Tartalom FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA. 1. elıadás. Fenntartható fejlıdés és atomenergia. általános kérdései. Dr. Csom Gyula professor emeritus

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA. 1. elıadás. Fenntartható fejlıdés és atomenergia. általános kérdései. Dr. Csom Gyula professor emeritus"

Átírás

1 FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA 1. elıadás A fenntartható fejlıdés és az energetika általános kérdései 2007/2008. tanév ıszi félév Dr. Csom Gyula professor emeritus Tartalom 1. A fenntartható fejlıdés általános kérdései 1.1. A technikai fejlıdés kétarcúsága és annak alakulása 1.2. Globális veszélyek 1.3. A fenntartható fejlıdés fogalma és annak alakulása 2. Az energetika általános kérdései 2.1. Néhány alapfogalom 2.2. Az energetika és a fenntartható fejlıdés kapcsolata 2.3. Az energiafelhasználás alakulása energiafajtánként 2.4. A primerenergia-források régiónkénti megoszlása Fıbb ellenırzı kérdések Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 1 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 2 1. A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.1. A technikai fejlıdés kétarcúsága ÁLDÁS ÁTOK Pozitív hatások Fenntartható fejlıdés elısegítése Életfeltételek megteremtése, ill. javítása Nehézségek, veszélyek kivédése, ill. ennek esélyeinek javítása (környezeti stb.) Kulturális lehetıségek javítása Emberi, családi kapcsolatok gazdagítása Stb. Negatív hatások Fenti pozitív hatások gyengítése Fenntartható fejlıdés veszélyeztetése (környezetszennyezés, társadalmi problémák, háborúk) Lassan, alig észrevehetıen, de folyamatosan Gyorsan és radikálisan Fontos: A két hatás aránya, nagysága, kiterjedése Történelmi kategória 1.1. A technikai fejlıdés kétarcúsága - 2 Hatások lehetnek: Lokálisak Regionálisak Globálisak Történelmi fejlıdés: Kezdetekben (ıskorban): alapvetıen lokális hatások Késıbb: fokozatosan a regionális hatások is megjelentek Pl. Görög világban: Platon, Hérodotosz felismerései Ma: alapvetı globális hatások (energetika, környezeti hatások, informatika, internet, géntechnológiák, társadalmi, gazdasági hatások) Új megnövekedett lehetıségek és megnövekedett veszélyek. Megváltozott az ember és a természet kapcsolata A természet egyre kevésbé képes kijavítani az ember által okozott sebeket. Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 3 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 4

2 1.2. Globális veszélyek a) A világ népességének alakulása: Krisztus születésekor : ~300 millió I. sz ben : <500 " 1800 körül : ~1 milliárd 1900-ban : ~1,6 " 1950-ben : ~2,5 " 2000-ben : ~6,1 " Növekedés ma : évente 77 millió Demográfiai forradalom Probléma: Föld eltartó képessége meddig terjed? A népességnövekedés regionális eloszlása nem egyenletes Óriási - és növekvı - regionális különbségek 1.2. Globális veszélyek - 2 b) A gazdaság növekedése az utóbbi 100 évben Igen gyors A világ össztermelése a 20. sz-ban: 50-szeresére növekedett De: nagyon egyenlıtlen regionális eloszlásban 1. táblázat. Egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 1938-ban és 1996-ban (az USA-ra vonatkozó adat százalékában) Ország USA Anglia Kanada Franciaország Argentína Olaszország Chile Magyarország Mexikó Brazília 7 17 Kína 6 2 Világátlag Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 5 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / Globális veszélyek Globális veszélyek - 4 Globális egyenlıtlenségek a Földön A fejlett államok ma évente annyit termelnek, amennyi megfelelı elosztási viszonyok mellett lehetıvé tenné az általános jólét megteremtését. Ezzel szemben az egyenlıtlenségek nınek a régiók, ill. az országok között és az államokon belül is. A jövedelmek viszonya a leggazdagabb és a legszegényebb ország között GDP/fı-ben: 1820-ban: 3: ban: 30:1 Ma: 78:1 c) Mai egyenlıtlenségek A világ lakóinak több mint fele napi 2 dollárnál kevesebbıl él Több mint 1,2 milliárd ember napi 1 dollárnál kevesebbıl él A fejlett államokban élı 1 milliárd embernek (16%) jut a Földön realizált jövedelmek 60%-a 3,5 milliárdnak ( 60%) a jövedelmek 20%-a jut A világ jelentıs részében nyomor Pozitív hatások szelektíven érvényesülnek Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 7 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 8

3 d) Ökológiai problémák Globális felmelegedés 1.2. Globális veszélyek - 5 Ózonréteg ritkulása, ózonlyuk növekedése Élıvilág károsodása, biológiai sokféleség (biodiverzitás) csökkenése Vízhiány fokozódása e) Társadalmi problémák Társadalmi egyenlıtlenségek fokozódása (országon belül, országok, régiók között) Szegénység növekedése sok régióban Egyre erısebb migráció (országon belül és országok, ill. régiók között) Terrorizmus Civilizációk harca 1.3. A fenntartható fejlıdés fogalma és annak alakulása 20. SZÁZAD HAGYATÉKA A 21. SZÁZAD SZÁMÁRA Az Emberi környezetrıl címő Stockholmi ENSZ konferencia (1972) megállapítása: Békés körülmények között is veszélyhelyzetbe kerülhet az emberiség a környezet szennyezıdése és az erıforrások kimerülése miatt, azok globalitása következtében. VÁLASZOLNI KELL E KIHÍVÁSRA FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS FOGALMÁNAK BEVEZETÉSE Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 9 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / A fenntartható fejlıdés fogalma és annak alakulása - 2 Néhány fontos állomás A globális veszélyeket felismerte az emberiség Római Klub új típusú világmodelljei (60-as évek vége) (népesség növekedése, erıforrások fogyása, környezet degradálódása) Növekedés határai (1972) Stockholmi ENSZ konferencia (1972): az Emberi környezetrıl Környezet és Fejlıdés Világbizottsága (ENSZ)( ): Közös jövınk (ún. Brundtland-jelentés) 1.3. A fenntartható fejlıdés fogalma és annak alakulása - 3 Fenntartható fejlıdés klasszikus definíciója: A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS OLYAN FEJLİDÉS, MELY KIELÉGÍTI A JELEN GENERÁCIÓK SZÜKSÉGLETEIT ANÉLKÜL, HOGY VESZÉLYEZTETNÉ A JÖVİ GENERÁCIÓIT ABBAN, HOGY İK IS KIELÉGÍTHESSÉK SZÜKSÉGLETEIKET. Új gondolkodást, globális gondolkodást, új szemléletmódot, etikus gondolkodást követel. Értelmiség (mérnökök, fizikusok stb.) különleges felelıssége. Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 11 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 12

4 1.3. A fenntartható fejlıdés fogalma és annak alakulása - 4 A fenntartható fejlıdés dimenziói: Társadalmi Gazdasági Ökológiai (környezeti) Fontos: Fenntartható fejlıdés Fenntartható növekedés Fenntartható fejlıdés Környezetvédelem 2. AZ ENERGETIKA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 2.1. Néhány alapfogalom Az energiahordozók csoportosítása 1. Primer (elsıdleges) energiahordozók A természetbıl kinyert energiahordozók (szén, kıolaj, földgáz, stb.) 2. Szekunder (másodlagos) energiahordozók Átalakítás során nyert más energiafajták (kıolajtermékek, villamos energia, hidrogén, stb.) Energia-átalakító mővek Erımővek Kıolaj-finomítók Kokszolók Hidrogén elıállítók stb. Energiafogyasztók Ipar Háztartások Közlekedés Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 13 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 14 Energetikai hatásfok Energiaátalakítás fázisaira: Eki,i η i = Ebe,i 2.1. Néhány alapfogalom - 2 η i Eki,i E be,i = ηi i E E Energiaátalakítás egészére: ki ki ηi = = η i Ebe = E η be Energiahatékonyság Az energia-befektetés gazdasági hozama Pl. USD/GJ (GDP/energiafelhasználás) Növelhetı: egy fıre jutó GDP növelésével (piac által elismert termékkel) egy fıre jutó energiafelhasználás csökkentésével (energiahatékony termeléssel, energiatakarékos termékekkel stb.) Energiaigényesség Az energiahatékonyság reciproka (energiafelhasználás/gdp) Pl. GJ/USD 2.2. Az energetika és a fenntartható fejlıdés kapcsolata Szoros kapcsolat van az energetika és a fenntartható fejlıdés három dimenziója között: Energetika és gazdaság Energetika és társadalom Energetika és környezet A kapcsolat kétirányú Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 15 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 16

5 2.2. Az energetika és a fenntartható fejlıdés kapcsolata Az energetika és a fenntartható fejlıdés kapcsolata - 3 Az energetika és a környezet kapcsolata Az emberi lét élettere: a bioszféra Bioszféra: sok egymással is kölcsönhatásban lévı összetevıbıl áll (légtér, hidroszféra, talaj, növény- és állatvilág, köztük maga az ember) Emberi hatások nélkül is változik a természeti erık hatására (pl. földrengések, árvíz, vulkánok) de ezek következményeibıl gyorsan regenerálódik folyamatosan változó természeti egyensúly alakul ki Ezt bontja meg az emberi tevékenység egyre erısödı hatása. Köztük egyik legnagyobb az energetika hatása. Atmoszféra kénszennyezése 85%! Fosszilis anyagok égetése Széndioxid kibocsátása az atmoszférába Óceánok olajszennyezése 4 Atmoszféra ólomszennyezése 41% Részecskék kibocsátása az atmoszférába Nem metán jellegő szénhidrogének kibocsátása az atmoszférába Nitrogénlekötés nitrogénoxid és ammónium formájában 75%! Fosszilis anyagok égetése Olajkitermelés, - feldolgozás és -szállítás Fosszilis anyagok és dúsítók égetése 35% Fosszilis anyagok égetése 35% 30% Fosszilis anyagok feldolgozása és égetése Fosszilis anyagok égetése. Higanykibocsátás az atmoszférába 20% Fosszilis anyagok égetése Metánkibocsátás az atmoszférába 18% Fosszilis anyagok kitermelése és égetése Atmoszféra kadmiumszennyezése 13% Fosszilis anyagok égetése Nitrogénes oxidok kibocsátása az atmoszférába 12% Fosszilis anyagok égetése A földi létet veszélyezteti ez is 2. táblázat. A kereskedelmi energiarendszerek hozzájárulása szennyezı hatásokhoz az 1990-es évek közepén (beleértve a közlekedés hatását is) Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 17 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / Az energiafelhasználás alakulása energiafajtánként a) Emberi erı (energia) İskortól napjainkig (egyre csökkenı részarányban) b) Állati erı (energia) I.e tól napjainkig (egyre csökkenı részarányban) c) Fa İskortól napjainkig (változó részarányban) d) Szél Bizonyíték a felhasználásra: már az I.e. 3. évezredbıl (vitorlás hajó) Utána: változó részarányban Ma: fellendülıben e) Víz I.e körül: Duzzasztógátak Egyiptomban Utána: változó részarányban 1881: elsı vízerımő Ma: a potenciálnak kb. 50%-a kihasználva 2.3. Az energiafelhasználás alakulása - 2 f) Földgáz I.e. 400: Kis-Ázsiában már használták ( láthatatlan éghetı levegı ) 1884: Földgáz felhozatala 500 m mélyrıl Ma: Nagy jelentıségő g) Kıolaj 1823: elsı petróleumdesztilláló építése 1857: elsı olajkutató fúrások 1862: Francia szabadalom négyütemő motorra Ma: Fontos energiahordozó (különösen a közlekedésben) h) Szén I.e 4000 I. sz. 852: Csak faszén 852-ben: Az angliai peterborough-i apátságot már külszíni fejtésbıl nyert szénnel főtötték 1113-ban: Elsı földalatti szénbánya Ettıl kezdve: nıtt a felhasználása Ma: csökkent részarány i) Napenergia Felhasználás: İskortól I. sz. 872 (Anglia): víz sótalanítására sólepárló? Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 19 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 20

6 j) Villamos energia 2.3. Az energiafelhasználás alakulása : elsı (egyenáramú) villanymotor (Jedlik Ányos) 1882: Villanylámpák Berlin utcáin 19.sz. vége: A váltóáram kiszorítja az egyedáramot Ma: Relatív jelenısége nı k) Hidrogén 1836: Elsı hidrogén hajtású robbanómotor Ma: nagy jövı elıtt álló energiahordozónak tekintik l) Atomenergia Elsı atomreaktor (fissziós): 1942 (USA) Elsı vill. en. termelı reaktor: 1952 (USA) Elsı atomerımő: 1954 (Szovjetunió) Ma: a villamosenergia-termelés ~16%-a atomerımőben Az energiafelhasználás alakulása - 4 A világ primerenergia-felhasználása a 20. sz.-ban 1. ábra. A világ primerenergia-felhasználása a 20. században Hatalmas növekedés, de azon belül igen nagy régiónkénti egyenlıtlenség Növekedés kb. 20-szoros Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 21 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / Az energiafelhasználás alakulása Az energiafelhasználás alakulása ábra. Összes energiafogyasztás 3. ábra. A villamosenergia-termelés regionális megoszlása Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 23 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 24

7 2.3. Az energiafelhasználás alakulása Az energiafelhasználás alakulása ábra. A világ energiafelhasználásának megoszlása energiahordozónként 5. ábra. A villamosenergia-termelés üzemanyag szerinti megoszlása Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 25 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / A primerenergia-források régiónkénti megoszlása 2.4. A primerenergia-források régiónkénti megoszlása - 2 Szén Afrika 3% Ázsia, Ausztrália 38% Észak- 10% Dél- és Közép- 1% Nyugat- 3% Kıolaj Afrika 6% Nyugat- 2% Ázsia, Ausztrália Dél- és Közép- 8% FÁK és Kelet- Közép- 6% Közel-Kelet 0% FÁK és Kelet- 45% Közel-Kelet 65% Észak- 9% 6. ábra. A világ mőrevaló szénvagyonának régiónkénti megoszlása 7. ábra. A világ mőrevaló kıolajvagyonának régiónkénti megoszlása Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 27 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 28

8 2.4. A primerenergia-források régiónkénti megoszlása A primerenergia-források régiónkénti megoszlása - 4 Földgáz Észak- 6% Afrika 7% Ázsia, Ausztrália 7% Közel-Kelet 32% Dél- és Közép- Nyugat- FÁK és Kelet- 40% Urán Dél- 5% Ausztrália 17% Észak- 20% Ázsia Nyugat- FÁK és Kelet- 26% Afrika 2 8. ábra. A világ mőrevaló földgázvagyonának régiónkénti megoszlása 9. ábra. A világ mőrevaló uránvagyonának régiónkénti megoszlása Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 29 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / A primerenergia-források régiónkénti megoszlása - 5 A felhasználás és a primerenergia-források régiónkénti eloszlása nagyon különbözı Feszültségek (a 20. század öröksége): Importfüggıség Ellátásbiztonság csökkenése Nemzetközi konfliktusok Fıbb ellenırzı kérdések 1. A technikai fejlıdés pozitív hatásai 2. A technikai fejlıdés negatív hatásai 3. A technikai fejlıdés hatásainak csoportosítása térbeli kiterjedésük alapján 4. A technika hatásainak térbeli kiterjedése a század elıtt 5. A technika hatásainak térbeli kiterjedése ma 6. A természet és az ember kapcsolata régebben és ma 7. A világ népessége Krisztus születésekor, 1000-ben, 1800 körül, 1900-ban, 1950-ben, 2000-ben 8. A világ népességének évenkénti növekedése ma 9. A demográfiai forradalom régiónkénti megoszlása 10. A gazdaság növekedésének jellemzıi az utóbbi 100 évben 11. A globális gazdasági egyenlıtlenségek fı jellemzıi ma (számokkal is alátámasztva) 12. Az ökológiai problémákból adódó fıbb globális veszélyek 13. A társadalmi problémák okozta fıbb globális veszélyek 14. A 20. század hagyatéka 21. század számára a globális veszélyek szempontjából 15. A fenntartható fejlıdés fogalmának felismeréséhez vezetı nemzetközi törekvések fıbb állomásai 16. A fenntartható fejlıdés klasszikus definíciója 17. A fenntartható fejlıdés dimenziói Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 31 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 32

9 18. A fenntartható fejlıdés és a fenntartható növekedés közötti reláció 19. Mik a primer energiahordozók? 20. Mik a szekunder energiahordozók? 21. Fontosabb energiaátalakító mővek 22. Energiafogyasztók szektorai 23. Energiaátalakítási hatásfok 24. Energiahatékonyság és energiaigényesség 25. Az energetika és a környezet kapcsolatának jellege 26. A fıbb kereskedelmi energiarendszerek hozzájárulása környezet szennyezéshez 27. Az emberi és az állati erı (energia) felhasználásának alakulása a történelem folyamán 28. A fa, a szél és a vízenergia felhasználásának alakulása a történelem folyamán 29. A fosszilis energiahordozók (szén, kıolaj, földgáz) felhasználásnak alakulása a történelem folyamán 30. A nap- és az atomenergia alkalmazásának alakulása 31. A villamos energia felhasználás alakulása a történelem folyamán 32. A primerenergia-felhasználás alakulása a 20. században 33. Az összes energiafogyasztás regionális megoszlásának alakulása a 20. század utolsó negyedében 34. A villamosenergia-termelés regionális megoszlásának alakulása a 20. század utolsó negyedében 35. A világ energiafelhasználásának primerenergia-hordozók szerinti megoszlása a 20. század utolsó szakaszában 36. A világ villamosenergia-termelésének üzemanyag szerinti megoszlása a 20. század utolsó szakaszában 37. A világ mőrevaló szénvagyonának régiónkénti megoszlása 38. A világ mőrevaló kıolajvagyonának régiónkénti megoszlása 39. A világ mőrevaló földgázvagyonának régiónkénti megoszlása 40. A világ mőrevaló uránvagyonának régiónkénti megoszlása 41. A primerenergia-hordozók forrásainak egyenlıtlen regionális megoszlásából adódó fıbb feszültségek Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 33 Dr. Csom Gyula, BME NTI 1 / 34

FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA

FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA 3. elıadás AZ ENERGETIKA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 2009/2010. tanév ıszi félév 1. Néhány alapfogalom TARTALOM 2. Az energiahordozók készletei és azok felhasználásának alakulása

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA. előadás AZ ENERGETIKA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 0/0. tanév őszi félév (0. október.). Néhány alapfogalom TARTALOM. Az energiahordozók készletei és azok felhasználásának alakulása.

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA 2. előadás A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 2012/2013. tanévőszi félév Dr. Csom Gyula professor emeritus TARTALOM 1. A technikai fejlődés kétarcúsága és annak

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA 1. előadás A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 2014/2015. tanévőszi félév Dr. Csom Gyula professor emeritus TARTALOM 1. A technikai fejlődés kétarcúsága és annak

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA 1. előadás A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI AZ ENERGETIKA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI TARTALOM 1. A technikai fejlődés kétarcúsága és annak alakulása 2. Globális veszélyek

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA 1. előadás A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI AZ ENERGETIKA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI TARTALOM 1. A technikai fejlődés kétarcúsága és annak alakulása 2. Globális veszélyek

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János.

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János Energiapolitika energetikai MSc szak 3. témakör Fenntartható fejlıdés EU definíció

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai

Részletesebben

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012. Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

A legfontosabb fizikai törvények. Fenntartható fejlıdés és atomenergia. A legfontosabb fizikai törvények. A legfontosabb fizikai törvények

A legfontosabb fizikai törvények. Fenntartható fejlıdés és atomenergia. A legfontosabb fizikai törvények. A legfontosabb fizikai törvények Fenntartható fejlıdés és atomenergia 6. elıadás Energiatermelési módok részletes ismertetése: a fosszilis energiahordozók Dr. Aszódi Attila egyetemi docens A legfontosabb fizikai törvények A termodinamika

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC Globális környezeti problémák 1. elıadás 1-4. lecke

Részletesebben

Energetika I-II. energetikai mérnök szak

Energetika I-II. energetikai mérnök szak Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. sz János Energetika I-II. energetikai mérnök szak 1. témakör Energiaellátás és fenntartható

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2.

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2. NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN. A világgazdaság és a világrend Bacsi - Nemz gazd 1 A VILÁGGAZDASÁG Fİ JELLEMZİI A XXI. SZD. ELEJÉN Komplex rendszer - Lakosság: 6,3milliárd fı Bruttó termelés: -ben > 35 trillió

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája 2009. március 18.

Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája 2009. március 18. Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája 2009. március 18. Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Kihívások, amelyekre

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

Az Európai Unión belüli megújuló energiagazdálkodás és a fenntarthatóság kérdése

Az Európai Unión belüli megújuló energiagazdálkodás és a fenntarthatóság kérdése Az Európai Unión belüli megújuló energiagazdálkodás és a fenntarthatóság kérdése Készítette: Bálint Réka Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Kerekes Sándor Egyetemi tanár Bevezetés, célkitűzés Kiindulás:

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára

A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára Erdőgazdaságok a megújuló energiák terén Budapest. Május 5-7 Dr. Jung László vezérigazgató EGERERDŐ Zrt. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség

Részletesebben

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT A hidrológiai ciklus és a vízenergia

Részletesebben

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Néhány tény A különbözı rendszerek egymás negentórpiájával, szabad energiájával táplálkoznak A szabad-energia a rendezettség mértékének fenntartásához kell Az ember

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban! Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit

Részletesebben

A biomassza rövid története:

A biomassza rövid története: A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer Molnárné Dőry Zsófia 2. éves doktorandusz hallgató, energetikai mérnök (MSc), BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, Magyar Energetikai Társaság

Részletesebben

Környezettudatos informatikai rendszerek kialakítása a gyakorlatban. Baranyák Zoltán HUMUSZ

Környezettudatos informatikai rendszerek kialakítása a gyakorlatban. Baranyák Zoltán HUMUSZ Környezettudatos informatikai rendszerek kialakítása a gyakorlatban Baranyák Zoltán HUMUSZ Egyre több számítógép globális hatás! Jelenleg ~ 1 milliárd számítógép világszerte Ebbıl ~ 1/3 hordozható és növekszik

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA

FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA 4. elıadás AZ ATOMREAKTOROK FIZIKAI ÉS TECHNIKAI ALAPJAI, ATOMERİMŐVEK 2009/2010. tanév ıszi féléve Dr. Csom Gyula professor emeritus TARTALOM 1. Magfizikai alapok

Részletesebben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv. 2012. Március 13.

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv. 2012. Március 13. FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2012. Március 13. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország

Részletesebben

Környezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.

Környezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. Környezetvédelem A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. A FÖLD FÉNYSZENNYEZÉSE AZ ŐRBRİL NÉZVE forrás: http://www.geocities.com/kayleelayne/images/earthlights_dmsp_big.jpg

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

Energiapolitika Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség

Részletesebben

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János.

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János Energiapolitika energetikai MSc szak 2. témakör Globális problémák Globális problémák

Részletesebben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév

Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév 1. TÉMAKÖR Energetikai alapfogalmak 1.1. Az energiahordozó fogalma, a primer és szekunder energiahordozók definíciója. A megújuló és kimerülı primer

Részletesebben

FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA

FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA I. Katonai Hatósági Konferencia Balatonkenese, 2012. május 08-09. FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA Bánréti Tibor ÉMI Felvonó- és Mozgólépcső Felügyelet oszt. vez. hely. Adatok az ELA-tól: ELA = European Lift

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA GLOBALIZÁCIÓ GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Vegyél elő papírt és tollat!

Vegyél elő papírt és tollat! Vegyél elő papírt és tollat! Válaszolj írásban! 1.Mi a globalizáció? 2.Mi a fogyasztói társadalom? 3.Mi a fenntartható fejlődés? 12. Napjaink globális problémái Témakör Leginkább ennek nézz utána! A globalizálódó

Részletesebben