AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE

Átírás

1 AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE IPAR 23 % ELEKTROMOS ERİMŐVEK 14 % FŐTÉS 14 % SZENNYVÍZ KEZELÉS 3 % MEZİGAZDASÁG 1-2 %

2 A mezıgazdasági eredető légszennyezés jellemzıi INTENZÍV ÁLLATTENYÉSZTÉS metán, ammónia MŐTRÁGYÁZÁS ammónia és nitrogén oxidok (NOx) PESZTICIDEK ALKALMAZÁSA párolgás, elsodródás, szennyezıdések bekerülése a talajba és az élıvizekben A mezıgazdaság N emissziója N 2 O Mt N/év Talajok 3,3 Állattartás 2,1 Természetes eredető 9,0 NH 3 Mt N/év Mőtrágyák 9,0 Növénytermesztés 4,0 Állattartás 22,0

3 Kritikus terhelés = az az éves kiülepedés (kg/ha/év), amelynek szintje alatt az érzékeny élıszervezetek még nem szenvednek károsodást. A kritikus terhelési szint fölött negatív hatások: a.) vegetációra: b.) talajra Hatások megnyilvánulása: - csökkenı ph érték -- talaj degradáció (kémiai és biológiai) - élıvizek eutrofizációja (pl. kimosódás által) - megváltozik a faj-összetétel (pl. erdık természetes alj-növényzete, N kedvelı gyomok elterjedése stb.) Következmények: Talajsavanyodás Csökkenı biodiverzitás Feladatok: megbízható felmérések, országos térképek készítése, modellezés adatbázisok létrehozása kritikus terhelési értékek megállapítása környezeti hatások megállapítása, becslése

4 Major Sources on Health and Environmental Effects of Air Pollutants

5 AZ ANTROPOGÉN EREDETŐ ANYAGOK LÉGKÖRI EMISSZÓJA POR 10 8 t év -1 TOXIKUS GÁZOK 10 8 t év -1 CO 2, CO 10 9 t év -1 AEROSOLOK 10 9 t év -1 Air Pollution Chipboard Factory Hexham, Northumberland, UK

6 A LÉGSZENNYEZÉSBİL EREDİ KRITIKUS N TERHELÉS ÉRTÉKEI Vegetációtípus Kritikus terhelés Fokozott terhelés (~ N/ha/év) következményei Fenyıerdık savanyú Lágyszárú flóra, talajon mikorrhiza változik Lombhullató erdık Lágyszárú flóra, savanyú talajon mikorrhiza változik Mészkedvelı erdık Lágyszárú flóra változik Csarabosok 7-15 Csarab eltőnik, magas füvek dominanciája Mészkedvelı gyepek Fajösszetétel, diverzitás változás Gyepek semleges Magas füvek savanyú talajon dominanciája, diverzitás változik

7 A légszennyezıdés humánegészségügyi következményei A becslések szerint a légszennyezıdésbıl eredıen évente mintegy 800,000 haláleset következik be és további additional 1,6 millió születést megelızı (magzati) haláleset Városi lakosság körében, elsısorban a fejlıdı országokban, a légköri szennyezıdés jelenti a legnagyobb egészségkárosító hatást (WDI, 2007).

8 A gázalakú N emissziók környezeti hatásai A gáz-alakú N emissziók (= NH 3, NO x and N 2 O) a porral vagy az esıvel jutnak a talajra. A fı környezeti hatások: A talajok és a felszíni vizek savanyodása Eutrophizáció és a biodiverzitás csökkenése a felszíni víz-készletekben Megnövekedett üvegház-hatású (GHG) gázkoncentrációk az atmoszférában Fokozódó ózon-képzıdés (az NO x és VOC vegyületek reakciója következtében) Háttér-lerakódások = depozíciók (általában 5 kg N per ha per év alatti értékek. A N depozíció kritikus értéke általában kg N per ha per év

9 A légszenyezıdés trendje a fejlett és a fejlıdı országokban (Developed Countries = fejlett, Developing Countries = fejlıdı) 1990 és 2000 között a légszennyezıdés kb. 50%-al nıtt a fejlıdı országokban. Közlekedés, erımővek, ipari fejlıdés/gyárak növekvı terhelése, tisztább technológiák és szigorú szabályozás nélkül!!

10 A határokon átterjedı, Long-Range légszennyezıdés re vonatkozó (LRTAP)- NOx Egyezmény Az Egyezmény célja a nagy távolságokra szállítódó, a környezetet és az emberi egészséget károsító légszennyezı anyagok monitoringja és korlátozása. Ezek az anyagok: nitrogén oxidok (NOx), kén és illékony szerves vegyületek (VOC, Volatile organic compounds). Indikátorként az NOx-re vonatkozó protokollt választották.

11 Az 1999 Gothenburg-i Protokoll a savanyodás, eutrofizáció és az ózon-szintek szabályozása céljából A Protokoll 2010-re az alábbi 4 szennyezıanyag kibocsátásának korlátozását tőzte ki célul: Kén (S), Nitrogén oxidok (NOx), Illékony Szerves Vegyületek (VOC) Ammónia (NH 3 ) A szennyezıanyagok hatás-vizsgálatának eredményei alapján elıírt csökkentés: S az emissziókat legalább 63%, a NOx emissziót 41%-al, a VOC emissziót 40%-al az ammónia emissziót 17%-al kellett csökkenteni az 1990-es értékekhez képest. A festékekbıl és aerosolokból származó VOC emissziót is csökkenteni kellett. Farmereknek kötelezı az ammónia emisszió csökkentése! A közlekedési eredető emissziók csökkentésére irányelveket dolgoztak ki. Becsült nagyságrendek Európában: Talaj savanyodás: 93 millió ha 1990-ben 15 millió ha 2010-ben. Eutrofizáció: 165 millió ha 1990-ben 108 millió ha 2010-ben. A túlzott ózon szinteket jelentı napok számát felére kell csökkenteni. Körülbelül 47,500 magzati haláleset fordul elı a felszíni ózon- és szilárd-anyag terhelés miatt. A vegetáció károsodását 44% -al csökkenteni kell.

12 A környezetterhelésben fontos N formák Fázis Szilárd Vizes Vizes Vizes Vizes Gáz Gáz Gáz Oxidációs állapot Vegyes +3-3 Vegyes -3 Vegyület típus R-NH 2 NO 3 - NH 3 R-N-N=O NO 2 - NH 3 NO 3 (CH 3 ) n NH 2 Környezetterhelési jelentıség Üledékekben Élelmiszer és vízszennyezı Felszíni vizek szennyezıdése Élelmiszer és vízszennyezı Élelmiszer és vízszennyezı Gáznemő elillanás az atmoszférába Légköri szennyezı Szerves anyag lebomlás mellékterméke Hatás Eutrofizáció Methemoglobineamia Savas esı Halak kipusztulása Nitrosamin; karcinogen Methemoglocinaemia aminokkal nitrosamint képez Savas esı Ózonréteg vékonyodás, savas esı, Üvegházak szennyezıdése Szag Forrás: Logan, T. (2000) Handbook of Soil Science

13 Globális nitrogén oxid emissziók N 2 O Source N 2 O Millió t év -1 Mezıgazdasági talajok 3.3 Állatok 2.1 Biomassza égetés 0.5 Ipari Források 1.3 Total antropogén 7.2 Természetes emissziók 9.0 Industrial emissions of N 2 O

14 KÖRNYEZETI HELYZETKÉP MAGYARORSZÁG 2008 FORRÁS: Központi Statisztikai Hivatal 2010 február

15 Az ágazati szén-dioxid kibocsátás alakulása

16 A szén-dioxid-kibocsátás szerkezete, 2007

17 Az ágazati metánkibocsátás alakulása

18 A metánkibocsátás szerkezete, 2007

19 A dinitrogén-oxid-kibocsátás szerkezete, 2007

20 Az ágazati nitrogén-oxid-kibocsátás alakulása

21 A nitrogén-oxid-kibocsátás szerkezete, 2007

22 Az ágazati kén-dioxid-kibocsátás alakulása

23 A kén-dioxid-kibocsátás szerkezete, 2007

24 Az ágazati ammóniakibocsátás alakulása

25 Az ammóniakibocsátás szerkezete, 2007

26 Nemzetgazdasági ágak üvegházhatású gáz-kibocsátása (ezer tonna CO2 ekvivalens) Nemzet-gazdasági ág Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás , , , , ,9 Nemzetgazdaság összesen , , , , ,2 Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában 19,6 20,62 21,02 21,25 22,63

27 CO 2 -kibocsátás (1000 tonna (Gg)) Nemzetgazdasági ág Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás 5183,1 5366,7 5354,7 5214,1 Nemzetgazdaság összesen 53190, , , ,9 Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában 9,74 10,29 10,22 10,12

28 N 2 O kibocsátás (tonna (Mg)) Nemzetgazdasági ág Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás , , , ,4 Nemzetgazdaság összesen , , Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában 52,79 58,52 62,96 75,38

29 CH 4 -kibocsátás (tonna (Mg)) Nemzetgazdasági ág Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás , , , ,1 Nemzetgazdaság összesen , , , ,4 Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában 48,51 48,70 49,56 50,33

30 Nemzetgazdasági ágak savasodást okozó gáz-kibocsátása (tonna SO2-ekvivalens) Nemzet-gazdasági ág Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás , , , , ,6 Nemzetgazdaság összesen , , , , ,1 Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában 44,33 45,44 43,51 43,31 45,21

31 SO 2 kibocsátás tonna (Mg)) Nemzetgazdasági ág Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás , , ,3 Nemzetgazdaság összesen 82449, , , ,1 Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában 3,42 3,53 3,37 4,33

32 NO x kibocsátás (tonna (Mg)) Nemzetgazdasági ág Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás 2 340, , , Nemzetgazdaság összesen , , ,9 Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában 1,57 1,69 1,50 1,62

33 NH 3 - kibocsátás (tonna (Mg)) Nemzetgazdasági ág Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás 75133, , , ,9 Nemzetgazdaság összesen 76468, , , ,4 Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában 98,25 98,32 98,03 98,27

34 Nemzetgazdasági ágak ózon prekurzor-kibocsátása (tonna/nmvoc-ekvivalens) Nemzetgazdasági ág Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodá s 10286, , , Nemzetgazdaság összesen , , , , ,4 Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában 2,87 2,97 2,80 3,12 3,19

35 NMVOC - kibocsátás (tonna (Mg)) Nemzetgazdasági ág Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás 1951,2 1912,1 1768,9 2165,6 Nemzetgazdaság összesen , , , Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában 1,32 1,31 1,28 1,68

36 CO kibocsátás (tonna (Mg)) Nemzetgazdasági ág Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás 23883, , , ,9 Nemzetgazdaság összesen , , , ,5 Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában 11,22 12,06 10,64 11,51

37 PM 10 kibocsátás (tonna (Mg)) Nemzetgazdasági ág Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás , , , ,5 Nemzetgazdaság összesen 47093, , , ,8 Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában 37,99 47,96 46,68 45,77