ORSZÁGHATÁROKON ÁTTERJED
|
|
- Éva Soósné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 .. ORSZÁGHATÁROKON ÁTTERJEDİ, GLOBALIZÁLÓDÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS A NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI EGYÜTTMŐKÖDÉS DR. FARAGÓ TIBOR c. egyetemi tanár, Tibor_Farago@t-online.hu 1. Természeti jelenségek, szélsıségek nemzetközi következményei KÖRNYEZET 2. Emberi tevékenységek nemzetközi környezeti következményei 3. A környezeti hatásaink globalizációja TÁRSADALOM 4. A környezetpolitika globalizációja Összefoglaló és következtetések FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 1
2 1. Természeti jelenségek, szélsıséges események nemzetközi következményei (a) Népvándorlás, népesség változása környezeti tényezık (b) Háborúk kimenetele szélsıséges természeti események FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 2
3 1. Természeti jelenségek, szélsıséges események nemzetközi következményei (a) Népvándorlás, népesség-változás: éhínség Írországban Burgonya-betegség, éhínség, éhhalál és kivándorlás az USA-ba, Angliába: Amerikából burgonya gombabetegség, a térségben a levegıben terjedı gombaspóra + nagyon nyirkos idı gyorsítja a károkozást + kolera, tífusz lakosság tápláléka ~30% fıleg burgonya: (általában kedvezı környezeti tényezık) óriási kiesés a burgonyatermésben (1/3-1/2) 1845-tıl az ír népesség kb. 1/4-e elhunyt vagy kivándorolt: ~8,5 m lakos volt; 1855-ig ~1 +1,5 m-val csökkent kivándorlók: Amerika, Aus, Kanada, Anglia ( : ~4,4 millió) Tanulságok környezeti hatás-országhatáron át ( inadv ) nemzetközi migrációs és kereskedelmi hatás körny. megfigyelések! (bio, agr) sokféleség! népesség: ír és európai ( ) emigráció USA AUS CAN ( ) gabona import-export, FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 3
4 1. Természeti jelenségek, szélsıséges események nemzetközi következményei (a) Népvándorlás, népesség-változás: szárazság a Szahel-övezetben A Szahel övezet államai közötti népvándorlás: (-74) rendkívüli és tartós szárazság nincs ivóvíz, nincs hol legeltetni túllegeltetés, erdıirtás éhínség és tömeges migráció: Mauritánia Mali, Szenegál; Mali Szenegál.. Niger Nigéria, Szudán 1980-as években, majd 2010-tıl is extrém szárazság Tanulságok környezeti menekültek nemzetközi segélyezési rendszer.. elırejelzı, korai jelzı-rendszer! Mali Mauritánia Senegal Niger Csád Szahel övezet Szudán Eritrea Szahel: éves csapadék index, FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 4
5 1. Természeti jelenségek, szélsıséges események nemzetközi következményei (a) Népvándorlás, népesség-változás: boszorkány-üldözések és a kis jégkorszak A boszorkányok hatalma jelentıs terméskiesések egész Ny-Európában oka? - igény a magyarázatra (ill. bőnbakra) pápai bulla (VIII. Ince), 1484: a b-k felelısek a terméskiesésekért (is) ( many persons have blasted the produce of the earth ) sz. ~1 millió (!) kivégzés Európa-szerte: kínzások, kivégzések többsége: sz-ban Kis jégkorszak sz. és boszorkányüldözés lehőlés, hideg évszakok (Ny-Európa 1-2ºC átlag alatt) Emily Oster közg. (Harvard): mostoha idıjárás terméshozam csökkenése ( overlap in the time period of the colder weather and the witchcraft trials ) Tanulságok körny. feltételek ingadozása: megfigyelés, elemzés (égh. változékonysága, ingadozás..) téves megítélés és kezelés nemzetközi terjedése környezettudomány! (okok-okozatok) Kis Jégkorszak o - esetek o - hımérséklet FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 5
6 1. Természeti jelenségek, szélsıséges események nemzetközi következményei (b) Háborúk és természeti hatások: a spanyol Armada veresége Spanyol Armada, május-június május 28. az Armada (131 hajó, fı) Lisszabon Csatorna, pár hétig sp.-angol ütközetek nagy csata: júl. 29., Gravelines, sp. veszteség: 11 sp. hajó, ~2000 halott/sebesült Armada megkerülte Skóciát, az ír szigetet ír partoknál hurrikán (rendkívüli e szélességen) a flotta szétszóródott, sp. veszteség: 2 tucat hajó és ~5000 halott Értékelés II. Fülöp sp. király: Hajóimat az angolok ellen küldtem és nem az elemek ellen Sokkal nagyobb veszteség a viharos idıjárás miatt mint az angolokkal vívott korábbi csata után Tanulságok 16. sz.: nincsenek környezeti adatok, kellı ismeretek, idıjárás elırejelzés.. technika megoldja: elemeknek is ellenálló hajók? pol. konfliktusok (területi igények, dominancia): fegyveresen megoldani, támadni és elfoglalni - megállapodás háborúk elkerülésérıl? FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 6
7 1. Természeti jelenségek, szélsıséges események nemzetközi következményei (b) Háborúk és extrém természeti feltételek: a D-nap és az idıjárás-háború A D-nap (1944. jún. 6.) és az idıjárási feltételek elırejelzés repülık, hadihajók részére: a Ny-ÉNy-É megfigyelések jelentısége A/Szövets.: angol, ír i.j. állomások, hajók N/Közp.: hajók, repülık, pár autom. állomás de Bear Island, Spitsberg állomás lebombázása D-Day terv: fı partraszálló, 5000 hajó term. feltételek: ~telihold, magas vízállás, gyenge szél, enyhe hullámverés, derült ég jún. 4./5.: rossz i.j. (erıs szél, nagy hullámok, felhık) E.Rommel tábornok: rossz ij pár nap szabadság jún. 5.: (J.M.Stagg fı-meteorológus) javulás jún.6-ra D.D.Eisenhower fıparancsnok D-D Tanulságok 1 hónap múlva telehold (és idıjárás?): term. feltételek elırelátásának jelentısége körny. megfigyelések, elırejelzések fontossága 1944.jún.5 12UTZ 1944.jún.6 12UTZ FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 7
8 2. Emberi tevékenységek nemzetközi környezeti következményei (a) Természeti erıforrásokkal kapcsolatos konfliktusok (b) A környezet szennyezése, degradációja FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 8
9 2. Emberi tevékenységek nemzetközi környezeti következményei (a) Természeti erıforrások miatti konfliktusok: az élıvilág - elefántok Elefántcsont-kereskedelem - afrikai elefántok tragikus sorsa 19. sz.-ra: szabad vadászat ~ mészárlás Afr. elefántok: 1950 elıtt ~5 millió e-csont: gyors igény-növekedés 1970-ig megmaradt állomány ~1,3 millió tömeges orvvadászat évtizede (Hong-Kong, Japán: legnagyobb exportırök) megmaradt állomány ~ 750 ezer az e-csont-kereskedelem betiltása: afr. elefánt a CITES 1. függelék listáján (veszélyeztetett fajok) illegális nemzetk. kereskedelem erısödése : néhány területre (országra) engedmény Tanulságok elefánt-populáció drámai csökkenése nemzetközi egyezményre van szükség megırzéshez/ korlátozáshoz (CITES stb.) Wagons on Market Square, Grahamstown (1850) Thomas Baines FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 9
10 2. Emberi tevékenységek nemzetközi környezeti következményei (a) Természeti erıforrások miatti konfliktusok: az élıvilág - tengeri halak Tengeri halállományok (+) miatti konfliktusok Izland és UK (1893: DK/IS; ) halászati zóna 13tmf~24km, területi vizek 12 tmf~22km fenntartható halászat jegyében (pl. tıkehal): kizárólagos gazd. zóna = 200 tmf~370 km Argentina és UK Falkland/Malvinas szk, UK 1833 Argentin megszállás, majd háború, 1982 kiz. gazd. zóna: 200 tmf~370 km (1982) "fennt. halászat" jegyében (tintahal/illex squid): kiz. halászati zóna: 850 mf~1400 km /1994 A világ tengeri halállományainak 77%-a teljesen kihasznált ; a fogás elérte vagy közelíti a még max. fenn-tartható szintet vagy túllépte azt,az állomány visszafordíthatatlanul fogyóban.. van (FAO, 2005) A közjószág tragédiája: óceáni halállomány fenntartható használatában nincs érdekeltsége egy-egy halásznak (önkéntes korlátozás); ha korlátozná ( holnapra is hagyna), akkor csak valaki másnak tenné lehetıvé annak kifogását glob. körny. etika? Tanulságok növekvı étvágy versenyfutás konfliktusok túl-halászat:(eltartó-képesség határa?) korlátozás? Falkland/Malvinas terület ~12000 km 2 / népesség: ~3000 Anglia: ~13000 km Argentína: ~460 km kiz. gazd zóna Atlanti tıkehal: fogás-volumen, FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 10
11 2. Emberi tevékenységek nemzetközi környezeti következményei (a) Természeti erıforrások miatti konfliktusok: gyarmatosítás, hódítás Gyarmatosítás: harc a term. erıforrásokért (is) új területek és erıforrásaik megszerzésem pl.: Dél-Amerika meghódítása (conquistadors) : ezüst, arany (16.sz.: Sp. 1,5 trillió $/1990 értékben gyarmatokról) Dél-Am. most: bio/gen. erıforráshoz hozzájutás modern kor: gazd-pol. befolyás ásványkincsekhez, kıolajhoz való hozzáféréshez Senki földje Karácsony szk.: (135km 2, Indiai óceán) tipikus eset: harc a foszfátért 2.vh UK-JP 1888: brit megszállás, bányászat/export : japán megszállás 2.vh után: Szingapúr, 1958:AUS (~1500 lakos) (bányabıvítés - nemzeti park / rabló, vörös rák) Tanulságok terület/erıf. feletti fennh. szerzése: szándék volt/maradt közterület : Antarktisz és erıforrásai.. megállapodás? a sziget nevezetességei: a vörös és a rabló rák FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 11
12 2. Emberi tevékenységek nemzetközi környezeti következményei (a) Természeti erıforrások miatti konfliktusok: édesvíz-készletek Rio Grande folyó Amerika és Mexikó határán Vízmegosztási konfliktus: 3100km forrástól (DK-Colorado) torkolatig (Mexikói öböl) határvíz Mexikó és az USA/Texas között; intenzív öntözés Konfliktus békés megoldása: megállapodás, Washington, máj 21.: USA és USM.. biztosítják a Rio Grande vizének méltányos megosztását öntözési célokra.. Az USA átad Mexikónak összesen acrefeet vízmennyiséget évente a Rio Grande folyómedrében.. Ezért semmilyen költséget nem térít Mexikó.. Az Aral tó tragédiája (most Kazahsztán, Üzbegisztán..) folyók megfordítása (gyapot termeléshez öntözés) a vízfelület most egynegyede az 50 évvel ezelıttinek, a só-koncentráció megkétszerezıdött (UNEP, 2005) Tanulságok: komm, mg, ipari vízfelhasználás stb. miatt túlfogyasztás (túlzott vízkivétel) jelei (felszín alatti vízkészletek is) A folyók és a tavak vízkészletének hasznosítása megduplázódott 1960 óta (MEA, 2000) határvizek azóta is nemzetközi konfliktusok tárgyai partmenti államok együttmőködése! Az Aral tó: 1973, 2004 (UNEP, 2005) FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 12
13 2. Emberi tevékenységek nemzetközi környezeti következményei (b) A környezet szennyezése, degradációja: a savas esık Az ok és a felismerés Ipari Forradalom óta növekvı mértékő szénfelhasználás 2.vh utáni gyors gazd. fellendülés finn, svéd, norvég tavak savasodása: aggodalom, ok? * lokális hatás megfigyelése: 1852 (Robert A. Smith) * hidegháború után: nk-i megfigyelési információk * kellı tud. ismeret 1960-s évek (légköri terj. modellek) nagytávolságú, határokon átterjedı levegıszennyezés, tüzelıanyag kéntartalma savas ülepedés (más szennyezık NO x ) A közös felelısség 1972 Stockholm: Konf Emberi Körny 21. elv: szuverén jog saját erıforrások kiaknázása, de ne okozzon kárt mások környezetében 1978: G.H.Brundtland norvég m.e. Moszkva Nyugat és Kelet együttmőködésével lehet csak megoldás Tanulságok elsı, nagytérségő, ember által okozott körny. hatás tudományos feltárása lehetséges nemzetközi megoldás: nemzetközi egyezmény emisszió-transzmisszió-depozició Gro H. Brundtland FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 13
14 3. A környezeti hatásaink globalizációja (a) Természeti erıforrások megszerzése és kiaknázása (b) Növekvı környezet-terhelési folyamatok (szennyezés, hulladék) FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 14
15 3. Környezeti hatásaink globalizációja (a) Területhasználat, erıforrások: területek, ásványi erıforrások Terület-használat és -változás Több földterületbıl szántóföld 1950 utáni 30 évben, mint 150 év alatt 1700 és 1850 között (MEA) Fosszilis tüzelıanyagok, ásványi erıforrások Gyorsan növekvı étvágy a fosszilis energiaforrásokra (gazd. fejlıdés üzemanyaga ) vas, réz, ezüst, arany, uránium, foszfát.. Tanulságok Globális növénytakaró összetevıi (%) forest, grassld, pasture, cropld + human popul (UNEP, 2005) a földhasználat váltás globális szintet ért el, kiterjedése, jellege glob. körny. monitoring által azonosítható, felfogható lett gyorsan növekvı (glob.) igény a fosszilis energiaf. és az ásvány erıf. iránt: glob. hírszerzés kitermelésrıl, készletrıl aggodalom (olaj, gáz): függıség + csúcs? Primér energia felhasználás, (EJ) (MidEast,L-Amer, Afr, DCs: Asia+Pac. EiT, ICs) FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 15
16 3. Környezeti hatásaink globalizációja (a) Területhasználat, erıforrások: az élıvilág (erıforrásai) Erdıirtás, erdıvel borított területek zsugorodása iparosodás elıtti idıszak: terület mezıgazd. hasznosításra, legelı; tüzelıanyag.. (már a Neolitikum óta ~3000 i.e.) már glob. léptékő erdıirtás (csak a legismertebb Amazónia) gyorsuló ütemben földhaszn.váltás, faanyag építk-hez, trópusi fák bútorhoz, papírgyártás felfutása); nemzetk. kereskedelem millió ha/év tőnik el, eredeti erdıterület~fele már nincs meg (FAO 2005 WWatch,WRI) ökol. szolgáltatás (talajképz; talaj-/vízvisszatartás, levegı-/víztiszt.) Fajok, biodiverzitás Jelentıs és irreverzibilis változások faj-diverzitásban (túlhasználat, élıhelyek zsugorodása, vegyianyag, mg. monokultúrák) antrop. hatások miatt 1000* gyorsabb fajok kihalása (MEA) Tanulságok biodiv. glob. ökol. rendszer, term. ciklus, eltartókép... társ. létalapja: megırzéshez nemzetközi megállapodás! kapcsolat az erdık és az éghajlatv. veszélye között (antr. kibocsátások ~20%-a; C-nyelık v. források jövıben /Dixon 94) Loss of old growth (virgin) forest in USA 1620, 1850, 1920, today Tipikus erdıirtási minta, Brazília (Rondonia) (UNEP-GRID) Biodiv. csökkenés / évezred FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 16
17 3. Környezeti hatásaink globalizációja (b) A környezet szennyezése, degradációja: DDT Miért, mire kellett a DDT? A DDT-t - az elsı modern, nagyhatású növényvédı (rovarirtó) szert - az 1940-es évek elején fejl. ki. Hatékonynak bizonyult a maláriát és a tífuszt terjesztı rovarok ellen, ill. mezıgazdasági n-v. szerként Nem szándékolt következmények 1962 Rachel Carson, amerikai biológus: A néma tavasz : DDT rákot okoz, káros a madarak reprodukciójára (vékonyabb a tojáshéj) a madarak el fognak tőnni.. DDT-t betiltották mg. használatra az USÁ-ban sok más országban is az 1970-es években Globális hatás Antarktisz: DDT maradványok pingvinekben (Adélie penguins; H. N. Geisz, 2004, Virginia Institute of Marine Science) Tanulságok perzisztens vegyi anyag. nagy táv. eljut az elıvigyázatosság koncepciója, elve : DDT kifejl. 1939: DDT hatékony rovarirtó a moszkitók ellen,.amelyek a maláriát terjesztik és a tífuszt terjesztı tetvek ellen Paul Muller (Geigy): Nobel-díj WHO: 25 millió életet mentett meg FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 17
18 3. Környezeti hatásaink globalizációja (b) A környezet szennyezése, degradációja: vegyianyagok, hulladékok Vegyianyagok rendkívül sokféle, nagy volumenő gyártás.. környezetbe kerül: * akaratlanul (gyógyszer, mosószer, hígító..) * szándékosan/célzottan (mőtrágya, növényvédısz...) globálissá váló hatások: * egy része felhalmozódik, nagy táv. terjed.. * környezeti. és környezet-egészségi hatás (DDT, nitrogén, POP, nehézfémek (ólom, higany)) Hulladékok és azok illegális lerakása világszerte növekvı hulladék-termelés spec.: e-hulladékok, veszélyes hulladékok.. glob. váló problémák: * szállítás fejlıdı államokba * nemzetközi területeken (tengerek..) Tanulságok népesség, termelés, fogyasztás növekedése vegyianyagok, növekvı hulladékáram nemzeti, nemzetközi szabályozás kell! (de nem tudta eddig ellensúlyozni..) Biológiailag hasznosítható nitrogén: annyit termelünk, mint amennyi természetes módon a környezetbe kerül e-hulladékok szállítása fejlıdı államokba újrahasznosításra (UNEP, 2005) FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 18
19 3. Környezeti hatásaink globalizációja (b) A környezet szennyezése, degradációja: globális légköri kibocsátások Az ózonréteg vékonyodása tud. hipotézisek megfigyelések bizonyosság *1971 szupersz. repülık NO x kibocsátása veszélyes ózonrétegre? (P.Crutzen) * 1974 klórozott-fluorozott-szénh-k okozzák (CFC, freonok)? (M. Molina, Sh.Rowland) * 1985 ózonlyuk felfedezése az Antarktisz felett (J. Farman et al.) ember által okozott: vegyipar a felelıs (freon-gyártás 1930 óta / DuPont) 1985: egyezmény, 1987: jegyzıkönyv Az üvegházhatású gázok kibocsátása 1938 hipotézis 1988 ENSZ-határozat 1992 egyezmény Tanulságok hosszú és különbözı út vezet el a tud-tól (megfigyelések, vizsgálatok) pol. felismeréshez még ha egyetértés is a káros folyamatokról, felelısség, teendık miatt jelentıs érdekellentétek az ózon lyuk : (UNEP, 2005) FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 19
20 4. A környezetpolitika globalizációja (a) Világkonferenciák, nemzetközi szervezetek (b) Nemzetközi környezetvédelmi megállapodások FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 20
21 4. A környezetpolitika globalizációja (a) Világkonferenciák, szervezetek Miért tartanak a politikai vezetık csúcstalálkozókat? kölcsönös függıség felismerése (környezet/gazdaság/biztonság) érdekegyeztetés, megoldáshoz kompromisszumok.. Nemzetközi fórumok (pol, gazd) kétoldalú találkozó, ENSZ G7 G8 G20; OECD, Davos.. Csúcstalálkozók (körny. társ-gazd) 1972 ENSZ Konferencia az Emberi Környezetrıl alapelvek, akcióterv, UNEP 1992 ENSZ Konferencia a Környezetrıl és Fejlıdésrıl glob. körny. és fejl. program 2002 Világtalálkozó a Fenntartható Fejlıdésrıl értékelés; a végrehajtás programja 2012 Rio+20: értékelés, új program/kevés konkrétum Nemzetközi szervezetek ENSZ Körny. Program (1972) + minden ENSZ-szervezet sok kormányközi (EU, IPCC), nem-korm. szervezet (NGO) Miért hasznosak és mik a korlátaik? konferenciák: jobb-rosszabb kompromisszumok; de lehetıség magasszintő pol. egyeztetésre krit. ügyekben szervezetek: a többihez képest kis súly + széttagoltság Feladatok a 21.századra (Agenda 21) (1992) Az emberiség történetének döntı pillanatát éli. Szembe kell néznünk a nemzetek közti és nemzeteken belüli egyenlıtlenségek állandósulásával, a súlyosbodó szegénységgel, éhínséggel, rossz egészségügyi körülményekkel és analfabetizmussal, valamint a folyamatosan pusztuló ökoszisztémával, amelytıl pedig jólétünk függ. A környezetvédelmi és fejlıdési szempontok integrálása és az ezeknek szentelt nagyobb figyelem megoldja az alapvetı szükségletek kielégítését, mindannyiunk életszínvonalának emelkedését, az ökoszisztéma jobb védelmét és kezelését, valamint a biztonságosabb és gazdagabb jövı megteremtését. Egy nemzet sem képes ezt egyedül elérni; de együtt igen - a fenntartható fejlıdést célzó világmérető összefogással. Johannesburg (WSSD), 2002: D-Afrikai Közt. elnöke (Mbeki) FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 21
22 4. A környezetpolitika globalizációja (b) Nemzetközi környezeti megállapodások Nemzetközi egyezmények, megállapodások célja? országok feladatainak, kötelezettségeinek rögzítése káros környezeti hatások megelızésére, mérséklésére, a közös és a különbözı érdekek figyelembevételével A nemzetközi megállapodások sokfélesége környezet fizikai összetevıi, állapota * káros légköri kibocsátások: SO 2 (1979), O 3 (1985) CO 2 (1992) * nemzetközi vízfolyások * sivatagosodás, hegyvidékek, tájak * távoli térségek: nyílt tenger, Antarktisz, világőr élıvilág megırzése (természetvédelem) * vizes élıhelyek, világörökség, vándorló állatfajok.. * erdık csak alapelvek * biológiai sokféleség (1992) káros emberi tevékenységek korlátozása * határon át : veszélyeztetett fajok keresk., v.hulladék, ip.baleset * vegyianyagok (szerves szennyezık, nehézfémek); kereskedelem A megállapodások hatékonyak? tudományos eredmények figyelembevétele? felelısség? kompromisszumok! (számos más és ellentétes érdek miatt) végrehajtás? CFC-11 légköri konc., FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 22
23 Összefoglaló, következtetések A természet erıi korábban, jelenleg is komoly hatást gyakorolnak a társadal-makra, az emberi tevékenységekre ( force majeur : árvíz, földrengés, vulkánkitörés stb.); nagyléptékő körny. hatásoknak jelentıs nemzetk. következményeik is lehetnek: körny. menekültek, nemzetk. segélyakciók, globális hatással járó terméskiesések. Bizonyos emberi tevékenységek környezeti hatásai már nagytérségőek, esetenként globális léptékőek lettek az Ipari Forradalom óta: ózonréteg vékonyodása, tengeri halállományok csökkentése; biodiverzitás csökkenése; vegyi anyagok hatásterjedése, üvegházhatású gázok kibocsátása.. E problémák csak nemzetközi együttmőködéssel kezelhetık; globális veszélyekre globális válaszok szükségesek (különösen az ember által okozott hatások, környezeti terhelés esetében a közös, de megkülönböztetett felelısség miatt), máskülönben irreverzibilis folyamatok alakulhatnak ki (pl. bizonyos erıforrások teljes kimerülése). Nemzetközi együttmőködés fı összetevıi a fórumok, szervezetek, megállapodások: körny. megfigyelések, elemzések + társ.-gazd. folyamatoké, hajtóerıké, hatásoké; a teendık egyeztetése, koordinált végrehajtása, hatékonyságuk nyomonkövetése. Fontos, hogy van sok fórum, szervezet, megállapodás, de nem tudják ellensúlyozni a globális környezet növekvı terhelését Faragó T., 2012:A fenntartható fejlıdéssel foglalkozó nemzetközi együttmőködés négy évtizede. Külügyi Szemle, 2012/3, o A környezeti globalizáció (okok/hajtóerık és hatások) ismérvei, típusai - A környezetpolitikai globalizáció (együttmőködési formák, eszközök) ismérvei, típusai FaragóT:Nemzetközi-Kvéd-Együttm 23
Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából
Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római
RészletesebbenKorábbi és jelenlegi kezdeményezések a természeti erőforrások felhasználásának szabályozására: múltbeli kudarcok és új erőfeszítések
Korábbi és jelenlegi kezdeményezések a természeti erőforrások felhasználásának szabályozására: múltbeli kudarcok és új erőfeszítések dr. Faragó Tibor, c. egyetemi tanár CEEweb-konferencia, Budapest, 2011.
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenVILÁGUNK FENNTARTHATATLAN FOLYAMATAI A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI TÖREKVÉSEK
VILÁGUNK FENNTARTHATATLAN FOLYAMATAI ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI TÖREKVÉSEK dr. Faragó Tibor, CSc, c. egyetemi tanár Tibor_Farago@t-online.hu 2017. szeptember 27. Fenntarthatatlan: - nem fenntartható folyamatok?
RészletesebbenBudapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János.
Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János Energiapolitika energetikai MSc szak 3. témakör Fenntartható fejlıdés EU definíció
RészletesebbenA GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok
A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,
RészletesebbenTudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak
Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:
RészletesebbenAz éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink
Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????
FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS
NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS DR. FARAGÓ TIBOR CSc, c. egyetemi tanár, Tibor_Farago@t-online.hu Környezeti globalizáció: tud. felismerés, pol. elismerés A nemzetközi környezetügyi együttműködés
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
RészletesebbenKörnyezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.
Környezetvédelem A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. A FÖLD FÉNYSZENNYEZÉSE AZ ŐRBRİL NÉZVE forrás: http://www.geocities.com/kayleelayne/images/earthlights_dmsp_big.jpg
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.
RészletesebbenA Duna stratégia természetvédelmi aspektusai
A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenLevegıszennyezés nehézfémekkel Európában. Zsigmond Andrea Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezettudomány Tanszék, Kolozsvár
Levegıszennyezés nehézfémekkel Európában Zsigmond Andrea Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezettudomány Tanszék, Kolozsvár Toxikusak-e a nehézfémek? Elızmények: magas nehézfémtartalmú légtérben
RészletesebbenA biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály
A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA (2010.03.03) Az intelligens,
RészletesebbenBiodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez
Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC Globális környezeti problémák 1. elıadás 1-4. lecke
RészletesebbenA foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai
A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,
RészletesebbenBozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat
A 2010-re várható légszennyezettség becslése dinamikai modellszámításokkal Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Közlekedés SO 2 PM
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2010. május 17. Élıállat és Hús 2010. 18. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenA GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON
FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati
RészletesebbenAz EU cukor exportjának világpiaci kilátásai
Európai Cukorkereskedelmi Szövetség Az EU cukor exportjának világpiaci kilátásai Cukor Tanácsadó Testület 2010. június 28. 1 Prezentációs áttekintés Világpiaci áttekintés A globális kínálat és kereslet
RészletesebbenA problémák, amikre válaszolni kell
A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI
KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
RészletesebbenA vidékfejlesztés táji összefüggései
V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Tájtudomány és tájtervezés Sopron, 2012.08.30. - 2012.09.01. Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezıgazdaság. (Vidéki Térségek Európai Kartája,
RészletesebbenA globalizáció fogalma
Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,
RészletesebbenFEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály
FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods
RészletesebbenKörnyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KvVM/KJKF/1895/2007. TERVEZET Magyarországnak a Földmegfigyelési Csoporthoz (Group on Earth Observation, GEO) történı csatlakozásáról szóló 2039/2006. (III.10.)
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenTóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI
A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870
RészletesebbenLCA - életciklus felmérés
LCA - életciklus felmérés alkalmazása a környezetmenedzsmentben Sára Balázs - FEBE ECOLOGIC KÖRINFO konferencia BME, 2010.05.28. Rövid bemutatkozás 1995. BME - ökotoxikológiai tesztek, felmérések 1997.
RészletesebbenA Berber makákó. Afrikában őshonos de a Gibraltáron élő populációja miatt Európa egyetlen majomfaja
A Berber makákó Afrikában őshonos de a Gibraltáron élő populációja miatt Európa egyetlen majomfaja Afrika 30300 000 km²a Föld második legnagyobb kontinense Népessége több mint 1 milliárd fő Lakói: arabok,
RészletesebbenH.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,
H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés
RészletesebbenKörnyezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem
Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK
Részletesebbenugyanakkor: egy megoldás(?):
Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó
RészletesebbenA természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai
A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai Kelemen Eszter 4.5.2016 1 ESSRG Kft. Miért van szükség egy újabb kutatásra a Kiskunságon? A szárazodás és
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. november 2. Élıállat és Hús 2009. 43. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.
RészletesebbenAz idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között
Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között az Országos Meteorológiai Szolgálat adataira, idıjárás- és éghajlatkutatóinak munkáira támaszkodva összeállította: Vissy Károly meteorológus
RészletesebbenA fenntartható fejlődés globális kihívásai
A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához
RészletesebbenFenntarthatóságra nevelés. Saly Erika Budapest, október 9.
Fenntarthatóságra nevelés Saly Erika erika.saly@gmail.com Budapest, 2017. október 9. Helyzetkép Ha a világon mindenki átvenné az amerikai fogyasztók szokásait, további öt Földre lenne szükségünk. A népességnövekedés
RészletesebbenAZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE
AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE IPAR 23 % ELEKTROMOS ERİMŐVEK 14 % FŐTÉS 14 % SZENNYVÍZ KEZELÉS 3 % MEZİGAZDASÁG 1-2 % A mezıgazdasági eredető légszennyezés jellemzıi INTENZÍV ÁLLATTENYÉSZTÉS metán,
RészletesebbenÉrzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ
Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor
RészletesebbenKörnyezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig
Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál
RészletesebbenAz élelmiszer-veszteségben és pazarlásban rejlő tartalékok. Dr. Borbély Csaba Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar november 30.
Az élelmiszer-veszteségben és pazarlásban rejlő tartalékok Dr. Borbély Csaba Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar 2015. november 30. Az élelmiszer-veszteségben és pazarlásban rejlő tartalékok Az élelmiszerpazarlás
RészletesebbenFenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében
Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból
RészletesebbenA Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007
A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,
RészletesebbenTrópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható:
Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Területének 95%-a trópusi övezetben Magas napállás miatt legtöbb melegmennyiség Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Egyenlítıi,átmeneti,
RészletesebbenFenntarthatóság és hulladékgazdálkodás
Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Néhány tény A különbözı rendszerek egymás negentórpiájával, szabad energiájával táplálkoznak A szabad-energia a rendezettség mértékének fenntartásához kell Az ember
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenDr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.
KÖRNYEZETVÉDELEM 4. Előadás 2011.09.22. 2. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült:
RészletesebbenSZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST
SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI
RészletesebbenTERVEZET. A Nemzeti Éghajlaváltozási Stratégiáról
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/1204/2007. TERVEZET A Nemzeti Éghajlaváltozási Stratégiáról Budapest, 2008. január 1 I. Tartalmi összefoglaló VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ ÉS EGYBEN ELİTERJESZTÉS
RészletesebbenGelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport
Levegıkörnyezet rnyezetünk nk változv ltozásai éghajlatváltozás? Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport A levegı összetétele N 2 78,084 % O 2 20,945 % Ar 0,934 %
RészletesebbenNemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó
Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg
Részletesebben2. Globális problémák
2. Globális problémák Az erőforrás szűkösség létezésünk mindenütt jelenlévő jellemzője, aminek három formája [T. F. Homer-Dixon]: - kínálat indukálta (rendelkezésre álló erőforrás mennyisége csökken, vagy
RészletesebbenHogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform
A szippantóskocsitól a nanotechnológiáig Jó irányba halad a települési vízgazdálkodás kutatás-fejlesztése? Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform Dr. Szabó Anita 2009.
RészletesebbenJó projektek ismérvei
Jó projektek ismérvei Dönsz-Kovács Teodóra Fenntarthatóság Felé Egyesület Uniós források a Magyar-Szlovák határrégióban 2013. október 17., Budapest, Aranytíz Kultúrház Mitıl jó? Célvezérelt A fenntarthatóságot
RészletesebbenFeljegyzés az V. EU Latin-Amerika/Karib-térség Limában, május én megrendezésre kerülı csúcstalálkozója résztvevıi számára
EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŐLÉS Feljegyzés az V. EU Latin-Amerika/Karib-térség Limában, 2008. május 16 17-én megrendezésre kerülı csúcstalálkozója résztvevıi számára 2008. május 1., csütörtök
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenTanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.
Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. április 16. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 7. c Tanít: Visy
RészletesebbenKatasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
RészletesebbenA tej életciklus elemzése (+ ) Dr. Tamaska László. http://www.kmprojekt.hu
A tej életciklus elemzése (+ ) Dr. Tamaska László http://www.kmprojekt.hu egy gondolat az elıadóról vegyészmérnök Veszprém, 1990 környezeti menedzser Bologna, 1996 1991-2002 Veszprémi Egyetem 2002- KM-Projekt
RészletesebbenOsztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia
Részletesebben2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog. I. A nemzetközi folyók joga. A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása
2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog 2011. február 17. Nemzetközi jog II. I. A nemzetközi folyók joga A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása Nemzeti folyó Nemzetközi folyó
RészletesebbenTELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.
TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag
RészletesebbenBiológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -
Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG
RészletesebbenBogárdi János. Fejlödéskutatási Központ, Senior Fellow Bonni Egyetem, Németország iask, Köszeg, vendégprofesszor
MaSzeSz Országos Konferencia Lajosmizse 2018 május 28 Sustainable Water Future Programme Urbanizáció, migráció, klimabizonytalanságok, fenntartható fejlödési célok: a települési vízgazdálkodás kihívásai
RészletesebbenMitől (nem) fenntartható a fejlődés?
Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához
RészletesebbenAz emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai
Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai A természet hatalmas, az ember parányi Szent-Györgyi Albert Rausch Péter kémia-környezettan tanár Miért épp az ember? Emberi létezés alapjai Elvont fogalmi,
RészletesebbenÖkoPosta: a jövőnek címezve. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek és hatásaik
ÖkoPosta: a jövőnek címezve Előadó: Hermann-né Garai Mária EBK osztályvezető Magyar Posta Zrt. Biztonsági Főigazgatóság EBK Osztály Budapest, 2017. november 8. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek
RészletesebbenKlíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...
Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött
RészletesebbenNEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)
RészletesebbenFenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás
A fenntartható fejlődés gazdaságtana /42M004/ és a Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás /42MN20/ kurzusok előadásainak vázlata (2018. tavasz MSc-kurzusok) Előadó: Dr. Valkó László c. egyetemi
RészletesebbenAz EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei
Az EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei Czippán Katalin, osztályvezetı Tudományszervezési Pályázati és Innovációs Központ Budapest, 2007. február 28. Fenntartható fejlıdés globális
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenBank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.
Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;
RészletesebbenGondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11.
Gondolatok az élelmiszerkidobásról KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. 1 Élelmiszer pazarlás Élelmiszer veszteség: a termelés, a feldolgozás, a szállítás, a kereskedelem és a fogyasztás során keletkező
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme I. Levegıtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC Az üvegházhatás okozói
RészletesebbenA természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere
A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenIdıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért
Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenLégköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése
Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Bozó László Meteorológiai Tudományos Napok, 2012. november 22-23. Magyar Tudományos Akadémia Tartalom Légköri nyomanyagok koncentrációjának és
RészletesebbenTartalom FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA. 1. elıadás. Fenntartható fejlıdés és atomenergia. általános kérdései. Dr. Csom Gyula professor emeritus
FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA 1. elıadás A fenntartható fejlıdés és az energetika általános kérdései 2007/2008. tanév ıszi félév Dr. Csom Gyula professor emeritus Tartalom 1. A fenntartható fejlıdés
RészletesebbenKészítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök
Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk
RészletesebbenEnergiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 18. Élıállat és Hús 2009. 19. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
Részletesebben