Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Átírás

1 Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC

2 Globális környezeti problémák 1. elıadás 1-4. lecke

3 A környezetgazdálkodás fogalma 1. lecke

4 A környezetgazdálkodás fogalma Környezetgazdálkodás alatt értjük a természetes és az ember alkotta környezetnek hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítását, tervszerő fejlesztését és hatékony védelmét, a természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembevételével.

5 A fejlıdés jellemzıi (II. VH után) Öngerjesztı, felgyorsult tudományos-technikai fejlıdés (technoszféra) Új energiaforrások (olaj, atom) feltárása, termelésbe vonása A termelés automatizálása, szintetikus anyagok elıállítása A termelékenység fokozása, szállítás, közlekedés felgyorsulás Információtovábbítás felgyorsulása

6 Az egyenlıtlenségek fokozódása Tóth Gergely: A valóban felelıs vállalat

7 A fıbb globális problémák 1. Háború és béke kérdése 2. A Föld túlnépesedése 3. Állandósuló élelmiszerhiány 4. Anyag- és energiaválság 5. A környezet gyors ütemő leromlása

8 Háború és béke A fegyverkezési verseny ( 60.) olyan hatalmas erıforrásokat kötött le, amely elegendı lett volna bármely más probléma megoldására. Az emberiség az atomháború árnyékában élt, aminek nem lehet gyıztese. Az atomfegyverkészletek csökkentése a 90. évektıl.

9 A Föld túlnépesedése

10 A népességalakulás 3 fázisa 1. Magas a születések száma, de a rossz táplálkozási, higiéniai feltételek miatt rendkívül magas a csecsemıkori halálozás aránya és rövid az átlagos élettartam. Emiatt a népesség létszáma stagnál vagy minimális mértékben növekszik. 2. Magas a születések száma, de a javuló élelmiszer- és egészségi ellátás hatására csökken a gyerekkori halandóság, nı az átlagos élettartam. Ennek következtében a népesség növekedése nagymértékben felgyorsul. 3. Tudatos családtervezés válik általánossá, amelynek hatására csökken a születések száma, de a további javuló életkörülmények hatására tovább nı az átlagos élettartam és emiatt a népesség száma csak lassan növekszik, esetleg csökkenhet.

11

12 A népesség alakulása Magyarországon Buday-Sántha Attila: Környezetgazdálkodás

13 A lakosság városokba áramlása

14 Globális problémák 2. lecke

15 Urbanizáció A mezıgazdaság eltartó képességének csökkenése, a termelés modernizálása miatt sokan az ipari-, szolgáltató szektorban keresnek munkát, melynek következménye a lakosság városokba áramlása. Társadalmi egyenlıtlenségek fokozódása Élettér beszőkülése Stressz (alultápláltság, betegség, fegyveres konfliktus, létszámcsökkenés)

16 Élelmiszerválság Élelmiszer-túltermelés a fejlett országokban Élelmiszerhiány a fejlıdı államokban A mezıgazdaság egyre nagyobb területet foglal el a természettıl (gazdaságtalan) A települések terjeszkedése, ipartelepek létesítése, utak építése értékes mg.-i területeket von ki a termelésbıl. Túlnépesedés, élelmiszertermelés, természet túlhasználata.

17 Az 1 fıre jutó élelmiszer-termelés változása Buday-Sántha Attila: Környezetgazdálkodás

18 Ökológiai krízishelyzet fázisai 1. A népesség növekedése még nem meríti ki a biológiai erıforrásokat. 2. A népesség növekedése már meghaladja a biológiai erıforrások szintjét, a növényzet pusztulása, az erdık felélése, a növekvı vízhiány, a terméshozamok csökkenése már a válság közeledtét jelzi. 3. A népesség tovább nı, a biológiai rendszer összeomlik, ami a népesség pusztulását okozza.

19 Anyag- és energiaválság 1973., 1979., energiaválság (olajárrobbanás), gazdasági visszaesés Tudatosult, hogy a Föld energia- és nyersanyagkészletei nem kimeríthetetlenek. A világ népességének ¼-e fogyasztja el a világon termelt elsıdleges energia ¾-ét. Fosszilis energiahordozókra alapuló gazdaság.

20 A világ fosszilis üzemanyagfogyasztása Buday-Sántha Attila: Környezetgazdálkodás

21 Egységnyi termékérték elıállításához szükséges energiahordozó mennyisége kıszénegyenértékben Buday-Sántha Attila: Környezetgazdálkodás

22 Erıforrások értelmezése Erıforrás bármilyen dolog, tárgy, feltétel vagy körülmény, amely az emberi szükséglet kielégítéséhez alapul szolgálhat. Teljes erıforráskészlet: Természeti erıforrások (régebben csak a föld) Emberi erıforrások Mesterséges erıforrások (tıke) Forrás: Fogarassy Cs.: Környezetgazdaságtan

23 A természeti erıforrások csoportosítása a fenntartható fejlıdés szempontjából Megújuló természeti erıforrások (pl. víz, biomassza, nap, szél stb.) Nem megújulók (pl. ásványok, olaj, szén, gáz) /Jelenleg az emberiség ezekkel rablógazdákodást folytat./ Részben megújulók (pl. talajtermékenység, hulladék-asszimiláló kapacitás)

24 Forrás: Hugyecz A: A fenntartható fejlıdés értelmezése

25 Környezeti problémák 3. lecke

26 Környezeti válság Levegı Üvegházhatás Ózonlyuk Nitrózus gázok, kén-dioxid mennyiségének növekedése Szmog Víz Elszennyezıdés Túlhasználat Talaj Elszennyezıdés Túlhasználat Élıvilág Biodiverzitás csökkenése Fajok kihalása Épített környezet Savas esı Zaj, rezgés

27 Az ember és környezete Buday-Sántha Attila: Környezetgazdálkodás

28 A termelés környezeti problémái Az emberiség célja: javítani életfeltételeit és jólétét Egyre hatékonyabban alakította át környezetét Az ember a bioszférában (-ból) él: élettelen természeti környezet (légkör, víz, talaj) vékony rétege és a vele kölcsönhatásban lévı élı szervezetek A bioszféra regenerálódó képessége sokáig kimeríthetetlennek tőnt Az iparosodás, a mezıgazdaság korszerősödése, az urbanizáció stb. az emberek tömörülését eredményezték, és egy másik szférát, a technoszférát hozták létre, amelynek a bioszférára gyakorolt hatásai gyakran döntıbbek, drasztikusabbak, mint a természeti erık okozta hatások. Az ember fokozódó szükségleteinek kielégítésére jelenleg már több energiát von el környezetétıl, mint amennyi a fennálló egyensúly megbontása nélkül lehetséges lenne.

29 A termelés és a fogyasztás gyakran olyan melléktermékek képzıdésével jár, amelyek a természet számára idegenek, emészthetetlenek és ezáltal zavarokat, a természet denaturálódását okozzák. Az ún. "környezeti válság" igazán az utóbbi évben tudatosult, ekkorra ismerte fel a tudomány ennek globális, az egész Földre kiterjedı voltát. Kiderült, hogy az olyan korlátlan mennyiségben rendelkezésre állónak tekintett erıforrások, mint a levegı vagy a víz megfelelı minıségben nagyon is korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre.

30 A gazdasági növekedés és a környezetszennyezés kapcsolata A GDP (bruttó hazai termék) és a szennyezés egy bizonyos fejlettségi szintig együtt nı, még akkor is, ha a társadalom megkezdi az erıfeszítéseket a környezet védelme érdekében. Késıbb, bizonyos fejlettségi szint után azonban a GDP növekedésével már nem jár együtt a szennyezési szint növekedése, sıt a szennyezési szint radikálisan csökken. Forrás: Kerekes S. 1998: Környezetgazdaságtan Kuznets görbe Elméleti modell

31 Ökolábnyom (a környezetszennyezés mértéke) Sorra veszi az emberi tevékenységeket és a létfenntartáshoz szükséges fıbb tevékenységeket, és megbecsüli azok elıállításához szükséges terület igényét.

32 Egy adott népesség ökológiai lábnyoma az összes lakos által fogyasztott összes termék elıállításához szükséges területtel egyenlı. A vizsgálat utolsó eleme, hogy összeveti a vizsgált népesség ökológiai lábnyomát a ténylegesen rendelkezésre álló területtel, természeti erıforrásokkal. A módszer erısen alábecsli a valós környezetterhelést, mivel csak 5 fogyasztási osztályt vizsgál (élelmiszer, lakás, közlekedés-szállítás, fogyasztási javak, szolgáltatások) és azzal a feltételezéssel él, hogy a vizsgált technológiák hosszú távon fenntarthatók.

33 A környezetvédelem fejlıdésének fázisai 1. Rádöbbenés korszaka ( 60.) 2. A környezetvédelem intézményesülésének, hivatalos elismerésének korszaka ( 70.) 3. A hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttmőködések kezdetének korszaka ( 80.)

34 Római Klub Limits to Growth Római Klub 1968 április Aurelio Peccei közgazdász vezette, az emberiség jövıjével foglalkozó tudós társaság Termelésnövekedés korlátai, globális problémák, a környezet fokozódó pusztulása. Ekkor a világ fı problémái: A nem megújuló energiaforrások és nyersanyagok apadó készletei Energia dráguláshoz vezet Ez az áremelkedés gátolja az ipar megfelelı fejlıdését Ez visszahat az iparszerővé vált mezıgazdaságra Közben a népesség egyre növekszik HEFOP 3.3.1

35 1972 Stockholm - ENSZ Konferencia az emberi környezetrıl Az emberi környezet megóvásával foglalkozó elsı világmérető program kidolgozására 1972-ben került sor Stockholmban, az ENSZ környezeti világkonferenciáján. A konferencián a résztvevık nyilatkozatot fogadtak el a környezetvédelem alapelveirıl és nemzetközi feladatairól. Az együttmőködés irányítására, a nemzetközi erıfeszítések összehangolására létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (UNEP). A Stockholmi Nyilatkozat keretében elsı ízben fogadták el hivatalosan, nemzetközi szinten az emberhez méltó környezethez való jogot. A nyilatkozatban a kormányok ünnepélyesen kötelezettséget vállaltak, hogy megóvják és jobbá teszik az ember környezetét a mai és a jövı nemzedékek számára.

36 A stockholmi konferencia eredményei A stockholmi konferencián nemzetközi szinten általános elfogadást nyert a gazdasági fejlıdés és a környezetvédelem közötti kölcsönhatás gondolata is. Az iparilag fejlett és a fejlıdı országok felismerték annak szükségességét, hogy megértsék egymás eltérı feltételrendszerének és szemléletmódjának lényegét. A fejlıdı országok számára nyilvánvalóvá vált, hogy a fejlett országok környezetvédelmi problémái igen hasonlóak az övékéhez.

37 A természeti erıforrások csökkenése, ember és természet viszonyában az összhang megbomlása csak globális szinten értelmezhetı. A konferencia legfıbb eredménye az volt, hogy kísérletet tett a fejlett és fejlıdı országok között a környezet védelme és a gazdaság fejlesztése kérdéseiben vallott szemléleti különbségek áthidalására, s általánosan elfogadtatta az ökológiailag "egészséges" fejlıdés érdekében szükséges környezetvédelmi szemlélet és gazdálkodás gondolatát.

38 A stockholmi konferencia ajánlásai A mezıgazdaság, a halászat, az erdıgazdálkodás számára idıtálló feladatokat tőztek ki. A világ talajainak jobb megismerése, A talajvédelmi eljárások továbbfejlesztése, A vízkészletek racionális használata, A természetes vizek szennyezıdések elleni védelme, A halállomány megırzése, Csökkentett növényvédıszer- és trágyaadagok használata, Növényi- és állati génbankok létrehozása, Az erdık komplex védelme, A falusi környezet hosszú távú fejlesztési terveinek kidolgozása.

39 A környezetvédelem intézményesülése 4. lecke

40 A "Brundtland Bizottság" 1984-ben az ENSZ Közgyőlés létrehozta a Környezet és Fejlıdés Világbizottságot, melynek vezetésével a volt norvég miniszterelnököt, Gro Harlem Brundtland asszonyt bízták meg. A bizottság készítette el a "Közös Jövınk" (1987) címő jelentést, mely elıször fogalmazta meg a fenntartható fejlıdés fogalmát. A jelentés fıbb megállapításai egy olyan fejlıdési modellt vázoltak fel, mely a mennyiségi növekedést és a minıségi fejlıdés egyaránt tartalmazza, s kimondja, hogy a gazdaság csak a környezet megırzésével növekedhet.

41 A jelentés a prognosztizált népesség-, termelés- és fogyasztásnövekedésbıl kiindulva ökológiai katasztrófa veszélyét jelezte. Ennek elkerüléséhez változásokra van szükség: E1_OurCommonFutureCover.gif

42 Az erıforrások hasznosításában, A technológiák környezeti hatásaiban, A népesség növekedési ütemében, A gazdasági élet célkitőzéseiben, Az egész társadalom értékrendjében. Elengedhetetlennek nevezte a környezetés a gazdaságpolitika integrálását.

43 A fenntartható fejlıdés fogalma az ENSZ Környezet és Fejlıdés Világbizottsága számára készült Brundtlandjelentés (Közös jövınk) a fenntartható fejlıdés fogalmával a gazdaság és a környezet közötti harmónia lehetıségét villantotta fel. A fenntartható fejlıdés egy olyan fejlıdés, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı generáció lehetıségeit saját szükségleteik kielégítésére.

44 A fenntartható fejlıdés 9 alapelve Figyelem és gondoskodás az életközösségekrıl Az ember életminıségének javítása A Föld életképességének és diverzitásának megırzése A meg nem újuló erıforrások használatának minimalizálása A Föld eltartó-képessége által meghatározott kereteken belül kell maradni

45 Meg kell változtatni az emberek attitődjét és magatartását Lehetıvé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak saját környezetükrıl Biztosítani kell az integrált fejlıdés és természetvédelem nemzeti kereteit Globális szövetséget kell létrehozni

46 1992 Rio de Janeiro Az eredeti elképzelés: az egyes országok magas szintő vezetıi aláírják a Nyilatkozat a Földrıl (Föld Charta) c. dokumentumot, amely jelentıs kötelezettségvállalást írt volna elı. Ehelyett megszületett a Riói Nyilatkozat. 5 dokumentumot írtak alá.

47 1. Riói nyilatkozat a környezetrıl és a fejlıdésrıl 27 alapelvet fogalmazott meg a fenntartható fejlıdésrıl, csak általános jelleggel. Az elvek közül kiemelhetı a környezetért viselt kölcsönös, de megkülönböztetett felelısség elve. Mind a termelést, mind a fogyasztást és a népességpolitikát a fenntartható fejlıdés követelményeinek kell alárendelni. Minden országnak jogában áll a fejlıdés érdekében saját természeti erıforrásait kiaknáznia. Elıvigyázatosság elve.

48 2. Feladatok a 21. századra (AGENDA-21) 4 részbıl áll: 1. A fejlıdés elısegítése és a szegénység leküzdése a fejlıdı országokban, népességpolitika, a fogyasztási szokások megváltoztatása. 2. A természeti problémák, a környezetre gyakorolt káros hatások mérséklése, kiküszöbölése. 3. A fıbb társadalmi csoportok szerepe, feladata, igényei a fenntartható fejlıdés megvalósításában. 4. A fejlıdéshez szükséges eszközök, pénzügyi források, intézményrendszer, technológia transzfer, oktatás, nevelés, jogi eszközök.

49 3. Elvek az erdıkrıl Jogilag nem kötelezı. Valamennyi erdıtípusra vonatkozó ajánlásokat tartalmaz. A természeti erıforrások minden ország szuverén jogát képezik.

50 4. Keretegyezmény az éghajlatváltozásról ÜHG-k légköri koncentrációjának stabilizálása olyan szinten, hogy elkerülhetı legyen az emberi tevékenységbıl eredı veszélyes mértékő éghajlatváltozás kialakulása. közös, de megkülönböztetett felelısség Elismeri a fejlıdı országok jogát a további fejlıdéshez.

51 5. Biológiai sokféleségrıl szóló egyezmény A biológiai sokféleség megırzése közös érdek. Az egyes országok területén található biológiai sokféleség az adott ország tulajdona. Az egyes országok a területükön végzett tevékenységeikkel nem okozhatnak a biológiai sokféleséget érintı károkat határaikon kívül.

52 Köszönöm a megtisztelı figyelmet!