FHB Index Európai Lakáspiacok

Átírás

1 FHB Index Európai Lakáspiacok Lendületben az európai lakáspiacok Az FHB Lakásárindex elemzésekben rendszeresen foglalkozunk a nemzetközi piaccal. A válságból való kilábalás elemzése után elmondhatjuk, hogy idén az európai lakáspiacok lendületbe jöttek (1. ábra). Míg a korábbi években a megosztottság jellemezte a kontinenst, most az európai lakáspiacok polarizáltsága fokozatosan csökkent. Gyengélkedő piacot már csak ott találni, ahol a gazdaságpolitikai nehézségek az egész országot megbénítják. 1. ábra. A lakásárak alakulása az Európai Unióban és az euróövezetben (Forrás: Eurostat) Tavalyi elemzésünkben bemutattuk, mely országok piaca hagyta el, és mely országok piaca közelíti a fordulópontot tel összehasonlítva idén még több országban következett be a trendforduló, és indultak növekedésnek az árak. A nehézségeket nemrégiben leküzdők között van Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia. A korábban is a ciklus tetejéhez közelítő országok piacai növekedtek az elmúlt egy év során, vagyis negatív fordulatra nem került sor sem Ausztriában, sem Németországban, sem pedig az Egyesült Királyságban. A ciklus pozitív tartományában tartózkodó államok közül többek esetében figyelhető meg a piac szárnyalása figyelhető meg, ezek közé tartozik hazánk, Svédország és Írország is (1. térkép).

2 1. térkép. A lakáspiaci helyzet alakulása 2014-ben Európa egyes országaiban (Forrás: BIS és FHB Index)(Szárnyaló, erőteljesen növekvő, trendfordulón túljutó, csökkenő) Ahogy már korábban is írtuk, néhány kivételes országban ugyanakkor még mindig nem tért magához továbbra sem a lakáspiac. Egyes helyeken ugyan nagyon közelinek tűnik a fordulópont, de a lengyel, valamint a francia piac is inkább helyben jár. Néhány esetben még ennyi pozitívumot sem lehet elmondani, a súlyos gondokkal küzdő Görögországban az árak továbbra is csökkennek. Az élenjáró piacok A korábbi években növekvő piacok még nem érték el a ciklus tetejét, így nem került sor tavaly fordulatra, sőt Németországban és Ausztriában ismét nagyobb sebességre kapcsolt az árnövekedés (2. ábra). Az Egyesült Királyságban a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is emelkedtek az árak 2015-ben, bár a növekedés mértéke folyamatosan csökken, 2015 és 2014 között a változás már csak 5,6 százalékos volt a korábbi 10 százalék helyett. A londoni lakáspiac ismét szárnyakat kapott, míg az árak 2014 augusztusa és 2015 eleje között csökkentek, addig az elmúlt egy évben ismét az emelkedésé volt a főszerep, a 2015 februárban jellemző átlagosan 488 ezer fontos fajlagos árról decemberre 530 ezer font (212 millió Ft) fölé kúsztak fel az árak a Brit Statisztikai Hivatal adatai szerint februárjában, Angliában a lakások átlagára font (kb. 119 millió Ft) volt, 2 Walesben 173 ezer font (69,2 millió Ft), Skóciában 189 ezer font (75,6 millió Ft), míg Észak-Írországban 157 ezer font (kb 62,8 millió Ft). Németországban a lakásárak drágulásának mértéke növekedett tavaly, míg korábban az emelkedés nagysága még inkább mérséklődni látszott és 2013 között az árak átlagosan 2,5 százalékkal növekedtek, míg 2015 és 2014 között 4,7 százalékos volt ez a változása. Berlinben a medián ár 2015 első negyedévének végén 2785 euró (kb Ft) volt négyzetméterenként a lakások esetében, Hamburg ennél drágábbnak számított, ahol 3247 eurót (974 ezer Ft-ot) kértek a lakásokért, Münchenben pedig már átlagosan 4691 eurót (kb. 1,41 millió forintot) Brit Statisztikai Hivatal (400 FT/GBP árfolyammal számolva) 3 Global Property Guide (300 Ft/Euró árfolyammal számolva) 2

3 A fenti növekedés pedig tovább folytatódhat. A Postbank nem régiben megjelent tanulmánya szerint a nagyobb városokban jelentősen emelkedhetnek az árak a következő 15 évben a bevándorlás hatására. Berlinben például 14,5 százalékos drágulást valószínűsítettek 2030-ra, míg a menekültek érkezése nélkül csupán 8,5 százalékos növekedés következne be elemzésük szerint. Németországban a jelentősen emelkedő árak miatt az elemzők buborék veszélyére figyelmeztetnek. Az alacsony hitelkamatok többeket indítanak a lakásbérlés helyett inkább a vásárlásra, (illetve az alacsony betéti kamatok miatt is egyre többen fordulnak befektetési lehetőségek után kutatva az ingatlanpiac felé) nem csak a hazai piacról, hanem külföldről is. A bérbeadással ugyanis jóval magasabb hozamokat lehet elérni, mint kötvényekbe fektetve. A Bundesbank már 2014-ben figyelmeztetést adott ki az árak drasztikus emelkedése, és a nagyobb városok túlértékelt ingatlanpiacai miatt. Németországban a lakásárak emelkedése szorosan összefügg az egyre növekvő bérleti díjakkal, amit például Berlinben bérlakás-programmal kívántak korlátozni, melynek keretében maximálták az ingatlanokért kérhető bérleti díjak nagyságát. A korlátozások bevezetése azonban szűkíti a lakásépítéseket, ami a kínálat hiányához vezethet, így emiatt drágíthatja a lakásokat. Más elemzések szerint a német lakáspiacon nem kell buboréktól tartani, az árak még nemzetközi és történelmi összehasonlításban is alacsony szinten vannak, a piac inkább a normális szintjéhez tér vissza a mostani felfutás során. 2. ábra. A lakásárak változása a ciklus tetejéhez közelítő országokban 2010=100% (Forrás: BIS) Ausztriában a lakáspiac ismét lendületet kapott, és míg 2014 utolsó negyedéveit a korábbi nagy növekedést követően a csökkenő árak jellemezték, ez 2015-ben ismét növekedésbe fordult át. Az árak az év első három hónapjában 4,5 százalékkal emelkedtek. 4. Szárnyra kapó piacok Az európai piacokon a drágulás éllovasának Magyarország számított 14 százalékos lakásár-növekedésével. Magyarországon egy használt lakás átlagára 2015 harmadik negyedévében 16,3 millió forint volt a legdrágábbnak számító Budapesten, míg a legolcsóbb Észak-Magyarországon az átlagár 5,8 millió forinton alakult. Az FHB index adatai szerint a fővárosban 2015 első három negyedévében az átlagos forintot kellett fizetni egy otthon négyzetméteréért, míg Észak-Magyarországon forintot kértek el az eladók. Svédországban a lakáspiac hazánkhoz hasonlóan szintén szárnyal, az árak emelkedésének még a 2014-es, egyébként sem kevés 9,6 százalékos szintet is sikerült felülmúlnia közel 2 százalékponttal. Jelenleg az árak több mint 64 százalékkal haladják meg a 2007 elejét jellemző árszintet. A jelentős növekedés hátterében az alacsony kamatszint és a jelentős lakáskínálati hiány áll, az építkezések óvatosabban követik a keresletet (3. ábra). Svédországban a 2016 első negyedévben átlagosan 2648 ezer koronáért (87,4 millió forintért) cseréltek gazdát az ingatlanok, Stockholm számított a legdrágábbnak 5424 ezer koronás (179 millió forintos) átlagárával, 4 Forrás: BIS 3

4 Göteborgban 4041 ezer korona (kb. 133 millió Ft), míg Malmöben 3381 ezer korona (kb. 111,6 millió Ft) volt az átlagár a fenti időszakban. 5 Írországban véget ért a válság kirobbanása óta tartó lakásár-zuhanás, és ahogy arról már korábban írtunk, az árak emelkedésbe kezdtek 2013-tól ben a drágulás ugyan némileg csökkent, de még így is megközelítette a 10 százalékot. Írországban, Dublin belvárosában az átlag kínálati árak euró (kb. 74,3 millió Ft) körül alakultak 2015 harmadik negyedévében, de a legdrágábbnak számító déli részen elérte az eurót (156 millió Ft-ot). A fővároson kívül az országban jóval alacsonyabb összegeket kérnek a lakóingatlanokért, Carlowban eurót (43 millió Ft-ot), Waterford megyében pedig eurót (kb. 54 millió Ft-ot) kellett fizetni átlagosan. 6 Eddig az áremelkedés motorjának Dublin számított, a drágulás mértékének csökkenése azonban a fővárost az ország többi részéhez képest jobban érintette 7. Míg 2014-ben még 21 százalékkal mentek fel az árak, addig a tavalyi évi növekedés már csak alig haladta meg a 10 százalékot januárjában az emelkedés már csak 2,6 százalékos volt, az előző év azonos hónapjához képest, 2015 novembere óta pedig hónapról hónapra kevesebbet kell fizetni a lakásokért a vásárlóknak az Ír Statisztikai Hivatal adatai szerint. A korábbi jelentős áremelkedés kapcsán többekben felmerült, hogy a piacot a túlzott befektetői várakozások mozgatják, míg más vélemények szerint elsősorban a kínálathiány volt felelőssé tehető a jelenségért. A túlzott mértékű emelkedés megakadályozására a kormányzat piacot hűtő intézkedéseket vezetett be, és hitelpiaci korlátozásokkal tervezte letörni az elszálló árakat, ami úgy tűnik különösen Dublin esetében sikerrel járt. 3. ábra. A lakásárak változása az elmúlt évben jelentős növekedést mutató piacokon 2010=100% (Forrás: BIS) 5 Svéd Statisztikai Hivatal (33 Ft/SEK árfolyammal számolva) 6 Global Property Guide (300 Ft/Euró 7 4

5 Mérsékelten növekvő piacok 4. ábra. A lakásárak változása a 2015-ben növekedést mutató piacokon 2010=100%(Forrás: BIS) Folytatódott a piac magára találása Csehországban és Bulgáriában, az árak növekedésének mértéke emelkedett. Előbbi esetében a 2014-es 2,7 százalékos drágulást egy átlagosan 3,1 százalékos követte 2015 első 9 hónapjában, köszönhetően a javuló gazdasági eredmények és alacsony hitelkamatok miatt megnövekedett keresletnek. Bulgáriában a korábbi 1,6 százalék helyett 2015 első három negyedévében 2,8 százalékkal mentek fel az árak 2014 átlagos értékéhez képest, némileg azonban aggodalomra adhat okot, hogy a harmadik negyedévet ismét csökkenő lakásárak jellemezték (4. ábra). Talpra állás Tavaly még óvatosan beszéltünk több ország esetében is arról, hogy túl jutott a válságon. Mostanra azonban bebizonyosodott, hogy Portugália, Spanyolország, és Szlovákia lakáspiacai a növekedés fázisába léptek. Portugáliában a 2014-es 1,1 százalék helyett 2015-ben 2 százalékkal nőttek az árak az előző év átlagos szintjéhez képest. A használt lakáspiacon nagyobb drágulás figyelhető meg, immár az egymást követő ötödik negyedévben magasabb az éves növekedés szintje, mint az újlakások esetében. A piac élénkülését mutatja, hogy egyre több tranzakcióra került sor, a 2015-ös növekedés 27,4 százalékos volt a Portugál Statisztikai Hivatal adatai szerint, összesen valamivel 100 ezer fölött mozgott az adásvételek száma, míg 2014-ben még csak 84 ezer ingatlan cserélt gazdát. 8 A 2008-as válság egyik legnagyobb vesztesének számító Spanyolországban egészen 2014 harmadik negyedévéig estek az árak, összesen több mint 30 százalékot veszítettek értékükből az ingatlanok. De a fokozatosan csökkenést mutató esés a 2015-ös évben növekedésbe fordult át, és így már 5 negyedév óta emelkednek az árak az országban. Ugyan ennek mértéke még nagyon enyhe, a 2014-es átlagos árakhoz képest a 2015-ös szint csupán 0,8 százalékkal magasabb, de mindenképpen bizakodásra ad okot a 2014-ben megfigyelt 2,4 százalékos csökkenéssel összehasonlítva (5. ábra). Spanyolországban, 2016 januárjában átlagosan 1490 eurót (447 ezer forintot) kellett fizetni az ingatlanok négyzetméteréért 9. 8 Forrás: Portugál Statisztikai Hivatal 9 5

6 5. ábra. A lakásárak változása a trendfordulót követően növekvő piacokon 2010=100% (Forrás: BIS, FHB Index) Románia csatlakozása a válságon túljutott országok köréhez még kérdéses. Lakáspiacát 2014-ben még csökkenő árak jellemezték, de 2015 január és szeptember között 3,5 százalékos lakásár-drágulásra került sor az előző év átlagos áraihoz képest. Kérdés azonban, hogy ez mennyire lesz tartós, az árnövekedés ugyanis főként az év első negyedévének köszönhető, és a következő 6 hónapban ismét csökkentek az árak. Akik még mindig szenvednek Továbbra is vannak azonban olyan országok, melyek nem tudnak kilábalni a lakáspiaci válságból. Ezek közül az egyik Olaszország, ahol már 2008 óta esnek a lakásárak. Pozitív hírként talán annyit lehet elmondani, hogy a 2014-es 4,4 százalékos csökkenéssel szemben tavaly az előző év átlagos áraihoz képest már csak 2,5 százalékkal mentek lefelé az árak az év első 9 hónapjában, szintén biztató lehet, hogy a harmadik negyedévben például szinte stagnált a piac, és csupán 0,1 százalékkal mérséklődtek a lakásárak. Horvátországban bár 2015-ben az előző év átlagos árszintjéhez képest 2,9 százalékkal csökkentek az árak 2015 január és szeptember között, bizakodásra adhat okot, hogy a harmadik negyedévben már enyhe növekedés volt tapasztalható. 6. ábra. A lakásárak változása a trendfordulóhoz közelítő piacokon 2010=100% (Forrás: BIS) Franciaországban az árak csökkenése szintén folytatódott 2015-ben, a lakóingatlanok 1,7 százalékot vesztettek értékükből 2014 éves átlagos szintjéhez képest az év első 9 hónapjában, ami megegyezik a 2014-es 6

7 éves csökkenés mértékével. A leggazdagabb és egyben legnépszerűbb régiónak számító Ile-de-France régióban az átlagár 2015 június végén 5220 euró/négyzetméter (kb. 1,57 millió Ft/nm) volt. Ezen belül a fővárosban, Párizsban volt a legmagasabb az ár, 2015 második negyedévének végén 7880 eurót (kb. 2,4 millió Ft) kellett fizetni az ingatlanok négyzetméteréért. 10 Görögországban a 2015-ös nehézségek a lakáspiacot sem hagyták érintetlenül és még további mélységekbe taszították. Az év első 9 hónapján az árak 2014 december végétől megfigyelthez képest közel 5 százalékkal csökkentek. Lengyelországban 2015-ben a 2014-es átlagos árakhoz képest 1,6 százalékos lakásárcsökkenés volt megfigyelhető. az első negyedéves jelentős emelkedés ellenére, mutatva, hogy a piac még mindig nincs túl a nehézségeken (6. ábra). A lakásépítések nehezen indulnak be Európában Bár a lakásárak emelkedése a piacok magára találását mutatja, a lakásépítések terén ez nem igazán látszik. A válság előtti szinthez képest az Európai Unióban mindössze körülbelül harmad annyi építési engedélyt adtak ki 2015 első 9 hónapjában, mint 8 évvel korábban az első három negyedévben (7. ábra). Az építési engedélyek egyelőre alig mozdultak el a mélypontjukról, mindössze 8 százalékkal voltak magasabbak 2015 első 9 hónapjában, mint 2013 azonos időszakában. 7. ábra. Az építési engedélyek alakulása az Európai Unióban és az euróövezetben 2010=100% (Forrás: Eurostat) A lakásépítések meglehetősen vegyes képet mutatnak Európa különböző országaiban. A kiadott engedélyeket illetően még mindig több országban a csökkenés a jellemző, ez pedig előrevetíti, hogy új kínálat vélhetően az idén nem fog elkészülni tömegével ezekben az országokban. Jelentősen zuhant az engedélyezések száma Finnországban és Lettországban, de a tavaly előtti növekedést követően Belgiumban is visszaestek az engedélyezések 2015-ben. Előbbi esetében a zuhanás több mint 20 százalékos volt, Lettországban és Belgiumban pedig 13 százalék körüli visszaesés volt tapasztalható. Ugyanakkor több, tavaly még zsugorodással küzdő országban növekvő pályára álltak az építési engedélyek, például a 2014-ben még több mint 11 százalékos csökkenést elszenvedő Franciaországban tavaly már 2,8 százalékos bővülésre került sor. Szintén emelkedett az építési engedélyek száma Romániában, mely 2014-ben még stagnálással szembesült. Természetesen még nagy kérdés, hogy valóban a tartós növekedés elindulását jelzi-e a 2015-öt jellemző enyhe bővülés, pontosabbat, majd csak az idei év eredményei alapján mondhatunk (8.a-c. ábra). 10 Forrás: Global Property Guide (300 Ft/Euró árfolyammal számolva) 7

8 8.a. Országok, ahol a lakásépítési engedélyek száma csökken 2010=100% (Forrás: Eurostat) 8.b. Országok, ahol a lakásépítési engedélyek száma növekszik 2010=100%(Forrás: Eurostat) 8.c. Országok, ahol a lakásépítési engedélyek száma jelentősen nőtt 2010=100% (Forrás: Eurostat) Egyes 2014-ben még az építési engedélyek száma terén csökkenést mutató országokban ugyanakkor megugrottak az engedélyezések tavaly, Portugáliában közel 18, míg Litvániában közel 19 százalékos bővülésre került sor a korábbi 6,5 és 2,2 százalékos csökkenéssel szemben. Több országban pedig tovább folytatódott az építési engedélyek számának jelentős mértékű felfutása, ezek közé tartozik hazánk mellett Észtország, Hollandia, és Dánia. A legjelentősebb növekedést Írországban mutatta az engedélyezés, ahol a bővülés 52 százalékos volt 2015 első három negyedévének eredményei alapján. Meg kell azonban jegyezni, hogy bár jó néhány piac valóban kimagasló növekedést produkált tavaly, azért a válság előtti szinttől az engedélyek száma még a legtöbb helyen messze elmarad, ahogy azt a fejezet elején az Európa egészére vonatkozó engedélyezések számának alakulásában is tetten érthető. Ez alól egyedül Svédország, Ausztria és Németország jelent kivételt, ahol az építési engedélyek száma a válság előtti maximumot is jelentősen meghaladja, de ezekben az országokban a válság sem éreztette úgy hatását, mint más területeken. A legnagyobb lemaradást a korábbi válság előtti maximumhoz képest Spanyolország, és Görögország mutatja, ahol több mint 90 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki 2015-ben, mint a válság előtti maximum idején, de Lettország, Írország és Portugália esetében is mindössze csak a válság előtti szint ötödének megfelelő lakásépítési engedélyt került kiadásra tavaly (9. ábra). 8

9 9. ábra. Az építési engedélyek számának zuhanása a válság után és alakulása a válság előtti maximumhoz képest 2015-ben az Európában (Forrás: Eurostat) Magyarországon a jelentős növekedés ellenére még szintén nagyon alacsony a lakásépítési engedélyek szintje a válság előttihez képest, az építkezések beindítása érdekében csökkentették az 2016 elejétől 5 százalékra a korábban 27 százalékos áfát, illetve a lakáshoz jutáshoz nyújtott állami támogatások megemelése, illetve differenciálása is a beruházások beindítását célozza meg. Ennek hatása az építési engedélyezésben már az idei évben megmutatkozhat. Összességében elmondható, hogy bár sok ország esetében látszik fordulat a lakásépítési engedélyekben, és már nagyon kevés térség van, mely csökkenést mutat, még bőven van tér a fellendülésre. A válság előtti szinthez képest óriási lemaradásban vannak az építési engedély számok, amely alól csak egy-két ország jelent kivételt. Több országban is nehezebb lett lakást vásárolni A lakásárak növekedése több országban is felülmúlta a jövedelem bővülésének szintjét, így a lakásvásárlás nehezebbé vált. Ezek közé tartozik Németország és Ausztria, ahol - mint arról már korábban is beszámoltunk - a válság a legkevésbé érintette a lakáspiacon. De nehezebb lett a dolga a lakásvásárlóknak a jelentős lakásár-növekedést produkáló Svédországban és az Egyesült Királyságban is. Leginkább Spanyolországban örülhetnek a lakásvásárlók, ahol az 5 évvel korábbinál több, mint 25 százalékkal csökkent a lakásárak jövedelemhez viszonyított szintje (10. ábra). Magyarországon a 2010-es értékhez képest sokkal könnyebb volt az ingatlanvásárlás 2015-ben, még a 2014 második negyedéve óta megfigyelt jelentős árnövekedés ellenére is. Mint arról korábbi elemzéseinkben beszámoltunk 11, a lakásárak csökkenése és a jövedelmi helyzet javulása miatt a 2007-et jellemző 1,93-ról (1,93 hónapnyi jövedelemért lehetett egy négyzetméternyi lakást vásárolni), 2014-re 1,17-re csökkent a lakásárak jövedelemhez viszonyított aránya. A 2014-től kezdődő áremelkedést azonban a növekvő jövedelmek se tudták ellentételezni, így az előbbi arány 1,23 növekedett, ami azonban még mindig sokkal kedvezőbb, mint a válság előtti, vagy a 2010-es 1,49-es érték %20FHB%20Els%C5%91%20Lak%C3%A1s%20V%C3%A1s%C3%A1rl%C3%B3k.pdf 9

10 10. ábra. A lakásárak jövedelemhez való viszonyának alakulása 2010=100 (Forrás: IMF) Javuló gazdasági kilátások A konjunktúra változások és a lakásárak közötti szoros kapcsolattal már korábbi kiadványainkban is foglalkoztunk. Ezért az európai lakáspiacok jövőbeli kilátásainak megállapításához érdemes a gazdaságok GDPjének várható alakulását is figyelemmel követni, ahogy azt a 11. ábra mutatja. Az EU gazdasága továbbra is növekszik, bár ennek mértéke elég alacsony, az idei évre előrejelzett gazdasági növekedés 1,9 százalékos, és jövőre is csak 2 százalékos várható. Egyes országokban azonban az előbbieknél jelentősebb GDP növekedés várható. Az idei évben Románia, Írország, Szlovákia, Lengyelország, Málta, Luxemburg és Lettország esetében is 3 százaléknál magasabb GDP növekedés várható. Előbbi kettő esetében a 4 százalékhoz közelít a változás mértéke. Magyarország a várható 2,5 százalékos növekedésével a középmezőnyhöz tartozik. Várhatóan 1 százalék marad azonban a növekedés Finnországban és Horvátországban, Görögországban pedig a gazdaság több mint 1 százalékos zsugorodására kell készülni, bár jövőre már itt is pozitívba fordulhat a trend, így várhatóan 2017-ben nem lesz olyan ország, ahol a gazdaság teljesítménye romlik az Unióban. A gazdasági helyzet javulása a lakáspiacokra is pozitív hatással lehet, így 2016-ban a tavalyi javulás folyatódását várhatjuk. 10

11 8. ábra. GDP-növekedési előrejelzés Európa országaiban (Forrás: IMF) Bővülő hitelezési piac A lakossági jelzáloghitel piacról érkező hírek Európa legtöbb országában pozitívak. A teljes jelzáloghitel állomány a tavalyi év utolsó negyedévében átlagosan 3,6 százalékkal növekedett az EU-ban az European Mortgage Federation számításai szerint az előző év azonos időszakához képest. A bruttó hitelkihelyezés növekedése lassulást mutatott, meg kell azonban jegyezni, hogy a tagállamok piacait továbbra is nagy heterogenitás jellemzi. Ahogy tavaly előtt, 2015-ben is folytatódott a lakossági jelzáloghitel állomány leépülése Portugáliában, Spanyolországban, Írországban és hazánkban. Magyarországon például a hitelkihelyezések jelentős bővülése ellenére a vizsgált országok közül a legnagyobb mértékű, közel 14 százalékos volt a csökkenés a korábbi hitelek kivezetésének hatására (1. táblázat). A lakossági jelzáloghitel állomány változása Ország 2015 Q4/2014 Q4 Románia 13,9% Csehország 11,7% Svédország 10,5% Egyesült Királyság 8,0% Lengyelország 6,7% Belgium 5,3% Franciaország 4,0% Németország 3,4% 11

12 Finnország 2,4% Hollandia* 1,5% Olaszország 0,8% Dánia -1,2% Portugália -3,9% Spanyolország -4,1% Írország -4,4% Magyarország -13,9% *2015 Q3 és 2014 Q3 közötti változás 1. táblázat. A lakossági jelzáloghitel-állomány változása 2014 Q4 és 2015 Q4 között (euróban, Forrás: EMF) A bruttó hitelkihelyezés a korábbiaknál jobb eredményeket mutatott, valamennyi vizsgált országban növekedett a bruttó jelzáloghitelezés. A legnagyobb javulást Olaszország mutatta, ahol meghaladta a 80 százalékot is a változás mértéke, de Portugália, Dánia és Hollandia estében is magasabb volt a bővülés, mint százalék. Magyarország szintén az élmezőnyhöz tartozik 51,2 százalékos eredményével (2. táblázat). A bruttó lakossági jelzáloghitel-kihelyezés változása 2015/2014 Olaszország 85,6% Portugália 73,5% Hollandia 61,0% Magyarország 51,2% Románia 47,7% Dánia 43,4% Spanyolország 33,3% Franciaország 26,7% Írország 25,8% Lengyelország 22,9% Belgium 22,6% Csehország 22,3% Svédország 21,0% Egyesült Királyság 18,0% 2. táblázat. A bruttó hitelkihelyezés változása Európa országaiban (euróban, Forrás: EMF) Mivel az EU-s országok jelentős részének gazdasága bővülést mutat, és a jövőre nézve is pozitívak a kilátások, így a hitelezési piacokat illetően is javulás várható, de szintén ezt támogathatja az alacsony kamatkörnyezet. Az Európai Központi Bank nemrégiben 0-ra csökkentette az alapkamatot, ami a hitelek terheit is tovább mérsékelheti az idei évben. 12

13 Az FHB Indexhez kapcsolódó szolgáltatásaink Az FHB Lakásárindexet negyedéves gyakorisággal tesszük közzé. A hazai ingatlanpiaci gyakorlatban ezt megelőzően nem volt elérhető ilyen jellegű adat, a mutató mind időintervallumában, mind adatminőségében, mind módszertani megalapozottságában kiemelkedik a magyar lakáspiaci adatok közül. Az első, 2009-es publikálás óta az MNB (Magyar Nemzeti Bank), az RICS nemzetközi szervezete (The Royal Institution of Chartered Surveyors), az IMF, a European Mortgage Federation (EMF) és az Európai Bizottság is kiemelt lakáspiaci mutatóként hivatkozott már az FHB Indexre. Rendszeresen publikáljuk a friss FHB Termőföldindexet és az FHB Lakásárprognózist. Lakáspiaci előrejelzésünk modellen alapuló módszertana az alábbi három pillérre támaszkodik: I. Nemzetközi és magyar tapasztalatok alapján azonosítunk összefüggéseket a kiválasztott magyar makrogazdasági indikátorok, pénzpiaci és hitelpiaci környezet mutatószámai, lakáspiac forgalmi adatai és a lakásárak között. (A makrogazdasági és pénzügyi környezet várható alakulásáról főként a Magyar Nemzeti Bank kiadványaiban szereplő előrejelzések alapján alakítjuk ki képünket.) II. Az FHB Bankcsoport több mint egy évtizede egyik meghatározó szereplője a magyar lakásfinanszírozási piacnak. Működésünk földrajzilag lefedi az országot, a meghatározó ingatlanértékelők széles körétől jutunk információkhoz, melyhez az FHB Ingatlan Zrt. saját szakértői tapasztalata is hozzájárul. Ezért előrejelzéseinkben felhasználjuk a feldolgozott és ellenőrzött lokális helyzetértékeléseket is. III. A válság során nem hagyhattuk figyelmen kívül azokat a megfigyeléseket, melyeket az ingatlanárakat érintő válságok elemzéséből nyerhetünk. Ezért a hasonló válságok nemzetközi tapasztalatait is beépítetjük előrejelzésünkbe. Az FHB Indexhez felhasznált teljes körű magyarországi adatbázis és az Index előállításához elvégzett módszertani fejlesztés lehetővé teszi, hogy a pénzügyi szektor számára kötelező, Bázel II.-ként ismert szabályozás [196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről] fedezetátértékelési kötelezettségeihez nyújtsunk segítséget. Büszkék vagyunk rá, hogy szolgáltatásunkat már több jelentős hazai pénzintézet is igénybe vette. A bankoknak a jövőben is meg kell felelniük a szigorú felügyeleti követelményeknek, ezért hasznos alkalmazni a nemzetközi standardoknak megfelelő, a hatóságok felé is megfelelően dokumentálható módszertanú eljárást. Számos egyedi igényre készülő elemzési megbízást teljesítünk. Ezekben lakás-, telek- és termőföldpiacról szóló helyi információkat, a prognózisunk mértékére, dinamikájára vonatkozó részletesebb magyarázatot, valamint a teljesülést övező kockázatok vizsgálatát is kínáljuk. Készséggel állunk rendelkezésükre részletes ajánlattal és további kérdésekkel kapcsolatban. Molnár Zsolt vezérigazgató-helyettes FHB Ingatlan Zrt. Ingatlan értékelési Igazgatóság Telefon: +36 (1) Fax: +36 (1) Mobil: +36 (30) molnar.zsolt@fhb.hu dr. Nagy Gyula FHB Index projektvezető FHB Jelzálogbank Nyrt. Telefon: +36 (1) Mobil: +36 (30) nagy.gyula@fhb.hu Az az FHB Index kizárólagos kutatási partnere. 13