TÁJÉKOZTATÓ második negyedéve során gyorsult a hazai lakásárak növekedése

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ 2017 második negyedéve során gyorsult a hazai lakásárak növekedése Budapest, november második negyedéve során országos átlagban nominális alapon 5,1 százalékkal nőttek a lakásárak az MNB lakásárindex legfrissebb értéke szerint, ami egy gyorsabb növekedést jelent az előző negyedévben tapasztalt mintegy 3,1 százalékos negyedéves lakásár dráguláshoz képest. A lakásárak éves növekedési üteme mindezzel ismét emelkedett, és nominális alapon 15,3 százalékot tett ki 2017 első félév végén. Budapesten az első negyedévhez képest lassult a lakásárak negyedéves dinamikája, és 2,9 százalékot tett ki nominálisan a második negyedév során. A fővárosi lakásárak éves nominális dinamikája folyamatos lassulást mutat, az előző időszaki 17,3 százalékhoz képest a második negyedévben 14,6 százalékot tett ki. A vidéki városokban kissé gyorsult a lakásárak mind negyedéves mind pedig éves növekedési üteme is, előbbi 2,8, míg utóbbi 11,4 százalékot tett ki a második negyedév végén. A községekben mindezek mellett jelentősen gyorsult a lakóingatlanok drágulása, a második negyedévben 13,3 százalékkal emelkedtek a községi lakásárak, ami 25,9 százalékos éves növekedési ütemet eredményezett második negyedéve során nominális alapon ismét gyorsult a hazai lakásárak negyedéves növekedési üteme, a gyorsulás pedig elsősorban a kisebb településekhez köthető. A fővárosban az előző negyedéves 4,1 százalékról 2,9 százalékra mérséklődött a lakásárak negyedéves emelkedése. A vidéki városokban és a községekben gyorsult a lakásárak negyedéves dinamikája. A községekben ez a növekedés jelentősen nagyobb mértékű volt. Míg a városokban az első negyedéves 2,5 százalékról 2,8 százalékra, addig a községekben 3,8 százalékról 13,3 százalékra emelkedett a nominális lakásárak negyedéves dinamikája. A fővárosban a lakásárak éves növekedési üteme az előző negyedévekben megfigyeltekhez hasonlóan tovább lassult, és 2017 második negyedévében 14,6 százalékot tett ki. A városi lakásárak éves növekedése emellett 11,4 százalék, míg a községeké 25,9 százalék volt nominális alapon második negyedévében kivételével minden régióban nőttek a városi lakásárak. A vizsgált időszakban az egyes régiók városai között a legnagyobb emelkedést a dél-dunántúli városok esetén tapasztalhattuk, ahol a lakásárak egy negyedév alatt 7,9 százalékkal növekedtek. Ezt követték az észak- és közép-magyarországi városi lakásárak rendre 5,1 és 3,4 százalékos lakásár drágulással. A vidéki városok éves növekedési üteme szintén Dél- on volt a leggyorsabb, nominális alapon mintegy 20,2 százalékot tett ki 2017 második negyedév végén, de a dél-alföldi városokban is közel 18 százalékkal drágultak a lakások egy év alatt. A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex nominális alapon 5,1 százalékkal nőtt 2017 második negyedévében, ami gyorsulást jelent az előző időszakhoz képest. Reálértelemben az aggregált MNB lakásárindex 4,5 százalékkal emelkedett a második negyedévben. A hazai lakásárak éves növekedési üteme ismét emelkedve nominális értelemben 15,3 százalékot, míg reálértelemben 12,8 százalékot tett ki 2017 második negyedév végén.

2 1. táblázat: A nominális MNB lakásárindexek negyedéves és éves változása Aggregált nominális MNB Budapest Városok Észak- Községek Dél- Dél- Észak- Nyugatlakásárindex Magyarorszáország Magyar- Alföld Alföld Előző negyedév = IV II Előző év azonos időszaka = IV II táblázat: A reál MNB lakásárindexek negyedéves és éves változása Aggregált reál MNB Budapest Városok Észak- Községek lakásárindex Dél- Dél- Észak- Nyugat- Magyarorszáország Magyar- Alföld Alföld Előző negyedév = IV II Előző év azonos időszaka = IV II Megjegyzés: Fogyasztói árindexszel deflálva. 2/7

3 2001. I I. MELLÉKLET ÁBRAKÉSZLET: 1. ábra: A nominális MNB-lakásárindex településtípusonként megbontva (2010 átlaga = ) Budapest Községek Városok 2. ábra: A városokra vonatkozó nominális MNB-lakásárindex régiónként megbontva (2010 átlaga = ) Dél- Észak-Magyarország Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Nyugat- 3/7

4 2001. I I. 3. ábra: A reál MNB-lakásárindex településtípusonként megbontva (2010 átlaga = ) 1 1 Budapest Községek Városok Megjegyzés: Fogyasztói árindexszel deflálva. 4. ábra: A városokra vonatkozó reál MNB-lakásárindex régiónként megbontva (2010 átlaga = ) 1 1 Dél- Észak-Magyarország Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Nyugat- Megjegyzés: Fogyasztói árindexszel deflálva. 4/7

5 19. I I I I I I I I I I I I. 5. ábra: Az aggregált nominális és reál MNB-lakásárindex (2001 I. negyedév = ) Aggregált nominális MNB lakásárindex Aggegált reál MNB lakásárindex Megjegyzés: Az aggregált reál MNB lakásárindex fogyasztói árindexszel deflálva. 5/7

6 Módszertani megjegyzések az MNB-lakásárindexekhez: Az MNB-lakásárindexek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által (NAV) gyűjtött lakáspiaci tranzakciókra vonatkozó illetékkötelezettségi adatok felhasználásával készültek. Az adatokat a 2015-ös vonatkozási évig a NAV, az ezt követő időszakra vonatkozóan pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) biztosította az MNB részére. Az illeték adatbázis ki lett egészítve a KSH és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) település szintű adataival. Az MNB-lakásárindexek ún. hedonikus regressziós módszertan alkalmazásával készültek, az index értékei pedig negyedévpárokra bontott részmintákon készült becslések eredményeképp álltak elő. Az indexek becslése során kétlépcsős szélsőértékszűrésre került sor. Az első lépcső célja a hibás adatpontok azonosítása volt, majd utóbbiak elhagyásával a második lépcsőben egy statisztikai célú szűrés következett, mely a szélső és befolyásos értékek azonosítását és kiszűrését célozta. A Budapestre, Budapesten kívüli városokra, valamint a községekre vonatkozó részindexek külön modellspecifikáció alapján kerültek megbecslésre. A városokra vonatkozó lakásárindex először régiónként a negyedéves árváltozások alapján került összesúlyozásra, majd a negyedéves árváltozások összeláncolásával készült az index. Az egész országra vonatkozó aggregált MNB-lakásárindex először a budapesti, a városokra és a községekre vonatkozó indexek negyedéves árváltozásai alapján kerültek összesúlyozásra, majd a negyedéves árváltozások összeláncolásával készült az index. Mivel a felhasznált számítási módszertanok nem egyeznek meg teljes mértékben, így a KSH és az MNB által közzétett egész országra vonatkozó lakásárindex értékekben eltérés lehet. Részletes módszertani leírásért lásd. Banai Ádám Vágó Nikolett Winkler Sándor (2017): Az MNB lakásárindex módszertana, MNB-tanulmányok /7

7 MAGYAR NEMZETI BANK PÉNZÜGYI RENDSZER ELEMZÉSE IGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG MNB-lakásárindex idősorok: Link a statisztikára Elérhetőség: Tel.: + 36 (1) Fax: + 36 (1) sajto@mnb.hu 7/7