A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA
|
|
- Ágnes Szekeres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG 4. KIBOCSÁTÁSOK ÉS AZOK HATÁSAI 5. KÖVETKEZTETÉSEK 2 1
2 1. A fenntartható fejlődés fogalma 1.1. A technikai fejlődés kétarcúsága A technikai civilizáció pozitív hatásai A technikai civilizáció negatív hatásai A pozitív és negatív hatások kapcsolata A két oldal harca egyben a fejlődés egyik mozgató ereje Történelmi kategória Régebben: időben és térben korlátozott hatások Ma: a hatások globálisak a veszélyek is globálisak Az emberiség egyik legnagyobb és legnehezebb feladata: e kérdés megoldása 3 1. A fenntartható fejlődés fogalma 1.2. A jelenlegi világhelyzet A népesség alakulása - demográfiai forradalom Kr. születésekor: 300 millió I. Sz ben: < 500 millió 1800 körül: 1 milliárd 1900-ben: 1,6 milliárd 1950-ben: 2,5 milliárd 2000-ben: 6,1 milliárd Ma évente 77 millióval nő 4 2
3 1. A fenntartható fejlődés fogalma A népesség növekedése nem egyenletes Iparilag fejlett, gazdag országokban: lassú Fejlődő, szegény országokban: igen gyors Eltolódás a régiók között Gazdasági fejlődés régiónkénti megoszlása egyenetlen Óriási különbségek a különböző régiók és a különböző országok között Egyre erősebb migráció Belső, országon belül Nemzetközi országok között Nemzetközi instabilitás, fegyveres konfliktusok, terrorizmus Környezet romlása, az ökológiai problémák globálissá válnak 5 1. A fenntartható fejlődés fogalma 1.3. Felmerülő kérdések Mekkora föld eltartó képessége? Meddig rontható a földön kialakult egyensúly? Az egyenlőtlenség növekedése hogyan állítható meg, hogyan fordítható meg? Hogyan csökkenthető a migráció? Hogyan csökkenthető a növekedés? 6 3
4 1. A fenntartható fejlődés fogalma Megfelelő válaszok nélkül globális veszélyek az egész földre, az egész emberiségre nézve (globális felmelegedés, ózonlyuk, biodiverzitás csökkenése, vízhiány, energiahiány, betegségek, járványok, fegyveres konfliktusok, terrorizmus) Az emberiség fokozatosan felismeri a veszélyt A fenntartható fejlődés fogalma 1.4. A veszély felismerésének stációi Római Klub új típusú világmodelljei (60-as évek vége) Növekedés határai (1972) Stockholmi ENSZ konferencia (1972) az Emberi környezetről Környezet és Fejlődés Világbizottsága (ENSZ, ) Közös jövőnk c. jelentés: a fenntartható fejlődés első általános definiálása. 8 4
5 1. A fenntartható fejlődés fogalma 1.5. A fenntartható fejlődés fogalmának alakulása Klasszikus definíció ( Közös jövőnk ) A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, mely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációit abban, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket A fenntartható fejlődés fogalma + Új gondolkodást, globális gondolkodást, új szemléletmódot, etikus gondolkodást követel, + Értelmiség különleges felelőssége + Globális környezeti szennyezés tiltása, egyéb szennyezők csökkentése + Ásványi kincsekkel maximális takarékoskodás + Bizonytalan esetre: Nem tenni semmi olyant, aminek hosszú távú hatásait nem ismerjük. 10 5
6 1. A fenntartható fejlődés fogalma Előző definíció kritikája, módosított definíció (1994. évi Osló-i tanácskozás): A fenntartható termelés és fogyasztás a javak és szolgáltatások olyan felhasználására, amely lehetővé teszi az alapvető szükségletek kielégítését, az életminőség javítását, a természeti erőforrások felhasználhatóságának, a mérgező anyagok és hulladékok és egyéb szennyezők kibocsátásának minimalizálásával az adott életciklusban olymódon, hogy nem veszélyeztetik a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését A fenntartható fejlődés fogalma Opshov holland közgazdász szerint: A fenntartható fejlődés integratív fogalom, amely magába foglalja: + a társadalmi + a gazdasági és + az ökológiai fenntarthatóságot. E három dimenzió szoros kölcsönhatásban van egymással. 12 6
7 1. A fenntartható fejlődés fogalma 1.6. Nemzetközi konferenciák Riói konferencia (1992) határozatok és azok teljesítése Kiotói konferencia (1997) Kiotói jegyzőkönyv (konkrét korlátok) Johannesburg-i csúcskonferencia (2002) Az energetika kiemelt jelentősége a fenntartható fejlődésben 2.1. Az energetika kiemelt jelentősége a technikai civilizációban A fejlődés feltétele, motorja és jellemzője Energiafogyasztás növekedése a múltban Energiafogyasztás összetételének alakulása Energiafogyasztás a mindennapi életben Energiafelhasználás alakulás a 21. sz.-ban 14 7
8 2. Az energetika kiemelt jelentősége a fenntartható fejlődésben 2.2. Energetika ökológiai hatása Kibocsátások (CO 2, SO 2, No x, mérgező anyagok, radioaktivitás) Hatás globális felmelegedésre Hatás az ózonlyuk növekedésére Hatás a biológiai sokféleségre Kockázati mátrix Az energetika kiemelt jelentősége a fenntartható fejlődésben Kockázati mátrix Térbeli kiterjedés Lokális (max km) Regionális (max km) Globális (>2000 km) Időbeli kiterjedés Rövid távú (<1 év) Pl. pernye Pl. savas eső Olaj- és gázellátás Középtávú (1-300 év) (1-200 év) Pl. kis- és közepes aktivitású r.a. hulladéktároló Pl. atomerőmű-baleset (kis valószínűség) Pl. üvegház-gázok, ózonlyuk-gázok, alapanyag kitermelés (kisebb mennyiség) Hosszú távú (>300 év) (>200 év) Pl. hosszú felezési idejű r.a. hulladéktároló Pl. nagy atomerőműkatasztrófa Pl. üvegház-gázok, ózonlyuk-gázok, alapanyag kitermelés (nagyobb mennyiség) 16 8
9 2. Az energetika kiemelt jelentősége a fenntartható fejlődésben 2.2. Energetika ökológiai hatása 2.3. Természeti kincsek végessége 2.4. Gazdasági és társadalmi különbségek Az energetika kiemelt jelentősége a fenntartható fejlődésben 2.5. Néhány adat az előzőek alátámasztására 18 9
10 2. Az energetika kiemelt jelentősége a fenntartható fejlődésben 2.6. Általunk vizsgált kérdések: Energetikai ellátásbiztonság Kibocsátások és azok hatásai Szennyeződések Gazdasági kérdések 2.7. Vizsgált energiaforrások Fosszilis energiahordozók Megújuló energiaforrások Atomenergia Energetikai ellátásbiztonság 3.1. Az energetikai ellátásbiztonság fogalma 3.2. Az energetikai ellátásbiztonságot befolyásoló tényezők Az energiafelhasználás nagysága és régiónkénti eloszlása Az energiaforrások nagysága és régiónkénti eloszlása A stratégiai készletezés műszaki és gazdasági megvalósíthatósága Forrásdiverzifikáció megvalósíthatósága Egyebek (pl. politikai stabilitás...) 20 10
11 3. Energetikai ellátásbiztonság 3.3. Az energiafelhasználás régiónkénti eloszlása A világ energiafelhasználásának régiónkénti megoszlása Energetikai ellátásbiztonság 3.3. Az energiafelhasználás régiónkénti eloszlása A villamosenergia-termelés regionális megoszlása 22 11
12 3. Energetikai ellátásbiztonság 3.3. Az energiafelhasználás régiónkénti eloszlása A villamosenergia-termelés üzemanyag szerinti megoszlása Energetikai ellátásbiztonság 3.4. Az energiaforrások régiónkénti eloszlása A világ műrevaló kőolajvagyonának regionális megoszlása Afrika 6% Nyugat- Európa 2% Ázsia, Ausztrália 4% Dél- és Közép- Amerika 8% FÁK és Kelet- Közép- Európa 6% Közép-Kelet 65% Észak- Amerika 9% 24 12
13 3. Energetikai ellátásbiztonság 3.4. Az energiaforrások régiónkénti eloszlása A világ műrevaló földgázvagyonának regionális megoszlása Észak- Amerika 6% Afrika 7% Ázsia, Ausztrália 7% Dél- és Közép- Amerika 4% Nyugat- Európa 4% FÁK és Kelet- Európa 40% Közép-Kelet 32% Energetikai ellátásbiztonság 3.4. Az energiaforrások régiónkénti eloszlása A világ műrevaló szénvagyonának regionális megoszlása Afrika 3% Ázsia, Ausztrália 38% Közép-Kelet 0% Észak- Amerika 10% Dél- és Közép- Amerika 1% Nyugat- Európa 3% FÁK és Kelet- Európa 45% 26 13
14 3. Energetikai ellátásbiztonság 3.4. Az energiaforrások régiónkénti eloszlása A világ műrevaló uránvagyonának regionális megoszlása Dél-Amerika 5% Ázsia 4% Nyugat- Európa 4% FÁK és Kelet- Európa 26% Ausztrália 17% Észak- Amerika 20% Afrika 24% Energetikai ellátásbiztonság Következtetések: Nagy egyenlőtlenségek a régiók között Ott van kevés forrás, ahol nagy a felhasználás, és ott van sok forrás, ahol kevés a felhasználás A nagy energiafogyasztóknak energiahordozó készleteiknek nagy részét külföldről kell beszerezniük Energiahordozókban igen nagy importfüggőség Ellátásbiztonság sérül Nemzetközi feltételektől való erős függés Nemzetközi konfliktusok lehetősége jelentős 28 14
15 3. Energetikai ellátásbiztonság 3.5. A stratégiai készletezés műszaki és gazdasági lehetőségei Energiasűrűség a különböző energiahordozóknál Pl. egy 1000 MW(e)-os erőmű évi üzemanyagigénye t szén: 2000 vonatszerelvény (1300 t/szerelvény) t olaj: 10 szupertanker 1,5-2 milliárd Nm 3 földgáz km 2 erdőterület (egy magyarországi megye) 30 t urán: reaktorzóna (10 m 3 ) Jelentős különbség az energiahordozók között a stratégiai tartalékképzés műszaki feltételei tekintetében Energetikai ellátásbiztonság Villamosenergia-egységköltség szerkezete Jelentős különbség az energiahordozók között a stratégiai tartalékképzés gazdasági feltételei tekintetében 30 15
16 3. Energetikai ellátásbiztonság Az EU helyzetének értékelése Az EU-30 importfüggésének alakulása Energetikai ellátásbiztonság Az EU importfüggése már ma is nagy (olaj: >50%, földgáz: ~40%) Ha nem történik intézkedés, akkor ez az importfüggés erősen tovább nő (2030-ig olaj: ~80%, földgáz: ~70%) Ezt nagy gondnak tartják, és elismerik, hogy alig vannak saját eszközeik a helyzet megváltoztatására Ez a helyzet a bővítéssel sem változik, esetleg tovább romlik 32 16
17 3. Energetikai ellátásbiztonság Energetikai ellátásbiztonság Magyarország helyzetének értékelése 34 17
18 4.1. Lehetséges hatások Üvegházhatás Ózonréteg vékonyodása Biológiai sokféleség (biodiverzitás) csökkenése Radioaktív sugárzások egészségügyi hatásai Teljes vertikumot kell tekinteni Üvegházhatású gázok Szén-dioxid (CO 2 ) Metán (CH 4 ) Dinnitrogén-oxid (N 2 O) Fluorozott szénhidrogének (HFC-k) Perfluor karbonátok (PFC-k) Kén-hexafluoridok (SF 6 ) 36 18
19
20 CO2 hatása a globális felmelegedésre 40 20
21 4.4. Fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor kibocsátott CO 2 Szén esetében: g/mj Olaj esetében: g/mj Földgáz esetében: g/mj Különböző energiatermelési módok CO 2 kibocsátásai Egy főre jutó szén-dioxid kibocsátás megoszlása a világon [tco 2 /év] 42 21
22 43 Környezeti kibocsátások 44 22
23 Össz CO 2 -kibocsátás energetikával összefüggésben ma a világon: ~ tonna/év Kén-dioxid kibocsátása Károsítja az emberi egészséget és hozzájárul a talaj, az erdők és a felszíni vizek savasodásához Regionális környezetszennyezést jelent A keletkezett mennyiség alapvetően függ az alkalmazott tüzelőanyag fajtájától: kőolaj és szén esetében nagy, földgáz esetében kicsi 2 kg SO 2 /kg S Szokásos szén esetén (S: 1..3%): ~ 2-5 g/mj Lepárlási maradék (gudron) (S: 2..4%): ~ 1-2 g/mj 46 23
24 4.7. Atomenergia környezeti kibocsátásai 47 Sok széntüzelésű erőműből több radioaktivitás kerül ki 48 24
25 Átlagos sugárterhelés Európában
26 Radonsugárzás regionális egyenlőtlensége a világon: Európában Brazília India New York 51 Egészségügyi hatások 52 26
27 4.8. Radioaktív hulladékok Aktivitási szint alapján: Kis aktivitású hulladékok Közepes aktivitású hulladékok Nagy aktivitású hulladékok Radioizotópok felezési ideje alapján Rövid élettartamú radioizotópok (T 1/2 < 30 nap) Közepes élettartamú radioizotópok (T 1/2 = 30 nap-30 év) Hosszú élettartamú radioizotópok (T 1/2 > 30 év) Radioaktív hulladékok kezelése és végső elhelyezése Transzmutáció Atomerőművek biztonsága 53 Atomenergia általi CO 2 -kibocsátás-megtakarítás MJ-onként g CO 2 kibocsátást akadályoz meg 54 27
28 55 A paksi atomerőmű általi kibocsátás-megtakarítás CO 2 (és O 2 ) megtakarítás Ha a paksi atomerőművet modern széntüzelésű erőművel helyettesítenék, az évente majdnem hét és fél millió tonna oxigént fogyasztana el a légkörből, és több mint 10 millió tonna szén-dioxidot bocsátana ki Ez majdnem annyi oxigén, amennyit az összes magyarországi erdő termel egy év alatt. Ez nagyjából az ország egész lakossága által az egész év folyamán belélegzett oxigén mennyiségét jelenti 56 28
29 Más szennyezők kibocsátás-megtakarítása 650 ezer tonna SO 2 60 ezer tonna NO x 100 ezer tonna por és hamu 40 ezer tonna CO Következtetések További ismeretek, információk a Fenntartható fejlődés és atomenergia című tárgy keretében. Előadó: Dr. Aszódi Attila, egyetemi docens, a Műegyetem Oktatóreaktorának vezetője. Dr. Csom Gyula, egyetemi tanár, Széchenyi díjas, BME Nukleáris Technikai Intézet. Neptun: BMETE (Intézmény menüpont) 58 29
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
Részletesebben2. Globális problémák
2. Globális problémák Az erőforrás szűkösség létezésünk mindenütt jelenlévő jellemzője, aminek három formája [T. F. Homer-Dixon]: - kínálat indukálta (rendelkezésre álló erőforrás mennyisége csökken, vagy
RészletesebbenA fenntarthatóság sajátosságai
3. Fenntartható fejlődés, fenntartható energetika A felmerült globális problémák megoldására adott válasz. A fejlett világban paradigmaváltás zajlik, a társadalom a fogyasztásról a fenntarthatóságra kíván
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
RészletesebbenTartalom FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA. 1. elıadás. Fenntartható fejlıdés és atomenergia. általános kérdései. Dr. Csom Gyula professor emeritus
FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA 1. elıadás A fenntartható fejlıdés és az energetika általános kérdései 2007/2008. tanév ıszi félév Dr. Csom Gyula professor emeritus Tartalom 1. A fenntartható fejlıdés
RészletesebbenFENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA 2. előadás A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 2012/2013. tanévőszi félév Dr. Csom Gyula professor emeritus TARTALOM 1. A technikai fejlődés kétarcúsága és annak
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI
KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,
RészletesebbenEnergetika I-II. energetikai mérnök szak
Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. sz János Energetika I-II. energetikai mérnök szak 1. témakör Energiaellátás és fenntartható
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.
RészletesebbenKörnyezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig
Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál
RészletesebbenFENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA. előadás AZ ENERGETIKA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 0/0. tanév őszi félév (0. október.). Néhány alapfogalom TARTALOM. Az energiahordozók készletei és azok felhasználásának alakulása.
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????
FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenEnergetikai trendek, klímaváltozás, támogatás
S Energetikai trendek, klímaváltozás, támogatás Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Szakkollégium, 2005.
RészletesebbenLáng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából
Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római
RészletesebbenNukleáris alapú villamosenergiatermelés
Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon
RészletesebbenFENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA 1. előadás A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 2014/2015. tanévőszi félév Dr. Csom Gyula professor emeritus TARTALOM 1. A technikai fejlődés kétarcúsága és annak
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenDr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék
Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Egy fizikai rendszer energiája alatt értjük azt a képességet, hogy ez a rendszer munkát képes végezni egy másik fizikai
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenA globalizáció fogalma
Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,
Részletesebben7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
RészletesebbenAz Európai Unión belüli megújuló energiagazdálkodás és a fenntarthatóság kérdése
Az Európai Unión belüli megújuló energiagazdálkodás és a fenntarthatóság kérdése Készítette: Bálint Réka Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Kerekes Sándor Egyetemi tanár Bevezetés, célkitűzés Kiindulás:
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,
RészletesebbenTudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak
Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:
RészletesebbenMIÉRT ATOMENERGIA (IS)?
Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december
RészletesebbenMegújuló energiaforrások
Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások
Részletesebben1. előadás: Fenntartható fejlődés, vagy csak fenntarthatóság Mi és kinek az érdekében fenntartható? Jelenlegi helyzet:
1. előadás: Fenntartható fejlődés, vagy csak fenntarthatóság. 1.1. Mi és kinek az érdekében fenntartható? 1.2. Eddigi energiaforrásaink felhasználásának (fosszilis: szén, kőolaj, földgáz) véges volta,
RészletesebbenEmissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia
Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenBodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola
Szerves ipari hulladékok energetikai célú hasznosításának vizsgálata üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István
RészletesebbenAtomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenA bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban
A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok
RészletesebbenSugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság
Sugár- és környezetvédelem Környezetbiztonság Sugárözönben élünk A Föld mindenkori élővilágának együtt kellett, és ma is együtt kell élnie azzal a természetes és mesterséges sugárzási környezettel, amelyet
RészletesebbenAz energia ára Energetika és politika
13. lecke Komplex energetikai rendszerek Az energia ára Energetika és politika 2018. április 24. Az ár a gazdaságban egy termék vagy szolgáltatás ellenértékét jelenti, amelyet többnyire pénzben kell megfizetni.
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
RészletesebbenBudapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János.
Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János Energiapolitika energetikai MSc szak 2. témakör Globális problémák Globális problémák
RészletesebbenH.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,
H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés
Részletesebben2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS. A Beton Viacolor Térkő Zrt. Készítette: Group Energy kft
2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS Készítette: Group Energy kft Bevezető Az energia ésszerű és hatékony felhasználására egyre nagyobb az igény és a törekvés. Mivel az áram és a gáz ára is az utóbbi években
RészletesebbenSajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató
Sajtótájékoztató 2009. február 11. Kovács József vezérigazgató 1 Témakörök 2008. év értékelése Piaci környezet Üzemidő-hosszabbítás Teljesítménynövelés 2 Legfontosabb cél: A 2008. évi üzleti terv biztonságos
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenBME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em
Dr. Szlávik János Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em. www.kornygazd.bme.hu 2008. Ember alkotta tõke A tõke típusai Humántõke (emberi tudás, tapasztalat) Társadalmi, szervezeti
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenFENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA 1. előadás A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI AZ ENERGETIKA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI TARTALOM 1. A technikai fejlődés kétarcúsága és annak alakulása 2. Globális veszélyek
Részletesebben8. Energia és környezet
Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ
RészletesebbenNemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó
Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg
Részletesebben2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.
Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:
RészletesebbenEnergiapolitika Magyarországon
Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség
RészletesebbenENERGIEWENDE Németország energiapolitikája
MTA Lévai András Energetikai Alapítvány www.energiaakademia.lapunk.hu ENERGIEWENDE Németország energiapolitikája Dr. Petz Ernő REÁLIS ZÖLDEK KLUB, 2016. január 15. Előzmények: 1. Mi van, ha mégsem igaz?
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövője
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás 4. előadás
Környezetgazdálkodás 4. előadás Magyarország környezeti állapota 1. Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Levegőtisztaság-védelem Megállapítások: (OECD 1998-2008 közötti időszakra) Jelentős javulás
RészletesebbenÖkoPosta: a jövőnek címezve. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek és hatásaik
ÖkoPosta: a jövőnek címezve Előadó: Hermann-né Garai Mária EBK osztályvezető Magyar Posta Zrt. Biztonsági Főigazgatóság EBK Osztály Budapest, 2017. november 8. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenFENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA 1. előadás A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI AZ ENERGETIKA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI TARTALOM 1. A technikai fejlődés kétarcúsága és annak alakulása 2. Globális veszélyek
RészletesebbenFENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA 1. előadás A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI AZ ENERGETIKA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI TARTALOM 1. A technikai fejlődés kétarcúsága és annak alakulása 2. Globális veszélyek
RészletesebbenA társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)
TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038
RészletesebbenMEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.
MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései
RészletesebbenA Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens
A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a
RészletesebbenA palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában. Jó szerencsét!
A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában Jó szerencsét! Holoda Attila ügyvezető igazgató Budapesti Olajosok Hagyományápoló Köre Budapest, 2014. február 28. A palagáz
RészletesebbenSzőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország
Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Áttekintés IEA World Energy Outlook 2017 Globális trendek, változások Európai környezet
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ
MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással
RészletesebbenKárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján
Magyar Energetikai Társaság (MET) Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Budapest (Pesthidegkút), 2018. szept. 20. Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol
RészletesebbenMitől (nem) fenntartható a fejlődés?
Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához
RészletesebbenIdegenforgalmi ismeretek
4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,
RészletesebbenÉrzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ
Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenFenntartható energetika
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Molnárné Dőry Zsófia Fenntartható energetika Fenntartható energetika Fenntartható energetika (2
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenKörnyezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések
Környezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések A növekedés határai 1. Mit értünk azon, hogy a Föld összetett anyagforgalmi rendszer? 2. Mely kérdésekre keresték a választ a Római Klub által megbízott kutatók,
RészletesebbenÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE. Ha egy baj elhárításáról van szó, az első teendő az ok, az eredet feltárása.
ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE. Ha egy baj elhárításáról van szó, az első teendő az ok, az eredet feltárása. Esetünkben megvan a tettes is. Az energiaipar! Mert, mit is csinál az energiaipar?
RészletesebbenFELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA
I. Katonai Hatósági Konferencia Balatonkenese, 2012. május 08-09. FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA Bánréti Tibor ÉMI Felvonó- és Mozgólépcső Felügyelet oszt. vez. hely. Adatok az ELA-tól: ELA = European Lift
RészletesebbenKlímariadó Tolna megyében
Klímariadó Tolna megyében Megyei Természet- és Környezetvédelmi Vetélkedő Írásbeli feladatlap A csapat neve: Az iskola neve: Az iskola címe:.. A csapattagok adatait kérjük az alábbi táblázatban feltüntetni!
RészletesebbenAz energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár
Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság
RészletesebbenSzilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén
TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.
RészletesebbenEnergetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebbentanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország
RészletesebbenA légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések
A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések Szeged, 2007. április 16. Tóth Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék peetom@gmail.com
RészletesebbenGreen Dawn Kft. Bemutatkozunk
Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat
RészletesebbenIX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.
BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenSzabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter
PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása
RészletesebbenA FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó
RészletesebbenA VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN
A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT A hidrológiai ciklus és a vízenergia
RészletesebbenSZKA_207_22. A lázas Föld. Sikolyok az üvegházból
SZKA_207_22 A lázas Föld Sikolyok az üvegházból diákmelléklet A lázas Föld 7. évfolyam 219 22/1A HÁTTÉRANYAGOK A klímaváltozás témájának feldolgozásához A kiotói megállapodás Az iparosodott országok 1997-ben
RészletesebbenENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása
ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország Energiatermelése és felhasználása Dr. Pátzay György 1 Magyarország energiagazdálkodása Magyarország energiagazdálkodását az utóbbi évtizedekben az jellemezte, hogy a hazai
RészletesebbenFENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA
FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA 3. elıadás AZ ENERGETIKA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 2009/2010. tanév ıszi félév 1. Néhány alapfogalom TARTALOM 2. Az energiahordozók készletei és azok felhasználásának alakulása
RészletesebbenFosszilis energiák jelen- és jövőképe
Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenA magyar energiaszektor villamosenergiatermelésének
A magyar energiaszektor villamosenergiatermelésének életciklus- és carbon footprint elemzése Életciklus analízis kutatási eredmények 2009. május 26. Green Capital Zrt. Őri István vezérigazgató www.greencapital.hu
RészletesebbenNemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot
Részletesebben