárást. Számos egyedi igényre készülő elemzési megbízást teljesítünk. Ezekben lakás-, telek- és termőföldpiacról szóló helyi információkat, a prognózisunk mértékére, dinamikájára vonatkozó részletesebb magyarázatot, valamint a teljesülést övező kockázatok vizsgálatát is kínáljuk. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagja. Készséggel állunk rendelkezésükre részletes ajánlattal és további kérdésekkel kapcsolatban. Molnár Zsolt vezérigazgató-helyettes FHB Ingatlan Zrt. Telefon: +36(1) Fax: +36(1) molnar.zsolt@fhb.hu dr. Nagy Gyula vezérigazgató FHB Jelzálogbank Nyrt. Telefon: +36(1) nagy.gyula@fhb.hu Az az FHB Index kizárólagos kutatási partnere. 14